A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

Hasonló dokumentumok
A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban (előzetes adatok)

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

Statisztikai Jelentések

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

Adminisztráció

Statisztikai Jelentések

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről. A magán-munkaközvetítők mutatói 2007.

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

ÜGYFORGALMI ELEMZÉS I. FÉLÉV

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai május FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

T/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

5. melléklet a 13/2015. (II. 10.) Korm. Rendelethez

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

Intenzíven terjed az influenza

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2016-BAN

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

Tájékoztató. A képzés célja:

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Idegen nyelvi mérés, 2016

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

XI./1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma és bejelentések létszámtartalma állományf csoportok szerint területenként

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza

Heringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest

Budapest kivételével tovább csökkent a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, I III. negyedév

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Tájékoztató. A képzés célja:

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben

Népszámlálási nemzetiségi adatok romák

A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK TÉRSÉGI VIZSGÁLATA 2006

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Idegen nyelvi mérés, 2017

A tárgyalások elhalasztásának adatai a helyi bíróságokon, büntető ügyszakban év

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A SZERZŐDÉS SZÁMA A SZERZŐDŐ FÉL MEGNEVEZÉSE A SZERZŐDÉS KEZDETE A SZERZŐDÉS ZÁRÁSA BRUTTÓ ÉRTÉK A SZERZŐDÉS TÁRGYA

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Lakásépítések, építési engedélyek, I III. negyedév

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Idegen nyelvi mérés, 2016

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE november / November 2007

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december

támogatás támogatási

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008

Roma kisgyerekkori inklúzió

Átírás:

2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott érték 3 Nemzetközi összehasonlítás 4 Térképek 7 Táblázatok A bruttó hazai termék regionális eloszlásáról szóló 2007. évi adatok szerint a regionális különbségek az előző évihez képest nem változtak számottevően. Magyarország folyó beszerzési áron mért bruttó hazai terméke 2007-ben 25 479 milliárd forint volt, melynek közel felét (47%-át) Közép-Magyarországon állították elő. Vezető gazdasági szerepéből adódóan az ország teljes bruttó hazai termékének 37%-át Budapesten hozták létre. A GDP 26,5%-a a Dunántúlon képződött, és együttesen közel ugyanekkora arányt képviselt az Alföld és Észak nagyrégió is. A három nagyrégió részesedése 2007-ben az előző évihez hasonlóan alakult. A bruttó hazai termék (GDP) régiónként 1. tábla GDP (piaci beszerzési áron) Régió milliárd Ft megoszlása, % 2006 2007 2006 2007 Közép-Magyarország 11 203 12 008 47,1 47,1 Közép-Dunántúl 2 372 2 607 10,0 10,2 Nyugat-Dunántúl 2 369 2 483 10,0 9,7 Dél-Dunántúl 1 549 1 668 6,5 6,5 Észak-Magyarország 1 899 2 024 8,0 7,9 Észak-Alföld 2 280 2 426 9,6 9,5 Dél-Alföld 2 104 2 265 8,8 8,9 Ország 23 775 25 479 100,0 100,0 Egy főre jutó GDP Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 2007-ben országosan 2 millió 534 ezer Ft volt, 7,3%-kal több, mint egy évvel korábban. Az ország hét régióját tekintve a fajlagos mutató alapján mért területi különbségek kissé mérséklődtek, a régiók rangsora nem változott az előző évhez képest. Továbbra is első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép- Magyarország, amit Nyugat-Dunántúl, a harmadik helyen pedig Közép- Dunántúl követ. Közülük az egy főre jutó GDP nagysága Közép- Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat-Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. A három régió sorrendje a 14 éves múlttal rendelkező területi GDPszámítások szerint nem változott. A többi négy régió (az országos átlagtól 32 37%-kal elmaradva) egymással közel azonos szinten helyezkedik el: Dél-Dunántúl tíz éve tartja negyedik helyét Dél-Alföld előtt, Észak- Magyarország 2004-ben maga mögé utasította Észak-Alföldet, mely sorrend továbbra is változatlan. A fajlagos mutató az elmúlt évben régiónként eltérő mértékben változott, a növekedés Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb (10%) és Nyugat- Dunántúlon a legkisebb (5%). A régiók közötti különbségek a 2006. évihez hasonlóan alakultak a vizsgált időszakban. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország és a rangsor utolsó helyén álló Észak- Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország adatát figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat- Dunántúl és Észak-Alföld mutatóértéke között ennél lényegesen mérsékeltebb, 1,6-szeres különbség tapasztalható. Az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónként Régió Egy főre jutó GDP, ezer Ft Az országos átlagtól való eltérés, % 2006 2007 2006 2007 2. tábla Közép-Magyarország 3 911 4 162 65,7 64,3 Közép-Dunántúl 2 141 2 357 9,3 7,0 Nyugat-Dunántúl 2 369 2 487 0,4 1,9 Dél-Dunántúl 1 598 1 730 32,3 31,7 Észak-Magyarország 1 512 1 627 36,0 35,8 Észak-Alföld 1 491 1 596 36,8 37,0 Dél-Alföld 1 564 1 692 33,7 33,2 Ország 2 361 2 534 2007-ben az utóbbi évekhez hasonlóan a fővárosi és megyei sorrendben sem tapasztalható jelentős változás. A főváros kiugró (az országos átlag több mint kétszeresét kitevő) fajlagos mutatóját egyetlen megye sem közelítette meg, az országos átlag felett, illetve annak közelében négy dunántúli megye helyezkedett el. 2007-ben a fővároson kívül a megyék mintegy háromnegyede nem változtatta meg az egy évvel korábbi rangsorbeli helyét, 3 3 megye pedig helyet cserélt egymással. A helycsere három dunántúli és két alföldi megyét, valamint Heves megyét érintette. Az utolsó három helyen álló megye (Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád) pozíciója az utóbbi öt évben nem változott. A legfejlettebb Budapest és a legkevésbé fejlett Nógrád megye közötti különbség a fejlettségi olló nyílása folyamatosan növekszik, 2006-ban négy és félszeres, 2007-ben már 4,7-szeres volt. Budapest adatát figyelmen kívül hagyva, a változatlanul legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr-Moson-Sopron és a legkisebb értéket képviselő Nógrád megye mutatója között ennél lényegesen mérsékeltebb 2006-ban 2,3-szeres, 2007-ben pedig 2,4-szeres a különbség.

