Önkormányzati Informatikai Kerekasztal 2005. március 10. Piróth István IHM Stratégia és e-szolgáltatások Helyettes Államtitkárság
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az információs társadalom stratégia Közigazgatás főiránya A közigazgatás a Tartalom beavatkozási területhez tartozik elemei: működő belső folyamatok (back office) külső szolgáltatások (front office) dimenziói: központi kormányzati (államigazgatás), nem kormányzati államhatalmi szervek (például bíróságok, parlament), önkormányzatok
A Magyar Információs Társadalom Stratégia A Közigazgatás főirány központi kiemelt programjai: 1. e-önkormányzat 2. Közbiztonság 3. Építés- és közlekedéshatóság 4. Elektronikus adatgyûjtés 5. Közportál 6. GVOP 4.3 7. e-kormányzat 8. Igazságügy 9. Adó
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Mire jó az elektronikus kormányzat? szolgáltató állam állampolgár-központú, nyílt szerepfelfogású közszféra, amelyben az állam valóban szolgáltatásokat nyújt állampolgárainak
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az e-kormányzat jelentősége technológiai korszakváltás, szabályozási, szervezeti és humán dimenziók minőségi megváltoztatása, a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, belső folyamatainak reformja, a közigazgatás technológiai modernizációja, a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válása, az intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között,
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Beavatkozási területetek Gazdasági versenyképesség növelése Demokrácia fejlesztése Hatékony, olcsó, szolgáltató közigazgatás kialakítása Társadalmi bizalom növelése Az internet használatának elősegítése Az információs kultúra elterjesztése
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az e-kormányzat fejlesztése mint stratégiai eszköz megvalósulásának folyamatai: az ügyfelek igényeinek minél magasabb szinten történő kielégítése szolgáltatásorientált működés ügyfélorientált (20 nyilvános közszolgáltatás) a közigazgatás belső folyamatainak, hatékonyságának emelése az ügymenetek digitalizálása adat- és dokumentumkezelés kialakítása kormányzati elektronikus aláírás-rendszer PKI bevezetése kormányzaton belüli informatikai és kommunikációs rendszerek és alkalmazások integrációja
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az e-kormányzat fő területei a nyitott és átlátható közszféra megteremtése szolgáltatások, tartalmak hozzáférhetősége IKT-eszközök alkalmazása és használata az új lehetőségek proaktív módon történő alkalmazása
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az e-kormányzat programjai és az Európai Unió elvárásai Az Európai Bizottság The Role of egovernment for Europe's Future előírásai a közszolgáltatások online igénybevételéhez sokcsatornás elérés biztosítása (például PC, TV, mobil-terminálok), új szolgáltatások beindítása a nagy sávszélességű hálózatokon keresztül, a bizalom és a megbízhatóság növelése, a közszféra dokumentumai újrahasznosítása direktíváinak minél gyorsabb adaptálása, átvétele, elektronikus közbeszerzés, páneurópai szolgáltatások, az interoperabilitás keretrendszerének adaptálása 2003 végére a monitorozás (benchmarking) új megközelítésmódjainak kialakítása az egyablakos e-kormányzati szolgáltatások kiépítése
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az Európai Unió ajánlásai a 20 leginkább keresett szolgáltatás online elérhetővé tételéről A polgárok számára nyújtott szolgáltatások Az üzleti szféra számára nyújtott szolgáltatások Jövedelemadó adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról Munkavállalók részére nyújtott hozzájárulások Álláskeresés munkaügyi hivatalok Társasági adó
