Kérdőjelek helyett válaszok. Letelepedni, élni és dolgozni Ausztriában

Kérdőjelek helyett válaszok Letelepedni, élni és dolgozni Ausztriában

Kérdőjelek helyett válaszok Letelepedni, élni és dolgozni Ausztriában

www.eures-pannonia.eu www.eures.europa.eu A brosúrát az EURES-T Pannónia megbízásából az EURES-iroda munkatársai készítették. 2015. Ez a brosúra az Európai Unió támogatásával készült. Szerkesztők: Horváth Csaba (MaSZSZ Képviseletvezető) Szabó-Varga Krisztina (EURES-tanácsadó) dr. Péter Nóra (EURES-tanácsadó) Balázs Viola (EURES-asszisztens) Gelencsér Zsuzsanna (EURES-asszisztens) Lektorálta: Ruskó Krisztián (EURES-tanácsadó, AMS Burgenland) Grafika, nyomdai előkészítés: Artistix Grafix Kreatív Kft. Nyomda: Premier Nyomda Kft. Állapot: 2015. október Kérjük, vegye figyelembe: Ez a brosúra elsősorban az érdeklődők általános tájékoztatását szolgálja, ezért nem tárgyal kimerítően minden témába vágó rendelkezést. A gondos feldolgozás ellenére ez a füzet egy szükségszerűen rövidített elemzés, amelyért a jövőben bekövetkező további jogszabályi, illetve a járulékok és támogatások fizetésének területét érintő változások miatt FELELŐSSÉG NEM VÁLLAL- HATÓ, és amelyre igényt támasztani nem lehet! Amennyiben további kérdései, észrevételei lennének, kérjük, forduljon a függelékben megnevezett tájékoztatást nyújtó és tanácsadó szervekhez.

Előszó Tartalom Impresszum 4 Előszó 6 Az élet Ausztriában 8 Munkajog 12 Vállalkozások 22 Társadalombiztosítási jog és családtámogatások 30 Adójog 46 Elérhetőségek 52 Jegyzet 55

Előszó Előszó Amikor 2010-ben elkészítettük az Ingázók brosúrája című kiadványunkat nagyon komoly, évek óta nehézséget jelentő információs hiányt pótoltunk. Ausztria és Magyarország esetében fontos volt egy olyan kiadvány, mely egyszerű nyelvezetével, olvashatóságával, jó gyakorlati példákkal próbálta megismertetni azokat a kihívásokat, nehézségeket és törvényi szabályokat, melyek a magyar vagy az osztrák ingázó munkavállaló életét, munkaviszonyának minőségi garanciáit befolyásolhatták. Tettük ezt úgy, hogy az IGR - Jövő a határtérségben projekt nagyon komoly munkát végzett az ingázók körében, hogy tisztában legyenek jogaikkal, kötelezettségeikkel, dolgozzanak is bármely országban. Sikerült azzal a kiadványukkal egy új területet átfogni és bemutatni. Minden nap elgondolkodunk, és aztán cselekszünk annak érdekében, hogy a mobilitás, az ingázás legnagyobb akadályát leküzdjük, azaz próbáljunk mindig naprakész információkkal szolgálni a munkavállalással, a letelepedéssel, a társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatosan. Az ügyfelek jelentős része ezeket a kérdéseket feszegeti, próbál meg hozzá információkat beszerezni. Tudjuk, hogy a kommunikáció és a kultúra több vonatkozásban is igen szoros és szerves kapcsolatban van egymással. A kommunikáció a személyek közötti információcserét jelenti, amelyben meghatározó szerepet játszik az emberek egymással kialakult kapcsolata. Az igazi emberi kapcsolatok tulajdonképpen folyamatos kommunikációs akciókból állnak, amelyek egyben a kapcsolatteremtés és a kapcsolatfenntartás eszközei is. A kapcsolatokban hozzuk egymás tudomására érzéseinket, gondolatainkat, szándékainkat, igazodunk el más népek kultúrájában, társadalompolitikájában, a munka világában. Hogyan értetem meg magamat másokkal, akik más nyelvet beszélnek? Ezzel a problémával nap, mint nap találkozunk munkánk során.

Az EURES-T Pannónia osztrák-magyar határ menti együttműködés egy jelentős kihívás a régiónk számára. Eddigi 6 éves működése sok olyan sikert hozott, melyet értékelnek Ausztriában, Brüsszelben és Magyarországon is. A munkaerő szabad áramlása időszakában, amikor magyar munkavállalók dolgoznak Ausztriában és Szlovéniában, vagy éppen szlovén és osztrák munkavállalók találnak munkát Magyarországon, nagyon fontos, hogy kapcsolatot találjanak adott ország társadalmi rendszerével, nemcsak a munkavégzés, hanem az élet valamennyi területén. Tudjanak eligazodni a másik ország közigazgatási rendszerében, használni tudják, azokat az eszközöket, melyek a biztonságot, a nyugodt munkavégzést és életvitelt garantálják. Több éve dolgozunk azon, hogy ez a finoman hangolt harmónia a rendszer működtetésében kialakuljon és hasznosuljon. Az elmúlt 6 év eredménye megmutatja milyen fontos területet fogunk át. Jó lenne, ha a magyar munkavállalók itthon is felismernék, hogy a munka világának szereplői és azok tisztségviselői mindent elkövetnek azért, hogy javuljon a munkavállaló foglalkoztatás-, munka- és egészségbiztonsága. Képes legyen olyan életet megteremteni családjának, melyben nyugodtan, anyagi biztonságban élhet Magyarországon is. Ehhez nyújt segítséget, biztatást és motivációt a most kézbevett kiadványunk. Éljen az információ lehetőségével, legyen az EURES-T Pannónia követője és tevékenységének használója. Horváth Csaba képviseletvezető MaSZSZ Vas megyei Képviselet

1 Az élet Ausztriában 1.1. Közérdekű telefonszámok Nemzetközi előhívó: +43 (0043) Tűzoltóság: 122 Rendőrség: 133 Mentők: 144 Orvosi ügyelet: 141 Egységes európai segélyhívó szám: 112 Gyógyszertári ügyelet: www.apotheker.or.at Fogorvosi ügyelet: www.zahnaerztekammer.at Szociálpszichiátriai ügyelet (0 24 h): 01/313 30 Gyermek segélyvonal: 147 Ügyeletek általában: www.regionalsuche.at/notdienste.html 1.2. Bankszámlanyitás Lakossági folyószámla megnyitásához valamilyen fényképes igazolvány (útlevél, személyi igazolvány, jogosítvány) mindenképpen szükséges. További információval a különféle bankok és pénzintézetek szolgálnak. További információ: www.bankaustria.at (Bank Austria) www.raiffeisen.at (Raiffeisen bankfiókok a kisebb városokban és községekben is találhatók) www.bawagpsk.com (BAWAG-PSK) www.volksbank.at (Volksbank) www.bankkonditionen.at (Banken im Vergleich) 8

