Észak-Magyarországi Régió

1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép Budapest, 2011 V2 Excelsior

2 Tartalom Bevezetés a foglalkoztatási profilok kialakításának céljai és módja... 3 1.A régió általános jellemzői... 4 1.2. Gazdaság... 5 1.3.Vállalkozások... 7 1.4.K+F és innováció... 8 1.5. Szociális helyzet... 9 2. A régió foglalkoztatási profilja... 10 2.1.A régió foglalkoztatási helyzete a statisztikai számok tükrében.... 10 Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; 6.2.1.12. tábla... 15 2.2. A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok... 15 2.2.1. A két minta szerkezete... 15 2.2.2. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkaszervezet... 19 2.2.3. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelyi események, CSR, képzés... 23 2.2.3. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelykeresés... 26 2.2.4. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkakörülmények... 28 2.2.5. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkanélküliség,... 31 2.2.6. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a kereset és a bérek... 32 2.2.7. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a foglalkoztatottak preferencia sorrendje munkahelyükkel kapcsolatban... 33 3. A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási profilja. Összefoglaló... 34

3 Bevezetés a foglalkoztatási profilok kialakításának céljai és módja A Jó pályán! keretében megvalósuló foglalkoztatási profilok kialakításánál olyan célokat tartunk szem előtt, mint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - a nők, fiatalok és 45 éven felüliek - munkaerő-piaci (re)integrációjának, valamint esély-és és béregyenlőségének elősegítése a területi kohézió elősegítése, a helyi közösségekben élők életminőségének javítása, a civil társadalom megerősítése, a helyi társadalmi aktivitás növelése. Természetesen e célokat szolgálják a projekt keretében működtetett egyéb eszközök is, így a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációját elősegítő képzés, folyamatos mentori tevékenység, hálózatfejlesztés, stb. A jól megfogalmazott foglalkoztatási profilok ugyanakkor közvetlenül éppen e felsorolt eszközök eredményességének erősítését is szolgálják. A regionális foglalkoztatási profilok (helyzetképek) meghatározásánál felhasználjuk a már meglévő BérBarométer adatbázist (EQUAL H005) és meglévő helyi adatokat, valamint a BérBarométer adatbázis frissített (aktualizált) adatait. A adatbázis frissítése a korábbi EQUAL H005 projekt során alkalmazott módszerekkel (az ott alkalmazott kérdőív releváns kérdései, az ott alkalmazott mintavételi szempontok, stb.) történt, biztosítva az adatok összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor, míg a EQUAL H005 projektben 10000 fő lekérdezésére került sor (7 konvergencia régióban), addig jelen projektben 3500 fős mintát kérdeztünk meg (a 4 hátrányos helyzetű konvergencia régióban). A lekérdezés módja sem volt azonos: míg az EQUAL H005 projekt során a szakszervezetek által kiképzett kérdezőbiztosok szemtőlszembe kérdezték le a kérdőíveket, addig jelen a Jó pályán! projekt során telefonos lekérdezésre került sor. Ez a fajta lekérdezés jobban kiszűrte a véletlenszerűségeket, jobban biztosította a minta reprezentativitását a lakosság nemére, kormegoszlására, területi elhelyezkedésére, iskolai végzettségre és munkahelyének ágazati besorolására vonatozóan. A kérdőíves adatfelvétel eredményét elemezzük és összehasonlítjuk a korábbi elemzésünkkel. Ezt követően alakítjuk ki az egyes régiókra vonatkozó foglalkoztatási profilokat. Ennek során keressük a választ arra, hogy - milyen tényezők járulnak leginkább hozzá a női/férfi munkanélküliséghez; - milyen tényezőkre kellene a mentoroknak és a helyi nőszervezetek aktivistáinak helyezniük leginkább a hangsúlyt egy esetleges pályainformációs tanácsadás során. Ennél figyelembe vesszük a projekt első részében elkészült kompetencia felmérés eredményeit is. A foglalkoztatási profilok figyelembe vételére sor kerül a szakmai fórumok tematikájának kialakításánál. A munkaerőpiac szükségletei, a lokális gazdaság eltérő jellegéből következően, eltérőek. Az eltérő sajátosságok feltárása és beépítése a munkát keresők képzésébe és a velük való foglalkozásba növeli a munkakeresés sikerességét.

4 1.A régió általános jellemzői 1 A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét tömörítő régió összterülete 13.421 km 2. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint népessége 1.291.403 fő, az ország lakosságának 12,66%-a, míg az ország területéből 14,4-kal részesedik. (A fővárosi agglomeráció túlsúlya miatt Közép-Magyarország kivételével mindegyik régiónkra igaz, hogy a területből való részesedése nagyobb, mint a népességből.) Borsod-Abaúj- Zemplén megyében él a régió népességnek több mint a fele (megye területe 7.247 km 2, népessége 745 ezer fő), ez Magyarország harmadik legnépesebb megyéje a központi régió megyéi után, Nógrád megye (területe 2544 km 2 és népessége) 220 ezer fő pedig a legkisebb lélekszámú megyénk. Heves megye területe 3630 km 2, népessége 325 ezer fő. 2 Az Észak-Magyarországi Régió térképe Észak-Magyarország a legkevésbé városias régiónk, a népességnek csak a fele él városban. Ennek nemcsak a tagolt domborzat az oka, hanem a gazdasági elmaradottság is. A régióra az aprófalvas településhálózat jellemző. A régió fejlődésének gátja, hogy a magyar-szlovák határon nem nyúlnak át intenzív kapcsolatok. A régió központja, Miskolc, ugyanakkor Miskolcnál kedvezőbb helyzetben van a régió másik nagy települése, Eger. A harmadik legnagyobb központ, Salgótarján stagnál. A régió népsűrűsége 95 fő/km 2, elmarad az országos átlagtól (Budapest túlsúlya), de a régiók közül csak Közép-Magyarország és a Közép-Dunántúli Régió előzi meg. Borsod megye népsűrűsége meghaladja a másik kettőét. A legsűrűbben lakott területek: a Sajó völgye: ózdi, kazincbarcikai, miskolci, tiszaújvárosi; a déli hegylábfelszín: egri, gyöngyösi, hatvani és a salgótarjáni kistérség. A születési ráta 9,7 ezrelék, kicsit meghaladja az országos átlagot, Borsod megyében a legmagasabb. A születések aránya erősen korrelál az 1 Források: Perczel György (szerk): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza ELTE, Eötvös Kiadó, 2003. Budapest. 606-611. oldal.; G. Fekete Éva: Hátrányos helyzetből előnyök?- elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az észak-magyarországi régióban. Földrajzi Közlemények, 2006, 1-2. szám.; Örsi Anna: Az Észak-Magyarországi régió népességföldrajza, kézirat 2 KSH, 2001. népszámlálási adatok