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az Európai Unió ajánlásai a 20 leginkább keresett szolgáltatás online elérhetővé tételéről Társadalombiztosítási kifizetések (legalább három az alábbi négy lehetőség közül) munkanélküliek járulékai gyermekek után járó pótlékok gyógyászati költségek tanulói ösztöndíjak Általános forgalmi adó Személyi dokumentumok útlevél, gépjárművezetői jogosítvány Új társaság bejegyzése
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az Európai Unió ajánlásai a 20 leginkább keresett szolgáltatás online elérhetővé tételéről Gépkocsik nyilvántartásba vétele új, használt, importált autók Adatközlés a statisztikai hivatalnak Építésiengedély-kérelem Vámnyilatkozat A rendőrségnek tett bejelentések pl. tolvajlás esetében Környezetvédelemmel összefüggő engedélyek Közkönyvtárak katalógusokhoz, keresési lehetőségekhez való hozzáférés Közbeszerzés
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az Európai Unió ajánlásai a 20 leginkább keresett szolgáltatás online elérhetővé tételéről Születési és házassági bizonyítványok kérelmezésük és kiadásuk Felsőbb oktatásba történő jelentkezés ide értve az egyetemeket is Költözés bejelentése lakcímváltozás Egészségüggyel összefüggő szolgáltatások pl. interaktív tanácskérési lehetőség a különböző kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések
A Magyar Információs Társadalom Stratégia 1. szint: információ Common List of Basic Public Services ) Online információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról ( ügyleírások ) 2. szint: egyirányú interaktivitás Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Common List of Basic Public Services ) 3. szint: kétirányú interaktivitás Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok online kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak online továbbíthatók 4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés tranzakció A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus: űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az elektronikus közigazgatási ügyintézés, szolgáltatás fejlettségének mérése (benchmarking) Magyarországi helyzetelemzés vállalatok adózás társadalombiztosítás adatszolgáltatás fejlettebb, kétoldalú és tranzakciós lehetőségek civil szervezetek információszolgáltatás egyszerű kommunikáció, információkérés A magyar államigazgatásban dolgozók többségének informatikai ismerete alacsony
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az e-kormányzat programjainak meghatározása közszféra belső és külső kapcsolatainak átalakítása tranzakciók ügyfelek igényeinek kielégítése ügyfélorientált működés rutinfeladatok adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatok kezelése, továbbítása) érdemi ügyintézés problémamegoldás
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az e-kormányzat programjainak meghatározása a belső folyamatok hatékonyságának emelésének megkövetelése az ügymenet digitalizálása a papírmentes iroda kialakítás ügyintézés gyorsaságának és megbízhatóságának megnövelése a köztisztviselők megszabadítása a rutinfeladatoktól figyelem a szakmai elemzésre, ügyfélkapcsolatokra a belső innovációs tartalékok feltárása a szervezeten belüli interaktivitás növelése
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az e-kormányzat programjainak meghatározása az egyes ötletek kiérlelésének meggyorsítása az ügyintézés jellegének átalakulása az adatbázisokból önkiszolgáló módon elérhető szolgáltatások részben az online kapcsolatokon alapuló azonnali, jelenlét nélküli ügyintézés mind a hivatal - és az állampolgár, mind pedig a hivatalok közötti kapcsolatban és az ügyfélszolgálati funkciók teljes átalakulása