1.3. Lakhatás 1.3.1. Lakásbérlés A bérleti szerződést írásban kell megkötni a későbbi viták, félreértések elkerülése érdekében. A szerződésben meg kell állapodni a fizetési feltételekben, úgymint: a havi bérleti díj összege, a kaució összege, valamint egyéb költségek felsorolása, melyet a bérlőnek kell fizetnie (például közüzemi díj, közös költség, biztosítás stb.). Nagyon fontos mindkét fél számára a felmondási idő pontos meghatározása. Ausztriában a kaució általában 3 (három) havi bérleti díj összegének felel meg. Amennyiben a bérbeadó a kaució összegét bankban helyezi el, úgy a bérleti szerződés megszűnésekor a kaució visszafizetése mellett a bérlő megkaphatja a kaució kamatából származó jövedelmet is. 1.3.2. Önkormányzati lakások (Gemeindewohnung) A lakás tulajdoni hányadának egy meghatározott részét meg kell vásárolni, s fizetni a havi lakbér, illetve egyéb költségeket. A kérelmet az adott város/kerület hivatalánál (Magistrat) lehet benyújtani. További információ: www.help.gv.at/content.node/21/seite.210200.html (lakásbérlés Ausztriában) mietervereinigung.at/default.aspx (lakásbérlés) 1.3.3. Ingatlanvásárlás Ausztriában a külföldi állampolgárok ingatlanszerzési jogát tartományonként szabályozzák (Ausländergrunderwerbsgesetz). Magyar állampolgár vásárolhat ingatlant Ausztriában. Ez alól kivételt képeznek a mezőgazdasági területek, melyek megvásárlása külön bizottság engedélyéhez kötött. 1.4. Jogosítvány A másik uniós tagállamban vagy Svájcban kiállított jogosítvány Ausztriában is érvényes. Az állandó lakcím mindennemű változását be kell jelenteni az illetékes hatóságnál. További információ: www.help.gv.at (jogosítvány, jogosítvány-kategóriák, stb.) www.arboe.at (ARBÖ autóklub) 9

1.4.1. Magyar rendszámú gépjármű ausztriai használata Amennyiben a külföldi állampolgár állandó lakcímmel (Hauptwohnsitz) tartózkodik Ausztriában, úgy egy hónap elteltével külföldi rendszámú gépjárművét forgalomba kell helyeznie Ausztriában (KFZ-Zulassung), ideiglenes lakcímmel (Nebenwohnsitz) tartózkodik az országban, úgy a külföldi rendszámot egy évig használhatja, majd ezt követően el kell hagynia az országot, s az újabb beutazástól számítva egy évig ismét használhatja külföldi rendszámú gépjárművét. E célból menetlevélkönyv (Fahrtenbuch) használata ajánlott, a külföldön szerzett benzinszámlákat is ajánlott megőrizni az esetleges bizonyításhoz. Természetesen csak abban az esetben lehet Nebenwohnsitzra bejelentkezve jogszerűen használni a gépjárművet, amennyiben a Nebenwohnsitzra való bejelentkezés feltételeit teljesítik, vagyis az életvitelük középpontja nem Ausztriában van. További információ: www.help.gv.at (Fahren mit ausländischem Kennzeichen) www.oeamtc.at (Eigenimport von Kraftfahrzeugen durch Private) 10

11

2 Munkajog A határmenti ingázókra annak az államnak a munkajoga vonatkozik, amelyben dolgoznak. Ön ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az osztrák állampolgárok. Ausztriában a munkajogi törvények mellett nagyon sok kollektív szerződés és üzemi megállapodás létezik. A kollektív szerződésben valamely ágazat munkaadói és munkavállalói érdekképviselete meghatározza az ágazatra vonatkozó munkafeltételeket, mint a munkaidő, a felmondási idő, a szabadságigény, a bérezési feltételek és még sok minden más. 2.1. A munkajogviszony létesítése, a munkaszerződés A munkaszerződés A munkaszerződés egy a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás, amelylyel szabályozzák a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelezettségeit. 12

A munkaszerződés formai kötöttség nélkül, írásban vagy szóban vagy ráutaló magatartással is létre jöhet. Mindazonáltal javasolt, a későbbi bizonyíthatóság érdekében, hogy munkaszerződést inkább írásban kössünk. Munkavállalói tájékoztató (Dienstzettel) Ha a munkaszerződést nem foglalják írásba, a munkaadó (más szóval munkáltató) köteles a munkavállaló részére a munkaviszony kezdete után haladéktalanul átadni egy írásbeli tájékoztatót, amely a szóbeli munkaszerződés legfontosabb elemeit írásos formában rögzíti. A tájékoztató a következő adatokat tartalmazza: munkaadó neve és címe, munkavállaló neve és címe, munkaviszony kezdete, határozott idejű munkaszerződés esetén a munkaviszony vége, felmondási idő tartama, és azt, hogy milyen dátumra lehet felmondani, munkavégzés szokásos helye, szükség esetén változó munkahelyekre utalás, esetleges besorolás valamely általános sémába, munkakör, kezdeti munkabér (alapfizetés/alapbér és a munkabér egyéb elemei, pl. speciális juttatások), a bérfizetés napja, az éves szabadság időtartama, a teljes munkaidő, kollektív szerződés és üzemei megállapodás(ok), a cég azon helységének megadásával, ahol ezeket meg lehet tekinteni a munkavállalói előtakarékossági pénztár neve és címe. A munkaszerződés módosítása Mindkét szerződő fél szükséges a munkaszerződés bárminemű módosításához, így a munkáltató és a munkavállaló hozzájárulása. A munkaszerződés módosításának nem kell meghatározott formában történnie. 13

Írásos elszámolás (bérpapír) A munkaadó köteles a munkavállalónak írásban havi bérelszámolást átadni, amely tartalmazza legalább a kifizetés összegét valamint a levonásokat. A túlórákat azok számának és időbeli elhelyezkedésének megjelölésével kell feltüntetni. Próbaidő A felek maximum 1 hónap próbaidőben állapodhatnak meg. A szakmunkástanulók próbaideje 3 hónap. Sok kollektív szerződés a munkaviszony kezdetén külön megállapodás nélkül, automatikusan előirányoz próbaidőt (pl. vendéglátóipari dolgozóknál 14 napot). A próbaidő alatt a munkaviszonyt mindkét fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. 2.2. Munkaidő, pihenőidő, szabadság Munkaidő Munkaidőnek számít a munkavégzés kezdetétől a végéig tartó időszak, a munkaközi szünetek és a munkába járás idejét kivéve. A munkaidőt jellemzően a heti órák számában határozzák meg. A törvény szerint a teljes (normál) munkaidő napi 8 illetve heti 40 óra, ettől azonban bizonyos feltételek mellett el lehet térni. Így például a felek hétfőtől csütörtökig hosszabb napi munkaidőben is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló péntek délután korábban hazamehessen. Az osztrák munkajog időközben rugalmasabb munkaidőt is megenged: a rugalmas munkaidőre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik pl. a napi 10 órás rendes munkaidőt is. Sok gazdasági ágazatban a kollektív szerződés csökkenti a teljes munkaidőt kitevő órák számát (pl. kereskedelemben, fémiparban dolgozóknál: 38,5 óra). Túlmunka/Túlóra/Túlóraátalány A túlmunka az, amely ugyan meghaladja a kollektív szerződésben meghatározott heti munkaidőt, de még törvényileg szabályozott 40 órás munkahét keretén belül mard. A kollektív szerződésben 38,5 órában rögzített heti munkaidő esetén ezáltal 1,5 óra lesz a túlmunka ideje. Amennyiben a kollektív szerződés ezzel ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, a túlmunkáért nem jár túlórapótlék, sem pedig túlóra-időkiegyenlítés. Túlóra esete akkor áll fenn, ha a megengedett heti normál munkaidőt túllépik, vagy a heti normál munkaidő speciális felosztása alapján kiszámított napi normál munkaidőt túllépik. 14

