KORMÁNYZATI FELELŐSSÉG, KORMÁNYZATI MUNKA A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSI ADATOK TÜKRÉBEN: MUNKAKÖRNYEZET ÉS DEMOKRATIKUS REND

Hasonló dokumentumok
A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI

A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey

Területi kormányzás és regionális fejlődés

Svájci adószeminárium

A politikai részvétel változása időbeli és generációs nézőpontból

Az idegenekkel szembeni attitűdök változása a menekültkrízis hatására

Helyzetkép. múlt jelen jövő. A képességmérés dilemmái. A magyar tanulók tudásának alakulása történeti és nemzetközi kontextusban

Enterprise Vision Day

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

Újabb lendület a visszaélés elleni harcban

Eligazodás napjaink összetett üzleti kockázatai között

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

A nő mint főbevásárló

A szolgáltatásmenedzsment nemzetközi szabványa magyarul

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján Május 11. Urbán László

Várj reám, s én megjövök, hogyha vársz nagyon.

Egyszerűsített statisztika

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

AZ ELVESZETT MOBILINTERNET

Bérezési tanulmány

Változások a felsőoktatásban. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, szeptember

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, október 18.)

1. Átoltottság szerepe: a nyájimmunitás egy egyszerű modellje

Digitális? Oktatás? C o m p u t e r a n d S t a t i s t i c s C e n t e r

Kerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, Budapest

Type of activity Field or subject Target group Number of participants

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A FINN OKTATÁSPOLITIKA A SIKERHEZ VEZETŐ ÚT? Jari Vilén Nagykövet Szekszárd, december 13.

Felülvizsgálat napja : - Verzió : 01. BEKEZDÉS 1: Az anyag/készítmény és a vállalat/társaság azonosítása

Átoltottság és védőoltással megelőzhető fertőző betegségek

Logisztika és versenyképesség Magyarországon

Legyen a természettudomány mindenkié!

Egyenlőtlenség és szegénység a mai magyar társadalomban és a társadalom értékválasztásaiban

NeoPhone ClassIP árlista NeoPhone ClassIP price list

A HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10 ÉVÉNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

A használati minta és az újdonság

Az általánosított bizalom rádiuszának nyitott kérdései a társadalmi tőke kutatásában Bodor Ákos MTA KRTK RKI DTO Nagyvárad, 2016 szeptember 16.

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

Személyi díjszabások Név: Alföld Kábel Kft. Pénznem: HUF

Esettanulmány egy hard természetföldrajz és soft közgazdaságtan tudományterület folyóiratainak országokra vonatkozó mintázatairól

Mit nehezebb találni: munkahelyet vagy munkaerőt? A munkaerőpiaci helyzet alakulása Romániában

Horváth Gábor főtitkár

A komparatív kutatás jelentősége

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

MERRE TART A VILÁG? Gazdasági erőtérkép Versenyképességi rangsorok Hol vagyunk, hova tartunk? EGY KIS VILÁGTÉRKÉP AZ ERŐFORRÁSOKRÓL

Átoltottság és védőoltással megelőzhető fertőző betegségek

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Application Picture to follow

A gazdasági fejlődés felgyorsításának feltétele a közoktatás megújítása

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

KELER- 14/2014. számú leirat. Beérkezési határidők - A megbízások beérkezési, teljesítési, és visszavonási határidejéről. Érvényes:

A területi autonómiák múltja és jelene a Kárpát-medencében

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Az időskori balesetek terhe

AES Borsodi Energetikai Kft

Előfizetői adat változtatás adminisztrációs díja: Számváltoztatás díja (Előfizető kérésére): Visszakapcsolási díj (szüneteltetés esetén):

Az egyenlőtlenség határai. Szigeti Cecília Széchenyi Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Egyenlőtlen növekedés?

A K ORM ÁNYZAT E XPORTFEJ LESZTÉSI E SZKÖZRENDSZERE

Lakossági vélemények a demokrácia. mûködésérôl a három visegrádi. országban, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, valamint Litvániában

Menetfúrók karbantartási, javítási és felújítási munkálatokhoz. Új termékek

Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21.

Munkaerőpiac és migráció

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016

A vezetési tanácsadás hazai helyzete

Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében

Tárki Európai társadalmi jelentés 2009

Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009.

Általános szerződési feltételek VoIP telefonszolgáltatásra / MÓDOSÍTÁSOK KIVONATA /

A HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK

A megbízások beérkezési, teljesítési, és visszavonási határidejéről Érvényes:

A minőségügyi szakfőorvosi és a szakfelügyelő főorvosi rendszer felépítése

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter

Választásoktól távolmaradók indokai:

A MAGYAR ÉLSPORT VERSENYKÉPESSÉGE

TALIS 2018 eredmények

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, január)

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Fogyasztói árak, augusztus

ADÓZÁSI ISMERETEK. Két dolog biztos az életben az adó és a halál. Benjamin Franklin és sajnos ebben a sorrendben.

Horizont 2020 keretprogram Magyar pályázati eredmények és lehetőségek

A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében

PÉNZ, DE GYORSAN DR. SUTÁK PÉTER JUSSON HOZZÁ AZ ELNYERT UNIÓS TÁMOGATÁSOKHOZ FAKTORINGGAL EGYSZERŰEN ÉS RÖVID IDŐ ALATT!