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Az állami szerepvállalás - tartalomszolgáltatások üzleti szféra - public private partnership - egységes közszolgálati tartalomszolgáltatási stratégia - kormányportál - a minisztériumi, intézményi, önkormányzati stb. honlapok funkciója és szolgáltatási köre
Önkormányzatok támogatási pályázatai Önkormányzati pályázatok a múlt SZT-IS-8 Az önkormányzatok internetes aktivitását biztosító eszközök és szolgáltatások támogatása SZT-IS-9 Internetes adattartalmak előállításának támogatása SZT-IS-16 Bírák, ügyészek valamint bírósági és ügyészségi alkalmazottak számára, az otthoni internetelérhetőség technikai biztosításának támogatása és távoktatási csomag biztosítása SZT-IS 17 Önkormányzatok informatikai infrastruktúrája fejlesztésének támogatása
Önkormányzatok támogatási pályázatai Önkormányzati pályázatok a jelen IHM-ITP-1 edemokrácia önkormányzatok a világhálón önkormányzati infrastruktúra fejlesztési és internetszolgáltatási program IHM-ITP-3 esély a felzárkózásra (közösségi hozzáférési lehetőségek bővítésének támogatása) településeken a mindenki által hozzáférhető internetezési végpontok számának növelésére vonatkozó program IHM-ITP-17 Önkormányzati informatikai rendszerek bevezetésének, elterjesztésének és továbbfejlesztésének támogatása IHM-ITP-18 Helyi közösségek gazdasági versenyképességét és a lakosság életkörülményeit javító önkormányzati informatikai fejlesztések támogatása ITEM 2003
Önkormányzatok támogatási pályázatai Önkormányzati pályázatok jövő GVOP Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése
MITS e-önkormányzat Központi Kiemelt Program MITS e-önkormányzat Központi Kiemelt Program célkitűzései: eeurope 2005 alapszolgáltatások adaptálása (2006) közös önkormányzati portál (rendszer) (2004) komplex elektronikus közigazgatási alkalmazások implementálása (2006) információs infrastruktúra-menedzsment korszerűsítése (2006) humán erőforrás modernizációja (folyamatos)
A GVOP és a MITS e-önkormányzat KKP kapcsolódásai Támogatott területek: A 1. és 2. szolgáltatási szint meghaladása e-ügyintézés megvalósítása on-line közigazgatási információk szolgáltatása on-line településmarketing egyirányú interaktivitás alkalmazások integrált alrendszereinek létrehozása, bővítése, a meglévő alkalmazások integrálása magasabb szintű on-line ügyintézési szolgáltatások backoffice -ának megvalósulása
A GVOP és a MITS e-önkormányzat KKP kapcsolódásai Támogatott területek: a 3. szolgáltatási szint elérése kétirányú interaktivitás adatvagyon másodlagos felhasználása adatbázis-kezelő rendszerek implementálása adatintegráció, adatmigráció végrehajtása on-line és alternatív hozzáférési lehetőségek biztosítása folyamatos adat-frissítés megszervezése, biztosítása
A GVOP és a MITS e-önkormányzat KKP kapcsolódásai Fehér foltok: informatikai infrastruktúra menedzsment korszerűsítése kisebbségi önkormányzatok informatikai ellátottságának javítása alkalmazásszolgáltatói (ASP) lehetőségek megvalósítása kistérségi informatikai együttműködések kialakítása humán erőforrás korszerűsítése az önkormányzatok saját e-közigazgatás bevezetési stratégiájának (illetve részstratégiáinak) elkészítése vezetői információk, döntéstámogatás és tudásmenedzsment megvalósítása
A GVOP és a MITS e-önkormányzat KKP kapcsolódásai Gyors beavatkozást igénylő területek: többcélú kistérségi társulások informatikai szükséglet felmérése az e-közigazgatás bevezetéséhez kistérségi menedzserek és önkormányzati informatikusok továbbképzése az e-közigazgatás területén
A GVOP és a MITS e-önkormányzat KKP kapcsolódásai 10% 10% 5% EU ktgv önk 15% 60% PPP magán
Az IHM-ITP 17-es nyertesei kistérségenként
Az IHM-ITP 17-es nyertesei megyénként
Az IHM-ITP 17 pályázatai Az ITP 17 összes pályázatának megoszlása pályázatok száma 140 120 100 80 60 40 20 0 133 113 12 A B C
Az IHM-ITP 17 pályázatai ITP 17 nyertesek aránya 33,0 % 12,0 % 42,0 % A B C
