Vll. i ÉVFOLYAM i ~.szám 1998. t QECEMBER AZ ALSO-TlSZA.. VDEK VZUGYGAZGATOSAG LAPJA Szrtttljs, békés és boldog karácsonyi ünnpkt, sikrkbn gazdag, rdménys új sztndőt kiván a VÍZPART mindn olvasójának A SZERKESZTŐSÉG # Azért a víz az ur Azon morfondiroztam, hogy mi lgyn a cím. Flváltva jutnak szmb az gyik krskdlmi TV-csatornánk llűsoorába illő, rőlttttn tragikusan hangzó, valamiril könnyd és vidám indítások. Egylőr kihagyom a címt. Talán később magától is kialakul. Ez is azt mutatja - lgalábbis számomra -, hogy mint mindn dolognak, o nnk is két oldala van. közl vagyunk. Ez az érzés rősödött mg bnnm a nyírgyházi műszaki ügyllltn. A Vízügyi gazgatóság földszint j ét llpték az újságírók, az mltn pdig a fáradságtól kóválygó vizsk uralták a trpt. A műszaki r r rfff r rrr ügyltn néhány szóban l- Hála stnnk, én nm él- néhány pizódot, amly ki- mondták, hogy éppn akkor tm. át a hlyzt tragikumát. tartásról, önztlnségről, ön- hol a lgsúlyosabb a hlyzt Nm! az én éltm munká_o fláldozásról és rőfszíté- és gyorsan találtak nkünk jánák rdmény trült l a skről szól. munkát is. folydártrén, nm az én csa- Egy péntki nap hajnalán Az ltt a fladatunk, hogy ládo~ak klltt félni a ki- kirándulni indultunk. Egy mnjünk a sűrűjéb, anll aktlp~~éstől, nm az én Vilá- napra trvztük: rggl m- kor éppn a kisari védszakagom~t fnygtt az össz- gyünk, st jövünk. Htn szon volt. Nyírgyházán, a omlá~. Éppn zért úgy ér- k1tünk útra Szabolcsba, FETVZG MBSZ-tlpén zm, :az ott élőkkl szmbn hogy akkora vizt lássunk, lláttak bnnünkt ruhával, mélmnytalail lnn olyan CÍ- amkkorát itthon nm szrt- csizmával és kabáttal, így ztővl találkoztunk -, addigra tudtuk, hogy a Kis- és Nagyar között húzódó töltésszakaszon viszonylag szrvzttn és folyamatosan.mgy a munka. A szakasz védlmvztőjénk bszámoltunk az addig végztt tvéknységünkről, majd mgkérdztük, hogy milyn utasításai vannak a részünkr. 6 azt kért, hogya rndlkzésünkr álló 'mbrkkl és szközökkl a két tlpülés között védkzzünk.. Első lépcsőbn a magassági hiányos hlyk magasitására összpontosítottunk, majd gy fokozottan csurgásos és szivárgásos töltés szakasz bvédésér fordítottuk mt ádni, hogy "Kalandtúra nénk. késlkdés nélkül indulhata FHo-Tisza vidékn". Volt bnnm gy kis rossz tunk a kisrui szakaszvédlmi Másrészről, olyan dolgok érzés, mrt lőtt való st központba. nrgiánkat. Mgítélésm. törté'ntk vlm, mlyk láttam a tlvízióban a milo- Ezn az úton gyr több szrint Grgővl nagyon jól maj dhogynm ufórikus tai polgármstr kétségb - katonai, rndőrségi és viz.- tudtunk gyütt dolgozni, rhahgclatba hoztak. Érztm, stt sgélykérését -: akkor ügyi járművl találkoztunk, mkül értttük gymást. (Erhogy"arnir hosszú időn k- még hittm a hírműsorok így gyértlművé vált, hogy ről azért őt is mg klln rsztülkészültm, amit ta- tényszrúségébn -, ~~ rnd.l~tési hlyünkt gyr~<i_~l-i1l._-~~ " _" "~-",- nuttam-amlért'z"az"ajlg Hz "gona:01faní,=h~gy nkunkoda jobbaú-il:gközlítttiík:=-=c-sokat]lnttt, hogya szamillió mbr mindn hónap- nm nézlódni, hanm s- Kisarban mindnki tudta, kasz védlmi központban is ban összadja a fiztésmt, gítni klln mnni. hogy mrr van a gátőrház, ismrős hang válaszolt a tazt mg tudom csinálni, arra Ezzl nyilván nm voltam így gyorsan mgtaláltuk. Rö- lfonba, mrt így mindig - szükség v~, az nagyon fon- gydül, mrt még Szolno- vid bmutatkozás után kid- mgtudtuk, hogy mi van a tos dolog. Es zt nagyon jó kon sm voltunk, mikor utol- rült, hogy a szakasz véd- többikkl és könnybb volt volt ~rzni, ttől boldog és ért bnnünkt a tlfon, hogy lmvztó-hlyttssl és a a kapcsolattartás a hlyi vidá~ voltam, zért mégis- ha már úgyis arra járunk, ak- műszaki adminisztrátorral ta- szrvztkkl is. csak :valami vidám címt kor maradjunk is gy kicsit, lálkoztunk, akik ign mg- Nagyon fontos dolgot takll~ adni nnk a cikk- mrt ténylg kll a sgítsé- örültk nkünk és mindn to- nultam mg aznap éjjl _ nk. főlg annak fényébn, günk, sőt még rngtg más vábbi nélkül már kint is ta-. runi az gész Flső-Tisza vihogy :amit tttünk, az rd- mbré is. láltuk magunkat a védvona- déki védkzés során rndkíményys volt. Egyikünk sm úgy indult on. mfnár joggal mrül föl l, hogy maradnunk kll- Jómagam Marsovszki bnnd, Kdvs Olvasó, úgyhogy innntől kzdv Grgővl flflé indultam, hogy,miről is akar írni z a volt gy kis túlélő tábor jl- míg Andó Mihály, Sági Jáfickó? A Flső-Tisza vidé- lg is a dolognak -, d min- nos és Vrsgi László lflé kén Höltött néhány napról. dnki fgylmzttn vtt mnt láttak munkához. Nm akarok prcíz, szakmai tudomásul a hlyztt, majd Gyovai Ágns a szakaszvé ~ Ui sztndő küszöbén Tisztlt Olvasók! Régi és jlnlgi munkatársaim! smét új év küszöbén állunk. Milyn év volt 1998? Ha gy mondattal, vagy inkább gy szóval akarunk válaszolni: ÁRVZES. A hidrológiai hlyztt jllmző ténykt külön cikkbn mutatjuk b, azt azonban mindnki tudja, folyóink az idén fladták a lckét. A Maroson az évszázad hatodik árviz vonult l, gond és baj nélkül. A Flső-Tisza azonban nm tréfált. Büszkék vagyunk rá, hogy 90 mbrünk ott volt, d nm csak ott volt, hanm nagyszrűn hlyt is állt. Szivük, szük, mbrségük, szakmai tudásuk és sokszor fizikai rjük sgitségévl ők is részsi a sikrs áryízvédkzésnk. Mi pdig - mikor hlyn is mgköszönjük nkik - annak is örülünk, hogy a Flső-Tiszán szrztt tapasztalatok birtokában munkatársaink (valrunint a SZEVÉP Rt. és a Tisza-Maros szögi Társulat dolgozói) saját védvonalainkon is rdménys munkát fognak végzni, ha szükség lsz rá. Bizalommal nézünk a jövő év lé, rméljük, z az árvíz ráirányította a figylmt munkánk fontosságára. Mgköszönöm munkatársaimnak az év során végztt fgylmztt, jó munkát, nyugdíjasainknak, hogy fi -gy~lnf~áiuc, a: ~lünk gyüttnl\köd~~k a sgítsigc A minisztériumnak és az OVF-nk, hogy mg trmttték a fltétlkt fladataink lvégzéséhz. Mindnkink áldott, békés Karáqonyt és boldog Újévt kívánok Dr. Kováts Gábor Posta bontás Flső-Tisza vidéki Vizügyi gazgatóság 4400 Nyírgyháza, Széchnyi út 19. Pf.: 14 Tl: (42)310-155, Fax: 311-824, Tlx: 73-307 vül hasznosnak bizonyult -, nvztsn azt, hogy az mbrknk apróra l kll magyarázni, hogy mit miért és hogyan kll csinálni. gy ők is látják, hogy amit tsznk, az hasznos, hogy mi értünk hozzá, igy a későbbikbn, ha stlg válsághlyzt alakul ki, akkor nm a magya Dr. Kováts Gábor igazgató lírást adni az általunk irá- rövidn végiggondoltuk, dlmi központban a kimrült Alsó-Tisza vidéki nyított bavatkozásokról, sőt hogy kink mir lsz szüksé- ügyltnk nyújtott Vízügyi gazgatóság sgítő még ~t sm ígérm, hogy az g és az hogyan fogja őt kzt, így 6k is gy lélgztidőrndt tartani fogom. " mgta1álni. vétlnyi szünthz jutottak. 6701 Szgd Pf.: 390 Egy ilyn rövid kis cikk- Néhány gyors tlfon az dgn voltam gy idgn rázkodással tlik az idő, hanm - mivl már élvzzük az Tisztlt gazgató Úr! nk nm z oa fladata. Mg otthoniaknak: "Ma st n hlyn, mégis ismrősnk fogju,k - és mg is kll -várjatok! Err és rr lsz tűnt mindn. mbrk bizalmát - azonnal Mgköszönöm gazgató úrnak, hogy rndlkzésünkr még bszélni a szakmai ré- szükségm, lgytk szív- A töltésn a jó szándékú, a gyakoi:lati tndőkhöz l- bocsátotta védlmi osztagát és műszaki szakmbrit, akik szét ~ dolognak számtalan- sk szdjétk össz!" d szrvztln tömgbn jszor, iuni nagyon is rndjén Gyorsan a gyakorlati tn- ln lévő hlyblikből csapazik arra az str is, ha az tak a védkzés sikrs kimntléhz. ht fogni. Ugyanz vonatko- maximális tudásukkal és hozzáértő munkáj ukkal hozzájárulvan, hisz így szúrhgük l a dák kövtkztk. Tlfon- tokat formáltunk, mindnk mbrk mgijdnk és önál- o Nyírgyháza, 1998. novmbr 18. tapasitalatokat, így tanulha- s,zámok fölírása, alapvtő ltt vztőj és munkája is. lóan kzdnk valamilyn Tisztlttl: tunk. Most viszont azt ké- cikkk bszrzés, stb. Ek- Így mir Nagyarba értünk - munkába. Fazkas László hadd mutassak kor érztm lőször, hogy ahol a szakasz védlmv- (Folytatás a 3. oldalon) igazgató Az Arany János Közalapítvány a Tudományért Kvassay Jnő szakkuratóriuma VÁGÁS STVÁNT a műszaki tudományok doktorát szakkuratóriumi díjban részsíti kimlkdő tudományos kutató munkája lismrésként Budapst, 1998. novmbr 3. A Flső-Tiszán 1998 késő őszén A szgdi vzérkar Somlyódy László akadémikus, a szakkuratórium lnök