5 etnikai összetétellel, Bodrogközben, Aggtelek, Cserehát és a Zempléni hegység, Heves és Salgótarján kistérségeiben a legmagasabb. Alacsonyabb értéket azokban az elöregedett aprófalvas területeken vesz fel, ahol alacsony a romák aránya: Heves megye északi része, és Borsod megye kedvezőbb etnikai összetételű területein: a hegylábi kistérségekben. A halálozási ráta 14,5 ezrelék, legmagasabb a régiók közül (az országos átlag:13,1 ezrelék). Legmagasabb értékek többnyire ott jellemzők ahol a születések száma is alacsony: Heves megye északi része, Borsod megye hegylábi területei és Nógrád megye (15 ezrelék, legmagasabb az országban- megyei szinten- Békés megyével holtversenyben). A halálozási ráta a legfejlettebb kistérségekben a legalacsonyabb: Rétság, Eger, Tiszaújváros. Nógrád megye népessége fogy a leggyorsabban, bár Heves megyébe északi kistérségei még ezt is felülmúlják. Borsod megye falvaiban a régió átlagánál lassabban fogy a népesség a nagyobb szaporulatnak köszönhetően. A régió vándorlási egyenlege -3,1 ezrelék, innen a legnagyobb arányú az elvándorlás, főleg Borsod megye hátrányos helyzetű kistérségeiből.. A képzett fiatalok a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében Magyarország nyugatabbi régióiba vándorolnak. Helyükre érkeznek a romák az ország többi részéről, mivel itt olcsóbb a megélhetés és jobban be tudnak illeszkedni a helyi társadalomba. Nagyobb reprodukciójuk miatt még tovább halmozódik a szegénység. A régió összes kistérségében a nők aránya meghaladja a férfiakét. Ugyanakkor a férfiak aránya magasabb az átlagosnál a romák lakta, fiatalabb korszerkezetű területeken: BAZ megye hegy- és dombvidékei, Bodrogköz, Hevesi kistérség és néhány fejlettebb, nagyobb népszaporulattal bíró kistérségben: Rétság, Tiszaújváros. A 14 év alattiak a régió népességének 17%-át teszik ki, ez meghaladja az országos átlagot, köszönhető a roma népesség fiatalosabb korszerkezetének Borsod megyében és a hevesi kistérségben. A legkevesebb a fiatal a pétervásárai kistérségben, itt elöregedett, de kevés roma lakossággal rendelkező falvak jellemzők. A régió népességének a 21%-a 60 év feletti, ez megegyezik az országos átlaggal, de az átlag mögött nagy eltérések húzódnak. Heves és Nógrád megyében, valamint a mezőkövesdi kistérségben magas (elöregedő aprófalvak), Borsodban alacsony (a roma népesség fiatalos korszerkezete) az idősek aránya. A környező területekből kiemelkednek a legfejlettebb kistérségek: Eger, Tiszaújváros, Rétság, ezekben is alacsony az idősek aránya. 1.2. Gazdaság A régió különböző fejlettségű területekből áll. Észak-Magyarország a rendszerváltás legnagyobb vesztese, a nehézipar és a mezőgazdaság összeomlása ezt a térséget érintette a legsúlyosabban. GDP-je korábban meghaladta az országos átlagot, jelenleg annak kétharmadát se éri el. Az egy főre jutó GDP az Észak-magyarországi régióban1995-ben 404 ezer (556 ezer országosan), 2008-ban 1643 ezer (országosan 2665 ezer) Ft volt. 3 3 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/szegedgdp.pdf, letöltve 2011. február 10.

6 1.sz. ábra Egy főre eső GDP Egy főre jutó GDP, ezer Ft 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1995 2008 Országos átlag Észak-Magyarországi régió A Szlovákiával határos észak-keleti sáv elmaradott mezőgazdasági jellegű. Ózd, továbbá a nógrádi és a sajóvölgyi bányavidék, amely korábban nehézipari bázist jelentett, ma válságövezet. Mátraalján, Tokaj-Hegyalján és az egri körzetben a történelmi borvidékek megőrizték jellegüket, Tokaj-Hegyalja, mint történelmi borvidék a világörökség listáján is szerepel. Az idegenforgalmat illetően a térség lehetőségei változatosak. Magyarország kilenc nemzeti parkjából három itt tálható: az Aggteleki, a Bükki és részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint számos tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület. Az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül az infrastruktúra, megépült az M3as autópálya, korszerűsödött a vasúti közlekedés.

7 1.3.Vállalkozások 1.sz. táblázat Vállalkozások számának alakulása Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 KFT Borsod 4 334 4 542 4 819 5 165 5 633 5 939 6 284 6 741 7 541 Heves 2 087 2 255 2 514 2 717 3 008 3 152 3 401 3 597 4 119 Nógrád 1 147 1 212 1 305 1 380 1 459 1 543 1 577 1 668 1 879 É-Mo. 7 568 8 009 8 638 9 262 10 100 10 634 11 262 12 006 13 539 Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Rt Borsod 133 136 133 132 133 127 125 121 117 Heves 48 52 50 53 50 49 49 48 51 Nógrád 37 35 30 29 29 27 27 24 20 É-Mo. 218 223 213 214 212 203 201 193 188 Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Bt Borsod 6 324 6 816 7 197 7 308 7 388 7 221 7 299 7 130 6 784 Heves 2 338 2 665 2 851 2 962 2 980 2 928 2 976 2 988 2 853 Nógrád 1 506 1 621 1 685 1 740 1 785 1 701 1 698 1 649 1 553 É-Mo. 10 168 11 102 11 733 12 010 12 153 11 850 11 973 11 767 11 190 Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Egyéni vállalk. Borsod- 19 111 19 557 20 993 20 706 20 512 20 280 19 066 18 171 17 897 Heves 11 288 11 374 12 408 12 518 12 486 12 342 11 721 11 314 11 104 Nógrád 6 915 7 020 7 395 7 275 7 163 7 170 6 671 6 480 6 404 É.-Mo 37 314 37 951 40 796 40 499 40 161 39 792 37 458 35 965 35 405 Forrás: Stadat, 6.3.2.3. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd005.html Az Észak-Magyarországi régióban a részvénytársaságok száma 2000-2008 között harminccal lett kevesebb. Visszaesett az egyéni vállalkozások száma is. Az Észak- Magyarországi régióban az egyéni vállalkozások száma 2002-2004-ben elérte és meghaladta a 40 ezret, majd a 2002-es csúcsértéket követően folyamatosan csökkent, s 2008-ra valamivel 35 ezerre esett vissza. Különösen jelentős szerepet játszott ebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyéni vállalkozások megszűnése (csaknem 3000 egyéni vállalkozás szűnt meg 2008-ra 2002-höz viszonyítva.) A vizsgált időszakban a betéti társaságok (BT) száma stagnált. Egyedül a korlátolt felelősségű társaságok száma nőtt, mégpedig meglehetősen dinamikusan (7500 körüliről 13 500 körülire).

8 2.sz. ábra Egyéni vállalkozások Egyéni vállalkozások számának alakulása Észak-Magyarországon, 2000-2008 db 42000 41000 40000 39000 38000 37000 36000 35000 34000 33000 32000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 év 1.4.K+F és innováció A régióban fontos képzési potenciál a 15 ezer hallgató képzését ellátó Miskolci Egyetem, a 16 ezer hallgatóval rendelkező gyöngyösi főiskola, valamint a salgótarjáni és egri főiskola. Ugyanakkor a végzett hallgatók döntő része másutt, főként a fővárosban és a Dunántúlon talál megélhetést. 2009-ben a K+F helyek száma a régióban 200 körül volt (ez az országban található kutatóhelyek mindössze hét (!) százaléka). A meglévő kutatóhelyekből ráadásul több mint száz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében koncentrálódik. Különösen rossz helyzetben van a K+F helyek tekintetében (is) Nógrád megye, ahol a K+F helyek száma alig haladja meg a tízet. Az összes K+F ráfordítás 11 919 millió Ft volt, ami az országos K++F ráfordítás mindössze 3,8%-a! Nógrád megyére mindössze 530 millió Ft jutott,az összes régióbeli K+F ráfordítás mindössze 4%-a!

9 3.sz. ábra K+F ráfordítás 100% 80% Nógrád; 530 Heves; 4993 60% 40% Borsod; 6397 20% 0% K+F ráfordítás, 2009, millió Ft 4.sz. ábra K+F ráfordítás, arányok K+F ráfordítás, 2009 4% 42% 54% Borsod Heves Nógrád Adatok forrása: KSH, Stadat, 6.3.4.1. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ohk007b.html?2385 1.5. Szociális helyzet A régió legmagasabb jövedelmű kistérsége Tiszaújváros és a déli hegylábfelszín kistérségei: Eger, Gyöngyös, Hatvan, és az újonnan iparosodó Rétság. A szlovák határ menti kistérségek a legelmaradottabbak, a régió területén található az ország legalacsonyabb jövedelmű kistérsége: Csenyéte. 2000-ről 2009-re az egy főre eső vezetékes gázfogyasztás a régióban 108,7 m³/hó-ról 86,9 m³/hóra csökkent (Borsodban 82 m³/hóra), miközben az országos átlagos fogyasztás 2009- ben 90,3 m³/hó). (Forrás: KSH STADAT 6.2.2.7.) Az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 86,1%-ról (2000) 89,8%-ra nőtt (2009). Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 88%-kal szemben az országos átlag 95% volt (2009).

