Biczó Zalán A gy ri jogi oktatás kezdetei A Gy ri Akadémia élete Deák Antal és Deák Ferenc iskolaévei alatt A gy ri jezsuita akadémia A gy ri jogi oktatás gyökerei, a jezsuita rend által fenntartott gimnáziumhoz nyúlnak vissza. 1700-ban ugyanis felvették az oktatandó tantárgyak közé a casuisticát, amely oktatás kísérleti jelleg nek volt mondható. Eleinte a poetai és retorikai osztályokban tanították ezt a tárgyat, majd 1718-tól megkezdték a logikai oktatást is. 1718-ban különült el a jezsuita iskolában a tanulmányi rendszer két fokozatra, és ekkor találkozunk el ször a f iskola és akadémia elnevezésekkel. 1745-ben megnyílt a jezsuita akadémia. Kezdetben három tanszéket alapítottak: a theologia dogmatica, a vitatkozástan (polemica, controversiae fidei) és az egyházjog (ius canonicum) tanszékét. 1747-ben megszervezésre került a bölcseleti tanfolyam is, logikát és metafizikát tanítottak, majd 1754-ben az erkölcs-bölcsészetnek, 1762-ben a mathézisnek is tanszéket állítottak. A gy ri jezsuiták a számukra meghatározott tanrend által el írt tantárgyak mellett indítottak további tárgyakat is, az eddigi máshol nem szokásos tudományokat is felvettek a tantervükbe. 1754-ben megkezdték a természetjog tanítását, tehát ekkortól számíthatjuk a jogi oktatás kezdetét a Gy r városában. 1756-ban külön hitszónokot kapott az akadémia. 1767-ben a hittudományi tanfolyam kiegészült a hermeneutikával (szentírás-magyarázat), valamint az egyháztörténet számára is tanszéket hoztak létre. Az akadémia 1773 széig volt a jezsuiták birtokában. Mária Terézia királyn 1773. szeptember 21-én írta alá XIV. Kelemen pápának a jezsuita rend eltörlését illet határozatát. A gy ri jezsuiták 1773. október 12-én vonultak ki a társházukból és intettek búcsút az intézetnek. A jezsuita társház, gimnázium, akadémia és a konviktus az államhoz került. A gy ri Királyi Kerületi Akadémia megnyitása Mária Terézia 1773. október 8-án rendeletet adott ki, melyben a püspököket felszólította, hogy azokon a helyeken, ahol eddig jezsuiták látták el a feladatokat oda alkalmas papi embereket alkalmazzanak tanároknak. A királyi rendelet értelmében gróf Zichy Ferenc gy ri püspök 1
megalakítatta az 1773/1774. iskolaévre a gy ri akadémia tanári karát, amely hét világi papból és három volt jezsuitából állt. A tanárok alkalmazása a püspök feladata lett, 1773-1777 között a gy ri püspök felügyeletére és vezetésére volt bízva az akadémia. A gy ri akadémia m ködése a Ratio Educationis életbe lépésével új szakaszába lépett. Mária Terézia királyn korábbi (1769. december 14-i) fels bb elhatározásának megfelel en megalakult a királyi akadémia, amelyet 1776. november 6-án nyitott meg Niczky Kristóf gróf, f igazgató. A királyin intézkedése következtében az els f igazgató Niczky Kristóf hétszemélyes táblai közbíró és ver cei f ispán, míg a helyi igazgató Apfalter József gy ri kanonok lett. A tanári kar, amelyet Pozsonyban pályázati vizsgák alapján állították össze 1776. december 22-én tartotta meg alakuló ülését. Az oktatói gárda 14 tagú volt, öten a bölcsészeti, négyen a jogi és szintén öten a hittudományi karon kezdték oktatói munkájukat. A helytartótanács 1777. szeptember 9-én hirdette ki az új tanulmányi rendszert. Az akadémia államosítása ezzel befejez dött. A tanfolyamok, vagyis a karok száma háromra emelkedett: bölcseleti, jogi és hittudományi szakra. A helyi viszonyok rendezése után az akadémia helyszínét jelölték ki. Mivel a gimnázium épülete nem volt megfelel en nagy, ezért a régi konviktus épületében és a püspöki szemináriumban is tartottak el adásokat. 1780-ban akadémiai templommal és könyvtárral b vült az akadémia. Az Akadémia tanulmányi rendszere A jezsuita korszak tanulmányi rendszerében, az akadémiai oktatás a gimnáziumi oktatásra épült rá. Két tanfolyamra különült el: a négyéves hittudományi képzésre és a három éves bölcseleti képzésre. Az els évben logikát, a másodikban fizikát, a harmadikban metafizikát tanultak. A hittudományi tanfolyam tantárgyai voltak: a szentírás-magyarázat és héber, a scholastica theologia és casuistica. Az el irt tantárgyak mellett tanították még a vitatkozástant, az egyházjogot, és az egyháztörténetet. A bölcseleti képzésben is volt természetjog tanítása, és egy évig a magyar történet cím tantárgyat is oktatták. Az 1776-ban megállapított szervezetben, 1784-ben változás következett be. II. József 1783. november 28-án kelt leiratában kimondja, hogy a hittudományi karok csak az egyetemes papnevel -intézetek helyein állhatnak fent. 1783. december 26-án olvasták fel az akadémiai tanácsban a rendeletet, amit II. József a f igazgató útján küldött, mely szerint a hittudományi 2
el adásokat 1784. április végén befejezni szükséges, és a pozsonyi királyi várban alapított papnevel intézetbe kellett átköltöztetni a hittudományi kart. A másik két tanfolyamnak (karnak) sem sikerült sokáig Gy rött maradnia. II. József tanügyi reformjaihoz tartozott azon 1784-ben kiadott rendelete is, mely szerint a 9 tankerületet 5-re csökkentette, és amelynek székhelyei között nem szerepelt Gy r városa. A tankerületek összevonásakor a rendelet úgy intézkedett, hogy ezentúl csak a tankerületi székhelyen lehetnek akadémiák, ezért tehát az akadémiának Pécsre kellett költöznie. A tanügyi intézkedést 1784. július 6-án kelt levélben küldte meg Niczky f igazgató az akadémia igazgatójának. Az 1784/85-iki iskolaévet még Gy rött töltötte az akadémia, 1785. szeptember 11-én volt az utolsó tanári értekezlet Gy rben. Az iskolaév végeztével megkezd dött a költözködés, minden taneszközt és a könyvtárat is átszállították a baranyai városba. Majláth Antal igazgató kivételével az egész tanári kar követte az iskolát, aki gimnáziumi igazgató maradt a gy ri jezsuita gimnáziumban. Az akadémia elkerülése után a templom és a könyvtár a gimnáziumhoz került. A jogi kar - A jogi szak célja és tantárgyai A jogi kart csak azok a hallgatók kezdhették el, akik a bölcseleti kar mindkét osztályát elvégezték. A jogi tanulmányok célja leginkább az volt, hogy az el z fokon szerzett ismereteket kiegészítsék, f leg olyan tudással, ami a pályájukon az állam és király számára kiválóan szolgált. Az akadémiai tanulmányok célja volt, hogy az iskolapadokból olyan emberek kerüljenek ki, akik az isteni és emberi törvényeket egyaránt tisztelik, az élet feladatait bölcsességgel átlátják, és a múltat ismer és igazságkeres közéleti munkát folytatnak majd földi életükben. Tantárgyaik voltak: a) Magyarország és kapcsolt részeinek közjoga - Jus publicum Hungariae, patrimque eidem adnexarum A tárgy oktatásának célja els sorban az volt, hogy a hallgatók minél jobban megismerjék az állam és kormányzati szervek m ködését. Magyarázni volt szükséges a hallgatók számára Magyarország keletkezését és hódításait, és a rokon nemzetek története is ismertetésre került. Természetesen nagy hangsúllyal kellett oktatni az akkori alkotmányt, a kormányzati szervek m ködését és a közigazgatás helyzetét, mind országosan, mind megyei, kerületi, és szabad királyi városi szinten. Ezzel együtt, a magyar országgy léseken felvet dött és egyéb kényes kérdéseket a tanároknak megfelel óvatossággal illett kezelni. 3