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete Magyarországon

Fogyasztói árak, február

A CERN beszerzési politikája és eljárása

A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után

Keményfém menet marószerszámok

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Átírás:

KORMÁNYZATI FELELŐSSÉG, KORMÁNYZATI MUNKA A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSI ADATOK TÜKRÉBEN: MUNKAKÖRNYEZET ÉS DEMOKRATIKUS REND Az OTKA T 61949 sz. kutatásának zárójelentése A kutatás egy nemzetközi együttműködésben végzett vizsgálathoz kért kiegészítő támogatást két évre (06-07) vonatkozóan. Az eredeti kutatás címe: Munkaattitűdök időbeli változása és nemzetközi összehasonlítása (T 46648), futamideje 04-07. Ez a kutatás az eredeti kutatás keretében a munkaattitűdökre vonatkozó közvélemény kutatási eredményeket egészítette ki olyan további kérdésekkel, amelyek a kormány szerepére és felelősségvállalására vonatkoznak munkával, alkalmazással, munkahelyekkel, munkanélküliséggel kapcsolatban. Konkrétabban a kutatás idevágó fő területei ezek voltak: a kormány szerepe a munkahelyek biztosításában, védelmében új munkaalkalmak létrehozásában; a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos kiadások mértéke; a kormány felelőssége abban, hogy a munkanélkülieknek tisztes megélhetést biztosítson. Emellett a szorosan vett célkitűzés mellett a kutatás kiterjedt a kormányzati munka és felelősségvállalás egyéb, politikai aspektusaira is. A zárójelentésben kitérünk ezekre az összefüggésekre is. Miként az eredeti kutatás, ez a kiegészítő kutatás is nemzetközi összehasonlító jelleggel történt és az International Social Survey Programme (ISSP) keretében kidolgozott kérdőív (Role of Government) magyarországi lekérdezését foglalja magában. Az ISSP 1986 óta működik, a tagországok (jelenleg 37 ország) évente egy, szigorúan meghatározott módszertani keretek között, azonos kérdőívvel zajló közvélemény kutatást végeznek. Ebből következően ez a kutatás lehetőséget nyújt a témában nemzetközi összehasonlításra is. A zárójelentésben építünk erre a lehetőségre is. Összhangban a pályázattal az adatfelvételt 06-ban bonyolítottuk le, a 18 éven felüli lakosság véletlen mintáján. Az adatfelvétel un. csökkenő mintán történt, ahol eredetileg 2228 címet választottunk ki, s ebből esetben sikerült a kérdőívet értékelhető módon kitölteni, ez a kutatás esetszáma. Az ISSP program előírásai szerint a magyar adatfelvétel alapján 1

elkészítettünk egy angol nyelvű adatbázist is. Ezt az adatbázist a kölni adatbank (Zentral Archive) rendelkezésére bocsátottuk. Erre a munkafázisra 07-ben került sor. Ezzel párhuzamosan megkezdtük az adatbázis adatainak feldolgozását és elemzését. A munka a pályázat futamidejének végére (07 vége) nem tekinthető lezártnak, további elemzésekre még mindenképpen sort fogunk keríteni. Emellett az adatok a hazai kutatói közösség számára is elérhetőek a TÁRKI adatbankjában, ami nyilván további elemzési lehetőségekhez és kutatási eredményekhez vezet majd a pályázat futamideje után is. Ebben a jelentésben közvélemény kutatási adatok alapján áttekintjük, hogy a lakosság hogyan értékeli a kormányzat működését és azt, hogy ennek milyen következményei vannak az általános állampolgári attitűdökre, amelyek a munka világtól a közélet legkülönfélébb kérdéseiig terjednek. Ennek során részben hazai, részben nemzetközi közvélemény kutatási adatokra támaszkodunk. A nemzetközi kutatások közül alapvetően az International Social Survey (ISSP) valamint a European Social Survey (ESS) adatbázisát használjuk fel. Az ISSP Role of Government című moduljához kapcsolódó témakörök 1985-ben, 1990-ben, 1996-ban és 06-ban volt a központi kérdésköre az ISSP kutatásnak. Ezen túlmenően a 04-ben új témaként bevezetett ISSP-Citizenship kutatás adatait is felhasználtuk. Ez az adatfelvétel is az OTKA támogatásával valósult meg Magyarországon, illetve ennek az adatbázisnak az angol változatát is az OTKA támogatásával készítettük el. A zárójelentés témakörei: 1. A kormányzat munkájának általános megítélése 2. Az állami kötelezettségvállalás a munka világában 3. A demokratikus rend lakossági értékelése 4. A közszereplők megítélése 5. A közigazgatás minőségének lakossági megítélése 6. A korrupció észlelése 2

1. A kormányzat munkájának általános megítélése A felnőtt magyar lakosság háromnegyede 04-ben nem volt meggyőződve arról, hogy a kormányzat tagjai azt teszik, ami helyes. Csupán 2%-uk volt teljesen biztos ebben, %-uk inkább erre a véleményre hajlott, %-uk bizonytalan, harmaduk pedig inkább arról volt meggyőződve, hogy a kormány nem megfelelően működik (1. ábra). 1. ábra: A kormány munkájának általános megítélése. Forrás: ISSP 04, magyar adatok 60 A legtöbb esetben bízhatunk abban, hogy a kormány tagjai azt teszik, ami helyes, % 41 23 2 9 5 0 teljesen egyetért egyetért egyet is ért, meg nem is nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet nem tudja Természetesen ez az attitűd jelentősen összefügg a válaszolók politikai beállítottságával, hiszen válaszaik során nem tudtak elvonatkoztatni az aktuális kormánytól, így önmagában ez az általános attitűd még nem feltétlenül jelzi azt, hogy általában az állam működési mechanizmusával voltak elégedetlenek az emberek. A nemzetközi összehasonlító adatok alapján kettős összefüggés bontakozik ki. Egyrészt, a több évszázados hagyományokkal rendelkező fejlett demokráciák polgárai inkább hajlanak arra, hogy bízzanak a kormány helyes működésében, másrészt viszont jelentősen befolyásolják az a kormánnyal kapcsolatos általános attitűdöket az aktuálpolitikai események. Magyarország 04. decemberében, tehát két választás között kb. félidőben ebből a szempontból a vizsgálatban részt vevő országok rangsorában az alsó harmad tetején helyezkedett el - 39 ország 1 ország közül a 26 helyen állunk (2. ábra). Ebben az alsó harmadban volt majdnem minden volt szocialista ország, de ide került Franciaország, Németország (különösen a keleti tartományok), Ausztria és Japán is. 1 Németország keleti és nyugati tartományait külön kezelve 3