Normál esetben a túlóra teljesítésénél a következő felső határok érvényesülnek: legfeljebb napi 2 túlóra, legfeljebb heti 10 túlóra. A túlórákat vagy 50%-os pótlékkal kell díjazni, vagy megfelelő időkiegyenlítést kell biztosítani (ez azt jelenti, hogy egy túlóráért 1,5 óra időkiegyenlítés jár). Vegyes variációkról is meg lehet állapodni (1 túlóra = 1 óra időkiegyenlítés és a pótlék 50%-a pénzben). Túlóraáltalány Amennyiben a teljesített túlórák díjazására túlóraátalányban állapodnak meg, akkor ennek átlagosan nem szabad kevesebbnek lennie, mint a tényleges túlóra teljesítésének megfelelő díjazás. Amennyiben a teljesített túlórákat a túlóraátalány összege nem fedezi, akkor az ezt meghaladó túlórákat ezen felül ki kell fizetni. Egyéb megállapodás hiányában az ellenőrző számítás elvégzésének időtartama vonatkozásban egy évet kell alapul venni. Munkaközi szünet Amennyiben a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, akkor a munkavállalónak legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani (amely nem számít a munkaidő részének). Ezt ki lehet adni két negyedórás vagy három 10 perces szünetként, ha ez érdeke a munkavállalónak vagy üzemi okokból szükséges. Napi pihenőidő A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra (fiatalkorúak esetén 12 óra), pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés ezt az időtartamot 8 órára csökkentheti, amennyiben a következő 10 naptári nap során, másik pihenőidő meghosszabbítása által a különbség kiegyenlítésre kerül. 13. havi bér és a 14. havi bér A törvény nem írja elő 13. és 14. havi bér fizetését. Sok kollektív szerződés tartalmaz azonban rendelkezést a 13. havi ( szabadságpénz ) és a 14. havi ( karácsonyi pénz ) bér fizetésére. A munkaszerződés megkötésekor ügyeljünk erre! Betegszabadság (baleset és betegség esetén) Amennyiben a munkavállalót valamilyen betegség, baleset vagy kórházi kezelés akadályozza (a munkavállalónak haladéktalanul jeleznie kell a munkáltató felé) a munkavégzésben, akkor egy bizonyos időn keresztül fennmarad az igényjogosultsága a munkabérére. Betegszabadság esetén a munkaadó korlátozott időre tovább fizeti a munkabért. 15

A munkáltató kérésére a munkavállalónak orvosi igazolást kell bemutatnia a munkaképtelenség kezdetéről, várható időtartamáról és okáról. A munkáltatónak az idegen nyelven kiállított orvosi igazolást, mint olyat el kell fogadnia, kérheti azonban annak fordítását. Az igényekhez igazodva a határtérségben egyre több háziorvosnál lehet kérni német nyelvű igazolás kiállítását. A munkajogi szabályok 2000. évi módosítása a betegszabadság időtartamát a fizikai állományú dolgozók részére a szellemi dolgozók szintjére emelte, mely az alábbi: kevesebb, mint 5 év munkaviszony esetén: 6 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a munkabér fele jár, a munkaviszony 6 15. évében: 8 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár, a munkaviszony 16 25. évében: 10 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár, a munkaviszony 26. évétől számítva: 12 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár. A munkavállaló ugyanarra a díjazásra jogosult, mintha dolgozna (ún. kiesési elv). Ha munkájának díjazása változó összegű, vagy munkateljesítményének terjedelme változó, valamint teljesítményalapú bérezés esetén az utolsó 13 hét átlagbérének megfelelő díjazásra jogosult. 16

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés Baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a szellemi állományúaknak: munkaviszony 5. évéig 8 hétig teljes munkabérre és 4 héten keresztül annak felére áll fenn az igényjogosultság a munkaviszony 6 15. évében: 8 hétig teljes kereset, majd 4 hétig a fele jár, a munkaviszony 16 25. évében: 10 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár a munkaviszony 26. évétől számítva: 12 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár. a fizikai állományúaknak a munkaviszony 15. évéig 8 hétig, a 16. évtől 10 hétig jár a teljes bér (munkabér 100%-a). Táppénz A betegbiztosító táppénzt fizet, miután a munkáltató által fizetett betegszabadság lejárt. Szintén fizet, ha a munkaadó már csak a bruttó bér 50%-át fizeti. A területi betegbiztosítók maximum 52 hétig fizetnek táppénzt, ha az igényjogosult a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőző 12 hónapban legalább 6 hónapig biztosítva volt. A táppénz összege miután a betegszabadságot már kimerítettük, illetve a keresőképtelenség 4 42. napjáig a bruttó jövedelem 50%-a. Ha betegszabadság fizetésére nem kerül sor, a táppénz a munkaképtelenség 4. napjától jár, s a 43. naptól fogva a bruttó jövedelem 60%-át teszi ki. Szabadság A szabadságigény kevesebb, mint 25 év munkaviszony esetén: 30 munkanap (=5 hét), 25 év munkaviszony után: 36 munkanap (=6 hét) munkaévenként. A szabadságigény a munkaviszony első hat hónapjában arányosan keletkezik (2 nap havonta), a 7. hónaptól fogva pedig a teljes jogosultság fennáll. A munkavégzés 2. évétől fogva a teljes igény már a munkaév kezdetétől keletkezik. A szabadságigény a keletkezési éve (szabadságév) végét követő 2 év után évül el. A szabadságra való jogosultság annak a szabadságolási évnek végétől számított 2 év. A szabadság kiadása A szabadság kiadásáról egyoldalúan sem a munkavállaló sem a munkaadó nem határozhat. Ugyanez vonatkozik a szabadságnak a felmondási idő alatti igénybe vételére is. 17

A szabadság pénzbeli megváltása A szabadságot a munkaviszony fennállása alatt pénzben megváltani nem lehet. A munkavállaló jogosult a munkaviszonyának megszűnése esetén a fel nem használt szabadság kifizetésére. 2.3. A munkaviszony megszűnése, megszűntetése, végkielégítés A munkaviszony megszűnése, megszüntetése határozott időre szóló munkaszerződésnél a határozott idő leteltével próbaidő alatt történő megszüntetéssel felmondással közös megegyezéssel elbocsátással munkavállaló idő előtti kilépésével munkavállaló halálával A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel Természetesen fennáll a lehetőség, hogy a munkaviszony a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezése alapján szűnjön meg. A munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor, felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni. Ilyenkor a munkaviszony a felek által megállapított időpontban ér véget. Terhes munkavállalók esetén a közös megegyezéssel való megszüntetést írásba kell foglalni! Felmondás Ausztriában a szellemi illetve a fizikai állományú dolgozókra eltérő törvények vonatkoznak, és ezért a kollektív szerződéseket is figyelembe véve eltérőek a felmondási idők. Munkáltató általi felmondás Fizikai dolgozók: a felmondási idő a vonatkozó kollektív szerződés szerint alakul. Amennyiben nincs kollektív szerződés, sem üzemi megállapodás vagy egyedi munkaszerződés, úgy a felmondási idő 2 hét. 18

