Harmonikusok Villamosenergia-minôség Alkalmazási segédlet Harmonikusok Passzív Szûrôk 3.3.1
Harmonikusok Passzív Szûrôk Stefan Fassbinder Deutsches Kupferinstitut 2003. Július Magyar Rézpiaci Központ Hungarian Copper Promotion Centre (HCPC) A Magyar Rézpiaci Központ a réztermelôk és feldolgozók által támogatott non-profit szervezet, amelynek célja a réz és a rézötvözetek használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elôsegítése. A szolgáltatások, beleértve a mûszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az egyesülés összeköttetést teremt a kutatás és a felhasználó ipar között, és szoros kapcsolatot tart fenn a világ többi a rézpiac fejlesztésén tevékenykedô- szervezetével. Európai Réz Intézet European Copper Institute (ECI) Az Európai Réz Intézet az ICA (International Copper Association) és az IWCC (International Wrought Copper Council) támogató tagjai által létrehozott szervezet. Tagjain keresztül az ECI a világ legnagyobb réztermelôi és Európa vezetô réztermék gyártói nevében dolgozik a réztermékek európai piacfejlesztésén. Az 1996 januárjában megalakult ECI-t tíz Rézpiac Fejlesztési Egyesület (CDA-k) hálózata támogatja a Benelux államokban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Skandináviában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Ezen tevékenység folytatása azon erôfeszítéseknek, amelyeket az 1959-ben alakult Copper Products Development Association (CPDA) és az 1961-ben alakult International Copper Research Association (INCRA) kezdeményezett. Figyelmeztetés A Magyar Rézpiaci Központ és az Európai Réz Intézet elhárítja a felelôsséget bármilyen közvetlen, közvetett, okozati, vagy véletlenszerû meghibásodásért, amely az ebben a kiadványban közölt információk felhasználásából, vagy az információk illetve a közölt adatok fel nem használhatóságából eredhetnek. Szerzôi jog : European Copper Institute, Deutsches Kupferinstitut, Copper Development Association (CDA). Magyar fordítás: Magyar Rézpiaci Központ A kiadvány anyagának másolása, terjesztése engedélyezett, feltéve, hogy az teljes terjedelemben, a forrás megjelölésével történik. Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) 266 48 10 Fax: (+36 1) 266 48 04 E-mail: info@hcpcinfo.org Web: www.hcpcinfo.org European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: 00 32 2 777 70 70 Fax: 00 32 2 777 70 79 Email: eci@eurocopper.org Website: www.eurocopper.org
Harmonikusok Alapok A 3.1.2. útmutatóban korábban kifejtettük, hogy miként lehet a meddôteljesítményt kompenzálni. Ismeretes, hogy az alapharmonikus meddôteljesítmény folyamatos energialengésként terjed a hálózaton. A harmonikus áramokhoz nehezen rendelhetô ilyen típusú meddôteljesítmény. A harmonikus áramok olyan nemlineáris fogyasztóktól is származhatnak, amelyeknél az áram és a feszültség pillanatértékek elôjele a teljes periódusban megegyezik (például gyújtásszög vezérelt izzólámpa). A harmonikus áramra gyakran alkalmazzák a nem aktív jelzôt, ami akkor igaz, teljes mértékben, ha nincs olyan feszültség harmonikus, amivel az áram harmonikust megszorozva hatásos harmonikus teljesítményt eredményez. A harmonikus áramoknak az alapharmonikus meddô árammal mutatott hasonlóságát kisfeszültségû hálózaton az alábbiak igazolják: u u A