2 A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 Statisztikai tükör 2009/99 Az egy főre jutó GDP megyék szerint, 2007 1. ábra Ezer Ft 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Budapest Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Fejér Vas Pest Zala Veszprém Csongrád Baranya Heves Hajdú-Bihar Tolna Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Somogy Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Egy lakosra jutó GDP Országos átlag Megy ék átlaga A főváros speciális helyzetéből adódóan a Budapest nélkül számított átlagtól való eltérés jobban érzékelteti a megyék közötti fejlettségbeli különbségeket. 2007-ben az ún. vidéki átlaghoz való viszonyítás alapján az átlag alatti értékkel rendelkező megyék besorolása némileg változott az előző évhez képest. Tolna megye közeledett az átlaghoz, Veszprém megye egy kategóriával feljebb, a 110% alatti intervallumba került. Így az átlag feletti értéket elérő megyék száma hétre gyarapodott, és eloszlásuk egyenletesebbé vált. 3. tábla Az egy főre jutó GDP a megyék átlagának százalékában, 2007 Az egy főre jutó GDP a megyék átlagának százalékában Megye Átlag alatt 80,0 Békés, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg 80,1 90,0 Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy 90,1 100,0 Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Tolna Átlag felett 100,1 110,0 Veszprém, Zala 110,1 120,0 Pest 120,1 130,0 Fejér, Vas 130,1 Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom Bruttó hozzáadott érték Az egyes gazdasági ágak eltérő mértékben járulnak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, ezért a régiók közötti fejlettségbeli különbségek kialakulásában meghatározó szerepet játszik a térségek gazdaságszerkezete. Or szágos viszonylatban a bruttó hazai termék előállításában mintegy 30%-os részt képviselnek az árutermelő gazdasági ágak. Szinte valamennyi régióban a szolgáltatások dominanciája érvényesül, mely 2006-hoz ké pest erősödött. Ez alól Közép-Dunántúl képez kivételt; a régió gazdaságán belül meghatározó ipar és szerepe 2007-ben tovább nőtt. Az ipar és részesedése Dél-Dunántúlon is emelkedett, míg itt következett be a mezőgazdaság részesedésének legnagyobb arányú, egy százalékpontos csökkenése. Az ipar és arányát tekintve kisebb részt jelent Közép- Magyarország teljesítményében, azonban e két gazdasági ág hozzáadott értékének is több mint egyharmadát továbbra is itt állítják elő. A központi régióban kiugróan magas, 77,5%-ot képviselnek a szolgáltatási ágazatok. A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, régiónként, 2007 Közép-Magy arország Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Ny ugat-dunántúl Közép-Dunántúl 2. ábra 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság A fejlettségi sorrendben elöl álló dunántúli régiókban 2007-ben az ipar és együttes részesedése 48, illetve 44% volt. A korábbi évekhez hasonlóan a közép-dunántúli Komárom-Esztergom megyében a bruttó hozzáadott érték változatlanul kimagasló hányadát, több mint felét (59%- át) adták ezek a gazdasági ágak, elsősorban a gépipari ágazatok teljesítményével összefüggésben. A szintén jelentős ipari potenciállal rendelkező Fejér megye teljesítményét a fémalapanyag gyártás ágazat határozta meg. Ugyancsak kiemelkedő a gépipar aránya a nyugat-dunántúli régió két megyéjében, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, elsősorban a közúti járműgyártásnak köszönhetően. Az országosan megtermelt bruttó hozzáadott értékhez kisebb részben hozzájáruló térségek közül az alföldi régiókban, valamint Dél-Dunántúlon az átlagosnál nagyobb a mezőgazdaság jelentősége. 2007-ben az ország mezőgazdaságból származó bruttó hozzáadott értékének egynegyedét a dél-alföldi régióban ezen belül közel tíz százalékát Bács-Kiskun megyében állították elő. A kisebb gazdasági teljesítményt elért régiók között kivételt képez Észak-Magyarország, ahol a hozzáadott értékében viszonylag nagyobb hányadot 40% képvisel az ipar és az. Ez első-

