IKT szakemberek kapcsolatban: nem rutin jellegű képességek fejlesztése mobiltelefonos játékkal A MÓDSZER
IKT szakemberek kapcsolatban: Új nem rutin jellegű képességek mobil játékalapú tanulása (INTOUCH-ICT) 2013-1-TR1-LEO05-47534 WP 5: m-learning TRÉNEREK Task 5.1: IKT munkaerőpiac - INTOUCH-ICT módszer A jelentés a Sapienza Innovazione vezetésével és a projekt partnerség közreműködésével készült Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez az Egész Életen át Tartó Tanulás Program keretében, a projektet a Török Köztáraság EU Ügyekért felelős Minisztériuma és az Európai Unió Oktatási és Ifjúsági Központja irányítja (Török Nemzeti Iorda http://www.ua.gov.tr) Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ nézeteit t ükrözi, sem az Európai Bizottság, sem a Török Nemzeti Iroda nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.
ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK A JÖVŐ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS PIACÁN Az információ - és kommunikációtechnológiai szektorban (IKT) tevékenykedő kis - és középvállalatoknál (KKV) egyértelmű tendencia látszik a nem-rutin jellegű munkahelyi kihívások megoldásához szükséges készségek portfóliójának szélesedésére. Mindez a munkaadók oldalán növekvő igényként jelentkezik az olyan kulcskompetenciákra, mint a probléma megoldás, az önérvényesítés, vagy a kommunikáció. Mivel szokványos kihívásokhoz és szakmai kérdésekhez kapcsolódó készségekről van szó, nevezzük őket egyszerűen nem-rutin készségeknek. Annak érdekében, hogy az üzleti szféra szereplői megfelelően tudjanak alkalmazkodni a jelenlegi és a jövőben piaci változásokhoz, szükséges, hogy a vállalatok és dolgozóik felkészülten reagáljanak. Ezt figyelembe véve elsődleges célunk, hogy az elfoglalt, gyakran időhiánnyal küzdő szakemberek számára rugalmasabb és kényelmesebb alternatívát kínáljunk a tréningekhez való hozzáférésre. Feladatunk, hogy minél szélesebb körben ismertté tegyük az innovatív megközelítést, hogy a készségfejlesztés mobil telefonon keresztül is lehetséges.
TARTALOMJEGYZÉK ÁTFOGÓ KULCSKOMPETENCIÁK IRÁNTI IGÉNY A MUNKAERŐPIACI KOMPETENCIA KERESLET ÉS KÍNÁLAT TALÁLKOZÁSA ÚJ KÉSZSÉGET ÚJ MUNKÁHOZ KULCSKOMPETENCIÁK A KKV SZEKTORBAN NEM RUTIN KÉSZSÉGEK HIÁNYA KULCSKOMPETENCIÁK A TANULÁS AZ ÉLET RÉSZE FELNŐTT TANULÓK ÚJ KÖRE ÚJ TANULÁSI MÓDSZEREK ÚJ OKTATÁS-SZOLGÁLTATÓK ÚJ MEGKÖZELÍTÉS IKT KKVk a PARTNER ORSZÁGOKBAN TÖRÖKORSZÁG OLASZORSZÁG SVÉDORSZÁG MAGYARORSZÁG INTOUCH-ICT CÉLCSOPORTOK TRÉNEREK ÉS TANÁCSADÓK ÜZLETI SZOLGÁLTATÓ KKVk MUNKAVÁLLALÓK SZAKKÉPZÉSI ÉS OKTATÁSI SZERVEZETEK INTOUCH-ICT ESZKÖZTÁR M-LEARNING JÓ GYAKORLATOK AZ OKTATÁSBAN ÉS FELNŐTTKÉPZÉSBEN KKVk VERESENYKÉPESSÉGÉT SEGÍTŐ TOP 10 EUROPAI KÉSZSÉG 20 LÉNYEGES OKTATÓHELYZET A VERSENYKÉPESSÉG FEJLESZTÉSÉRE FORGATÓKÖNYVEK ÉS ÚTMUTATÓ A MOBIL TECHNOLÓGIA HASZNÁLATÁHOZ A TANULÁSBAN, OKTATÁSBAN ÉS A KKVk VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉHEZ: ÚJ KÉSZSÉGEK KÉZIKÖNYVE
