3-4. óra: Az infrastruktúra és a közlekedés általános kapcsolata a területi fejlődéssel Az infrastruktúra alapjai (TGBE0636) elmélet 2018-2019. tanév
Az infrastruktúra és a területi fejlődés kapcsolata Az infrastruktúra-fejlesztések mérési lehetőségei: Kimenő vagy output indikátor: a fejlesztés fizikai értelemben megvalósuló eredménye. Pl. megépített út, szennyvíz-hálózat hossza. Eredményindikátor: a fejlesztés közvetlen hatását mutatja, vagyis az infrastruktúra fizikai jelenlétéből fakadó direkt következmény. Pl. javuló elérési idő, elvezetett szennyvíz mennyisége stb. Hatásindikátor: a fejlesztés közvetett hatását is mutatja. A fejlesztés fizikai jelenlétéhez nem kapcsolódik szükségszerűen, térben és időben is elkülönülhet. Pl. balesetek csökkenő száma, javuló talajvízminőség.
Az infrastruktúra és a területi fejlődés kapcsolata Az infrastruktúra-fejlesztések hatásának mérési nehézségei: Az extern fejlődési hatások (amit sokszor az infrastruktúrafejlesztési hatásaként tekintenek) ritkán vezethetők vissza konkrétan az infrastruktúra-fejlesztésekre. A fejlesztések nettó haszna nagyon csekély sokszor negatív előjelű. Kétséges, hogy a közlekedési ágazat önmagában képes-e gazdasági tevékenységet indukálni (néhány kivételes esettől eltekintve). A közlekedési rendszer bővítésének igénye mindig a gazdasági fejlődési folyamatokból ered, DE még a magasan fejlett infrastruktúra sem képes egymagában gazdasági növekedési folyamatokat indukálni (hardver-szoftver effektus).
Az infrastruktúra és a területi fejlődés kapcsolata Az infrastruktúra-fejlesztések hatásának mérési nehézségei: Az infrastrukturális fejlesztések hatása más területeken különböző módon érvényesül regionális fejlődésre gyakorolt hatás sem értelmezhető egyértelműen. Az infrastruktúra fajtáknak a terület fejlődésére gyakorolt hatásai nem kezelhetők egységesen, és a direkt kapcsolat keresése a két fogalom között nem vezethet valós, örökérvényű eredményre. A beruházások hatása sokszor hosszú idő eltelte után érzékelhető, rövid távon általában csak akkor, ha valamilyen feszültséget old fel (pl. szűk keresztmetszetet, régóta szükséges beruházásra kerül sor).
Az infrastruktúra és a területi fejlődés kapcsolata Választ kell adni a kiépítés kapcsán felmerülő kérdésekre: Mennyire van szükség pl. a közlekedési pályák kiépítésére és a szűk lokális, regionális vagy össz-gazdasági szintű kapacitás felszámolására? Mennyire képes a közlekedési infrastruktúra kiépítése a forgalom indukálásán kívül még további általános gazdasági és regionális fejlődési impulzusokat is kiváltani? Mennyire idéz elő a közlekedési infrastruktúra kiépítésének adott fajtája és mérete olyan környezetterheléseket, melyek az ember egészségének kockáztatásával, a természetes ökorendszerek megzavarásával, vagy a tájkép eltorzításával járnak együtt?
Nemzetközi tendenciák az infrastruktúrarendszerek fejlődésével kapcsolatban A mikroelektronika, számítástechnika forradalma; Egyre inkább nemzetközivé válnak és egységesülnek (szabványok, eljárások tekintetében), illetve összenőnek az infrastrukturális és szolgáltató hálózatok; Piaci, versenyszféra térnyerése; Alapvetően változik meg az állam szerepvállalása a rendszerek kiépítését és tulajdonviszonyait illetően; Egyre csökken a rendszerek fenntartásának élőmunka-igénye, azonban nő a magasan képzett szakemberek iránti kereslet. A foglalkoztatás formája is változik; terjed az atipikus foglalkoztatás.