10 A régióban a rendszeres szociális segélyezésben részesülők száma 2008-ban 58730 fő volt szemben a 2000 évi 14888 fővel (igaz, maga az ellátórendszer számos változáson ment keresztül) (Forrás ksh Stadat 6.2.3.5). Az viszont, hogy 2000-ben a régióbeli rendszeres szociális segélyezettei az országos átlagnak 31%-át, 2008-ban pedig még mindig 28%-át tették ki, két dolgot is mutat. Az egyik az, hogy a régióban kimagasló arányban élnek az országban rendszeres szociális segélyben részesülők. A másik az, hogy ez az arány nem változott jelentős mértékben! Egyedül Borsodban csaknem 42 ezren élnek rendszeres szociális segélyből, ilyen magas koncentrációval egy megyében sem találkozunk. A második helyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszi el, de itt is csak 30 ezres a rendszeres szociális segélyben részesülők létszáma. (Forrás: KSH STADAT, 6.2.3.5.) 2. A régió foglalkoztatási profilja 2.1.A régió foglalkoztatási helyzete a statisztikai számok tükrében. A régió foglalkoztatottsági helyzete a KSH adatok tükrében 2000 és 2010 között a foglalkoztatottak száma 9%-kal csökkent, a munkanélküliek száma 56 %-kal nőtt.

11 2.a.sz. táblázat A foglalkoztatás főbb jellemzői, naturáliákban, ezer fő Foglalkoztatottak száma, 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Borsod 232,7 234,1 235,8 237,8 240,7 231,5 235,6 235,1 225,9 220,5 218,3 Heves 119,2 118,0 116,3 118,8 116,0 113,8 112,3 113,6 113,7 109,1 109,0 Nógrád 77,7 76,8 78,2 80,7 74,4 73,4 74,9 75,6 70,6 67,1 65,1 Észak-Magyarország 429,6 428,9 430,3 437,3 431,1 418,7 422,8 424,3 410,2 396,7 392,5 Ország összesen 3 856,2 3 868,3 3 870,6 3 921,9 3 900,4 3 901,5 3 930,1 3 926,2 3 879,4 3 781,9 3 781,2 A munkanélküliek száma Borsod 30,5 24,0 27,7 30,1 29,3 31,7 32,1 37,5 39,0 42,1 45,8 Heves 9,7 8,5 7,0 10,1 9,2 10,3 11,3 14,0 14,1 16,2 14,6 Nógrád 7,8 7,1 6,9 6,8 7,7 7,7 8,9 7,9 10,2 12,7 14,7 Észak-Magyarország 48,0 39,6 41,6 47,0 46,2 49,7 52,3 59,4 63,3 71,0 75,0 Ország összesen 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 420,7 474,8 Inaktív népesség, e fő Borsod-Abaúj-Zemplén 299,4 303,1 295,3 287,6 283,8 285,0 277,1 269,6 269,7 262,9 255,8 Heves 121,9 123,9 126,4 119,9 121,8 122,8 122,3 116,2 115,3 114,7 114,6 Nógrád 83,6 84,8 82,9 79,8 84,4 84,2 80,2 79,6 80,2 77,9 76,4 Észak-Magyarország 504,9 511,8 504,6 487,3 490,0 492,0 479,6 465,4 465,2 455,5 446,8 Ország összesen 3 659,6 3 670,0 3 652,8 3 578,5 3 567,9 3 517,1 3 474,9 3 481,3 3 501,6 3 487,1 Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; 6.2.1.1.; 6.2.1.2., 6.2.1.9 3430,4 2b.sz. táblázat A foglalkoztatás főbb jellemzői 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Álláskeresési járadékban részesültek száma, fő Borsod 10 433 7 233 7 621 7 882 7 831 10 896 7 992 Heves 4 073 3 737 3 369 3 853 3 829 5 334 3 702 Nógrád 3 325 2 881 2 587 2 605 2 783 3 722 2 641 Észak-Magyarország 17 831 13 851 13 577 14 340 14 443 19 952 4 335 Ország összesen 119534 98 032 91 550 95 707 105843 162520 115838 Aktív foglalkoztatási eszközben résztvevők száma, fő Borsod 9 672 12 785 9 022 7 939 10 457 1 636 Heves 3 618 3 808 2 794 2 194 3 832 1 793. Nógrád 2 483 2 371 2 569 1 956 3 000 1 725 Észak-Magyarország 15 773 18 964 14 385 12 089 17 289 5 154 Ország összesen 71063 88177 64622 56756 80900 39788 Forrás: KSH Stadat idősoros éves adatok, 6.2.1.9

12 A régióban az aktivitási ráta bár növekedést mutat, de az alacsony országos arányhoz viszonyítva is alacsony maradt (50,7% 2009-ben szemben az országos 54,7%-kal). A régióbeli foglalkoztatási ráta 43%. szemben az országos 49, %-kal. A munkanélküliségi ráta az elmúlt évtized során mindvégig meghaladta az országos átlagot, 2009-ben 15,2%-ra nőve. 3.sz. táblázat A foglalkoztatási ráták alakulása, % Aktivitási arány 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Borsod-Abaúj-Zemplén 46,8 46,0 47,2 48,2 48,8 48,0 49,1 50,3 49,6 50,0 50,8 Heves 51,4 50,5 49,4 51,8 50,7 50,3 50,3 52,3 52,6 52,2 51,9 Nógrád 50,6 49,7 50,7 52,3 49,3 49,1 51,1 51,2 50,2 50,6 51,1 Észak-Magyarország 48,6 47,8 48,3 49,8 49,3 48,8 49,8 51,0 50,4 50,7 51,1 Ország összesen 53 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55 54,9 54,6 54,7 55,4 Foglalkoztatási arány Borsod-Abaúj-Zemplén 41,4 41,7 42,2 42,8 43,5 42,2 43,2 43,4 42,3 42,0 42,0 Heves 47,5 47,1 46,6 47,7 47,0 46,1 45,7 46,6 46,8 45,5 45,8 Nógrád 45,9 45,5 46,5 48,2 44,7 44,4 45,7 46,4 43,9 42,5 41,7 Észak-Magyarország 43,7 43,8 44,1 45,0 44,6 43,6 44,3 44,7 43,7 43,0 42,9 Ország összesen 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 49,2 49,2 Munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén 11,6 9,3 10,5 11,2 10,9 12,0 12,0 13,8 14,7 16,0 17,3 Heves 7,5 6,7 5,7 7,8 7,3 8,3 9,1 11,0 11,0 12,9 11,8 Nógrád 9,1 8,5 8,1 7,8 9,4 9,5 10,6 9,5 12,6 15,9 18,4 Észak-Magyarország 10,1 8,5 8,8 9,7 9,7 10,6 11,0 12,3 13,4 15,2 16,0 Ország összesen 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 10 11,2 Forrás: KSH Stadat táblák (6.2.1.5., 6.2.1.6., 6.2.1.7) 5.sz. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása 18 16 14 12 % 10 8 6 4 2 Észak-Magyarország Ország összesen 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

13 Észak-Magyarországi régió: foglalkoztatási szerkezet Foglalkoztatott 43% Munkanélküli 8% Inaktív 49% Borsod-Abaúj-Zemplén: foglalkoztatási szerkezet Heves: foglalkoztatási szerkezet Nógrád: foglalkoztatási szerkezet Foglalkozt atott 42% Munkanél küli 9% Inaktív 49% Foglalkoz tatott 46% Munkanél küli 6% Inaktív 48% Foglalkozt atott 42% Munkanél küli 9% Inaktív 49%