Átfogó kulcskompetenciák iránti igény A MUNKAERŐPIACI KOMPETENCIA KERESLET ÉS KÍNÁLAT TALÁLKOZÁSA vezetői készségekkel rendelkeznek, ezen Az INTOUCH-ICT projekt innovatív megközelítésből indul ki, mely lehetővé teszi az új generációk számára, hogy lényeges nem-rutin munkafeladatokhoz szükséges készségeiket rugalmasan, innovatív technológiával és az üzelti szektor sajátosságainak figyelembe vételével, a munkaerőpiac új igényeinek megfelelően fejlesszék. A Partnerség az új készséget új munkához elvet követve egy innovatív, ad hoc m-learning oktatócsomagot a dolgozó felnőttek számára, amelynek révén kulcsfontosságú nem rutin készségeiket okostelefon és tablet segtíségével fejleszthetik és a tanulást rugalmasan alakíthatják egyéni igényeikhez. felül, meg is kell tartaniuk és folyamatosan fejleszetiük kell őket. Az INTOUCH-ICT közelebb hozza a mobil telefonon történő tanulást a KKVk világához, elősegítve, hogy az IKT területén is mindennapossá váljon a készségfejlesztés, javuljon a dolgozók közötti interakciók és együttműködés minősége, és alkalmasabbá váljanak a munkaerőpiac és a gazdasági átalakulásából fakadó kihívásoknak való megfelelésre. nem-rutin készségek tanulása játékosan és mobilan A jelen munkavállalónak tudása hamar elévül, hiszen a környezet gyorsan változik, ezért a karrier érdekében folyamatos szakmai fejlődésre van szükség. A munkáltatók számára is nehézséget okoz a megfelelő munkaerő megtalálása a szükséges dolgozói kompetenciák hiányában. Versenyre kell kelniük a legtehetségesebbekért, akik
Új készséget új munkához KULCSKÉSZSÉGEK A KKV SZEKTORBAN A vállalkozók és a vállakozások a gazdaság növekedés és a munkahelyteremtés fontos motorjai. A 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató KKV-k a G20 országokban az aktív munkavállalók átlagosan 2/3-át foglalkoztatják. A nagyvállalatokhoz képest a KKVk nagyobb valószínűséggel bővítenek, illetve alkalmaznak korábban munkanélkülieket. NEM RUTIN KÉSZSÉGEK HIÁNYA A készségek a 21. században mintegy általános valutává váltak, hiszen a veresenypozíció meghatározói a munkaerőpiacon. Olyannyira gyorsan változik a világ, hogy a kompetencia, amelyet ma elsajátítunk 5 év múlva már elévül és a polcon porosodhat. Jellemző és egyre erősebb az a tendencia, hogy még a legmagasan képzettebbeknek és a legtehetségesebbeknek is folyamatosan fejleszteniük, napra készen kell tartaniuk készségeiket. A legproblémásabb területek közé a kereskedelem, a számolás, az írniolvasni tudás/olvasottság, az IT és a kiegészítő soft skillek tartoznak. Az eredményesség maximalizálása érdekében a munkavállalóknak új üzleti modellekhez kell alkalmazkodniuk; jobb menedzsment adottságokra van szükségük, illetve a a szükséges készségekkel fel kell vértezniük dolgozóikat. Adolgozók egyre több időt fordítanak nem-rutin jellegű személyközi vagy elemző feladatokra, míg manuális és rutin feladatok aránya csökkent. KULCS KOMPETENCIÁK A képzett munkerő iránti igénnyel párhuzamosan emelkedik a kommunikációs készségek és a technikai gyakorlottság szükségessége. Az olyan készségek megléte, mint az önérvényesítés, a kutatás, a kritikus gondolkodás és a kommunikáció szinte minden pozícióban elengedhetetlen. A legelismertebb kompeteciák között a következők szerepelnek; kommunikáció, információ menedzsment, számolás, problémamegoldás, pozitív attitűdök és viselkedés tanúsítása, felelősségteljesség, alkalmazkodókészség, folyamatos tanulás, biztonságos munkavégzés, másokkal való együttműködés projektekben és feladatokban. A közeljövő legfontosabb készségei pedig a kutatás (felkutatás, olvasás, megértés, idézés, elemzés, szintetizálás, feldolgozásalkalmazás, következtetés, összefüggések meglátása); gondolkodás (kritikai gondolkodás, szisztematikus gondolkodás, kreatív gondolkodás); mentorálás (elősegíteni a csapat előrehaladást, csapatmunkát); döntéshozás (szempontok és értékmérők tisztázása, döntéselemzés); kommunikáció (szervezés, beszéd, írás, illusztráció);
