Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 50/1999.(11.25.

1 Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.évi III.törvény (továbbiakban: Szt.) 32. (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997.évi XXXI.törvény 18. (2) bekezdésében, ( a továbbiakban: Gyvt. valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 16. (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályozásáról az egyének, a családok és a közösség szociális biztonságának és működőképességének elősegítése és megőrzése érdekében az alábbi rendeletet (továbbiakban:r) alkotja: I.fejezet Általános rendelkezések l. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre és a hajléktalanokra. (2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás kizárólag azoknak a Pécsen lakóhellyel rendelkező kérelmezőknek nyújtható, akik az önkormányzat illetékességi területén életvitelszerűen tartózkodnak. (3) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együttélő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. 2. (1) A Közgyűlés felhatalmazása alapján a népjóléti igazgatás területén az alább felsorolt hatásköröket a polgármester gyakorolja: a.) Megállapítja, megszünteti és kétévente felülvizsgálja az időskorúak járadékát. b.)megállapítja, módosítja, szünetelteti, megszünteti és évente felülvizsgálja a munkanélküliek jövedelempótló támogatását. c.) Megállapítja, módosítja, évente felülvizsgálja, szünetelteti és megszünteti a rendszeres szociális segélyt. d.) Lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben foglalt feltételek szerint.

2 e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és évenként felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot. f.) Átmeneti segélyt állapít meg. g.) Megállapítja, megszünteti és évente felülvizsgálja, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. h.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. i.) Dönt temetési segély nyújtásáról. j.) Engedélyezi a köztemetést. k.) Megállapítja annak a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. l.) Dönt jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszafizetéséről, elengedéséről és csökkentéséről. (2) A Közgyűlés felhatalmazása alapján a népjóléti igazgatás területén az alább felsorolt hatásköröket a Közgyűlés Egészségpolitikai és Szociális Bizottsága gyakorolja: a.) Dönt mindazokban az esetekben, amelyekben e rendelet méltányosság gyakorlását megengedi. A Népjóléti Főosztály területileg illetékes szociális központjai által lefolytatott első fokú előkészítő eljárás alapján az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság a felterjesztést követően dönt. b.) Dönt a város polgárai részére történő szociális felajánlások, adományok rászorultsági alapon történő felosztásának módjáról, feltételeiről. c.) Dönt kamatmentes kölcsön nyújtásáról, és a megállapított kölcsön visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről abban az esetben, ha az adós neki fel nem róható okból nem képes annak visszafizetésére. 3. (1) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztály területileg illetékes szociális központjánál kell benyújtani elsősorban az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Illetékes az a területi szociális központ, amelynek területén a kérelmező tartózkodási helye van. Az ellátások iránti kérelmeket a Népjóléti Főosztály területileg illetékes szociális központja döntésre előkészíti. Az eljárás során a szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint a kérelmezőkkel kapcsolatban álló civil szervezetek által készített környezettanulmányt figyelembe veheti. A területi szociális központok cím és utcajegyzékét a rendelet 1.sz.melléklete tartalmazza. (2) A kérelemhez csatolni, illetve a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra munkaképesség megváltozására, társadalombiztosítási jogviszony időtartamára, közmű kiadásokra, az együttélő családtagok személyi adataira, családi

3 állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. A nyugellátásban részesülőknek a folyósítási törzsszám valódiságának igazolására, a nyugdíjas igazolványt be kell mutatni. (3) A havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlag jövedelméről szóló igazolást, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra irányuló kérelem esetén az utolsó hat hónap átlagjövedelméről szóló igazolást, egyéb esetekben pedig az utolsó 12 hónap átlagjövedelméről szóló igazolást kell csatolni. (4) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. (5) Az időskorúak járadékára, a munkanélküliek jövedelempótló támogatására, a rendszeres szociális segélyre, az ápolási díjra, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásától kell megállapítani. A folyósításra kerülő összeg a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított szociális ellátás a.) teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be, b.) összegének 50%-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be. (6) A megállapított szociális ellátást utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. 4. (1) A támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását annak bekövetkezését követő 15 napon belül köteles a Népjóléti Főosztály területi szociális központjához bejelenteni. (2) Az Szt-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény, illetve rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését pedig az Szt. 17. -ában foglaltak szerint kell elrendelni. II. fejezet Támogatási formák Időskorúak járadéka 5. (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az időskorúak járadéka e rendeletben nem szabályozott feltételeit az Szt. 32/B-32/E. -ai szabályozzák.

4 (2) Időskorúak járadékában részesülhet, az a 62.életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek a.) havi jövedelme, valamint b.) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. (3) Időskorúak járadékában részesülő személy esetében a folyósított járadék összegét hagyatéki teherként be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőnél. A bejelentés tényéről a járadék megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása (1) Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül: a.) az a munkanélküli, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV.törvény (továbbiakban:flt.) alapján munkanélküli járadékban részesült és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának lejártát követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult, b.) továbbá az is, aki a munkanélküli járadék folyósítását követően újabb munkaviszonyt létesített és annak megszűnése után munkanélküli ellátásra még nem szerzett jogosultságot, feltéve mindkét esetben, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. (2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának szabályait - e rendelet rendelkezésein túl - az Szt. 33-37. -ai tartalmazzák. 6. 7. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása hóközbeni megszüntetése vagy szüneteltetése esetén a már kiutalt havi támogatás összegének visszafizetése alól a támogatásban részesülő mentesül. Rendszeres szociális segély (1) A rendszeres szociális segély megállapításának szabályait - e rendelet rendelkezésein túl - a Szt. 37/A. - 37/G. -a tartalmazza. 8.

