Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve



Hasonló dokumentumok
T/2937. számú. törvényjavaslat. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény módosításáról

Az új Munka Törvénykönyve tervezete szeptember 26-i munkaanyag

MKTB (MA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK június. Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvényről

DTM Hungary Payroll Intelligence

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés hó 01. napján lép hatályba.

FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

Középtávú Együttműködési Megállapodás. a MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási. kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról TERVEZET

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A MUNKAJOGBAN

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP / pályázat elemeinek összefoglalása

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

Bevezető gondolatok 1. Túlzott központosítás

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

3300 Eger, Klapka u. 5/b. Tel.: 36/ SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

P Parragi és Társa Ügyvédi Iroda

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2006.

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

A MUNKA DÍJAZÁSA (MUNKABÉR)

E L Ő T E R J E S Z T É S

Üzleti reggeli Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Fogiaikoztataspolitikai és Munkaüg Miniszter

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

Tartalomjegyzék. Érvényes: január 1-től

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Munka Törvénykönyv évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

Közalkalmazotti Szabályzata

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

I., Ismét módosították a Munkavédelmi törvényt! Megjelent a évi Magyar Közlöny 180. számában.

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Mi történt a decemberi Nyílt levél" óta?

Új év nyitása a Kulcs-Bér 2015-ben, a Kulcs-Bér 2014-ben kezelt év(ek) alapján

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

A Marcali Városi Sportcsarnok. vállalkozásban történő üzemeltetésének. tapasztalatairól.

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A kezdeményezés a Kollektív Szerződésben foglaltakkal ellentétes módosításokat tartalmazott, illetve annak előírásait nem tartotta be.

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

Helyzetkép május - június

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

Európai Migrációs Hálózat. Harmadik országbeli állampolgárok Európai Unión belüli mobilitása. Magyarország

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése december 17-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

AZ ATIPIKUS MUNKAVISZONYOK

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

Könyvelői Klub január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II.

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS

Igazságügyi Szakértõi. a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa. Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

2009. szeptemberi hírek

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére

Tudnivalók a nyári diákmunkáról (2016)

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:

Találkozás. és párbeszéd A TARTALOMBÓL. Legyünk harcra készek! A munkaadók számára történelmi lehetôségnek látszik, hogy a Munka Törvénykönyvét

TARTALOMJEGYZÉK A magyar társadalombiztosítás története A magyar társadalombiztosítás gyökerei

Szociális párbeszéd új keretek között

munkaerőpiaci tükör 2005

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés március

TERVEZET. A Hajdúnánási Holding Zrt. és tagvállalatai javadalmazási szabályzata. I. A szabályzat célja és hatálya

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

T/7415/72. számú EGYSÉGES JAVASLAT

NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN

2008. ÉVZÁRÓ KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS ÉS EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron május 31.-én megtartásra került jegyz

2015. május 28-i rendes ülésére

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben

Tantárgyi tematika Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge

OMMF JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.

E L Ő T E R J E S Z T É S

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosításáról

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Átírás:

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Az átfogó módosításon már egy éve dolgoznak Készül a Munka törvénykönyve átfogó módosítása. Az érintettek között nemigen akad olyan, aki vitatná, hogy újra kell gondolni a munka világának szabályait. Mégis minden bizonnyal komoly vitákat fog kiváltani a hamarosan elkészülő tervezet nemcsak a szociális partnerekkel elkerülhetetlen egyeztetés során, de később az Országgyűlésben is. Talán az egyetlen dolog, amiben egyetértés van a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat képviselői között, hogy a jelenlegi jogi szabályozás - a Munka törvénykönyve és még számos törvény, illetve rendelet - egyszerűsítésre szorul. A piacgazdaság elmúlt tíz esztendejének, illetve az előző, nagyobb horderejű változtatásnak a tapasztalatait azonban eltérő módon és tartalommal öszszegzik a háromszögletű asztal különböző oldalánál ülők. A főbb álláspontokat szeretnénk bemutatni az olvasónak a szociális partnerek, a kormányzati és az elméleti tudományos megközelítést képviselők megkérdezésével: miként értékelik a törvénykönyv legutóbbi módosítását, és milyen változtatásokat tartanak a legszükségesebbnek. Száznál több paragrafus Pál Lajos, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint fontos elem, hogy a szakemberek nem új törvényt írnak, bár a paragrafusok száma feltehetően meghaladja majd a százat. Az államigazgatási és érdekegyeztetés után, körülbelül egy év múlva bocsátják a kormány rendelkezésére a normaszöveget, amely már tükrözni fogja az érdekeltek véleményét, hiszen a múlt év februárja óta tevékenykedő kodifikációs bizottságba az Országos Munkaügyi Tanács szakszervezeti szövetségei hat, a munkaadói érdekképviseletek pedig három képviselőt delegáltak. A helyettes államtitkár a testületbe meghívta a munkajog számos elméleti és gyakorlati szakemberét is. Az eddigi tárgyalások tapasztalatai alapján az egyik legfontosabb igény a helyettes államtitkár szerint, hogy át kell értékelni a kollektív szerződésekre vonatkozó úgynevezett jóléti elvet. Jelenleg ugyanis a középszintű kollektív szerződések csak a dolgozók javára térhetnek el a Munka törvénykönyvétől, illetve a helyi kollektív megállapodások a középszintűektől. Többek szerint azonban fontolóra kellene venni a szerződések szabadságát, azt, hogy a kollektív megállapodások bármiről szólhatnak, ami eleget tesz a szerződéskötők kívánalmainak.