vezetékek, transzformátorok terhelését növelik. A rendszer ellenállásain átfolyva többletveszteséget okoznak. Ezzel szemben a harmonikus áramokat csak a nemlineáris fogyasztók hozzák létre és ezek az áramok az alapharmonikus energiaáramlással ellentétes irányba folyva a táphálózat felé záródnak (1. ábra), ugyanakkor az alapharmonikus meddôteljesítményre az a jellemzô, hogy a fogyasztói igények és a hálózati meddô források között a feszültségviszonyoknak megfelelô egyensúly alakul ki. Energia (hatásos teljesítmény) forrás Harmonikusok Az alapharmonikus meddôteljesítmény és a harmonikus áramok hasonló módszerekkel csökkenthetôk. A megfelelô helyre elhelyezett reaktív elemek biztosítják a hálózati veszteség 1. ábra - A harmonikusok a nemlineáris terheléstôl származnak és a táphálózat felé záródnak csökkentését és a feszültségprofil javítását. A megfelelô helyre elhelyezett reaktív elemekbôl álló passzív harmonikus szûrôk biztosítják, hogy a harmonikus áramoknak csak kis része záródjon a hálózaton. (Mivel az induktív reaktancia a frekvenciával egyenesen, a kapacitív reaktancia pedig fordítottan arányos, az induktivitás és a kapacitás soros kapcsolása esetén az eredô reaktancia a frekvencia függvényében egy bizonyos frekvenciáig csökken, majd 0 értéken áthaladva nô. Ezt a tulajdonságot kihasználva tervezhetôk passzív szûrôkörök.) Egyedi frekvenciákra tervezett soros hangolt L-C szûrôk Ismeretes, hogy akár sorosan, akár párhuzamosan kapcsolt L induktivitás és C kapacitás egy adott frekvencián, a rezonancia frekvencián (f 0 ) azonos reaktanciájú. Gondolatban tápláljunk egy soros veszteségmentes hangolt szûrôt rezonancia frekvenciás (harmonikus) árammal. A szûrô eredô impedanciája zérus, ezért a harmonikus feszültségesés is nulla lesz. Ugyanakkor azonban a soros szûrô L és C elemein külön-külön keletkezik feszültségesés illetve -emelkedés, ugyanis az induktív és a kapacitív részfeszültségek egymással ellenfázisban vannak (a kapacitás feszültsége 90 -ot késik az áramhoz képest, az induktivitás feszültsége ugyanennyit siet). A gyakorlatban nincs veszteségmentes áramkör, a soros szûrô veszteségének zömét az induktivitás tekercsvesztesége teszi ki. Ennek következtében a soros szûrô impedanciája a rezonancia frekvencián lényegében az induktivitás tekercsellenállásával azonos, ami általában egy nagyságrenddel kisebb, mint a táphálózat impedanciája. 3
Ha a hangolt L-C szûrôt a fogyasztóval párhuzamosan kapcsoljuk, a fogyasztó által keltett harmonikus áram nagyobb része a szûrôn, kisebb része a hálózaton keresztül záródik, a Kirchhoff törvényt követve. A hálózat felé folyó harmonikus áram jelentôsen csökken, ezért kisebb lesz a hálózati impedancián létrehozott feszültségtorzulás és veszteség is. 1 f0 = 2π LC A szûrôben keletkezett veszteség csökkenthetô az induktivitás vezeték-keresztmetszetének növelésével, és vasmagos induktivitás esetén jobb minôségû vas választásával. Mint láttuk, a veszteség befolyásolja a szûrés hatékonyságát. Azonban a veszteség csökkentése jelentôsen növeli a szûrô beruházási költségét és méretét. A veszteségeket tervezéskor figyelembe kell venni és keresni kell a mûszaki-gazdasági optimumot. Alapharmonikus meddôteljesítmény kompenzáció A harmonikusok hatását figyelembe kell venni