2. ábra: A kormány munkájának értékelése nemzetközi összehasonlításban Forrás: ISSP 04 A legtöbb esetben bízhatunk abban, hogy a kormány tagjai azt teszik, ami helyes "teljesen egyetértők" és "egyetértők" együtt, % South Africa Denmark Switzerland Finland Philippines Ireland Australia New Zealand Cyprus Chile Sweden Canada United States Spain Russia Venezuela Great Britain Norway Netherlands Slovenia Portugal Brazil Flanders Israel South Korea Hungary Mexico France Austria Czech Republic Latvia Uruguay Taiwan Germany-West Slovak Republic Poland Bulgaria Japan Germany-East 6 11 8 15 16 28 26 26 25 25 24 23 23 23 22 21 21 21 19 19 35 35 34 32 31 31 31 39 39 39 44 43 46 53 56 4

2. Az állami kötelezettségvállalás a munka világában A felnőtt lakosság fele úgy gondolja, hogy az államnak feltétlenül kötelessége munkahelyet biztosítani mindenkinek. Az első két válaszlehetőség összesen valójában kérdezettek 90%-át tartalmazza. Összességében hasonló nagyságrendben kötelessége az államnak az emberek szerint támogatást adni az ipar fejlődéséhez is, de ez már csak harmadik szerint jelent feltétlen kötelezettséget. Ugyanakkor a munkanélküliség megjelenését követően másfél évtizeddel, a számukra kötelezően biztosítandó megélhetést már a felnőtt lakosság %-a nem fogadja el. De még így is minden negyedik kérdezett szerint ez feltétlen kötelessége az államnak. (1. tábla.) 1. tábla Állami kötelezettségek a munka világában (1) Munkahelyet biztosítani mindenkinek Támogatást adni az iparnak a fejlődéshez Megélhetést biztosítani a munkanélkülieknek Feltétlenül kötelessége 51,1 36,6 24,0 Kötelessége 38,6,9 43,0 Inkább nem kötelessége 8,3 9,4 25,6 Semmiképp se kötelessége 1,0,4 4,3 Nem tudja 1,0 2,6 3,1 Összesen 0,0 0,0 0,0 N 09 07 07 Forrás: ISSP 06 Jelentős az állami beavatkozás lakossági támogatása a munka világára vonatkozó egyébkérdések esetében is. A kérdezetek több mint 60%-a teljesen egyetért azzal, hogy az állam támogassa új munkahelyek létrehozását. Jobban szóródnak a vélemények akkor, amikor a kérdés az üzleti élet általános szabályozására vonatkozott. Jellemző módon erre a kérdésre minden tizedik személy nem tudott válaszolni. A reatív többség (45%) inkább kevesebb állami szabályozással értene egyet. Az állami ipar támogatására vonatkozó, sokkal konkrétabbnak ható kérdéssel viszont a felnőtt lakosság nagy többsége, több mint 80-a ért 5

egyet. Még inkább egyértelmű állami beavatkozási dilemmára vonatkozott a következő kérdés, ahol a válságban levő iparágak támogatása merült fel a munkahelyek megőrzése érdekében. A többség (70%) egyetért egy ilyen állami gyakorlattal. A kutatás végül még egy újabb érdekes alternatívával szembesítette a válaszolókat, amikor arra vonatkozott egy kérdés, hogy megoldás lenne-e a munkaidő csökkentése arra, hogy minél több embernek jusson munka. Az adatok szerint a felnőtt lakosság erősen megosztott ebben a dilemmában. Minden negyedik kérdezett ingadozó álláspontra helyezkedett, s további 5% explicit módon nem tudott válaszolni erre a kérdésre. Azok közül, akiknek volt véleménye, kicsit többen (37%) értettek egyet azzal, hogy az állam csökkentse a munkaidőt, s kicsit kevesebben (32%) gondolták úgy, hogy nem ez a jó megoldás arra, hogy többen jussanak munkához. 2. tábla Állami kötelezettségek a munka világában (2) Az állam támogassa új munkahelyek létrehozását Az állam szabályozza kevésbé az üzleti életet Az állam támogassa az ipart új termékek és technológiák kifejlesztésében Az állam támogassa a válságban levő iparágakat, hogy a munkahelyeket megvédje Az állam csökkentse a munkaidőt, hogy több embernek jusson munka Teljesen egyetért 61,3 16,8,8 29,0 14,8 Egyetért 32,4 29,0 42,3,8 22,2 Ingadozik 3,9 27,2 11,1 16,9 25,5 Nem ért egyet,8 14,2 2,1 7,9 23,2 Egyáltalán nem ért egyet,1 2,3,2 2,1 9,1 Nem tudja 1,5,6 3,5 3,2 5,3 Összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 N 08 08 09 09 09 Forrás: ISSP 06 6