14 A bér és jövedelmi viszonyok a számok tükrében 4. sz. táblázat Alkalmazásban álló havi bruttó átlagkeresete 2000 2001 2002 2003 2004 Borsod 73 711 86 841 103 329 119 009 123 082 Heves 76 632 89 954 106 566 120 794 127 887 Nógrád 66 038 80 908 97 045 114 654 119 252 É.-Mo. 73 215 86 678 103 178 118 809 123 789 Országos 87 566 103 280 122 266 138 003 145 187 2005 2006 2007 2008 2009* Borsod 137 462 146 083 156 085 167 247 161 804 Heves 141 323 148 945 159 806 170 317 176 914 Nógrád 131 409 141 337 146 806 156 481 151 409 É.-Mo. 137 587 146 167 155 822 166 599 164 345 Országos 159 461 167 962 180 568 193 261 199 837 2010* 163 464 181 631 152 998 166 706 202576 Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok, 6.2.1.11. tábla * http://statinfo.ksh.hu/statinfo/haviewer.jsp 5. sz. táblázat Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2000 2001 2002 2003 2004 Borsod 48 265 56 096 67 748 79 590 82 621 Heves 49 974 57 733 69 535 80 290 84 796 Nógrád 44 239 53 271 64 444 77 846 80 883 É.-Mo. 48 051 56 059 67 692 79 506 82 940 Országos 55 650 64 750 77 770 89 906 93 233 2005 2006 2007 2008 2009* 2010* Borsod 93 105 96 349 97 840 107 171 106 025 112 459 Heves 94 758 97 488 99 430 108 482 113 218 122 071 Nógrád 90 041 94 169 93 735 102 383 101 115 107 066 É.-Mo. 93 088 96 339 97 708 106 867 107 241 114 195 Országos 103 727 106 730 109 088 118 826 124 116 132628

15 Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; 6.2.1.12. tábla * http://statinfo.ksh.hu/statinfo/haviewer.jsp 2.2. A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok Ahhoz, hogy a régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok természetéről képet kapjunk a projekt keretében kérdőíves adatfelvételt folytattunk, 3500 fő megkérdezésével. A jelen adatfelvétel előzménye volt egy 10 000 fős adatfelvételünk egy hasonló szerkezetű kérdőívvel, az EQUAL- kialakítása során. Az elemzés során az ebből nyert adatok összehasonlítására is törekszünk. Különösen érdekes a két adatfelvétel eredményének összehasonlítása, az időpont szempontjából ugyanis, a válság előtti állapotot lehet összehasonlítani a válság alatti változásokkal. A következőkben a táblázatok a 10000, és a 3500 adatbázisból származnak. A forrásokat külön nem jelöljük a táblázatoknál. 2.2.1. A két minta szerkezete Elsőként a két minta szerkezetének jellemzőit hasonlítjuk össze, hiszen bizonyos foglalkoztatási sajátosságok a két minta eltérő összetételéből is fakadhatnak. A projekt során az Észak-Magyarországi régióban 970 fő megkérdezésére került sor (6.sz. táblázat). A két adatfelvétel méretében különbözik: a jelenleginél: a minta országos elemszáma 36%-a a 2007-es BérBarométerének. A adatfelvételben a Észak Magyarország 26,5%-kal, a adatfelvételben 9,95%-al volt képviselve. Ennek fő oka, hogy a adatfelvétel az egész országra kiterjedt, a esetében viszont csak a 4 úgynevezett konvergencia régió került lekérdezésre. A adatfelvétel mintájában ugyanúgy, mint a BérBarométer projekt esetében - Borsod-Abaúj-Zemplén megye felülreprezentált Heves és Nógrád megye rovására. 6.sz. táblázat A megkérdezettek száma N Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Összesen 3 500 14,97% 5,40% 6,09% ebből: Észak- Magyarországl 926 524 189 213 Összesen 9 744 6,50% 1,31% 2,14% ebből: Észak- 970 Magyarország 633 128 209 Mindkét mintába többen vannak a nők, mint a férfiak, a BérBarométer mintájában 6%-kal, a mintában 7%-kal (7. táblázat).

16 A KSH adatai szerint a magyar népesség 52%-a nő, ezer férfira 1105 nő jut. Észak- Magyarország esetében a BérBarométer minta kiegyensúlyozott, mindössze 1,4%-kal több a férfi, mint a nő. A mintában viszont 4%-kal felülreprezentáltak a nők. A két minta között különösen feltűnő a különbség Nógrád megyét illetően. Ebben az esetben a BérBarométer mintában a nők alulreprezentáltak voltak (33%). miközben a mintában jelentősen több nő szerepel, mint férfi (ez utóbbi esetben a minta 64%-a nő, és mindössze 36%-a férfi, azaz az arány fordított, mint a mintában.) A mintában, Borsod és Heves megyéket illetően viszont jóval kiegyensúlyozottabb a minta nemek szerinti megoszlása, mint a esetében! 7.sz. táblázat Kérdezett neme N férfi nő Összesen N férfi nő Összesen Összesen 3 500 43,1% 56,9% 100% 10 003 44,1% 55,9% 100% BORSOD 524 48,5% 51,5% 100% 721 44,2% 55,8% 100% HEVES 189 49,7% 50,3% 100% 135 42,2% 57,8% 100% NOGRÁD 213 36,2% 63,8% 100% 217 66,8% 33,2% 100% É-Mo 926 45,9% 54,1% 100% 1 073 48,6% 51,4% 100% A két minta közül régiós szinten a mintában a fiatal felnőttek a 18-29 évesek és a 30-39 évesek nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint a BérBarométer mintában; a mintában a megkérdezettek csaknem fele tartozik ebbe a kategóriába, míg a BérBarométer estében mindössze a 42%-uk. (8.sz. táblázat). Jelentős a különbség, ha az 50 év feletti korosztályt nézzük: a BérBarométer mintában még a minta 29%-a tartozott ebbe a korosztályba, míg a! esetében már csupán 21,7%! Különösen alacsony az 50 év felettiek aránya a mintában Borsodban, a 20 %-ot sem éri el, s Nógrádban is éppen hogy meghaladja a 20%-ot. Ezekben a megyékben a 60 év felettiek (aktív munkavállalókról beszélünk a mintában) viszont szinte egyáltalán nem is képviseltetik magukat. Heves megyében ezzel szemben a 18-29 évesek aránya rendkívül alacsony a mintában, mindössze 16%. 8.sz. táblázat Válaszadó életkora N 18-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 60+ év Összesen 3 488 18,3% 28,3% 27,8% 23,7% 2,0% BORSOD 524 24,8% 27,1% 28,6% 18,7% 0,8% HEVES 185 16,2% 24,3% 29,7% 26,5% 3,2% NOGRÁD 213 21,1% 30,5% 28,2% 19,7% 0,5% É-Mo 922 22,2% 27,3% 28,7% 20,5% 1,2% N 18-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 60+ év Összesen 9 972 18,7% 27,4% 25,2% 25,3% 3,4% Borsod 720 16,4% 25,3% 29,9% 25,3% 3,2% Heves 136 16,2% 27,9% 27,2% 26,5% 2,2% Nógrád 215 24,7% 20,5% 24,2% 28,4% 2,3% Észak-Mo. 1 071 18,0% 24,6% 28,4% 26,1% 2,9% Az Észak-Magyarországi régióban az iskolai végezettség tekintetében a mintában a szakmunkások nagyobb hányadban (33,3%) vannak jelen, mint a nél