5 (2) Rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, aki a.) a 18.életévét betöltötte és munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesül, b.) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy a megélhetése más módon nem biztosított, és vagyona sem neki, sem családjának nincs. (3) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segély folyósítását, ha a segélyezett a.) egyéb rendszeres pénzellátásra szerez jogosultságot, melynek összege a rendelet (2) bekezdése a.)pontja szerinti jogosult esetében eléri az Szt. 37/A (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott értékhatárt, e rendelet b.)pontjában meghatározott jogosult esetében eléri az Szt. 37/A (2) bekezdés b.)pontjában foglalt jövedelem értékhatárt. b.) családjában bekövetkezett jövedelemváltozások miatt, a családban az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíjminimum 80%-át. c.) előzetes letartóztatásba kerül, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. d.) aktív korú nem foglalkozatott katonai szolgálatot teljesít. (4) A rendszeres szociális segélyt annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezett. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének szabályai: (1) Az aktív korú nem fogalakoztatott személy részére rendszeres szociális segélyt megállapító határozat egy példányát meg kell küldeni a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak (továbbiakban: szociális intézmény) 9. (2) Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban történő részvételt kell érteni. (3) Az aktív korú, nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő köteles a segély folyósításának időtartama alatt együttműködni az illetékes szociális intézménnyel. Köteles az intézmény által szervezett programokon felhívásukra részt venni. A szociális intézmény a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel együttműködési megállapodást köt, melynek egy pédányát megküldi a területi szociális központnak. (4) Az illetékes szociális intézmény által szervezett együttműködési programok különösen: -Munkavállalásra alkalmassá, képessé tevő programok -Konfliktuskezelő, -megoldó programok -Életvezetési programok -Egyéb mentálhygiénés programok

6 (5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a programban történő részvételt megtagadja, vagy szándékos magatartásával azt meghiúsítja, a szociális intézmény vezetője köteles azt jelezni a területileg illetékes szociális központnak. Az együttműködési program teljesítéséről, és annak eredményéről a szociális intézmény vezetője értesíti a területi szociális központot. (6) Három hónap időtartamra szüneteltetni kell a rendszeres szociális segély folyósítását, amennyiben az ellátásban részesülő nem működik együtt a szociális intézménnyel. (7) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély folyósítását 6 hónapra szüneteltetni kell. (8) A szünetelés időtartama mindaddig meghosszabbodik, amig a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Ezt követően a területileg illetékes szociális központ felülvizsgálja, hogy a.) a munkanélküli együttműködőnek minősül-e, továbbá b.) az aktív korúak rendszeres szociális segélyének továbbfolyósítási feltételei fennállnak-e. Lakásfenntartási támogatás 10. (1) A lakásfenntartási támogatás megállapításának szabályait - e rendelet rendelkezésein túl - az Szt. 38-39. -ai tartalmazzák. (2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult minden olyan bérlő, albérlő, tulajdonos és haszonélvező, aki az e rendeletben szabályozott jövedelmi, vagyoni feltételeknek megfelel és lakószoba száma az alábbiak szerint alakul: a.) 1-3 fős háztartás esetén maximum 2 szoba, b.) 4-6 fős háztartás esetén maximum 3 szoba, c.) további együttlakó személy esetén személyenként félszoba. (3) a.) Lakásfenntartási támogatás annak adható, akinek a családjában a közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum egyedül élő, illetve gyermeküket egyedül nevelők esetén kétszemélyes háztartás esetén három személyes háztartás esetén négy vagy több személyes háztartás esetén 180%-át 160%-át 140%-át 120%-át

7 b.) és a lakásfenntartás havi átlagos költségeinek együttes összege a kérelmező és a vele közös háztartásban élők havi összjövedelmének egyedül élő, illetve gyermeküket egyedül nevelők esetén a 35%-át kétszemélyes háztartás esetén a 30%-át három személyes háztartás esetén a 20%-át négy vagy több személyes háztartás esetén a 15%-át eléri vagy meghaladja, és az Szt. 4. (1) bekezdése b.) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik. (4) Lakásfenntartási támogatás adható továbbá annak, akinek lakása fűtési költségének havi összege eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át, és megfelel e rendelet (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdés a.) pontjában foglalt feltételeknek. (5) Ha a jogosult hiteltérdemlően igazolja, hogy életében, 12 hónapon belül, méltányolandó változás (hozzátartozó halála, válás, felnőtté vált gyermekének elköltözése, stb.) következett be, a lakásfenntartási támogatás, az egyéb feltételek teljesülése esetén, akkor is megállapítható, ha a lakószobák száma egy kategóriával eltér. (6) A lakásfenntartási támogatást 1-12 hónapra, vagy fűtési időszakra lehet megállapítani. Az 1-12 hónapra megállapított lakásfenntartási támogatás havi összege az Szt-ben meghatározott törvényi minimummal azonos összegű. A fűtési időszakra megállapított lakásfenntartási támogatás havi összege az átlagos fűtésköltség maximum 25%-a lehet, de a havi 4.000.-Ft-ot nem haladhatja meg. (7) A lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni ellátásként nyújtható. Több alacsonyabb összegű lakásfenntartási kiadás esetén a lakásfenntartási támogatás a kérelmező lakcímére is folyósítható, ha biztosított a támogatás rendeltetésének megfelelő felhasználása. Ha a lakás szénnel vagy fával fűthető, a kérelmező kérelmére a havonként megállapítható lakásfenntartási támogatás éves mértéke egyösszegben is kiutalható. Ilyen esetben a jogosult a tüzelő vásárlásról 15 napon belül elszámolni köteles. (8) A természetbeni ellátásként megállapított összeg az ügyfél által megjelölt közüzemi szolgáltatóhoz havonta, vagy fűtési időszakban havonta, a tárgyhó 15.napjáig kerül folyósításra fogyasztói számlaszámra történő átutalással. A lakásfenntartási támogatás összegével a közüzemi szolgáltató az átutalást követő hónap számláját csökkenti, illetve 30 napnál régebbi díjhátralék esetén a tartozásra írja jóvá. (9) A lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni a lakbért, vagy az albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön havi törlesztőrészletét, a lakás fenntartásával kapcsolatos közös költséget, fűtés díjat, illetve a távhőszolgáltatás díját, a villanyáram, a gázfogyasztás költségeit, a víz - és csatorna díjat, a szemétszállítás költségeit.