3. A demokratikus rend lakossági értékelése Az állammal és közigazgatással, általában a társadalom működésével kapcsolatos lakossági véleményeket gyakran mérik azzal a kérdéssel, hogy mennyire elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik az országban. A nemzetközi összehasonlító adatok ebből a szempontból lényegesen más sorrendet mutatnak, mint az aktuális kormánnyal való elégedettség szerint. Egyértelműen a régóta működő fejlett demokráciák polgárai a leginkább elégedettek azzal, ahogy az országukban a demokratikus berendezkedés működik (de továbbra is az élbolyba tartozik a viszonylag új demokráciák közül Dél-Afrika), míg a volt szocialista országok kivétel nélkül a leginkább elégedetlenek csoportjába tartozik (3. ábra). Az összehasonlító adatok tehát egyértelműen mutatják, hogy az átalakuló társadalmak mindegyikében elégedetlenek az emberek az állami-politikai működési mechanizmussal. Magyarország 04 decemberében 39 ország sorrendjében a 33. helyen állt, közel azonos elégedettségi indexxel, mint Mexikó és Lettország - és csak a kelet-német tartományok, valamint Oroszország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária lakói voltak elégedetlenebbek nálunk. Itt kívánjuk felhívni arra a figyelmet, hogy a demokrácia működésével kapcsolatos lakossági attitűdöket nem csupán az állam működési mechanizmusának gördülékeny vagy rendetlen módja befolyásolja, hanem az állami feladatvállalással kapcsolatos általános lakossági attitűdök is. Az ISSP adatbázisában a keleti és nyugati német tartományok elkülönülten jelennek meg. Az aktuális kormányzat munkájának lakossági megítélésében is volt különbség a keleti és a nyugati tartományok között, de alapvetően az ország keleti és nyugati fele is elégedetlen volt 04 decemberében az akkori kormánnyal. A demokratikus működés megítélésében viszont már lényegesen eltér a két országrész képe: a volt Nyugatnémet területek nemzetközi mértékben közepesen voltak elégedettek a demokratikus működéssel (miközben az aktuális kormány munkáját nagyon rossznak tartották), a volt NDK-hoz tartozó területeken viszont a lakosság nemcsak az aktuális kormányzati munkával, de általában a demokrácia működésével is elégedetlen volt (3. ábra). 7

3. ábra: Az országban működő demokratikus rend értékelése, nemzetközi összehasonlításban Forrás: ISSP 04 Mennyire működik jól a demokrácia az országban? 11 fokú skála országonkénti átlagai 0 - "nagyon rosszul", "11 - nagyon jól" Denmark South Africa Cyprus Austria New Zealand Switzerland Australia Canada Finland Norway United States Ireland Netherlands Sweden Spain Great Britain Uruguay Germany-West Israel South Korea Chile Portugal Taiwan Japan France Flanders Czech Republic Venezuela Philippines Brazil Slovenia Mexico Hungary Latvia Germany-East Russia Poland Slovak Republic Bulgaria 3,2 7,77 7,3 7,29 7,06 6,91 6,89 6,88 6,77 6,74 6,67 6,64 6,56 6,54 6,38 6,13 6,12 6,03 5,99 5,7 5,68 5,66 5,66 5,43 5,43 5,42 5,38 5,35 5,23 5,22 5,15 4,97 4,93 4,92 4,91 4,85 4,66 4,26 4,11 8

A demokrácia működésének lakossági értékelése tehát jobban méri általában az állam működésével kapcsolatos lakossági véleményeket, mint az aktuális kormányra vonatkozó kérdés. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a demokrácia működése fogalmat az emberek nagyon sokféleképpen értelmezik, nem tudhatjuk, hogy az erre vonatkozó kérdéssel pontosan mit mérünk. 2 Akkor tehát, amikor az állami-politikai intézményrendszer működési mechanizmusával való elégedettség mérése a célunk, ezeknél az általánosan használt kérdéseknél részletesebb, egy-egy jelenséget egyértelműen körülhatárolt kérdéscsoporttal kell majd dolgoznunk. 4. A közszereplők megítélése Általában nagyon rossz az emberek véleménye a politikusok munkájáról. Tíz magyar felnőttből csak egy van többé-kevésbé meggyőződve arról, hogy a politikusok a köz egészének érdekében tevékenykednek. Minden második választásra jogosult magyar állampolgárnak határozottan az a véleménye, hogy a politikusok csak személyes érdekeik miatt vesz részt a politikában, s további harmaduk is hajlik erre az álláspontra (4. ábra). Ugyanakkor ez az általános vélemény nemzetközi összehasonlításban nem mutat kiemelkedően rossz állapotokat: az ISSP-ben részt vevő országok felében nálunk is nagyobb arányban vélekednek így a lakosok (5. ábra) 4. ábra: A politikusok elkötelezettségének megítélése. Forrás: ISSP 04, magyar adatok 60 A legtöbb politikus csak a személyes érdekei miatt vesz részt a politikában, % 24 32 0 teljesen egyetért egyetért egyet is ért, meg nem is 7 nem ért egyet 2 egyáltalán nem ért egyet 5 nem tudja 2 A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején például a lakosság nagy része a demokrácia szót a népi demokrácia, azaz az akkor létező szocialista társadalmi berendezkedés szinonimájaként értelmezte. 9