Statisztikai tükör 2009/99 A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 3 sorban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gazdasági szervezeteknek köszönhető, itt képződött a régió ipari, i bruttó hozzáadott értékének közel kétharmada. (A megyében az iparon belül a hozzáadott érték meghatározó része a vegyiparból származik.) Általánosságban elmondható, hogy a kevésbé fejlett régiókban a kisebb teljesítményt nyújtó ipar mellett a szolgáltatások súlya jelentősebb (62 64%). Nemzetközi összehasonlítás A fejlettség nemzetközi összehasonlítására a vásárlóerő-paritáson (PPS) mért egy főre jutó GDP adatai adnak lehetőséget. Ebben az összehasonlításban a magyar régiók fejlettsége a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország kivételével továbbra is számottevő elmaradást mutat. 2007-ben Magyarország egy főre jutó GDP-je 37%-kal volt kevesebb, mint az uniós átlag. Ezen belül a központi régió mutatóértéke 3,1%-kal magasabb, a két legfejlettebb dunántúli régióé pedig 38 42%- kal alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A többi magyar régió fajlagos értéke az átlag felét sem érte el; sőt tovább nőtt az elmaradás, ami a Dél- Dunántúlon 57%-os, Dél-Alföldön 58%-os, Észak-Alföldön pedig 60%-os volt. A közép-magyarországi régió uniós átlaghoz mért helyzete 2006- hoz képest romlott. Közép-Dunántúl átlagtól való elmaradása valamelyest csökkent, a többi régióé viszont növekedett az előző évhez képest. Az egyes régiók fejlettsége közötti nagy különbség az Európai Unió más tagországaiban is tapasztalható. Az Eurostat 2009. februárban megjelent New Release című kiadványa alapján 2006-ban az Európai Unió 271 régiója közül 18-ban a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP meghaladta az uniós átlag másfélszeresét, 68 régióban viszont nem érte el az átlag 75%-át. A GDP-adatok alapján az első helyen álló belső londoni régió és az utolsó helyen álló romániai Nord-Est régió mutatója között közel 14-szeresre tovább nőtt a különbség. (Ez utóbbi 2006-ban az EU-27 átlag 25%-át termelte meg.) Nagy-Britannia legfejlettebb és legfejletlenebb régiója között négyszeres, a belgiumi régiók között pedig mintegy háromszoros az eltérés. Közép-Magyarország kivételével valamennyi magyar régió vesztett az EU régiók között elfoglalt korábbi pozíciójából 2006-ban és 3-5 hellyel hátrább került a sorrendben. A legjobb eredményt felmutató központi régió is csupán a második harmadban, a többi régió pedig az utolsó harmadban foglalt helyet. A 2006. évi gazdasági fejlettségi rangsor utolsó húsz régiója között szerepel három magyar régió (alföldi régiók és Észak-Magyar ország), Lengyelország és Románia 6 6, továbbá Bulgária 5 régiója. Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: 345 1293 Módszertan Információszolgálat Telefon: 345-6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

