A jövőbeli uniós költségvetés Regionális fejlesztés és kohézió. #CohesionPolicy #EUinmyRegion

Hasonló dokumentumok
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

EU PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI CIKLUSOK HATÁRÁN

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Az EU kohéziós politikája

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

ANNEX MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Strukturális Alapok

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai április 22. Budapest, MTA

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 6. (OR. en)

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

A K+F+I forrásai között

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Az Európai Unió támogatási alapjai

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben ( ) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Gazdaságra telepedő állam

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Regulation (EC) No. 1080/2006

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Partnerségi Megállapodás

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

Foglalkoztatáspolitika

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Az EU regionális politikája

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) a Költségvetési Bizottság részéről

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

EURÓPA NÖVEKEDÉSI FORRÁSAI. J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács október 23-i ülésére

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Az RB internetes konzultációja a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról folyó tárgyalások kimeneteléről

Az Európai Unió regionális politikája

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK TÓTH TAMÁS

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja évi éves jelentés

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja évi éves jelentés

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

Tejpiaci támogatások, a rendkívüli támogatások felhasználása

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI

Helyi foglalkoztatási paktumok szerepe a gazdaságfejlesztésben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Gyorsuló növekedési pályán

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Európai Szemeszter gyakorlat és tapasztalatok

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 2. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

várható fejlesztési területek

A as programozási időszak

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Átírás:

A jövőbeli uniós költségvetés Regionális fejlesztés és kohézió #CohesionPolicy #EUinmyRegion

Modern, dinamikus szakpolitika Modern beruházás Összpontosítás az intelligens, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra Az európai szemeszterrel való szorosabb kapcsolat Átfogó teljesítményadatok (szinte valós időben), nyílt hozzáférésű adatok Egyszerű, rugalmas, dinamikus 7 alap, 1 rendelet (50%-kal rövidebb) 80 kulcsfontosságú adminisztratív egyszerűsítés Gyorsabb végrehajtás (visszatérés az n+2 szabályhoz) Válaszok az újonnan felmerülő igényekre (migráció, gazdaság) Minden régió számára Kiegyensúlyozott és méltányos berlini módszer 75% a legszegényebb régióknak, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre Az újonnan felmerülő igények és a gazdasági átállás kezelése szerte az EU-ban

A szakpolitika korszerűsítése

Szakpolitikai célkitűzések A 11 korábbi célkitűzést egyszerűsítették és 5 célkitűzésben foglalták össze: 1. Intelligensebb Európa (innovatív és intelligens gazdasági átalakulás) 2. Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Európa (ideértve az energetikai átállást, a körkörös gazdaságot, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a kockázatkezelést) 3. Összekapcsoltabb Európa (mobilitás és IKT-összekapcsoltság) 2 horizontális célkitűzés: Adminisztratív kapacitásfejlesztés Régiók közötti és határokon átnyúló együttműködés (az együttműködés általánosabb érvényesítése) 4. Szociálisabb Európa (a szociális jogok európai pillére) 5. A polgárokhoz közelebb lévő Európa (városi, vidéki és part menti területek fenntartható fejlődése és helyi kezdeményezések)

AZ ERFA TEMATIKUS KONCENTRÁCIÓJA A kiadások fenntartása a kulcsfontosságú növekedési területeken és a munkahelyteremtésben Nemzeti szinten az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján => rugalmasság A következő országoknak: minimum % 1. prioritási célkitűzés ( intelligensebb Európa ) minimum % 2. prioritási célkitűzés ( zöldebb, kis szén-dioxid-kibocsátású Európa ) 75% alatti GNI 35% 30% 75 100% közötti GNI 45% 30% 100% fölötti GNI 60% 1. + 2. prioritási célkitűzés min. 85% A költségvetés 6%-a városfejlesztésre, helyi fejlesztési partnerségek révén (átfedések lehetségesek)

Változások az európai területi együttműködésben Általános érvényesítés horizontális célkitűzések révén Határokon átnyúló programok: az alapok elosztóitól a stratégiai tervezési központokig Új: régióközi innovációs eszközök Új: A tengeri együttműködés a határokon átnyúló együttműködésről a tengermedence szintjére tevődik át Új: A legkülső régiókra vonatkozó egyedi alkotóelem (az EU-n kívüli együttműködéssel) Új: EU-n kívüli együttműködés (az IPA/ENI beépítése) Új: A határokon átnyúló európai mechanizmus (ECBC és ECBS)

Fenntartható városfejlesztés Új, célzott egyedi célkitűzés a városi térségek integrált fejlesztésére Az ERFA 6%-a a városfejlesztésre, helyi fejlesztési partnerségek révén, különböző eszközök segítségével Helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó követelmény helyi felelősségvállalás Európai Városi Kezdeményezés: átfogó megközelítés a kapacitásépítés, az innovatív fellépések, a tudás- és szakpolitikai fejlesztés, valamint a kommunikáció vonatkozásában