5. ábra: A politikusok elkötelezettségének megítélése nemzetközi összehasonlításban Forrás: ISSP 04 A legtöbb politikus csak a személyes érdekei miatt vesz részt a politikában "teljesen egyetértők" és "egyetértők" együtt, % Bulgaria Brazil Poland Portugal Mexico Russia Slovak Republic Czech Republic Latvia Uruguay South Korea Venezuela Slovenia Germany-East France Israel Taiwan Philippines Japan Hungary Chile South Africa Ireland Spain Austria Flanders Finland Australia Germany-West United States Switzerland Canada Cyprus Great Britain New Zealand Sweden Netherlands Denmark Norway 22 26 26 31 61 61 59 58 57 56 56 55 54 54 53 51 51 48 47 46 46 44 42 42 38 86 84 82 80 76 75 73 72 71 69 69 69 66

Ugyancsak a politikusok megbízhatóságának percepcióját méri az ISSP egy másik, az állam szerepével kapcsolatos vizsgálata is. Az állam szerepe volt az első témaköre az ISSP kutatásoknak 1986-ban, de ekkor még leginkább az állam szociális feladatvállalásaira helyzeték a részt vevő országok a hangsúlyt, s ez az 1990-es ismétlés során is így volt. 1996- ban viszont már új, a jelen témánk szempontjából is érdeklődésre számot tartó kérdések is bekerültek a kérdőívbe, s ezek a 06-os ismétlésben is benne maradtak. E szerint a magyarok nagy többsége már 1996-ban is úgy vélte, hogy az országgyűlési képviselők nemigen akarják betartani a választási ígéretüket, és ez az álláspont 06 elején is viszonylag stabilan tartotta magát. Mindkét vizsgálati évben csak minden tizedik választópolgár hitt abban, hogy a képviselők betartják az ígéreteiket - igaz, 06 januárjára valamelyest megnőtt a hezitálók aránya (6. ábra). 6. ábra: Az országgyűlési képviselők megítélése - magyar idősoros adatok Forrás: ISSP 1996, ISSP 06, magyar adatok 0 1 Az országgyűlési képviselők megpróbálják betartani a választási kampány során tett ígéreteiket, % 1 teljesen egyetért 9 egyetért 1996 06 január 18 nem ért egyet, nincs is ellene 35 nem ért egyet 26 22 egyáltalán nem ért egyet 5 3 nem tudja A parlamenti képviselők megbízhatóságának tekintetében 1996-ban 25 ország közül az utolsó előtti helyen álltunk (7. ábra). A 06-os nemzetközi összehasonlító adatok még nem érhetőek el, de nincs okunk feltételezni, hogy változatlan hazai viszonyok mellett sikerült kevésbé rossz nemzetközi helyezést elérnünk. 11

7. ábra: Az országgyűlési megítélése - nemzetközi rangsor, 1996 Forrás: ISSP 1996, nemzetközir adatok A képviselők megpróbálják betartani a választási kampány során tett ígéreteiket 1996-ban a "teljesen egyetértők" és "egyetértők" aránya, % IL-A 44 RP 41 CY BG 32 33 IRL AUS N 28 28 CDN NZ USA 24 24 26 F GB 21 21 D-W SLO 19 IL-J 17 PL E CZ D-E S J 15 15 15 14 14 13 I RUS H LV 9 12

5. A közigazgatás minőségének lakossági megítélése 04 decemberében a közigazgatás általános működéséről nem volt nagyon rossz véleménye az embereknek, de igazán jónak sem tekinthetjük a közigazgatás lakossági értékelését. Csupán 5% volt meggyőződve arról, hogy a magyar közigazgatás elkötelezetten szolgálja az embereket, de további 48%-uk is inkább hajlott arra a véleményre, hogy a közigazgatás értük működik (8. ábra). 60 8. ábra: A közigazgatás elkötelezettségének megítélése. Forrás: ISSP 04, magyar adatok Mennyire elkötelezetten szolgálja a magyar közigazgatás az embereket? % 48 13 0 5 nagyon elkötelezetten valamelyest elkötelezetten nem igazán elkötelezetten 5 egyáltalán nem elkötelezetten nem tudja A közigazgatás elkötelezettsége tekintetében nemzetközi viszonylatban sem mondható rossznak a helyzet - igaz, jónak sem. A kutatásban részt vevő 39 ország közül ebből a szempontból 22. helyen szerepel Magyarország. A nemzetközi adatok tanúsága szerint a közigazgatás elkötelezettségének észlelése, és általában az állammal, kormánnyal demokratikus működési mechanizmusokkal kapcsolatos attitűdök között nincs tendenciózus kapcsolat. Vannak országok, ahol a kormánnyal és a demokratikus berendezkedéssel általában elégedettek az emberek, a közigazgatással viszont nem annyira (pl. Dánia), de olyanok is, ahol a közigazgatással sokkal elégedettebbek, mint a kormányzati munkával (pl. Izrael és Németország). Ennek egyik valószínű oka az, hogy a közigazgatás fogalma az átlagember számára leginkább az önkormányzati lakossági szolgáltatásokat jelenti. 13

9. ábra: A közigazgatás elkötelezettségének megítélése. Forrás: ISSP 04 Mennyire elkötelezetten szolgálja az országuk közigazgatása az embereket? "teljesen elkötelezetten" és "elkötelezetten" válaszok együtt, % Israel 84 United States Austria 76 75 Ireland Switzerland Canada New Zealand Norway South Africa Great Britain Venezuela Cyprus Taiwan Australia Philippines Flanders Denmark Germany-West 71 68 67 66 64 63 62 62 62 61 60 59 58 57 57 Mexico Germany-East Uruguay Hungary France Sweden Netherlands Finland Slovak Republic Brazil Spain 53 53 52 52 51 49 49 48 46 Chile South Korea 39 39 Portugal Latvia 35 35 Slovenia 31 Bulgaria Poland 27 27 Czech Republic 22 Russia Japan 15 14 14