az alapharmonikus meddôteljesítmény kompenzáció tervezésekor, éppen ezért javasolt az elôtét fojtós fázisjavító kondenzátortelepek alkalmazása, amit számos áramszolgáltató elôír. Amint az útmutató egy másik fejezetében részletesen kifejtettük, az elôtét fojtó a kondenzátorral sorba kötve biztosítja, hogy a fázisjavító kondenzátor telepbe ne folyjon számottevô harmonikus áram, ne hozzon létre párhuzamos rezonanciát a táphálózattal (ami a hálózat felé folyó harmonikus áramot kiemelné, azaz megnövelné), ugyanakkor alapharmonikus frekvencián szolgáltassa a szükséges kapacitív meddôteljesítményt. A fojtó induktivitását úgy kell megválasztani, hogy a hálózaton a nemlineáris fogyasztók által keltett legkisebb rendszámú harmonikus rendszámnál kisebb legyen az L-C elemek rezonancia frekvenciája. Ha pl. 150Hz-re számítani kell, a fojtózást 125-130Hz-re kell méretezni. (Szokásos még a 189Hz és a 224Hz-re méretezés). A megoldás természetesen költség növelô, mert a fojtó beépítése miatt növelni kell a kondenzátor névleges teljesítményét is, de a nagy veszélyeket rejtô hálózati rezonancia elkerülhetô. Harmonikus szûrés és alapharmonikus meddôteljesítmény kompenzáció Amint láttuk, az elôtét fojtós kondenzátorral biztosítható a szükséges meddôteljesítmény kompenzáció és elkerülhetô a párhuzamos rezonancia. Nyilvánvaló, hogy az elôtét fojtós kondenzátor telep kialakítható adott frekvenciákra hangolt passzív soros harmonikus szûrôként is, ekkor azonban nagyon körültekintôen kell eljárni, hogy idegen fogyasztók által keltett harmonikusok ne terhelhessék túl a szûrôket. Ez a probléma akkor a legsúlyosabb, amikor több egymástól független fogyasztó, amelyek nemlineáris terheléseket is tartalmaznak közös kisfeszültségû hálózatról van táplálva. A változó nagyságú harmonikus terhelô áramok és a szûrôk közti bizonytalan árameloszlás miatt a passzív soros szûrôket jelentôsen túl kell méretezni. Napjainkban egyre jobban terjednek a különbözô típusú aktív harmonikus kompenzátorok, amelyeket általában a fogyasztóval párhuzamosan kapcsolnak. Ezek olyan elektronikus berendezések, amelyek a terhelés betápján mért harmonikus árammal ellenfázisú harmonikus áramot táplálnak a hálózatba. Ennek eredményeképpen az eredô betáp áram csak alapharmonikust tartalmaz. Ha a harmonikus áramok amplitúdója nagyobb, mint amit az aktív harmonikus kompenzátor betáplálni képes, részleges kompenzációról beszélhetünk, és a táphálózat felé a nem kompenzált (maradék) harmonikus áram is folyik. Ha a kompenzálandó nemlineáris terhelés ki van kapcsolva, az aktív harmonikus kompenzátor sem mûködik. Az aktív harmonikus kompenzátor az alapharmonikus meddôteljesítményt nem kompenzálja. Az alapharmonikus meddô áramot is kompenzáló elektronikus berendezés is ismeretes, de beruházási költsége jelentôsen meghaladja az azonos teljesítményû passzív szûrés-kompenzálás költségeit. Az aktív harmonikus szûrésrôl az Útmutatóban korábban már részletes ismertetést adtunk. Meddô (nem aktív) áram Amint már említettük, az elosztó rendszerben jelentkezô alapharmonikus meddôteljesítmény részben a szinkrongenerátorokból, részben a hálózat kapacitásaiból származik és a hálózat és a fogyasztók közötti 100 4
