Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 MONOR ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. KÖTET HELYZETELEMZÉS ÉS JAVASLATTEVŐ FÁZIS 2001.
Megbízó Monor és Térsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Megbízott Hazai Térségfejlesztő Kft. Vezető tervező: Regionális tervező: Tervező: Szakértők: Veres Lajos Saftics Ákos Kis-Törő Marianna Hargitai Judit Hégely Péter Csáki Miklós Gál Benedek Horváth Attila Kis-Törő Marianna Schuchmann Gábor Program menedzser: Csáki Miklós Szerkesztő: Sütő Csilla Készült a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával. 2
Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. A kistérség adottságainak elemzése 16 II.1. Humán erőforrások 16 II.1.1. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége 16 II.1.2. Demográfiai helyzet és folyamatok 18 II.1.3. A kistérség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai 21 II.2. Gazdasági bázis 26 II.2.1. Természeti adottságok 26 II.2.2. Agrárstruktúra 28 II.2.3. Ipari szerkezet 34 II.2.4. Idegenforgalmi, turizmus 35 II.2.5. Kulturális örökség 36 II.3. A környezet minősége 39 II.3.1. Az alapállapot felvétel általános szempontjai 39 II.3.2. A kistérség jelentősebb feltárható környezetvédelmi mutatói 41 II.4. Közlekedés 61 II.4.1. Közút 61 II.4.2. Vasúti és közúti személyszállítás 62 II.4.3. Fejlesztési elképzelések 62 II.5. Térkapcsolatok 63 II.5.1 Szuburbanizációs folyamatok a Monori Kistérségben 63 II.5.2. Településszerkezet, közigazgatási rendszer 65 II.5.3. Monor, mint a kistérség centruma 65 II.5.4. A térség intézményi hálója 66 II.5.5 A kistérségi háló működésének bemutatása 67 II.5.6 Társadalmi kapcsolatrendszer 70 III. Swot elemzés 74 IV. Forgatókönyvek 81 3
V. Javaslattevő fázis 83 V.1. Célpiramis 84 V.2. Alprogramok rendszere 85 Felhasznált irodalom 89 Mellékletek 93 4
I. Bevezetés A Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás pályázatot nyújtott be a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Vidékfejlesztési célelőirányzata terhére kistérségi területfejlesztési koncepció és program készítésére. A Tanács a pályázatot megvalósításra érdemesnek tartotta, ezért támogatásban részesítette. A Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a területfejlesztési tanulmány elkészítésével a Hazai Térségfejlesztő Kft-t bízta meg. A koncepció a társadalmi, gazdasági, kulturális, infrastrukturális, környezeti folyamatok együttes elemzésére épül. Célja a Monori kistérség fejlődését befolyásoló tényezők komplex értékelése, a kistérség egészének hosszútávú fejlesztési irányainak meghatározása, az azt megjelenítő fontosabb tartalmi elemek kijelölése. A területfejlesztési koncepció kidolgozását a következők befolyásolják: A regionális politika alapelvei, Az ország fejlődési irányai, A régióban, illetve a megyében kidolgozásra került fejlesztési koncepciók és programok, A kistérség településeinek, gazdasági szereplőinek elképzelése, jövőképe és elvárásai. A regionális politika alapelvei A területfejlesztés alapelvei az EU több évtizedes gyakorlatában csiszolódtak és folyamatosan pontosításra is kerülnek persze. A magyar alapelveket az alaptörvény és az Országos Területfejlesztési Koncepció is tartalmazza. Szubszidiaritás Az EU döntéshozatali mechanizmusának ezen alapelve egy olyan feladat- és kompetenciarendszert jelöl ki, mely szerint a döntéseket mindig az állampolgárhoz legközelebb eső szinten kell meghozni. Ez lényegében a hatáskörök decentralizációját jelenti. A döntések lehetõleg ott szülessenek, ahol a problémák jelentkeznek és ahol a kellõ információk rendelkezésre állnak, ahol a különbözõ feladatok közötti fontossági sorrendben a leghivatottabb szereplõk vannak jelen. Ez a döntési szintek önrendelkezésének biztosítását teszi szükségessé. 5
Decentralizáció A szubszidiaritás elve alapján folyamatosan kell törekedni a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerõsítésére. Ez azonban azt is megköveteli, hogy a területi döntéshozók között is optimális munkamegosztás alakuljon ki. A szubszidiaritás elve integrációs funkcióval is bír. Ennek értelmében, a regionális politika országos céljainak, eszközeinek meghatározása, a mûködési keretek szabályozása a központi szervek feladata. E feladat teljesítése során természetesen a népképviseleti és érdekegyeztetési folyamatok szerint be kell vonni a társadalom széles rétegeit. Partnerség Ennek az elvnek nem csak a szervezetek összetételében, hanem a mûködésben, a szereplõk kapcsolatrendszerében is érvényesülnie kell. A területfejlesztési tanácsokban nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a területfejlesztéshez kötõdõ érdekegyeztetés nem szûkülhet le a tanácsban képviseltek körére. A területfejlesztési tanácsok mûködésének sikere a tagok együttmûködési és kompromisszum készségén is múlik. A partnerség érvényesítése lehetõvé teszi a többi elv érvényesítését is. A területfejlesztés nagyon nagymértékben gazdaságfejlesztés, ahol az alapvetõen érdekelt, érintett gazdasági szervezetek és érdekképviseleteik együttmûködésre, a problémák közös megoldására elengedhetetlen szükség van. A partnerség elve - az EU tagállamok szintjén - azt is jelenti, hogy a tervek elkészítésétõl kezdve a feladatok végrehajtásáig és annak ellenõrzéséig folyamatos párbeszéd van, egyrészt az Európai Bizottság és az adott tagállam között, másrészt a tagállamon belül az országos-, regionális- és helyi szervek között. Ennek értelmében a fejlesztési koncepciók, programok kidolgozása az összes érdekelt részvételével történik. A programokat mindig a tagországok nyújtják be, függetlenül attól, hogy azok a tagország vagy a Közösség kezdeményezésére készültek. Jóváhagyás után a pénz a regionális hatóságokhoz kerül. Ez az elv - természetesen - magában foglalja a szubszidiaritás elvét is. Nyilvánosság és részvétel A nyilvánosság és a részvétel szerepe növekszik a regionális politikában, amelynek újszerûsége - többek között - éppen a helyi erõforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb szakmai színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal. A nyilvánosság és a társadalmi részvétel nem szûkülhet le a fejlesztési és a rendezési tervezésre, hanem a regionális politika szereplõinek, különösen a területfejlesztési tanácsoknak folyamatos kapcsolatrendszert kell kiépíteni a helyi társadalom különbözõ szervezeteivel, módot adva az egyéni vélemények kifejtésének is. 6
