Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Prugberger Tamás Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog $sj,.complex Wolters Ktuwer csoport

TARTALOM Előszó 19 I. RÉSZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS EREDETE, RENDSZERE ÉS ALAPELVEI 23 I. fejezet Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok 25 1. A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése 25 2. A munkajog kialakulása és szabályozásának fejlődése ^ Európa II. világháború utáni kettéosztásáig- X 27 3. A rendszerváltás hatása a közép-kelet-európai térség munkajogára 30 4. A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése 31 5. Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére - egységesítés európai szinten 33 6. Munkajogi jogforrások: az európai és a magyar munkajog forrásai 36 1. A munkajog európai uniós forrásainak jellege 36 2. A munkajog hazai jogforrásainak jellege 37 7. A magyar munkajogi szabályok hatálya : 38 8. A munkajogi jognyilatkozatok, érvényük és hatályuk ideje 38 1. A munkajogi jognyilatkozatok megtéltele 38 2. A munkajogi jognyilatkozat és aktus érvénytelensége 39 3. Határidő számítás és elévülés 41 9. A mai magyar munkajog megreformálásának menete és állása - kodifikáció vagy részletszabályozás 41 10. A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági munkatörvények" egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya..43 1. A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági munkatörvény egymáshoz való viszonya 43 2. A munkajogi szabályozás viszonya a Ptk.-hoz 48 Jegyzetek 48 II. fejezet A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek Bevezető rendelkezések - orientáló szabályok 53 1. A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta 53 2. A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése 54 3. A munkajog alapelveinek strukturális áttekintése.56 4. A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban 59 1. A negatív diszkrimináció nyugat-európai jogi szabályozása 59 2. A negatív diszkrimináció magyar szabályozásának koncepciója 60

3. Az esélyegyenlőség és a pozitív diszkrimináció az uniós és a magyar szabályozásban 61 3.1. Az esélyegyenlőség és az előnyben részesítés fogalma és viszonyuk egymáshoz 61 3.2. Az előnyben részesítés hagyományos értelemben 62 3.3. Az előnyben részesítés jogi szabályozása és rendszere az EU-irány el vekben 63 4. A diszkriminációs tilalom betartásának ellenőrzési lehetősége 64 5. A munkaügyi viták elvi kérdései 64 6. Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez 65 Jegyzetek 66 II. RÉSZ MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK - KOLLEKTÍV MUNKAJOG 69 III. fejezet A kollektív munkajog rendszere és célja 71 1. A kollektív munkajog rendszere a nyugat-európai szabályozásban 71 1. A kollektív munkajog és rendszerének kialakulása 71 2. A kollektív munkajog mai rendszere a nyugat-európai szabályozásban 77 2. A kollektív munkajog rendszere az új magyar jogi szabályozásban 79 3. A kollektív munkajog szabályozásának célja 81 Jegyzetek 83 IV. fejezet. A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga 85 1. Az idevonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben 85 1. A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága 85 2. A koalíciós szervezetek országos és helyi szerveződésének struktúrája, a koalíciós tárgyalások szervezeti rendszere 89 2. A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása 98 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában 98 2. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei 104 2.1. Közalkalmazotti szakszervezet 104 2.2. Közszolgálati (köztiszviselői) szakszervezet 105 3. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban 106 4. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén 112 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája 112 4.2. Közszolgálati országos ágazati és területi érdekegyeztetés 113 4.2.1. Országos Közszolgálati Hivatalnoki Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)... 113 4.2.2. Ágazati közszolgálati érdekegyeztetés 115 4.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer 115 4.3.1. Közalkalmazottak Országos Érdekegyeztető Tanácsa, illetve Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (KOMT) 116

4.3.2. Közalkalmazottak országos ágazati (alágazati) érdekegyeztetési fóruma (bizottsága) 116 4.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) [területi, illetve helyi] Érdekegyeztetési Fórum 117 4.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF) 118 5. A közszolgálati és a munkajogi érdekegyeztetés találkozása 118 Jegyzetek 119 V fejezet A kollektív szerződés 121 1. A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban 121 1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma 121 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés 122 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai 123 4. A tarifaszerződés tartalma 124 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése 128 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban 130 7. A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus 131 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifaszerződés-kötési rendszerről 132 9. Európai kollektív szerződés 133 2. A kollektív szerződés a magyar munkajogban 133 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában 133 2. A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyv szerint 134 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések 134 2.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre v 135 2.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése 139 2.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése 141 2.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége 142 2.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma 143 3. A kollektív szerződés a közszolgálat területén 145 Jegyzetek 147 VI. fejezet A kollektív munkaügyi viták rendezése 149 1. A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül 149 2. A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban 150 1. Általános kitekintés 150 2. Egyeztetési és döntőbizottsági eljárás 151 2.1. A kevésbé kötött liberális rendszerek 151 2.1.1. Németország 151 2.1.1.1. A megegyezéses alapon történő egyeztetés 151 2.1.1.2. Az állami egyeztetés és arbitrálás 152 2.1.2. A Dán Királyság 153