Hz-es energialengés formájában terjed. A feszültség- és áramgörbe pillanatértékeinek szorzata változó elôjelû (2. ábra). A harmonikusokat tekintve hasonló jellegû ábrát kapunk. A 3. ábra az alapharmonikus feszültség és vele fázisban induló harmadik harmonikus áram pillanatértékeinek szorzatát mutatja. Ez lenne a helyzet, ha végtelen hálózatra csatlakozna a nemlineáris fogyasztó, tehát nem torzulna a feszültség. Ezt a szorzatot nevezik torzítási meddôteljesítménynek, fizikai tartalma nincs. A hozzá tartozó harmonikus áramot nem aktív áramnak nevezzük. A valóságban a hálózat nem végtelen zárlati teljesítményû, és a hálózat impedanciáján a harmonikus áram vele azonos rendszámú harmonikus feszültségtorzulást okoz. Ennek következtében a hálózat ohmos elemein harmonikus veszteség keletkezik és reaktív elemei között meddôteljesítmény lengés jön létre, amely rokon az alapharmonikus veszteséggel és meddôteljesítménnyel. 200% 150% 150% 100% 50% 100% 50% 0% 0% 20 20-50% -50% -100% -150% -200% -100% -150% 3. ábra - Torzítási teljesítmény idôfüggvénye 2. ábra - Alapharmonikus teljesítmény idôfüggvénye Hogyan javítható a teljesítmény? Természetesen hozzáadható egy 350 Hz-es szûrô, de ez nem a probléma lényegét célozza meg. A harmadik és ötödik harmonikus szûrô jelenléte ellenére a harmadik (34 V) és az ötödik (26 V) még külön-külön is meghaladják a hetedik arányát (lásd 4. ábra), habár egy 350 Hz-es szûrô hiányzik. Úgy tûnik, hogy a vizsgált szûrôkkel minôségi probléma van. Valóban a 13,8 Ω aktív ellenállás túlságosan magas. Ha a harmadik harmonikus soros rezonanciás kör 150 Hz-es impedanciája nulla lenne, ahogy ennek ideális esetben lennie kéne, a 150 Hz-es feszültségnek is nullának kellene lennie. Amit a valóságban találunk, az a 150 Hz-es szûrôben egy 34 V-os, 395 ma áramot, és a 250 Hz-es szûrôben egy 26 V-os, 184 ma áramot gerjesztô feszültség. Mindkettô több mint 13,8 Ω-ot eredményez. Ezért biztosan lényegesen több veszteség van a gyenge acélminôség miatti örvényáramok és hiszterézis révén. Az induktancia kiszámíthatatlanságai (az áramtól való függés, nem állandó induktancia, stb.) megakadályozzák a megcélzott frekvenciára való pontos behangolást. Ez azt mutatja, hogy mennyire fontos jó minôségû alkatrészeket választani, különös tekintettel az önindukciós tekercsre, mivel ez okozza a legtöbb veszteséget és pontatlanságot. Minden ellenállás/örvényáram/hiszterézis pontatlan szûrôhangoláshoz vezet, ezért rendkívül fontos, hogy a célnak megfelelô kiváló minôségû alkatrészeket válasszunk, ahelyett hogy éppen rendelkezésre álló tekercseket használunk, amelyek olcsók, de más célra tervezték ôket, ahol a veszteségek, tûrések és névleges teljesítmény paraméterek össze nem illôsége nem számítanak annyira. A passzív szûrés már a harmonikusok kezelésének egyik legkevésbé költséges módszere. Csak kis módosítást igényel a mûködô meddô teljesítmény kompenzátorhoz, így a további takarékoskodás végsô soron igen drágának bizonyulhat. 5