TÉRKÉPEK Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), a bruttó hozzáadott érték megoszlása, gazdasági áganként, 2007 4

Egy lakosra jutó GDP az Európai Unió régióiban vásárlóerő-paritáson, 2006 5

TÁBLÁZATOK Bruttó hazai termék (GDP) Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, egy főre jutó átlaga, ezer Ft millió Ft előző év = előző év = 2007 2007 100,0 100,0 (folyó áron) Sorrend az egy főre jutó GDP alapján 2006 2007 Budapest 9 359 301 105,8 5 508 105,7 1 1 Pest megye 2 648 819 112,3 2 234 110,5 6 6 Közép-Magyarország 12 008 120 107,2 4 162 106,4 I I Fejér 1 039 686 105,9 2 426 105,9 5 4 Komárom-Esztergom 863 515 112,6 2 743 112,7 3 3 Veszprém 703 486 112,8 1 940 113,3 9 8 Közép-Dunántúl 2 606 687 109,9 2 357 110,1 III III Győr-Moson-Sopron 1 264 629 105,3 2 851 105,0 2 2 Vas 626 115 101,7 2 385 102,2 4 5 Zala 592 508 107,3 2 025 107,8 7 7 Nyugat-Dunántúl 2 483 252 104,8 2 487 105,0 II II Baranya 731 605 107,5 1 841 107,8 10 10 Somogy 510 613 105,8 1 563 106,5 17 17 Tolna 425 321 110,2 1 774 111,3 13 13 Dél-Dunántúl 1 667 539 107,7 1 730 108,3 IV IV Borsod-Abaúj-Zemplén 1 192 988 105,6 1 670 106,8 15 15 Heves 583 589 112,3 1 834 113,0 12 11 Nógrád 246 963 98,7 1 167 99,8 20 20 Észak-Magyarország 2 023 540 106,5 1 627 107,6 VI VI Hajdú-Bihar 986 390 106,0 1 811 106,4 11 12 Jász-Nagykun-Szolnok 659 947 105,6 1 644 106,7 16 16 Szabolc-Szatmár-Bereg 779 395 107,5 1 359 108,2 19 19 Észak-Alföld 2 425 732 106,4 1 596 107,1 VII VII Bács-Kiskun 908 430 107,9 1 698 108,3 14 14 Békés 555 669 106,6 1 465 107,9 18 18 Csongrád 800 436 108,1 1 888 108,0 8 9 Dél-Alföld 2 264 535 107,6 1 692 108,2 V V Ország 25 479 405 107,2 2 534 107,3 6