Koncentráció Ennek az elvnek a lényege, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a legrászorultabb és a leghatékonyabb felhasználást biztosító területeknek kell juttatni, így a leginkább elmaradott, válságban lévõ területek kaphatnak támogatást, azok, amelyek beilleszthetõk a közösség támogatáspolitikai rendszerébe. A legnagyobb támogatásban részesülõ 1. cél szerint támogatott régiók csak azok a NUTS II. régiók, illetve országok lehetnek, ahol a GDP/fõ nem éri el a közösségi átlag 75 %-át. Azokban az országokban, ahol a teljes terület jogosult az 1. cél támogatására, a koncentráció a támogatott prioritások korlátozott számában jut kifejezésre. Programozás A támogatásokat nem egyedi létesítményekhez, hanem komplex fejlesztési programokhoz adják, amelyekhez egyben részletes költségvetés is járul. Azonban ahhoz, hogy programozni lehessen, szükség van a régiók szerinti diagnózisra, a problémák és adottságok felmérésére, továbbá világos, könnyen áttekinthetõ cél- és eszközrendszerre. Addicionalitás A közösségi támogatás nem a nemzeti területfejlesztési-támogatási eszközök helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére szolgál. Ezért a tagországoknak legalább a korábbi szinten kell tartaniuk a területfejlesztési támogatásaikat és követelmény, hogy az adott program, beruházás költségeinek bizonyos részét a tagország vállalja. Kevésbé fejlett gazdasággal rendelkezõ ország esetében a társfinanszírozási arány lehet alacsonyabb is, de általában 20%. Lényeges szempont, hogy míg a társfinanszírozás közvetlenül a tagállamok költségvetését terheli, addig a közösségi támogatások bevételként a jogosult régiókban jelennek meg. Ezt figyelembe véve tehát megállapítható, hogy a támogatással összefüggõ kiadások a nemzeti költségvetést terhelik, ugyanakkor a bevételi oldalt csak közvetetten befolyásolják, amennyiben keresletnövekedést, s ezáltal GDP-növekedést idéznek elõ, ami az adóbevételek gyarapodásához vezet. Monitoring a) Állapotfigyelõ monitoring A tervezési-statisztikai elemzés, helyzetértékelés nélkülözhetetlen része a természeti, gazdasági, társadalmi folyamatokat folyamatosan elemzõ, értékelõ állapotfigyelõ monitoring rendszer, amely segítségével lehet egyáltalán a beavatkozási területeket kijelölni, a beavatkozásokat megtervezni, hatásukat értékelni. Ez az átfogó, összehangolt információs rendszerekre épülõ monitoring az EU országokban kialakult mechanizmus 7
(az országok és az EU között is), de Magyarországon ezen a téren is óriási feladatok megoldása elõtt állunk, például az átfogó regionális monitoring rendszer megszervezése terén. b) Pénzügyi jellegû monitoring Az EU által elfogadásra kerülõ programokat ex ante, elõzetes monitoring, majd a végrehajtás után ex post monitoring követi. A program végrehajtását egy olyan bizottság felügyeli, amely a közösség, az ország és a régió képviselõibõl áll. Õk dönthetnek a szükséges módosításokról, hanyag kezelés esetén visszafizetést vagy más programokból való levonást indítványozhatnak. Éves jelentéseket készítenek a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Számvevõszéknek és a nemrégiben alakult Régiók Bizottságának. Az ellenõrzési és értékelési rendszer általában központi szinten mûködik. A helyi és a területi önkormányzatok szerepe és lehetőségei az európai döntéshozatalban Ma az európai integrációt szemlélve világosan látható, hogy a folyamat nem valamifajta európai szuperállam felé hat, hanem a régiók Európáját hozza el. A Maastrichti Egyezmény megteremtette azokat az intézményes kereteket, amelyek a szubszidiaritás és a regionalizmus kategóriáinak gyakorlatba ültetését segítette elő (lásd EU Régiók Bizottsága). Az Egyezmény elfogadása óta a szervezetben mind a döntéshozó, mind a végrehajtó funkciók betöltésénél jelentősen felértékelődött a régiók szerepe a nemzetállami keretekkel szemben. Az integráció mélyítése óta lehetőség nyílik a közvetlen érdekérvényesítési megoldások bekanalizálására, az állami szint kiiktatására. Az állampolgár-közeli európai közigazgatás bevezetésnek legfőbb célja az EU demokrácia-deficitjének felszámolása vagy legalábbis csökkentése. A Maastrichti Egyezményben foglaltak szerint létrehozott Régiók Bizottsága (COR) nem csak regionális, hanem helyi hatalmak képviseletét is ellátja (bár ezt számos euroképviselő szeretné leválasztani). A Maastrichtban elfogadott elvek és feladatok továbbgondolására 1997-ben került sor. Az Amszterdami szerződés többek között kimondja, ~ hogy a helyi önkormányzatok döntő mértékben hozzájárulhatnak az európai népek politikai uniójának létrehozásához annálfogva, hogy a szubszidiaritás elve alapján a legközelebb állnak a lakossághoz; ~ hogy a helyi önkormányzatiság és a regionális felelősség elengedhetetlen feltétele az egységesülő, de kulturális sokszínűségét megőrizni szándékozó Európának; ~ hogy az EU keleti bővítése történelmi lehetőség és feladat, támogatása egész Európa érdeke, továbbá hogy szükséges az EU és a társult országok önkormányzati kapcsolatainak bővítése. A magyar önkormányzatok a helyi érdekeket összehangoló nemzetközi intézmények közül elsőként az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (CLRAE) munkájába kapcsolódtak be. A nemzetközi, helyi és regionális önkormányzatok vezetőiből, valamint regionális parlamentek és kormányzatok képviselőiből álló testület deklarált célja a helyi és regionális hatóságok közvetlen 8