Szellemi dolgozók: a felmondási időket az alábbi táblázat tartalmazza: szellemi dolgozók felmondási ideje Munkaviszony ideje Munkáltatói felmondás esetén 0 2 szolgálati év 6 hét 3 5. év 2 hónap 6 15. év 3 hónap 16 25. év 4 hónap 26. évtől 5 hónap Mikorra lehet felmondani Fő szabály szerint a munkáltató úgy mond fel, hogy a felmondás időpontja valamely negyedév végére essen (eltérő szerződéses megállapodás hiányában). A kollektív szerződésben lehet olyan előírás, hogy a rendes felmondás csak írásban érvényes. Munkavállaló általi felmondás A fizikai dolgozók esetében is a kollektív szerződések, üzemi megállapodások vagy munkaszerződések tartalmazzák. Ilyen rendelkezések hiányában a felmondási idő 2 hét. Az alkalmazottak esetében a felmondási idő 1 hónap, a hónap végétől a következő hónap végéig számítva. Elbocsátás Ilyenkor a munkaviszony felmondási idő betartása nélkül, azonnali hatállyal megszűnik Elbocsátás csak nyomós ok fennállása esetén megengedett, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony további fennállását. Elbocsátási okok fizikai dolgozók illetve alkalmazottak esetében tételesen fel vannak sorolva a törvényben pl. munkavégzés engedély nélküli abbahagyása, ittas állapot, üzleti vagy vállalati titok megsértése. Idő előtti kilépés A munkavállaló a felmondási idő betartása nélkül az idő előtti kilépésével megszűnik a munkaviszony. Ez akkor lehetséges, ha a munkáltató súlyosan megszegte a szerződéses kötelezettségét: például kereset kifizetésének késedelme vagy annak jogtalan visszatartása. 19

Végkielégítés Két különféle végkielégítési szabályozás létezik. a) Azokra a munkaviszonyokra, amelyek 2003-ban vagy ennél később jöttek létre, az új szabályozás vonatkozik: az új rendszer szerint a munkaadó a munkavállalók részére a munkaviszony 2. hónapjától fogva folyamatosan köteles a havi munkabér valamint a rendkívüli kifizetések 1,53%-át a munkavállalókért felelős betegbiztosítónak megfizetni, hogy onnan a cég előtakarékossági pénztárába utalják. Az előtakarékossági pénztár minden munkavállaló részére egyedi tőkeszámlát vezet. Az összegyűlt befizetésről akkor lehet rendelkezni, ha a munkaviszony munkaadói rendes felmondással, a határozott idő leteltével, a munkaviszony közös megegyezéssel való meg szüntetésével, jogellenes elbocsátással, jogosult idő előtti kilépéssel, szűnik meg, és a munkavállaló 3 év járulékfizetési idővel rendelkezik. A munkavállalók a munkaviszonyuk megszüntetése esetén többféle kéréssel élhetnek az előtakarékossági pénztár irányába a nekik járó végkielégítés vonatkozásában. Kérhetik: a végkielégítés kifizetését, a befektetés folytatását a céges előtakarékossági pénztárnál, az új munkaadójuk üzemi előtakarékossági pénztárába való átutalást, az átutalást egy biztosítóhoz valamely kiegészítő nyugdíjbiztosítás egyszeri befizetéseként, vagy egy olyan biztosítóhoz, amelynél munkavállaló már valamely kollektív céges biztosítás keretében biztosított. 20

Az átutalást egy nyugdíjbiztosítóba, amennyiben a munkaadók már megkapták az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot. A fenti választási jogot a foglalkoztatási jogviszony megszűntét követő 6 hónapon belül kell gyakorolni. A befizetett összegek és az azokból kigazdálkodott hozamok akkor sem vesznek el (hátizsákelv), ha a munkavállaló maga mond fel, jogellenesen mond fel rendkívüli felmondással vagy ha jogszerűen küldik el rendkívüli felmondással. A befizetett járulékok a végkielégítési előtakarékossági pénztár folyószámláján marad, ahol kezelik tovább. A végkielégítési várományunkról akkor rendelkezhetünk majd, amint egy későbbi munkaviszonyunk nem jogellenesen ér véget. A végkielégítéssel való rendelkezés lehetősége mindig fennáll, ha a munkaviszony nyugdíj igénybe vétele folytán szűnik meg, vagy már előtte véget ért, vagy amennyiben a munkavállaló már legalább 5 éve nem áll végkielégítési járulék köteles munkaviszonyban. b) Az olyan munkaviszonyokra, amelyek már 2003 előtt fennálltak, a régi végkielégítési szabályok vonatkoznak. Ezek a munkavállalók vagy a munkaviszonyuk végéig a régi végkielégítési rendszerben maradhatnak, vagy 2003. 01. 01-től fogva és a munkáltatóval történt megegyezés révén nem tértek át az új végkielégítési rendszerre. A fenti esetekben a végkielégítést a munkaadónak kell megfizetni. Ha azonban a munkaviszony munkavállalói rendes felmondással, a munkavállaló jogosulatlan idő előtti kilépésével ill. jogszerű elbocsátással szűnt meg, akkor a végkielégítés iránti igény elveszik. A végkielégítés összege a munkaviszony hosszától függ: a munkaviszony tartama 3 év 2 havi bér 5 év 3 havi bér 10 év 4 havi bér 15 év 6 havi bér 20 év 9 havi bér 25 év 12 havi bér végkielégítés összege További információ: www.arbeiterkammer.at www.buak.at 21

3 Vállalkozások Magyar vállalkozók mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. A tőke szabad áramlása biztosítja továbbá minden uniós polgár számára azt a jogot, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén. Jó tudni, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai eltérőek lehetnek. A vállalkozóval tarthatnak közvetlen családtagjai is, akik bár önállóan vállalhatnak munkát, de nem folytathatnak önálló vállalkozói tevékenységet. Az EU-n belüli vállalkozás alapítására alapvetően a tagállami szabályok vonatkoznak. A közösségi szabályok az egyes szabályozási területeken a tagállami szabályok koordinációját jelentik. A szolgáltatási szabadság gyakorlati értelmezésben azt jelenti, hogy lehetőség nyílik az iparűző előtt a tevékenységének egy másik tagállamban való végzésére, az adott tagállam állampolgáraival megegyező jogállás szerint. 3.1. Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás alapításának lépései Ausztriában A vállalkozás tulajdonosa az azt működtető személy. Az egyéni vállalkozó személyes vagyonával is korlátlanul felel a vállalkozása adósságaiért, és őt illeti meg a teljes nyereség. Munkaszerződés keretében foglalkoztathat munkavállalókat. Iparengedély kiváltása a) Az egyéni vállalkozás az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyezésével indul. Az EGT/EU-tagállamok polgárai azonos jogállásúak az osztrák állampolgárokkal, mindenkinek be kell szerezni az Ausztriában az iparűzéshez szükséges engedélyeket. Ausztriában 2 fajta ipari tevékenységre vonatkozóan adnak iparűzési engedélyt: szabad ipari tevékenységekre vonatkozóan és szabályozott ipari tevékenységekre vonatkozóan. 22