A szakszervezetek bizonyos felajánlott engedményekért más vonatkozásban az eddigieknél előnyösebb kereseti, szociális juttatásokat érhetnének el. A másik érv, hogy az alku lehetősége általánosságban is érdekeltebbé tenné a munkáltatókat a kollektív szerződések megkötésében. Egy másik ötlet, hogy az Országos Munkaügyi Tanács felhatalmazást kaphatna arra, hogy a minimálbér-emeléshez hasonlóan több más kérdésben is döntsön. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók döntését aztán kormányrendelet tenné kötelezővé. Így a Munka törvénykönyvétől eltérően a gazdaság aktuális igényei szerint szabályozhatnák a munkaidőre, a díjazásra vonatkozó kérdéseket, vagy akár az ágazati specifikumokat. Az átfogó módosítás során tisztázni kell a polgári törvénykönyv és a Munka törvénykönyve közötti viszonyt. Jelenleg két elképzelés van. Az egyik szerint a polgári törvénykönyvbe kerülnének a munkaszerződéssel kapcsolatos alapvető rendelkezések, azaz a polgári jogi dogmatika vonatkozna a munkaviszonyra. A másik javaslat szerint a Munka törvénykönyve önállóan szabályozná mindezt, és átvenné a polgári törvénykönyvből azokat a dogmatikai szabályokat, amelyeket alkalmazni kíván a munkaviszonyra. - Dönteni kell arról is, hogy a jelenleginél mennyivel legyen differenciáltabb a szabályozás. Így például más és más szabályokat igényelnének a méretükben, jellegükben eltérő munkaadók. Ma már kevés a nagy létszámú munkahely. A néhány dolgozót foglalkoztató cégeknél egészen más a viszony a munkaadó és a munkavállaló között. Sokkal inkább meg kellene jeleníteni ezekben a szituációkban a bizalmi elvet - vallja Pál Lajos. A differenciálást a munkavállalókra vonatkozóan is érvényesíteni lehetne. Nem biztos ugyanis, hogy ugyanazok a szabályok jól alkalmazhatók a segédmunkásra, a betanított munkásra és a képzettebb, irányító munkakörben lévő dolgozóra. A szigorúbb munkajogi védelemre jóval nagyobb szüksége van a munkafeltételeit kevésbé önállóan alakító dolgozónak. Megfelelő szabályozással kellene odafigyelni arra a tendenciára is, hogy a munkaadók egyre nagyobb arányban, a klasszikus munkaviszonytól eltérő típusú foglalkoztatási jogviszonyokat létesítenek. Nem biztos, hogy csak a jelenlegi formában alkalmazott munkaszerződés vagy a megbízási, illetve a vállalkozói szerződés alapján lehet foglalkoztatni a dolgozókat. Kereshetők olyan jogi formulák, amelyek miközben megfelelnek a piaci viszonyokra hivatkozó munkaadóknak, a munkaszerződésnél alacsonyabb szintű, de a megbízási vagy vállalkozói szerződésnél erőteljesebb munkajogi védelmet biztosítanak a munkavállalóknak. Pál Lajos szerint a munkaadók ma már nem elsősorban az alacsonyabb bérterhek miatt szorgalmazzák a munkaszerződés helyett a megbízási vagy vállalkozói szerződést, hanem azért, mert így nem köti őket a Munka törvénykönyve számos, a munkaidőre, a szabadságra, a bérezésre, a jogviszony megszüntetésére és még sok minden másra vonatkozó előírása. A foglalkoztatóknak elsősorban az az előnyös, hogy a megbízási vagy vállalkozói jogviszony kereteit, tartalmát sokkal inkább alakíthatják a piaci igények és a saját lehetőségeik alapján. Ugyanakkor az ilyen formában foglalkoztatottak is elvárnának bizonyos munkajogi védelmet. Ezeket a javaslatokat is feldolgozva, mérlegelve alakítják majd ki a törvénymódosítás normaszöveg-tervezetét. A cél, hogy alkalmazhatóbb, jobb Munka törvénykönyve álljon rendelkezésre - szögezte le a helyettes államtitkár. Az alku lehetősége