8 (10) A lakásfenntartási kiadásokat nyári ( májustól - szeptemberig terjedő időszak) és téli hónapok (novembertől - márciusig terjedő időszak) számláival kell igazolni. A havonta azonos összegű átalánydíjas szolgáltatás számláiból elegendő egyet csatolni. Hagyományos fűtési mód költségeinek igazolására, indokolt esetben számla hiányában, a kérelmező tüzelő beszerzésről szóló nyilatkozata is elfogadható. (11) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelet alkalmazásában a lakásfenntartási támogatás szempontjából külön lakásnak minősül a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze. (12) Önkormányzati bérlakás bérlője esetén az előkészítő eljárás során a területileg illetékes szociális központ egyeztet a Városfejlesztési Főosztály Lakásfejlesztési és Ingatlanhasznosítási Csoportjával a bérleti jogviszonyra vonatkozóan. (13) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás annak a kérelmezőnek és a vele közös háztartásban élőnek, aki a.) az Szt. 4. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott mértékű vagyonnal rendelkezik, b.) kamatmentes szociális kölcsön visszafizetésének nem tesz eleget, c.) lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik. Ápolási díj 11. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díj - e rendeletben nem szabályozott - feltételeit az Szt. 40-44. -ai tartalmazzák. 12. (1) Az ápolási díj megállapításához a háziorvos szakvéleménye szükséges, melyet adott esetben más szakorvosi vélemény alapján kell kiállítani. A háziorvos szakvéleményét az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell beszerezni. (2.sz.melléklet) (2) Az ápolás, gondozás tényének vizsgálata céljából a Népjóléti Főosztály területileg illetékes szociális központja környezettanulmányt készít, indokolt esetben - a tényleges ápolás szükségességének megállapítása miatt - a területileg illetékes Gondozási Központtal együtt. (3) Az ápolási díj havi mértéke az Szt. 41. (1) bekezdése esetén az öregségi nyugdíjminimum 100%-a, az Szt. 41. (2) bekezdése esetén az öregségi nyugdíjminimum 60%-a.

9 (4) Az ápolási díjat annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben az ápolt halála bekövetkezett, egyéb esetben a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése napjától. (5) Abban az esetben, ha az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt jövedelemszerzéssel járó munkaviszonyt létesít, köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a területileg illetékes szociális központnak. (8) Ápolási díj nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni az ápolási díj további folyósítását: a.) amennyiben a háziorvos az e rendelet mellékletét képező orvosi javaslaton az állandó ápolás, gondozás és tartós felügyelet ismérveit nem igazolja. b.) az Szt. 41. (2) bekezdésében foglalt esetben akkor, ha a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot meghaladja, vagy az Szt.4. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott olyan vagyonnal rendelkezik az ápoló, és családja, amely nem indokolja a szociális rászorultság alapján biztosítható ápolási díj megállapítását. c.) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltött személy részére,- az Szt.41. (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - a feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg az ápolási díj, ha a öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 3 év hiányzik. d.) amennyiben a gondozásra szoruló személy otthoni ápolását más nagykorú hozzátartozó biztosítani képes. e.) amennyiben az ápolásra szoruló ellátása házigondozás keretében biztosítható. Átmeneti segély 13. (1) Átmeneti segély adható annak a személynek, aki a megélhetését önhibáján kívül időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen tartós betegség, elemi kár, idős kor miatt anyagi segítségre szorul. (2) Az átmeneti segély alkalmanként adható. Az átmeneti segély formái: 14. - felnőtt korúak átmeneti segélye - természetben nyújtott átmeneti segély - kamatmentes szociális kölcsön

10 15. Felnőtt korúak átmeneti segélye: Az a 18.életévét betöltött személy részesíthető átmeneti segélyben, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a.) közös háztartásban élők esetében, nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot. b.) egyedülélő esetében, nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 %- át. c.) olyan egyedül élő személy esetében, aki munkaképességét 67%-ban, vagy azt meghaladó mértékben elvesztette, nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át. 16. (1) E rendelet 15. -ában szabályozott eseteken kívül méltányosságból részesülhet a felnőtt korúak átmeneti segélyében - akit elemi kár ért, - aki gyógykezeltetése(műtéti beavatkozás, szanatóriumi kezelés, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzés) költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, - akinek a lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, - az a munkanélküli, aki a Munkaügyi Központ által nem támogatott átképzés, szakképzés költségét nem képes viselni, és igazolja foglalkoztatásának valószínűségét. (2) A méltányosságból megállapított felnőtt korúak átmeneti segélyének mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa lehet. 17. Természetben nyújtott átmeneti segély: (1) Az átmeneti segély pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható (2) A természetbeni ellátás különösen: - az élelmiszer és/vagy egyéb vásárlási utalvány, 18. Az átmeneti segély megállapításának szabályai:

11 (1) A Népjóléti Főosztály területileg illetékes szociális központja más segítő szervek: intézmények, érdekképviseleti szervek, szociális célú egyesületek, alapítványok által készített környezettanulmányokat is felhasználhatja. (2) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a kérelmezőnek, aki a.)az Szt. 4. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik. b.) jövedelempótló támogatásban, vagy aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesült, az ellátás szünetelésének időtartama alatt, amennyiben a szünetelést együttműködés hiányában kellett elrendelni. (3) Tárgyévben legfeljebb egy alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az, aki a.) időskorúak járadékában b.) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában c.) rendszeres szociális segélyben d.) ápolási díjban e.) lakásfenntartási támogatásban f.) méltányossági közgyógyellátásban részesül, feltéve, ha az átmeneti segély hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti. (3) Az időskorúak járadékában, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, méltányossági közgyógyellátásban részesülőnek tárgyévben vagy az e rendeletben szabályozott átmeneti segély, vagy lakásfenntartási támogatás adható. 19. Az átmeneti segély mértéke: Az egyízben kifizetésre kerülő átmeneti segély összegét a jövedelmi és vagyoni helyzetet figyelembe véve kell megállapítani, de nem lehet magasabb a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 20%-ánál. Egy naptári éven belül az átmeneti segély legfeljebb 3 alkalommal adható. Megállapítható január - április, május -augusztus, szeptember - december időszakban. 20. Az átmeneti segély folyósítása és felhasználásának ellenőrzése (1) Az átmeneti segély felvételére - indokolt esetben - a rászoruló segítője, pártfogója is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló. (2) Elrendelhető az átmeneti segély összegének meghatározott célra történő átutalása abban az esetben, ha tartani lehet attól, hogy az átmeneti segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult.

12 (3) A segélyben részesítettet elszámolásra lehet kötelezni. (4) A körülmények részletes kivizsgálása után előre megállapítható az átmeneti segélyek tárgyévben három alkalommal történő kiutalása, annak mértéke és időpontja. (5) Az a segélyezett, aki elszámolási kötelezettségének önhibájából egymást követő két alkalommal nem tesz eleget, illetve nem működik együtt az önkormányzattal, 6 hónapon belül átmeneti segélyben nem részesülhet. 21. Kamatmentes kölcsön: (1) Kamatmentes kölcsön annak nyújtható, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, és a.) egyedülálló esetén az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 180%-át eléri, de a 200%-át nem haladja meg, b.) közös háztartásban élők esetében az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 150%-át eléri, de a 180%-át nem haladja meg. (2) A kamatmentes kölcsön elsősorban az alábbi célokra használható fel: - maga, vagy közeli hozzátartozója gyógykezelése, gyógyászati segédeszköz beszerzésével összefüggésben, - lakásfelújításra, lakáskarbantartásra, - gazdaságosabb fűtési módra való átállásra, - egyedi méltányolható életkörülmény megoldására. (3) A kamatmentes szociális kölcsönt a Népjóléti Főosztály területileg illetékes szociális központjánál lehet igényelni, amely a lefolytatott eljárás alapján elkészített javaslatokat az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elé terjeszti döntésre. Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 30 napon belül dönt a beérkezett kérelmekről. (4) A kamatmentes kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről szerződést kell kötni. E szerződésben mindkét házastársat, élettársat egyetemlegesen adóstársként kell feltüntetni. (5) A kölcsönszerződésben biztosítékot kell kikötni, valamint azt, hogy amennyiben az adós, vagy egyetemleges adóstársa bármely havi törlesztőrészlet befizetését elmulasztja, vagy azzal késedelmeskedik, a hátralévő teljes kölcsönösszeg egyösszegben a Ptk.232. (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik. (6) A kölcsönszerződés megkötéséhez minimum két kezes szükséges. Kezes olyan személy lehet, akinek a rendszeres havi jövedelme meghaladja az öregségi

13 nyugdíjminimum 220%-át. A nyugdíjas jövedelmét nyugdíjas igazolvánnyal és az utolsó havi nyugdíjszelvénnyel igazolja. (7) Ingatlan tulajdon esetén a kölcsönösszeg erejéig a Földhivatalnál az önkormányzat javára jelzálog jogot kell bejegyeztetni. Amennyiben a jelzálog joggal terhelt ingatlant elidegeníteni kívánják, a kölcsön hátralévő részét egyösszegben kell visszafizetni. (8) Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság döntése alapján a jogosulttal a kölcsönszerződést a Közgyűlés e rendeletében kapott felhatalmazás alapján Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere írja alá. A kölcsön folyósításával és a törlesztések figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat a Közgazdasági Főosztály Pénzügyi és Gazdasági Osztálya látja el. A Pénzügyi és Gazdasági Osztály a részletfizetések teljesítéséről minden hónap 15-ig összesített kimutatást készít a területi szociális központok számára. (9) A kamatmentes szociális kölcsön legfeljebb két évre adható és felső határa a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg. (10) A törlesztést a kölcsön folyósítását követő második hónap első napjától kell megkezdeni. A kölcsönt a folyósítástól számított 12-24 hónap alatt kell egyenlő részletekben visszafizetni, minden hónap 05-ig. (11) A kamatmentes kölcsön felhasználásának módjáról a jogosult - a kölcsön felvételét követő 60 nap alatt - köteles számlákkal igazoltan elszámolást készíteni, melyet a területileg illetékes szociális központnál kell igazoltatni. Amennyiben a jogosult bizonyíthatóan nem megfelelő célra használja fel a kölcsönt, köteles azt a kölcsönszerződésben foglalt rendelkezések szerint egyösszegben visszafizetni. (12) Nem részesíthető újabb szociális kölcsönben az a személy, aki a részére korábban nyújtott kölcsön teljes összegét még nem törlesztette. A kölcsön folyósításának időtartama alatt a jogosult átmeneti segélyben, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban csak abban az esetben részesíthető, ha részletfizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz. (13) Nem nyújtható szociális kölcsön annak a személynek, aki korábbi kölcsöntörlesztésére irányuló kötelezettségének nem a kölcsönszerződésben foglaltak szerint tett eleget. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 22. A gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

14 23. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás mértéke: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a. 24. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása, megszüntetése: (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. (3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezett. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 25. (1) A gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek ellátásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás abban az esetben állapítható meg, a.) családban nevelkedő gyermek esetén, ha a szülők, és a velük közös háztartásban élők jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot.

