BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs...7 Témák, áttekintések, célok...8 Bevezetés a programba...9 Javasolt tevékenységek...10 Szókincs...12 A megértés tesztelése...13-14 Láncszemek...15 Vissza a gyökerekhez...16 Párosítsd!...17 Teszt...18-19 Helyes válaszok...20-27 1. fejezet 2. fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) 410-9806 E-mail: info@studyguard.hu Honlap: www.studyguard.hu 1
Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2
SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3
SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. 4
ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat. Bevezetés a programba A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására. Bevezetés a tananyag szókincsébe A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat. Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat. Fókusz Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében. Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését. 5
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak - párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. 6 Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, a- melynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges.
A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7
TÉMÁK Az "A természetes körforgása" címû program bemutatja az élethez szükséges négy legfontosabb követelményt, valamint ezen követelményeknek az élõlények és az ökoszisztéma közötti interakciójára kifejtett hatását. A diákok tanulhatnak az ökoszisztémákban élõ populációkról és társulásokról, a különbözõ fajok által elfoglalt niche-ekrõl, valamint azokról az alkalmazkodási módozatokról, amelyek segítik az adott fajok életben maradását. ÁTTEKINTÉS Az ökoszisztémák olyan rendszerként értelmezhetõek, amelyekben az élõlények képesek alkalmazkodni a környezetükhöz és fenn tudják tartani magukat. A környezeti tényezõk, például a tápanyagok, a hõmérséklet, a csapadék mennyisége és a terület földrajzi elhelyezkedése döntõ szerepet játszanak az életciklusokban és a különbözõ populációk fejlõdésében és fennmaradásában. Az élõ és élettelen világ között zajló víz-, szén-, nitrogén-, és foszforciklusok révén a Napból érkezõ energia eljut az élõlényekhez és így képesek életben maradni. CÉLOK Meghatározni a következõ fogalmak jelentését: társulás, ragadozó, zsákmány, lebontók, szimbiózis, mimikri Megmagyarázni a biom fogalmát és tulajdonságait Bemutatni az élethez szükséges négy alapvetõ követelményt Vázolni a szén-, nitrogén-, és foszforciklusok lényegét Elmagyarázni a ragadozók és a fogyasztók szerepkörét Bemutatni a növények, a napenergia és a Föld között fennálló kapcsolatot 8
BEVEZETÉS A PROGRAMBA A Földön számos élõlényfaj található, és mindegyik faj a többiétõl eltérõ szerepkört tölt be. A különbözõ organizmusok változatossága ámulatba ejtõ; közöttük hihetetlenül bonyolult és izgalmas kapcsolatrendszerek állnak fenn. A tanulók soroljanak föl olyan élõlényeket, amelyekkel gyakran találkoznak. A válaszok között valószínûleg szerepelni fognak az emberek és más emlõsök, a madarak, a hüllõk, a kétéltûek, a halak, a rovarok, a növények, a fák, a gombák és számos egyéb élõlények. Mennyire széles az általuk kiválasztott élõlények skálája? Mit bizonyít ez a lista arról az ökoszisztémáról, amelyben élnek? Milyen kapcsolat áll fenn a listákon szereplõ élõlények között? Térjenek vissza a listákhoz a program megtekintése után és vitassák meg, mit tudtak meg a helyi ökoszisztéma mûködõsérõl! BEVEZETÉS A SZÓKINCSBE Írja föl a következõ szavakat a táblára és mondja el, hogy a film valamennyi