Komoly hiba volt, hogy az 1992-ben hatályba lépett új Munka törvénykönyve törölte a munkakönyv intézményét - véli Dávid Ferenc, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalának e szakterülettel is foglalkozó szóvivője. Azóta szerinte sokszorosan bebizonyosodott, mennyire indokolt volt e fontos nyilvántartási forma megszüntetése elleni munkaadói fellépés. Azt elfogadták volna - mondta Dávid Ferenc -, hogy korszerűsítsék a munkakönyvet. - A munkakönyv intézményét inkább politikai, mint szakmai megfontolások alapján szüntették meg az új Munka törvénykönyve hatálybalépésekor - állítja a szakember, aki szerint a korszerű munkaügyi nyilvántartás azóta is várat magára. A munkaügyi adatok összegzésének kérdése időről időre szóba kerül. A Munka törvénykönyve legutóbbi, 1999-es módosítása csupán a rendes és a rendkívüli munkaidőre, a szabadságra, a munkaidőkedvezményekre vonatkozó adatok nyilvántartását tette kötelezővé a munkáltatók számára. Adóssága volt az 1992-es Munka törvénykönyvének a leltárfelelősség megfelelő szabályozása is. Az 1992-es törvény a kollektív szerződések hatáskörébe utalta a leltárfelelősség megállapítását. Ugyanakkor a munkahelyek csak kis részénél kötnek ilyen szerződéseket. A Munka törvénykönyve múlt évi módosítása szerint ahol nem kötnek kollektív szerződést, ott a dolgozókkal kell aláíratni a leltárfelelősségi megállapodást. Ez a változás kedvező volt a munkáltatók számára. A jövőre vonatkozóan Dávid Ferenc úgy véli, hogy először is arról kellene dönteni, melyek legyenek a lényegi, a munka alkotmányát jelentő részek, amelyek alapjogokat nyújtanak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Ezektől az alapjogoktól nem lehetne eltérni sem a munkaszerződésekben, sem a kollektív megállapodásokban. Ilyen alapjog lenne például a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Ezt követően lehetne megegyezni azokban a témakörökben, amelyekben az Országos Munkaügyi Tanács vagy a kollektív szerződések a speciális igényeket, az általánostól eltérő feltételeket határozhatnának meg. Ezeket a témaköröket blokkonként kellene megtárgyalni, és blokkon belül mérlegelni a munkaidőre, a túlmunkára vagy a bérezésre vonatkozó egyes elemeket. Arra lenne szükség, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek szabadon alkudozhassanak, és ne kösse a megállapodásokat a jelenleg érvényesülő, úgynevezett jóléti elv. Ennek alapján ugyanis csak a dolgozók javára lehet eltérni a Munka törvénykönyvében előírtaktól, az országos vagy az ágazati szintű egyezségek során, illetve ezen egyezségektől a helyi szerződésekben. Mindez ellentétes a szabad alku elvével, ami gyakorta mindkét félnek káros. Elképzelhető például, hogy adott munkahelyen a dolgozóknak is megérné, ha a piaci körülményekhez jobban igazodó túlóra- vagy munkaidőkerettel együtt megegyezhetnének az ugyancsak a törvényben garantáltnál magasabb anyagi ellenszolgáltatásról is. Olyan konstrukciók kellenének, amelyekben a jelenleginél sokkal nagyobb teret kaphatna a két fél megállapodása. Amennyiben a törvény pontosan meghatározza, hogy mik a munkaadók és a munkavállalók lényegi munkaügyi alapjogai, akkor ezek betartásával a többi kérdéskörben nagyobb a lehetőség az alkura. Mindezt az egyes blokkokon belül kellene elemezni. Ilyen nagyobb egység lenne a munkaidőre, a pihenőidőre, a munkaidő-beosztásra, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok köre. Egy másik a bérezés különféle eseteivel foglalkozna.