b) hazai és szokásjog - Jus patrium et receptanum consuetudinum A törvények történetével, forrásaival, okaikkal foglalkoztak e tantárgy kereteiben. A jogtörténeti rész megismerése után következett a hazai és szokásjog, valamint a büntet jog tanítása. A második félévben a törvényszéki eljárást tanították. c) államtudomány, kereskedelmi és pénzügyi jog - politia, commercium et res aeraria A közrend, a kereskedelem és a pénzügyi jogrendszer alapelemeit, akkori állapotát tanították ezen tárgy keretében. Fontos volt ennek megalapozásaként tanulniuk a hallgatóknak a m vészetek, a kézi- és a gyáripar ismertetését. d) történelem - historia Itt a bölcseleti karon tanultakat kellett kib víteniük a diákoknak, így felvehettek különböz történeti stúdiumokat: pl.: a pápaság története, Franciaország, Spanyolország, Anglia, Dánia, Svédország, Oroszország története cím t. Mivel a Ratio Educationis kiadásakor a kib vített új tanagyaghoz szükséges tankönyvek még nem jelentek meg, a tanítás eleinte sok nehézséget okozott. A tanulmányi rendszer készen volt, de nem volt mib l tanítani. Mivel az új kar is beindult, így jogi szakkönyvek beszerzését is meg kellett kezdeniük az akadémiai szakkönyvtárban, míg a két régi kar könyvállományát is szükséges volt felfrissíteni, megújítani. A Ratio Educationis f leg megírandó könyvekr l beszél és kevés a pontosan ajánlott könyvek száma. Példák az ajánlott könyvekb l: a természet-, egyetemes köz- és nemzetközi jogra Martini Károly bécsi egyetemi tanárnak Positio-i, a büntet joghoz a Codex Theresianus. A tankönyvek kiadásának joga az egyetemi könyvsajtónak volt fenntartva. Az összes könyvet innen kellett beszereznie az akadémiának. Az akadémiai felterjesztések azt bizonyították, hogy a tanulók nagy része, nem szerezte be magának a könyveket és inkább az el adások alapján készített jegyzetekb l sajátították el az anyagot. 4
A Ratio Educationis reformjai szándékosan megfeledkeznek a magyar nyelv szerepér l. Ugyanúgy ahogy a jezsuita korszakban, az állami korszakban is latinul folytatódott az oktatás az akadémián, valamint nem alakítottak ki magyar nyelvet és irodalmat tanító tanszéket. A magyar nyelv mell zése a nemzeti önállóságot sért osztrák célokat szolgálta, így könnyebbé téve az osztrák birodalomba történ teljes beolvadást. A jogi oktatásban is világos volt a szándék. Az el írt irodalmak, így a Codex Theresianus és Maritini Positio-i teljesen osztrák mintára akarták faragni az akadémiai jogi képzést. A latin nyelv megmaradása az oktatásban, és a magyar nyelv elhanyagolása szándékos birodalmi törekvés része volt, és kés bb a német nyelv területfoglalását készítette el. A jogi szak célja volt a korabeli el írások szerint: Az el terjesztett hazai nevelési rendszer legmagasabb fokára lépnek azok az ifjak, akik miután befejezték tanulmányaikat a filozófiai szakon, amely egyaránt el készít vagy az el szóban említett élethivatásokra, vagy pedig a tanulmányok folytatására továbbra is az akadémián maradnak. Itt nemesebb életcéljukhoz ill en kiképzést kapnak mindazokban a tudományokban, melyek segítségével rátermettekké és alkalmasakká válnak arra, hogy teljesíthessék a király és a köz szolgálatára magukat elkötelez k sajátos feladatait. Mivel pedig a jogi szak éppen ezeket a tudományokat öleli fel, egészen nyilvánvaló, hogy ezt a célt kell megvalósítania: képezzen megfelel tisztvisel ket a király és a köz számára. A rendes el adások tananyagáról a következ k láttak napvilágot: Többek között az is célja a filozófiai szaknak a fentebbi rendszabály szerint, hogy a növendékeket el készítse a jogi tanulmányokra, és alaposan elsajátíttassa velük azokat az ismeretköröket, amelyeknek szükségképpen meg kell el zniük a jogtudományokat. Ebb l következik, hogy a növendékek csakis a filozófiai szak elvégzése után kezdhetnek a jogi tanulmányokhoz. Ezeknek az ismereteknek a megszerzése érdekében mindenképpen kívánatos, hogy a hallgatók tüzetesen megismerjék 1. Magyarország földrajzát, 2. Magyarország történelmét, 3. Magyarország közjogát, mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a vallást, a béke és a háború ügyeit, a más országokkal és tartományokkal kapcsolatos szerz déseket illeti, 4. Magyarország magánjogát, másképpen hazai jogát, emellett a gyakorolt és elismert jogszokásokat, 5. Magyarország közigazgatási, gazdasági és pénzügyi helyzetét és szervezetét, valamint a kereskedelmét és iparát érint ügyeket. 5
Mindezek következtében az ország ismertének elsajátításhoz szükséges tárgyak között csupán a következ k maradnak: 1. A közjog, a hozzátartozó részekkel. 2. A hazai jog, együtt a gyakorolt és elismert jogszokásokkal. 3. Közigazgatási, kereskedelemi, pénzügyi ismeretek. E három els rend tanagyak oktatására más el zetes ismeretkörök tanításával együtt ugyanennyi tanári állás van biztosítva, ezekhez csatlakozik 4. az európai országok története, az egyetemes történelem és a heti egy alkalommal tartandó, újságközleményeket tárgyaló el adás. A törvények mélyreható megértése, amely ennek az oktatásnak lényegi feladata, egy addig mell zött, de igen nagy jelent ség és széles kör haszonnal járó kiegészít tudománnyal való foglalkozást követelt. Ez a tárgy a magyar jog története, amelyet azonban addig még nem írtak meg. Ezért el ször vázlatosan készítend el, majd pedig részletesen ki kell dolgozni, s abból a célból kell a növendékek elé tárni, hogy megismerjék a törvények történetét általában, azok forrásait, létrejöttük körülményeit, változásaikat, s ezek okait, hogy ily módon készüljenek fel a törvények lényegének megértésére és a felvet d esetek helyes értelmezésére. A magyar jog történetének oktatását a hazai jog és jogszokások, valamint a büntet jog el adása kövesse, anyaguk még ezután állítandó össze és szerkesztend egybe, hogy a növendékeket a helyes úton lehessen vezetni, s ne kényszerüljenek arra, hogy idejüket teljesen szükségtelen dolgokkal elvesztegessék. Addig azonban, míg e könyvek szerkesztése megtörténi, a magyar jog és jogszokások tanárai kötelesek 1. a törvények említett történetét, valamint magát a hazai jog el adását illet en ahhoz a mintához tartani magukat, amelyet id közben majd kézbe kapnak, és ennek alapján kell a legalaposabban felkészülniük az el adásra; tartózkodjanak a jogászok üres okoskodásaitól, hallgatóik számára pedig ne adják feladatul egymással ellentétes tételek két oldalról történ megvitatását., 2. A büntet jog el adása a Codex Theresianus el írása szerint történjen, mindenütt a hazai törvényekre irányítva a figyelmet, a bel lük vett összes jogszabályt megfogalmazva. 