keretezés (problémák azonosítása & elemzése); elemzés (jelenlegi és jövőbeni feltételek; új fejlemények azonosítása); előrejelzés (rendszer modellek, elemzési eszközök, mutatók, idősorok, forgatókönyvek, stb.); előrelátás (jövőkép kialakítása); tervezés (stratégiák, tervek és célok); változáskezelés (változás menedzsment, projekt menedzsment). A TANULÁS AZ ÉLET RÉSZE Fennmarad az igény az alacsonyan kvalifikált pozíciók betöltői iránt, ezekre azonban többen pályáznak, köztük magasabb iskolai végzettséggel és készségekkel rendelkező emberek is. A jövő pozíciói fejlettebb és erősen specializált készségekre épülnek, mindazonáltal a gyors változás meghatározó. Ezidáig a technológiai fejlődés a magasabb szintű készségekkel rendelkezők kilátásait javította, a rutin jellegű és manuális feladatokat ellátók iránti igény pedig visszaesett. A készségfejlesztés jelentősebb és hatásosabb lehet, ha a tanulás és a munka világa összekapcsolódik. A munkahelyi tanulás valós, életszerű élményeken keresztül segíti elő a hard skillek, azaz konkrétabb kérszségek fejlesztését, ilyen például a modern eszközök kezelése, egyszersmind a soft skillek, azaz puha készségek gyarapítását, ilyen a csapatmunka, a kommunikáció, vagy a tárgyalástechnika. A készségfejlesztő programoknak jelentéstelinek és egyben rugalmasnak is kell lennie, mint tartalmát, mind a tudásátadás módját illetően (részmunkaidő, rugalmas időbeosztás, megfelelő helyszínválasztás) alkalmazkodnia kell a felnőtt tanulók szükségleteihez. További változó tedencia rajzolódik ki a munkavégzés módját illetően, a dolgozók egyre nagyobb rugalmassághoz szoknak. Becslések szerint 2015-ben 1.3 milliárd volt a virtuális bedolgozók száma az okostelefonoknak és tableteknek köszönhetően, melyek gyakorlatilag bárhonnan lehetővé teszik a munkavégzést. A mozgás közbeni, ambuláns munkavégzés szintén kihívásokat tartogat a munkaadók és munkavállalkók között viszony tekintetében, mivel csökken a köztük való személyes interakciók aránya. Ilyesformán, az egyéni munkavégzés miatt a hangsúly egyre inkább az önérvényesítés, önmenedzsment felé toldóik el. FELNŐTT TANULÓK ÚJ KÖRE A formális tanulási helyzeten számos más helyzetben is tanulás történik, a csalásban, a munkahelyen, vagy az önmagunk által kezdeményezett tevékenységek keretében. Sokak számára a hagyományos oktatás nem biztosítja mindazon készségeket, amelyekre szükség van a kívánt pozíció betöltéséhez. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum), Globális Kockázatokról szóló 2014-es jelentése szerint: Számos friss diplomás szembesül azzal, hogy egyetemi tanulmányaik után mely gyakran igen költséges híjján vannak a gyorsan változó munkaerőpiacon keresett gyakorlati és szakmai ismereteknek. Elengedhetetlen a készségeket rugalmasan kezelni, az aktuális kihívásokhoz alkalmazkodva. Ahhoz tehát, hogy az új