Az állam működési minőségének egyik jól bevált mutatója az, hogy a közigazgatás mennyire korrigálja a saját hibáját. Ez az indikátor azt jelzi, hogy a közigazgatásról az emberek véleménye meglehetősen rossz. Minden második felnőtt látta úgy 04-ben, hogy ha a közigazgatásban hibát vétenek, akkor azt valószínűleg nem fogják kijavítani - igaz, tíz válaszolóból négy valószínűnek tartotta a hiba korrigálását (. ábra). 60. ábra: A közigazgatás működésének megítélése. Forrás: ISSP 04, magyar adatok Ha a közigazgatásban komoly hibát vétenek, mennyire valószínű, hogy ezeket a hibákat kijavítják? % 34 14 5 7 0 nagyon valószínű eléggé valószínű nem túl valószínű egyáltalán nem valószínű nem tudja A legtöbb országban sokkal inkább elkötelezettnek tartják az emberek a közigazgatást, mint amennyire valószínűsítik a rendszer hibáinak korrigálását, de alapvetően erősen összefügg a két tényező megítélése. A legjobbnak ítélt országok mindkét szempontból a nemzetközi topon vannak, a az egyik szempontból a rangsor alján szereplőket a másik szempont szerint is nagyon rossznak ítéli a lakosság, de középtájon már nem ilyen egyértelmű az összefüggés. Ugyanakkor Magyarország relatív pozíciója a hiba korrigálása szempontjából csak hajszálnyival rosszabb, mint amilyen az elkötelezettség szerinti sorrendje (11. ábra). 15

11. ábra: A közigazgatás működésének megítélése - nemzetközi összehasonlítás Forrás: ISSP 04 Ha a közigazgatásban komoly hibát vétenek, mennyire valószínű, hogy ezeket a hibákat kijavítják? "nagyon valószínű" és "valószínű" válaszok együtt, % New Zealand 58 Austria 54 United States Venezuela South Africa Philippines Switzerland Denmark Norway Uruguay Taiwan Ireland Australia Canada Great Britain Finland Mexico Cyprus Sweden Israel Spain Netherlands Hungary 49 49 48 48 47 46 45 45 45 44 44 43 43 43 41 41 39 38 Germany-West Flanders Chile Germany-East Latvia Slovenia Portugal 36 35 35 34 33 31 France South Korea Czech Republic Slovak Republic Bulgaria 26 24 24 24 23 Japan Russia 18 Poland 16

Ugyancsak jól bevált nemzetközi indikátora az állami bürokrácia minőségének mérésére az, hogy mennyire egyenlő bánásmódban részesíti az állampolgárokat. Eredményeink szerint ebben a vonatkozásban nagyon rossz a helyzet. A magyar felnőttek 80%-a érzi úgy, hogy az, hogy a közhivatalnokok kivel hogyan bánnak, függ attól, hogy milyen kapcsolatai vannak (12. ábra) Mivel ezek az adatok a 06-os adatfelvételből származnak, sajnos még nem tudunk nemzetközi összehasonlító eredményeket bemutatni - de nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a nemzetközi rangsorban ne az utolsó helyek egyikén lennénk ebből a szempontból. 12. ábra: A kapcsolatok észlelt fontossága a közigazgatásban Forrás: ISSP 06, magyar adaatok Az, hogy a hivatalnokok kivel hogy bánnak, függ-e attól, hogy az illető kit ismer, milyen kapcsolatai vannak? % 11 5 5 0 határozottan függ tőle inkább függ tőle inkább nem függ tőle egyáltalán nem függ tőle nem tudja 17

Mindezek a hatások együttesen eredményezik azt, hogy a magyaroknak csupán a fele bízik meg abban, hogy a közhivatalnokok az olyan emberekkel, mint ő, tisztességesen bánnak. A nemzetközi összehasonlító adatok tanúsága szerint a közhivatalnokban tanúsított tisztességes bánásmódban még a legkevésbé elégedetlen országokban, Dániában és Norvégiában is csak a lakosság kétharmada bízik, így a magyar fele-fele aránnyal még mindig a nemzetközi élbolyban vagyunk - de ez valószínűleg nem teszi elégedettebbé a lakosságnak azt a felét, amelyik nem bízik a hivatali bánásmód tisztességében (13. ábra). 13. ábra: A közhivatalnokok megítélése - nemzetközi rangsor 04 Forrás: ESS 04 Mennyire lehet megbízni abban, hogy a közhivatalnokok tisztességesen bánnak Önnel? A "teljesen mebízók" és "megbízók" aránya, % Denmark Norw ay Luxembourg France Austria Sw itzerland Turkey Hungary Belgium Finland Slovenia Spain Portugal Germany Ireland Netherlands Estonia Iceland Sw eden Poland Greece Czech Republic United Kingdom Slovakia Ukraine 29 28 26 23 21 63 61 58 56 55 53 52 48 48 46 45 43 43 42 41 39 38 38 35 18