3. Az utolsó félév vége táján a bírósági igazságszolgáltatás módját kell ismertetni, bemutatva a különféle eljárásmódokat, kifejtve a törvényszéki ítéletek alapját ami a peres ügyek lényegének gyors meghatározását jelenti igazoló vagy ellene szóló cikkelyeket. 6
Mindezek oktatására a jogi szak teljes második évében naponta két órát kell fordítani. 7
A jogi szakon a történelem tanára figyelembe véve hallgatóinak társadalmi helyzetét ennél b vebb ismereteket nyújtott el adásaiban, azokra az országokra is kitért, amelyek bár nem voltak határosak hazánkkal, de amelyek valaha a dics séges királyokkal, az ország koronájával, vagy pedig a császári és királyi uralkodóházzal valamiféle kapcsolatot tartottak vagy szövetségben álltak. Fontosnak tartotta kiemelni a Ratio Educationis, hogy összefoglaló ismétlést kell tartani és újra fel kell idézni Magyarországra és a császári-királyi uralkodóházra vonatkozó eseményeket, amelyek külföldi országokkal is kapcsolatosak, hogy ilyen módon az e tanulmányokból ered következmények a hallgatók számára minél magától értet d bbek legyenek. Ezen felül a történelem tanárának feladata volt az, hogy a jurátushallgatók számára megtartsa az újságközleményekkel foglalkozó el adást. Szombaton délutánonként, ismertetette a tanulók el tt a királyi egyetem közlönyét, vagy más, engedélyezett lapok alapján Európa és más világrészek helyzetét. Rendes el adások Magyarország és a kapcsolt országok közjogából címmel így rendelkezik a tanügyi reform: Bár a természetjogot már a filozófiai szakon el adták a növendékeknek, mégis igen hasznos lesz itt újratárgyalása az általános és nemzetközi közjog magyarázatával együtt, mintegy el készületül és bevezetésképpen Magyarország és kapcsolt országok közjogának jobb megértéséhez. E magyar jog el adásának els sorban arra kell irányulnia, hogy a hallgatók eljussanak a kormányzási forma helyes és igaz ismeretére, elsajátítsák az egész magyar jogrendszer szilárd alapjait és elveit. Ezért tanácsos, hogy e közjog tanárai nagy körültekintéssel és megfontoltsággal használják a római birodalom és más országok közjogát tárgyaló könyveket; az országgy léseken felmerül bonyolultabb kérdésekkel viszont, mint amelyek a joghallgatók számára még nagyon nehezen érthet k, ne foglalkozzanak; tartózkodjanak attól, hogy a növendékek még nem eléggé biztos ismereteit különféle felesleges okoskodásokkal, jogi sz rszálhasogatásokkal terheljék, viszont teljes odaadással tevékenykedjenek mindannak megmagyarázásában, amelyeknek ismerete szükséges vagy hasznos a tanulóknak; teljes részletességgel fejtsék ki mindazt, ami a magyar birodalom kialakulására, az ország nagyságára és gyarapodására vonatkozik, azoknak a népeknek a történetét, amelyekt l a magyarok származtak, s más, ezekhez hasonló témákat; azután mindazt, ami különösképpen a mai jogrendszert és kormányzási formát, valamint az igazságszolgáltatást illeti, egyrészt általában az egész országban, másrészt az egyes megyékben, járásokban, a szabad királyi városokban stb. 8
Ezzel a tudománnyal eddig még alig foglalkoztak, s ezért egyetlen olyan könyv sem állt rendelkezésre, amelyb l a tananyag megtanulható lett volna. Mindenképen szükséges volt tehát egy ilyen tartalmú könyv összeállítása, amely azonban a hazai egyházjogot sem nélkülözhette volna. Ennek oktatására a jogi tanulmányok els évében napi két órát kellett szánni úgy, hogy az els félévben a természetjog, az általános és nemzetközi közjog kerüljön el adásra Rendes el adások a hazai jogból és az elismert jogszokásokból címmel a következ sajnálatos tényt írta le a tanügyi intézkedés: A magyar jogtanítás úttévesztéseinek és számos esztend erre fordított próbálkozásainak következménye, hogy a hazai jogszokásokról szóló, oly sok kéziratos és nyomtatásban megjelent kommentár között egyetlen olyan könyv sincs, amelyet fel lehetne használni az akadémiai oktatásban, amelyet ajánlani lehetne mind a tanároknak, mind a növendékeknek. A jogi szak a nevelés végpontja, a felnövekv polgárokban itt alakították ki a megfelel alkalmasságot a király és a köz szolgálatára, melynek keretei közé méltán sorolható a jogi ügyek intézésének feladatköre. A jogtudomány tanulmányozásával vált teljessé a nevelés, amelynek alapjait már a kisgimnáziumban lerakták, folytatódott ez a f gimnáziumban, majd a filozófiai szakon, és végül a jogi képzés tet zte be a tanulmányokat. Az akadémia hallgatóinak száma 1719-1774 között A hallgatók száma 1719 és 1774 között: 1719-ben 65 filozófus tanult ebb l 57 világi, 8 papnövendék. 1720-ban 26-ból 21 világi, 5 papnövendék. 1731-ben 32-en tanultak a jezsuita akadémián ebb l 27 papnövendék, 5 világi. 1774-ben 274 hallgatója volt; ebb l 98 teológus, 126 els éves és 50 másodéves bölcsészhallgató tanult Gy rött. A bölcsészhallgatók száma jóval meghaladta a másik két kar hallgatóinak számát. Az oka ennek az, hogy bölcseleti kar el készítés volt a teológiai és a jogi tanulmányokra, és ezenkívül önálló pályára is képesítést adott. Az akadémia könyvtára Az akadémiáknak eleinte nem volt saját könyvtára, hanem a helyi gimnáziummal együtt közös használatú könyvtáruk volt. 9