15 b.) családban nevelkedő gyermek esetén, ha a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120%-át, feltéve, hogy mindkét szülő jövedelme munkaviszonyból származik, ideértve a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyt is, valamint a szövetkezeti tagsági viszonyt, továbbá a fizetésnélküli szabadság alatt igénybe vett gyermeknevelési támogatást, gyermekgondozási segélyt, továbbá a szülő nyugdíját és nyugdíjszerű ellátását. c.) a gyermeket egyedül nevelő szülő, nagyszülő, gyám, valamint a három vagy annál több gyermeket, illetve egészségileg károsodott gyermeket nevelő szülő részére, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg. (4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteken kívül méltányosságból az a gyermek is részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, akinek gyógykezeltetése költségei családja megélhetését veszélyezteti. 26. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke, folyósításának és ellenőrzésének szabályai: (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente három alkalommal adható. Megállapítható január - április, május -augusztus, szeptember - december időszakban. Az egyízben kifizetésre kerülő rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet magasabb a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 50%-ánál, amely gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható összeg, családonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimumot. (2) A méltányosságból megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa lehet. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni ellátás formáira a 24. (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felvételére a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó oktatási és más gyermekintézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használják fel. (5) A 20. (2)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása és ellenőrzése szempontjából is, azzal, hogy az e támogatásban részesülőt minden esetben elszámolásra kell kötelezni. (6) Rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mellett felnőtt korúak átmeneti segélye nem adható.

16 (7) Tárgyévben legfeljebb egy alkalmommal adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a család rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül. Temetési segély 27. Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A temetési segély szabályait - e rendelet rendelkezésein túl- az Szt. 46. -a tartalmazza. 28. (1) Temetési segély állapítható meg annak a személynek, akinek az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg. (2) A temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés a.) 20%-a, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 100%- át nem éri el, b.) 10%-a, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 100%- a és 200%-a között van. (3) A temetési segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. (4) A mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés összegére a Pécsi Temetkezési Vállalat által igazolt temetési költség az irányadó. (5) Ha a temettető a helyben szokásos legolcsóbb temetés két és félszeresét meghaladó végösszegű számlát nyújt be, temetési segélyre nem jogosult. (6) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolások mellett a temetés költségeit tartalmazó eredeti számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. Köztemetés 29. (1) A köztemetés e rendeletben nem szabályozott szabályait az Szt. 48. -a tartalmazza.

17 (2) A köztemetést a Pécsi Temetkezési Vállalaton keresztül kell biztosítani. Közgyógyellátás 30. (1) Közgyógyellátási igazolványra való jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg, aki szociálisan rászorult és gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz (továbbiakban: gyógyszer) költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azokat a személyeket, akik az a.) és b.) pontban foglalt együttes feltételeknek megfelelnek: a.) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 150%-át, egyedülálló esetén a 180%-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. (1) bekezdés b.) pontja szerinti vagyonnal. b.) olyan tartós betegségben szenved, melynek folyamatos havi gyógyszerköltsége meghaladja az egy főre jutó jövedelem 10%-át. (3) A havonta jelentkező gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz kiadás összegét a háziorvos és /vagy a gondozást végző szakorvos az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon igazolja. (4) Egyedi méltánylást érdemlő esetben, megállapítható a közgyógyellátás annak a személynek is, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a (2) bekezdés a.) pontjában foglalt jövedelemhatárt legfeljebb 1.000.-Ft-tal meghaladja, de havi rendszeres gyógyszer, ill. gyógyászati segédeszköz költsége meghaladja a közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelmének 10%-át. 31. A Közgyűlés jogosult a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről(továbbiakban:Ptk.) szóló 1959.évi IV.tv.585-591. -aiban szabályozott tartási, életjáradéki, öröklési szerződést kötni a saját tulajdonú ingatlan tulajdonjogának átruházására azzal, hogy biztosítja a szociális ellátó rendszerén keresztül a tartással járó kötelezettségét, az átmeneti segélyből az életjáradék folyósítását, az öröklési szerződésben kikötött feltételek teljesítését az ily módon önkormányzati tulajdonba került lakások 50%-ban szociális célra, 50%-ban fiatalok lakáshoz jutásának elősegítésére használhatók fel.

18 Vegyes rendelkezések 32. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályait az Szt. 54-55. -ai tartalmazzák. 33. (1) E rendelet alkalmazásában a jövedelem,, a család, a közeli hozzátartozó, egyedül élő, a háztartás, az egyedülálló, a tartásra köteles és képes személy, a rendszeres pénzellátás, a kereső tevékenység, az aktív korú meghatározása az Szt. 4. (1) bekezdésében felsoroltak. Az egy főre jutó havi jövedelem megállapításához mindig a nettó jövedelmet kell igazolni. (2) E rendelet alkalmazásában vagyon alatt - az Szt. 4. (1) bekezdés b.)pontjában meghatározottal megegyezően - a következőt kell érteni: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek a.) külön - külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (öregségi nyugdíjminimum) a húszszorosát, vagy b.) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik. A vagyon értékéről a kérelmező nyilatkozatot tesz. Kétség esetén az illetékes adóhatóságtól adó- és értékbizonyítványt kell beszerezni. (3) E rendelet alkalmazásában szociálisan rászorult személy különösen az, - akinek nincs megélhetést biztosító vagyona és - aki testi, vagy szellemi fogyatékossága, vagy tartós betegsége miatt rendszeres kereső tevékenységet folytatni nem tud. - aki munkanélküli és részére a munkaügyi központ megfelelő munkahelyet tartósan nem tud felajánlani. - aki munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesül. - akinek nem önkormányzati forrásból származó egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg. (4) A háztartás tényéről az előkészítő eljárás során a területileg illetékes szociális központ az érintetteket nyilatkoztatja, szükség esetén e tényről környezettanulmány készítésével győződik meg. (5) A közös lakásban, de külön háztartásban élő házastársak, élettársak esetén a különélés hitelt érdemlő bizonyítása szükséges, ennek formái különösen:

19 a.) hivatalos polgári bírósági okirat bemutatása házasság felbontására irányuló per megindításáról. b.) a helyszínen készített környezettanulmány során tapasztaltak. (6) Amennyiben az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a házastársak bármelyike anyagi haszonszerzés céljából nyilatkozta a különélés tényét, úgy e rendelet I.fejezet 4. (2) bekezdését kell alkalmazni. (7) Nem részesíthetők - a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kivételével - az e rendeletben szabályozott ellátásokban azok a személyek, akik a tőlük elvárható módon nem működnek közre anyagi és szociális helyzetük jobbításáért, így különösen: a.) akinek a munkanélküli járadékát azért szüntették meg, mert a felajánlott, képzettségének megfelelő munkahelyet nem fogadta el, b.) aki munkanélküli járadékban nem részesül, s a kiközvetített munkahelyet nem fogadta el, c.) aki a Munkaügyi Központtal előírt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, d.) aki a szociális helyzetét saját felróható magatartásával idézte elő /pl. szándékos bűncselekmény elkövetésével/ e.) aki polgári jogi igényét önhibájából nem érvényesíti / pl. jogos vagyoni igény érvényesítése/ f.) aki a felajánlott személyes szolgáltatásokat / házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, családsegítő szolgáltatás / nem méltányolható okból visszautasítja. g.) aki az e rendeletben előírt együttműködést visszautasítja. (8) A (7) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha a szociális támogatás elmaradása a jogosult életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti. (9) Nem részesíthetők az e rendeletben szabályozott ellátásokban azok a személyek sem, akiknél a helyszínen készített környezettanulmány során megállapítást nyer, hogy az általuk igazolt jövedelem és életkörülményeik nincsenek összhangban. 34. (1) A rendelet a -9., 27. -28., valamint a 30. kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba, a rendelet hatályba lépésével egyidejűleg 23/1997.(04.25.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti. (2) A 27. -28., valamint 30. rendelkezése 2000. január 1. napján, a 9. rendelkezése 2000. március 1. napján lép hatályba. (3) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és a Gyvt. végrehajtására kiadott kormányrendeletek szerint kell értelemszerűen eljárni. (4) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

20 (5) Az 1999. március 31.napjáig megállapításra került ápolási díjak összegét a rendelet 12. (3)bekezdésében foglaltak nem érintik. (6) Nem részesülhet az e rendelet 10. -ában szabályozott lakásfenntartási támogatásban, aki lakásfenntartási kiadásaihoz egyéb forrásból támogatásban részesül. Dr. Toller László polgármester Dr. Papp Judit jegyző Záradék: elfogadva a Közgyűlés 1999. november 18-i ülésén. Kihirdetve: 1999. november 25 -én.

21 A területi szociális központok cím- és utcajegyzéke Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda I.sz.Területi Szociális Központja Pécs, Zsolnay V.45.T.: 336-855, 336-534 Vezetője:Bindis Zsuzsanna l.sz. melléklet A Aligvárom Alkotás Alsóbalokány Aknász András akna András Andrássi Apaffy Arasz Arany János Auróra Avar Álmos Árpád Árpádtető B Baltika Balassi B. Barátság Barázda Basamalomdűlő Bánom köz Bánomi Bányász vértanúk Bányavölgy Bánya Bányász Baranyavár Bártfa Basamalom Bencze J. Berkenyés Bethlen G. Béla Besenyő Bittner Alajos Blaha L. Bocskay Bogádi Boglárka Bokor Bor Borbálatelep Borbála Botond Bózsa I. Bulgár Buzakalász Búzaberki-dűlő Búzavirág Buzsáki I. Bródy S. C Cinege-dűlő Corvin Czerékvölgy Czinka Panna Csaba Csap Csapó J. Csarnok köz Csákány Csárda Csekei Csertető Csillag Csille köz Csokonai Csók István Csósi Csöpp D Dagály Dankó Pista Danitz puszta Deák Ferenc Debreceni M. Derűs Délibáb Diós-dűlő Diósi Ditz malom Dobó Katalin Dobogó dűlő Dobó István Dózsa Gy. Dugonics Egyenlőség Endre Eozin Edison Előd Engel J. Eper Eperfás Erdőalja Erzsébettelep Eszperantó Farkas I. Fátyol Fehérhegyi Fejlődés Feketegyémánt tér Feketerigó Felsőbalokány Felsővámház Freitig I. Fenyő Flórián Frankel L. Fürj Füst Gabona Gábor Áron Gát Gerle Gesztenyés Gesztenyés dűlő Géza Gomba Gorkij Gödör Görgey Artur Gergely Gubér köz Gyár Gyárvárosi vá. Gyöngyöscsárd a Gyöngyössy György-akna György-telep Gyula Hadik András Hajadon Hajnal Haladás Halász Hamvas Harangvirág Harangláb Határ Határőr Hármashegy Hársfa Hegedűs M. Hengermalom Hétvezér Hirdi Hold Homoktető Homokbánya Homokvölgyi Honvéd köz Hősök tere Huba Hun Ibolya Iskola