2.1.2.1. Az egyeztetési eljárás 153 2.1.2.2. A döntőbizottsági eljárás 153 2.1.2.3. Az üzemi egyeztetőbizottság 153 2.1.3. Olaszország 153 2.1.3.1. A szakmai egyeztető eljárás 154 2.1.3.2. A döntőbizottsági eljárás 154 2.1.3.3. Közös vonások 154 2.2. A kevésbé liberális kötött rendszerek 154 2.2.1. Belgium 154 2.2.1.1. Egyeztetés és közvetítés 154 2.2.1.2. A döntőbizottsági eljárás 155 2.2.2. A francia jogi megoldás 155 2.2.2.1. Egyeztetés és közvetítés 155 2.2.2.2. A döntőbizottsági eljárás 156 2.2.3. A luxemburgi és a holland szabályozás 156 2.2.3.1. Az egyeztetőbizottsági eljárás 156 2.2.3.2. A döntőbizottsági eljárás 157 2.2.4. A görögországi szabályozás 157 2.2.5. Közös vonások 157 2.3. A köztes" rendszerek 158 3. A bírósági eljárás 159 3.1. A jogi és érdekvita szerinti megkülönböztetést figyelembe vevő országok... 160 3.2. A bírósági út igénybevételét alig megkötő országok 161 3.2.1. Dán Királyság 160 3.2.2. Egyesült Királyság 161 3.3. Kötelező bírósági egyeztetés 161 3. Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére 161 4. A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése 163 1. A gazdasági munka világában 163 2. Közszolgálati érdekvita 167 Jegyzetek 167 VII. fejezet. A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései 169 1. A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban 169 1. Fogalmak meghatározása 169 1.1 A sztrájk fogalma 169 1.2. A kizárás 169 1.3. A bojkott 170 2. A sztrájk és a kizárás formái 170 2.1. A sztrájk formái 170 2.2. Akizárás formái 171 3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága 172 4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai - a jogszerűség megítélésének kérdése 172 5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása 175 5.1. A munkaküzdelem kihatása a munkaszerződésre és a munkaviszonyra 175 5.2. A sztrájk kihatása a társadalombiztosítási szolgáltatásokra 176

5.2.1. A betegség-és rokkantságbiztosítás 176 5.2.2. A nyugdíjbiztosítás 176 5.2.3. A munkanélküliség elleni biztosítás 176 5.2.4. A családi pótlék 176 5.2.5. A sztrájksegély 177 5.3. A jogellenes munkaküzdelem szankciói 177 6. Összegző értékelés az új magyar kodifikáció számára 177 2. A munkabeszüntetés és a munkáskizárás az új magyar jogban 178 1. A sztrájkjog 178 2. A kizárás (lock out) 182 Jegyzetek 183 VIII. fejezet Üzemi alkotmányjog: üzemi tanács - üzemi megállapodás 185 1. Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban 185 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege 185 2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemitanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország) 188 2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere 188 2.1.1. Az üzemi tanács megalakítása 188 2.1.2. Az üzemi tanács szervezete 190 2.1.2.1. Az üzemi tanács elnöke, helyettese és titkára 190 2.1.2.2. Az üzemi bizottság 190 2.1.2.3. Az egyéb bizottságok 191 2.1.2.3.1. Gazdasági bizottság 191 2.1.2.3.2. A szociális üzemi intézményeket igazgató bizottság 191 2.1.2.3.3. A munkavédelmet és az egészségvédelmet irányító bizottság 191 2.1.2.3.4. Az akkordmértéket megállapító bizottság 192 2.1.2.3.5. Az egyéb bizottságok holland rendszere 192 2.1.2.4. Az üzemi gyűlés 192 2.1.2.5. Ifjúsági képviselet 192 2.1.2.6. Közös üzemi tanács 193 2.2. Az üzemi tanács működése 193 2.2.1. Az ügyviteli rend 193 2.2.2. Az üzemi tanács ülései és határozatai 193 2.2.2.1. A résztvevők köre és az ülések lefolyása 193 2.2.2.2. Határozathozatal 194 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői 194 2.4. Az üzemi tanácstagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége 194 2.4.1. A tanácstag jogállása és státusvédelme 194 2.4.2. Munkaidő-kedvezmény, munkavégzés alóli mentesítés 195 2.4.3. Az üzemi tanácsnak a vállalatvezetésben való részvételi jogai a német-osztrák jog szerint.195 2.4.4. Az üzemi tanács valódi döntési jogköre 196