.. 2 VZPART 1998. DECEMBER Flső-Tisza 198 ' Arról, hogy mi történt novmbr lsci htébn a FlsCi-Tiszán, sokat hallhattunk, olvashattunk. ElkzdCldött a rndkivüli árviz tapasztalatainak értéklés, d bármi lgyn is az átfogó vagy adott témában részlts lmiésk.mgállapitása, gy biztos: a védkzcik a töltéskoronát lérci, több hlyn azon~\lép() vizt tartottak gátszakadás nélkül a töltésk és a homozsákok között. Aki bbn a védkzésbn részt vtt, a történéskt sajátjának érzi és érzhti: A nag~ víztömg dcmbr második htébn hagyta l az Als~-Tisza vidékét. Lvonulóban fokozatosan szlídült. A fndkívüli, a Flső Tiszán Lr'v -t mghaladó víz a Közép-tiszára érv LNV-t mgközlítő szinttl, az Asó-Tiszár\.. fokú védlmi szintknvonult l.. Biztos! sokfél értéklés szültik ai Flső-tiszai sménykről, <l z így van rndjén, hisz :mindnki abból a szmszögből alkotja-alkothatja a vélményét a védkzésről, arnlybn a védkzés alatt részt vtt. Novmbr 6-án hajnali négy óralf:or indultunk Szgdről, hógy mg tkintsük a tiszabcsil milotai sménykt.útközbn kaptuk az l!tasítást, hogy a védkzéshz kirndltk bnnünkt. Öt műszaki ~s a sofőr kollégával épp~ Dbrcn flé tartottunk. A nyír~gyházi ügyltn bjlntkztünk és néhány pillanatou: blül mgkaptuk a szolgálati: hlyünkt. A Kisari véd~ központtól5-6 fő műszakit 19ényltk azonnal a védvonalra. Útközbn az MBSZ-t~lpn azért flru- --1!~kodtuJJk, a félcipők és a - vid~6ka!i'tranm éppn il védlmi munka llátásának szközi. i. Kisar flé útközbn tlfonált a FETVZG főmérnök, Bodnár Gáspár, hogy mrr vagyunk, mrt nagyon kllünk. Mgnyugtatott bnnünkt, hogy n ijdjünk mg, ha a. töltés ttjén átfolyik a víz, több órát kibírt a töltés ilyn körülményk között a ffsőbb szakaszokon lőző éjjl. Hát mgnyugod- - tunk, igy utólag aionban mindnk'éppn fontos információ )'olt z is, Délr éttünk Kisarba, a Tisza még á)adt. A védkozpontban a védlmvzt~s ligazítása rövid és gyértl1lmű volt. Három fő induljon él flflé a töltésn, három fő ip dig lflé. Sgítsünk, ahol kll. Az, hogy ki hová jutqtt és mit csinált, csak más~ap drült ki, amikor rggl találkoztunk. Marsoyszki Grgly és Fjs Pétra Nagyar irányába ső töltésn szrvztt, fol y tatott és iiányított homokzsákos mgtl)masztás-építést. Vrsgi László a védközpont-«:örriyztébn szrvzt és irá~yította a nyúlgát építését átt, ahol áradó vízszintnél rrl.ár csak néhány cm volt a vízoldali koronaéiig, később csatlakozott hozzánk. Gyovai Ágns a védlmi központb~ vált országszrt ismrt é~ kdvlt műszaki irányítóvá: Sági Jánossal pdig a hídtóllflé indultunk. És számunkra is mgkzdődött a vrsnyfutás az idővl. A pahyolai rampáig trjdő, mintgy tíz km-s szak.aszon a~on a délután és éjszaka több km hosszú nyúlgátépült~. A Kisar bltrültét védő, időbn kiépíttt nyúlgát ésa panyolai rampa közötti jászolgátszrű magasítás között, mintgy 7-8 km-s szakaszon három vszélys hly alak.ult ki. Azért három, mrt a több km-s, magassághiányos töltést rövid szakaszon már kiépíttt magasságú töltésk osztották fl. Az lső két hlyn még áradásban ért l a víz a vízoldali, kdvzőtlnbb adottságoknál a mnttt oldali ko ronaélt és több hlyn, több tíz métrs szélsségbn bukott át a töltésn. A nyúlgát kiépítés zkt a szakaszokat vagy nm ért l, vagy nm volt légségs. A harmadik hlyn. a magassági problémához még az is csatlakozott, hogy itt töltésfjlsztés miatt a vízoldali töltéststt ign lgyngíttték, az átázott földanyagot a koronán dponálták. Hogy n csak a magassági kérdéskkl klljn foglalkozni, a koncntrált csurgások is mgjlntk, bár nagyságuk és számuk a töltéshosszhoz, a kis szivényű töltésrnértkhz képst l,hanyagolható mértkbn mutatkozott. tás ához alkalmatlanok. Kll a gát szakadásáról szóló Í"éma starin fáklya is. hírkkl. Azért az sm volt smmi, A térségbn a vízügys hogy néhány dm-s apadás szrvztt rőt képvislő után, d még a korábbi LNV "Szgdi Kontingnsünk" az fltti víznél, milyn nagy árhullám ttőzését kövtv mértékbn csökknt l a gá- haladt lflé Tiszaszalkátói takon lévő mbrk száma és féllm! Hajnalra lőször lassan, majd flgyorsulva mgkzdődött az apadás. Délután átvzényltk bnnünkt a Vásárosnamény alatti Tisza jobbpartra, a Tiszaszalka-Lónya közötti védvonalra. Tiszaszalkán csatlakoztunk a "Szgdi Kontingnshz", akik két hullámban az lőző nap délután, illtv aznap értk oda. Az A TVZG Védlmi Osztaga, gát-, és csatornaőrök, vízügys kollégák a vfzgazdálkodási társulattól, a SZE VÉP Rt-től, a VOLÁN-tól érkztk és sgítttk a védkzésbn. Összsn 90-n voltunk "szgdik" zn a mintgy 30 knl hosszú védvonalon. Bléptünk a faluház ajtaján, bszéltünk néhány szót az ügylts Kádár Mihálylyal, szint azonnal kaptuk a tlfont Kmény Lászlótól, g.z_az_j~z_ak~~ólszól~)ogy mnjünk ki a Tmplom hogy a töltéssl színlő, il~: -rampaioz, mit siükség van ltv azt mghágó szaka- ránk. Négy napot védkzszokra az mbrk, a homok- tünk zn a védvonalon. z~~ok, o~~j.~ssanak, a nyúl- Az árvízi jlnségk m-!llit lkszuljon. rőbn mások voltak mint Sikrült. Kisarnál. tt nm kll~tt ma- Ehhz az éjszakához néhány gondolatot: gasságot kiépítni. Átázások, koncntrált csurgások, flpuhulások jlntkztk a mn Tűrhttln, hogy né\1ány tíz km-s védvonalon, folyamatosan több km hosszban ttt oldali töltéslábnál. A jlnségk észllés, a szükségs bavatkozások mgtétél kll homokzsákokkal töltést magasítani, még akkor is, ha - jllmzőn bordás mgtá Kisarnál az 1970-bn mért. masztás kiépítés - szrplt lgnagyobb víznél 99 cm-rl magasabban ttőzött a Tisza. fladatként. Alapfltétl a műszaki irányítók információs kapcsola Nagy különbség még az is, hogy saját, szrvztt rőt ta. A csapatunk a szakasz védlmvztéssl és gymás tudhattam a védvonalon, így módunkban állt, hogy az árlvonulást kísérő pánikhansal Wstln tartotta a kapcsolatotgulatot is mgpróbáljuk kzlni, a lakossággal a VZG A lánc talpas honvédségi járművk és a Rába-Stigrk kivétlévl a szállító jártatni. szakmai irányítását lfogadművk lőbb-utóbb lakadtak. néhány gondolat az zn sza A tljsség igény nélkül A kisari hídtól lflé lindultunk, hogy "ott sgírőlkaszon folytatott védkzéstünk, ahol kll". Nm gondoltam, hogy 10 km-t is irányításával önrős, önszr A lakosság a hlyi vztők mg thtk ilyn szakaszon úgy, hogy ott gátőrház n lgyn. A hlyi" vízkárlhárftás szakmai szrplőit (gátőr, védlmvztő) békidőbn mg kll ismrttni, és szakmai ismrtük kétségbvonhatatlanságát l kll fogadtatnunk a hlyikkl. Kritikus hlyztbn - például ha a töltéskoronán átfolyik a víz - csak a szrvztt rők hatékdnyak. Kisar alatt a FETVZG VO érkztt oda az utolsó pillanatban és avatkozott b sikn:l. A műanyag zsákok stlg mgtámasztáshoz alkalmazhatók, nyúlgát építéséhz, llnnyomó mdnc kialakí- vztt védkzést folytatott több valós vagy vélt árvízi jlnségnél. Nm, vagy csak nhzn sikrült a szakmai irányítást lfogadtatni. NéhánY napot igényb vtt, hogy a szakma ítélt érvénysüljön a jlnségk értéklés énél, a szükségs bavatkozás oknál. Több olyan védlmi bavatkozás történt (Tiszavid, Mátyus térségébn), amlyt a hlyik készítttk. gykztünk a későbbikbn a művk hibáját kijavítani. Több hlyn a csurgásokból nm lhttt kivztni a vizt, mivl a töltésláb volt a lgmélybb pont. Több stbn találkoztunk Lónyáig és csatlakozott a Tiszakrcsnyb vzénylt műszaki lőcsapathoz. Érdks volt tapasztalni, hogy a ttőzés utá n néhány cm-rl az gys községk lakosai miként lélgztk fl. Az önkormányzati vztókkl bszélv kialakult an- nak: az igény, hogya pánikhangulat mérséklésér "békidjű" flkészítésként a lakosság ismrkdj n mg az árvízi jlnségk formáival. Err most itt az idő. U gy fiúk, akik ott voltunk, z azért nm smmi volt! Jól stt úgy lköszönni és hazajönni, hogya "szgdik" szó bbn a térségbn sgítő, biztonságot nyújtó rőt jlnt. Közülünk a maga hlyén mindnki mgttt azt, amit ott éppn klltt és volt mit tnni. Nm brznkdtt snki az éjjl-nappal gyvégtébn végztt, rőtpróbáló homokzsákolásokért, a fagypont körüli éjszakák miatt, a zsúfolt lszállásolás ért és még sorolhatnám. Tttük, amit tudtunk. "- Amikor pdig haza vzényltk bnnünkt, rndkívüli tapasztalatokkal flvértzv álltunk b az Alsó-Tiszán a védk~ésb. Andó Mihály A kamara vízgazd61kod6si és vízépítési tagozat6nak nyilatkozata a tiszai6rvíz ügyébn A magyal' vízimérnökök mgbcsülés közptt - Üdvözöljük a gyors lhatáköztstült zkbn a na- magasan szrvztt, hozzá- rozást, hogy