készségek hosszú távon is értékesek maradjanak, folyamatosan napra készen kell őket tartani. Szerencsére a technikai fejlődés egyúttal új lehetőségeket is teremt az élethosszig tartó tanulásra és az oktatás új módjaira. Az élethosszig tartó tanulás mind a magas képzett munakerő, mind a képzettséget nem igénylő foglalkozások esetén fontos. A technológia-intenzív szektorokban dolgozóknak folyamatosan frissíteni kell a kompetenciáikat, hogy lépést tartsanak a technológia haladásával. Ezzel szemben az alacsony képzettséget igénylő iparágak dolgozóinak meg kell tanulniuk gyorsan alkalmazkodni, hiszen esetükben, a gépek és a technológia átveszi a rutin feladatok ellátását, illetve a vállalatok áttelepítik ezeket a folyamatokat olyan országokba, ahol olcsóbb a munkaerő. Mindezek miatt esetükben nagyobb a munkahely elvesztésének veszélye. ÚJ TANULÁSI MÓDSZEREK Az oktatás, a képzettségek és a munka világa közötti eltérések és hiányosságok sok szereplőt érintenek: első sorban azokat a fiatalokat, akik nem találnak munkát; a munkaadókat, akik bár hasznot termelnek, mégsem feltétlenül jutnak megfelelően képzett munkaerőhöz; de nagyban érintik az oktatási szférát is, ami sokszor figyelmen kívül hagyja a munkaerőpiaci igényeket és tanulóik leendő foglalkoztatási helyzetét. Munkahelyi tréningek révén a fiatal dolgozók motiválhatók az oktatási rendszerrel való kapcsolatban maradásra/ kapcsolat újrafelvételre; illetve folyamatosabbá és könnyebbé teszik az oktatási rendszerből a munka világába való átlépést. ÚJ OKTATÁS-SZOLGÁLTATÓK A piaci igények nyomán az oktatás szolgáltatás új fromái jelennek meg. Ide tartozik például a munkahelyi oktatás ( on-thejob tanulás, azaz munka közben megvalósuló tanulás vagy a gyakornoki program, mely elsősorban a műszaki oktatásra és a szakképzésre jellemző). Az elmélet, a gyakrolati tapasztalat és a tanultak alkalmazásához szükséges készségek ötvözete fontos az egyetemisták számára is. Az emberek leginkább a munka közben megvalósuló tanulást és a hands-on tanulást részesítik előnyben, amikor gyakorlatban kipróbálhatják és tanulják meg a dolgokat. A kívánt tanulási forma és a jelenlegi oktatási rendszer kínálta oktatási mód nagyban eltérnek egymástól. ÚJ MEGKÖZELÍTÉS Napjaink munkafeladatai egyre inkább megkövetelik az analitikus, kommunikációs, technológiai ismereteket, ezzel együtt pedig nő az igény a kifinomultabb készségek iránt; a gyenge írás és számolási készséggel rendelkezők számára ez nagy kockázatot jelent. Az információfeldolgozás terén való elmaradás alapvető szolgáltatásoktól, jobban fizetett állásoktól, továbbá a munkaerőpiaci versenyképesség fenntartásához szükséges továbbtanulás és továbbképzés bizonyos lehetőségeitől foszthatja meg a felnőtteket. A praktikus megoldás az oktatás, a
készségfejlesztés és a munka világának mind szorosabb összfonásában keresendő. Az IKT területén dolgozóknak olyan tudás-mixre van szükségük, melyben általános és specifikus készségek egyaránt megtalálhatók. Általános trend, hogy a rutinfeladatok automatizálásra kerülenk és elvégzésüket mindikább átveszik a gépek, míg az emberek a nem-rutin jellegű feladatokat látják el. Az ez utóbbira felvértező kritikus fontosságú új készségek fehér hollónak számítanak, és egyenlőtlenül oszlanak el a világon, ezért a vállalatoknak innovatív módszereket kell kidolgozniuk a fejvadászatra és a készségek fejlesztésére, a