10 2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint 198 2.5.1. Egyetértési, együttes döntési jog 198 2.5.2. Az állásfoglalási jogosultságok 199 2.5.3. A felvilágosítás és információ iránti jog 199 2.5.4. Véleményezési, ajánlási, felülvizsgálati és információszerzési jog 199 2.5.5. Technikai és szociális kérdések 199 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség 200 2.7. Svédország 200 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai 201 3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc) 201 3.1. A belga üzemi tanácsi rendszer 202 3.1.1. Jogi szabályozottság és felépítés 202 3.1.2. Az üzemi tanács jogosítványai 203 3.1.2.1. Gazdasági kérdésekben 203 3.1.2.2. Munkavállaló-védelmi kérdésekben 203 3.2. A francia üzemi tanácsi rendszer 204 3.2.1. Általános jellemzés 204 3.2.2. A személyzeti képviselet 204 3.2.3. Az üzemi tanács 205 3.2.3.1. Az üzemi tanács létrehozása és a választási eljárás 205 3.2.3.2. Az üzemi tanács feladatköre és jogosultságai 205 3.2.4. A vállalati szakszervezeti szekció 205 3.3. A görög, a svájci és a finn üzemi tanácsi rendszer 206 3.4. E típus rendszereinek közös jellemzői 206 4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos kép viseletű üzemi tanács-rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia) 207 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer 207 4.1.1. Általános jellemzés 207 4.1.2. A személyzeti képviseleti rendszer 207 4.1.3. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai 208 4.1.3.1. Szociális és szakmai terület 208 4.1.3.2. A munkavédelem és a munkakörülmények 209 4.1.3.3. Gazdasági ügyek 209 4.1.4. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai 209 4.1.5. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés) 209 4.1.6. A közös üzemi tanács 210 4.1.6.1. A közös üzemi tanács általános jellemzése és szervezete 210 4.1.6.2. A közös üzemi tanács működési mechanizmusa 210 4.1.6.3. A közös üzemi tanács hatásköre 211 4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer 211 4.2.1. Általános jellemzés 211 4.2.2. A paritásos bizottságok 211

4.2.2.1. A paritásos bizottságok létrehozása és szervezete 211 4.2.2.2. A paritásos bizottságok hatásköre 212 4.2.3. Az üzemi tanácsok 212 4.2.4. Az üzembiztonsági rendszer 213 4.2.5. A dán üzemi képviseleti rendszer rövid értékelése 213 4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer 214 4.3.1. Általános jellemzés 214 4.3.2. Az üzemi bizottság 214 4.3.3. Az üzemi tanács 214 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer 215 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői 215 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja 216 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében 216 7. A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegző áttekintése 217 8. Az európai üzemi tanács 218 8.1. Általános jellemzés 218 8.2. Az EU üt. szervezete és működése 220 8.3. A tájékoztatás és a konzultáció más eljárásai 221 8.4. Az új szabályozás és gyakorlati átültetésének problémái 221 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása 222 2. Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon 223 1. Az üzemi tanács hatásköre 223 1.1. A kodifikációs javaslatok 223 1.2. Az üt. hatásköre a hatályos Mt. szerint 224 1.3. Az üt. általunk javasolt hatáskörrendezése 227 2. Üzemitanács-választás 229 3. Az üzemi tanács szervezete 233 4. Az üzemi tanács és tagjának visszahívása 236 5. Az üzemi tanács működése 238 6. Az üzemi megállapodáskötés lehetséges gyakorlata 239 7. Az üzemi tanács szabályozásának jogforrási kérdése 240 8. A közalkalmazotti tanács intézménye 240 8.1. A közalkalmazotti tanács 240 8.2. Köztisztviselői intézményi tanács 243 8.3. Európai közszolgálati/közalkalmazotti tanács 244 Jegyzetek 244 III. RÉSZ AZ INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG 247 IX. fejezet Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények 249 1. A gazdasági (magán-) munkajogban 249 2. A közszolgálati jogban 251 11