a költségvtés pokban nagy szolidaritással értő szakmbrgárda alakult nagyobb forrásokat fog rnfigyli a hlytállást a Tisza ki: a vízügyi szolgálat. A mai dlkzésr bocsátani, d járvízévl szmbn. Tisztlt védkzés sikrénk a forrá- lnts z a döntés azt is, és lismrés illti kollégáin- sa is z, a sajátos magyar ha- hogya vizkfu-ok llni védkat éppúgy, mint a védk- gyományokra épülő szakmai kzés nm csak gy-gy árzésbn résztvvő hlyi m- és anyagi tők, ami a vízi- vízi ijdlm utáni fjlsztési brkt, a honvédségt és mérnökök tudásában, a kié- kampány lsz. Trmtsék új~. mindazokat, akik: az mbrt píttt árvfzvédlmi rndszr- já a fltétlit a folyamatos próbáló küzdlmbn köz- btm és a hlyszínn élők-dolszrvztt munkának, flkévtlnül, illtv közvtv a gozók áldozatos összfogáközponti adminisztrációban, sában ölt tstt. szültségnk. Jusson több rő. vagy éppn a korrkt tájé- A flhalmozott tőkét azon- forrás a tudománynak is, hikoztatásért dolgoznak. Tag- ban ma inkább fogyaszt'llk ~~n na,~é~déskr kll gyűlésünkön flajánljuk tu- mmtsm gyarapít juk. A v~laszt. adruuk. Mg kll hadásunkat, közélti szrpün- szükségsfjlsztésk sok- tarozm, hogy hol vannak a kt és - ha kll - fizikai hlyütt váratnak: magukra. A mai fjlsztés korlátai. Vajon rőnkt is ahhoz, hogy rő- gátak: karbantartására szolgá- hogyan kll és lht szom-. fszítésükt tljs, tartós si- 16 anyagiak szűkösk. A mű- szédainkkal gyütt a vizkt kr koronázza. szaki létsítményk gyngül- úgy rgulázni, hogy a folyó A Kárpát-mdnc vízjá- nk. Szllmi rőforrásaink és térség ökológiai viszo' rásának a sajátossága, hogyarodálódnak. Néhány hlyn nyait inkább javítsuk? Vajon hgyk koszorújábóllroha- a szaktudástól átvtt már a mit kll és lht tnnünk, túl nó' víz a magyar Alföld sík- trpt, kzdményzést a a hidrotchnikán, d az árjára érv llassul, össztorló- szakszrűtlnség és a rövid vízvédlní szmpontjából li dik és széttrülv talál magá- távú érdkk. A kdvzőtln vizt visszatartó rdőkért a nak hlyt. Ezért az itt élő j~lnségkn~k még al~g lá~- tlpüléskért, és még s~k' mbr mindig is szorosan s~anak a k,o~~tkzm~ny~, más gyébért? Ébrsszük rá kötődött a vízhz, élvzi ál- hszn kollagalnk ddg blz- a társadalmat az mbri tndásait és küzd a kártétli lln. Évszázados munka rdtos tudáss~ és hatru:0~otts~~~ gal, rdmnysn rranyítják nivalókra is, hogy a valódi.. mény a mintgy 4200 km a nagy viz lln a küzdlmt. szak.~mbr ~a'pjha vssz~a hosszu'.sa"gu' ga 't, ann' hazánk D l h t gal'lulc 'a't adn' arra,., rangjat, mgonz. k"l' ss r sz Sk' - ngydét védi a vizk pusztí- hogy kibírja z a rndszr mal,s, r o CS t Jsíto ~ tásától. Ezkkl az adottsá- gy újabb árhullám nyomá- pssgt. gokkal itt gyütt kll élni _ sát? Az ilyn szándékhoz tljs és tudni kll gyütt élni! -, Szakmai fllősségünk t- támogatásunkat ígérht jük a zért az árvfzmntsítés köz- hát flmlni a szavunkat, Vízgazdálkodási és Vizépítécélú munka. Ellátására - a hogya mindnkori kormány- si tagozat mintgy 2200 tagja trmészti körülményk zat tljs rndszrébn kzl- és mggyőződésünk szrint a. kényszrítő réj folytán, a j zt az ügyt a Tisza és a Magyar Mérnöki Kamara 15 társadalom támogatásával és Duna vízgyűjtőjén gyaránt. zr tagja nvébn is. Károly, Magyar Szilvsztr, Patai Lajos, Szanka Józsf,,\örök Köszönt a sgítőknk! Gábor, Mátó stván. Csongrádi Szakaszmérnök A", Alsó-Tis",a vidékéről 90 ség: Fjs Pétr, Dési Gábor, mbr vtt részt a Flső-Tisza Andrikó János, Sipka László, árvízvédkzési munkáiban Góg stván, Lénárt Frnc, ifj. 1998. novmbr 6. és 12. kö- Lénárt F.rn, Magony Frnc. zött. Munkájukkal lismrét, Hódmzővásárhlyi Szakaszbcsültt, hfrnvt szrztk. mérnökség: Vrsgi László, L Amit a VíZPART adhat, lgk- bák Gábor, Kiss stván, Bakos vsbb, hogy itt most mind- András, Szabó László, Horváth annyiuk nvét mgjlnttjük: Józsf, Bús Pál, Árva stván, ATVZG központ: Andó Richardt stván, Borbás Ká Mihály, Kmény László, Kádár roly, Udvari Józsf, Dák st Mihály, Kóhgyi András, Rátky ván..) Pál, B.alla Tibor, Rácz Frnc, Szntsi Szakaszmérnökség: Miklós János, Mihály Sándor.. Gyovai Ágns, Hrcg Zoltán, Szgdi Szakaszmérnökség: Lipcsi János, Zsoldos mr, Sági János, Brnt Zoltán, Pintér Zoltán, Sbők" Frnc, Törköly stván, Bárkányi st- Makai Csaba, Pintér Mihály. ván, Soós Zoltán, Kovács Já- Műszaki Biztossági Szolgános, Bodó Frnc, Kothnc lat: Marsovszki Grgly, Zsivin Sándor, Papp László, Molnár László, Sarnyai László, Juliász László, Martonosi Csaba, Kazai Frnc, Kórodi stván, Pétr Frn, Szilvási Mátyás, Varga András, Koszó stván, Mészáros János, Stmpl Zoltán, Karai Mihály, Bubori László, Szgdi Tibor. Tisza-Marosszögi Vízgazdál kodási Társulat: Szndri János, Pozsgai Pétr, Zsótér Dzső, Pikali János, Hgdűs Lajos, Surányi Albrt, Kormányos Béla, Nagy Józsf, Hortobágyi Sándor. SZEVÉP Rt: Zana Pál, Nádudvari Sándor, Molnár Józsf, Kórodi Lajos, Kórodi Frnc,. Molnár Vinc, Huszti Lajos, Szaktr Gyula. Köszönt mindnyájuknak és a Tisza Volán Rt. autóbuszvztőink, Oláh Zoltánnak, Fhér Zoltánnak és Czibula Jánosnak, a Tisza Volspd Kft.-t képvislő Kovács Mihálynak és Halkó László magánvállalkozónak. i
1998. DECEMBER VZPART 3 ({olytatás az 1. oldalról) Ez~n tapasztalatokra építv kövtkző állomáshlyünkön az volt az lső tndőnk, hogy a bmutatkozás és a tndők'lírása rndkívül részltsh mgtörtént mindnki részér~, akivl csak találkoztunk., Akár polgármstr, akár s~gédőr volt is az illtő. Ezért 'nagyon hálásak voltak a dolgozók és gy kicsit l is higgadtak től. Kisarban még rngtg időt él nrgiát fordítottunk az mbrk mgnyugtatására, TiSzakrcsnybn azonban -"éppn a kisari mgfigylésk alapján - a hlyi viszonyokat jól ismrő szmélyktivttünk magunk mllé Azért a víz az ur # sgítőnk - főrdészt, polgárm:strt, stb. - így a munkarővl és a hlyismrttl kapc~olatos problémáink mintgy varázs ütésr mgoldódt~. Trmésztsn rng ~gt számított, hogy Tiszaszalkán fölállt a szgdi stáb, amlyhz mindig lhttt fizikai vagy műszaki dolgozóért fordulni, akiknk mg volt szrvzv a mozgatás uk, a pihnésük és az llátásuk. Rmkül szrvztt hátországgal rndkívül hatékonyan lhttt dolgozni. A hlyi vízügyi szrvk munkáját lmzni nm az én fladatom és zt nm is akarom mgtnni. A kibicnk a pálya széléről könnyű bkiabálni. Nm ismrm a flkészülés hz rndlkzésükr álló szközökt, mint ahogyan a békidőbn végztt munkájukat sm. Nagy nyomás alatt, rndkívül nhéz hlyztbn klltt hlyt állniuk. Err példaként álljon itt a tiszaszalkai szakasz védlmvztő-hlytts, akink úgy klltt llátnia a fladatát, hogy tudta: családja azon a trültn él, amit a kilakoltatás vszély fnygt, gy másik védlmi szakasz mntén. Ennk llnér - vagy éppn zért - mbrfltti kitartással és szívóssággal folyamatosan kint volt a vonalon és tudása lgjavát adva végzt a munkáját. Akadtak sajnos rossz példák is. A inátyusi jgyzőt mgértttm valahol, hisz pánikba stt és jószándékától vzérlv ugyan, d kapkodva és rndszrtlnül, a saját fj után mnv. védlmzt a faluját, lkötv zzl mbrt, anyagot és gépt. Roppant módon mgdöbbnttt azonban a szomszéd faluban a régi, nyugdíjas gátőr vislkdés, aki pánikot okozott azzal, hogy azt mondta a hlybliknk, addig nincs smmi gond, míg ő itt lakik, majd fél nap múlva lköltözött. Hiszk abban, hogy nálunk ilysmi nm fordulhat lő. Az idő lőrhaladtával gyr jobban alkalmazkodtunk a körülménykhz, gyr jobban mgismrtük gymást és azt hiszm, hogy z az élmény mélyn bfolyásolja az gymáshoz való viszonyokat. Tudjuk, hogy ha baj van, számíthatunk a másikra. Összrázódott a csapatunk és az Qtt szrztt tapasztalatunk hasznos lsz a jövőbn. Mivl nm gyszrr jöttünk haza, furcsa "árulás-érzés" vtt rajtam rőt, hogy otthagy tuk azokat, akikkl gyütt csináltuk végig zt az gészt. Bfjzésül csak nnyit: nagyon sajnálom, hogy nm hallhattam saját fülmml, amikor a gáton dolgozó mbrk azt mondták akollégáknak, hogyaszgdiknk sokat köszönhtnk. Fjs Pétr Záhony fölött úiraírta az ddigi lgmagasabb vízállásokat. Nagy öszi árvíz a Tiszán Az 1998. évi pusztító árhullám aligha lphtt mg azokat, akik a Tisza vislkdését ismrték, és szszélys vízj árásához alkalmazni igykztk korlátozott műszaki és védlmi lhtőséginkt. A Kárpát-mdnc hőmérséklti-, csapadék-o és vízjárási viszonyai szélsőségsk. Nyaranként, az öntözési idénybn a Tisza gys mllék-vízfolyásainak kiapadásától