Az egy főre jutó GDP az országos és a megyei átlag százalékában Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában a megyék átlagának százalékában 2006 2007 2006 2007 Budapest 220,7 217,4 292,2 285,5 Pest megye 85,6 88,2 113,4 115,8 Közép-Magyarország 165,7 164,3 219,4 215,8 Fejér 97,0 95,7 128,4 125,7 Komárom-Esztergom 103,1 108,2 136,5 142,2 Veszprém 72,5 76,6 96,0 100,6 Közép-Dunántúl 90,7 93,0 120,1 122,2 Győr-Moson-Sopron 115,1 112,5 152,4 147,8 Vas 98,8 94,1 130,8 123,6 Zala 79,6 79,9 105,4 105,0 Nyugat-Dunántúl 100,4 98,1 132,9 128,9 Baranya 72,4 72,7 95,8 95,4 Somogy 62,2 61,7 82,3 81,0 Tolna 67,5 70,0 89,4 92,0 Dél-Dunántúl 67,7 68,3 89,6 89,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 66,2 65,9 87,7 86,6 Heves 68,8 72,4 91,0 95,1 Nógrád 49,6 46,1 65,6 60,5 Észak-Magyarország 64,0 64,2 84,8 84,3 Hajdú-Bihar 72,1 71,5 95,5 93,9 Jász-Nagykun-Szolnok 65,3 64,9 86,4 85,2 Szabolc-Szatmár-Bereg 53,2 53,6 70,4 70,4 Észak-Alföld 63,2 63,0 83,6 82,7 Bács-Kiskun 66,4 67,0 87,9 88,0 Békés 57,5 57,8 76,1 75,9 Csongrád 74,0 74,5 98,0 97,9 Dél-Alföld 66,3 66,8 87,7 87,7 7

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-egység (PPS) az EU-27 átlagának százalékában 2006 2007 2006 2007 Budapest 33 141 33 959 140,4 136,4 Pest megye 12 859 13 772 54,5 55,3 Közép-Magyarország 24 876 25 662 105,4 103,1 Fejér 14 565 14 954 61,7 60,1 Komárom-Esztergom 15 484 16 910 65,6 67,9 Veszprém 10 890 11 959 46,1 48,0 Közép-Dunántúl 13 618 14 529 57,7 58,3 Győr-Moson-Sopron 17 278 17 579 73,2 70,6 Vas 14 838 14 702 62,9 59,0 Zala 11 953 12 486 50,6 50,1 Nyugat-Dunántúl 15 069 15 331 63,9 61,6 Baranya 10 863 11 350 46,0 45,6 Somogy 9 334 9 634 39,6 38,7 Tolna 10 141 10 940 43,0 43,9 Dél-Dunántúl 10 164 10 666 43,1 42,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 9 943 10 297 42,1 41,4 Heves 10 324 11 309 43,7 45,4 Nógrád 7 440 7 196 31,5 28,9 Észak-Magyarország 9 614 10 028 40,7 40,3 Hajdú-Bihar 10 825 11 164 45,9 44,8 Jász-Nagykun-Szolnok 9 804 10 136 41,5 40,7 Szabolc-Szatmár-Bereg 7 988 8 378 33,8 33,6 Észak-Alföld 9 483 9 841 40,2 39,5 Bács-Kiskun 9 973 10 469 42,3 42,0 Békés 8 633 9 029 36,6 36,3 Csongrád 11 114 11 641 47,1 46,7 Dél-Alföld 9 950 10 432 42,2 41,9 Ország 15 014 15 622 63,6 62,7 8