A szabad ipari tevékenység alá olyan tevékenységek esnek, melyeket minden EU-s állampolgár Ausztriában különösebb végzettség nélkül végezhet (ilyen tevékenységek például a minden áruval történő kereskedelem, építőanyagok előállítása, reklámügynökségi tevékenység, fitnesz-stúdió tevékenysége. Szabályozott ipari tevékenységet az adott vállalkozó azonban csak abban az esetben végezhet, ha az ipar űzéséhez előírt képesítéssel rendelkezik (egy bizonyos iskolai végzettség vagy előírt szakmai gyakorlat vagy mind a kettő). A szabályozott ipari tevékenységek körébe tartoznak például a kertészet, a vállalati tanácsadás, a munkaerő-kölcsönzés valamint a vendéglátóipar. Az ipar űzéséhez szükséges képesítést az ipari tevékenység bejelentésekor kell bizonyítani (úgynevezett képesítési igazolás). Az iparűzési engedélyhez szükséges dokumentumok egyéni vállalkozásnál: születési anyakönyvi kivonat, állampolgárság igazolása, bejelentőlap, adott esetben házassági anyakönyvi kivonat, adott esetben felsőfokú végzettség/iskolai képesítés/felmentés igazolásának okirata, 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, nyilatkozat arról, hogy nincs az iparűzést kizáró körülmény, adott esetben szakmai alkalmassági bizonyítvány. További információ: www.wko.at vagy az illetékes Bezirkshauptmannschaft-nál. b) Adószám kérése az adóhivatalnál (Finanzamt): 1 hónapon belül c) Bejelentkezés az SVA biztosítónál Az SVA a vállalkozók társadalombiztosítója. Az iparűzési jogosultság megszerzésének napjától érvényes kötelező beteg-, nyugdíj- és balesetbiztosítást kell kötni 1 hónapon belül. d) Letelepedés bejelentése: A letelepedéstől számított legkésőbb 3 hónapon belül az illetékes idegenrendészeti hatóságnál be kell jelenteni a letelepedési szándékot, így a magyar (EGT) állampolgároknak bejelentkezési tanúsítványt (Anmeldebescheinigung) kell kérelmezniük. Benyújtandó dokumentumok: személyi igazolvány vagy útlevél, bejelentőlap (Bestätigung der Meldung), a megfelelő biztosítást igazoló dokumentumok, a megfelelő egzisztencia bemutatását szolgáló bizonyítékok (pl. szerződés, adószám, kivonat az iparűzési regiszterből, bankszámlakivonat stb.) 23

Bejegyzés cégjegyzékbe Nagyobb egyéni vállalkozók (olyan egyéni vállalkozók, akik éves nettó árbevétele 700 000 EUR feletti) általában kötelesek magukat egy általuk választott cégnévvel az osztrák cégjegyzékbe bejegyeztetni. Az az egyéni vállalkozó, aki cégbejegyeztetésre nem köteles, önkéntesen is kérvényezheti egy konkrét vállalkozási megnevezés alatt bejegyeztetését a cégjegyzékbe. Egyéni vállalkozás megszüntetése A vállalkozás megszüntetését az iparűzési hatóságnál kell kezdeményezni, illetve bejelenteni. A vállalkozónak tartózásait rendeznie kell. Ha ez megtörtént, vagy nincsenek tartozásai, a hatóság továbbítja kérelmét a Társadalombiztosító (Sozialversicherung), az Adóhivatal (Finanzamt) és Osztrák Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Österreich) felé. 3.2. Gazdasági társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Gesellschaft mit beschränkter Haftung röviden GmbH ) és Részvénytársaság ( Aktiengesellschaft röviden AG ) Betéti társaság ( Kommanditgesellschaft röviden KG ) és Közkereseti társaság ( Ofene Gesellschaft röviden OG ). 3.2.1. Korlátolt felelősségű társaság: Az osztrák korlátolt felelősségű társaság ( Gesellschaft mit beschränkter Haftung röviden GmbH ) egy jogi személy, melyben a tagok a társaság törzstőkéjében törzsbetétükkel részesednek anélkül, hogy a társaság kötelezettségeiért személyesen felelnének. Mint jogi személy a kft. jogok és kötelezettségek önálló alanya: tulajdont szerezhet, szerződéseket köthet, bíróság előtt pereskedhet és perelhető. A tagok természetes vagy jogi személyek lehetnek. Osztrák lakhely nem feltétel. A társasági szerződésnek legalább az alábbi szabályozásokat tartalmaznia kell: cégnév, székhely, tevékenységi kör, törzstőke mértéke (legalább 35 000 EUR) és az egyes tagok által átvett törzsbetétek értéke (legalább 70 EUR). 24

A törvényhozó az úgynevezett alapítási privilégium által támogatja a korlátolt felelősségű társaságok alapítását: az alapító tagok megegyezhetnek a társasági szerződésben arról, hogy az összes társasági tag által befizetett törzsbetétek összege ne 35 000 EUR, hanem mindössze 10 000 EUR legyen. Ezáltal a társaság alapításához kisebb saját tőke is elegendő. Az alapítási privilégium csupán 10 év időtartamra vehető igénybe. Ez idő lejárta után a társasági tagok kötelesek a törzsbetétek összegét összesen 35 000 EUR-ra felemelni. Figyelembe kell venni azonban, hogy az alapítási privilégium igénybe vétele bárki számára látható, mert bejegyzésre kerül a cégjegyzékbe. A kft. minősített alultőkésítettsége esetén a tagok személyesen felelnek a cég tartozásaiért! Ez azt jelenti, hogy a tagok a Kft. felszámolásakor nem hivatkozhatnak a korlátolt felelősségükre, amennyiben a társaságot a tényleges üzleti tevékenységre tekintettel nem elegendő saját tőkével alapították meg. A kft. társasági szerződését osztrák közjegyzői okiratba kell foglalni. A társasági szerződés bescannelt dokumentumként a cégbíróságnál hozzáférhető okiratgyűjteménybe felvételre kerül, ezáltal a társasági szerződésbe mindenki betekinthet. Minden kft. köteles kettős könyvelést vezetni. Az éves beszámolóról, melyet az ügyvezetők írnak alá, a taggyűlés határozat formájában dönt. Az éves beszámolót a cégbíróságnál be kell nyújtani, ami bescannelt dokumentumként a nyilvánosan hozzáférhető okiratgyűjteménybe felvételre kerül. A kft-t egy (vagy több) ügyvezető képviseli, akit/akiket a taggyűlés nevez ki. Az ügyvezetők alapvetően a taggyűlés irányítása alatt állnak és indoklás nélkül mindenkor visszahívhatóak. Az ügyvezetőknek nem muszáj a társaságban részesedniük és a lakhelyük Magyarországon is lehet. Legalább egy ügyvezetőnek azonban osztrák címmel kell rendelkeznie. 3.2.2. Részvénytársaság Az osztrák részvénytársaság ( Aktiengesellschaft röviden AG ) jogi személy, melyben a részvényesek az alaptőkében (ami legalább 70 000 EUR) részvényekkel részesednek, anélkül, hogy a társaság kötelezettségeiért személyesen felelnének. Az Rt-ben való részesedések átruházása, melyek részvényekbe vannak foglalva, egyszerűen (esetleg a tőzsdén is) megvalósítható. A részesedések, mint névértékre szóló részvények 1 EUR-ra vagy annak egy többszörösére is szólhatnak. A névértékre szóló részvények helyett darabra szóló részvények is megengedettek, melyekkel a részesedési arányok kerülnek kimutatásra. Minden részvénytársaság köteles egy felügyelőbizottságot (ami legalább 3 és legfeljebb 20 személyből áll) kinevezni. A felügyelőbizottság nevezi ki az elnökséget (ami 25