is tarthatunk, máskor mg a bőségs sők és olvadások jlntékny hányadát kll a vízrndszrnk lvztni. A hó alakjában halmozódó téli csapadék fbruár és március táján gyszrr szokott lolvadni. Árviz ltarthat áprilisig, májusig. A lgtöbb ső májusban és júniusban hull, a zöldár hullámát okozva. Ha z mdrbn éri az lkéstt téli áradások vizét, vszdlmsr növkdhtnk a Tisza vízállás ai, mint 1919-bn, 1941-bn, vagy 1970-bn. Az őszi évszak sőink árvizi Tokaj fölött a lgnagyobbak, d 1912-bn, 1941-bn és 1974- bn a tljs folyó mntébn vszélyztttk. Az 1998. novmbr 4-én kzdődött árvíz a lgnagyobb őszi tiszai árvizk sorát gyarapította, Záhony fölöttpdig újra írta az ddig lőfordult lgmagasabb vízállások adatsorát. (Folytatás a 4. oldalon) No~mbrbn óriás árhul- mnnyiségk hullottak ki. A. lő. Err a magas vízszintr mok tartós és magas vízállá- bfogadót számottvőn b- tak l, mlykből az Alsó-Tilám lpt mg a Kárpátalján Tisza forrásvidékén és a futott rá a novmbr ljén sú lidőzés a Közép-Tiszán) folyásoló áradás, alapvtőn sza flé 3-4 árhullám is linés a magyarországi Flső-Ti- Bodrog flső vízgyűjtőjén linduló fő árhullám, mly- jllmző rr a folyószakasz- mghatározta az árvíz alsó- dult. Ezk közül z az utolsó sza vidékén élőkt. A Tisza, (bbn az időszakban ki- nk csúcsa a Flső-Tiszán ra. Mérték azonban most tiszai lvonulását is. tt a T-i- körösi és marosi árhullám flső szakaszán és mllékfo- mlkdőn nagynak számító dcimétrkkl (Tivadarnál mégis váratlan volt, hiszn a sza szabadon, nagy vízfl- volt az, mly már képs volt lyóin ~sgpa n~!ll JáS,9 tt ma - (napi 5 O-7 O mm -s) csapa:.?j..5m-rl! LM djligi lg11.1~--dclé7l=i :=:m"":::l::l:r::' k:,:.:f::::0i:1.l0:=::' k:::'::'ik::-0'i' r:,::ö::=:s:-, ---::,S zi::í:::n~=s=és::.:s7::1::-:é:::s~v~iszo,.n'yfll~a~g érzhtőn visszaduzzasztani gasságbkba mlkdtt a víz, dékok is lőfordultak. A Ti- gasabb vízállások (LNV) fö- aros n li SZtuáCÓ an a acsony vízszl.n~k mlitraliszát, és záltal nériiiki gátakat szakított, tlpülésk sza vízgyűjtő más részin a lött haladt végig. A mg lő- szokásos, és a Közép-Tiszára vzthtt l Vzt. A lfo- tovább mlni annak ttőző tucatjaj.t öntött l. Magyar- csapadéktvéknység mérsé- ző és a fő árhullám (Tokajnál visszáható árvizi zúttal l- lyás még kdvzőbbn ala- szintjit. országon a védtöltésk kö- kltbb volt, a trülti átlag a Bodrog komoly,. fok f- maradtak. Az, hogy z a kulhatott volna, ha a Közép- Novmbr utolsó htér a zött vonult l a nagy ár, d a általában 20 mm körüli, a ltti magasságú árvizét is fl- jlnség most mégis ilyn!iszá~ ~m lépnk fl,a~ tiszai árhullám látszólag végvízáll~s itt is sok hlyn az Maros mntén még nnél is vév) a Közép-Tiszára már mértékű volt, lginkább a fo- a~~~~ya~l szlv~nyt ~zűkto ső magyarországi fázisába évszázados szélső értékk kvsbb, 5 mm alatti volt. gysülv érkztt. tt, az út- lyó hullámtéri kitrülsét az ~orulnnyk, ~ zaltal az léptt: ttőzött a Közép-Tiközlé,b, vagy afölé ml- Mint a nagy árvizknél ját llassulva folytató viztö- ddigiknél magasabb szin- arhullam az also szakaszra sza és ttőzés közli állakdtt., általában, most sm gytln mg ugyan "csak" az LNV -t tig akadályozó nyárigátak h~mara~b é~ alacsony~b b potba krült az Alsó-Tisza is. Az,áradásokat kiváltó árhullám növ1t mg nnyi- kövtő második, harmadik hatásával, és más, az áram- s~m~n rk:.:ik. E:.: nn gy Mégsm juthatott nyugvórndkívüli sőzésk októbr r a Tiszát: hhz klltt az lgmagasabb szinttl, d az lást fékző, hullámtéri ba-!ort~nt, az ar?ullam kstt, pontra az árvízvédkzés. A végén és novmbr ljén j- az októbr végi áradás, mly LNV-hz nagyon közl (a t- vatkozásokkal magyarázha- l y pp~n tal~o~ott ~ ~l- Közép-Tiszán a ttőzés t kölntkztk. AKárpátalján vé- Vásárosnaménynál mgha- tőzéskor attól 10-20 cm-r), tó. lkfolyok utoiso aradasava. t- d' dki "ll ' 'gigsöprő két csapadék- ladta a. fokú árvízvédlmi és ott nagyon hosszú idig A már mlíttt tényző, Ugyanis a tiszai árvíz lv 0- v o apa, as rn vu, assu frontb'o'l k 't k 't a alatt k'szu"lt ' l'. - n p s g s Z' n tt ' s l' g n tar' t o tta a vízszm' tt. Ez a ko" - ml'szrl'nt a Ko"ro"so"ko"n 's a nula'sa _, alatt _ u'j'abb -' ki s bb J' - gébn volt, a nm gatak csökknt. trhlés lny Emlösszsn 60-100 mm-s magas mdrtltségt idéztt rülmény (vagyis az árhullá- Maroson nm jlntkztt a lntosgu csapadkok hullot- l tt v 'dk' pssg, h a t' arara, érkztt a tiszaalpári nyárigát Az 1998. é\'í őszi árvíz árhullámképi is, mly gy 4000 ha-os mzőgazdasági trült ármnt Tisza sítését szolgálja. A közép-tiszai kritikus hlyzt nyhítésér, valamint anyárigátban 1998. októbr 30. - dcmbr 3. okozott árvízi károk mérséklésér, az alpári gát két hlyn mgnyitásra krült. A mgnyitások a Közép-Tiszán az apadást flgyorsitották, és. az alsó-tiszai ttőzéskt is gy-két nappal lőbbr hozták. Összfoglalva kijlnthtjük, hogy valóban gy nagy őszi árvíz vonult l z év novmbrébn a Tiszán. Lfolyása több tkinttbn is példa nélkül álló: a Flső-Tiszán hvsség és magassága miatt, a Közép-Tiszán a módosult nagyvízi mdr okozta problémák miatt, az Alsó Tiszán pdig a Körös és a Maros mérséklt szrp miatt. Ez utóbbi oknak itt az Alsó-Tisza vidékén prsz méltán örülhtünk, hiszn nnk köszönhtő, hogy védvonalaink mntén csak a. fokú készültségi szint fölé mlkdtt a víz, sőt a szgdi mértékadó vizmércéhz 2 345 6 1 8 9 lo 12 13 14 15 16 17 t 19 211 21 22 23 24 2.5 26 2.7 23 29 30 2 3 4 tartozó szakaszokon csak figylő szolgálatot klltt l Dátum (nap) rndlni. Lázár Miklós
t-- 4 VZPART 1998. DECEMBER %élhony fölött úirairta az ddigi! lgmagasabb vizállásokat Az idi őszi árvíz, mly a szai fővédvonalak vszélyz- smmilyn nmű műszaki Flső-Tiszán rkordokat ttttségét lhttt csökkn- intézkdésr. döngttt, sőt Kárpátalján tni a főmdr vízszintsüly- A két mgnyitással a nyágátszakadást (Folytatás a 3. oldalról) vízimérnökit, hogy "szol- hat, s zzl növli a síkvidé- is okozott, a lysztésénk gyorsítás ával. rigát fizikailag olyan állapot Az éghajat és a vízjárás gáljanak és szolgáltassanak", kkn, ~gy a folyómdrkmgváltqzására Közép-Tiszán az ddigi lg- A fntikkl kapcsolatban az ba krült, hogy alkalmatlannm a tudomány lvév kzdményzésik l- bn már összgyűlt víznagyobb vízszintkt is mg- ülésn lhangzott kétlyk ná vált bármilyn árvízszint talált prdöntő bizonyí- htőségét, saját magát foszga mnnyiségkt. közlíttt. gazgatóságunk nm változtafnak zn a kivédésér. A vízgazdálkotrültén, mivl a Körösök és szakmai állásfoglaláson. dási társulat már évk óta tékokat. :A szélsőségs hő- mg biztonsága lgfontosabb 1998. novmbrénk árvimérséklti, vagy csapadék- fltétlitől. zét tartós sők lőzték mg. a Maros zúttal csndbn A mgnvitás nm kapja mg anyárigát maradt, másodfokú árvízvé- " karbantartásának és védldlmi készültség lrndlésé- jogszrűség ménk fdztér szolgáló hullási stk blillnk ab- A vízimérnöknk hivatás á- Kisbb árhullámok is lvoba a statisztikai sorba, amly ból fakadó fladata: ha mg- nultak zkből, amlyk kör krült csak sor. Azonban - Rögzítni kll, hogy tlj- érdkltségi hozzájárulásomint ahogy lnni szokott sn jogszrű volt a mgnyi- kat, kért anyárigát vízjogi, a jln állapot véltln s- győződik arról, hogy vala- zül az utolsót a kétségqvül ményibin is kövtkzht. mly műszaki tvéknység különlgs hvsség ű fő ár ilyn stkbn - az Alpári tás. Anyárigát üzmlésér ngdélyénk visszavonását. Vásárosnamény vízmércéjén lőrhaladást hozhat, az ér- hullám még a Tisza kárpátalaz nyárigát kritikus hlyztb vonatkozó vízjogi ngdély A 72/1996. sz. Kormánynagyviz~ink évszázados adatsor évi dkltkt flvilágosíga, s az jai szakaszán amdrbn érkrült. és annak mllékltként b- rndlt értlmébn üzm- 33 %-a a 600 rők összfogására, a szük- t. Akár volt rdő, akár nm, A nagyon lhanyagolt csatolt üzmlési szabályzat képtln, funkciójuk tljsínyárigáton gyakorlatilag gyértlműn mghatározza tésér nm képs vizgazdál cm-s vízállást sm ért l. ségs munkáknak végrhaj- az lőkészítő sők miatt a 6szi hónilpokban bkövtk- tására buzdíga. vízzl már fltlt rdőtalajok most nm volt védlm és az zzl kapcsolatos.szabá- kodási létsítményk ngéppn a közép-tiszai fővéd- lyokat, tudni illik amnnyi- délyit hivatalból vissza l ztt, 600:cm-t mghaladó évi Az lső világháborút kö- gyébként is úgy vislkdcsúcsérték viszont az évk- vtő