Mint ahogy a tananyag megállapításában is az volt a cél, hogy a növendékek olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek tudása vagy nélkülözhetetlen, vagy feltétlenül hasznos. A könyvtárak létesítése során pedig nemcsak a diákok, hanem az oktatók igényeire is tekintettel kellett lenniük a megalapítóknak. A legfontosabb volt, hogy a jöv beni felhasználás tekintetében általánosan hasznos könyvekkel legyenek ellátva a könyvtárak. Természetesen els sorban olyan könyvekkel kellett ellátni a könyvtárat, amelyeket a tanárok egyáltalán nem nélkülözhettek. Az el írt jogi tananyag számos részét eddig még sohasem oktatták, nem is dolgozták fel alkalmas módon, egyes részei pedig nem voltak kell en rendszerezve. Ezért könnyen megérthet, hogy a megfelel könyvek összeállítása a királyi akadémiákon folyó oktatás egyik legfontosabb tényez je volt. A tanügy fejl dése érdekében szükséges volt gondoskodni az el bb említett tantárgyakban feldolgozott, elismert és kiváló szerz k m veinek beszerzésér l. A tanároknak oktatómunkájuk során újabb lehet ségeket adtak az új könyvek, míg a diákok egyéni érdekl désének fejlesztése, az írók m veivel való behatóbb megismerkedés és egyéni kutatásra ösztönz munkájuk helyszíne volt a könyvtár. A gy ri jezsuita rendnek 2767 m b l álló könyvtára volt. A jezsuita rend feloszlatásakor az összes könyvtárukat lefoglalta az állam. A gy ri könyvtárat az akadémiához csatolták, és a könyvtár felel se Trenka Mihály az egyetemes történelem és irodalom tanára lett. Niczky f igazgató utasítására lajstromba vették a könyvtárban lév könyveket, majd az 1777. november 21-én kelt leirat szerint a könyvtárat tudományszakok szerint kellett rendezni, csoportosítani. Érdemes megemlíteni, hogy a könyvtár az akadémia Pécsre költözése után is Gy rött maradt, és a gimnázium épületében került elhelyezésre. 1790-ben merült fel az az elképzelés, hogy a jezsuiták könyvtára Pestre kerüljön. Ekkor Gy r megye rendjei er teljes tiltakozásuknak adtak hangot. Próbálták megmenteni a gy ri könyvtárat, de a helytartótanács a lajstromba vett és kiszemelt könyveket a pesti Egyetemi könyvtár számára elszállítatta, a többi fölös példányt pedig eladták. Történt mindez a tiltakozó rendek ellenzése közepette, hiszen azzal érveltek azzal, hogy ha az akadémia visszatér Gy r városába, akkor feltétlenül szükségük lesz a tanításban használt értékes könyvekre. Bár a könyvek elszállításáról nincs ismert id pont, de valószín leg elszállították a könyvtárat, mert a helytartótanács valószín leg nem tett kivételt egyik volt jezsuita könyvgy jteménnyel sem. 10
Az akadémia pécsi korszaka 1784/1785-ös évben még Gy rött tartották meg az órákat, de a királyi rendelet értelmében a tankerületi reform részeként az 1785/1786-os évet már Pécsett kellett kezdeniük. Az akadémiai templomot és a könyvtárat a gimnáziumhoz csatolták, a konviktus épülete kaszárnya lett. Gy r városa nehezen békélt meg a helyzettel, II. József uralkodása idején azonban már nem kísérelték meg a helyzet megváltoztatását. A király halála után azonban, az akadémia visszahozásában rögvest tüsténkedtek a gy riek. 1790. április 24-én kérelmet terjesztettek II. Lipót királyhoz. Ebben a kérelemben terjedelmesen leírták mindazt, ami az akadémia Gy r városának jelentett. Kifejtették, az akadémiának az egész Dunántúlra jelent s kulturális hatása volt, és sokan jöttek a városba tanulni. A város csapásként érte meg az 1785-ik évi Pécsre elköltözését az akadémiának. Megírták azt is ebben a kérvényben, hogy sosem gondolták volna, hogy Mária Teréziától adott királyi szó, ami szerint az utókornak is biztosította az intézetet, elkerül a városból. Kétségtelenül szomorú folyamatokat indított el Gy rben és környékén az akadémia eltávolítása, Gy r ipara és kereskedelme megsínylette a váltást. 1792. október 18-án az el bbi említett eredménytelen próbálkozás után a város el bb kérelemmel fordult az uralkodóhoz, majd küldöttséget menesztett hozzá, amely a városi hatóság és a káptalan együttes kérelmét terjesztette el. Az utóbbi kérelem a földrajzi tényez k mellett az élelmiszerek b ségével és olcsóságával, a közlekedési vonalak fejlettségével, a kielégít lakásviszonyokkal, a város romlatlan erkölcsével és jól kiépített közrendészetével egyaránt érvelt. 1793-ban Dorffner, Vissy, Schopff és Frey városi tisztvisel kb l álló bizottság ment a király elé Gy r város megbízásából. A városi hatóság kérelme a már ismerteken kívül tartalmazott még egy új elemet, mégpedig azt, hogy a király, a karok és rendek kijelentették, hogy a magánalapítványokat az alapító szándéka és akarata szerint teljesítsék. Ha tehát a magánalapítványokat ennyire figyelembe veszik, akkor Mária Terézia szándékát és akaratát teljesíteni kötelessége a királynak, tehát a Mária Terézia által meger sített és újjászervezett akadémiát ismét Gy rött kell elhelyezni. A gy ri káptalan 1793. július 10-én folyamodott Ferenc királyhoz és kérte, hogy az intézményt a városnak adja vissza. Felsorolta azokat az alapítványokat és adományozásokat, melyek lehet vé tették, hogy a gy ri jezsuiták a gimnáziumuk mellett teológiai és bölcsészkarral ellátott akadémiát alapíthattak. 11
Érvelt azzal is, hogy Mária Terézia a jezsuita rend feloszlatása után nemcsak nem szüntette a képzést, hanem még újabbal is b vítette, és létrehozta a jogi kart. A káptalan felsorolta mindazokat a gy ri kanonokokat és püspököket, akik nagyban és sokat segítették az akadémia gy ri életét és m ködését. Kitért levelében a város kedvez földrajzi helyzetére is. Ha létezik akadémia számára kínálkozó hely, az bizonyára, Gy r városa. Fekvése Bécs, Sopron, Pozsony, Buda, Pest, Esztergom és Komárom között, a mindennapi postaközlekedés, az élelmi- és iskolai szerek beszerzésének és szállításának könny volta, a kedvez lakásviszonyok, az élelmi cikkek olcsósága, a város romlatlan erkölcsi állapota, a szomszédos megyék s r népessége, a nemesség nagy száma, a jó víz és föld, a jó utak mind-mind Gy r mellett szólnak. Megfontolásra való dologként kérte azt is felségét l, hogy a pesti egyetemen kívül négy akadémia (Pozsony, Eger, Kassa, Nagyvárad) van, míg a Dunántúlon csak egy van, az is Pécsett, a térség szélén. 1794-ben újra megismételték kérelmüket. Érvként hozták fel, hogy Pécsett az oktatás színvonala súlyosan leromlott és egy középszer gimnázium színvonalát sem érte el. A megfelel en és jól indokolt kérvények, folyamodványok megtették hatásukat. 1794. március elején, Ferenc király ígéretet tett a gy ri akadémia visszaállítására. Az ígéret teljesítése késett, ezért Gy r városa 1794. április 28-án újra kérvényt nyújtott be. Természetesen Pécs városa is megtett mindent annak érdekében, hogy a baranyai székhelyen maradjon az intézmény. Pár évvel kés bb, 1797. október 5-én a magyar kir. udvari kamara a pécsi városi hatóságnak írt levelében, tudatta a pécsiekkel, hogy a királynak nincs szándékában máshová telepíteni az akadémiát. Gy r ismételten kérvényeket nyújtott be 1798-ban és 1799-ben is. Az akadémia visszakerülése Gy rbe Gy r városa, a gy ri káptalan, Gy r, Veszprém, Moson megyék sorozatos folyamodványai az akadémia visszahelyezése ügyében sikerrel jártak. I. Ferenc király miután a gy ri gimnáziumot a pannonhalmi Szent Benedek-rendi szerzetesekre bízta, az akadémiát is visszahozatta a Gy rbe és a bencés rend felügyeletére bízta a tanítást. Pontos dátum nem ismeretes, hogy mikor döntött a király a város mellett, de annyit tudunk, hogy a városi jegyz könyv 1802. április 9-én már a kedvez döntésr l tudósított. A Helytartótanács 1802. június 23-i 13493. sz. leiratában Gy r városának ítélte vissza az akadémiát és egyben a költözés költségeit a városra hárította. 12