kifejezés jelentését elmagyarázza. Ha bármely fogalom ismeretlen a csoport egyes tagjai számára, akkor kérjen fel önkénteseket arra, hogy megbízható forrásokból derítsék ki a jelentésüket és számoljanak be a kutatási eredményeikrõl a csoportnak A tanulók jegyezzék meg, milyen szövegkörnyezetben fordultak elõ az egyes szavak és készüljenek föl a megvitatásukra. biom, álcázás, társulás, kommenzalizmus, lebontó, élõhely, mimikri, niche, nitrogén, mindenevõ VITATIPPEK Az emberi faj az intelligenciája révén számos olyan jelenséget - bizonyos mértékig vagy teljesen - kiküszöbölt, amely a múltban akadályozta a fejlõdését, például az éhezést, számos betegséget, illetve a ragadozók általi fenyegetettséget. Mit tett az emberi faj ennek érdekében? Melyek az elõnyei és hátrányai ennek a dominanciának? (Az emberek hatékonyabb földmûvelési módszereket fejlesztettek és sikeresen vették föl a harcot a növényeket megtámadó kórokozókkal. Ennek következtében több élelmet voltak képesek termelni. Az emberek gyógyítását hatékonyabb módszerekkel és korszerûbb gyógyszerekkel végzik. A fegyverekkel képesek megvédeni magukat a ragadozóktól. Mindez nyilvánvalóan elõnyös az emberek számára, mert így hosszabb életre számíthatnak, és népesebb közösségekben élhetnek. Más fajok számára ugyanakkor számos káros következménnyel jár az emberi tevékenység: számos faj kipusztult és a nagyfokú környezetszennyezés fenyegeti a Föld teljes élõvilágát.) FÓKUSZ A tanulók gondolkodjanak el azon, hogy milyen szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémában. Hasonlítsák össze a pozíciójukat más emlõsökével, valamint az egyéb osztályokhoz tartozó élõlényekével. Az emberek állnak a helyi tápláléklánc csúcsán. Vajon igaz- e ez a Föld valamennyi ökoszisztémájára? Hogyan járulnak hozzá a régióban fennálló környezeti feltételek az ott élõ emberek jólétéhez? Mit tesznek az emberek a környezetükért, és miképpen rombolják azt? Mondja el az osztálynak, hogy a filmbõl többet megtudhatnak a Föld ökoszisztémáiról és biomjairól, valamint az õket benépesítõ különbözõ organizmusok közötti kapcsolatokról. 9
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK Kapcsolódás a földrajz tantárgyhoz 60 perc A Földön számos biom található, és valamennyi sajátos éghajlattal, növény- és állatvilággal bír. A diákok képezzenek kis csoportokat és a keressenek biomokat a következõ földrajzi területekrõl: óceánok, mocsarak, erdõk, sivatagok és hegységek. HAsználjanak szakkönyveket és egyéb megbízható forrásokat. Válasszanak ki egy biomot és foglalkozzanak vele behatóbban. Írjanak beszámolót az adott biom éghajlati viszonyairól, az ott fellelhetõ állat-, növény - és gombafajokról, valamint az esetleges emberi populációnak a biomban elfoglalt szerepérõl. Minden csoport mutassa be a kutatási eredményeit az osztálynak. Egyéni szükségletek 35 perc A tanulók keressék meg a következõ szavak jelentését szakkönyvekben, illetve enciklopédiákban: élõhely, biom, társulás. Mit jelentenek ezek a kifejezések? Hozzanak föl példákat mindegyikre. (Az élõhely olyan környezet, amely egy vagy több élõlény számára 10 természetes otthonként szolgál, például egy fenyõfa. A biom egy jellegzetes éghajlattal és növényzettel bíró nagy ökológiai egység, mint például a lombhullató erdõk. A társulás az egy élõhelyen élõ növényeket, állatokat és más organizmusokat magában foglaló egység.) Szerkesztõségi szoba 120 perc Nap mint nap olvasunk a környezetünk állapotát érintõ eseményekrõl. A tanulók alakítsanak kis csoportokat és keressenek ökológiával kapcsolatos írásokat a napilapokban, a magazinokban, az Interneten, illetve egyéb