trültvsztségink tk, mintha az rdő ott sm vonalak thrmntsítés ér- bn 740 cm fölötti vízállást ht, sőt kll vonni. A vízjogi nk 22 %-ában fordult lő itt, után fokozódott féllmünk, ltt volna. dkébn két hlyn való mghaladó hivatalos lőr- ngdély visszavonásának mgnyitása ltt lrndl v. jlzés van, akkor a mgnyi- folyamata mgkzdődött. Jmutatva,hogy a Tisza flső hogy az utódállamok oksz- Az lmondottak nm csökszakaszán az őszi árvizk rűtln rdőgazdálkodás a mi-, kntik az rdókkl való h Ezzl kapcsolatosan a lgkü- tást 700-740 cm között vég- lnlg a szakhatóságok véllönbözőbb sajtó-, rádió- és r kll hajtani. ményénk bkérésénél tarrndszn,sk. att síkvidékinkn mgnő az lys gazdálkodás jlntősé- TV -hírk jlntk mg, m- A fnti szabályok szrint tunk. Az ngdély mindnlykt bizonyára lapunk járt l a társulat igazgató fő- félképpn vissza lsz Vásárosnaményban 1998. árvízvszély. Kárpátalját az gét, d az árvizk okául sm novmbr 4-én ért l lő- lső Cshszlovák Köztársa- szabad fltünttni olyan rször olvasói is olvastak, hallottak, mérnök, mint fllős véd- vonva. a vízállás (ddig lő- ság gyébként is gyarmata- dőirtásokat, amlyk mg láttak. lmvztő, amikor zt a nyá- fordult lygnagyobb vízként) ként kzlt. sm történtk, vagy, ha ign, Az sményk után, d- rigát-bizottság lé vitt, s a Az ngdély nélküli az évi nagyvizkösszsségé- Az 1939-1944 közötti, át- amúgy sm lhttt hatásuk. cmbr l-én Tiszaalpáron nyárigát-bizottság l is forndkívüli nyilvános képvi- gadta. A szabályzat szrinti élsztési lépési nyárigát újra nk 954 %-át kifjző mntinkbizonyult magyar A Tiszának a Szamos bszámköz 946 cm-s szélső fnnhatóság az rdőgazdál- torkolása alatti síkvidéki szaértékét. Ebből kövtkzik, kodás rndjét szigorította, és kaszán 1889 óta, 110 évn át slő tstülti Ülésn foglal- intézkdéskt mgrősíttt köztaka nyárigát mgnyitá- az Országos Műszaki rányí- Olyan intézményt kll tasának körülményévl és a l- tó Törzs utasítása is. lá1ni, vagy létrhozni, amly hogy a Tisza flső szakaszán a Mosonyi Emil vztt víz- nm volt töltésszakadás. htségs további tndókkl. vállalja a továbbiakban a ka vízjárás mindddig nm rőügyi hivatal révén trv- Nm lht hibás az olyan almríttt,y ki a statisztikai kt készíttttt a hgyvidéki, kotás, amly ilyn hosszú ha most a VÍZPART-on k- akadályozása, gk gyakorlását. Ez lht a Talán sgíti a tisztánlátást, A mgnyitás zlői jogok és kötlzttsé- sajátosságaiból kövtkző l- völgyzárógátas víztározások- időn krsztül mgbízhatóan rsztül, tájékoztatom azokat, a károk mgítélés jlnlgi társulat, lht gy mélti értékrndszr vízállási nt', hogya csapadékos idő- hlyt áll. Az lmúlt két évtartományát. 'szakok árvízcsúcsait vissza- bn a vlünk szomszédos, doiom, lghitlsbb lsz, ha illtv az alpári J' gyző és Ak n l~ O? o:manykza ~. akikt z érdkl. Úgy gon- Az ún. Védlmi Bizottság, khülönknyári. t g. ákt-társ~lat. és t lk - _ Véltl~)1, hogy zzl a "ki fogják, a tározott vizt a nyá- vag~hozzánl<: köz~li,~~zá~ "1' B t A d ', ", '-- z o mtzmnyn szag-=-_.zly.~j>r ~QJCl.. ~_:~~ hozza kapcsolódo gazdák al-,~-. - -----.--- áss ~a~fiiift'-lhtőségévl.. ri önt6zéskhz tartáék:olják, gokban -több 6s'szsn cshlcéppn 19.98-ban élt. A száz- és a lfolyó víz nrgiáját nm 200 mbr halálát köv lrnt, pontosabban annak l t t' t' P olgármstr úrnak "írt lvc--==~ ~ - -,~-~- -c-, dknylatkozatot, kotlcímbh tvknysg sajna- zttségvállalást kll adni 'a " l. a os vo s nm vo Jogsz- nyárigáthlyrállításával évnként! lméltilg átlago- áramfjlsztéssl hasznosít- tlő árvízkatasztrófa volt. azt a rszt, am y a naprrn rű. Hoziájárult ahhoz, hogy ",..' san gy.ízbn várható víz- sák. Ez akkoriban nmzti Hazánkban mindazonáltal dkkl kapcsolatos vízügyi k' l l ' l h karbantartasaval s uzmlállásfoglalást tartalmazza an s htttt ls:'k~g. h : ttésévl kapcsolatos jogok állás Vá'sárosnaményban a' célunknak számított. gátak közt sikrült.tartani, tosn n zn o SZlt to ak '1' " ak' k" l szó szrint közlöm. b b 'h' f k.. k gy 01 asan s ot zttro anta~ atas?, a c.~o.. - ség vállalás ának garanciáira. még lő Jim fordult 995 cm. A tározók trvit az 1947. folyóinkat. Árvízvédlmünk A mostani 946 cm-nél maga~ évi békszrződés értlmé- színvonalát thát a nhézsésabb vízi.illás értékk is bár- bn át klltt szolgáltatnunk gk llnér is sikrült mg lt l'd' lt., n Műszaki indokoltság knt. A kt mgnyltas kozot- A fnti intézmé ynk a r 'd 1 1 o o o as sm vo JO hlyrállítást mg kll trmikor lőfordulhatnak. Kárpátalja új birtokosának, a őriznünk, és alétszámában ~~tással a brsztés hatásfo- vzttni, a hlyrállítást narl\, d lm k k" tk t' gdélyzttni kll, hhz mg Ha gy ritka jlnség - Szovjtúniónak, d ai csak mgfogyott vízügyi szakmstünkb~n a rndkívüli víz- alig gyt-kttőt építtt mg brgárdánk hivatástudata is s ov z - igénylhti a szükségs álbn a tározótrült ldhasználása csupán 60-70 %-os lami támogatásokat. Ezt kö- állás - adott időszakban (pl. közülük. Ha zkt a tározó- törtln maradt. százévnként) átlag gy al- kat mgépíthttük volna, az Hosszabb árvízmnts időkalommai várható, z a ma- 1998. évi árvízkatasztrófák szakokban - így 1981 után lénygsn nagyobb és' vtőn lvégztthti a hlyvolt. Jobb kihasználtsággal rállítást és kötls az arra tmatikai statisztika Poisson- pusztítása, mbrk tucat jai- lassan, d biztosan csappant vonatkozó üzmlési ngdélyt bszrzni és a mű gyorsabb vízszintapasztást loszlási 'törvény alapján azt nak halála, vagy a magyaror- mg az érdklődés árvizink érhttünk volna l, amly vt aszrint karbantartani és jlnti, hogy valószínűség szági sikrs árvizvédkzé- iránt. A vízügyk munkálóit nagymértékbn járult volna működttni. 36,8%. Ugyannnyi a való- sk költség is lkrülhtő ráadásul sokáig országosan hozzá a közép-tiszai fővédvonalak thrmntsítéséhz. színűségk annak is, hogya ltt volna. grjszttt gyűlölködés övzjlnség hz ádott időszakban Érvlhtnk gysk tr- t. A vízügyi képzés a mű A közgyűlésn és a sajtó A vízügyi igazgatóság a fntikhz sgítségt nyújt, ban lhangzott minősítés a szakmai sgítségt, lsősorban az intézmény létrhozása lő sm fordul. 18,4% a való-ínésztkárosodással, ami h- szaki gytmi oktatásban színűség~ a kétszri, 6,1% a lys építéssl mglőzhtő, háttérb szorult. A pályaváháromsz~ri során, a trvzés, ngdély lőfordulás nak. d ott, ahol mbrk éltéről lasztók érdklődés.lkrült zés során és a szükségs ki A négy- 'és többszöri lőfor- van szó, nm lht sm mód, a vízügyi szaktrültt. vitlzési inunkák során. A dulás gyütts valószínűség sm rkölcsi lhtőség a tr- A vízügyi' szolgálatban az hlyrállítási költségkhz 1,9%, így z is számításba mészt szépségiről álmo- idő múltával csökknt a kllő való állami támogatás lhtőség vndő shtőség. dozni. árvízvédlmi, vagy hidrolótrmésztsn fnnáll. Ténylgs lhtőség a Kitrjdtbb rdőirtások- giai tapasztalattal rndlk- Apnnyibn a fntik lmaradnak, úgy az alpári nyárigátat jlnlgi "százév~" gyakoriságú st- ról, a művlési ágak lényg~ zők száma. Középiskoláinkállapotában nk az 'gymás utáni, vagy sbb változásairól nm áll- ban a földrajz- és történlmközli évkbn bkövtkző nak rndlkzésr hitls tanítás gyaránt mllőzt a lőforduiása. Nm lhtünk számszrű adatok A Kárpát- Tisza szabályozásának, mábizonyo~ak a szélsőségs, mdnc rdői - blértv.a sodik honfoglalásunknak, és magas vtzállások lmarad á- hgyvidékkt is - tlpíttt árvízvédlmünk mindig idősában, s!