együttműködésének elősegítése, de foglalkozik minden olyan kérdéssel, mely közvetlenül érinti a helyi önkormányzatok tevékenységét, így pl. a vidék- és városfejlesztés, környezetvédelem, oktatás, egészségügy. A szervezet kiemelt feladatának tekinti továbbá a civil szféra erősítését, melynek egyik lehetséges eszköze a határokon átnyúló, ill. az egyes európai régiók közötti együttműködések segítése. Az ET 122. Sz. egyezménye a helyi önkormányzatokról kimondja: ~ hogy az ET célja a tagjai közötti szorosabb egység létrehozása, a közös örökségeket képező eszmék és elvek védelmének és megvalósításának érdekében; ~ hogy e cél elérésének egyik eszköze a közigazgatás terén történő megállapodás; ~ hogy a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik; ~ hogy az állampolgárok közügyekben való részvételének joga egyike az ET valamennyi tagállama által elfogadott demokratikus elveknek; ~ hogy e jog legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható; ~ hogy csak tényleges feladatkörrel bíró helyi önkormányzatok biztosíthatnak egyszerre hatékony és állampolgárokhoz közelálló igazgatást; ~ hogy a helyi önkormányzás védelme és megerősítése a különböző európai országokban fontos hozzájárulás a demokráciának és a hatalom decentralizálásának elvein alapuló Európa kialakításához; ~ hogy mindez feltételezi olyan helyi önkormányzatok létezését, amelyeknek részét képezik a demokratikusan létrehozott döntéshozó szervek, és amelyek feladatainak és e feladatok gyakorlása módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körű autonómiával rendelkeznek. Az ET 106. Sz. egyezménye a helyi önkormányzatok határon átnyúló együttműködéséről kimondja: ~ hogy az ET célja a tagjai közötti szorosabb kapcsolat létrehozása és az együttműködés elősegítése; ~ hogy miként az ET alapokmányának 1. Cikke meghatározza, e cél elérése különösképpen a közigazgatás terén kötendő szerződések által valósul meg; ~ hogy az ET biztosítja az európai területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közreműködését e céljának elérése érdekében; ~ hogy e cél megvalósítása szempontjából a határmenti területi önkormányzatok és közigazgatási szervek együttműködése fontos lehet olyan területeken, mint a regionális város- és községfejlesztés, környezetvédelem, közösségi infrastruktúra és lakossági szolgáltatások, valamint a kölcsönös segítségnyújtás katasztrófa helyzetekben; ~ hogy a múlt tapasztalatai szerint az európai községi, városi és területi közigazgatási szervek közötti együttműködés megkönnyítette számukra feladataik hatékonyabb megoldását, és különösképpen hozzájárult a határmenti területek haladásához és fejlődéséhez; ~ hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítik a hasonló együttműködéseket, és így hozzájárulnak a határmenti területek gazdasági és társadalmi haladásához, valamint az Európa népeit egyesítő barátság szellemének fejlesztéséhez. 9
Fontos megjegyezni továbbá, hogy az ET kisebbségvédelmi és normaalkotó tevékenysége mellett és azzal párhuzamosan un. bizalomerősítő programokat is működtet, mellyel a különféle közösségek (akár egy országon belüli akár különböző országokhoz tartozó) közti toleranciát kívánja elősegíteni. Az ET elsődlegesen a nem-kormányzati szervezetek (NGO) közötti civil szerveződéseket támogatja, hiszen ezek érzékelhetőek leginkább helyi szinten. Előszeretettel támogat olyan projekteket, melyek más projektekkel is képesek összekapcsolódni, ezáltal hosszútávon erősíteni egymást. Projekteket kezdeményezhetnek tagállamok és nem tagállamok egyaránt, regionális és helyi önkormányzatok, iskolák, egyetemek, médiák, NGO-k, az ET Titkársága. A projektek végrehajtását az ET folyamatosan segíti és ellenőrzi. A jóváhagyáshoz szükséges, hogy a programok: Az érintett közösségek egymás kölcsönös megismerését segítse elő, Az emberi jogok, a tolerancia és a demokrácia interkulturális elsajátítását tegyék lehetővé, Biztosítsanak lehetőséget a különböző közösségek képviselőinek a közös, együttes tevékenységre. Mind az EU Régiók Bizottságával, mind az Európa Tanáccsal ad hoc konzultatív kapcsolatban áll a párizsi székhelyű, brüsszeli képviseleti irodával is rendelkező Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) A szervezet nagy szerepet játszik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, rendszeres szakmai fórumokat biztosít az önkormányzatok számára. A szervezet ösztönzi a felhalmozott szakmai tudás átadását a középkelet-európai országok önkormányzatai és regionális egységei számára, támogatja azok pályázatait, kapcsolódásukat az ECOS-OVERTURE programhoz. Ezen EU által finanszírozott program célja többek között, az EU és a közép-európai társult országok helyi és regionális hatóságai közötti kapcsolatok fejlesztését. A projektek támogatásának feltétele egy EU-n belüli partnerszervezet részvétele, ugyanakkor állami szerepvállalást nem feltételez. Az Overture regionális politika, a térségi szolgáltatások, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területeire koncentrál, míg az Ecos a településeket támogatja a helyi demokrácia, a városi szolgáltatások környezetgazdálkodással kapcsolatos feladatainak megoldásában. Általánosan elmondható, hogy az EU egyes régióival, ill. településeivel kívánatos és szükséges a gyakorlati együttműködések bővítése, új alapokra helyezése. Különösen fontos feladat a testvérvárosi, -falusi együttműködések számának bővítése, a meglévő kapcsolatok továbbmélyítése. Fontos ugyanakkor, hogy a közép-európai térség, ill. a határon túli magyarság településeivel, szervezeteivel és kezdeményezéseivel is intenzívebb kapcsolatrendszer alakuljon ki, hiszen globális szinten vizsgálva e nagyrégió sajátos érdekekkel, értékekkel és azonosságtudattal is rendelkezik. 10
Az országos fejlődési irányok A Nemzeti Fejlesztési Programban az EU regionális stratégiai céljait, a kormányprogramban foglalt feladatokat, az ország területi helyzetét és folyamatait figyelembe véve a következő területfejlesztési stratégiai feladatokat kell megvalósítani: Tartós gazdasági növekedés elérése, a versenyképesség javítása, és a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésével a nemzet kulturális, anyagi jólétének biztosítása. A különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben az erőforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztő politika érvényre juttatása. A területi egyenlőtlenségek mérséklése, a régiók, megyék, vidék, főváros, városok és községek között. Kiemelten kell kezelni a fejlett és az elmaradott térségek, illetve települések, továbbá a Kelet és Nyugat-Magyarország között életkörülményekben, gazdasági, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és infrastrukturális feltételekben megjelenő különbségek mérséklését, illetve további válsághelyzetek kialakulásának megakadályozását. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekben az ipari szerkezetátalakítás térségeiben támogatni kell a munkahelyteremtő beruházásokat, a külső tőke bevonását, a gazdaság fejlődését elősegítő infrastruktúra fejlesztését. A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeiben támogatni kell a termékfeldolgozás szövetkezéseinek integrációit, vállalkozásait és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket. Oldani szükséges a régiók között a fennálló kapcsolati hiányokat, mind közlekedési (elsősorban a közúti közlekedési), mind az információs és infrastrukturális elszigeteltség tekintetében. A régió és a megye fejlesztési elképzelései A Közép-Magyarországi Régió az ország sajátos térsége, Budapest főváros és az azt körülölelő Pest megye közigazgatási egységei alkotják, így gazdaságilag rendkívül heterogén szerkezetű. Budapest 5 transz-európai közlekedési folyosó találkozási pontja, dinamikusan fejlődő szolgáltatási szektorral rendelkező, ismert, nemzetközi metropolis, míg a régió egyes térségei alapvetően elszigetelt és strukturális problémákkal küszködő kistájak (pl. Ipolyság, Galgamente). Az Átfogó Fejlesztési Terv a régióra vonatkozóan középtávon négy célt és prioritást jelöl meg: A térségfejlesztés szervezeti és eszközrendszerének fejlesztését, amely magába foglalja a fejlesztési stratégia operacionalizálásának eszköz- és intézményrendszerét, valamint a kommunikáció, PR, marketing kiépítését, 11
A régió versenyképességének fejlesztését, amely kiterjed a kapcsolati rendszer fejlesztésére, a minőség- és a humán erőforrás fejlesztésére, A környezetminőség fejlesztése, fenntartható fejlődés biztosítása a környezeti állapotjavítást, a zöldfelületi rendszerfejlesztést és a harmonikus tájfejlesztést jelenti, Az életminőség/méltányosság célkitűzésének megvalósításhoz hozzátartozik a szolgáltatási struktúra fejlesztése, a szuburbanizáció kezelése és a térségi szolidaritási program. Tőkebefektetésénél figyelembe vett legfontosabb szempontok Nyugat-Európában már az integráció korai szakaszában világossá vált, hogy az egységesülés mellett egyre fontosabb tényezővé válik a globális verseny által determinált tőkebefektetési konkurenciaharc. Ennek megfelelően a régiók és városok az alábbiakkal számolhatnak stratégiáik meghatározásakor: Felértékelődik a lakóhely minősége, kulturális, technikai és tudományos miliője Lényegessé válik a terület megközelíthetősége Felértékelődnek a komplex kínálattal jelentkező térségek Az európai intézmények mellett a regionális, helyi döntéshozatal szerepe növekszik A tőkebefektetésnél a legfontosabb motiváció, hogy lehetőség legyen a regionális, hazai, ill. nemzetközi exportpiacok kiszolgálására. A beruházásoknál az alábbi tényezők bírnak különleges szereppel. Az infrastruktúra minősége (mind fizikai, mind humán értelemben) Általános ipari lehetőségek Piacra jutás feltételei (hazai és exportpiacok egyaránt) Engedélyezési adminisztráció hatékonysága Makrogazdálkodási szabályozás milyensége Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal ez a verseny további újabb dimenziókat nyer. A központi régió várhatóan Béccsel és régiójával fogja legélesebb harcát vívni a nagytérségi centrumszerep elnyerésért, ill. megtartásáért. Pest megye területfejlesztési koncepciója is leszögezi, hogy Bécs és Budapest közel azonos kínálatukkal, hasonló identitásukkal egymás versenytársai a Párizs München Bécs Budapest Kijev kelet-nyugati tengelyen, ill. a 4B, azaz Berlin, Bécs, Budapest, Belgrád észak-déli tengelyen ( ami az M1-M5- M3 eurofolyosókkal érinti a megyét). A koncepció leszögezi, ahhoz, hogy a központi térség nemzetközileg versenyképessé váljon, ill. hogy elért pozícióit megtarthassa, megkerülhetetlen bizonyos feladatok 12
megosztása a város és a környező települések között. Ennek érdekében pedig meg kell teremteni egy eurorégiós együttműködés koordinációs és kooperációs rendszerének feltételeit. A Pest megyei területfejlesztési koncepció legfontosabb megállapításai Pest Megye területfejlesztési koncepciója leszögezi, hogy annak érdekében, hogy a főváros és az azt körül ölelő megye megőrizze attraktivitását közös, egységes és világos jövőképet kell megfogalmazniuk a megyei és települési vezetőknek és döntéshozóknak. A koncepció leszögezi, hogy a gazdáság és társadalom megújítására az elszigetelt fejlesztések és spontán akciók nem alkalmasak, a tartós fellendülés nem várható kizárólag piaci és ad hoc jellegű megnyilvánulásoktól. A világos jövőkép megfogalmazása és összehangolása a települési, kistérségi, megyei és régiós döntéshozatali szintek által megfogalmazott cél- és programrendszerek által nyújthat csak kiszámítható és tartós fellendülést. Az a tény, hogy a megye és a Főváros egymástól elválaszthatatlanok, Pest megye számára egyszerre jelent kedvező adottságot és problémákat, konfliktusokat előidéző függőséget. A koncepció leszögezi, hogy a függő, alárendelt szerepében Pest megye Gazdasági bázisa nem rendelkezik saját dinamikával Az ingázó, bejáró népesség elveszítette helyi kötődését, identitását, a települések sajátos kultúrái keveredtek Az intézményi ellátatlanság a városban lévő túlkínálatból fakadt, az alvótelepüléseken a szolgáltatási infrastruktúra alulfejlett maradt A térség fizikai szerkezete csak lassan idomult a centralizált működési struktúrákhoz. A tanulmány megállapítja, hogy a megye problémái részben a megye határain kívül oldható meg. Az M8 és M4 autópályák megépítése, az esztergomi Duna híd, a kontrapólusok növekvő szerepe, Debrecen súlyának növekedése egyaránt szükséges ahhoz, hogy a megye által megfogalmazott célok megvalósulhassanak. Az új gravitációs struktúra kialakulása érdekében kitüntettet szerepet kell kapnia Debrecennek és az irányába ható, a majdani M8 mellett kialakuló várostömörülésnek (Cegléd, Abony, Nagykőrös, Szolnok, ill. Kecskemét). A megye térszerkezetét várhatóan alapvetően fogja befolyásolni a majdan megépítendő M8 autóút. A tervezett útszakasz egyrészt pozícióba hozhatja a Dél-Pest Megyei Kistérséget, ezzel együtt kapcsolódást nyújt a dunántúli és az alföldi térségek számára. Az M8 megépítése jelentős impulzusokat adhat a Kecskemét Monor Szolnok Arany háromszögnek is. A Monori Kistérség helyzetbe hozását tovább segíti az M4, ill. az M0 hiányzó szakaszának megépítése is. 13