Az IHM-ITP 17 pályázatai Az ITP 17 pályázat támogatási összegei 400 000 000 Ft 300 000 000 Ft 200 000 000 Ft 210 068 000 Ft 330 335 000 Ft 280 000 000 Ft A B C 100 000 000 Ft 0 Ft
Az IHM-ITP 17 pályázatai A back office és a front office megoldások aránya I. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 65,2% 34,8% 75 % 81,8 % 66,7 % 25,0 % 33,3 % 18,2 % A B B+ C BO FO
Az IHM-ITP 17 pályázatai A back office és a front office megoldások aránya II. 80 60 68,9 % 74,4 % 40 20 31,1 % 25,6 % BO FO 0 S S+
Az IHM-ITP 17 pályázatai Támogatott alkalmazások %-os aránya "A" témában 40 35 36,8 30 33,3 25 29,2 20 15 20,9 10 5 0 4,2 gazdálkodás pénzügy ügyvitel térinformatika honlap ügyintézés 4,2
Az IHM-ITP 17 pályázatai A támogatott alkalmazások %-os megoszlása "B" témában 40 35 30 25 20 15 10 5 0 36,8 21,1 21,1 10,5 5,3 5,3 gazdálkodás pénzügy ügyvitel térinformatika honlap ügyintézés
Az IHM-ITP 17 pályázatai A támogatott alkalmazások %-os megoszlása "C" témában 50 45 40 50 35 30 25 33,3 20 15 10 5 0 16,7 0 0 0 gazdálkodás pénzügy ügyvitel térinformatika honlap ügyintézés
Az IHM-ITP 17 pályázatai A támogatott alkalmazások %-os megoszlása az összes témában 30 25 28,6 20 22,4 15 16,3 10 10,2 12,2 10,2 5 0 gazdálkodás pénzügy ügyvitel térinformatika honlap ügyintézés
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program AZ INFORMATIKA LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI SZAKIGAZGATÁSBAN A GVOP 4.3.2 PÁLYÁZATI KOMPONENS TÜKRÉBEN
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Önkormányzati pályázatok jövő GVOP Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program MITS e-önkormányzat Központi Kiemelt Program célkitűzései: eeurope 2005 alapszolgáltatások adaptálása (2006) közös önkormányzati portál (rendszer) (2004) komplex elektronikus közigazgatási alkalmazások implementálása (2006) információs infrastruktúra-menedzsment korszerűsítése (2006) humán erőforrás modernizációja (folyamatos)
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Támogatott területek: A 1. és 2. szolgáltatási szint meghaladása e-ügyintézés megvalósítása on-line közigazgatási információk szolgáltatása on-line településmarketing egyirányú interaktivitás alkalmazások integrált alrendszereinek létrehozása, bővítése, a meglévő alkalmazások integrálása magasabb szintű on-line ügyintézési szolgáltatások backoffice -ának megvalósulása
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Támogatott területek: a 3. szolgáltatási szint elérése kétirányú interaktivitás adatvagyon másodlagos felhasználása adatbázis-kezelő rendszerek implementálása adatintegráció, adatmigráció végrehajtása on-line és alternatív hozzáférési lehetőségek biztosítása folyamatos adat-frissítés megszervezése, biztosítása
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Fehér foltok: informatikai infrastruktúra menedzsment korszerűsítése kisebbségi önkormányzatok informatikai ellátottságának javítása alkalmazásszolgáltatói (ASP) lehetőségek megvalósítása kistérségi informatikai együttműködések kialakítása humán erőforrás korszerűsítése az önkormányzatok saját e-közigazgatás bevezetési stratégiájának (illetve részstratégiáinak) elkészítése vezetői információk, döntéstámogatás és tudásmenedzsment megvalósítása
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Gyors beavatkozást igénylő területek: többcélú kistérségi társulások informatikai szükséglet felmérése az e-közigazgatás bevezetéséhez kistérségi menedzserek és önkormányzati informatikusok továbbképzése az e- közigazgatás területén
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program az adatvagyon, mint információ 1. megbecsülhető-e a mértéke? 2. felbecsülhető-e az értéke? cél: az adatvagyon piac-konformmá tétele (DE: back office!)