árvízvédlmünkt, rdők, amlyknk fáit trv- szrű tudnivalóinak ismrtflkészülésünk színvonalát szrűn kll kitrmlni, fl-, tését. Ezért találnak sokakat még az stlg.jól kiépítttnk újítani, és nm szabad (m:' készültlnül a szükségszgdni látszó védtöltésrndszr birtokáb~)1 sm szabad gyngitnünk., A töltésrndszr önmagában nm :mindn. Ha jó kar trmészts lpusztulá- rűn ismétlődő,árvizk. ban tartfu,át, rősítését, vagy a védk~zést n~ szakképztt és ~Jhivatott vízügyi szolgálat irányíg a, nincsn sély az árvízkatasztrófák lln. Ha a társadalom, vagy a kormányzat arra kárhoztatja sukat. Az rdő talaja víztároló, á mzőségké vízpazarló. Az rdő a csapadék vízhozamát csak. addig csökknti, amíg az alomtakaró és a talaj fl nm tlt vizzl. Ezt kövtőn nmcsak víztároló szrp szűnik mg, és ngdi tovább a rá folyt vizkt, ha-. nm a tárolt vízből is lad- Lht, hogy a mostani, a nálunk lhárított árvízvszdlm az utolsó figylmzttés, hogy a bnnünkt is bármikor fnygtő katasztrófát mglőzv mindnt mgthssünk annak lkrülésér. Dr. Vágás stván cooz. műszaki gytmi tanár Tiszaalpár, '98'novmbr A nyárigátnak az adott időpontban való robbantásos, irányított mgnyitása műszakilag indokolt volt, bár kdvzőbb ltt volna, ha lgalább gy, még inkább 2 nappal hamarabb történik a -lllgnyitás. Az lső mgnyitásra 752 cm-s tiszaugi vízmércállásnál krült sor, amly ttőző érték, nnél magasabbat zn árhullámnál nm mértk, az apadás 3 óra múlva mgkzdődött. A második mgnyitás már apadó ágban kövtkztt b, amly tovább gyorsftotta a vízszintk csökknését. A mgnyitást műszakilag indokolta az a körülmény, hogy az ngdélyztt vfzszintnél jóval magasabb vízállás, az lmúlt évkbn lmaradt karbantartások, a nyárigát rndlttésszrű használatától ltérő használat és rongálás miatt a gát védképsség kétségs, bizonytalan volt. Az lőrjlzésk további áradásra is utaltak. A nyárigáton gyakorlatilag nm folyt minősíthtő védkzés, nm volt mgfllő létszám, anyag, tchnika, az mbrk biztonságát garantáló flszrlés és nm is volt rá sély, hogy honvédségi, akár más módon a védkzés hatásfokát növini lhssn. A mgnyitással m.érséklni lhttt magában a nyárigátban, az abban lévő zsilipkbn, a fővízkivétli műbn bkövtkzhtő károkat és különösképpn a közép-ti- károk tkinttébn túlzott. A 4275 ha-nak tljs trült nm krült löntésr. Az stlg bntmaradt trmény, kukorica, cukorrépa trült és értékaránya nm lhttt túl magas. Szakmailag tljsn kizárt a 700 őz vszélyzttttség. Amnnyibn kkora trültn ilyn mértékű őzlétszám van, az súlyos vadgazdálkodási, szakmai hiba. 250-350 közötti" az lfogadható őz állomány létszám. Ennk nagy részét kimnttték. Hlyztflmérés,. tové,bbi. tnd6k, lht6ségk Az őszi vtésk károsqdását illtőn ki kll jlntni, hogy nyárigáttal védtt ártrültn őszi vtésű kultúrák nm tlpíthtők, ha a gazdálkodó mégis zt tszi, zt saját kockázatára tszi, zért stlgs kárának akármilyn flmlítés nm lht indok káros vízilétsítménynk kll minősítni, annak további sorsáról tlj s, vagy részlgs lbontásáról is a víz jogi hatósági ljárás krtébn kll intézkdni, szükség stén kötlző ljárás alkalmazásával. A fntik értlmébn thát a jövőt illtőn az alpári nyárigát mögötti nyíltártér további sorsának, művlhtőségénk, használhatóságának ldöntés végül is az ottani' gazdák, érdkltk kzébn ván, a hatóságok által mg-. szabott krtk között. Török mr György műszaki igazgatóhlytts f(íméruök
19:98. DECEMBER VZPART 5 A nagyar vízrajz szolgálat mgtrmtéjj~ Péch Józsf Kmptnbn iártunk l'.. Mikor a tisztlt olvasó a címbn vízrajzi szolgálatban nagy fjlsz- A gyárlátogatás során végignéz- Nagyvárad J 829. 4. - J 902 X. J 7. olvasható város nvét mglátja, tésk kzdődtk Az lsődlgs cél httük a tljs folyamatot, a trvflthtőn a rndkívüli földrajz az volt, hogy a szint mindnütt zéstől az áru csomagolásáig. Az ltudása llnér sm tudja, Jlllyik használt szovjt gyártmányú b- múlt évkbn az OT fjlsztési A lqgyzés utáni mérnöktársa- zé ttt a Vfzrajzi Osztály. dalom: gyik jls alakja volt Péch Bár az 1871-bn flállított Orszá országban van z a tlpülés és mi- rndzéskt minél lőbb lcsrél- arra is irányultak, hogy olcsó, d jó Józsf a magyar árvízjlző szolgá- gos Mtorológiaiés Földdljssélat mgszrvzőj, aki múlhatatlan gi ntézt 1879-r már 97 csapadéknvét mlftm, akkor a hidromtri- műszrkr. lssznk. Ezt úgy érték l, hogy ről hirs. Ha azonban az OT cég jük á kor színvonalának mgfllő minőségű brndzéskt is kifjérdmkt szrztt a vfzügyi szolgá- jlző állomást tartott fnn, az állolat m~gizmosodásában. Tudomá- mások loszlása nm fdt l a víz ában járatosak már sjthtik, miről Mivl gyszrr sok műszrt gy-gy műszr csak bizonyos flvan szó. klltt bszrzni, zért az OT túl adatok lvégzésér alkalmas, így Az 1998 évi vízrajzi bruházá- drágának bizonyult. Az lmúlt né- nm szükségs flslgs "tudást" nyos alapokra hlyzt az észllést, gyűjtók tljs trültét, azok a folyó sok krtébn lhtőségünk nyilt hány évbn már spciális fladatok mgvásárolni a brndzéskkl. a fld~lgozást, illtv az rdmé~ völgykb koncntl'álódtak - ahol arra, hogy az ATVZG történté- mgoldása is napirndr krült, s Már szint mindn brndzésükbn lőször OT gyártmányú vfz- hhz kapcsolódóan kzdődött. nél az infracsatlakozós adatátvitlt nyk értéklését. Tudományos ért- ingyns, d képztt észllőkt takzésink s szri, s száma, szr- láltak. A csapadékmérő hálózatnak rajzi mérőműszrt szrzzünk b. mg a Nautilus-ok bszrzés. alkalmazzák, zért trpi használatuk nagyon könnyűvé vált. kszt~ a Vfzrajzi évkönyv~k~ A a vízrajzi szmpontok szrinti fjmagyar állam jlntéknybb 10- lsztésér csak a Vízrajzi Osztály bsségmérő műszr az lktromág-.1ási és szállítási költs ég kt, úgy A bszrztt Nautilus tfpusú vízs- Figylmbvév a némt csomago Nm csak a bonyolult lktronikus brndzésk érdmltk nagy lyóibah észllt vfzállásokkönyvét, s flállítása után krült sor. A tudofldolgozta a Tisza "éltét" a Tisza mányos alapossággal mgtrvztt rndzés. Mozgó (forgó) alkatrészt szrt szmélysn hazahozni. Err nss indukció lvén nil1k:ödő b- határoztunk, hogy célszrű a mű figylmt, hanm az apró kigészítő alkatrészk is. Láthattuk a kü hajdan és most címml. szmpontok szrint a Tisza-völgyi nm tartalmaz, így akár gy nö- az igazgatóság vztés is ngvényzttl bnőtt csatornában (b- délyt adott. Mél1:án sorolhatjuk a vízügys csapadékmérő hálózat állomásának lönböző tfpusú kútfjkt és más, méi'nölcök második nagy vonulatá- számát 141 új állomással bővíttték ből igazán jól állunk) is lht vl Az OT gyár Kmptmbn van, trpi munkát nagyon mgkönnyítő alkatrészkt. ba.!. s így a már mglévőkkl gyütt mérni. Bajorországban, Münchntől kb. Szülttt Nagyváradon 1829. ja- 238-ra növlték. A lgnagyobb lőny az, hogy 80 km-r. Elhlyzkdés rndkímár ign kis sbsségkt is képs vül jó, mrvl a városon átfolyó Látogatásunk flthtőn a kövtkző évkbn kézzl fogható nuár 4-én, alsóbb iskoláit szü- Jllmző, hogyahgyvidékkn mgmérni (0-5 cmls). Működési llr folyó partján idális hlyr lőváro~ában végzt, majd Slmc, 40 állomás tlpült, amlyk 24 óra trültünkön, ahol a Tisza kisvizk építtték. Az összs műszr gyastén duzzasztott, nnk különö- korlatilag már agyárudvarban ki rdménykt fog hozni. Az OT a klashikus iskolaváros, később alatt 20 mm-t, vagy három gymást gyárban látottak alapján kivitlzhtőnk PozsoJy és Pst kövtkztt. kövtő napon 30 mm-t mghaladó sn nagy a jlntőség. A hagyo-. próbálható és a tsztlésük is valómányos forgószárnyas műszrk 5 ságos környztbn folyik. Az uta látszik például a szgdi Alig:múlt 19 évs, amikor hon- csapadékot és ha az észllő hlyn folyamatos vfzhozammérés mgoldása. A tapasztalatok hasznosítása védnk áll, Prczl srgébn részr hó volt, a hótakaró vastagságát, vavsz a dinnyé~i, ozorai, ltnyi, va- lamint az olvadás ütmét táviratban nm, az 5-15 cmls tartományban OT cég képvislőj bmutatta a cmls sbsség alatt gyáltalán zásnak óriási lőny volt, hogy az minőségi változást hozhat a trpi lamintia móri csatákban. Majd ké- jlnttték a Vízrajzi Osztálynak. A pdig csak bizonytalanul mérnk. gyárílt és szint mindn trméadatgyűjtés további fjlsztésébn sőbb az' 50. zászlóalj ban Bm v- bérkztt adatok alapján htnt Nyárikisvizknél, Szgdn és A- kükt. is. zérltévl végigküzdi az rdélyi készült kimutatás, s az gyik 01- győn a mérndő sbsségk 50 %-a Ma már Magyarországon is isis bb a tartományba sik. mrtk a korszrű mérőszközök, sán túl lhtőség lnn baráti vi A hivatalos kapcsolatok ápolá hadművltkt, 1849. augusztus' dalán az észllő hálózat térképét 12-én ~ szászsbsi csatában mg- fltünttő úrlapon sokszorosították s Az OT vízrajzi mérőszközö- d amit az OTT gyárban láttunk, szony kialakítására is. A gyárban sbsüi s fogságba sik. Flgyógyu-. juttatták l az értéklést. kt gyártó cég, a szaktrült "Mr- az mégis mindnkit lkápráztatott. nagy hagyományokkal rndlkzik ' lása a Hydroshark futballcsapat, mlylyl barátságos mérkőzést u~án az oroszok mint "gyr- Fntikkl gyidjűlg 1888-ban cds-gyára", az itt készülő brn- A magyar utazónak lőször is hozkt" lngdik. mgindultak a várható vízállás,gls:_ ~zésk a csúcsthnológiát képvi- ~á kll szokni ahhoz, hogy gy is lht A bukás után nm migrál, b- lőrjlzésér irányuló tanulmányok slik. Mérnökök.nmzdéki gyár nm fltétlnül piszkös. Ez szrvzíri, aká az 1999. évi vízraj-- iratkozik a psti