egy vagy több személyből áll). Az elnökség képviseli a társaságot kifelé és vezeti a társaságot a belső viszonyban is. A felügyelőbizottság vagy az elnökség tagjainak lakhelye Magyarországon is lehet. Minden részvénytársaság köteles kettős könyvelést vezetni és az éves zárást könyvvizsgálóval átvizsgáltatni. Az éves zárást a cégbíróságnál be kell nyújtani. A részvénytársaságot illető hirdetményeket (közgyűlés összehívása) általában a Wiener Zeitung nevezetű újságban kell közzé tenni. 3.2.3. Betéti társaság Az osztrák betéti társaságot ( Kommanditgesellschaft röviden: KG ) két fajta tag jellemzi: legalább egy tag korlátlanul felel egész bel- és külföldi vagyonával a társaság hitelezőivel szemben (személyesen felelős tag = beltag), míg legalább egy tag felelőssége egy bizonyos jótállási összegre korlátozott (korlátozottan felelős tag = kültag). Alaptőke nincs előírva. A betéti társaság tulajdont szerezhet, szerződéseket köthet, és bíróság előtt pereskedhet és perelhető. 26

A betéti társaságot a beltag képviseli kifelé és belső viszonyban ő vezeti. A kültag ezzel ellentétben mint pénzügyi befektető működik közre. Csupán nagyobb betéti társaságok (ezek olyan betéti társaságok, melyek éves netto árbevétele a 700 000 EUR meghaladja) kötelesek kettős könyvelést vezetni. Kisebb társaságok egyszerű könyvelést (bevétel-kiadás számítás mérleg készítése nélkül) vezethetnek. A betéti társaság esetében nincs törvényi kötelezettség az éves zárás bíróságnál történő benyújtására. Egy betéti társaság olyan formában is alapítható, hogy a társaság beltagja egy bel- vagy külföldi tőkeegyesítő társaság ( Kft. & Co KG ). 3.2.4. Közkereseti társaság A betéti társasággal ellentétben a közkereseti társaság nem rendelkezik korlátolt felelős-ségű taggal. Minden tag személyesen és korlátlanul felel az egész vagyonával a társaság hitelezőivel szemben. Amennyiben a társasági szerződés mást nem ír elő, minden tag jogosult a társaság ügyvezetésére és képviseletére. Egyébként más fontos különbség a betéti társasággal szemben nincsen. Ezért a közkereseti társaságot leegyszerűsítve betéti társaság kültagok nélkül lehetne körülírni. 3.2.5. Nyereségadó A nyereségadó alapja mindig a nyereség. A nyereség az a bevétel, mely minden a nyereség eléréséhez szükséges kiadás levonását követően megmarad. Az Ausztriában leírható költségeknél természetesen vannak bizonyos korlátozások, de ezek korántsem olyan szigorúak mint Magyarországon. Ausztriában két fajta nyereségadó létezik. Természetes személyek személyi jövedelemadót fizetnek, míg a jogi személyek az úgynevezett testületi adót fizetik, ami a magyarországi társasági adónak felel meg. A személyi jövedelemadót egy progresszív tarifa szerint róják ki. 2016. 01. 01-től a következő szabályozás van érvényben: Alacsony jövedelem (évi 11 000 EUR összegig) adómentes. A jövedelmet 11 000 EUR és 18 000 EUR között 25% a jövedelmet 18 000 EUR és 31 000 EUR között 35% a jövedelmet 31 000 EUR és 60 000 EUR között 42% a jövedelmet 60 000 EUR és 90 000 EUR között 48%, a jövedelmet 90 000 EUR és 1 000 000 EUR között 50% adó terheli. Az 1 000 000 EUR feletti jövedelmet 55%-os jövedelemadó terheli. 27

A társasági adó egységesen 25%. Abban az esetben, ha a jogi személyek az adózott nyereséget a társasági tagoknak ki szeretnék osztani, akkor ez után az osztalék után 2016-tól további 27,5% osztalékadó fizetendő. Nagy különbség van Ausztria és Magyarország adójogában a személyegyesítő társaságok nyereségének megadóztatásában. Ausztriában a bt. és a kkt. nem fizet társasági adót. A társaság nyeresége a társasági tagoknak kerül kiutalásra melyet a társasági tagok átvesznek személyes adóbevallásukba más egyéb bevételükkel együtt és a rájuk vonatkozó nyereségadó alapján (progresszív személyi jövedelemadó természetes személyeknél, ill. társasági adó jogi személyeknél) leadóznak e bevételek után. 3.2.7. Fióktelep Ausztriában: Egy magyarországi székhelyű kft. vagy rt. esetében lehetőség van arra, hogy ezek Ausztriában fióktelepet alapítsanak. Ebben az esetben a magyar társaság az osztrák cégjegyzékben bejegyzésre kerül és osztrák cégjegyzékszámot kap és üzleti tevékenységét Ausztriában mint fióktelep fejti ki. Az ausztriai ügyvitelre vonatkozóan egy állandó képviselő választható. A fióktelep részére alaptőke nincs előírva. Annak ellenére, hogy az osztrák fióktelep a magyar társaság közvetlen részeként minősül, saját könyvvitellel kell rendelkeznie és általában szolgáltatásait az osztrák jog szerint kiállított számlákkal kell számláznia. A fióktelep továbbá köteles a külföldi vállalat társasági szerződését német nyelven a cégbíróságnak benyújtani. A fióktelep Ausztriában egy önálló társasághoz hasonlóan adóköteles. 3.2.8. Kiküldetés Magyar vállalkozóknak lehetősége van arra, hogy munkavállalóikat egy projekt erejéig vagy munkateljesítés céljából átmeneti időre kiküldessék Ausztriába. Magyarországról Ausztriába történő kiküldetés esetén a munkavállalók szerződés szerint a magyar társaság munkavállalói maradnak és egy kiküldetési szerződéssel állnak Ausztriában munkába. Kiküldetés nagyon gyakran ipari létesítmények építésénél történik, ahol például szakosodott vállalkozások vezetékeket vagy egyéb részeket szerelnek össze. A kiküldött munkavállaló Magyarországon marad biztosítva (TB) amennyiben a kiküldetés nem hosszabb 12 hónapnál. A kiküldetés azonban meghosszabbítható. Amennyiben a kiküldetés Magyarországról Ausztriába 6 hónapnál tovább tart, a kiküldött munkavállaló Ausztriában személyi jövedelemadó-köteles lesz. Ebben az esetben a magyar munkáltatónak az SZJA-t az osztrák hatóság részére kell befizetnie. 28