1. A főbb nyugat-európai megoldások 251 2. A magyar közszolgálati jog jellege 253 Jegyzetek 254 X. fejezet Az individuális munkajog (munkaszerződés) és a közszolgálat jogi szabályozásának jogforrási szerkezete 257 1. Az individuális munkaviszony jogi szabályozásának jogforrási szerkezete 257 1. A szabályozás szerkezete a nyugat-európai államokban 257 2. A mai magyar és közép-kelet-európai munkajog szabályozásának jogforrási szerkezete 263 2. A közszolgálati jogviszony szabályozásának jogforrási szerkezete 264 1. A nyugat-európai megoldások 264 2. A magyar megoldás főbb jellemzői 264 Jegyzetek 265 XI. fejezet A munkaviszony szereplői (jogalanyai) 267 1. A gazdasági munkajogviszonyban 267 1. A munkavállaló 267 2. A munkáltató 271 2. A közszolgálati viszony szereplői 275 1. A közalkalmazó 275 2. A közalkalmazott és a köztisztviselő 275 3. A köztisztviselők kategorizálása 277 3. A munkáltatói oldalon bekövetkező jogutódlás 278 Jegyzetek 281 XII. fejezet A munkaviszony létesítése - a munkaszerződés 283 1. A munkaszerződés jellege, formája és tartalma 283 2. A munkaszerződés időtartama 286 1. A határozatlan és a meghatározott időre vagy munkára szóló megállapodás 286 2. A részmunkaidős foglalkoztatási szerződés 289 3. A munkaviszonyt palástoló kényszervállalkozási/megbízási szerződés 290 4. A próbaidő-kikötés 290 5. A munkaszerződés rugalmasítása 291 3. A pályázat és a választás 291 4. A munkaszerződés megkötésével és a további jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek 293 5. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai 293 Jegyzetek 300 XIII. fejezet A munkaviszony szerződéses módosítása 303 1. A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában 303 2. A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban... 305 3. A közszolgálati jogviszony módosítása 307 Jegyzetek 309

XIV fejezet. A munkavégzés szabályai - munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek 311 1. A jogi szabályozás rendszere 311 2. A jogok és a kötelezettségek viszonya 311 1. A munkáltató kötelezettségei a munkavállalóval szemben 311 2. A munkavállaló kötelezettségei a munkáltatóval szemben 314 3. Összegzés 322 3. Jogok és kötelezettségek a közszolgálatban 323 Jegyzetek 327 XV fejezet A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése 329 1. A munkaidő 329 1. A munkaidő rendezése az Európai Közösség és az EFTA tagállamai körében, kitekintéssel az USA jogára 329 1.1. Alapmodell 330 1.2. A munkaidőkerettel kombinált modell 331 2. A munkaidő szabályozása az új magyar Mt.-ben 332 2.1. A munkaidő alaptípusú szabályozása 332 2.2. Munkaidőkerettel kombinált hazai modell 334 2.3. Munkaidőbeosztás közlése és változtatása általában és több műszak esetén... 337 2.4. A munkaidő európai normáinak módosítására irányuló neoliberális elképzelések 338 2. A pihenőidő európai uniós, tagállami és hazai rendezése 339 1. Az uniós komplex rendezés 339 2. A két munkanap közötti pihenőidő 340 3. A munkaközi szünet 341 4. A heti szabadidő és a munkaszüneti napok 342 3. A szabadság 343 1. A szabadság mértékének és kiadásának rendezése az Európai Unió tagállamaiban 343 2. A szabadság rendezése az új magyar munkajogban 346 2.1. A rendes szabadság 346 2.2. A rendkívüli szabadság 349 3. A részmunkaidő 350 4. A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban 350 Jegyzetek 352 XVI. fejezet A munka díjazásának rendszere - a munkabér 355 1. A munka díjazásának rendszere az Európai Közösség tagállamai körében 355 2. A munka díjazásának új magyar jogi szabályozása 360 3. A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszer 370 1. A közalkalmazott előmeneteli, besorolási és illetményrendszere 370 2. A köztisztviselői előmeneteli, besorolási és illetményrendszer 372 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői besorolás és előmenetel közös vonásai 373 4. A közszolgálati vezetői megbízás, vezetői pótlék és címpótlék 376