A siker feltételeinek megteremtése Előfeltételek (korábban: ex ante vagy előzetes feltételek) Kevesebb (35 helyett 20), egyértelműbb, szorosabb kapcsolat a szakpolitikával Költségnyilatkozattal kapcsolatos feltétel (= nincsenek cselekvési tervek, de a teljes időszakban nyomon követik a feltételek teljesülését) Uniós kormányzás Európai szemeszter Makrogazdasági feltételesség Reformtámogatási program Jogállamiság

Koherencia egyéb uniós eszközökkel Kulcsfontosságú példák: Horizont Európa ( európai kiválóság ) ERFA ( regionális relevancia, intelligens szakosodás, innovációs diffúzió) és a kiválósági díjjal kapcsolatos megerősített mechanizmus Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)/Kohéziós Alap (KA): 10 milliárd EUR átcsoportosítása a Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe; a transzeurópai közlekedési hálózat projektjei megosztott és közvetlen irányítás alatt egyaránt finanszírozhatók Migráció: valamennyi kohéziós politikai alap az integráció hosszú távú szükségleteinek kielégítésére szolgál, az AMIF pedig a rövid távú szükségletekre összpontosít Reformtámogatási program európai beruházásstabilizáció funkció

Egyszerűsítés és rugalmasság

Egyszerűbb Maga a szerkezet: 7 alap, 1 szabálykönyv Fele olyan hosszú szabálykönyv Kézikönyv a 80 kulcsfontosságú adminisztratív egyszerűsítéssel kapcsolatban (példák a következő diákon)

Programozás Mit tartalmaz? Egyszerűsített, jobban összpontosított és fokozottabban stratégiai jellegű programozás strukturált formában Teljesítményorientált: félidős felülvizsgálat 2025-ben Szinergiák: szorosabb kapcsolat az európai szemeszterrel Mellékletek: a 2014 2020-as időszak mintegy 40 felelősségvállalási ösztönzőjének helyettesítése Mi került ki belőle? Nem lesznek módosítások a partnerségi megállapodásban ebben az időszakban Kiküszöböli a partnerségi megállapodások és a programok közötti átfedéseket (pl. előfeltételek csak a programokban) Kevesebb eljárás: a műszaki kiigazítások kombinálása a teljesítmény-felülvizsgálattal

Rugalmasabb Új átcsoportosítási lehetőség: A tagállam kérheti a program erőforrásai legfeljebb 5%-ának átcsoportosítását egy másik uniós eszközbe Egyszerűbb újraprogramozás: egy prioritás legfeljebb 5%-os átcsoportosítása (program esetén ez 3%) a Bizottság határozata nélkül. 5 +2 Programozás: kezdetben öt évig érvényes a 2026 2027-es felosztásokat a 2024 2025-ös félidős felülvizsgálat után programozzák (újonnan felmerülő igények, teljesítmény alapján) műszaki kiigazítások beemelése (felosztások módosítása 2025-től)

Egyszerűbb megtérítés Mit tartalmaz? Egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek. Egységköltségek, átalányok, egyösszegű átalányok. A költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás (= feltételek teljesítésén vagy az eredmények megvalósításán alapul) A műszaki segítségnyújtás a végrehajtáshoz vagy a mérföldkövekhez kapcsolódik, mint fentebb Mi került ki belőle? Kevesebb visszatérítés az elszámolható költségek esetében = kevesebb papírmunka, nyugta, számla Megjegyzés: az ezen a dián található intézkedések potenciálisan a leginkább költségkímélő egyszerűsítések. Egy tanulmány szerint ezzel az adminisztratív költségek akár 25%-a is megtakarítható.

Elszámolhatóság Mit tartalmaz? Rugalmasság a természeti katasztrófákra történő reagálás esetén Különálló és egyértelműbb szabályok az áthelyezésre és a projekt fenntarthatóságára vonatkozóan Az 5 millió EUR alatti teljes költséggel rendelkező műveletek esetében a héa elszámolható. A többi esetben a héa nem számolható el. Mi került ki belőle? Egyedi szabályok a bevételt termelő műveletekre vonatkozóan Nagyprojektek értékelése és elfogadása helyett monitoringbizottság által nyomon követett stratégiai jelentőségű projektek