tapasztalatok megosztására. Az Intouch-ICT projekt az Új Készséget Új munkához stertégiát követi. Szorosabb kapcsolatok kialakítását ösztönzi a szakképzés és munka világa között, mely tükrözi a munkaerőpiaci igényeket. A projekt az IKT szektorra koncentrál, ezen belül is azokra a kompetenciákra és készségekre, melyekre itt szükség van, és ezeket építi vissza az oktatásba. Hangsúlyt helyez a tanulás/oktatás és a munka összhangolásának elősegítésére. NYITOTT TANULÁSI KÖRNYEZET IKT KKVk SZÁMÁRA
IKT KKVk a partner országokban TÖRÖKORSZÁG A török IKT KKV-k esetében a legnagyobb veszélyforrás a tréning és készségfejlesztés fontosságának alábecslése. A vállalatok elsősorban egésszégügyi, biztonsági és munkaspecifikus kérdésekre koncentrálnak, ugyanakkor legtöbbjük nem rendelekzik humánerőforrás kérdésekért felelős osztállyal vagy személyzettel. A török állampolgárok részvételi aránya igen alacsony a nem formális továbbtanulásban. A tréninglehetőségekhez való hozzájutás (ide értve a szakképzést és a tudásintenzív készségfejlest) pedig egyenlőtlen a munkavállalók között. Elsősorban a magasan és közepesen képzett munkaerő részesül benne. A török KKVk többsége nem rendelkezik hatástanulmánnyal a tréningek üzletvitelre, ill. helyi és iparági viszonyokra gyakorolt befolyásáról; mindez nem kedvez a munkaerő képzése és fejlesztése iránti érdeklődésnek. A KKVk közötti gyenge együttműködés nagy hátrány Törökországban. Különösen a családi tulajdonban lévő és kevéssé intézményesített KKVk-ra igaz, hogy a vezetőség szemléletéből vagy a humán erőforrás fejlesztésének elhanyagolásávól fakadóan nem invesztálnak a belső oktatásba. A képzésre való ráfordítást pénzkidobásnak tartják, ugyanakkor nem veszik számításba, hogy mekkora többletköltséget jelent a nem megfelelő munkaerő alkalmazása, foglalkoztatása. Attól tartanak, hogy a képzett munkatársak elmennek a cégtől, ha tudásuk-képességeik tovább gyarapodnak. OLASZORSZÁG Olaszország tipikusan KKV gazdaság, ahol arányait tekintve nagyszámú KKV és vállalkozás működik; a gazdaság nélkülözhetetlen szegmensét jelentik, mivel az innováció, a növekedés és a munkahely teremtés húzóerejét jelentik. Az elmúlt években egyszerűsítették a vállalkozásokkal szembeni adminisztratív korlátozásokat, szabályokat és eljárásokat. Ezen kívül fontos lépések történtek a KKV-k finanszírozási forráshoz jutását megkönnyítendő és segítendő őket a gazdasági válság idején. Az olasz KKVk sikerének egyik kulcsa a hálózatosodásban keresendő. Helyi kapcsolatrendszereket építenek ki, amelyek folyamatosan együttműködnek a nemzeti és regionális szint koordináló szerveivel, melyeknek célja a KKVk támogatása szervezési és képzési kérdésekben. A készség- és tudásfejlesztés legjobb módjai ebben az esetben nem hagyományosak (munkatárssal való tapasztalatcsere és viszont-ellenőrzés, benchmarking eszközök). Jó gyakorlatok révén a vállalkozás oktatók és társadalmi-vállalati mediátorok a nem formális készségek oktatásába és az élethosszig tartó tanulás folyamatába is bekapcsolódtak. Néhány projekt kapcsán ún. Változás Laborok jöttek létre a résztvevő változás menedzsment támogatására, melyek, mint interaktív tanulásösztönzők