- Ezeken belül kellene megtalálni azokat a szabályokat, amelyek a munkaügyi alapjogokhoz tartoznak, illetve azokat, amelyeknél szabadon egyezhetnek meg a tárgyalópartnerek a kölcsönös előnyök alapján - hangsúlyozta Dávid Ferenc. A munkavállalói és a munkaadói jogok egyensúlya - Az az érzésem, hogy 1992-ben a munka világára vonatkozó törvénykönyv - amely működő piacgazdaságot, valós munkaerőpiacot és jogkövető menedzsmentet feltételezett - évekkel megelőzte a korát - mondja Mucsi Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség szakértője. Véleménye szerint talán túl sokszor nyúltak a törvénykönyvhöz eddig, hiszen a 2000. január 1-jén életbe lépett változat a 26. módosítás. A tavaly augusztus 17-én és az idén január 1-jén hatályba lépett módosítások döntő többsége a tőke érdekérvényesítését szolgálja, és ezért a munkavállalók számára egyértelműen hátrányos. - Biztos vagyok benne, hogy a módosítások egy részét az Alkotmánybíróság hatálytalanítani fogja - állítja Mucsi Zoltán határozottan. Külön sajnálatosnak tartja, hogy a makroszintű érdekegyeztetés átalakított rendszerében gyakorlatilag figyelmen kívül lehet hagyni az "akadékoskodó" szakszervezeti konföderációkat. A szakszervezetek - így a Vasasszövetség is - a tapasztalatok alapján minden évben összeállítják módosítási elképzeléseiket, amelyeket a konföderációk szintjén egyeztetik, ennek azonban 1997 óta gyakorlatilag nincs kézzelfogható eredménye, és a hírek szerint a munkáltatók újabb komoly megszorításokra készülnek - mondja a vasasok szakértője. Mucsi Zoltán szerint a munkavállalóknak a munkaidő laza szabályozása már-már elviselhetetlen problémákat okoz. Úgy véli, szabályozást igényel, hogy a rendes és a rendkívüli munkavégzés ne haladhassa meg a napi tizenkét órát, s a munkaközi szünet sokkal szélesebb körben legyen a munkaidő része. Ugyancsak hiányosnak tartja az idénymunka fogalmának meghatározását, és sürgeti a folytonos munkarend alkalmazhatósági feltételeinek egyértelmű rögzítését. A törvénykönyvnek kellene rendelkeznie arról is, hogy a legkisebb munkabér a munkavállalók tényleges szükségleteit és megélhetési feltételeit vegye figyelembe. Azt is szükségesnek nevezte, hogy a munkáltató a munkavállaló meghatalmazása esetén köteles legyen a szakszervezeti tagdíjat a munkabérből levonni. A szakszervezeti szakértő megtiltaná a munkáltatók által közkedvelt sorozatos munkanap-áthelyezéseket, mert a munkáltatók előszeretettel rendelnek el heti pihenőnapon munkavégzést, aminek ellentételeként csak másik pihenőnapot hajlandók adni. Elképzeléseik között szerepel a szakszervezetek és az üzemi tanácsok jogosítványainak külön törvényben való meghatározása, mert az Mt.-ben való szerepeltetésük diszharmonikusnak tűnik. Évek óta sürgetik az 1992-ben megszüntetett munkakönyv pótlását, mint mondják, a munkavállalók jogbiztonságának érdekében ezt a hivatalos okmányt - kizárólag az állam vagy a munkáltatók költségére - záros határidőn belül vissza kellene állítani. Helyesnek tartanák azt is, ha a munkabér késedelmes kifizetésekor a munkáltató késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét fizetné. A munkáltatók ellenvéleménye dacára feltétlenül szükségesnek tartja az érdek-képviseleti képviselő a szakszervezet és üzemi tanács jogainak kibővítését.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség a munkaadói szövetségekkel szoros kapcsolatban áll, gyakran konzultálnak egymással. A megbeszélésekből Mucsi Zoltán arra következtet, hogy a munkaadók legfőbb törekvése a munkaidő abszolút rugalmassá tétele. Szerinte ez azt jelentené, hogy az úgynevezett négy, illetve hat hónapos munkaidő-kiegyenlítési időszak akár egy-három év is lehetne. A multinacionális cégek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az éves szabadság kiadására két-három éves ciklusidőn belül kerüljön sor. A munkaadók nagy része alkalmazna a gépipar szinte minden területén