17 (24,7%) (9.sz. táblázat). Az érettségizettek többsége mindkét mintára jellemző. A nél külön értékeltük az érettségi utáni továbbképzést, ezzel együtt itt válaszadók a minta 47,8%-át teszik ki a régióban. A esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 17%-kal, a nél 20 %-kal képviseltetik magukat. 9.sz. táblázat A válaszadók iskolai végzettsége N 8 ált alatt 8 ált. Szak munkás képző érettségi Fő iskola/ egyetemi alap egyetemi mester Összesen 3 500 0,5% 8,3% 35,5% 38,6% 15,5% 1,6% BORSOD 524 1,0% 9,9% 30,9% 43,9% 13,9% 0,4% HAJDU 494 0,4% 6,5% 39,7% 41,7% 10,3% 1,4% NOGRÁD 213 0,9% 15,0% 36,6% 34,3% 13,1% 0,0% É-Mo 926 0,8% 10,4% 33,3% 40,7% 14,3% 0,6% N 8 ált. alatt 8 ált. Szak munkás képző gimnáziumi érettségi, szakközép Érettségi utáni továbbképzés Fő iskola egyetem Összesen 9 999 0,6% 7,5% 23,7% 28,4% 13,8% 15,8% 10,3 BORSOD 720 0,4% 4,9% 21,7% 31,9% 16,8% 17,1% 7,2% HAJDU 136 1,5% 5,9% 22,1% 33,8% 16,9% 14,7% 5,1% NOGRÁD 216 0,5% 13,0% 36,6% 35,2% 7,9% 5,6% 1,4% É-Mo 1 072 0,6% 6,6% 24,7% 32,8% 15,0% 14,5% 5,8% A családi állapot megoszlása nem változott 2007 óta jelentősen (10.táblázat). Borsodban figyelhető meg az, hogy az egyedülállóak aránya a mintában lényegesen nagyobb, mint a BérBarométerében (18,3%-ról 26,1%-ra nőtt). A megkérdezettek döntő többségükben házasok, vagy élettársi kapcsolatban élnek. Ez könnyebben elviselhetővé teszi a válság okozta nehézségeket. 10.sz. táblázat Családi állapot N Házas/élettársi kapcsolat Özvegy Elvált Egyedülálló (soha nem volt házas) Összesen Összesen 3 498 66,3% 3,4% 11,7% 18,6% 100% BORSOD 524 58,4% 4,2% 11,3% 26,1% 100% HEVES 187 69,0% 8,6% 9,6% 12,8% 100% NOGRÁD 213 71,8% 2,3% 4,7% 21,1% 100% É-Mo 924 63,6% 4,7% 9,4% 22,3% 100%

18 N házas özvegy elvált egyedülálló Összesen Összesen 9 963 63,2% 3,5% 12,4% 20,8% 100% BORSOD 721 65,0% 4,3% 12,3% 18,3% 100% HEVES 135 67,4% 6,7% 8,9% 17,0% 100% NOGRÁD 216 66,2% 2,3% 8,3% 23,1% 100% É-Mo 1 072 65,6% 4,2% 11,1% 19,1% 100% A gyermekek a munka világában, nálunk tehertételként jelentkeznek, különösen akkor, ha még kicsik és gondoskodásra szorulnak (11.sz.táblázat). Mindkét felmérés esetében relatíve magas (40 % körüli) azoknak az aránya, akivel még nem, vagy már nem él gyermek közös háztartásban. Érdemes ilyen szempontból is vizsgálni a 2011-ben bevezetett személyi jövedelemadózás hatását, amely a két-és háromgyermekesek részére biztosít jelentősebb gyermekkedvezményt, igaz csak akkor, ha van megfelelő adóalap is ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a kedvezményt. Különösen nehéz érvényesíteni a kedvezményt három gyermek után, márpedig kétségkívül a legnehezebb helyzetben a három vagy több gyermeket nevelők vannak. Nógrád megyében a mintában ők teszik ki a megyei minta több mint 11%-át! 11.sz. táblázat Hány gyereke él Önnel közös háztartásban N 0 1 2 3 vagy több Összesen Összesen 3 498 39,7% 26,0% 25,7% 8,6% 100% BORSOD 524 45,6% 18,5% 26,3% 9,5% 100% HEVES 189 39,7% 34,4% 19,0% 3,2% 100% NOGRÁD 213 36,6% 22,5% 29,6% 11,3% 100% É-Mo 926 42,3% 22,7% 25,6% 9,4% 100% N 0 1 2 3 vagy több Összesen Összesen 9 639 42,3% 31,0% 21,9% 4,8% 100% BORSOD 655 32,8% 34,8% 26,1% 6,3% 100% HEVES 125 32,8% 28,0% 35,2% 4,0% 100% NOGRÁD 190 39,5% 34,7% 22,1% 3,7% 100% É-Mo 970 34,1% 33,9% 26,5% 5,5% 100% Összességében azt mondhatjuk, hogy a esetében az Észak-Magyarországi régió megjelenése a többi, vizsgált konvergencia régióhoz viszonyítva kiegyensúlyozott. A megyénkénti létszám arány azonban egyik mintában sem tekinthető kellően kiegyensúlyozottnak, mivel mindkét esetben Heves megye jelentősen alulreprezentált. A társadalmi nemek szempontjából történő elemzések a nők és férfiak mintában szereplő arányából következően megalapozottnak tekinthetők, Nógrád megye kivételével, ahol a nők jelenléte mindkét mintában egyformán alulreprezentált. A kor szerinti elemzések során

19 levont következtetéseknél figyelembe kell venni, hogy Heves megyében a fiatalok aránya, Nógrád megyében pedig az 50 éven felülieké a! mintában alulreprezentált. A válaszadók többsége mindkét mintában középfokú végezettséggel rendelkezik és különösen nagy a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányosabb, érettségizettek aránya. Úgy gondoljuk, hogy bár az értékelésnél tekintettel kell lenni a két minta eltérésének sajátosságaira, a vélemények összehasonlítása elvégezhető, és a lezajlott változások értékelhetők a foglalkoztatási helyzet változásának szempontjából az Észak-Magyarországi régióban is.. 2.2.2. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkaszervezet A vizsgálat foglalkoztatási célcsoportja mind a mind a BérBarométer esetében az aktív korú foglalkoztatott lakosság volt. Nem véletlen tehát, hogy mindkét mintában az alkalmazotti és vállalkozó réteg dominált (12.sz.táblázat). Figyelemreméltó, hogy a Jó Pályán! projektben lényegesen nagyobb a vállalkozók aránya, mint a BérBarométerben. Különösen Nógrád megyében volt érzékelhető a változás, gyakorlatilag kevesebb, mint 1%-ról 13%-ra nőtt a mintában a vállalkozók aránya, de a másik két megyében is arányuk meghaladja a 10%-ot. Érzékelhetően lecsökkent, sőt mondhatni megszűnt a nyugdíjas foglalkoztatottak aránya mintában, jelezve azt is, hogy a válság alatt elsősorban a nyugdíjasok illetve a nyugdíjba menők elbocsátására kerülhetett sor. Mindkét mintában de különösen a! mintában elenyésző a munkanélküliek aránya. 12.sz. táblázat Mi az Ön foglalkoztatási státusza? N alkalmazott önfoglalkoztató/ sajátszámlás vállalkozó/szabadúszó munkanélküli nyugdíjas egyéb Nincs adat Összesen Összesen 3 500 88,7% 10,7% 0,1% 0,2% 0,3% 0,1% 100% BORSOD 524 88,5% 11,1% 0,0% 0,4% 0,0% 0,0% 100% HEVES 189 87,8% 10,6% 0,0% 0,0% 1,6% 0,0% 100% NOGRÁD 213 85,9% 13,1% 0,0% 0,0% 0,9% 0,0% 100% É-Mo 926 87,8% 11,4% 0,0% 0,2% 0,5% 0,0% 100% N alkalmazott önfoglalkoztató/ sajátszámlás vállalkozó/ szabadúszó tanuló/ diák munkanélküli nyugdíjas egyéb Összesen Összesen 10 002 92,0% 5,1% 0,3% 0,5% 1,3% 0,7% 100% BORSOD 721 89,9% 4,6% 0,8% 1,0% 2,5% 1,2% 100% HEVES 136 93,4% 4,4% 0,0% 0,7% 1,5% 0,0% 100% NOGRÁD 217 96,8% 0,9% 0,5% 0,9% 0,5% 0,5% 100% É-Mo 1 074 91,7% 3,8% 0,7% 0,9% 2,0% 0,9% 100%