használható forrásokban. Ezután készítsenek híradóriportot a választott témáról és mutassák be az osztálynak. Ha lehetséges, vegyék föl a prezentációkat videóra és tekintsék meg õket egy késõbbi idõpontban. Kritikus gondolkodás 25 perc Az organizmusok többsége nem maga választja azt a környezetet, amelyben él. Az embernek megadatott a választás lehetõsége. A tanulók nap, mint nap gyakran váltanak környezetet. Elmennek otthonról az iskolába, a könyvtárba, a bevásárlóközpontba, a moziba, illetve számos egyéb helyre. A helyváltoztatáson kívül az ember arra is képes, hogy alkalmazkodjon a környezetéhez. (Néhány példa az alkalmazkodásra: az idõjárásnak megfelelõ ruházat, a lakás fûtése, illetve légkondicionálása, a fényvédõ krémek használata, stb.) Milyen alkalmazkodási módokat fejlesztettek ki az egyes állatfajok az életben maradásuk érdekében? (Egyes állatfajoknak olyan szõrzetük vagy tollazatuk van, amely az idõjárástól függõen képes megváltoztatni a színét. Egyes fajoknak úszóhártyás lábuk van, amellyel könnyebben tudnak manõverezni a vízen, a havon vagy akár a levegõben is (pl. a mókus, vagy a denevér). Egyes fajokban vastagabb zsírréteg található, amely védi az egyedeket a hidegtõl. )
Kapcsolódás a mûvészetekhez 30 perc Kérje meg a tanulókat, hogy válasszanak ki egy olyan biomot, amelyben szívesen élnének. Készítsenek rajzot, amely ábrázolja az adott biom egy szokványos napját. Emlékeztesse a diákokat, hogy önmagukat és az otthonukat is fel kell tüntetniük a rajzon. A ruházatuknak és a környezetnek tükröznie kell a biom éghajlati jellemzõit. Milyen ruházatra van szükség? Milyen cipõre? Milyen építõanyagból készüljön a ház? Melyek a biom jellegzetes háziállatai? Ösztönözze a tanulókat arra, hogy a rajzon lehetõleg minél több apró részletet tüntessenek föl. Kapcsolódás a külvilághoz 30 perc Az üvegházhatást elõidézõ széndioxid nagy részben okolható a globális felmelegedésért. Az elmúlt évszázadokban bolygónk légkörében jelentõsen nõtt a széndioxid szintje. Ennek az az oka, hogy egyre nagyobb mennyiségû fosszilis tüzelõanyagot égetünk el. Amikor ezek az anyagok elégnek, széndioxid szabadul föl, ami hozzájárul az üvegházhatás fokozódásához. A tanulók készítsenek egy listát olyan módszerekrõl, amelyekkel csökkenthetõ a fosszilis tüzelõanyagok használata. Emlékeztesse rá a tanulókat, hogy az elektromos áram termeléséhez és az autóközlekedéshez is fosszilis tüzelõanyagokat használnak. (Az üzemanyag-fogyasztás csökkentésének módszerei: a telekocsi, tehát, ha egyszerre többen használunk egy autót, ha autózás helyett kerékpározunk, ha takarékoskodunk a fûtéssel, ha mellõzzük a légkondicionálást, és ha használat után azonnal kikapcsoljuk az elektromos berendezéseinket.) Gyakorlatiasan 90 perc A tanulók fedezzék föl saját ökoszisztémájukat. Gyûjtsenek élõ és élettelen mintákat a környezetükbõl. A mintákat tegyék befõttesüvegbe. A levelek, a kövek, a virágok, a füvek és a rovarok nagyon fontosak egy ökoszisztéma feltérképezéséhez. A tanulók jegyezzék föl, hogy milyen állatokat találtak a kutatómunka során. A gyûjtött információk és egyéb forrásokból származó adatok segítségével válaszoljanak a következõ kérdésekre: Felfedeztek -e olyan jeleket, amelyek több éghajlati zóna jelenlétére utalnak? Miképpen befolyásolta az ökoszisztémát a régió idõjárása? A tevékenységi kör kibõvítése 60 perc Modellezze az osztály a trópusi esõerdei ökoszisztémát. Minden tanuló válasszon ki egy organizmust az alábbi listáról. Ez után a programból tanultak alapján határozzák meg, hogy milyen szerepet játszik az adott faj az ökoszisztémában. Írjanak egy rövid összegzést a faj