Egyszerűbb irányítás és ellenőrzés Mit tartalmaz? Arányosabb rendszer az alacsony hibaaránnyal rendelkező programoknak: nemzeti rendszerekre való hagyatkozás, nincs rendszeraudit, legfeljebb 30 műveletre vonatkozó auditminta Számviteli nyilvántartások egyszerűbb elfogadási eljárása (és nincsenek nulla értékű számviteli nyilvántartások ) Egyértelmű dokumentummegőrzési időszak a kedvezményezettekre vonatkozóan (utolsó megtérítési év végétől számított 5 év) Mi került ki belőle? Nincs kijelölési eljárás: a meglévő hatóságok és rendszerek megújítása Kevesebb ellenőrzési szint: A tanúsító hatóságokat egy számviteli funkció váltja fel (amely nem duplázza meg az ellenőrzéseket) Az összes kifizetési kérelem adminisztratív ellenőrzése. 2020 után: kockázatalapú minta

Szolidaritás és felelősségmegosztás

Alacsonyabb uniós társfinanszírozási felső határ Uniós hozzájárulás felső határa 70% Kevésbé fejlett régiók Legkülső régiók Kohéziós Alap Interreg 55% Átmeneti régiók 40% Fejlettebb régiók Ellentételezés: héa elszámolhatósága nincsenek külön rendelkezések a bevételt termelő projektekre vonatkozóan

Az N+3 megoldásról az N+2 megoldásra történő áttérés 2028-ig a 2021-es hozzájárulás 60%-ára az n+2 szabály vonatkozik 2023-ban a fennmaradó 40% 10%-os részletekben 2024 és 2027 között (n+x) 100 40 10 10 10 10 N+X N+2 0 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029

Juttatások és jogosultság

1. lépés: berlini módszer (a % a pénzügyi súlyozó tényezőre utal) 2014 2020 2021 2027 GDP (ideértve a GNI-t a Kohéziós Alap esetében) 86% 81% munkaerőpiac, oktatás, demográfia 14% 15% éghajlat - 1% migráció - 3% összesen 100% 100% Munkaerőpiac: munkanélküliségi ráta, ifjúsági munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta Oktatás: korai iskolaelhagyók, felsőoktatás, alacsony szintű képzettség Demográfia: a régiók lakossága, alacsony népsűrűség Éghajlat: üvegházhatású gázok kibocsátása az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban Migráció: a nem uniós polgárok nettó migrációja

40 A változások vezető oka: az egy főre jutó GDP változása A 2007 2009-es és a 2014 2016-os időszak összehasonlítása Az egy főre jutó GDP százalékpontjában bekövetkező változás 30 20 10 0-10 -20-30 EL CY ES IT FI NL PT SI HR SE FR BE DK AT CZ LU BG HU DE SK EE LV RO PL MT LT IE

2. lépés: Felső határ és biztonsági háló Visszanyerési és méltányossági felső határ (a GDP 2,3%-ától RO, BG és HR esetében a GDP 1,55%-áig a legtöbb tagállam esetében) Biztonsági hálók és határértékek: 24% alsó határ a biztonsági háló +8% fordított biztonsági háló 0%-os növelési határérték a 120%-ot meghaladó GNI-vel rendelkező tagállamok esetében

Támogatási intenzitás (egy főre jutó euróösszeg évente 2018-as árakon) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Kohéziós politika Támogatási intenzitások összehasonlítása (2014 2020 és 2021 2027) 2014-2020 2021-2027 Polinom. (2014-2020) Polinom. (2021-2027) BG RO HR LV EL HU PL LT EE PT SK CY SI CZ ES MT IT FR FI BE SE DE DK AT NL IE LU

Felosztások tagállamonként Tagállam 2021 2027-es felosztás (milliárd, 2018-as árak) Változás a 2014 2020-as időszakhoz képest (%) Támogatási intenzitás (EUR/fő) Változás a 2014 2020-as időszakhoz képest (%) BG 8,9 8 178 15 RO 27,2 8 196 17 HR 8,8-6 298 0 LV 4,3-13 308 0 HU 17,9-24 260-22 EL 19,2 8 254 12 PL 64,4-23 239-24 LT 5,6-24 278-12 EE 2,9-24 317-22 PT 21,2-7 292-5 SK 11,8-22 310-22 CY 0,9 2 147-5 SI 3,1-9 213-11 CZ 17,8-24 242-25 ES 34,0 5 105 3 MT 0,6-24 197-28 IT 38,6 6 91 5 FR 16,0-5 34-9 FI 1,6 5 42 2 BE 2,4 0 31-5 SE 2,1 0 31-6 DE 15,7-21 27-20 DK 0,6 0 14-3 AT 1,3 0 21-4 NL 1,4 0 12-3 IE 1,1-13 33-17 LU 0,1 0 16-14 EU27 331-9,9 106-11

A következő lépések

Menetrend

Köszönjük figyelmüket! #CohesionPolicy #EUinmyRegion