1802. november 1-jén újra megkezd dhetett, a gy ri székhely akadémiai oktatás. Pécs városa a hír hallatán azonnal mozgalmat indított az akadémia megtartásáért. Pontokba szedve érveltek a városuk mellett, azonban a király megmaradt elhatározása mellett. A királyi helytartótanács 1802. június 23-án kelt intézvényével adta hírül az akadémia f igazgatóságnak és gy ri városi hatóságnak a királyi határozatot, ami szerint a király kegyelmesen elhatározta, hogy az akadémia mihamarabb Gy rbe kerüljön. Az intézvény következtében a gy ri városi hatóság 1802. július 16-án a f igazgatóságnak jelentette, hogy Szent Mihály napjára az akadémia ügyét teljesen átveszi. A kilenc tanár, a hitszónok, az aktuárius, az írnok és a nemzeti iskolák inspektora költözött vissza az északdunántúli nagyvárosba. Az akadémiát a régi épületben helyezték el, a jelenlegi bencés gimnáziumban. Az akadémia 1848- ig volt egy épületben a gimnáziummal. A gimnázium vezetését 1802-ben a bencés szerzetesek vették át. A termek kijelölése a pannonhalmi f apátra és a városi hatóság küldöttjére volt bízva. Megállapodtak abban, hogy hat termet jelölnek ki: ötöt a földszinten, egyet pedig az els emeleten. A földszinti termek szolgáltak a tanítás helyszínéül, a hatodikat pedig tanácskozóteremnek és irodának szánták. Gy r városa azonban késlekedett a m ködés feltételeinek megteremtésével. Eleinte nem mozdult a város és az akadémia helyzetének rendezésére (a rossz állapotú bútorok, szekrények kicserélése) csak pár esztend vel kés bb a helytartótanács sürgetésére változott a helyzet. 13
Az akadémia hallgatóinak száma 1785-1806 között K a r o k Év Bölcselethallgatók Joghallgatók Észrevételek 1. éves 2. éves 1. éves 2. éves Összesen Összesen Összes hallgató 1785/6 48 30 78 4 4 8 86 1786/7 34 40 74-5 5 79 1787/8 51 41 92 8 2 10 102 Az intézet helyet változtat; ezért 1788/9 63 42 105 9 11 20 125 és a tandíj miatt nagy csökkenés. 1789/90 47 56 103 17 11 28 131 1790/1 43 48 91 27 16 43 134 1791/2 75 37 112 34 27 61 173 1792/3 77 52 129 19 31 50 179 A tandíj megsz nt. 1793/4 43 62 105 28 7 35 140 1794/5 49 28 77 28 19 47 124 Nagy adóterhek, drágaság; sok 1795/6 97 36 133 29 26 55 188 ifjú a nemesi fölkeléshez 1796/7 72 42 114 20 21 41 155 csatlakozott. 1797/8 99 65 164 29 17 46 210 1798/9 90 80 170 33 30 63 233 1799/1800 76 67 143 38 30 68 211 1800/1 95 75 170 39 34 73 243 Új háború stb. 1801/2 120 73 193 44 33 77 270 1802/3 143 81 224 55 51 106 330 Az akadémia Gy rbe visszatért, 1803/4 123 87 210 50 45 95 305 a vidék ifjúsága ide jön tanulni. 1804/5 88 86 174 27 39 66 240 Tetemes számú kizárások; 1805/6 nemesi fölkelés, Napóleon 79 84 163 32 20 52 215 Ausztriában, a szül k otthon fogták fiaikat. 14
Az új tanulmányi rend az akadémián 1806-ban I. Ferenc kiadta a második Ratio Educationist. Az új nevelésügyi rendelet az 1777. évihez mérten csökkentette a tanítandó természettudományok számát, és velük szemben a hagyományos (humán) m veltség oktatásának biztosított nagyobb szerepet. Az új Ratio Educationis az akadémiákat hat kerületre osztotta, a székhelyek a következ k voltak: Buda, Gy r, Kassa, Nagyvárad, Pozsony, Zágráb. A tankerületek kormányzói a f igazgatók voltak. A f igazgató hatásköre az összes iskolára kiterjedt, ami a kerületében volt, de kiemelt helyet foglalt el az igazgatásukban az akadémia. Hivatali helyettese az akadémiai aligazgató volt. A magyar királyi helytartótanács ellen rizte a munkáját, a helytartótanácstól kapta a rendeleteket, amelyeket az összes iskolának szétküldeni volt kötelessége. Tapasztalatairól jelentést küldött a helytartótanácsnak, és teljes képet kellett kapnia a területén lév iskolák mindenféle ügyeir l, gondjairól. A Ratio 126. szerint Baranya, Vas, Gy r, Moson, Sopron, Somogy, Zala, Tolna és Veszprém megyék tartoztak gy ri székhellyel a gy ri tankerületbe. Az új Ratio Educationis az akadémiát továbbra is két tanulmányi csoportra, jogi és bölcseleti karra osztotta fel. Az intézmény célja volt, hogy alkalmat adjon a gimnáziumot végzett fiataloknak a magasabb fokú továbbképzésre, ami a közpályákon való munkára, másrészt az egyetemre való továbbtanulásra is jogosulttá teszi az akadémiai hallgatót. Az akadémia iránya és szellemisége katolikus volt, ezt mutatja, hogy több helyen is a vallástan a legfontosabb tantárgynak van említve. Az akadémia vezetése kizárólag katolikus és egyházi munkakör f igazgatókra volt bízva, és a tanárok is csak katolikus vallásúak lehettek. Itt fontos megemlíteni, hogy a király 1816-ban a bölcseleti kar m ködését a bencés rendre bízta. Az akadémia mindkét kara két-két tanfolyamra tagozódott. A bölcseleti kar, amellett, hogy önálló pályákra (gazdasági, tanári etc.) képesített, el készületet jelentett a hittudományi, az orvosi és a jogi pályára is. 1814-ben kiadott rendelet értelmében sebészeti és orvosi tanfolyamokra csak azok mehettek tanulni, akik bölcseleti tanulmányaikat els osztályú eredménnyel végezték. A jogi karon a következ tárgyakat tanították az els évfolyamon: - magyar közjog - természet-, egyetemes-, nép-(nemzetközi) jog 15
- Magyarország és a császári és királyi uralkodóház örökös tartományainak és a többi európai államok statisztikája - bányajog második évfolyamon tantárgyak voltak: - a magyar magán és büntet jog - a politikai és pénzügyi-kamarai tudományok - váltó és kereskedelmi jog - tiszti írásmód. Az összes akadémistára kötelez volt a magyar nyelv és irodalom tantárgy hallgatása. A nemzeti nyelv ismerete nélkül közhivatalt nem tölthetett be senki sem, így rendelkezett a Ratio Educationis. Az új tanulmányi rendszer új tantárgyakat is hozott. A helytartótanács gondoskodott arról, hogy az új tantárgyakkal megbízott tanárok megszerezzék az oktatáshoz szükséges ismereteket különböz tanulmányutak alkalmával. 16