4. ábra Egy 100 W-ra halványított 200 W-os fehéren izzólámpa feszültsége és árama, szokványos valamint harmadik és ötödik harmonikus soros rezonanciás körökkel Központi vagy egyedi kompenzáció? A fénycsô az egyetlen olyan tömegtermék, amelynek meddôkompenzációja az armatúrába épített kondenzátorral egyedileg meg van oldva. Ennek következtében a fénycsövet tápláló vezetéken túlnyomóan csak hatásos áram folyik. Központilag alkalmazott harmonikus szûrés és meddôkompenzáció ugyanazon berendezéssel több problémát old meg egyidejûleg. A megfelelô szabályozással ellátott központi berendezés elônye, hogy figyelembe vehetô a létesítmény berendezéseinek egyidejûségi tényezôje és így általában kisebb teljesítményû kompenzálás elegendô, mint ha egyedi kompenzációt alkalmaznánk. Megszünteti a rezonancia veszélyt a szûrt harmonikus rendszámokon. A passzív szûrônek a táphálózattól való harmonikus túlterhelôdésének veszélye nem olyan nagy, mint általában feltételezik, különösen akkor nem, ha a létesítménynek saját elosztóhálózati transzformátora van. A transzformátor dropja általában elég nagy ahhoz, hogy a nagyobb feszültségû oldalról nézve elhangolja a kisfeszültségû oldalon telepített harmonikus szûrôket. A transzformátor harmonikusokkal szembeni impedanciája függ a kapcsolási csoporttól és a harmonikus rendszámtól. Az elosztóhálózati transzformátorok a nagyobb feszültségû oldalon delta tekercselésûek, amin a zérus sorrendû jellegû 3n rendszámú harmonikus áramok nem hatolnak át. Ugyanakkor a kisfeszültségû földelt csillag oldal felôl ezekre a harmonikusokra nézve kis impedanciájúak, így ezeken a harmonikus rendszámokon a feszültségtorzulás általában kicsi annak ellenére, hogy a harmonikus áramok viszonylag nagyok. További kérdés magának a passzív szûrônek a kapcsolása, ami csillag vagy delta lehet. A kisfeszültségû kondenzátortelepek általában delta kapcsolásúak. Mivel a nemlineáris fogyasztók egy része egyfázisú, ezért a szûrést célszerû lenne földelt csillag kapcsolásúra tervezni. Ennek ellenére gazdasági megfontolások miatt a szokásos megoldás a kondenzátorok delta kapcsolása, a fojtók a kondenzátorok csatlakozási pontjai és a fázisvezetôk közé vannak kötve. A harmonikus szûrôk kis impedanciájú sönt ágat képeznek, ezért a harmonikus áramnak csak kis része folyik a táphálózat felé. Ha a nemlineáris fogyasztó ideális áramgenerátornak tekinthetô, akkor árama állandó a terhelô impedanciától függetlenül. Ha azonban a nemlineáris forrás nem ideális áramgenerátor, harmonikus árama változik a terhelés függvényében. Mivel a hangolt szûrô kis impedanciájú, ezért a termelt áram kissé megnôhet a szûrô hatására. Ennek következtében a nemlineáris terhelés eredô 5. ábra - Mit okozhat a nem várt rezonancia 6
árama kis mértékben megnô, ugyanakkor természetesen a hálózat felé záródó áram a szûrés hatására csökken. A szûrôberendezés semmiképp sem szolgálhat ürügyül az alulméretezett nullavezetôhöz, vagy ahhoz, hogy visszatérjünk a régi TN-C kábelezési gyakorlathoz. A TN-C rendszer esetén a nullavezetôben és a vele összekötött vezetô szerkezeti elemekben harmonikus áramok folyhatnak. Az egyedi szûrések tervezésekor gondolni kell arra, hogy azonos harmonikusra hangolt, egymástól különbözô távolságra lévô szûrôk hangolási frekvenciája kis mértékben eltérhet. Ha például két névlegesen 250 Hz-re hangolt szûrô közül az egyik hangolási frekvenciája 252 Hz, a másiké 248 Hz, a két szûrô között kiegyenlítô 250 Hz-es áramlengés alakul ki, ami a szûrôk túlterhelését okozhatja (4. ábra). Az említett hatás annál jelentôsebb, minél kisebb a szûrôk csillapítása (minél nagyobb a