22 Istenáldásvölgyi István-akna Iparos Irinyi J. Jász Jószerencse József A.tér Józsefháza Juhász Gy.tér Kakukk Kalapács Kanyar Karancs Kastély Katona J. Káposztásvölgy i Kápolna tér Károly tér Károly Kedves Keller J. Kénes Kenderfonó Kerékhegy Kert Kigyó Kinizsi Pál Kisbalokány dülő Kisgyőr iskola Kishegyi dülő Kiskőszeg Kis-köz Kispiricsizma dülő Kispiricsizma Kiss Ernő Klapka Gy. Kolónia Komjáth A. Komlói Kocsis I. Koksz Kórház Kórház tér Kormoskősor Kosártanya Kosztolányi D. Kozári vadászház Kőbánya Kölcsey U. Körmöcz Köveshegy Kőrös Krúdy Gy. Kun Kút Kültelek Lánc Lantos völgy Legény Lehel Liget M Magtár Major Margit Marharétaljadűlő Marx Matakovics Május 1. Máladó Mázsaház Meszes-dűlő Mérleg Mészkemence Mohácsi Mókus Muskotály Nagybalokánydűlő Nagybányaréti Nagybányaréti völgy Nagymeszes Nagypiricsizmadűlő Nagyhidi Nagyhíd Nagykozári Nárcisz Nemzetőr Nevelő Névtelen Népfront Óvoda Pajtás Palahegy Pala-köz Panoráma Papkert Parcsin Pázsit Perényi Pernecker Perr V. Pécsbányatelep i Pécsbányarend ező MÁV P Pécs-Felső MÁV Állomás Pécsújhegy MÁV Őrház Pécs-Vasas Vá. Pécsváradi Péksor Pélmonostor Petőfi-akna Piroska Pósa Lajos Poór Bertalan Présház Puskás Tivadar Puskin tér R Rákos L. Remény Rezgő Rigó Rigóderalja Rigóder Rippl-Rónai Róka Rücker Akna S Sarló Sándor Sas Ságvári E. Schmidt malom Sellő Selmecz Sétatér Somogy Somoska Sorház Sportpálya Sudár I. Sövény Szabadföld Szabadságharc Szabó I. Szabolcsi Szabolcsi Alsóhegy Szabolcsi Szőlőhegy Szatmáry Gy. dr. Szántó L. Szeder Szemere Bertalan Szent Borbála Szentgyörgyhe gy Szeptember 6.tér Széchenyi akna Székely Széna Sziebert Róbert Sziklavár Szirom Szivárvány Szondi Gy. Szőlőhegy Szöcske Szövetkezet Szövőgyár Szőlőhegyi Szüret Táltos Tárna Tátika Teleki Blanka Testvériség

Téglaház-dűlő Thököly Turini Tolnay J. Torda Tömörkény Török Török I. Tündér Tüskésréti Tűzoltó Túra Újvilág Üszögi Kiserdő Üszögi Víztároló Üszögpuszta Vadász Vadvirág Vajda János Vasas I.Bányatelep Vasas I.Külterület Vájár köz Vándor Veterán Vértanúk Vöröshegy Wesselényi Zalka Máté Zengő Zámor Zöldelő Zsák Zsdanov Zsigmondtelep Zsolnay V. 23

24 Pécs Megyei Jogu Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda II.sz.Területi Szociális Központja Pécs, Kossuth tér l-3. T.: 213-222 Vezetője: Nemes Józsefné Ady Endre Ágoston tér Ágota Alajos Alkotmány Alsógyükés Alsómalom Alsóhavi Anna Andrásbányavöl gyi Antal Antónia Ángyán J. Ányos P. Apáca Aradi Vértanuk Aranyoskút tér Attila Babits M. Bacsó B. Bajcsy Zs. Bárány Bárány tető Barbakán tér Barátúr Bartók B. Bástya Báthory Batthyányi Bercsényi Béri Balogh Ádám Bessenyei Boldizsár Boltív köz Bosnyák Böck János Búza tér Citrom Czindery Cserfa Cserző köz Damjanich Demokrácia Derkovits Dischka Gy. Diófa Dohány Domonkos Domb Dóm tér Döghányó-dűlő Dömörkapu Egyetem Erreth L. Erzsébet Erdőalja Eötvös Esze T. Égett-hegyi Felsőgyükési Felsőhavi dűlő Felsőhavi Felsőmalom Fenyves sor Ferencesek utcája Ferenc Fischer Béla Flórián tér Forbáth Alfréd Főpályaudvar Fürdő Fűzfa Gábor Garay J. Gáspár Gebauer Gergely Gizella Goldmark K. Gyopár Gyöngy György Gyuri Gyükés köz Haas Mihály tér Hal tér Hargita Havi-dűlő Havi hegyi Havihegy Hatház Hegyalja Hidegvölgyi Hőgyes E. Hungária Hunyadi J. Ignác Ilona Indóház tér Irgalmasok utcája Irma István Ipar Janus Pannonius János Jászai M. Jogász Jókai Jókai tér József Juhász Gy. Kacsóh P. Kaffka M. Kapács Kálmán Kálvária Kálvin U. Kaposvári Káptalan Károlyi M. Katalin Kazinczy Király Kisboldogasszo ny Kisfaludy Kis Flórián Kis József Klimó Gy. Kodály Z. Kóczián S. Koller J. Könyök Középgyükés Kossuth tér Külvárosi P Lapisi Laskó Lámpás tető Lámpás-völgyi Légszeszgyár Lenke Liszt F. Losonc Lokomotiv Lyceum Magaslati Magyar Majorossy I. Majtényi F. Mandula Mária Márton Mátyás király Mecsek Megye Megye köz Menyhért Meredek Mihály Miléva Miklós Mikszáth K. Móricz Zs. Móricz Zs.tér Munkácsy M. Munkád