Az 1806-ban kiadott Ratio Educationis rendelkezései a jogi szakon A tanulmányok rendje 107. Az akadémiai jogi tanulmányok végeztével a növendékek vagy közhivatal betöltésére vagy a magánélet ügyeinek intézésére vagy pedig alaposabb szaktudományi képzettség szerzése céljából a tudományegyetemre távoznak, ezért nyilvánvaló, hogy az ország e nevel kertjében folyó kiképzés során tágabb lehet séget kell nyújtani a különféle fontos tantárgyakkal való foglalkozásra. Ezek feldolgozása a következ rendben történjen. 108. Az els évben el adásra kerül a) a természetjog, valamint az általános és nemzetközi közjog; velük kapcsolatban Magyarország közjoga is, mindezt ez egyik professzor oktatja, b) a másik professzor az egyházi köz- és magánjogot tanítja. 109. Ugyanennyi professzor adja el a második évben a) a római polgárjogot, kifejtésre kerül a feudális jog rövid összefoglalásban, valamint a büntet jog, b) a közigazgatási, kereskedelmi ismeretek a pénzügytannal együtt (ezek ahogy mondják a kamarai tanulmányok); emellett a bankjog és a kereskedelmi jog. A közigazgatási, kereskedelmi és pénzügyi tudományok alapvet elvei általánosak, minden m velt néppel közösek, mégis ezek alkalmazása és gyakorlati érvényesítése a népek különféle körülményei, törvényei és elfogadott szokásai szerint nem mindenütt ugyanaz. Ezért ezekben a tanár a hazai törvényeket és körülményeket mindig tartsa szeme el tt. 110. A harmadik esztend ben két professzor tanít. a) Az els el adja és magyarázza Magyarország magánjogát, másképpen a hazai jogot, oktatja a jogi iratok stílustanát. 17
b) A második professzor feladata elsajátíttatni Magyarország és a császári- királyi uralkodóház többi örökös birtokainak, valamint Európa más országainak statisztikáját az els félévben, a második félévben pedig a bányajogot. A jogi képzés tanulmányi rendje 1806 után Els év Második év I. félév II. félév I. félév II. félév Délel tt és délután Délel tt és délután Természetjog Egyetemes közjog és Közigazgatástan, Bankjog, Egyházi közjog és magánjog nemzet-közi jog, ezek kapcsolatai Magyarország közjogával. kamarai tudományok El adások a római polgárjog köréb l kereskedelmi jog. Feudális jog összefoglalva, büntet jog Egyházjog, mint korábban. Harmadik év I. félév II. félév Magyarország, a császári és királyi örökös tartományok, valamint Európa többi országának statisztikája. Magyarország magánjoga vagyis a hazai jog. Hegyjog vagy bányajog. A hazai jog folytatása, a jogi iratok stílustana. Ezekhez csatlakozik: 1. magyar nyelv és irodalom oktatása minden akadémián, valamint az egyetemen, folytatólagosan minden tanévben. Emellett 2. azok a tudományok, amelyek az egyetem számára fenntartottak, 3. Hittan és szentbeszédek vasárnapokon és a többi ünnepeken reggel és délután. 4. ugyancsak a görög nyelv, német nyelv stb. 18
1806. szeptember 6-án a helytartótanács felszólította a városi hatóságot, hogy a f igazgatóval egyetértésben feleljen meg az akadémia 1802-es visszahelyezésekor tett ígéretének. B víteni és átalakítani volt szükséges az épületeket. Az akadémiát a tanulmányi alap, a gimnáziumot a bencés rend gondozta. 1807-ben a helytartótanács nagyobb összeget adott az akadémiai épületrész hibáinak javítására és pótlására. 1807-ben híres látogatója volt a gy ri akadémiának. Ferenc király 1807. április 4-ét a városban töltötte, útban a budai országgy lésre rövid id re megállt Gy rben. A király megtekintette az akadémiát, a nemzeti elemi iskolát, az árvaházat és az orsolyiták intézetét. A f igazgatónak fontos tanácsokat adott, és hangoztatta az ifjúság fegyelmezésének fontosságát. 1809 májusában már nyugtalanság volt érezhet a városban, és az akadémiát is számosan hagyták el. A helytartótanácshoz panaszkodva írt a f igazgató, hogy a tanulók elhagyják a várost. A helytartótanács válasza az volt, hogy a tanulók távozását nem tudják megakadályozni, de amennyiben lehetséges, m ködjön az akadémia és tartsák meg az órákat. Az akadémia a francia megszállás alatt Az akadémia m ködésére súlyos csapást mért az 1809. évi francia háború. A diákság már májusban egyre nagyobb számban hagyta el az akadémiát. A f igazgató ezt jelentette a helytartótanácsnak, amely jelezte, hogy bár a tanulók távozását nem lehet megakadályozni, de törekedni kell arra, hogy amennyire megtehet az el adásokat ne halasszák el. A Gy r alá rendelt nemesi katonaság, a Napóleon által Alsó-Ausztriába parancsolt francia sereggel, a Gy r városával szomszédos Kismegyernél megütközve, 1809. június 14-én csatát vesztett. A nemesi felkel k közé 29 diák állt be, és harcolt a kismegyeri csatában. Azok a diákok, akik a franciák ellen vívott csata után folytatni akarták tanulmányaikat, úgy intézkedett a helytartótanács, hogy fels bb évfolyamra léphetnek, de csak akkor, ha az iskolaév indításakor különbözeti vizsgát tesznek. Mind a 29 harcoló akadémista nevét nem tudjuk, de húsz neve álljon itt e lapokon emlékezetül. I. éves joghallgató: Vida József II. éves joghallgatók: Rumy Sándor, Takács Gábor, Viasz Imre I. éves bölcselethallgatók: Ádám Ferenc, Dukátz Ferenc, Gaál Mihály, Imre József, Madarász József, Márffy Mihály, Rákóczy József, Zámoczy Károly 19
II. éves bölcselethallgatók: Csábrátz József, Andsfelder Antal, Komjáti József, Mückschütz Pongrác, Nemes Pál, Pozsonyi János, Schrámkó Mihály, Vörös Mihály A gy zedelmes francia sereg ezután a várost ostromolta, bár Gy r ellenállt, de segítséget sehonnan sem kapott, és így 1809. június 24-én megnyitotta kapuit a francia had el tt. A f igazgató már 1809. június 13-án iskolai szünetet rendelt el, az ifjak egy része Gy rb l eltávozott. Az akadémiai ifjúság egy része 1809-ben megmutatta, hogy részt vállaltak a haza sorsának tev leges alakításában is. 1809-ben a f igazgatósági irodát és a levéltárat a francia megszállás után az akadémia épületéb l átvitték a nemzeti rajziskola épület egyik helyiségébe. Az akadémia épületében nagy károkat okozott a francia ostrom. Paintner f igazgató Branischa tanárral együtt gróf Narbonne francia kormányzóhoz és Lauriston kapitányhoz, a francia dragonyosezred vezet jéhez fordult, s kérték ket, hogy nyújtsanak oltalmi oklevelet az akadémistáknak, és az intézetet ne engedjék a csapatok számára elfoglalni. Gróf Narbonne megígérte, hogy nem engedik az intézet helységeit lefoglalni és Napóleon császárnak is az volt az akarata, hogy a magyar közoktatás zavartalanul folytatódjon. Ennek ellenére nem lehetett az akadémiát újra megnyitni, mert a városi és megyei el kel ségekb l alakult Vegyes Bizottság foglalta le az akadémiát, Jen olasz alkirály test rsége és katonai börtönök számára. Emiatt a f igazgató minden akadémistát távozásra kért az intézetb l, de a gy ri hallgatókat a városban maradt tanárok magánlakásukon oktatták. Paintner f igazgató, mivel Gy rben nem érezte magát biztonságban gróf Narbonne, Gy r katonai kormányzója (Gouverneur de Raab) és Ferenc király engedelmével elhagyta a várost. 