és a környezet közötti kölcsönhatás módjairól. Mit hasznosít a környezetébõl? Milyen kapcsolatban van a listán szereplõ egyéb fajokkal? Fennáll- e parazitizmus vagy szimbiotikus kapcsolat a faj és más fajok között? Milyen védelmi mechanizmust fejlesztett ki az adott faj? A diákok készítsenek rajzot a választott élõlényrõl és mellékeljék az írásbeli beszámolóhoz. Készítsenek tablót a diákok munkáiból " A mi trópusi esõerdõnk" címmel. boa constrictor jaguár mérgesgomba banánfa, hangya tarantella hibiszkusz a banánfán élõsködõ gomba orángután kancsóka a hibiszkusz gyökérzetén élõ baktérium 11
Név SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek az "A természetes körforgása" címû filmben. Írd a meghatározások elé azoknak a fogalmaknak a sorszámát, amelyre vonatkoznak. Foglald valamennyi fogalmat mondatba. A feladatnak ehhez a részéhez használj egy másik lapot. 1. biom 2. álcázás 3. társulás 4. kommenzalizmus 5. lebontó 6. élõhely 7. mimikri 8. niche 9. nitrogén 10. mindenevõ az egy élõhelyen élõ növényeket, állatokat és más organizmusokat magában foglaló egység. olyan jelenség, amelyben a ragadozók megtévesztése érdekében egy bizonyos fajhoz tartozó organizmus utánozza egy másik faj színét, mintázatát, vagy viselkedésmintáit. gombák vagy baktériumok, amelyek az élõlények salakanyagaiból, illetve az elhullott organizmusokból jutnak energiához és tápanyagban gazdag talajt hoznak létre Olyan környezet, amely egy vagy több élõlény számára természetes otthonként szolgál. jellegzetes éghajlattal és növényzettel bíró nagy ökológiai egység két élõlény között fennálló viszony, amely az egyik fél számára kedvezõ, a másik számára közömbös olyan élõlény, amely növényeket és állatokat is elfogyaszt gáz, amely a Föld légkörének 79%-át alkotja; s amelyet a növények nem tudnak közvetlenül a levegõbõl felvenni egy élõlény módszere arra, hogy a színe, az alakja és/ vagy a viselkedése révén elrejtõzzön a ragadozók elõl egy fajnak vagy organizmusnak egy adott környezetben betöltött szerepe; beleértve az élõlény magatartását és a táplálékláncban elfoglalt helyét 12
SZÓKINCS Helyes válaszok a 12. oldalhoz A következõ fogalmak szerepelnek az "A természetes körforgása" címû filmben. Írd a meghatározások elé azoknak a fogalmaknak a sorszámát, amelyre vonatkoznak. Foglald valamennyi fogalmat mondatba. A feladatnak ehhez a részéhez használj egy másik lapot. 1. biom 2. álcázás 3. társulás 4. kommenzalizmus 5. lebontó 6. élõhely 7. mimikri 8. niche 9. nitrogén 10. mindenevõ 3 az egy élõhelyen élõ növényeket, állatokat és más organizmusokat magában foglaló egység. 7 olyan jelenség, amelyben a ragadozók megtévesztése érdekében egy bizonyos fajhoz tartozó organizmus utánozza egy másik faj színét, mintázatát, vagy viselkedésmintáit. 5 gombák vagy baktériumok, amelyek az élõlények salakanyagaiból, illetve az elhullott organizmusokból jutnak energiához és tápanyagban gazdag talajt hoznak létre 6 Olyan környezet, amely egy vagy több élõlény számára természetes otthonként szolgál. 1 jellegzetes éghajlattal és növényzettel bíró nagy ökológiai egység 4 két élõlény között fennálló viszony, amely az egyik fél számára kedvezõ, a másik számára közömbös 10 olyan élõlény, amely növényeket és állatokat is elfogyaszt 9 gáz, amely a Föld légkörének 79%-át alkotja; s amelyet a növények nem tudnak közvetlenül a levegõbõl felvenni 2 egy élõlény módszere arra, hogy a színe, az alakja és/ vagy a viselkedése révén elrejtõzzön a ragadozók elõl 8 egy fajnak vagy organizmusnak egy adott környezetben betöltött szerepe; beleértve az élõlény magatartását és a táplálékláncban elfoglalt helyét 20