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Miért? vonzóvá válhat a település a beruházók számára ösztönző lehet új munkahelyek teremtésére, a meglévők megtartására csökkenővé válhat a munkanélküliség növekedhet a foglalkoztatottság ösztönözheti a a gazdaság-fejlesztő és munkahelyteremtő beruházásokat, fejlesztéseket
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Mert: a potenciális beruházók és befektetők tájékozódhatnak a település fontos paramétereiről vonzó tulajdonságairól a tervezett befektetés, fejlesztés (idegenforgalom, üdülési-, kulturális-, gyógy-, sport-turizmus, logisztikai szolgáltatás, ipari gyártás, energiatermelés stb.) szempontjából
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A gazdaságilag fontosabb adatszolgáltató területek lehetnek a következők: a földrajzi adottságok, domborzat, környezetterhelés, a fizikai infrastruktúra, közlekedés, energiaellátás, vízellátás, távközlés, informatika, internet stb. a humán erőforrás, képzett, tapasztalattal bíró mobil munkaerő, az intézményi infrastruktúra, ipari, kereskedelmi, közigazgatási, pénzügyi szervezetek, képzési-, kutató-, átképzési intézmények,
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Tehát: fejleszthetőbbé válik az infrastruktúra (ipari parkok létesítése, útépítés stb.), ami ösztönzi a vállalkozások betelepülését; informatikai és e-közigazgatás fejlesztések a vállalkozás- és befektetésbarát gazdaság-politikával, az adókedvezményekkel, a gyors, bürokrácia-mentes ügyintézéssel, a kapcsolatépítéssel (Public Private Partnership) támogathatják a befektetőket, vállalkozásokat; az ország más településeinek vagy más országok állampolgárai, vállalkozásai, intézményei megismerik és ezáltal még inkább igénybe veszik a települések vállalkozóinak, közép- és kisvállalkozásainak termékeit, szolgáltatásait;
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program És még: a település-marketing megismertetheti a hazai és külföldi érdeklődőkkel a települések történelmi nevezetességeit, kulturális és sport-lehetőségeit, szálláshelyeit, vendéglátóhelyeit, eseményeit, rendezvényeit, így elősegíthetik a turista-forgalmat, a kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátó egységek rendezvények látogatottságának, bevételeinek növekedést; a közérdekű önkormányzati adatvagyon másodlagos felhasználási lehetőségeinek megteremtése EU-s elvárás is, ahhoz azonban, hogy a csatlakozásból származó előnyök kihasználhatók lehessenek, a településeknek is teljesíteni kell az uniós elvárásokat;
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise adatbázis-kezelő alkalmazások erősségek az önkormányzatoknál történik rendszeres adatgyűjtés és adatfeldolgozás, amelyet valamilyen számítástechnikai alkalmazások támogatnak lehetőségek az adatmigráció és konszolidáció módszertanának kerületi szintű centralizálása integrált alkalmazások kialakítása gyengeségek a működő alkalmazások színvonala és szerkezete eltérő inkább egyszerű adatállományok vannak, korszerű adatbázis-kezelő alkalmazások aránya alacsony veszélyek a lehetőségek elérése és fejlesztése az egyszeri beruházáson túlmenően új és rendszeres kiadásként jelentkezik az önkormányzatok költségvetésében
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise döntéshozók és alkalmazottak informatikai ismerete erősségek a számítástechnikai eszközök alkalmazása a napi munkavégzésben általánosan elterjedt az internet-hozzáférés a hivatalban biztosított gyengeségek a számítástechnikai eszközök, illetve az informatikai megoldások lehetséges kihasználása alacsony fokú az alkalmazottak lassan és nehézkesen fogadják be az esetleges új fejlesztéseket lehetőségek ismeretszerzési, tájékozódási alkalmak köre széles (roadshow-k, konferenciák stb.) átképzésre, továbbképzésre rendelkezésre állnak eszközök (tanfolyamok, tankönyvek stb.) veszélyek a tájékozódási és képzési lehetőségek költség- és időigényesek az átképzés és a továbbképzés alkalmai és a várható eredményei nem ismertek kellőképpen