A koncepció által felvázolt kívánatos forgatókönyv legfontosabb megállapításai a következők: Pest megye szerepe Budapest európai szerepvállalásával összefüggésben pozitívan és kiegyensúlyozottan nő Budapest, mint info és kapcsolatépítő-centrum körüli térségek szerepe nő A térség körzetei kialakítják saját identitástudatukat és gazdaságukat, azt hálózatba kapcsolva működtetik A környezet minőségének javulásával, a szolgáltatási színvonal növekedésével kezdetben a belföldi, majd a külföldi minőségi turizmus lendül fel Az adminisztráció, az intézményhálózat és az üzleti szolgáltatások decentralizálódnak A gazdasági struktúra megváltozik, Budapesttel szemben ellenirányú áramlások indulnak be Az ellenpólusok szervezni kezdik környezetüket, a decentralizált intézmények növelik az alközpont integráló szerepét A tömegközlekedés kihasználtsága optimálissá válik Új harántoló közlekedési kapcsolatok alakulnak ki Budapest érintése nélkül Új regionális struktúrák (autóbusz-hálózat, piacok stb.) szerveződnek Az ellenpólusokba irányuló beköltözésekkel párhuzamosan a vonzó környezetbe a vállalkozások is kitelepülnek Kiegyenlített területi igény megyeszerte, tartós urbanizációs hatás, új városhálózat és térstruktúra A Pest Megyei Területfejlesztési stratégiai program gerincét a főbb megvalósítási területek és részcélok rendszere adja, melyet 21 főprogram alkot. A főprogramok az alábbiak: Megyei területfejlesztés-, irányítás, szervezetépítés Egyeztetés és együttműködés, intézményesítés, Megyei Integrált Informatikai Rendszerépítés Információs-Koordinációs hálózat működtetése Tervezésfejlesztés/stratégiai menedzselés Vezetőképzés Közösségfejlesztés A megye képzési, oktatási és nevelési rendszerének fejlesztése Innováció és technológiai transzfer központok rendszere Munkahelyteremtés/foglalkoztatás fejlesztés Helyi vállalkozói tevékenységek fellendítése Iparszervezés/Stratégiai beruházások vonzása Helyszínfejlesztés Kereskedelem, turizmus és idegenforgalom fejlesztés 14
Közlekedésfejlesztés Új város-, településhálózat fejlesztés Vidékfejlesztés, nyitott térstruktúra Speciális karakterű kistérségek Óvatos urbanizálás, szolgáltatások Örökségterületek fejlesztése Harmonikus kistáji környezet kialakítása. Szervezés, módszerek Áttekintettük a térségben készült korábbi tanulmányokat, területfejlesztési elképzeléseket. Feldolgoztuk az idevonatkozó statisztikai adatokat és meghatároztuk a fejlesztés fő irányait, tendenciáit. Helyszíni bejárások során, a települések vezetőivel folytatott konzultációk (interjúk, munkaértekezletek) alkalmával megismertük az egyes települések gazdasági, társadalmi nehézségeit illetve az elmúlt évek alatt született sikereit, eredményeit. Személyesen is meggyőződtünk arról, hogy az egyes települések milyen erőfeszítéseket tesznek, megoldásokat keresnek és találnak a különböző természetű gondok elhárítására. 15
II. A kistérség adottságainak elemzése II.1. Humán erőforrások II.1.1. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége A tizennégy települést magába foglaló Monor és Térsége Önkormányzati Társulás Pest megye déli részén sajátos módon kapcsolódási pontot jelent az Alföld és a Gödöllői-dombság között, valamint a főváros, pontosabban Budapest dél-keleti szektora és az Alföld között. A társulás települései: Bénye Csévharaszt Ecser Gomba Gyömrő Káva Maglód Monor Nyáregyháza Péteri Pilis Üllő Vecsés Vasad A monori körzet nem képez valódi területi egységet. Földrajzi szempontból négy jól elkülöníthető egységre, mikro-térségre bontható. A térségek természetföldrajzi adottságaikban, történelmükben, hagyományaikban és ezek által jelenlegi társadalmukban is jelentős eltéréseket mutatnak. Ezen eltérő adottságú mikrokörzetekre különböző elképzelések, tervek készíthetők, ezek azonban nem húznak éles határvonalat a különböző mikro-térségek között. Sőt, az eltérő adottságokkal rendelkező települések egymás adottságait jól kiegészíthetik, így teljesebbé, változatosabbá téve a turisztikai kínálatot. Az egyes településeket sajátos problémák és adottságok alapján többféle kategóriába lehet besorolni: 1. A 4-es főút települései (Monor, Monorierdő (Monor városrésze) és Pilis, Üllő, Vecsés) 2. A Gödöllői-dombság dél-nyugati pereme (Gomba, Bénye, Káva, Gyömrő, Maglód, Péteri) 3. A monori térség alföldies településsávja (Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza) 4. Agglomeráció által közvetlenül érintett települések (Vecsés, Ecser, Maglód, Üllő) A kistérség 14 települése (1 város, 4 nagyközség, 9 község) közel van Budapesthez, illetve urbanizált területekhez, mely nagy hatással volt ezeknek a településeknek a fejlődésére. Amellett, hogy Budapestről megindult a lakosság kitelepedése a környéken található kedvezőbb fekvésű településekre, a helyben történő foglalkoztatás lehetőségei nem növekedtek, ami a települési önkormányzatok bevétele szempontjából fontos lenne. 16
Az adatokból is egyértelműen látszik, melyek azok a települések, ahol nagyobb a betelepülők aránya, hiszen ott a népsűrűség is jelentősen megnőtt a település által beépíthető területek, illetve lakóparkok kijelölése révén. A kistérség Pest megye területének 7 százalékát foglalja el. A térség népsűrűsége jelentősen meghaladja a megyei és az országos átlagot (a megyei átlag nem tartalmazza Budapest adatát). 1.sz táblázat Települések népsűrűsége (1998) Település Terület (km 2 ) Lakónépesség Népsűrűség (fő/km 2 ) 1. Bénye 16,53 1.123 67,33 2. Csévharaszt 49,23 1.762 34,19 3. Ecser 13,11 3.050 232,65 4. Gomba 39,76 2.468 61,34 5. Gyömrő 26,51 12.415 468,31 6. Káva 11,31 673 57,91 7. Maglód 22,37 9.468 423,25 8. Monor 61,86 19.687 313,48 9. Nyáregyháza 32,00 3.374 104,69 10. Péteri 11,89 1.754 146,68 11. Pilis 47,33 9.760 202,13 12. Üllő 48,12 9.356 194,43 13. Vasad 33,42 1.478 45,15 14. Vecsés 36,18 17.723 489,86 Kistérség 449,62 94.091 209,268 Pest megye 6393,36 1.018.201 159,26 Magyarország 93030 10.135.358 108,9 (Forrás: KSH és Önkormányzatok) 17