1809. augusztus 12-én visszavonult rátóti préposti birtokára. Paintner f igazgató 1809. augusztus 29-én a Tatán tartózkodó király elé járult. A f igazgató az akadémiát ért súlyos csapások miatt, ideiglenesen az akadémia Pécsre helyezését javasolta. A király Paintner kérelmét hajlandó volt elfogadni, de közben Gy rött a Vegyes Bizottság a f igazgató javaslatáról nem tudott, és októberben az akadémia épületének felújításába kezdtek. 1809. október 14-én megtörtént a franciákkal a békekötés. 1809. november 9-én megérkezett a helytartótanácstól az 1809. október 31-én kiadott királyi határozat az akadémia ügyében. A határozat rendelkezett arról, hogy miután a béke helyreállt, és a franciák kivonulnak Gy rb l, az akadémia továbbra is a városban marad. A franciák 1809. november 15-én hagyták el az akadémiai épületet, és 1809. november 17-én vonultak ki a városból. Az akadémia igazgatója november 21-én megtartotta az ünnepélyes tanévnyitót, bár ekkor még kevés tanuló volt a városban, és a tanárok egy része sem tért vissza 20
Gy rbe. A megnyitó napján utazott át a városon Ferenc király, aki tájékozódott az igazgatótól az intézet állapota és a tanulók száma fel l, és kijelentette, hogy az akadémia székhelye Gy rött marad. A tanítás 1809. december elsejével kezd dött meg. Alighogy a javítások végére értek, és próbálták helyreállítani az épületet, 1810 szén földrengés rongálta meg az intézetet. Tíz napos ostrom által okozott épületkárok, és a magas hadisarc, közel öt milliós veszteséget jelentett a polgárságnak. A város a kincstárhoz kényszerült kölcsönhöz folyamodni, amit egészen 1845-ig törlesztenie kellett. Paintner Mihály Antal 1810. január 15-én tért vissza Gy rbe. Sajnos Paintner Gy r városának nem volt elkötelezett híve, sokszor összeütközésbe került a városi hatóságokkal, nem egyszer próbálta Pécs városába visszavitetni az akadémiát. Nehezen sikerült több éves sürgetések és ígéretek után helyreállítani az épületet. A terhek viselését sem a helytartótanács, sem a gy ri közalapítványok nem akarták vállalni. Baranya és Szerém vármegyék 1812-ben ismét kísérletet tettek az akadémia Pécsre helyezése érdekében. Nagy segítséget jelentett számukra Paintner f igazgató kiállása a visszahelyezés ügyében. Paintner kezdeményezésére a helytartótanács két ízben is felszólította a zirci cisztercita rendet, hogy hajlandó volna-e a Pécsre visszatér akadémiát elvállalni. A király azonban 1809-ben hozott döntését nem akarta megváltoztatni: Gy r városát nem akarta egyik jövedelmi forrásától megfosztani, és megakadályozta a pécsi terveket. Az 1810-es évek elején még mindig a franciák által okozott károk és a földrengés nyomait visel akadémia állandó felújításával telt el. 1815-ben a helytartótanács kérdést intézett Novák Krizosztom pannonhalmi f apáthoz, hogy hajlandó volna-e két gimnázium vezetését elvállalni a bencés rend, vagy inkább a gy ri és a pozsonyi akadémiák bölcseleti karát akarják igazgatni. A f apát válaszában jelezte, hogy a két gimnázium helyett adja át a gy ri és pozsonyi akadémiák bölcseleti tanfolyamait a kezelésükbe a helytartótanács. A gy ri akadémiát azonnal átvette a bencés rend, mert rendelkezett kell számú tanárral. Ferenc király 1816. április 5-én a f apát kérelme szerint intézkedett, vagyis a Szent Benedek-rend oltalma alá került a bölcseleti képzés. 21
Az akadémia helyzete 1820-as években 1826 szén ismét felmerült az akadémia áthelyezése. 1826. december 7-én Gy r városa felvilágosítást kért a város országgy lési követét l az akadémia kérdésében. Rába István országgy lési követet meglepve érte a hír, de az országgy lési tárgyalásra nem került az akadémia ügye. A három vármegye kérelmét el z leg a regnikoláris bizottság tanügyi osztályának adták ki és kimondták, hogy ajánlják a pécsi akadémia létesítésének ügyét. Rába István követ 1826. december 26-án feliratot intézett az országgy lésnek, hogy ne biztosítson támogatást a déli vármegyékb l induló mozgalmaknak. Az akadémia érdekében még Gy r vármegye közgy lése és Juranits Antal gy ri megyéspüspök is feliratot intézett az országgy lésnek 1827-ben. Az akadémia els igazgatója ebben a korszakban Hirsch Mihály volt, aki tanárként a természet- és a magyar közjogot tanította. A pesti egyetemre 1807. július 7-én nevezték ki, de az 1806-1807-es iskolaévet még Gy rött töltötte ki. A helytartótanács felszólította a f igazgatót, Paintnert, hogy terjesszen fel igazgatónak alkalmas jelöltet. Választása Hübler János szombathelyi tanárra esett. A király Hüblert 1807. december 9- én nevezte ki a gy ri akadémia igazgatójának, de az iskolaév végéig a szombathelyi tanszékén kellett maradnia. Hübler Gy rbe kerülése el tt tanított népiskolában, a budai Theresianumban majd 14 esztendeig Szombathelyen. Hübler János az 1808-1809-es iskolaév elején megkezdte gy ri igazgatói m ködését. 1809. augusztus 12-t l 1810. január 15-ig helyettesítette a Gy rb l a franciák el l elmenekült f igazgatót. 1816 és 1818 között helyettes f igazgató volt. Kit n en vezette az intézményt, lelkiismeretessége és buzgalma kimagasló volt. 1813-ban címzetes apátnak is felterjesztették a helytartótanács elé. 1818. június 14-én beadta nyugalmazása iránti kérelmét. 1819. augusztus 22-én meghalt. Fejér György f igazgató a tanári kar egyetértésével 1820. június 26-án Bognár Józsefet ajánlotta kinevezésre a gy ri akadémia igazgatói székére. Fejér 1820. május 31-én bízta meg az intézmény igazgatói teend ivel. A helytartótanács kinevezése azonban nem érkezett meg, és a tanulmányi alap sz kre szabottsága miatt nem lett az igazgató állás betöltve. Kilenc évvel kés bb sikerült újra igazgatót találni az akadémiára. A királyi kinevezéssel 1829. december 22-én Kucsera Marián bencés szerzetes, gy ri akadémiai hitszónok, a bölcselet és a szépm vészetek doktora lett az akadémia igazgatója. 22