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise informatikai humán erőforrások erősségek fel- és elismert az informatikáért felelős önálló személyzet szükségessége a hivatalban (önálló szervezeti egység vagy külső munkatárs) lehetőségek az informatikai feladatatok ellátásához szükséges erőforrások kistérségi szintű centralizálása szakmai képzések, továbbképzések gyengeségek önálló személyzet felállítására vagy külső munkatárs megfizetésére kevés az anyagi erőforrás az informatikával foglalkozó személyzet fejlesztése és ellenőrzése nem megoldott veszélyek vezetői bizalmatlanság az erőforrás-koncentráció és feladatcentralizáció irányában alacsony a képzésre fordítható költségvetési forrás
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise számítástechnikai infrastruktúra erősségek minden önkormányzati intézmény rendelkezik számítástechnikai alapinfrastruktúrával (hw, sw) gyengeségek a jelenleg használatban lévő alapinfrastruktúra nagy része elavult, illetve eltérő minőségű lehetőségek a piacon rendelkezésre áll a korszerű számítástechnikai infrastruktúra kistérségi szintű centralizált fejlesztési/beruházási terv segítségével a beszerzés költsége csökkenthető, a minőség szintje növelhető veszélyek az egyedi beszerzések és fejlesztések fajlagosan drágábbak, és minőségi szintjük nem azonos jelenleg nincsenek szakmai ajánlások és szabványok sem a technológiára sem a sw-re
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise internet-alkalmazás erősségek az önkormányzatok már rendelkeznek saját honlappal, és a közeljövőben tervezik továbbfejlesztését az önkormányzatoknál rendszeres információ-szerzésre is használják az internetet (pl. pályázatfigyelés) gyengeségek az internet alkalmazása általában nem épült be a napi feladatellátásba. a web-technológia nem vagy kevéssé elterjedt mind a back office-ban, mind a front office-ban, mind a LAN-ban, mind az intratnetben, mind az extranetben lehetőségek közös, kistérségi gyűjtőportál létrehozása és üzemeltetése alkalmazásintegrációs eszközökkel rendelkező, korszerű web-módszertan alkalmazása veszélyek a korszerű technológiák beszerzésére és fenntartására nincsenek költségvetési források, a beszállítóknak nincsenek önkormányzati tapasztalataik
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise internet-hozzáférés erősségek a legtöbb önkormányzati intézmény rendelkezik valamilyen interneteléréssel gyengeségek jelenleg a legkevésbé elterjedt a szélessávú internet-hozzáférés lehetőségek pályázati támogatások (Közháló, e- Magyarország pontok) veszélyek a szélessávú interenet-hozzáférésre való lassú vagy eltérő időpontban történő átállás veszélyezteti a centralizált fejlesztések kihasználtságának elvárt mértékének elérését
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise adatvagyon-hasznosítási folyamatok erősségek az önkormányzatoknál komoly szándék van az adatvagyon-hasznosítás kiépítésére és a folyamatok fejlesztésére gyengeségek az adatvagyon kezelésének jelenlegi eljárásai nem eléggé hatékonyak az adatvagyon-hasznosítás folyamata input -jainak informatikai támogatottsága jelenleg alacsony mértékű lehetőségek adatvagyon-kezelés korszerűsítése integrált ICT eszközökkel az alkalmazások kerületi szintű centralizálásával a folyamatok integrálása növeli az adatvagyon-hasznosítás hatékonyságát veszélyek a tárgyi eszköz feltételeihez komoly pénzügyi erőforrás szükséges az adatvagyon korszerű kezelésének feltételeihez kerületi rendeletek megalkotása és magasabb szintű jogszabályok figyelembe vétele szükséges