II.1.2. Demográfiai helyzet és folyamatok A II. világháború után nagyobb volumenű bevándorlás kezdődött a térségbe. A betelepülők főként az alföldi mezőgazdaságból kiszoruló agrárproletárok voltak, akik a főváros születő ipartelepein kerestek megélhetést maguknak. Ez a folyamat az 1970-es évek második felében, a 80-as évek elején megállt, majd a 90-es években újabb bevándorlási hullám vette kezdetét. Az újonnan bevándorlók azonban már a főváros lepusztuló belvárosi bérlakásaiból menekülnek ki a Budapest környéki településekre, hogy könnyebb megélhetést találjanak maguknak. A migrációs folyamatok következtében rosszabb lesz a települések közbiztonsága is, szaporodnak a vagyon elleni bűncselekmények. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nem éri el a megyei átlagot. A lakosság legnagyobb hányada a harmadik szektorban dolgozik. A megyei átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya. Szinte valamennyi településen magas az ingázók aránya. A Gödöllői-dombság nyugati peremén elhelyezkedő települések között akad olyan, ahol ez az arány több mint 70%. A térség aktív lakossága leginkább a fővárosba és Monorra ingázik. Az adatokból is látható, hogy Budapest közelsége jelentősen befolyásolja a településeken lakók számát és az országos tendenciákkal ellentétben itt folyamatos növekedés tapasztalható. A települések közül, azonban kiemelkedik Csévharaszt, Maglód és Káva. Egyedül Vasadon és Vecsésen tapasztalható némi fogyás, amely nem számottevő. A térségben a nemek aránya kiegyensúlyozottnak tekinthető. A férfiak és nők aránya 49,3 / 50,7 százalék. Az országos átlag 48,4 / 51,6 százalék. 2.sz táblázat Lakónépesség változásának aránya (1990-1998) Települések 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1 Bénye 100,0 100,3 96,3 97,8 104,1 101,7 101,1 101,7 102,7 2 Csévharaszt 100,0 100,6 102,2 103,6 104,6 110,4 113,4 116,0 121,4 3 Ecser 100,0 98,0 97,1 96,4 102,8 99,3 141,6 100,1 100,7 4 Gomba 100,0 99,9 99,7 98,9 100,9 101,2 101,5 101,8 103,0 5 Gyömrő 100,0 99,6 100,7 102,3 102,0 106,0 106,6 106,8 108,1 6 Káva 100,0 98,5 98,2 97,4 104,9 102,5 105,7 107,2 110,1 7 Maglód 100,0 100,1 101,3 102,8 104,6 111,2 113,4 117,0 119,6 8 Monor 100,0 100,2 99,8 100,3 101,8 102,4 103,7 105,0 106,6 9 Nyáregyháza 100,0 99,1 99,4 99,3 104,6 104,2 105,7 106,2 106,9 10 Péteri 100,0 100,2 98,0 102,6 105,2 108,1 108,5 108,0 108,6 11 Pilis 100,0 99,6 100,0 99,2 102,5 103,1 104,0 105,4 107,5 12 Üllő 100,0 100,2 99,8 99,6 101,9 102,8 103,0 103,4 104,2 13 Vasad 100,0 100,0 99,7 98,9 100,7 100,5 101,2 101,6 99,5 18
14 Vecsés 100,0 99,7 99,3 99,3 99,7 98,5 99,1 98,6 98,3 Kistérség 100,0 99,8 99,9 100,4 102,6 104,3 107,1 106,4 133,0 (Forrás: KSH számított adatok) A vándorlási különbözet a térségben pozitív (egyedüli kivétel Vasad), csupán a változás mértékében vannak kisebb-nagyobb eltérések, amelyek ebben az esetben is Kávát, Maglódot, Csévharasztot és Pilist emelik ki. 3.sz táblázat Vándorlási egyenleg aránya (1991-1998) Települések 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Bénye 0,7-3,2 2,8 4,2 0,4-0,2 1,3 1,1 Csévharaszt 0,3 1,2 1,7 3,8 1,4 1,8 2,1 4,2 Ecser -1,5 0,2-0,2 3,6 1,0 5,3 0,6 1,7 Gomba 0,5 0,6-0,1 1,0 1,6 0,3 0,6 1,9 Gyömrő 0,2 1,2 1,9 2,3 1,9 1,0 0,7 1,5 Káva -1,3 0,7 0,2 6,1 1,9 2,9 2,6 3,1 Maglód 0,4 1,6 1,5 4,3 3,1 1,9 3,1 2,5 Monor 0,2-0,3 0,7 1,7 0,6 1,6 1,3 1,4 Nyáregyháza -0,3 0,7 0,8 4,3 1,1 1,5 0,6 0,9 Péteri 0,2-1,6 5,4 5,5 0,9 1,1-0,7 1,0 Pilis 0,0 0,8 0,2 3,0 1,6 0,9 1,8 2,3 Üllő 0,2-0,1 0,4 2,3 1,3 0,6 1,0 1,2 Vasad -0,4-0,3-0,5 1,3 1,9 0,8 0,9-2,3 Vecsés -0,1 0,1 0,3 0,1 0,1 1,1 0,2 0,2 Kistérség 0,1 0,4 1,0 2,7 1,4 1,4 1,3 1,4 (Forrás: KSH számított adatok) A vándorlási egyenleg a kistérségben gyengén pozitív (1,4), mely magyarázható a Budapestről kitelepülő, főleg nehéz helyzetben lévő lakosság Budapest olcsóbb környékein való letelepedésével. 19
4.sz táblázat 60 évnél idősebb és 15 évnél fiatalabb lakosok száma; Öregedési index (1994, 1997) Települések 60 éves és idősebb lakosok 15 évesnél fiatalabb száma lakosok száma Öregedési Index 1994 1997 1994 1997 1994 1997 Bénye 160 168 151 147 1,06 1,14 Csévharaszt 229 233 378 380 0,61 0,61 Ecser 565 561 456 461 1,24 1,22 Gomba 190 184 181 169 1,05 1,09 Gyömrő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Káva 130 130 103 105 1,26 1,24 Maglód n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Monor 3801 3763 3703 3685 1,03 1,02 Nyáregyháza 655 651 687 690 0,95 0,94 Péteri 334 329 390 394 0,86 0,84 Pilis 2031 2020 1803 1792 1,13 1,13 Üllő 1873 1884 1634 1640 1,15 1,15 Vasad 222 220 312 310 0,71 0,71 Vecsés 3705 3696 2909 2915 1,27 1,27 Kistérség 13895 13839 12707 12688 1,09 1,09 (Forrás: Önkormányzatok) A kistérség öregedési indexe az országos átlag alatt (1,12), azonban a megyei átlag felett van (0,98). A térség nem tartozik a kiugróan rossz adottságú KSH körzetek közé, inkább átlagosnak mondható. A csecsemőhalálozási értékek a térségben kedvezőnek tekinthetők. 20
5.sz. táblázat Csecsemőhalálozás, 1994, 1997 Települések 1994 1997 1 Bénye 0 0 2 Csévharaszt 1 0 3 Ecser 0 0 4 Gomba 0 0 5 Gyömrő 1 2 6 Káva 1 0 7 Maglód 1 1 8 Monor 2 1 9 Nyáregyháza 0 0 10 Péteri 0 0 11 Pilis 0 2 12 Üllő 0 1 13 Vasad 0 0 14 Vecsés 3 1 Kistérség 9 8 (Forrás: KSH és Önkormányzatok) II.1.3. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A Pest Megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltségéhez 1 város és 16 község tartozik. Területi elhelyezkedésből adódóan 5 község a Budapesti agglomeráció része. Az aktívkorú népesség közel 50.000 fő. A községek elhelyezkedése, infrastruktúrája, vasúthálózat megléte, illetve hiánya befolyásolja a munkanélküli ráta alakulását. A körzet munkanélküli rátája 5 %. A községek munkanélküliségét vizsgálva 3,3 7,3 % között alakult, nagyobb ráta 8 községre jellemző, ezeket nem érinti a vasúti közlekedés. Országos viszonylatban (7,6%) a kistérség munkanélküliségi rátája kedvezőnek tekinthető. 21
6.sz. táblázat Munkanélküliségi arány (1994-1999) Regisztrált munkanélküliek aránya Települések 1994 1995 1996 1997 1998 1999 1 Bénye 7 6,2 6,5 5,2 5,4 4,5 2 Csévharaszt 16,3 11,7 10,7 5,8 6 6,5 3 Ecser 7,1 5,5 5,8 5,5 4,9 3,8 4 Gomba 10,4 12,5 13,4 11,8 10,1 7,2 5 Gyömrő 8,1 7,3 8,1 6,7 5,8 5,5 6 Káva 8,9 8,6 13,8 7,8 5,2 8 7 Maglód 7,8 7,1 8,2 8,5 7,2 5,3 8 Monor 8,6 7,9 8,4 9 8,7 6,3 9 Nyáregyháza 11 9,2 8,6 8,2 8,3 7,4 10 Péteri 11,2 6,5 9,2 6 6,4 6,5 11 Pilis 9,7 7,9 8 7,7 7,8 7,1 12 Üllő 8,9 7 7,8 7,5 5,5 5,1 13 Vasad 8,7 9 8,3 6,1 4,6 5,8 14 Vecsés 7,7 5,9 6 5,5 5,1 3,5 Kistérség 9,38 8,02 8,77 7,23 6,5 5,89 (Forrás. Munkaügyi Központ Monori kirendeltsége) 22