működnek ahol a vállalkozók, műszaki szakemberek és tanácsadók értekezhetnek a lehetséges megoldásokról, jó gyakorlatokat oszthatnak meg, és újragondolhatják szervezetük felépítését. Mindezen lépések a helyi feldolgozóipar versenyképességének megőrzését szolgálják, illetve igyekeznek elejét venni annak, hogy a helyi beszállítók statégiai képességei és kompetenciái elvesszenek a termelési folyamatok nemzetközi áthelyezésének eredményeként. SVÉDORSZÁG A 2 740 IKT-vel, mint fő tevékenységgel foglalkozó vállalat 132142 munkavállalót foglalkoztat 4 332 különböző munkahelyen Svédország szerte. Ezen cégek csaknem 13%-os foglalkoztatás bővítést jegyeztek a megelőző 5 évben, ezen belül a foglalkoztatottak számának legnagyobb növekedés a tanácsadó és szoftver cégeknél volt tapasztalható. AZ IKT ipar Svédország minden régiójában megtalálható, legerősebben azonban Stockholm térségében koncentrálódik. Stockholm megye vállalatai alkalmazzák a munkavállalók majdnem felét. Az IKT szektor egészében véve szerkezeti átalakulásokkal, hangsúly váltásokkal és erős dinamikával jellemezhető. Számos vállalat került felváráslásra külföldi nagyvállalatok által. A változás dinamikáját az egy év alatt veszteséget jegyző vállalatok relatív magas száma is jelzi. Ez elsősorban a szoftveres, kiegészítő eszköz és hardwares cégekre jellemző, melyek egyelőre a termék életgörbe kezdeti szakaszában járnak. Ezen felül későbbi életciklusban tartó cégeket is találunk itt, melyek nem tudták tartani az iramot a kemény versenyhelyzetben. Összességében elmondható, hogy a svéd IKT szektor a svéd gazdasághoz képest is gyorsan növekvő ágazat. Az IKT mindezen felül további iparágak és állami vállalatok növekedésének lényegi komponense és forrása. MAGYARORSZÁG A Magyar IKT szektor figyelemre méltó hozzáadott érték növekedést produkált. A nemzeti GDP 10%-áért volt felelős és több, mint 120000 munkahelyett teremtett 2011- ben. A Magyar IT piac a 2008-as gazdasági válság begyűrűzése után is ellen tudott álni az általános hanyatlásnak, az előző évhez képest mindössze 0.5%-as esett vissza 2011-ben. (International Data Corporation, IDC) Az IDC 2012 és 2016 között további növekedést prognosztizált a magyar IT szektor számára, mintegy 3.0 %-os összetett növekedési ütemmel (CAGR). 4,7%-os összetett növekedési ütemmel a hardware eladások jelentetik az elsődleges húzóerőt 2016-ig A számítógép és kommunikációs eszközök gyártása a GDP 17.8%-át termelte. Piacvezető szerepet tölt be az Android OS gyárstás, emellett érdemes megemlíteni a magyar Concorde márkájú tablet gépeket is. A szoftverekszektor részesedése meghaladta a 20%-ot és további növekedést mutat. Az IT szolgáltatások a teljes magyar IT
piac 28.6%-át teszik ki, 2.7% -os összetett növekedési ütemmel (CAGR) 2016-ban. A Magyar IKT Szövetség elnöke, Laufer Tamás erős IKT boom-ról számolt be, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a növekedés fenntartásához több mérnökre van szükség; szükség van a szakma vonzerejének, imázsának erősítésére és a mérnökképzés fejlesztésére. Mindezen felül pedig fontos szerepet kapnak az IKT exportot lebonyolító KKVk, inkubátorházak és fejlesztési központok támogatására szolgáló összetett programok és támogatások. INTOUCH-ICT célcsoportok TRÉNEREK ÉS TANÁCSADÓK A szakképzők és a KKV tanácsadók a munkerőpiac változásaihoz alkalmazkodva fejleszthetik képességeiket. Alkalmassá válnak