5. A közszolgálat egyéb pótlékai és kiegészítő illetményei 377 6. A közalkalmazotti illetményrendszer szabályozásának korábbi és részben ma is fennálló anomáliái 378 7. Összegzés 379 Jegyzetek 380 XVII. fejezet A munkajogi felelősség rendszere és tartalma 381 1. A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja 381 2. A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség 383 1. A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban 383 1.1. Altalános kártérítési felelősség 383 1.2. Hiányfelelősség 386 2. A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során, a magyar jog szerint 390 3. A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért 392 4. A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség 392 5. A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség itt tárgyalt formáira érvényes szabályok 394 3. A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség 395 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere 395 2. A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló veszélyes üzemi jellegű felelőssége 396 3. A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége 398 4. Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra 399 5. A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozot károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért 399 4. A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség 400 1. A fegyelmi felelősség 400 2. A közszolgáló speciális kártérítési felelőssége 404 3. A foglalkoztató felelőssége 405 4. Kitekintés a nyugat-európai közszolgálati felelősségre 406 Jegyzetek 406 XVIII. fejezet A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése 409 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban 409 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában 409 2. A rendes felmondás 410 2.1. A rendes felmondás intézményének főbb vonásai 410 2.2. A munkáltató részéről történő rendes felmondás 411 14

2.2.1. A felmondásvédelmi intézmények, az indokolási kötelezettség és a felmondás korlátai 411 2.2.2. Felmondási idő 411 2.2.3. Végkielégítés 418 2.2.3.1. Általános áttekintés 418 2.2.3.2. Egyes nyugat-európai államok előírásai 419 3. A gazdasági okból történő csoportos létszámleépítés 420 3.1. Az irányelvi szabályozás 420 3.2. A tömeges felmondás szabályai az EU-tagállamok és más nyugati országok jogában az Irányelv átültetéseként, illetve hatásaképpen 422 3.2.1. A tömeges felmondás létszámkritériuma országonként 422 3.2.2. A munkáltatói értesítés, a konzultációba bevonandó érdekképviselet, valamint a leépítés mikéntje 423 3.2.3. A konzultációs tárgyalások időtartama az egyes országokban 426 4. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás 428 5. A rendkívüli felmondás 429 5.1. Főbb jellemzők 429 5.2. A rendkívüli felmondásra okot adó körülmények 431 6. A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása 433 6.1. Általános áttekintés 433 6.2. Az egyes tagállami szabályok 433 7. A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás, és a munkáltató, valamint a munkavállaló halála 435 8. A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettségei 436 2. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásban 437 1. A munkaviszony megszűnése 437 2. A munkaviszony megszüntetése 440 2.1. Az áthelyezés és a közös megegyezés kérdése 440 2.2. A rendes felmondás 442 2.2.1. Rendes felmondás a munkáltató részéről 442 2.2.1.1. Felmondás védelem, indokolás, korlátozás 442 2.2.1.2. A felmondási idő 447 2.2.1.3. A végkielégítés 449 2.2.1.4. A munkaügyi bírósági gyakorlat felmondási ügyekben 451 2.2.2. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás 452 2.3. Gazdasági okokból történő munkáltatói felmondás 453 2.4. A rendkívüli felmondás 455 3. A munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének eljárásjogi szabályai 456 4. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és következményei 458 4.1. A munkáltató részéről történő jogellenes megszüntetés 458 4.2. A munkavállaló részéről történő jogellenes megszüntetés 460 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése 461 1. Elvi kérdések 461 2. A tételes szabályozás néhány problémája 464 15