A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint 2006 2007 (alapáron, millió Ft) Budapest 17 488 1 435 934 6 182 621 7 636 043 15 630 1 402 632 6 599 515 8 017 777 Pest megye 50 362 692 346 1 294 780 2 037 488 54 234 845 149 1 369 765 2 269 148 Közép- Magyarország 67 850 2 128 280 7 477 401 9 673 531 69 864 2 247 781 7 969 280 10 286 925 Fejér 45 814 408 685 392 873 847 372 41 852 432 289 416 521 890 662 Komárom- Esztergom 23 491 374 484 264 050 662 025 30 071 433 221 276 450 739 742 Veszprém 26 633 195 941 316 149 538 723 33 000 215 336 354 315 602 651 Közép-Dunántúl 95 938 979 110 973 072 2 048 120 104 923 1 080 846 1 047 286 2 233 055 Győr-Moson-Sopron 39 792 512 428 484 945 1 037 165 41 605 537 222 504 535 1 083 362 Vas 30 811 231 461 269 164 531 436 40 278 208 476 287 616 536 370 Zala 25 612 163 263 287 939 476 814 27 501 179 864 300 215 507 580 Nyugat-Dunántúl 96 215 907 152 1 042 048 2 045 415 109 384 925 562 1 092 366 2 127 312 Baranya 47 192 148 769 391 441 587 402 40 616 157 775 428 349 626 740 Somogy 41 562 95 492 279 802 416 856 44 631 92 601 300 192 437 424 Tolna 39 958 116 084 177 101 333 143 35 692 138 265 190 400 364 357 Dél-Dunántúl 128 712 360 345 848 344 1 337 401 120 939 388 641 918 941 1 428 521 Borsod-Abaúj- Zemplén 39 495 412 784 522 917 975 196 38 812 422 907 560 271 1 021 990 Heves 25 060 184 518 239 198 448 776 24 609 209 537 265 794 499 940 Nógrád 8 106 70 959 137 030 216 095 8 946 65 496 137 122 211 564 Észak- Magyarország 72 661 668 261 899 145 1 640 067 72 367 697 940 963 187 1 733 494 Hajdú-Bihar 64 642 242 306 496 247 803 195 72 559 226 053 546 393 845 005 Jász-Nagykun- Szolnok 43 856 202 028 293 768 539 652 46 471 201 640 317 242 565 353 Szabolc-Szatmár- Bereg 55 473 175 792 394 861 626 126 54 899 189 586 423 195 667 680 Észak-Alföld 163 971 620 126 1 184 876 1 968 973 173 929 617 279 1 286 830 2 078 038 Bács-Kiskun 92 872 206 706 427 619 727 197 82 390 225 246 470 583 778 219 Békés 59 130 110 709 280 238 450 077 64 572 117 835 293 615 476 022 Csongrád 55 521 191 970 391 793 639 284 66 351 187 748 431 606 685 705 Dél-Alföld 207 523 509 385 1 099 650 1 816 558 213 313 530 829 1 195 804 1 939 946 Ország 832 870 6 172 659 13 524 536 20 530 065 864 719 6 488 878 14 473 694 21 827 291 9

A bruttó hozzáadott érték megoszlása területenként és a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2006 ország = 100,0 nemzetgazdaság = 100,0 (%) Budapest 2,1 23,3 45,7 37,2 0,2 18,8 81,0 100,0 Pest megye 6,0 11,2 9,6 9,9 2,5 34,0 63,5 100,0 Közép- Magyarország 8,1 34,5 55,3 47,1 0,7 22,0 77,3 100,0 Fejér 5,5 6,6 2,9 4,1 5,4 48,2 46,4 100,0 Komárom- Esztergom 2,8 6,1 2,0 3,2 3,5 56,6 39,9 100,0 Veszprém 3,2 3,2 2,3 2,6 4,9 36,4 58,7 100,0 Közép- Dunántúl 11,5 15,9 7,2 10,0 4,7 47,8 47,5 100,0 Győr-Moson- Sopron 4,8 8,3 3,6 5,1 3,8 49,4 46,8 100,0 Vas 3,7 3,7 2,0 2,6 5,8 43,6 50,6 100,0 Zala 3,1 2,6 2,1 2,3 5,4 34,2 60,4 100,0 Nyugat- Dunántúl 11,6 14,7 7,7 10,0 4,7 44,4 50,9 100,0 Baranya 5,7 2,4 2,9 2,9 8,0 25,3 66,6 100,0 Somogy 5,0 1,5 2,1 2,0 10,0 22,9 67,1 100,0 Tolna 4,8 1,9 1,3 1,6 12,0 34,8 53,2 100,0 Dél-Dunántúl 15,5 5,8 6,3 6,5 9,6 26,9 63,4 100,0 Borsod-Abaúj- Zemplén 4,7 6,7 3,9 4,8 4,0 42,3 53,6 100,0 Heves 3,0 3,0 1,8 2,2 5,6 41,1 53,3 100,0 Nógrád 1,0 1,1 1,0 1,1 3,8 32,8 63,4 100,0 Észak- Magyarország 8,7 10,8 6,6 8,0 4,4 40,7 54,8 100,0 Hajdú-Bihar 7,8 3,9 3,7 3,9 8,0 30,2 61,8 100,0 Jász-Nagykun- Szolnok 5,3 3,3 2,2 2,6 8,1 37,4 54,4 100,0 Szabolc-Szatmár- Bereg 6,7 2,8 2,9 3,0 8,9 28,1 63,1 100,0 Észak-Alföld 19,7 10,0 8,8 9,6 8,3 31,5 60,2 100,0 Bács-Kiskun 11,2 3,3 3,2 3,5 12,8 28,4 58,8 100,0 Békés 7,1 1,8 2,1 2,2 13,1 24,6 62,3 100,0 Csongrád 6,7 3,1 2,9 3,1 8,7 30,0 61,3 100,0 Dél-Alföld 24,9 8,3 8,1 8,8 11,4 28,0 60,5 100,0 Ország 100,0 100,0 100,0 100,0 4,1 30,1 65,9 100,0 10