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise az adatvagyon hasznosítására fordítható pénzügyi eszközök erősségek az önkormányzatok felismerték az adatvagyon-hasznosítás költséghaszon elemzésének jelentőségét és a feltételeket jelentő fejlesztési beruházások szükségességét lehetőségek hazai és EU-s támogatási források segítik az indokolt kiadások kiegészítését, gyengeségek a felismerések ellenére az önkormányzatok költségvetésében nincs elkülönített keret az adatvagyon-hasznosításához szükséges fejlesztések elvégzéséhez veszélyek a támogatási források mellett szükséges az önkormányzati önerő megléte is, ami a költségvetési tervezés újragondolását igényli,
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise adatvagyon-hasznosítási részstratégia erősségek az önkormányzatok rendelkeznek informatikai stratégiai alapkoncepciókkal, az önkormányzatok szükségét érzik általában a stratégia-alkotásnak, lehetőségek megfelelő szakmai-módszertani háttér áll rendelkezésre az önkormányzatok e- közigazgatás bevezetési stratégiájának, illetve az ahhoz szükséges részstratégiák elkészítéséhez (MITS) gyengeségek az önkormányzatoknak sincs érvényben lévő, e-közigazgatás bevezetési stratégiája, az e-közigazgatás bevezetéséhez szükséges részstratégiák (informatikai, adatvagyonhasznosítási, IT-biztonság részstratégia stb.) nincsenek, veszélyek amíg az önkormányzatoknak (kitérségnek) nincs saját e-közigazgatás bevezetési stratégiája, illetve az ahhoz szükséges részstratégiái, addig nem vagy nehezen tud eredményesen fejleszteni vagy állami pályázatokon részt venni,
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise az adatvagyon hasznosításához szükséges fejlesztések 1. erősségek az önkormányzatok általában tisztában vannak az adatai értékével, illetve az többszöri felhasználási lehetőségek kihasználásának fontosságával gyengeségek az önkormányzatoknál lévő adatvagyon hasznosításának ITC alapfeltételei általában hiányoznak, az adatállományok rendezetlenek mind az adatstruktúrák, mind adathordozók tekintetében az adatvagyon-hasznosítás technológiai feltételeinek rendszere fejlesztéséhez folyamatosan rendelkezésre álló szakismeret és kiszámítható költségvetés hiányzik
A GVOP 4.3.2. SWOT analízise az adatvagyon hasznosításához szükséges fejlesztések 2. lehetőségek az adatvagyon-hasznosítás technológiai, tárgyi és humán erőforrásának rendelkezésre állását kistérségi szintű együttműködésben könnyebb ellátni, az adatvagyon értékesítéséből származó bevétel tervezhető pénzügyi erőforrás lehet (ami visszaforgatható a fejlesztésekbe) veszélyek az adatvagyon másodlagos hasznosításának, piacosításának nincs kialakult gyakorlata az önkormányzatoknál a piaci igények, és az adatok értékének eladási mértéke jelenleg nem kiszámítható
GVOP 4.3.2. pályázat írás 1. Mi az adatvagyon? Mi a közérdekű adatvagyon? 2. Milyen az adatvagyon jelenlegi állapota? Milyenné kellene válnia? 3. Mit jelent az adatvagyon hasznosítása? Mi a másodlagos hasznosítás? 4. Kik pályázhatnak? Kik pályázzanak? 5. Mit kellene csinálni a pályázati programban? 6. Mi a saját erő? 7. Hogyan illeszkedik a GVOP 4.3.2. komponens a többi e-közigazgatás pályázathoz?
GVOP 4.3.2. pályázat írás 8. Mitől lesz sikeres egy pályázat? 9. Miért szükséges stratégia és hogyan kell elkészíteni? 10. Melyek a programtervezés legfontosabb módszertani eszközei? 11. Miért van szükséges projekt-menedzsmentre? 12. Kik írják meg a pályázatot? Mi a sikerdíj? Mikor kell közbeszerzés?
GVOP 4.3. pályázati adatok GVOP 4.3.1. komponens (2004) Költségvetése (2004-2006): 11.486 mft Beérkezett pályázatok: 56 db Igényelt támogatás: 18.413 mft Támogatott pályázatok: 29 db
GVOP 4.3. pályázati adatok GVOP 4.3.2. komponens (2004) Költségvetése (2004-2006): 1.463 mft Beérkezett pályázatok: 41 db Igényelt támogatás: 3.649 mft Támogatott pályázatok: 11 db (Bíráló bizottsági munka folyamatban)
II. NFT Célok Tervek Lehetőségek
Kérem, tegyék fel kérdéseiket Piróth István IHM Stratégia és e-szolgáltatások Helyettes Államtitkárság istvan.piroth@ihm.gov.hu