3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák 466 4. Az áthelyezés 468 5. A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai 469 6. A köztisztviselőket érintő csoportos létszámleépítés 470 7. Összegző megállapítások 471 Jegyzetek 474 XIX. fejezet. A munkaviszonyból eredő munkajogi viták 479 1. A munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban 479 1. Altalános bemutatás 479 2. Részletes bemutatás 480 3. Következtetések a magyar jogalkotás számára 483 2. A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása 484 3. Közszolgálati jogvita és etikai eljárás 488 1. Közszolgálati jogvita 488 2. Etikai eljárás 489 4. A közszolgálattal összefüggő adatkezelés és a közszolgálati nyilvántartás 490 5. Az Európai Törvényszék 491 Jegyzetek 492 XX. fejezet. Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok 493 1. Altalános jellemzés 493 2. A vállalatvezetői-menedzseri szerződés 493 3. A tagsági alapon álló munkavégzés 500 4. A részesművelés 502 5. Csoportos munkavállalási formák 503 6. Az átalányelszámolásos munkaviszony 504 7. A házi bedolgozói munkaviszony 505 8. A képernyős házi távmunka 506 1. A távmunka lényege és formái 506 2. A főbb jogi problémák a távmunkával kapcsolatban 506 9. A munkaerő-kölcsönzés 509 10. A közigazgatási szervnél köztisztviselői feladatokat ellátó munkavállalók 513 11. Alkalmi munkavállaló 514 Jegyzetek 515 XXI. fejezet. A munkavédelem és a munkaegészségügy európai és magyar szabályrendszere 517 1. A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai 517 2. Az egyedi irányelvek és magyar jogforrási párjuk 518 3. A munka- és a balesetvédelem kodifikált általános magyar szabályozásának a vezérfonala 522 1. Altalános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei 522 2. Az állam munkavédelmi feladatai 523 16

3. A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei a biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósításában 524 4. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés 524 5. A munkavédelmi előírások harmonizációs célzatú 2004. évi szigorítása 525 IV. RÉSZ A MUNKAÜGYI SZABÁLYOZÁS ÁTALAKULÁSA A SZOMSZÉDOS, VOLT REÁLSZOCIALISTA KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN 527 XXII. fejezet Általános megjegyzések 529 Jegyzetek 532 XXIII. fejezet A munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek rendszerének és jogállásának szabályozása 533 1. A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása 533 2. Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet 535 Jegyzetek 537 XXIV. fejezet Az érdekegyeztetés, a tarifaszerződések, az érdekviták és a munkaküzdelem megújuló szabályozása 539 1. Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés 539 2. A kollektív munkaügyi viták rendezése 542 3. A munkaküzdelem joga 543 Jegyzetek 544 XXV. fejezet Az individuális munkajogi szabályozás átalakulásának főbb irányvonalai 547 1. Általános fejlődési irányok, tendenciák 547 2. A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés 547 3. A munka díjazása 549 4. Munkaidő, túlmunka, pihenőnapon és kiküldetés, valamint átirányítás során végzett munka 550 5. A pihenőidő és a szabadság 550 6. A munkaviszony tartalma, versenytilalom és felelősség 551 7. Meghatározott munkavállalókat megillető különleges védelem 552 8. Munkaviszony-megszűnés, üzemátvétel, gazdasági okokból történő tömeges felmondás 552 1. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése általában 552 2. Üzembirtokos-változás 553 3. A gazdasági okokból történő tömeges felmondás 553 9. A munkaügyi jogviták 554 Jegyzetek 555 17

V. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 557 XXVI. fejezet Az Európai Közösség államai és Nyugat-Európa 559 XXVII. fejezet. Az új magyar munkajogi kodiflkációs törekvések összegező értékelése 563 XXVIII. fejezet. A munkajog világméretű átrendeződése a globalizáció hatására 565 Jegyzetek 568 Deutsche Zusammenfassung 569 The European And Hungárián Comparative Labour And Civil Service Law 583 A kötetben előforduló magyar törvények 587 Tárgymutató 589 Mellékletek 597 A szövegben nem jelzett leggyakoribb szervezeti és törvény rövidítések: ABGB BAG Allgemeine Bürgerliches Gesetzbuch Bundesarbeitsgerichtshof BetrVG Betriebsverfassungsgesetz (Üzemi Alkotmány törvény) BGB C.c. CEEP EGK EK ETUC Bürgerliches Gesetzbuch Code Civil, Codice Civile European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Interest (Állami Vállalatok és Vállalatok Altalános Érdekvédelmi Európai Központja) Európai Gazdasági Közösség Európai Közösség European Trade Union Confederation (Szakszervezetek Európai Konföderációja) EU ILO Kjt. Ktv. LB MK Mt. Európai Unió International Labour Organisation (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - az ENSZ szakmai szerve) Közalkalmazotti törvény Köztisztviselői törvény Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégium Munka Törvénykönyve UNICE Union of Industrial and Employers Confederations of Europe (Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szövetsége) 18