átfogó kulcskompetenciák fejlesztésére mobil technológia révén, ill. nyitott m-learning oktatókörnyezetet alakíthatnak ki támogatva és ösztönözve a változást a KKV kliensi körben. Az új m- learning trénerek innovatívan, a rebdszerszintű változásokat lekövetve végezhetik a készségfejlesztést. ÜZLETI SZOLGÁLTATÓ KKVk Motiváljuk a cégtulajdonosokat, HR vezetőket, és a z ü zleti s zo lg áltatások ban érintett vállalkozókat, hogy versenyképességük növelése érdekében munkakörnyezetüket tanulásintenzív környezetté tegyék, továbbá ösztönözzék az informális és egyéni tanulást. Ehhez számos motivációs eszköz rendelkezésre áll. MUNKAVÁLLALÓK Az üzleti szektorban szolgáltatással foglalkozó KKVk dolgozói fejleszthetik átfogó nem-rutin képességeiket, kapcsolatba kerülnek más dolgozókkal, tapasztalatot cserélhetnek és megoszthatják a jó gyakorlatokat egymással. Online közösség segíti a napi életben felmerülő nem-rutin kihívésokhoz szükséges információ felkutatását, megosztását, megvitatását. A nyitott, dinamikus, interaktív játékokon keresztül megvalósuló okos telefonos tanulóközeg nagyobb vonzerőt jelent a felnőttek számára (is). SZAKKÉPZŐK ÉS OKTATÁSI, KÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK Az oktató és üzleti tanácsadó cégek, oktatási intézmények fontos tudásanyaghoz juthatnak hozzá, mely lehetővé teszi, hogy az új trendeknek megfelelő eszközöket beépítsék saját kínálati rendszerükbe. A szakképzést versenyképes m-learninges ICT taneszköz támogatja.
Az Intouch-ICT innovációt hivatott beindítani a KKV környezetben szükséges készségfejlesztés terén. Az Intouch-ICT tréninganyagai európai használatra készültek, elsősorban azonban a Török IKT KKV-ra fókuszálnak. Az elfoglalt, mobil munkavállalók olyan tréningeszközhöz jutnak, mely a jövő szempontjából lényeges új készségek fejlesztését helytől és időtől függetlenül lehetővé teszi számukra. Az új pedagógiai technológia segít áthidalni a földrajzi távolságokból és a társadalmi eltérésekből fakadó nehézségeket.
INTOUCH-ICT ESZKÖZTÁR
A PROJEKT HONLAPJÁRÓL: http://www.intouch-ict.eu/ SZABADON LETÖLTHETŐ OKTATÓESZKÖZ TRÉNEREK FELNŐTTKÉPZÉS IKT CÉGEK
JÓ GYAKORLATOK - MOBIL TECHNOLÓGIA AZ OKTATÁS, TANULÁS ÉS A FELNŐTT MUNKAERŐ KÉPZÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN TARTALOM m-learning helyzetkép gyűjtemény a legnépszerűbb m-learning jó gyakorlatokkal, speciális célcsopora szabva FELHASZNÁLÁS Elősegítjük az IKT techológia lehetőségeinek kihasználását az élethosszig tartó tanulás ösztönzésében - a projekt honlapjáról letölthető e-book vállalati trénerek és tanácsadók részére 5 nyelven (EN IT SE TR HU)
A JÖVŐ IKT KKV-inek VERSENYKÉPESSÉGÉT ELŐSEGÍTŐ 10 KULCS KOMPETENCIA TARTALOM A n e m r u t i n f el a d a t o k e l végzéséghez s z ü k s é g e s top 10 kulcs az európai munkavállalók és munkaadók véleménye szerint 1. Kommunikáció; 2. Kreativitás; 3. Döntéshozás; 4. Rugalmasság; 5. Innovativitás; 6. Közérthetőség; 7. Tanulás, fejlődés; 8. Nyitottság a változásra; 9. Tervezés; 10. Csapatmunka. FELHASZNÁLAT A nem rutin feladatok elvégzéséhez szükséges tudás, készségekmés kompetenciák megismerése a projekt honlapjáról letölthető e-book vállalati trénerek és tanácsadók részére 5 nyelven (EN IT SE TR HU)