A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre KERESLETI OLDAL SZÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGLETEK személyközlekedés javak szállítása posta és távközlés áruk, termékek elektromos energia anyagok szállítása elektronikus kommunikáció termelést szolgáló közlekedés fogyasztást szolgáló közlekedés átköltözéskor hivatalos és képzési tevékenységhez bevásárlással és látogatással kapcsolatban hétvégi üdülőhelyek eléréséhez szabadságra (távolra) utazáshoz ingázással kapcsolatos Forrás: Erdősi F. 2000 alapján egyéb üzleti és szolgálati célú kikapcsolódási igényű napi közlekedés hétvégi közlekedés
A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A közlekedés iránti keresletet kiváltó okok: A természeti erőforrások egyenlőtlen eloszlása; A népesség és a gazdaság egyenlőtlen eloszlása; A termelés specializációja munkamegosztás; A gazdaságos termelés szükséges üzemmérete; Politikai-katonai okok; Társadalmi kapcsolatok; Kulturális szükségletek. Forrás: Erdősi F. 2000 alapján
Az áruk és utasok mennyisége A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A közlekedés keresleti oldalát befolyásoló tényezők utasok áruk Termelés, illetve fogyasztás növekedése, jövedelemtöbblet Ipari tevékenységek telephelyváltása, gazdasági specializáció, szuburbanizáció km Forrás: Rodrigue, J-P. 2008 alapján Átlagos távolság
A teljes szállítási teljesítményből való részesedés A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Az áruk és utasok mobilitása és szállítása Ingázás Bevásárlás Rekreáció Értékláncok Hulladékkezelés Lokális ellátás Üzlet Idegenforgalom Migráció Kereskedelem Energia és alapanyagok Távolság Forrás: Rodrigue, J-P. 2008 alapján
A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre KÍNÁLATI OLDAL KÖZLEKEDÉSI RENDSZER közlekedési infrastruktúra közlekedési szolgáltatások anyagi infrastruktúra intézményi infrastruktúra személyi infrastruktúra közlekedési pályák közlekedési eszközök (járművek) közlekedési berendezések (kiszolgáló, karbantartó eszközök) Forrás: Erdősi F. 2000 alapján
1800 1900 1950 2000 A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A közlekedési technika fejlődése Vízi Közút Vasút Légi Hidrogén autó Airbus A380 Konténer hajók Szuper tankerek Elektromos autó Mágnesvasút TGV Jumbo Jet Sugárhajtású repülőgépek Teherhajók Autópályák Buszok Teherautók Sugárhajtómű Helikopterek Repülőgépek Óceánjárók Fém hajótest Autómobilok Villamos Belső égésű motor Kerékpárok Metro Elektromos motor Léghajók Hőlégballonok Dokkok Zsilipek Gőzmotor Omnibuszok Sínek Forrás: Rodrigue, J-P. 2008 alapján
A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A főbb közlekedési módokkal elérhető sebesség növekedése 1750-2000 között Km/óra 1000 750 500 Közút Vasút Vízi közlekedés Légi közlekedés Sugárhajtású repülőgép 250 100 50 Postakocsi Gyorsjáratú vitorlás hajó Légcsavaros repülőgép Óceánjáró Nagy sebességű vonat Gépkocsi Vasút Konténerhajó Forrás: Rodrigue, J-P. 2008 alapján 1800 1850 1900 1950 2000
A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Közlekedési hálózat Tér Elérhetőség Forrás: Rodrigue, J-P. 2008 alapján
A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Az elérhetőség fogalma: Egy-egy térbeli hely megközelítésének lehetőségét számszerűsíti az utazásban résztvevő szemszögéből, az ő (háztartás, vállalkozás) lehetőségei és céljai, illetve az elérni kívánt hely által számára nyújtott szolgáltatások, valamint a mozgás térbeli összefüggésrendszere viszonylatában. Forrás: Geurs, K. T. van Wee, B. 2004 alapján idézi Tóth G. 2013
Területi összetevő közlekedési kereslet Közlekedési összetevő Az utazásra ösztönző igények térbeli elhelyezkedése és jellemzői kínálat kereslet rendelkezésre álló lehetőségek közlekedési költség, idő stb. Személy- és áruszállítás jellemzői kínálat kereslet Az elérhető lehetőségek térbeli elhelyezkedése és jellemzői Az infrastruktúra térbeli elhelyezkedése és jellemzői Lehetőségek elérése Időbeli összetevő Az utazáson való részvételre irányuló igények időbeli megoszlása kínálat kereslet Az elérhető lehetőségek időbeli rendelkezésre állása időbeli korlátok rendelkezésre álló idő szükségletek, képességek Egyéni összetevő Az egyén számára elérhető specifikus tevékenységek kínálat kereslet Az egyén specifikus igényei *
A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Közlekedési infrastruktúra Kormányzati infrastrukturális politika Általános szállítási költségek Áruk és személyek mozgása Vállalkozások és háztartások termelékenysége Térségek közlekedési helyzete Vállalkozások és háztartások tevékenységének volumene és elhelyezkedése Gazdasági fejlettség, népesség, technológia, környezet, kormányzati politika Forrás: Tóth G. 2005 alapján
Forrás: Wegener, M. 2008 alapján A SASI-modell Európai fejlesztések Európai GDP Támogatási politikák TEN hálózatok Közlekedési politikák Európai migráció Migrációs politikák GDP Elérhetőség Népesség támogatások termelés elérhetőség migráció életminőség GDP szektorok egy főre jutó GDP Kohéziós indikátorok A régió népessége kor, nem, iskolai végzettség szerint népszaporodás/ fogyás oktatás munkaerőhatékonyság foglalkoztatás szektoronként munkanélküliség Munkaerőpiac nemek és képzettség szerint A munkaerő regionális részvétele Foglalkoztatottság Munkaerő
Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: ERDŐSI F. 2000: A kommunikáció szerepe a terület- és településfejlődésben. VÁTI, Budapest. 356 p. RODRIGUE, J-P. COMTOIS, C. SLACK, B. 2008: The geography of transport systems. Routledge, New York. 284 p. TÓTH G. 2005: Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 128 p. TÓTH G. 2013: Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 146 p. VÁTI 2004: Az infrastruktúra szerepe a területi fejlődésben, a térszerkezet és az infrastruktúra fogalmai. VÁTI Magyar Fejlesztési és Urbanisztikai Kht., Budapest, 93 p. WEGENER, M. 2008: SASI Model Description. Working Paper 2008/01, Spiekermann & Wegener Urban and Regional Research, Dortmund. 49 p. ZOLTÁN Z. 1979: Az infrastruktúra térbeli rendszerei és területi hatásmechanizmusa. Akadémiai Kiadó, Budapest, 189 p.