20 A foglalkoztatási profiljában dominálnak a szolgáltatási jellegű foglalkozások, míg ez nem jellemző a BérBarométerre (13.sz.táblázat). Észak Magyarország esetében ugyanez a helyzet, a minta csaknem 40%-a valamilyen szolgáltatási jellegű munkát végez. Nógrád megyét illetően a BérBarométer mintában még csupán 6,5%-kal, a mintában pedig már 42%-kal szerepelnek a szolgáltatás jellegű foglalkozással rendelkezők. Jelentősen visszaesett (40% körüli arányról 1% körülire) a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozást űzők aránya. Különösen Nógrádban a mintában kiemelkedik (15%) a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásúak aránya a ben jelen lévő 2%-kal szemben. Ebben szerepet játszhat a mintavétel pontatlansága mellett a közfoglalkoztatás szerepének módosulása a vizsgált időszakban. 13.sz. táblázat Az Ön foglalkozása melyik kategóriába sorolható? Törvény hozó, igazgatási, érdek képvi seleti vezető, gazdaság Felsőfokú képzettség önálló alkalma zását igénylő foglalkozá s Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettsé get igénylő foglalk. Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozá sok Szolgál tatás jellegű foglal kozások Mező gazdasági és erdő gazdál kodási foglal kozások Ipari és építőipari foglalk. Gép kezelők, összeszerelők, jármű vezetők Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglal kozások Összesen 1,4% 4,5% 10,2% 11,2% 38,4% 4,4% 14,2% 6,9% 8,8% BORSOD 2,3% 3,4% 10,9% 9,0% 36,6% 0,8% 16,8% 7,1% 13,2% HEVES 0,0% 1,1% 13,2% 9,5% 41,8% 6,9% 9,5% 11,1 % 6,9% NOGRÁD 1,9% 0,9% 6,6% 8,5% 42,3% 2,8% 18,3% 3,8% 15,0% É-Mo 1,7% 2,4% 10,4% 9,0% 39,0% 2,5% 15,7% 7,1% 12,3% Törvény hozó, igazgatási, érdek képvi seleti vezető, gazdaság Felsőfokú képzettség önálló alkalma zását igénylő foglalkozás Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettsé get igénylő foglalk. Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozá sok Szolgál tatás jellegű foglal kozások Mező gazdasági és erdő gazdál kodási foglal kozások Ipari és építőipari foglalk. Gép kezelők, összeszerelők, jármű vezetők Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglal kozások Összesen 5,9% 16,3% 19,9% 8,0% 14,1% 1,2% 19,5% 10,0% 5,2% BORSOD 7,2% 15,3% 24,4% 7,8% 14,0% 0,4% 13,1% 11,8% 6,1% HEVES 5,2% 10,4% 34,1% 3,7% 14,1% 1,5% 8,9% 17,8% 4,4% NOGRÁD 1,4% 7,0% 17,2% 2,3% 6,5% 0,0% 52,6% 11,2% 1,9% É-Mo 5,7% 12,9% 24,1% 6,1% 12,5% 0,5% 20,7% 12,5% 5,0% A fizikai dolgozók túlsúlya megmaradt, sőt emelkedett az előző felméréshez képest (14. sz táblázat) A mintában kiemelkedően magas a fizikai dolgozói jelenléte Heves megyében, de arányuk mindenütt meghaladja az 50%-ot. A fizikai dolgozók aránynövekedése jórészt a szellemi, adminisztratív állomány rovására következett be, bár Borsodban és Hevesben a mintában szereplő a vezetők aránya is csökkent a éhez képest. Ezt a tényt a bérátlagok értékelésénél a mintával történő összehasonlításnál - figyelembe kell venni.

21 Nógrádban a fizikaiak kisebb arányban szerepelnek a mintában, mint a ében, a minta kiegyensúlyozottabbnak tekinthető. 14.sz. táblázat Mi az Ön státusza a munkahelyén? N Fizikai Szellemiadminisztratív Vezető Egyéb Összesen Összesen 3 500 56,2% 30,3% 6,9% 6,5% 100% BORSOD 524 52,5% 29,0% 5,9% 12,6% 100% HEVES 189 64,6% 28,0% 7,4% 0,0% 100% NOGRÁD 213 61,5% 21,6% 9,4% 7,5% 100% É-Mo 926 57,0% 27,1% 7,0% 8,9% 100% N fizikai munkás szellemi, adminisztratív Vezető egyéb Összesen Összesen 9 831 42,9% 37,2% 11,3% 8,6% 100% BORSOD 688 38,2% 39,2% 10,9% 11,6% 100% HEVES 134 39,6% 44,0% 9,0% 7,5% 100% NOGRÁD 216 71,3% 18,1% 6,5% 4,2% 100% É-Mo 1 038 45,3% 35,5% 9,7% 9,5% 100% A mintájának ágazati eloszlása a kereskedelem és a szolgáltatások egyértelmű túlsúlyát eredményezte, különösen Borsodban és Heves megyékben, szemben a ipari dominanciájával (15..sz. táblázat). Nógrád megyében a BérBarométer mintában szereplők csaknem 80%-a az iparban, és döntően a nehéziparban dolgozott. A Jó Pályán!! minta ennél reálisabb képet nyújt, az ipar a mintában 10%-kal képviselteti magát. Ezzel szemben a! mintában Nógrád megyében magas a kereskedelemben dolgozók aránya, 24%, szemben a BérBarométerben szereplő, feltételezhetően nagyon alulképviselt 5%-kal. Elmondhatjuk, hogy ágazati szempontból a! minta reálisabb képet mutat, mint a BérBarométer minta. 15.sz. táblázat Az Ön munkahelyének fő tevékenysége mely ágazatba sorolható JÓ PÁLYÁN! N Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Bányászat Könnyűipar Nehézipar Kereskedelem Szolgáltatás Egyéb Összesen 3 500 6,7% 1,1% 12,4% 8,0% 17,1% 34,3% 20,4% BORSOD 524 2,9% 2,5% 8,6% 12,8% 15,5% 33,2% 24,6% HEVES 189 3,7% 2,6% 12,7% 12,7% 13,2% 34,4% 20,6% NOGRÁD 213 4,7% 0,0% 9,9% 8,5% 23,9% 23,9% 29,1% É-Mo 926 3,5% 1,9% 9,7% 11,8% 17,0% 31,3% 24,8%

22 N Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Bányászat Könnyűipar Nehézipar Kereskedelem Szolgáltatás Egyéb Összesen 10 006 2,4% 0,7% 16,4% 23,7% 9,5% 28,4% 18,9% BORSOD 721 1,0% 1,5% 11,7% 14,0% 9,7% 31,9% 30,2% HEVES 136 1,5% 8,1% 4,4% 20,6% 4,4% 39,7% 21,3% NOGRÁD 217 0,5% 0,5% 1,4% 78,8% 5,1% 4,1% 9,7% É-Mo 1 074 0,9% 2,1% 8,7% 27,9% 8,1% 27,3% 25,0% Az Észak-Magyarországi régióban a legtöbb munkahely (65% a mintában illetve 66% a BérBarométer mintában) most is a versenyszférában van (16.sz. táblázat). Ugyanakkor a közszférabeli munkahelyek rovására (31,7%-ról 27%-ra esett vissza), ugrásszerűen nőtt a non-profit szektorban dolgozók aránya (1,5%-ról 7,5%-ra.) Különösen jelentős a Nógrád megyei mintában a non-profit szektor részesedésének növekedése: a mintában szereplő 0,5%-ról a! mintában 15%-ra nőtt!. A versenyszférát erősebben érinthette a válság és az abból fakadó létszámleépítés, mint a közszférát és a non-profit intézményeket, de megyénként eltérő mértékben. A legerősebb létszámcsökkenéssel versenyszférában Nógrád megyében találkoztunk, Heves megyét illetően viszont nem csökkent, hanem nőtt a versenyszférában dolgozók aránya a mintában a mintához képest (61%-ról 76%-ra). 16.sz. táblázat Az Ön munkahelye milyen szektorban van? N Versenyszféra Közszféra Nonprofit Nem tudja Összesen Összesen 3 500 62,0% 30,1% 5,7% 2,2% 100% BORSOD 524 62,0% 30,9% 6,5% 0,6% 100% HEVES 189 76,2% 22,2% 1,6% 0,0% 100% NOGRÁD 213 63,8% 21,1% 15,0% 0,0% 100% É-Mo 926 65,3% 26,9% 7,5% 0,3% 100% N versenyszférában Közszférában non profit szektorban Összesen Összesen 9 698 70,8% 25,6% 3,6% 100% BORSOD 682 61,4% 36,7% 1,9% 100% HEVES 123 61,0% 37,4% 1,6% 100% NOGRÁD 198 88,4% 11,1% 0,5% 100% É-Mo 1 003 66,7% 31,7% 1,6% 100% A mintában a legtöbb embert a 0-10 fős vállalatok alkalmazzák (17.sz táblázat). Az egyik legnagyobb változás az Észak-Magyarországi régiót illetően is az, hogy a mintában a 10 fő alatti vállalkozások még csupán 12%-kal szerepeltek, a mintában pedig már 33%-kal! Különösen megdöbbentő a Nógrád megyei mintában a 10 fősnél kisebb vállalkozások, önfoglalkoztatók az 50%-os részaránya, miközben ugyanitt a 250 fősnél nagyobb cégek részaránya 78%-ról 9%-ra esett vissza. Megjegyezzük, hogy ebben az esetben figyelembe kell vennünk a mintavétel sajátosságait, azt, hogy a mintát szakszervezeti/vállalati lekérdezők kérdezték le, miközben a Jó Pályán! lekérdezésnél a telefonos módszer került alkalmazásra.