20 FONTOS OKTATÓSZITUÁCIÓ A VERSENYKÉPESSÉG ELŐSEGÍTÉSÉRE TARTALOM Útmutató m-learning trénerek számára a módszer vállalati bevezetésének támogatására. Az útmutató tartalmazza az oktatóanyagaot tesztelő vezetők és alkalmazottak gyakorlati tapasztalatait, meglátásait FELHASZNÁLÁS Az Intouch-ICT eszközök használata rávezet a dolgozók belső motiváltságából fakadó közvetlen előnyökre. e-book, downloadable from the project website addressed to company trainers and consultants available in EN
SCENARIOS AND GUIDELINES ON HOW MOBILE TECHNOLOGIES CAN BE USED FOR TEACHING, LEARNING AND EMPOWERING WITHIN SMES TARTALOM m-learning helyzetkép gyűjtemény a legnépszerűbb m-learning jó gyakorlatokkal, speciális célcsopora szabva FELHASZNÁLÁS Elősegítjük az IKT techológia lehetőségeinek kihasználását az élethosszig tartó tanulás ösztönzésében e-book, downloadable from the project website addressed to company trainers and consultants available in EN IT SE TR
ÚK KÉSZSÉGEK KÉZIKÖNYVE: MARADJ NYEREGBEN - VERSENYKÉPESSÉG TARTALOM Modellek a leggyakrabban előforduló munkahelyi nem rutin helyzetek megoldására a legfontosabb nem rutin kompetenciák igénybevételével. Útmutató a játékokhoz és a tanulás eredményességének maximalizálásához. FELHASZNÁLÁS A legkeresetebb kompetenciák fejlesztése e-book, downloadable from the project website addressed to adult employees available in EN IT SE TR
PARTNERSÉG Enocta CFL - Centre for Flexible Learning Isztanbul Törökország Soderhamn, Svédország www.enocta.com www.cfl.soderhamn.se Az Enocta e-learning tartalmak tervezésével,, fejlesztésével, is an SME promóciójával promotálásával mainly focusing foglalkozó on KKV., A CFL sokszínű felnőttoktatási tevékenységet és folytatis szakképzést the centre folytat, for all VET a tengerparti types andof distance Soderhamn education város development, Egyéni lsof és vállalati custom distribution megrendelők or generic and önkormányzatának égisze alatt. számára e-learning dolgozik. contents for institutional TBV Sapienza Innovazione Trebag Isztanbul Törökország Roma Olaszország Nagykovácsi Magyarország www.tbv.org.tr www.sapienzainnovazione.it www.trebag.hu A TBV IKT alapítvány Törökország átállását információs segíti társadalommá an ICT foundation whose válásátátállását first támogatja segít a szükséges the necessary infrastruktúra infrastructure és feltételekneeded for A Sapienza Innovazione kutatóközpont célja is a consortium az egyetemek, államiwith és magán the purpose kutatóközpontok, of promoting szakszervezetek the kamará linksbetween és universities, befektetők public együtt- A Trebag Szellemi Tulajdon és Projektmenedzser Kftis Kft. a SME and adult innovácuiprovider innovációs education menedzsment about real-life rendszerek involvement kiépítésével, co-creation of játékosított of services digitális and szakszervezetek és befektetők közresearch centres, trade működésének and private elősegítése. oktatóanyagok fejlesztésével és nemzetközi projektekkel foglalkozik. associations Okan Üniversitesi Refile Isztanbul Törökország Roma Olaszország www.okan.edu.tr www.refile.eu Okan University is a dynamic A Refile IT & Web szolgáltató KKV, University with over 7,000 students at amely SME vállalati számítógépparkok present. It offers 52 undergraduate, 26 karbantartását támogatja. 26 graduate and and 3 PhD 3 PhD programmes.