tudománygytm- is. gyár trrnékivl tanulták a hidro- gy némt gyárban még inkább zi konfrncia krtébn. mtriát. A rndszrváltás után a igaz. r s a ibölcsészti szakosztályon Az rdmény nm váratott so Lábdy Jn6 (most úgy mondanáík, karon) mér- káig. 1890 tavaszán Péc h JÓzsf az nöki é csillagászati tudományokat, általa kidolgozott módszrrl kíhallgat, végül mérnöki oklvlt sérltképpn 9 tiszai főállomásra, Gratulálunk, Misi! nyr. ~853-tól mint vízimérnök összsn 383 lőrjlzést készíttt működik. Részt v,sz a Tarna, Zagy- és észrvétlit mg tév ljuttatott S0ha nm fljtm l, amikor akárcsak a korábbiakban. Az árvédlmi töltést krsztző műtárgyak lőször találkoztam Andó Mihályva folyók szabályozásának lőmun- 'a folyammérnöki hivatalokhoz. Válya, nm a most kitüntttt vfzépíkálataiban, a Tisza-szabályozó sárosnaményra és Titlr 1 napos, flmérés és trvdokumntációinak lkészítés volt az lső és ign tő mérnökkl, hanm édsapj ával. ínunkáiatokban a tiszai vaspálya ki- Csapra, Tiszafürdr, Csongrádra és Huhn Pétr Ulnártársával gyutt jsajátm fölvétlibn, a Psttől Ba- Szgdr 1-2 napos, Tokajra és Tö- lnt mg 1970-s árvíz alkalmával folyami hidak szakhatósági ng fllősségtljs fladata. Majd a jáig ttjdő ártér fjlsztésébn, a rökbcsér 1, 2 és 3 napos, végül az újszgdi gátőrházban. Mgispaulis-vlajkováci ármntsítő társu- :Szolnokra 1-5 napos lőrjlzést mrkdtünk, s zt kövtőn fárad már kitünttéss szakmérnöki okdélyzés és llnőrzés. 1985-bn lat mul'l.1(álataiban, illtv a Tms-o adtak. hatatlanul járta a töltéskt, fény lvlt (folyami vízépítő ágazat, Bga ~ölgyét rndző munkálatok Mgjgyzndő, hogy zk voltak képzt~ és nm mérnökként tanultrvzé,sébn. Ekkor lép állami szol- nm csak hazánkbál, hanm a Duna mányozta, d' nagyon. mg szrtt szrztt. pott. Mindzknk igénysn, jól folyami vízépítő szakmérnök) gálatb~ mint a bgacsatornai királyi gész vfzgyűjtőjébn az lső, tudo- a vízgazdálkodást, s annak különömérnöki hivatal főnök (1873). mányos alapon készült lőrjlzé- sn trmésztföldrajzi alapjait. ' hlytts ltt rövid időn blül sáért és -kifjzéséért külön is tisz Csoportvztő és osztályvztő- mgfllt. őszint vélményalkotá 1879:-bn az gysült Budapstr sk. Nm véltln, hogya közlmúlthlyzik a közmunka és közlk- Az 1891-bn készíttt 301 lőr- ban nagydoktori értkzését is a váló katona, majd fontos bosztású 1995-bn a Tisza '95 védlmi Többször bhívták katonának, ki- tlm. désügy~ minisztériumba főmérnöki jlzést 80 %-ban 10 cm-nél kisbb Budapsti Műszaki Egytm.s az tartalékos katonatiszt ltt. Mindn- gyakorlat lőkészítésébn és szrbn nagy szorgalommal, nagy vzésébn, végrhajtásában, külö minősé ' gbn. 1883-ban,királyi ta- hiba trhlt. Akadémia Vízgazdálkodási Bizottsága által lismrt témában védt nácsos icímt nyr a dunai árvfznél A kdvző rdményk,alapján igykzttl, maximális rdmény- nösn annak szakmai mgalapozár törkdv. sában oroszlánrészt vállalt. gn mg sikrsn. Nm véltln az, tanúsítqtt hlytállás áért. o az 1891. évi múködésről szóló jhogy t.htségs, kiváló tanuló 1866!j:tozza mg néki a nagy fla- lntésbn a kövtkzőkt állaph1a Az 1980-as évkbn, amikor magas színvonalú munkát végztt, " gimnazista fiát hamarosan a Budadatot: il vízrajzi osztály.mgszr- mg Péch Józsf, a Vfzrajzi Osztály psti Műszaki Egytm építőmér- még több kitünttés volt, mint nap-zn gyakorlat országosan is lisjainkban, hamarosan Kiváló Dol- mrt rndzvény volt, mlybn vzését: 87-bn műszaki tanácsos, vztőj: nöki karán, a vízépítő szakon talál- gozó (1983), OVH Elnöki Elism- szrpét mind a szakma, mind prés (1986), Társadalmi munkáért dig a fgyvrs tstültk mara 89-bniminisztri osztálytanács'os, "Abba a rég óhajtott hlyztb ju- hattuk és trmésztsn az 1895-qc'n harmadosztályú vasko- tottunk, hogy jövő 1892 év tavaszán ATVZG ösztöndíjasaként szrona rndt kap - még hét évig él. ténylg' éltb lépttht jük a Tisza rzt mg építőmérnöki diplomáját gatóságon blül a polgári védlmi Mindzkt méltatva a Cson (1985) lismrést kapott. Az igaz- déktalanul lismrték. Mi s~gdik tudjuk, hogya Vfz- völgyébn az árvfzjlző szolgálatot, 1979-bn. szrvzt gyik vztőj ltt, majd grád mgyi Közgyülés lnök a rajzi O~ztály flállítása a szgdi ár- amidőn mindn érdklt hivatalt, Akkor én éppn külföldön dolvíz ha~ására történt. Az Osztályatársulatot és hatóságot lhtő lg- goztam, ő pdig, ahogy z lnni lyozási Osztályon bltöltött bosz- ként kzdményzt Andó Mihály az Árvízvédlmi és Folyamszabá- Mgyi Védlmi Bizottság lnök Tisza szabályozás kövtkzményi- gyorsabb úton értsfthgük az őkt szokott, a szi\kaszmérnökségn tása miatt a vízkárlháritási véd- osztályvztő kollgánk számára nk é~ mdrfjlődésink tanul-érdkl<5 vízállásokról, valamint az kzdt mg gyakorlati munkáját. kzésb bvont fgyvrs tstült Honvédlmért Érdmérm kitün mányo~ása mlltt azonnal mgin- őkt ntán fnygtő árvízvszd- Első találkozásom vl az 1981- dította ~ Tisza völgyébn a vfzjlző lmrőlis". s árvízhz kapcsolódik. A kötlszolgá~at fjlsztését. Az Osztály 1892. lll. l-től 42 Tisza-völgyi ző katonai szolgálat ltöltés után, gyből az árvízvédlmi vonalon a 1887. évi jlntéséből tudjuk, hogy vízmércjlző kapcsolódott b a 11.07. szakasz marosili gátórháaz 1868-ban rdtilg bszrvztt vfzjlző szolgálatba... zában kzdtt dolgozni és ott is- 7, maj'q további 8 Tisza-völgyi ál- Az Országos Vízilző " Szolgálat mrkdtünk mg. Hamarosan az lomásoh túl még további 8 állomás 1895 óta trmésztsn többször Árvfzvédlmi és Folyószabályozájlntt,t njlpotlta táviratilag a víz~ modrnizálva s gys fladatokkal si Osztályon folytatta vizügyi páállást, s 1888-ra már 35-r kívánták kibővülv, d hasonlóan működik lyafutásá't, mostmár az én kzm mlni:az állomások számát. A vfz- ma is. alatt. állás a~atokat - rádió még nm volt D Z már gy másik történt. Prsz itt is volt rövid tanulóidő, - a buqapsti napilapokban is köz- Ágoston stván ' d z nm fllőtln tvéknység, '~ összkötőink dirigns. ttés adományozását. Javaslata 1991-bn, amikor mgürült az alapján a Honvédlmi Minisztr. a Árvízvédlmi és Folyószabályo-. Honvédlmért Érdmérm kitünzási Osztály vztői bosztása, gy ttést adományozta Andó Mihályprcig sm volt vitás, hogy zt a nak. pozíciót Andó Mihály tölti b. Ezt Ez a kitünttés igazán mgérkövtőn a nmztközi kapcsola- dmlt hlyr krült, hhz őszint tok trén és számos nívós szakmai szívvl gratulálunk igazgatóságunk fórumon komoly szrplésk vár: gyik thtségs, sok rniényű fiatak rá. Az igazgatóság gészét tal mérnökénk. érintő jlntős döntéskt lőkészltő szakmai és gazdasági műhlymunkákban is jlntős szrpt ka- Török mr György, io
6 VZPART 1998. DECEMBER i! Összfoglaló az 1997/98-as hidrológiai évről Az lnlúlt év rndkívül változatos, hidrológiai sménykbn bővlkdő volt. Voltak szélsőségsn száraz és ndvs, s~okatlanil hidg és mlg időszakok -:olyan időszakok, amikor az időjárás i~ltósan inkább gy másik évszakra mlékztttt. Összsségébn azért örönml állapithatjuk mg, hogy bbn az évbn nm szakadtak mg azok az ~996-ban lindult pozitív folyamatok, mlyknk köszönhtőn visszahúiódóban van a csapadékhiány, az aszály és zzl párhuzamosan növkdnk flszíni és flszin alatti vfzkészltink. Trmésztsn ilyn körülményk kö~ött mgnő a vízbőség okozta károkozá~ vszély is, d működési trültünkqn ilyn komolyabb smény az idén n~m jlntkztt. A trü,ltünkr lhullott csapadék évs öss~g 623 mm ltt, mintgy 10 %-kal több a sokévs átlagnál. Az időbli loszlást tkintv rndkivül csapadékos volt a dcmbr és a január, valamint jú~ustól kzdv az összs nyári és őszi hónap (a tnyészidőszakban 20 %-kal volt több ső). A csapadéktöbbltt okozó mnnyiségk általában rövid idő ~latt, néhány napos intnzív sőzésk formájában jlntkztk. Csapadé1qliányos hónap volt a novmbr, rkofdszárazságú a fbruár, majdnm nnyir száraz a március, és még az árvizs hónappá váló júniusban is alacsony ~tt a havi összg. Mindbből kövtkzi).c, hogy lginkább a téli félév, és zn b~lül is a télvég szűkölködött acsapadékban. Az Alió-Tisza vidékén gyébként bbn a hat hónapban nm volt túl nagy a c~apadékhiány, hiszn csak 10%-kal maradt l az átlagtól. Szmbtllnő viszont, hogya tél folyamán mindössz~ 2-6 napig volt itt hó. Nm volt z másként a Tisza hgyvidéki vízgyűjtőjén :sm, ahol Ca 75%-os csapadékosság llnér) a dcmbrtől március ljéig flhalmozódó hó.csak a sokévs átlagos érték 13%-a