23 Az Észak-Magyarországi régióban a minta a 11-50 fős vállalkozások jelentős részarány növekedését is mutatják a BérBarométer mintához képest (33% a korábbi15% helyett).. 17.sz. táblázat Hány ember foglalkoztat a munkahelye? N 0-10 fő 11-50 fő 51-250 fő 250 fő felett NT/NV Összesen 3 500 32,0% 29,5% 17,0% 20,9% 0,6% BORSOD 524 27,7% 35,3% 18,3% 18,7% 0,0% HAJDU 494 34,8% 32,8% 16,8% 15,6% 0,0% NOGRÁD 213 50,2% 31,5% 9,4% 8,9% 0,0% É-Mo 926 33,2% 32,7% 17,1% 17,1% 0,0% N 0-10 fő 11-50 fő 51-250 fő 250 fő felett Összesen 9 860 13,1% 18,9% 27,2% 40,7% BORSOD 692 15,7% 17,7% 25,8% 40,6% HEVES 134 10,4% 15,6% 26,9% 47,0% NOGRÁD 215 1,4% 7,4% 13,5% 77,8% É-Mo 1 041 12,1% 15,4% 23,4% 49,2% Összességében azt mondhatjuk, hogy a Észak-magyarországi régió foglalkoztatói között a kisvállalatok kerültek túlsúlyba. A válság idején bár a legfőbb foglalkoztató továbbra is a versenyszféra maradt, egyre erőteljesebb lett a non-profit szféra, mint foglalkoztató előretörése. A fő foglalkoztatási hangsúly áttevődött a szolgáltatási szektorba és a kereskedelembe. A fizikai dolgozók aránya nőtt, túlsúlyuk mellett megemelkedett a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások aránya és az előző mintához képest csaknem háromszorosára emelkedett az önfoglalkoztatók aránya az alkalmazottak rovására, ami a kényszervállalkozások jelentős aránynövekedésére is mutat. 2.2.3. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelyi események, CSR, képzés Az Észak-Magyarországi régióban míg a BérBarométer mintában a válaszolók 66%-a jelentette, hogy vállalatánál van kollektív szerződés, addig a! mintában csak 43%. Igaz, a különbség függhet a mintavétel már említett sajátosságaitól is, illetve attól, hogy a nagyvállalatok megjelenése a! mintában jelentősen csökkent, nőtt viszont az önfoglalkoztatottaké, mikro-vállalkozásokban dolgozóké, non-profit szektorban alkalmazottaké, amelyekre nem jellemző a kollektív alku. A legtöbben mindkét mintavétel során Borsodban nyilatkoztak úgy, hogy van kollektív szerződés a cégüknél.

24 18.sz. táblázat Van-e Kollektív szerződés a munkahelyén? N van nincs Nt/nv Összesen Összesen 3 496 50,0% 44,5% 5,5% 100% BORSOD 524 47,3% 46,4% 6,3% 100% HEVES 189 37,0% 61,9% 1,1% 100% NOGRÁD 213 38,0% 58,2% 3,8% 100% É-Mo 926 43,1% 52,3% 4,6% 100% N van nincs Összesen Összesen 8 976 68,8% 31,2% 100% BORSOD 612 75,2% 24,8% 100% HEVES 125 68,8% 31,2% 100% NOGRÁD 185 34,6% 65,4% 100% É-Mo 922 66,2% 33,8% 100% A projekt során felmért mintában a szakszervezeti tagok értelemszerűen jóval kisebb arányban képviseltetik magukat, min t a BérBarométerben, tekintettel a felmérés más jellegére. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a felmérés eredménye áll közelebb a valósághoz, hiszen itt nem vállaltoknál szakszervezeti aktivisták végezték a lekérdezést. Eszerint az Észak-Magyarországi régióra a mintában a 42%-os szervezettség volt jellemző (szemben a BérBarométer nagymértékben túlreprezentált 83%-ával). A! mintában Nógrádban a szervezettség 33%-osnak, a másik kettőben 44%-osnak mutatkozott, meghaladva az országos átlagot, a 37%-ot. 19.sz. táblázat Ön jelenleg szakszervezeti tag? N Szakszervezeti tag Nem szakszervezeti tag Összesen Összesen 3 492 37,2% 62,8% 100% BORSOD 166 44,6% 55,4% 100% HEVES 84 44% 56,0% 100% NOGRÁD 60 33,96% 66,7% 100% É-Mo 310 42,2% 57,7% 100% N Szakszervezeti tag Nem szakszervezeti tag Összesen Összesen 10 002 59,2% 40,8% 100% BORSOD 721 83,8% 16,2% 100% HEVES 136 74,3% 25,7% 100% NOGRÁD 217 86,6% 13,4% 100% É-Mo 1 074 83,1% 16,9% 100%

25 Úgy látszik a nagy létszámleépítések 2010 előtt lezajlottak (20.sz. táblázat) ezért arányuk a felmérésben jelentősen alacsonyabb, mint a 2007-os esetében. A! során a legmagasabb elbocsátási arányt csaknem 50% válaszolt úgy, hogy az elmúlt évben a vállaltnál történtek elbocsátások - Heves megyében tapasztaltuk. 20.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban történt-e elbocsátás vállalatánál? N Nem igen Összesen Összesen 3 500 64,1% 35,9% 100% BORSOD 524 63,0% 37,0% 100% HEVES 189 50,3% 49,7% 100% NOGRÁD 213 78,9% 21,1% 100% É-Mo 926 64,0% 36,0% 100% N nem igen Összesen Összesen 8 818 37,4% 62,6% 100% BORSOD 631 36,6% 63,4% 100% HEVES 119 39,5% 60,5% 100% NOGRÁD 176 59,1% 40,9% 100% É-Mo 926 42% 59% 100% Jóval kisebb hányad említi a vállalati átszervezést is, a vállalati mintának mindössze egynegyede az Észak-Magyarországi régióban, míg a mintában ez az arány a régiót illetően 70% volt. Igaz, ennél azt is figyelembe kell venni, hogy a minta nem tartalmaz olyan mértékben 250 fősnél nagyobb és kimondottan nagyvállalatokat, mint a BérBarométer. 21.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban történt-e átszervezés a vállalatánál N Nem említi Említi Összesen Összesen 3 500 73,4% 26,6% 100% BORSOD 524 71,4% 28,6% 100% HEVES 189 78,3% 21,7% 100% NOGRÁD 213 79,8% 20,2% 100% É-Mo 926 74,7% 25,3% 100% N Nem igen Összesen Összesen 8 469 33,6% 66,4% 100% BORSOD 621 35,1% 64,9% 100% HEVES 109 32,1% 67,9% 100% NOGRÁD 192 8,9% 91,1% 100% É-Mo 922 29,3% 70,7% 100% A vállalati képzések 2007-ban még igen magas (régiós szinten 70%-os) arányt tettek ki. Ez mára drasztikusan visszaesett: a! Észak-Magyarországi régiót képviselő