Általában a közigazgatás megítélésénél sokkal rosszabb véleménnyel vannak az emberek a minisztériumokban dolgozó szakemberek tevékenységéről. Erről ismét az ISSP Állam szerepe adatok nyújtanak információt. Magyarországon 1996-ban a választásra jogosultak csupán 14%-a értett egyet azzal, hogy a minisztériumok szakemberei többségében meg lehet bízni, hogy azt teszik, ami az országnak a legjobb. 06 januárjára ez az arány 18%-ra nőtt, de a teljesen egyetértők aránya továbbra is 1% körül maradt (14. ábra). A minisztériumi szakemberek munkájának megítélését tekintve nemzetközi összehasonlításban 1996-ban az utolsók között voltunk (15. ábra), az újabb nemzetközi adatok még nem érhetőek el. 14. ábra: A minisztériumi szakemberek megítélése - magyar idősor Forrás: ISSP 1996, ISSP 06, magyar adatok A minisztériumok szakembereinek többségében meg lehet bízni, hogy azt csinálják, ami az országnak a legjobb, % 1996 06 január 0 1 1 teljesen egyetért 13 17 egyetért 21 32 nem ért egyet, nincs is ellene 37 nem ért egyet 21 13 egyáltalán nem ért egyet 8 7 nem tudja 19

15. ábra: A minisztériumi szakemberek megítélése - nemzetközi rangsor, 1996 Forrás: ISSP 1996 IRL IL-A RP A minisztériumok szakembereinek többségében meg lehet bízni, hogy azt csinálják, ami az országnak a legjobb, % 1996-ban a "teljesen egyetértők" és "egyetértők" aránya, % 44 49 CY N CDN AUS IL-J D-W NZ SLO GB BG E LV USA 26 25 24 24 23 22 22 22 21 19 35 35 J F D-E CZ PL H 17 17 15 15 14 14 S RUS I 11 11 12

6. A korrupció észlelése Az előzőekben láttuk, hogy tíz felnőttből nyolcan úgy érzik, hogy a közhivatalokban az ügyek intézésének módja függ attól, hogy milyen kapcsolatai vannak az ügyfélnek. Még rosszabb a kép akkor, amikor azt elemezzük, hogy mennyire látják elterjedtnek a korrupciót a közigazgatásban az emberek. A lakosság elsöprő többsége (92%), az érdemi választ adók közel 0%-a úgy észlelte 04-ben,, hogy a korrupció valamilyen szinten jelen van a magyar közigazgatásban. (8% nem tudott erre a kérdésre érdemi választ adni) Az összes kérdezett % szerint csak néhány közhivatalnok korrupt, harmaduk szerint közepesen sokan, további harmaduk szerint nagyon sokan megvesztegethetőek, minden tizedik magyar állampolgár szerint pedig a közigazgatásban (szinte) mindenki korrupt (16. ábra). 16. ábra: A közigazgatásban megjelenő korrupció megítélése. Forrás: ISSP 04, magyar adatok 60 Mennyire elterjedt a korrupció a közigazgatásban Magyarországon? % 34 29 0 0 szinte senki sem korrupt néhány ember korrupt közepesen sok ember korrupt nagyon sok ember korrupt 9 8 szinte mindenki korrupt nem tudja A nemzetközi adatok azt a tényt is jól tükrözik, hogy a közigazgatásban észlelt korrupció mértéke jelentősen összefügg az ország stabilitásával. Leginkább a dél-amerikai és a keleteurópai társadalmakban érzi a lakosság elterjedtnek a korrupciót a közigazgatásban. Ezekhez képest Magyarországon tűnik a legkevésbé rossznak a helyzet, nemzetközi viszonylatban pedig a középmezőny alján helyezkedünk el (17. ábra). 21

17. ábra: A közigazgatásban megjelenő korrupció - nemzetközi adatok Forrás: ISSP 04 Mennyire elterjedt a korrupció a közigazgatásban? 1-senki sem korrupt, 5 - szinte mindenki korrupt 5 fokú skála átlagai Venezuela Bulgaria Mexico Poland Slovak Republic Russia Philippines Israel Czech Republic Slovenia Portugal Latvia Uruguay Chile South Korea Hungary Japan South Africa Taiwan United States Germany-East Germany-West Flanders France Spain Ireland Canada Sweden Austria Australia Switzerland Netherlands Great Britain Norway New Zealand Cyprus Finland Denmark 4,03 3,99 3,98 3,92 3,81 3,81 3,67 3,64 3,49 3,44 3,43 3,42 3,41 3,41 3,34 3,28 3,27 3,21 3,02 3,02 3,01 2,89 2,88 2,88 2,86 2,82 2,7 2,68 2,65 2,55 2,5 2,45 2,43 2,41 2,35 2,3 2,22 2,14 22

Korábban is említettük, hogy a közigazgatás fogalma nagyon tág, nem tudhatjuk, hogy a válaszolók pontosan mit értenek rajta. Ahhoz, hogy a későbbiekben mélyebben tudjuk elemezni a korrupció jelenségét, mindenképpen pontosítani, konkretizálni kell a kérdéseket. Ezt az ISSP nemzetközi kutatócsoportja is észlelte, így a 06 évi ISSP Állam szerepe tematikus nemzetközi felmérésben már három külön kérdéssel próbálták feltérképezni a korrupció észlelését. Külön kérdezték meg a mintába került személyeket arról, hogy véleményük szerint mennyi politikus, és mennyi közhivatalnok érintett korrupciós ügyekben az országban, és külön kérdeztek rá arra is, hogy az elmúlt 5 évben milyen személyes korrupciós tapasztalataik voltak. (Pontosan: a kérdezést megelőző 5 évben kapcsolatba kerülte a válaszoló olyan közhivatalnokkal, aki kenőpénzt, vagy viszont-szívességet kért az ügyintézésért.) Amint az feltételezhető volt, az emberek nem egyforma mértékűnek látják a különböző csoportok között a korrupció elterjedésének mértékét. Leginkább a politikusokat tartják korruptnak. A lakosság közel kétharmada szerint nagyon sok politikus érintett korrupciós ügyekben, ezen belül is minden tizedik kérdezett véli úgy, hogy majdnem minden politikus korrupt. Csak 1 %-uk véli úgy, hogy egyetlen politikus sem érintett, 11% szerint pedig csak néhányan (18. ábra). 18. ábra: A korrupció észlelése a politikusok körében Forrás: ISSP 06, magyar adatok 60 Véleménye szerint mennyi politikus érintett korrupciós ügyekben? % 0 1 szinte senki 11 csak néhányan 15 kevesen elég sokan majd mindegyik 11 12 nem tudja A közhivatalnokok lakossági megítélése sem sokkal jobb. Ugyan csak a választásra jogosultak 4%-a véli úgy, hogy a korrupció teljesen eluralkodott a közigazgatásban, viszont tíz felnőttből négyen úgy látják, hogy sok közhivatalnok érintett korrupciós ügyben, és összesítve sem éri el a %-ot azok aránya, akik szerint egyetlen közhivatalnok sem korrupt (2%), vagy legfeljebb néhányan azok (17%). (19. ábra) 23