Akadémiai tanár az lehetett, aki az akadémia tanszékére pályázott, doktor volt, vagy reményt nyújtott a doktori fokozat egy év alatti megszerzésére. A tanszék elnyerése úgy történt, hogy a pályázó a f igazgató által felterjesztette a folyamodását a helytartótanácshoz. A pályázóknak nagy el nyt jelentett az, ha irodalmi munkásságot is felmutattak. A személyes megjelenést eltörölték, az alkalmasnak talált személyt a király nevezte ki. A kinevezés után még két év próbaid következett. Ekkor volt id megbizonyosodni arról, hogy a kinevezett tanár erkölcsileg és gyakorlatilag is megállja-e a helyét. Ha a tanárjelölt megfelel nek bizonyult, akkor véglegesítést kapott. 1816. április 5-én kiadott királyi határozat szerint a pannonhalmi bencés rend megkapta a gy ri és a pozsonyi akadémia bölcseleti tanfolyamait. A bölcseleti kar 1816-tól a bencés rend irányítása alá került. Külön kötelességeket és feltételeket szabtak ki a karon dolgozó tanárokra. A f apátnak kötelessége volt tanszéki üresedéskor egy bencés rendtaggal betöltetni a helyet. A kijelölt rendtagoknak kötelességük volt azon tantárgyakból, amelyekb l majd tanítani szándékoztak, a pesti egyetemen szigorlati (doktori) vizsgát tenni. A bencés rend a bölcseleti kar négy tanszékét tartozott tanárokkal m ködtetni. A kés bbi id k folyamán a magyar nyelv és a hitszónok tanári állás betöltése is a bencések feladata lett. A bencés tanárok alkalmazása úgy történt, hogy a pannonhalmi f apát a tanárt kinevezte, a f igazgató a helytartótanácsnak felterjesztette a tanár személyét, és ezután a helytartótanács meger sítette a kinevezést. Kés bb a bencés rend átvette a magyar nyelv tanszékét és a hitszónoki állás betöltésének lehet ségét. Az alkalmasnak talált tanárt a király nevezte ki. A kinevezés után két év gyakorlati id alatt kellett bizonyságot szerezni arról, hogy alkalmas-e tanárnak a kinevezett tanár. 1826-tól már három évig tartott ez a gyakorlati próbaid szak. Ha az elvártaknak megfelel en teljesített a tanár, akkor elnyerte a véglegesítést. A f igazgatók a tanári karról mindig a legnagyobb elismeréssel szóltak. 1821-ben Fejér György igazgató a regensburgi apátnak arról írt, hogy a tanárok alapos ismereteik, buzgalmuk és emberséges bánásmódjuk miatt teljes fokú dicséretet érdemelnek. 1823-ban a f igazgató által írt, és a helytartótanácshoz felküldött jelentésében a gy ri, a pécsi és a szombathelyi f iskolák közt minden szempontból a gy ri akadémiát teszi az els helyre. Kijelenthet, hogy a gy ri akadémia tanári karának politikai magatartása is végi tapintatos és higgadt volt. Hívei voltak hazájuk gyökeres átalakulását biztosító reformoknak. Nyíltan, de eközben mérsékelten foglaltak állást a haza megújhodásával kapcsolatban. Az ünnepélyes eskü a f igazgató elnökletével tartott tanácsülésen volt. A tanár megesküdött az él Istenre, a boldogságos Sz z Máriára és minden szentekre, hogy feljebbvalói iránt engedelmességgel és tisztelettel viselkedik, az el irt tanulmányi rendszerhez és az azt kiegészít királyi rendeletekhez szigorúan alkalmazkodik, a rábízott tanszereket meg rzi, kötelességét híven 23
és pontosan teljesíti, és erkölcsös, feddhetetlen életet él. Ígéretet tett arra is, hogy semmiféle hazai vagy külföldi titkos társulatnak és egyesületnek tagja nem tagja, és soha nem is lesz. Az eskü letétele után a f igazgató bemutatta a hallgatóknak is. Az 1848-as új alkotmány életbe lépése után új esküt kellett letenniük. Azzal a kitétellel b vült, hogy a tanár törvényes szervek és királyunk, a haza törvényes alkotmánya és kormánya iránt h és engedelmes lesz. 1849 februárjában Windisch-Grätz magyarországi császári királyi teljes hatalmú biztos, a császári kormányzat elveinek megfelel esküt követelt meg a tanári kartól. Windisch-Grätz a f igazgatóság által vizsgálatot indított a tanári kar politikai és erkölcsi magaviseletére vonatkozóan. A Habsburg trónvesztés kimondása után az összes intézet tanárai és tanítói 1949. május 9-i rendelet szerint nyilatkozatot kellett kiadniuk. A tanári kar a tanácsüléseken gyakorolta a határozati és intézked hatáskörét. A tanácsülést a f igazgató illetve az igazgató hívta össze. A tanácsülések célja volt, hogy a f igazgató a tanári karral együtt határozzon és intézkedjen az intézet tanulmányi, fegyelmi és rendtartási ügyeiben. 24
Deák Ferenc visszaemlékezése a gy ri diákévekre Deák Ferenc a gy ri akadémia leghíresebb diákja volt. Így emlékezett a gy ri tanulóévekre: Négy évig jártam Gy rbe oskolába. 1817. évi november hóban mentem oda, mint 14 éves ifjú a 7. oskolára, vagyis logikára, 1821. évi augusztusban végeztem el a második évi jogtudományi tanfolyamot. Ezen id alatt rokonunknál, az öreg Jósánál laktam. Jósa 1817-ben a Káptalan dombján lakott, mint a püspökségi javak igazgatója, de 1819-ben hivataláról lemondván, átköltözött saját házába a Megye utcába, s így én mindenik házában laktam. Gy rött Jósa Józsefnél, a gy ri püspök uradalmainak jószágkormányzójánál lakott. Jósa József Deák Ferenc nagynénjének, Sibrik Annának a férje volt. Jósa a Káptalandombom a püspöki rezidencia mellett lév egyházi épületek egyikében lakott, és itt adott szállást az ifjú Deáknak. 1819-ben Jósáék átköltöztek a Megye utcai épületbe, aminek tulajdonosai voltak, a mai Liszt Ferenc utca 20. szám alá költözött velük együtt Deák Ferenc is. A királyi akadémia jogi tanszékei Természet- és magyar közjog tanszék A természet - és magyar közjog tanszékét Hirsch Mihály igazgató-tanár Pestre távozása után Raab Pál vette át 1807. december 7-én. Raab 1809. szeptember 12-én a kassai jogakadémia ugyanazon tanszékét kapta meg, de betegsége miatt Gy rött kellett maradnia, és 1810. március 10-én a városban meghalt. A természet - és magyar közjog tantárgyat 1810. januárjától Beke Farkas, a politika tanára adta el. A tanszéket 1810. október 23-án Szibenliszt Mihály váci gimnáziumi tanár nyerte el. Egészen addig tanított itt, amíg 1827. szeptember 11-én elnyerte a pesti egyetem római magánjog tanszékét, ekkor Fessel Zsigmond helyettesített ideiglenesen a tanszéken. Rövid ideig Albély Ferdinánd Antalt 1828. január 29-én a zágrábi akadémiától hivatalosan áthelyezték és 1828. szeptember 15-t l Gy rben tanított. Albély 1833-ig volt Gy rben, majd a pozsonyi akadémián tanított. 25