ltt. A kvé,s hó a dcmbri mlgnk, valamint li. tavaszias jllgű januárnak és fbruáinak köszönhtő. Január lső két dkádja és a tljs fbruár az évszázad lgmlgbb téli időszakai lttk. Rövid, 2~5 napos, kmény fagyokkal járó hidg idő gyébként mindgyik téli hónapb,an lőfordult, d a lghoszszabb éppn márciusban, amikor már inkább k9ra tavaszi időjárásra lht számítani. A hőmérséklt (időnként szélsőség~s) változékonysága gész évbn mgniaradt. Ez nm' tükröződik a havi középhőmérsékltk alakulásán, mrt a havi értékk általában nm tértk l sokkal az átlagostól Ez a jllgztsség jól nyomon kövthtő a nyári hónapokon, amikor azpk úgy lttk átlagosak, vagy átlag hoz közlik, hogy közbn átlag fölötti, 35 f, kötüli ltt a hőség napok száma, és még 6--8 forró nap is lőfordult. A sokév~ átlagnál az évi középhőmérséklt is csak 0,8 CO-kal ltt magasabb. Nm jlntősn, d lmaradt a sokévs érté!.ctől az évi napsütéss órák száma. A :napfénytartam 5 %-os hiánya főlg a t~nyészidőszakban és októbrbn gyúlt össz. ' Az év árhullámait az alföldi csapadékoknállénygsn nagyobb hgyvidéki sőzésk indították l. Így volt z a kisbb jlntőségű januári és áprilisi, valamint a két nyári, és a nagy őszi árvfznél is. A lgnagyobb áradások a Flső Tiszán alakultak ki, d jlntős szrpt játszott az idén a Bodrog, a Körös és a Maros is, mlyknk flső szakaszán a ll. fokú készültségi szint fltti ttőzésk voltak. Az igazgatóság kzlésébn lévő folyószakaszok közül. fokná magasabb vfzszint volt a Hármas-Körösön, Szarvasnál áprilisban és júliusban, és a Tiszán, Szgdnéljúniusban. A júniusi árvíz különös jlntőségű számunkra, hiszn kkor alakult ki a Maros nagy árhulláma, mly június 29- én az évszázad nyolcadik lgmagasabb, 500 cm-s ttőzését okozta Makónál. (Ez a vízállás mggyzik a ll. fokú készültség lrndlésér mértékadó szinttl.) Az árhullámot kiváltó, lassan délről északra tartó csapadékfront főlg a Maros vízgyűjtő flső részét öntözt, ahol másfél nap alatt 70-80 mm, gys hlykn 140-160 mm ső hullott. A román flső folyószakaszokon néhol az ddigi lgnagyobb 1975-ös árvíz víztömgét mgközlítő mnnyiségk vonultak l. A Maros árhulláma olyan hvs volt, hogy a vl gyidőbn érkző és gyébként valószínűlg amdrbn maradó tiszai árhullámot Mindszntnél az. fok közléb, Szgdnél szint fölé mlt. Vízállás idősorok Tisza, Szgd és Maros, Mak6 1997. novmbr 1.-1998. októbr 31..~... 'D!i:"..............- --_.~-~ A talajvíz5zint VáirnáSa @.. ~~j~~ Az nyh tél jlntősn lrövidittt a jgs időszak hosszát. Három folyónkon jég csak fbruár lső flébn, 12-13 napon át volt. Álló.i,Lc ak a At!lfajllízll.zint~ Hfu-mas-Köröst borította, iiiii1cl6s"sz9'-:::::::-:::-== 41&~~.:::_c'-- -- napig. A talaj ndvsség viszonylag alacsony, 35-50%-os értékről indult tavaly novmbrébn. Gyökrs változást hozott a dcmbr, amikor már 70-80%-ra mlkdtt a víztartalom. Ez a magas érték j anuárban még tovább nőtt, és az kkor kialakult tlftttséghz közli állapot mgmaradt gészn níáj us lj éig. Májusban a hólji nagycsapadékot, és az nnk kövtkztébn jlntkző kisbb blvizt kövtőn a talaj lassú kiszáradásnak indult, ami nyáron flgyorsulva folytatódott, olyannyira, hogy gy-gy rétgbn a ndvsség lcsökknt a kritikus 30% alá. Növkdés csak szptmbrbn jlntkztt. Ez a tndncia a mai napig folytatódott, így a flső fél métr ismét mgközlíttt a tlítttségt. A talajvízjárás nm mindnhol kövtt a szokásos évi mntgörbét. A januárban még szabályosan mginduló áradások a télvégi szárazság miatt lállta).c, és stagnáló, mérsékltn apadó tndnciájúvá váltak. Ujabb vízszintmlkdés csak májusban mutatkozott. Az kkor kialakuló magasabb vízszintk a nyár folyamán nm sokat csökkntk. Ráadásul a szptmbr-októbri csapadékok ismét mgmlték a vfztükröt, így a talajvíz most a korábbi évknél kdvzőbb szintkn hlyzkdik l. A hosszú távú mtorológiai lőrjlzés szrint az lőttünk álló tél az átlagosnál nyhébbnk ígérkzik. Elint az évszaknak mgfílőnél szárazabb, januártól az átlagosnál csapadékosabb időjárásra lht szám1tani. Főlg január második flébn várható nagyobb mnnyiségű csapadék, ami kdvz a jlntősbb hóflhalmozódásnak. Figylmb vév azt, hogya fltöltődési folyamatoknak köszönhtőn a vízgyűjtők átlagosan, vagy annál jobban tlítttk, z a prognózis mgrősíti a rndkivüli vfzkársméríyk kialakulásának valószínűségét. Lázár Mikl6s Havi csapadékösszgk aakulása 1997-1998 '" Könyv a vízgazdálkodásról Nagyon jó könyvt vht foglalkozik. A 3. fjzt sorkzéb a vízgazdálkodási ra vszi a talajvédlm és kérdésk iránt érdklődő 01- vfzrndzés domb vidéki kérvasó. A mzőgazdasági, kr-o désit, majd a sfkvidéki vfztész, tájépitész- és rdőmér- rndzést, végül az árvfzvénök-hallgatók részér készült dlm kérdéskörét tárgyalja. könyv fő rény, hogya víz- A 4. fjzt főlg az öntögazdálkodási kérdéskt sok- zési ismrtk bmutatására oldalú mgközlítéssl tár- törkszik,zk mlltt a tógyalja, jól tükrözv így a vfz- gazdasági haltnyésztés, vagazdálkodás szrtágazó mi- lamint az állattartás vízflvoltát. ilynformán - gyt- használás ával és a hígtrágya mi és főiskolai hallgatók hasznosftásával is foglalko-o mlltt - széls olvasókö- zik. Az 5. fjzt a tlpülézönség érdklődését légít- sk vízllátás i kérdésit, a hti ki, kézikönyvként is jól csatornázás, sznnyvíztiszti-. használható. Átfogó jllgé- tás, sznny-vízhasznosftás, nél fogva több részltkérdést sznnyvíziszap-lhlyzés nyilvánvalóan nm tud kilé- lgfontosabb ismrtit targftőn tárgyalni, d azok talmazza, valamint rövidn a mgismréséhz sgítségt fürdőkről is szól' A 6. fjzt nyújt a fjztk végén kö- jó áttkintést ad a vfzilétsítzölt.szakirodalmi jgyzék. ményk és a vfzgazdálkodási A köttt dr. Vrms Lász- tvéknység környzti haló, a Krtészti és Éllmi- tásairól, valamint a környszripari Egytm Talajtani zti hatásvizsgálatokról. és Vízgazdálkodási Tanszé- Bízvást lht rmélni, kénk vztőj szrkszttt. hogy tljsülni fog a Szrzők Kiadta a Mzőgazdasági azon kívánsága, hogy szol Szaktudás Kiadó (Budapst, gálja z a könyv ua műszaki 1997. 395 oldal). A szrzők: alapképzttségű vízirnérnö Hayd László, Nováky Béla, kök és az agrár alapképztt Rácz Józsf, Thyll Szilárd, ségű szakmbrk - a mző Vrms László. gazdasági mérnökök, a kr- A könyv hat fjztr ta- tészmérnökök, az rdőmérgolódik. Az 1. fjzt hidro- nökök és a táj építész mérnölógiai és hidraulikai alapis- kök - között a jobb mgérmrtkt nyujt. A 2. fjzt tést és gyüttműködést, ami a vízgazdálkodás általános nélkülözhttln a jövőbli jllmzésévl, a vízkészlt- közös munkák, fjlsztésk llzdálkodással, a vízminő- trvzésébn és mgvalósításég-gazdálkodás sal és ~--sában":' ~- komplx vízgazdálkodással Dr. Pálfai mr Búcsú munkatársunktól 1998. szptmbr 23-a a napsütés llnér szomorú napja volt a Szgdi Szakaszmérnökség dolgozó kollktfvájának: végső búcsút vttünk a vdrs széki csatornaőrtől. Tizngy évvl zlőtt ismrtük mg a Szöri családot, mivl stván akkor kötlzt l magát a vfzügy szolgálatára. gn gyorsan billszkdtt aszakaszmérnökség kollktfvájába, munkáját mindig bcsülttl, szorgalmasam végzt. Közvtln munkatársaival baráti volt a kapcsolata. Hamar lsajátította VíZPART Az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi gazgatóság lapja Szrkszti a szrkszt«bizottság, lnök és fll& kiadó: dr. Kováts Gábor mind a munkaköréhz szükségs gyakorlati, mind lmélti tudnivalókat. A rábfzott trültnk igazi gazdája volt, őrjárásában hiba nélkül képvislt az igazgatóságot. Kritikus hlyztkbn is bizton számíthattunk munkájára, zt ár- és blvízvédkzésknél bizonyította. Egyéb fontos fladatok lvégzésébn is kitűnt szorgalmával, mint például a közmunkák hlyi irányításában. Utolsó jlntős munkája volt pár hónapja a Kajak-Knu Világbajnokság lőkészítésébn való részvétl is, ahol még smmi jét nm mutattta stlgs btgségénk. Ezért is ért bnnünkt villámcsapásként a hfr, hogy Szöri stván - aki 1949. fbruár 27-én szülttt Sövényházán - 49 évs korában, 1998. szptmbr 19-én váratlanul lhunyt. Drága Pista, mlékd mgőrizzük szívünk lgmélyén éltünk végéig. Nyugodj békébn! Sll'iúNfúOflM~9 tfr,wik4 ht'l'i ti..uug, li 3 l~,, Fll& szrkszt«: Páfy Katalin Szrkszt«: Bnk György Szrkszt&ég: H 670l Szgd, Pf.: 390, Stfánia 4. T.: 621312-933 - TlX.: 323-774 - Tx.: 82-239 Nyomás: NORMA Nyomdász Kft., 6800 Bódmz6vásárhly Rárósi út 10., T.: 621244-499