26 mintájának csak 16,6%-a említ, ami kismértékben elmarad az ugyancsak alacsony országos szinttől is. Ebben a régióban is igaz, hogy a létükért küzdő vállalatoknak nincs energiájuk a képzésre, és valószínűleg a kilábalás irányát sem látják tisztán, ami felé a képzéssel haladniuk kellene, továbbá a kisvállalatok esetében a továbbképzés megvalósítása is nehezebb, mint a BérBarométer mintájára jellemző méretű vállalatok esetében. Különösen rosszul teljesítenek e tekintetben a Nógrád megyei vállalatok, a minta mindössze 7%-a nyilatkozott úgy, hogy volt továbbképzés a cégénél. 22.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban továbbképzés vállalatánál N Nem említi Említi Összesen Összesen 3 500 76,5% 23,5% 100% BORSOD 524 81,5% 18,5% 100% HEVES 189 77,8% 22,2% 100% NOGRÁD 213 93,0% 7,0% 100% É-Mo 926 83,4% 16,6% 100% N Nem igen Összesen Összesen 8 267 35,0% 65,0% 100% BORSOD 627 34,1% 65,9% 100% HEVES 115 23,5% 76,5% 100% NOGRÁD 189 16,9% 83,1% 100% É-Mo 931 29,3% 70,7% 100% Összességében azt mondhatjuk, hogy a régióban képzés, továbbképzés terén romlott drasztikusan a helyzet. Az átszervezésekről jóval kisebb arányban számoltak ugyanakkor be, mint amire számíthattunk volna a gazdasági válság hatására. A kollektív megállapodások meglétéről és a szakszervezeti szervezettségről a minta kisebb hányada számolt be, mint a é, de ez betudható a lekérdezés módszerében történt változásnak is, illetve annak, hogy a mintában jóval kisebb arányban szerepelnek a nagyvállalatok alkalmazottai, mint a mikró-és kisvállalatoké. 2.2.3. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelykeresés A mai foglalkoztatottak legtöbbje a család és az ismeretségi kör megkérdezése és közbenjárása útján találta meg munkahelyét (23.sz. táblázat). A megkérdezett fele, vagy több mint fele így talált munkát; ez volt a helyzet a BérBarométer felmérés során és a Jó Pályán! mintában is. A munkaerőpiac nyílt formái közül a legelterjedtebb a hirdetések alapján való munkahelykeresés, a mintában különösen Heves megyében jelentős ez a forma. A BérBarométer korábbi felmérése és a felmérése közötti szembetűnő különbség az, hogy míg korábban valamennyi megyében jelentős volt a munkaügyi központokhoz történő fordulás, addig a felmérés Nógrád megye kivételével - már nem ezt mutatja.

27 23.sz. táblázat Hogyan találta meg jelenlegi munkahelyét? N Itt volt gyakorlaton Mü-i központon keresztül Hirdetés alapján Felkérés alapján Családi, ismeretségi úton Munkaközvetítő, fejvadászon keresztül Összesen Összesen 3411 8,3% 8,4% 19,6% 12,3% 50,4% 1,1% 100% BORSOD 516 6,8% 8,9% 18,4% 11,8% 53,3% 0,8% 100% HEVES 170 7,1% 7,6% 30,0% 8,8% 46,5% 0,0% 100% NOGRÁD 211 3,3% 29,9% 15,2% 12,8% 38,9% 0,0% 100% É-Mo 897 6,0% 13,6% 19,8% 11,5% 48,6% 0,4% 100% Az átlagos álláskereső ma már amellett, hogy megkérdezi családját ismerőseit, hogy nem tudnak-e számára megfelelő megüresedett munkahelyet ajánlani, leül az internet elé és átböngészi a jobline portálokat és ellátogat néhány általa ismert vállalat honlapjára próba szerencse alapon. Másnap reggel útban a Munkaügyi Központ felé megvesz néhány újságot, amelynek a hirdetési rovatait olvasgatja, míg a Központban sorára vár. 24.sz. táblázat Ha most kellene munkahelyet találni, hogyan fogna hozzá az álláskereséshez? (max 3 válasz) N Megkérdezi családját, ismerőseit Interneten Munkaügyi központ Vállalati honlap Újság Magán munkaközvetítő Összesen 3488 69,9% 21,4% 6,1% 0,3% 1,5% 0,3% BORSOD 522 71,6% 20,7% 4,4% 0,4% 2,1% 0,8% HEVES 187 80,2% 18,2% 1,6% 0,0% 0,0% 0,0% NOGRÁD 213 78,4% 20,7% 0,9% 0,0% 0,0% 0,0% É-Mo 922 74,9% 20,2% 3,0% 0,2% 1,2% 0,4% BérBarométer % Borsod Heves Nógrád nő Férfi nő Férfi Nő férfi Megkérdezi családját, ismerőseit 72 76 49 61 72 76 Interneten keresztül 37 42 38 35 33 23 Munkaügyi központhoz fordul 56 50 43 52 57 68 Vállalati honlapokon keres 7 9 7 7 3 5 Újságokban keres 45 43 50 61 55 70 Szaklapokban keres 4 3 1 2 5 1 Magán munkaközvetítőhöz fordul 4 3 3 4 2 0 Idény munkaközvetítőkhöz fordul 0 1 0 2 0 0 Önéletrajzot küld 31 30 28 19 18 14 Telefonon próbálkozik 20 22 15 15 37 42 Másként 4 4 9 9 6 1 Megjegyzés: A több lehetséges válasz miatt magasabb a minta elemszámnál a válaszok száma.

28 Összességében azt mondhatjuk, hogy munkahely keresésében, és megtalálásában továbbra is a zárt pályás módszerek (család, ismerősök, gyakornoki státusz) vezetnek, ugyanakkor az internet szerepe jelentősen megnőtt. Az internet egyébként a mai viszonyok között felzárkózott az abszolút második helyre. 2.2.4. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkakörülmények A munkavállalók számára a legközvetlenebbül az érzékelhető, hogy a vállalat, ahol dolgoznak, hogyan milyen körülményeket biztosít a munkához. A következőkben ezt a kérdést szeretnénk körüljárni. A magyar foglalkoztatási gyakorlatot a teljes munkaidős foglalkoztatás jellemzi még mindig, bár egyes helyeken már a korábbinál erőteljesebben kezd elterjedni a részmunka (pl. Borsodban 11% a részmunkaidőben dolgozók aránya a! mintában, ami azt jelenti, hogy számuk megkétszereződött a BérBarométer mintában szereplőkéhez képest). Heves megyében és Nógrád megyében viszont csökkent a! mintában szereplő részmunkaidősők aránya a éhez képest. (25.sz. táblázat) 25.sz. táblázat Ön teljes munkaidőben dolgozik? N Igen Nem Összesen Összesen 3 496 92,2% 7,8% 100% BORSOD 524 88,9% 11,1% 100% HEVES 189 98,4% 1,6% 100% NOGRÁD 211 99,1% 0,9% 100% É-Mo 924 93,2% 6,8% 100% N igen nem Összesen Összesen 9 869 94,9% 5,1% 100% BORSOD 692 94,4% 5,6% 100% HEVES 135 97,0% 3,0% 100% NOGRÁD 215 98,1% 1,9% 100% É-Mo 1 042 95,5% 4,5% 100% A túlmunka szerkezet átrendeződött. A hétvégi (vasárnapi) munka gyakorisága ugrásszerűen megnőtt 2007-hoz képest mind országosan, mind az Észak-Magyarországi régióban. Különösen magas a vasárnap is munkát végzők aránya Borsodban, illetve a szombati munkát végzők aránya Nógrád megyében. (26.sz.táblázat) Az esti és az otthoni munka aránya viszont jelentősen visszaesett. 26.sz. táblázat Elő szokott-e fordulni az Ön munkahelyén a következő? N Vasárnapi munka Szombati munka Esti munka Otthoni munka Összesen