A bruttó hozzáadott érték megoszlása területenként és a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2007 ország = 100,0 nemzetgazdaság = 100,0 (%) Budapest 1,8 21,6 45,6 36,7 0,2 17,5 82,3 100,0 Pest megye 6,3 13,0 9,5 10,4 2,4 37,2 60,4 100,0 Közép- Magyarország 8,1 34,6 55,1 47,1 0,7 21,9 77,5 100,0 Fejér 4,8 6,7 2,9 4,1 4,7 48,5 46,8 100,0 Komárom- Esztergom 3,5 6,7 1,9 3,4 4,1 58,6 37,4 100,0 Veszprém 3,8 3,3 2,4 2,8 5,5 35,7 58,8 100,0 Közép- Dunántúl 12,1 16,7 7,2 10,2 4,7 48,4 46,9 100,0 Győr-Moson- Sopron 4,8 8,3 3,5 5,0 3,8 49,6 46,6 100,0 Vas 4,7 3,2 2,0 2,5 7,5 38,9 53,6 100,0 Zala 3,2 2,8 2,1 2,3 5,4 35,4 59,1 100,0 Nyugat- Dunántúl 12,6 14,3 7,5 9,7 5,1 43,5 51,3 100,0 Baranya 4,7 2,4 3,0 2,9 6,5 25,2 68,3 100,0 Somogy 5,2 1,4 2,1 2,0 10,2 21,2 68,6 100,0 Tolna 4,1 2,1 1,3 1,7 9,8 37,9 52,3 100,0 Dél-Dunántúl 14,0 6,0 6,3 6,5 8,5 27,2 64,3 100,0 Borsod-Abaúj- Zemplén 4,5 6,5 3,9 4,7 3,8 41,4 54,8 100,0 Heves 2,8 3,2 1,8 2,3 4,9 41,9 53,2 100,0 Nógrád 1,0 1,0 0,9 1,0 4,2 31,0 64,8 100,0 Észak- Magyarország 8,4 10,8 6,7 7,9 4,2 40,3 55,6 100,0 Hajdú-Bihar 8,4 3,5 3,8 3,9 8,6 26,8 64,7 100,0 Jász-Nagykun- Szolnok 5,4 3,1 2,2 2,6 8,2 35,7 56,1 100,0 Szabolc-Szatmár- Bereg 6,3 2,9 2,9 3,1 8,2 28,4 63,4 100,0 Észak-Alföld 20,1 9,5 8,9 9,5 8,4 29,7 61,9 100,0 Bács-Kiskun 9,5 3,5 3,3 3,6 10,6 28,9 60,5 100,0 Békés 7,5 1,8 2,0 2,2 13,6 24,8 61,7 100,0 Csongrád 7,7 2,9 3,0 3,1 9,7 27,4 62,9 100,0 Dél-Alföld 24,7 8,2 8,3 8,9 11,0 27,4 61,6 100,0 Ország 100,0 100,0 100,0 100,0 4,0 29,7 66,3 100,0 11