7.sz. táblázat A tartósan munkanélküliek száma (1994-1999) A tartósan munkanélküliek száma Települések 1994 1995 1996 1997 1998 1999 1 Bénye 22 18 8 28 19 19 2 Csévharaszt 70 44 32 40 26 32 3 Ecser 53 41 31 44 46 43 4 Gomba 69 78 56 92 87 65 5 Gyömrő 253 233 228 272 247 219 6 Káva 17 13 15 26 12 16 7 Maglód 164 129 151 208 197 149 8 Monor 423 336 357 587 568 392 9 Nyáregyháza 86 73 52 108 103 83 10 Péteri 44 27 30 45 38 39 11 Pilis 249 201 145 268 251 243 12 Üllő 202 151 136 202 163 154 13 Vasad 40 36 26 36 21 29 14 Vecsés 380 278 165 369 315 210 Kistérség 2072 1658 1432 2325 2093 1693 (Forrás. Munkaügyi Központ Monori kirendeltsége) A tartósan munkanélküliek fenti adatból számított aránya 1,8 százalék a térségben, mely messze elmarad az országos 4,3 százaléktól. Ez a mutató is alátámasztja, hogy a térség fekvése, Budapest közelsége a foglalkoztatottság szempontjából kedvező. A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva a férfiak voltak többségben. 1998. második félévtől ez megváltozott, jelenleg 6 %-kal több a regisztrált nők aránya. Közvetítéseknél megfigyelhető, hogy a nagyobb létszámot igényelt munkáltatók (30-150 fő) három műszakos munkarendbe keresik a munkaerőt és a felvétel előtt tesztet készítenek a munkavállalókkal. Családi okokra hivatkozva nehéz 3 műszakra női munkaerőt találni. Közismert tény, hogy a tartós munkanélküliség állapota jelentősen rontja az állás nélkül lévők önértékelését, családi kapcsolatait és mindezek mellett a munkaerő-piaci helyzetét. A kirendeltség az 1999. évben a tartós program keretében segítette elő ezen réteg munkavállalását, képzését, melyet a következő évben is folytatni kívánnak. 23
1998. január hónapban a regisztrált munkanélküliek száma: 3.232 fő 1998. december hónapban: 2.354 fő 1999. január hónapban: 2.456 fő 1999. szeptember hónapban: 2.338 fő Az elmúlt évek létszám-leépítési hulláma mára már lecsengett. Sok azonban a bizonytalan munkahely, különösen a mezőgazdaságban. 2000. évre a prognózis alapján nem várható tömeges létszámleépítés. Tervezésnél figyelembe vett tényezők: A munkanélküliek strukturális összetétele, Ezen belül a tartósan munkanélküliek aránya, Munkahelyteremtés, illetve megtartás elősegítése, Aktív eszközök működtetésének tapasztalatai, hatása a munkaerőpiacra. A munkanélküli állományt elhagyók sokszor nem foglalkoztatottá válnak, hanem kilépnek a munkaerőállományból, miközben a munkanélküli állományba belépők egy része nem a foglalkoztatottak közül érkeznek, hanem az inaktív állományból. A regisztrált munkanélküliek mintegy 6 %-a megváltozott munkaképességű. Elhelyezésük érdekébe más problémákkal is szembe kell nézni, mint amilyenek a foglalkoztatás politika terén megjelennek. 12.sz. táblázat Női és férfi munkanélküliek száma, jövedelempótló támogatásban részesülők (1999) Regisztráltak Ráta Reg. férfi Reg.nő Tart. reg. Jöv. pótló Bénye 21 4,5 15 6 19 6 Csévharaszt 43 6,5 23 20 32 5 Ecser 49 3,8 23 26 43 6 Gomba 74 7,2 35 39 65 29 Gyömrő 282 5,5 130 152 219 88 Káva 21 8 11 10 16 5 Maglód 190 5,3 77 113 149 60 Monor 485 6,3 255 230 392 159 Nyáregyháza 102 7,4 32 70 83 46 Péteri 47 6,5 27 20 39 13 Pilis 281 7,1 155 126 243 96 Üllő 199 5,1 93 106 154 55 Vasad 37 5,8 17 20 29 11 24
Vecsés 271 3,5 123 148 210 81 Kistérség 2102 5,9 1016 1086 1693 660 (Forrás. Munkaügyi Központ Monori kirendeltsége) A Munkaügyi Központ Monori Kirendeltsége kiemelt figyelmet fordít a regisztrációban bekerült munkanélküliek munkába helyezésére, a tartóssá válás megelőzésére: a vállalati kapcsolattartás javítása, munkahely megőrzése, preventív képzés prioritást élvez. Elérendő célként elsősorban azt fogalmazták, meg hogy a munkanélkülieket felkészítsék a munkavállalásra, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő konvertálható tudással ruházza fel, mivel a tudás a versenyképesség előfeltétele. A hat hónapnál régebben munkanélküliek közül a leginkább veszélyeztettek támogatása a cél. Az elmúlt 4 évben a regisztráltak 7-11 %-a pályakezdő volt, mely napjainkra már csak 4 %. Az iskola elvégzése után a munkát kereső fiatalok folyamatosan jelentkeznek, regisztráltatják magukat. Közismert a kirendeltségi Nyitott nap, ahol munkáltatókkal, képző-intézményekkel találkozhatnak. Egyre több munkáltató foglalkoztat pályakezdő fiatalokat a munkaügyi központ által adható támogatásokkal. A Munkaügyi Központ Monor Kirendeltsége hátrányos helyzetű rétegek munkába helyezését kiemelt feladatának tekinti. A nyílt munkanélküliség ugyan évről-évre csökken, egyre több azonban az ellátásból kikerülők, a szociális gondoskodásra szorulók száma. Szakképesítés híján jogszerű módon nem kapnak állást és munkát. Munkaerkölcsük, fegyelmük és koncentráló képességük nagyon alacsony színvonalú. Munkaerőpiaci helyzetük érdemi javításához a civil szervezetek bevonására is szükség van. Fentiek alapján a Munkaügyi Központ elsősorban a cigány munkanélküliek munkába helyezését célozza meg. A megvalósítás eszközeként programszerű működtetést tervez. Együttműködve a cigány önkormányzattal a regisztrált, többszörösen hátrányos helyzetű cigánycsaládok foglalkoztatását segítenék elő 2000. március 1-től 2000. szeptember 30-ig kiemelt közhasznú foglalkoztatás keretében. A regionális különbségek felszámolása, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának megvalósítási eszközeként a munkába állás elősegítéseként a mobilitási támogatást, az önfoglalkoztatás elősegítését tűzték ki célfeladatként. Feladatainak végrehajtása érdekében folyamatosan kapcsolatot tart a Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulással. Cél továbbá a munkanélküli családok elhelyezkedésének elősegítése. A munkanélküliség átrendeződése napjainkra nemcsak az egyént, hanem a családokat is súlyosan érinti, ahol egyre gyakoribb a munkanélküliek számának az emelkedése. Az egyének, a családok lejtőre kerülnek, ahonnan a szociálpolitika segélyezési rendszerén keresztül nem lehet kiutat találni. 25