jósági tényezôjük). Ilyen esetekben a jó tervezési gyakorlat szerint valamennyi szûrôt biztonsággal 250 Hz-nél kisebb frekvenciára kell hangolni. Az L/C viszony jelentôsége Egy adott rezonancia frekvenciát az LC szorzat határoz meg, ezért bármely C értékhez rendelhetô egy megfelelô L érték. A kapacitás értékét a szükséges meddôteljesítmény kompenzációhoz kell megválasztani, majd a hangolási frekvenciák ismeretében az induktivitás számítható. Ha a létesítmény fogyasztói összetétele változik, a már megvalósított harmonikus szûrô berendezés átalakítása nem egyszerû. Ez egyben a passzív szûrôk hátránya is. Ha a meddôteljesítmény szabályozására van szükség, több kisebb teljesítményû kapcsolható szûrôcsoportot kell alkalmazni. Általában a nemlineáris fogyasztók harmonikus árama a meddôteljesítmény igénnyel arányosan növekszik, így a nagyobb meddô igény miatt több bekapcsolt szûrô egység nem terhelôdik túl. A változtatható meddôteljesítményû szûrôcsoport egy lehetséges megoldását mutatja az 5. ábra, ahol csak a nagyobb frekvenciákra hangolt szûrô egységek kapcsolhatók. A kapcsolásnál be kell tartani az alábbi sorrendet: F 0 =150 Hz F 0 =250 Hz F 0 =350 Hz F 0 =450 Hz 6. ábra - Változtatható meddôteljesítményû hangolt szûrôcsoport F 0 =183.3 Hz Bekapcsolás: 5, 7, 9, Kikapcsolás: 9, 7, 5. Megfelelô hangfrekvenciás jelszint Az áramszolgáltatók sok helyen alkalmazzák a hangfrekvenciás központi vezérlést az erre szerzôdött fogyasztóknak a rendszerterhelés szempontjából megfelelô idôben való beilletve kikapcsolására. A harmonikus szûrés tervezésekor figyelni kell arra, hogy a hangfrekvenciás jelszint ne csökkenjen a megkívánt minimális jelszint alá, mert akkor a kapcsolást végzô helyi érzékelôk nem mûködnek megfelelôen. Ha a létesítményt saját transzformátor táplálja, a transzformátor soros induktivitása általában elegendô arra, hogy a kisfeszültségû oldalon telepített szûrô ne okozzon jelszint csökkenést. Bizonyos esetekben szükség lehet a hangfrekvenciás jelszint biztosítása érdekében a hangfrekvenciára hangolt párhuzamos rezgôkör beépítésére, amint azt a 6. ábra mutatja. (Itt a hangfrekvenciás jel frekvenciája 183.3 Hz.) F 0 =150 Hz F 0 =250 Hz F 0 =350 Hz F 0 =450 Hz 7. ábra - Harmonikus szûrô és meddôkompenzátor hangfrekvenciás leválasztó szûrôvel 7
Összefoglalás A meddôteljesítmény kompenzáció a kisfeszültségû hálózatokon széles körben alkalmazott. A jelenlegi kompenzátorok többsége kondenzátorral van megvalósítva, egyre gyakrabban elôtét fojtózottak. Az elôtét fojtó alkalmazásával tudatosan elkerülhetô a veszélyesnek ítélt frekvenciákon a párhuzamos rezonancia. Egyes esetekben elônyös lehet elôtét fojtózás helyett hangolt rezgôkört alkalmazni, amely a hálózat felé folyó harmonikus áramot csökkenti és nagyon kis költségtöbblettel jár. A tervezéskor azonban igen körültekintôen kell eljárni, hogy a hangolt szûrô ne terhelôdhessen túl. A harmonikus áramok a hálózaton záródva a meddô áramokhoz hasonló problémát okoznak. Ezért várható, hogy a jövôben az áramszolgáltatók az alapharmonikus meddôteljesítményhez hasonlóan büntetô tarifát alkalmaznak a harmonikus áramokra. A létesítmény szûrése nem jelenti azt, hogy ne kellene a nullavezetô méretét a harmonikusok miatt megnövelni, illetve a kábelek méretezésénél a harmonikusokat figyelembe venni, hacsak nem alkalmazunk közvetlenül a nemlineáris terheléseknél egyedi harmonikus szûrést. 8