29

4 Társadalombiztosítási jog és családtámogatások Ebben a fejezetben két nagy témával foglalkozunk: a családtámogatásokkal és a társadalombiztosítással. Az első részhez tartozik a családi pótlék, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási segély. A második részben kitérünk a betegbiztosításra, a munkanélküliség esetére szóló biztosításra és a nyugdíjbiztosításra. E területeket a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet szabályozza. E körben általában a területi elv és a biztosítás elv mértékadó. 4.1. Családi pótlék (Familienbeihilfe) Alapvetően két eset lehetséges: a) Az egyik az, amikor családban két különböző országban dolgoznak a szülők, vagyis egyikük Ausztriában, a másikuk pedig Magyarországon, miközben a család lakhelye Magyarországon található.a területi elv alapján az az ország köteles a családi pótlék fizetésére, amelyben a gyermek állandó lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Esetünkben a családi pótlékot Magyarországon kell igényelni. A jogosultak azonban a különbözet kiutalását igényelhetik Ausztriában (Differenzzahlung). Ausztria csak azt a különbözetet fizeti amennyivel az osztrák juttatás magasabb. A különbözetet januárban kell igényelni az Ausztriában kereső tevékenységet folytató szülő munkahelye szerint illetékes adóhivatalnál, s azt egy összegben utalják ki. b) Ha mindkét szülő Ausztriában dolgozik, vagy ha az egyik szülő Ausztriában dolgozik, a másik pedig a lakóhely szerinti országban nem dolgozik (háztartásbeli) és a család Magyarországon lakik, úgy a biztosítási elv érvényes: az ellátást elsődlegesen annak az államnak kell biztosítania, amelyben a jogosult kereső tevékenységet folytat. Ebben az esetben család Magyarországon nem jogosult a családi pótlékra, hanem azt Ausztriában kell igénybe vennie. 30

A feltételek a következők: Családi pótlékra Ausztriából az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki Ausztriában kereső tevékenységet végez, csekély mértékű jövedelemhatár (Geringfügigkeitsgrenze) feletti keresettel rendelkezik (2015: 405,98 EUR) az érintett gyermekkel közös háztartásban él, (külön élő szülők esetén válás, élettársi kapcsolat megszűnése a vér szerinti szülő Ausztriában dolgozik és teljes körű társadalombiztosítással rendelkezik, a tartásdíj megfizetése mellett a családi pótlék iránti igényét érvényesítheti) családi pótlék alapvetően a gyermek 18 éves koráig jár, illetve afölött a 24. életév betöltéséig, amennyiben a gyermek nappali tagozaton tanul és teljesíti az oktatási intézmények által támasztott követelményeket, valamint a gyermek jövedelme nem haladja meg a 10 000 EUR-t. A családi pótlék összege A családi pótlék összege a gyermekek számától, életkoruktól és esetleges fogyatékosságuktól függ. Alapösszeg: gyermek életkora 2014. 06. 30-ig családi pótlék összege / hónap 2014. 07. 01-től 2015. 12. 31-ig 2016. 01. 01-től 2017. 12. 31-ig 2018. 01. 01-től születéstől 105,40 EUR 109,70 EUR 111,80 EUR 114,00 EUR 3 éves kortól 112,70 EUR 117,30 EUR 119,60 EUR 121,90 EUR 10 éves kortól 130,90 EUR 136,20 EUR 138,80 EUR 141,50 EUR 19 éves kortól 152,70 EUR 158,90 EUR 162,00 EUR 165,10 EUR emelt összeg a gyermek súlyos fogyatékossága esetén +138,30 EUR +150,00 EUR +152,90 EUR +155,9 EUR 31

Ha a családban több gyermek van, az alapösszegekhez az alábbi kiegészítő összegek járnak: kiegészítő összegek / hónap 2014. 06. 30-ig 2014. 07. 01-től 2015. 12. 31-ig 2016. 01. 01-től 2017. 12. 31-ig 2018. 01. 01-től 2 gyermek után 12,80 EUR 13,40 EUR 13,80 EUR 14,20 EUR 3 gyermek után 47,80 EUR 49,80 EUR 51,00 EUR 52,20 EUR 4 gyermek után 97,80 EUR 102,00 EUR 104,00 EUR 106,00 EUR minden további gyermek után: 50 EUR 5 gyermek után: 154,00 EUR 6 gyermek után: 205,80 EUR 7 és minden további gyermek után gyermekenként: 50 EUR 5 gyermek után: 157,00 EUR 6 gyermek után: 210,00 EUR 7 és minden további gyermek után gyermekenként: 51 EUR 5 gyermek után: 160,00 EUR 6 gyermek után: 214,20 EUR 7 és minden további gyermek után gyermekenként: 52 EUR A fenti összegek bruttóban értendők. A családi pótlék összege 2016. januártól 1,9%-kal, 2018. januártól további 1,9%-kal emelkedik. A szülők a családi pótlék mellett gyermekenként havi 58,4 EUR családi adókedvezményt vehetnek igénybe. Erre a gyermekek után járó adókedvezményre (Kinderabsetzbetrag) akkor jogosult, ha jogosult osztrák családi pótlékra. Ezt nem kell külön kérelmezni, automatikusan a családi pótlékkal együtt kifizetik. Iskolakezdési támogatás A tanév kezdetével együtt járó plusz költségekre való tekintettel 2010-től a 6 és 15 év közötti gyermekek után a szeptemberi családi pótlékkal együtt egyszeri 100 EUR összeg kerül átutalásra (a korábbi dupla összegű szeptemberi családi pótlék megszűnt). Ezt a szeptemberi támogatást külön nem kell kérelmezni, jogosultság esetén automatikusan folyósítják. Igénylés: A családi pótlékot a lakhely, illetve a munkahely szerint illetékes adóhivatalnál kell kérvényezni, és a folyósítás is innen történik. További információ és nyomtatványok: www.bmf.gv.at 32

4.2. Anyasági védelem, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási szabadság Felmondási és elbocsátás elleni védelem A munkáltatót haladéktalanul értesítenie kell a kismamának a terhesség tényéről, valamint a szülés várható időpontjáról. Felmondásra illetve elbocsátásra ezt követően csak a Munkaügyi vagy Szociális Bíróság beleegyezésével van lehetőség. Ez a védelem mind a terhesség, a szülés valamint a Karenz (gyermekgondozási szabadság) ideje alatt megilleti a kismamát. A határozatlan idejű munkaviszony esetén a terhesség bejelentésétől a szülést követő negyedik hónap végéig, illetve amennyiben gyermekgondozási szabadságra (Karenz) megy, akkor ennek végét követő négy hétig a munkáltató nem mondhat fel. 33

Egészségvédelem, szülési szabadság (foglalkoztatási tilalom) A terhes nők és szoptató anyák különleges védelmet élveznek a munkahelyi veszélyekkel szemben. Bizonyos tevékenységek, mint a nehéz fizikai munka, a káros anyagokkal való érintkezés, a gyakori hajolgatás és emelés stb. a terhesség és a szoptatás alatt nem végezhetők. A teljes foglalkoztatási tilalommal járó szülési szabadság a szülés várható időpontja előtt 8 héttel kezdődik, és a gyermek megszületését követően legkorábban 8 hét, koraszülésnél és ikerszülésnél valamint császármetszésnél 12 hét múlva ér véget. A szülési szabadság alatt a munkaadó nem fizet bért, a munkavállaló a betegbiztosítótól terhességi-gyermekágyi segélyt (Wochengeld) kap, melynek összege az utolsó három naptári hónap átlagbérének felel meg. Gyermekgondozási szabadság anyák és apák részére (Karenz) A gyermekükkel közös háztartásban élő anyák és apák egyaránt jogosultak gyermekgondozási szabadságra a gyermek 2 éves koráig, azonban az anya és az apa ezt egyidejűleg nem veheti igénybe. A gyermekgondozási szabadság igénybevételénél az anya és az apa két alkalommal cserélhetnek, azonban minden részidőszaknak legalább 2 hónapot kell kitennie, és a szülők bejelentésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a gyermek második születésnapján ér véget. Az első váltásnál az anya és az apa egy hónapon keresztül egyidejűleg veheti igénybe a gyermekgondozási szabadságot. A szülőknek gyermekgondozási szabadság igénybevételét a szülési szabadság alatt kell bejelenteni a munkaadónál (szülési szabadságra vonatkozó megállapodással). 34

Terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) A terhességi-gyermekágyi segélyt az illetékes betegbiztosító a szülési szabadság alatt (a szülés előtt 8 héttől a szülés után 8 hétig bezárólag) fizeti. A kérelmezőnek a szülési szabadság kezdetén betegbiztosítással kell rendelkeznie. Azok a nők, akik már a szülési szabadság kezdetét megelőzőn munkanélküliek lettek, bizonyos körülmények között szintén jogosultak terhességi-gyermekágyi segélyre. A TGYS összege a korábbi jövedelemtől függ. Az egészségbiztosító számítja ki a Wochengeld-et, havi bérezés esetén 3 hónapra, heti bérezés esetén 13 hétre visszamenőleg az átlagbér alapján. Koraszülés, ikerszülés, vagy császármetszés esetén a terhességi-gyermekágyi segély iránti igény a szülést követő 12 hétre hosszabbodik. 4.3. Gyermekgondozási segély (Kinderbetreuungsgeld-KBG) A különbözet illetve teljes összeg folyósítására ugyanazok az elvek vonatkoznak mint a családi pótlékra (lásd: 4.1.). Kérelmezés A gyermekgondozási díj iránti igényt a gyermek születése után kell bejelenteni az illetékes területi betegbiztosítónál. A KBG visszamenőleg maximum 6 hónapra igényelhető (ez alól kivétel nincs!). Amennyiben a KBG folyósítása során újabb gyermek születik (újabb gyermeket fogadnak örökbe, vesznek gondozásba), úgy az idősebb gyerekre vonatkozóan az igényjogosultság megszűnik (mindkét szülőre nézve). Az új gyermek után új kérvényt kell benyújtani. A KBG tehát mindig csak egy gyermek után vehető igénybe, ikerszülés esetén pedig a 2. és minden további gyermek után 50%-kal nő. Feltételek: a) A gyermekgondozási segély igénybevételének kötelező előfeltétele a családi pótlék folyósítása. b) Az igénylő a gyermekkel közös háztartásban lakik (közös a bejelentett állandó lakcímük) c) A gyermekgondozási segély KBG teljes összegének folyósításához a leendő anyának a kiválasztott KBG-változattól függetlenül minden esetben részt kell vennie 5 terhesgondozáson, majd a gyermeknek 5 gyermekorvosi vizsgálaton. Amennyiben elmulasztja becsatolni ezen igazolásokat, úgy meghatározott kortól a KBG már csak fele összegben kerül folyósításra. 35

30+6 átalánydíjas változat átalánydíjas rendszer 20+4 átalánydíjas változat 15+3 átalánydíjas változat 12+2 átalánydíjas változat jövedelempótló rendszer 12+2 jövedelemfüggő KBG Gyermekgondozási díj (KBG) összege naponta 14,53 EUR 20,8 EUR 26,6 EUR 33 EUR a jövedelem 80%-a, de max. 66 EUR folyósítás maximális időtartama, ha csak egy szülő veszi igénybe az ellátást max. a gyermek 30 hónapos koráig max. a gyermek 20 hónapos koráig max. a gyermek 15 hónapos koráig max. a gyermek 12 hónapos koráig max. a gyermek 12 hónapos koráig folyósítás maximális időtartama, ha mindkét szülő igénybe veszi az ellátást max. a gyermek 36 hónapos koráig max. a gyermek 24 hónapos koráig max. a gyermek 18 hónapos koráig max. a gyermek 14 hónapos koráig max. a gyermek 14 hónapos koráig folyósítás minimális időtartama szakaszonként 2 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap 2 hónap szükséges kereső tevékenység a szülés előtt? nem nem nem nem igen KBG mellett megszerezhető maximális munkajövedelem egyedi, de minimum 16 200 EUR/naptári év egyedi, de minimum 16 200 EUR/naptári év egyedi, de minimum 16 200 EUR/naptári év egyedi, de minimum 16 200 EUR/naptári év 6 400 EUR 2013: 6 100 EUR ikergyermekenként naponta járó pótlék 7,27 EUR 10,4 EUR 13,3 EUR 1 16,5 EUR nem jár Kiegészítés a KBG-hez naponta max. 12 hónapig jár, 6,06 EUR/nap max. 12 hónapig jár, 6,06 EUR/nap max. 12 hónapig jár, 6,06 EUR/nap max. 12 hónapig jár, 6,06 EUR/nap nem jár 36

d) A jövedelemhatár túllépése tilos: KBG folyósítása során naptári évenként maximum 16 200 EUR munkából származó jövedelemre tehetünk szert átalánydíjas gyes változatoknál, a jövedelemfüggőnél pedig 6400 EUR-ra. A családi pótléknál az igénylő az Ausztriában dolgozó (biztosított) szülő lehet. A KBG esetén ez nem feltétel, azt kérheti a másik szülő is. A jövedelemhatár arra a szülőre vonatkozik, aki a KBG-t igénybe veszi, ezért javasolt, hogy az alacsonyabb jövedelmű szülő igényelje meg a KBG-t, tehát a gyermekkel otthon maradó anyának célszerű a GYES iránti kérelmet benyújtani. A jövedelemfüggő KBG igénybevételéhez az általános feltételeken túlmenően a gyermek születését megelőző 6 hónapban folyamatosan, tényleges, Ausztriában társadalombiztosítási kötelezettség alá eső kereső tevékenységet kell folytatni. (Ennek összesen 14 napnyi megszakítása az igényjogosultságot nem érinti; fennálló munkaviszony esetén beszámítják a foglalkoztatási tilalom időszakát és a törvényes szülési szabadságot a gyermek max. 2 éves koráig). 5 KBG-változat: 2010. január 1. óta a gyermekgondozási segély öt fajtája közül választhatunk: 30+6 hónapos változat: 14,53 EUR/nap (kb. 436 EUR/hó), amely a gyermek 30. hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 36 hónapos korig meghosszabbodik. 20+4 hónapos változat: 20,80 EUR/nap (kb. 624 EUR/hó), amely a gyermek 20 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 24 hónapos korig meghosszabbodik. 15+3 hónapos változat: 26,60 EUR/nap (kb. 800 EUR/hó), amely a gyermek 15 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 18 hónapos korig meghosszabbodik. 12+2 hónapos változat: 33 EUR/nap (kb. 1 000 EUR/hó), amely a gyermek 12 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, akkor az igénybevétel időtartama maximum 14 hónapos korig meghosszabbodik. Jövedelemfüggő 12+2 hónapos változat: az utolsó nettó jövedelem 80%-a, de max. 66 EUR/nap (maximum 2 000 EUR/hó) amely a gyermek 12 hónapos koráig jár, ha csak az egyik szülő veszi igénybe a KBG-t. Ha mindkét szülő igénybe veszi, (mindkettőjük vonatkozásában fennállnak a feltételek) akkor az igénybevétel időtartama maximum 14 hónapos korig meghosszabbodik. A kiválasztott változat nem módosítható, a döntés a másik szülőt is köti. 37