Az 1999-ben a regisztrációban lévő családokkal együttműködési tervet készítettek, munka erőpiaci programokba történő bevonásuk folyamatos. A munka nélkül élők valamivel fiatalabbak és iskolázatlanabbak, mint a munkaviszonyban állók, több közöttük a férfi és a falvakban élők a beteg és alkoholista. Ezen családok segítségre szorultságának mértéke nagyon különböző. Munka-erőpiaci helyzetük érdemi javításához a civil szervezetek bevonására is szükség van. A szociális és a munkaügyi problémákat együtt kell kezelni. A szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika összefogásával, egymás segítésével teljesedhet ki, járhat eredménnyel. A civil szervezetek bizonyos társadalmi igényeket kielégítve foglalkoztatási jellegű feladatok, illetve speciális szolgáltatások ellátásával a munkaügyi központok meglévő szolgáltatási palettáját bővíthetik. A Munkaügyi Központ monori kirendeltség és az Üllői Családsegítő Központtal együttműködési megállapodást kötött a fenti problémák hatékonyabb orvoslása érdekében. II.2 Gazdasági bázis II.2.1. Természeti adottságok Földrajzi adottságok Pest megye keleti felén emelkedik a Cserhát hegység déli nyúlványa a Gödöllő-Ceglédberceli dombvidék. Az észak-nyugati csapású és rá merőleges völgyekkel tagolt, löszös agyagos dombvidék belesimul az Alföldbe, s a futóhomokkal borított Duna-Tisza közi hátság vidékébe megy át a déli területeken. A Monori kistérségek csoportjába tartozó települések földrajzilag két nagy táj határán helyezkednek el, ezek a Gödöllői dombság és az Alföld. Ezen belül a terület több kistájra is tagolódik, melyekbe a települések a következő módon illeszkednek: Pest hordalékkúp-síkság: Vecsés, Ecser, Vasad, Csévharaszt, Üllő, Péteri Monor-Irsai dombság: Monor, Gomba, Káva, Bénye Gödöllői dombság: Maglód, Gyömrő, Péteri Pilis-Alpári homokhát: Pilis, Nyáregyháza, Monorierdő A két nagyobb táj határán való elhelyezkedés következményeként a térség domborzatát változatosság jellemzi, amely maga után vonja az éghajlati, természeti változatosságot. 26
Éghajlati adottságok Az éghajlati viszonyok változatossága a változatos domborzati viszonyok következménye. A síksági részek évi középhőmérséklete meghaladja a 10 C-t, a dombsági területeken 9-10 C közötti. A napfényes órák száma 2000-2100 között van. Az alacsonyabb síksági részeken a csapadék mennyisége általában 500-600 mm, mely aszályos időben jelentős problémákat okoz. A terület jellemzője, hogy a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű, mérsékelten száraz, a nyár mérsékelten forró. Talajadottságok Pest megye két uralkodó talajeleme az erdei és a mezőségi talaj. A térségben a dombvidéki területeken a kovárványos barna erdőtalajok, illetve a völgyekben és mélyebb fekvésű területeken a lápos réti talajok dominálnak. A sík, alföldies jellegű területeken jellemzően a csernozjom jellegű talajok találhatók meg, de kisebb területeken futóhomok is előfordul. Ez a sokféleség egyúttal változatos talajadottságokat és minőséget, termőképességet jelent. Összefoglalva elmondható, hogy a talajok elég jelentős részének a fizikai tulajdonságai, összetétele nem kedvező, és ehhez kapcsolódva gyakran kedvezőtlenek a vízgazdálkodási tulajdonságok. Természeti adottságok A térség változatos térfelszínnel rendelkezik. A 4-es főút vonalától észak-keletre dombság, dél-nyugatra síkság helyezkedik el. A monori kistérségi változatos talajadottságainak következtében sokoldalú a térség gazdálkodása is. A Gödöllői-dombság nyugati peremén, a déli lejtőkön gyakran találkozunk szőlőültetvényekkel. A déli részen található falvak mezőgazdasági kistermelői javarészt kertészeti termesztéssel, elsősorban gyökérzöldséggel foglalkoznak. Ezen területeken a telepített akácos nyáras erdők a települések közigazgatási területének nagy részét foglalják el. A térség régebben vízfolyásokban, patakokban, tavakban bővelkedett, de a természetesen kialakult felszíni vizek megbolygatásával, szabályozásával kiszáradtak a patakok, eltűntek a kisebb tavak (pl. monori Bogárzó). Az alföldies településsáv csatornái, patakjai nyáron szárazak, csupán nagyobb esők idején és a tavaszi hóolvadáskor szállítanak vizet. A Gödöllői-dombság nyugati peremén több forrás és patak is található, melyek mesterséges duzzasztásával halastavakat hoztak létre az elmúlt évtizedekben. Sajnálatos módon az utóbbi időben a természetes élőhelyek egy része eltűnt a térségben. Akad azonban még számos helyi védelemre érdemes természeti érték a kistérségben az országos védettségű Csévharaszti Ősborókás Tájvédelmi Körzet mellett. Gombán ered a Gombai patak, mely a helyi halastavat táplálja, és innen tovább folyva előbb a Bényei patakkal, később a Pándi ággal egyesülve az Alsó-Tápióba ömlik. Gomba, Péteri és Pilis külterületén egy-egy horgászatra alkalmas tó található. 27
A mikro-térség további fontos természeti vonzereje a változatos, erdőkkel tagolt térfelszín. A dombokat (Eb-hát, Fazekas-hegy, Várhegy, Pándi-hegy, Pipa-hegy), hosszanti irányú völgyek (Hosszú völgy, Nádas völgy) váltják, és ezekben folynak a már említett patakok. A bényei Kisasszonyvölgy az iskolás gyermekek kedvelt kirándulóhelye, míg a szabadidő eltöltésének másik természeti színtere a községben az ún. Dolina, amely kiváló sportolási lehetőségeket kínál. Ez utóbbit az önkormányzat fejlesztésre jelölte ki. A fővároshoz legközelebb fekvő Péteri megközelíthető a Rákoscsabáról induló, Ecser és Maglód határában vezető piros turista útvonalon is. Ez a turistaút Péteritől Vasad, illetve Csévharaszt felé fordul és egészen az ősborókáshoz vezet. A területet feltáró, a piros turista útvonalról Mende határában leágazó zöld jelzésű útvonal Úri és Gomba között, a patakokat is vezető völgyekben halad és Tápióságra érve a Tápió-völgyében folytatódik tovább. Péterit dél felől övezi az a hat és fél hektárnyi, nem összefüggő vízfelületű tőzeges tó és erdős, füves, cserjés park, amely jelenleg vállalkozás keretében horgásztóként üzemel. A Gombai patak medrén a Tápiómenti Tájvédelmi Körzet területén egy kőhíd, ível át mely a szájhagyomány szerint török eredetű ( Törökhíd ). Más feljegyzések szerint arra lehet következtetni, hogy az egyedülálló módon fennmaradt híd részét képezte a hajdani Brassó és Buda között vezető főútvonalnak. (népies elnevezése hajcsárút, tizenkétöles út.) Az alföldies településsáv egyik legfőbb vonzereje a 4-es út és az M5-ös autópálya között Gyáltól egészen Nyáregyházáig húzódó összefüggő erdősáv. Az erdők szárnyas vadakban és nagyvadakban, valamint lágyszárúakban gazdagok. Ezek az akác-, nyár- és fenyőerdők vadászatra, lovas és kerékpáros kirándulásokra is alkalmasak. Csévharaszt határában az erdők között található a csévharaszti ősborókás és ettől néhány kilométerre a csévharaszti pusztatemplom, mely a környékbeli falvak lakóinak kedvelt kirándulóhelye. Az erdőkön átvezet két csatorna is (Szilassy-csatorna, Vasadi-főcsatorna), melyekben 15-20 évvel ezelőtt még 1,5-2 méteres volt a vízmélység, jelenleg azonban az év nagy részében szárazak. II.2.2. Agrárstruktúra Az agrárstruktúra, a mezőgazdasági termelés és értékesítés objektív értékelése nehéz feladat, mert az adatsorok összeállítása sok esetben nehézkes. (Probléma az adathiány, az adatok megbízhatósága és pontossága, kicsi az együttműködési készség.) 28