folytonos munkarendet, amely a megszokott - szombat-vasárnapi - pihenőnapok megszüntetéséhez vezethet. A Vasas Szakszervezeti Szövetség ezeket az elképzeléseket nem támogatja. - Úgy gondolom, hogy a Munka törvénykönyve bármilyen további módosítása csak az országos érdekegyeztetés keretein belül, a munkaadói és munkavállalói jogok közötti egyensúly helyreállításával történhet - szögezte le végezetül Mucsi. Az egyensúlyteremtés jogága A rendszerváltozás óta eltelt időszak elvileg nagy feladatot ró a jogalkotóra, amennyiben a munkajog szubsztanciáját - az egyensúly megtartását - tartja szem előtt. E jogágban ugyanis azonos szinten - nevezetesen az állampolgárok szintjén - egyidejűleg jelennek meg az egymástól minőségükben eltérő alapjogok. A jogalkotásnak nem kevesebbet kell tartósan megvalósítania, mint a vállalkozók szabadságát és a munkavállalók egzisztenciális biztonságát. Tapasztalatom szerint ezt a kényes egyensúlyt mindeddig nem sikerült megteremteni - összegzi Kiss György munkajogász, egyetemi oktató és volt államigazgatási szakember a Munka törvénykönyve iránti igények lényegét. Egy szűk évtized alatt számos eredmény született. Mindenekelőtt az 1992. évi XXII. törvény, amelynek legnagyobb erénye a korábbi, negyedszázadig fennálló szabályozásból adódó számos beidegződés megszüntetése vagy legalábbis tompítása. - Ez egy olyan alap, amely alkalmas a további építkezésre - véli a szakember. Ugyanakkor szerinte a továbblépés minden szakmai igyekezet ellenére elmaradt, és a helyzet most sem biztatóbb. A munkajog a politikai és gazdasági prioritások mögött mindig a háttérben maradt, valójában soha nem érvényesült igazi rendeltetése és ennek megfelelő karaktere. Nézete szerint a munkajogi szabályozás azon az egyébiránt téves felfogáson alapul, hogy e jogág alapintézményeinek a gazdaság teljesítőképességét, hatékonyságát, versenyképességét, általában a növekedést kell szolgálnia, minden egyéb csak a fejlődés kerékkötőjeként értékelhető. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor a munkajog nivelláló hatása került előtérbe, mintegy a "gyengék egyenlőségének" megteremtése szolgálatában. A munkajog lényege azonban a már említett egyensúly kialakítása a munkáltatói és a munkavállalói pozíciók között, és ebből óhatatlanul következik védelmi karaktere. A jogalkotó azonban e nehéz munkában magára marad, hiszen különösebb támogatás nélkül egyedül kell kitalálnia és meghatároznia a munkajog fejlődésének irányát. Pedig a modern munkajog akkor kezdődött el, amikor a hangsúly az egyéni munkaszerződésről a kollektív relációkra helyeződött át. Nem túlzás az a minősítés, hogy napjaink munkajogának alapvető tendenciáit a szakmákat, ágazatokat átfogó kollektív megállapodások képezik. A munkajog ilyen szabályozási struktúrája azonban óhatatlanul befolyásolja a jogalkotás menetét. Sajnos a hazai szabályozás éppen ezeken a területeken volt és van mélyponton. A munkajogi joganyag tartalma, a "minimálstandard"-ra épülő koncepciója miatt egyik fél nem feltétlenül érdekelt a megállapodásban, és így a másik fél kísérletei már eleve hátrányból indulnak. Nem segített

ezen korábban az informális megállapodások sorozata sem, mint ahogyan a kollektív munkajog egyes elemeinek összemosása is csak rontott a helyzeten. Lehet, hogy a mesterségesen egységessé kovácsolt törvénykönyv bánja, de a jövőben indokolt a kollektív munkajogi relációk tisztázása és - amennyiben erre szándék van - részletes szabályozása. Ezzel párhuzamosan a munkaszerződés dogmatikáját sem ártana egyértelművé tenni, hiszen az improvizáció időszaka lassan lejár. Mindehhez azonban két feltétel megléte szükséges. Az egyik a politikai szándék a munkajog rendeltetését és súlyát illetően, a másik a határozott szakmai koncepció. És a mindent eldöntő részletek kimunkálása csak ezek után következhet - állítja Kiss György. D. J. Forrás: A Munkaadó Lapja, VI. évfolyam 3. szám