Referencia és alapító partnerek European Copper Institute (ECI) Web: www.eurocopper.org Akademia Gorniczo-Hutnicza (AGH) Web: www.agh.edu.pl Centre d'innovació Tecnològica en Convertidors Estàtics i Accionaments (CITCEA) Web: www-citcea.upc.es Comitato Elettrotecnico Italiano (CEI) Web: www.ceiuni.it Copper Benelux Web: www.copperbenelux.org Copper Development Association (CDA UK) Web: www.cda.org.uk Deutsches Kupferinstitut (DKI) Web: www.kupferinstitut.de Engineering Consulting & Design (ECD) Web: www.ecd.it Hochschule für Technik und Wirtschaft (HTW) Web: www.htw-saarland.de Istituto Italiano del Rame (IIR) Web: www.iir.it International Union of Electrotechnology (UIE) Web: www.uie.org ISR - Universidade de Coimbra Web: www.uc.pt Katholieke Universiteit Leuven (KU Leuven) Web: www.kuleuven.ac.be La Escuela Técnica Superior de Ingenieros Industriales (ETSII) Web: www.etsii.upm.es Polish Copper Promotion Centre (PCPC) Web: www.miedz.org.pl Provinciale Industriele Hogeschool (PIH) Web: www.pih.be Università di Bergamo Web: www.unibg.it University of Bath Web: www.bath.ac.uk University of Manchester Institute of Science and Technology (UMIST) Web: www.umist.ac.uk Wroclaw University of Technology Web: www.pwr.wroc.pl Szerkesztôbizottság David Chapman (Chief Editor) CDA UK david.chapman@copperdev.co.uk Prof Angelo Baggini Università di Bergamo angelo.baggini@unibg.it Dr Araceli Hernàndez Bayo ETSII - Universidad Politécnica de Madrid ahernandez@etsii.upm.es Prof Ronnie Belmans UIE ronnie.belmans@esat.kuleuven.ac.be Franco Bua ECD franco.bua@ecd.it Prof Anibal de Almeida ISR - Universidade de Coimbra adealmeida@isr.uc.pt Hans De Keulenaer ECI hdk@eurocopper.org Gregory Delaere Lemcko gregory.delaere@howest.be Prof Jan Desmet Hogeschool West-Vlaanderen jan.desmet@howest.be Dipl-Ing Marcel Didden KU Leuven marcel.didden@mech.kuleuven.ac.be Dr Johan Driesen KU Leuven johan.driesen@esat.kuleuven.ac.be Stefan Fassbinder DKI sfassbinder@kupferinstitut.de Prof Zbigniew Hanzelka Akademia Gorniczo-Hutnicza hanzel@uci.agh.edu.pl Dr Antoni Klajn Wroclaw University of Technology antoni.klajn@pwr.wroc.pl Reiner Kreutzer HTW rkreutzer@htw-saarland.de Prof Wolfgang Langguth HTW wlang@htw-saarland.de Jonathan Manson Gorham & Partners Ltd jonathanm@gorham.org Prof Henryk Markiewicz Wroclaw University of Technology henryk.markiewicz@pwr.wroc.pl Carlo Masetti CEI masetti@ceiuni.it Dr Jovica Milanovic UMIST jovica.milanovic@umist.ac.uk Dr Miles Redfern University of Bath eesmar@bath.ac.uk Andreas Sumper CITCEA sumper@citcea.upc.es Roman Targosz PCPC cem@miedz.org.pl
Deutsches Kupferinstitut Am Bonneshof 5 D-40474 Düsseldorf Germany Tel: 00 49 211 4796300 Fax: 00 49 211 4796310 Email: Sfassbinder@kupferinstitut.de Web: www.kupferinstitut.de Stefan Fassbinder Magyar Rézpiaci Központ H-1053 Budapest Képíró u. 9. Magyarország Tel: (+36 1) 266 48 10 Fax: (+36 1) 266 48 04 E-mail: info@hcpcinfo.org Web: www.hcpcinfo.org European Copper Institute 168 Avenue de Tervueren B-1150 Brussels Belgium Tel: 00 32 2 777 70 70 Fax: 00 32 2 777 70 79 Email: eci@eurocopper.org Website: www.eurocopper.org