19. ábra: A korrupció észlelése a közhivatalnokok körében Forrás: ISSP 06, magyar adatok 60 Véleménye szerint mennyi közhivatalnok érintett korrupciós ügyekben? % 38 17 21 17 2 4 0 szinte senki csak néhányan kevesen elég sokan majd mindegyik nem tudja Miközben a lakosság úgy észleli, hogy a politikusok körében a korrupció szinte általánosnak mondható, és a közhivatalnokok jelentős része is érintett, lényegesen kevesebben tapasztalták a korrupció jelenlétét a mindennapi életükben. 06 januárjában a válaszolók csupán 24%-a került kapcsolatba olyan hivatalnokkal, aki kenőpénzt, vagy viszont-szolgáltatást kért tőle, s ezek többsége is csak elvétve illetve ritkán akadt össze ilyennel (14. ábra).. ábra: Személyes korrupciós tapasztalatok Forrás: ISSP 06, magyar adatok 80 70 60 Kapcsolatba került olyan hivatalnokkal, aki kenőpénzt, vagy viszont-szívességet kért, az elmúlt öt évben Öntől? % 76 0 11 8 soha csak elvétve ritkán elég gyakran nagyon gyakran 3 1 2 nem tudja Önmagában sem szabad elhanyagolni a jelentőségét annak, hogy 06 januárjában minden negyedik felnőtt találkozott Magyarországon olyan hivatalnokkal, aki kenőpénzt, vagy viszont-szívességet kért tőle. Két évvel korábban ugyanis, a 04 évi ESS kutatás során a 24

teljesen összehasonlítható módon feltett kérdésre 3 a magyarok 95%-a válaszolta azt, hogy a vizsgálatot megelőző 5 évben nem találkozott korrupt tisztviselővel. 04 és 06 között tehát ötszörösére nőtt Magyarországon azok aránya, akik személyesen találkoztak korrupt közhivatalnokkal. Sajnos, 06-os nemzetközi összehasonlító adatok még nem állnak a rendelkezésünkre, de a 04-éviek igen. E szerint 04-ben korrupció szempontjából az európai országok három jól körülhatárolható csoportra oszthatók. Szinte senki nem találkozott korrupt tisztségviselővel a fejlett nyugat-európai országok lakói közül, míg nagyon nagy mértékűnek tűnik a volt szovjet tagköztársaságokban (21. ábra). Magyarország- Ausztriával együtt - az európai országok közötti összehasonlításban az alsó harmad tetején (vagy a középmezőny alján) helyezkedett el ekkor. Berajzoltuk a 04. évi nemzetközi összehasonlító ábrába a 06. januárjában Magyarországon mér korrupciós index képét. Ez alapján ki kell jelentenünk, hogy ha 04- ben mértük volna azokat az adatokat, amelyeket 06 januárjában mértünk, akkor a nemzetközi összehasonlítás rangsorában Magyarország Európában a második legkorruptabb nemzet képét mutatta volna, és csak az Ukrajnában mért adatok lettek volna rémisztőbbek (21. ábra). Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a lakosság szinte általánosan elterjedtnek érzékeli a korrupciónak azt a formáját, amikor nagy állami források kerülnek illegális úton a politikusok és közhivatalnokok saját és/vagy érdekcsoportjaik büdzséjébe, és rohamosan nő azok aránya, akik a hétköznapi hivatali ügyintézés során is tapasztalják a korrupció jelenlétét. 3 A 04-es ESS kutatás során a kérdés feltevése pontosan megegyezett a 06 évi ISSP kérdésével, csupán a megadott válaszkategóriákban volt eltérés, de mindkét vizsgálatban azonos módon szerepelt az általunk itt bemutatott soha válaszlehetőség. 25

21. ábra: A korrupció személyes megtapasztalása nemzetközi összehasonlításban Forrás: ESS 04,ISSP 06 (06-os magyar adat) Nem fordult elő az elmúlt 5 évben, hogy közhivatalnok kenőpénzt vagy viszontszolgáltatást kért tőle, % A 04-es nemzetközi adatok összevetése a 06-os magyar adatokkal Finland United Kingdom Switzerland Netherlands Iceland France Sweden Ireland Belgium Norway Germany Denmark Spain Slovenia Portugal Luxembourg Hungary 04 Austria Turkey Estonia Greece Poland Czech Republic Slovakia Magyarország 06 Ukraine 67 76 85 88 87 88 90 93 95 95 97 96 96 98 98 98 98 98 98 97 99 99 99 99 99 99 26