25 Nap Nagy Flórián Nagy Jenő Nagy Lajos király Nagy Lajos 48-as tér Nyár Nyíl Nyíl köz Nyúl Orsolya Ótemető Pálos-dűlő Papnövelde Perczel Péter Pipacs Puskin Radnics Rákóczi Rengeteg Sánc Somfa Somogyi B. Sport Surányi M. Szabadság Szaniszló Széchenyi tér Székely B. Szendrei J. Szent István tér Szent Mór Szepesi I. Szikla Színház tér Szőlő Tábor Tábor köz Tátra Tavasz Teréz Tettye-dűlő Tettye Tettye tér Tímár Tinódi Toldi Törekvés Tüskés-dűlő Tüskésréti-dűlő Universitas Városház köz Varga Damján Vágóhíd Várady A. Vasút Vasvári Verseny Vilmos Vince Virág Vöröskereszt Vörösmarty M. Xavér Zerge Zidina környék Zólyom Zöldfa Zrínyi Zsigmond Zsinkó Zsolt

26 Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda III.sz.Területi Szociális Központja Pécs, Körösi Cs.S.1/1: T.: 252-879 253-378 Vezetője: dr. Schmidtné Végvári Ágnes Abaligeti Acsády Ajtósi D.u Akó-dűlő Alkony Alpári Gy. Alsómakár dülő Alsómakár Angster J. Aranyhegyi dűlő Aszu-dűlő Athinay Atléta Áfonya Állomás Árok-dűlő Árvácska Ászok-dűlő Bagoly-dűlő Bajmi-dűlő Bajmi köz Bajmi tető Balázs-völgy Barackos Barackvirág Baranya Batifejtő Batsányi Bálics-dűlő Bálics tető Bálicsi Bánki D. Benczur Gy. Dr. Berze Nagy János Bihari János Bodzás köz Bolgár köz Bogár dűlő Bogár köz Boldogasszonyvölgy Bolygó Bokály-dűlő Bornemissza G. Boróka Borostyán Boszorkány Brassó Budai N.A. Buday Dénes Cincér-dűlő Cinke Cirfandli Csalogány-dűlő Csap-dűlő Csap köz Csárdakörnyék Csend Cseralja dűlő Cseralja Cserebogárdűlő Cserebogár köz Cserkúti út Cseresznyés köz Cserfa köz Csillagvirág Csoronika dűlő Csóka-dűlő Csortos Gy. Csurgó-dűlő Csurgó köz Csurgótető-dűlő Darázs-dűlő Daru-dűlő Dárda Denevér-dűlő Diófa-dűlő Dr.Dombai J. Donátus köz Donátus Dongó-dűlő Dulimán dűlő Dzsámi Egres Endresz Gy. Eperjes Epres köz Erdész köz Erdész Erkel F. Est Esztergár L. Ezerjó-dűlő Édesanyák útja Éger köz Éger-völgy Építők u Ércbányász Faludi F. Fábián Béla Fábián Béla köz Fácán-dűlő Fecske-dűlő Fejér Lipót Fekete Felhő Felsőmakárdűlő Fogadó Fogaras Fogoly-dűlő Forrás-dűlő Fő Fülemüle Fürt dűlő Füzes-dűlő Galagonya-dűlő Gerbera Gém Gólya-dűlő Gosztonyi Gy. Görbe-dűlő Gyertya Gyöngyvirág Gyümölcs Hajnalka Hajnóczy Dr.Hal József Hangya-dűlő Harkály-dűlő Harmat köz Hattyú Hársfa Hegymeg dűlő Hermann O. Hetes köz Héja-dűlő Holló-dűlő Homok Homokkő Honvéd Hordós-dűlő Hordózöngés Horgas-dűlő Hortenzia Hóvirág Hurok Huszár Ifjúmunkás Ifjúság Jakabhegyi Jácint Jázmin Jedlik Ányos József A. Jurisics M. Kacs-dűlő Kamilla-dűlő Kamilla köz Kandó Kálmán Karvaly-dűlő Kassa Karó-dűlő Kápolna domb Kecske-domb Kehely Kerekalja

27 Kerényi K. Kertes-dűlő Keskeny-dűlő Kétágú Kisdeindol köz Kisdeindol-dűlő Kisdeindol-tető Kisdeindoli Kisdeindolhegy hát-dűlő Kisdeindolhegy hát köz Kislőtér Kis-máli Kismélyvölgy hegyhát Kismélyvölgy Kisszkókó Kiszkókó-dűlő Kócsag-dűlő Kócsag köz Kócsag Kodó-dűlő Kolozsvár Koma Korsó-dűlő Korsó Kotyogó Kovács B. Kovácstelepi sportpálya Kőbánya-dűlő Kökényes köz Körösi Cs.S. Kötés köz Köves köz Kővirág Középdeindol köz Középdeindolhe gyhát-dűlő Középdeindolhe gyhát Középdeindoli Középmakár dülő Közraktár Kutas köz Kutató-dűlő Kürt Lankás köz Lajkó köz Lázár Vilmos Lepke-dűlő Levendula Liliom Lombos köz Lotz K. Lovarda Lőtér Lugos Madarász V. Madách I. Magyar Lajos Magyarürögi Magyarürögi Alsóhegy Makay I. Makár-dűlő Makár-tető Makkos-dűlő Makra-dűlő m Makra tető Malom-cseri Mandulás köz Málna Mályva Mária-dűlő Mária köz Mártírok Mecsekszentkút Mecsekszentkút eredészház Megyeri Megyeri tér Meggyes köz Meggyfa Menta-dűlő Meredek-dűlő Meredek köz Mezőszél Mezsgye-dűlő Mikes Kelemen Mikolai Minda Mogyorós köz Monostor Móré Fülöp Muskátli Muskotály-dűlő Must-dűlő Nagydeindol Nagydeindol hegyhát Nagydeindolköz dülő Nagydeindoltető dülő Nagy-máli Nagyszeben Nagyszkókó Nagyvárad Nagy-Zsebei Napsugár Napvirág Nefelejcs Nektár köz. Nyár köz Nyár Nyugati ipari Oldal dülő Ökörszem Örs Őszirózsa Őz Pacsirta Parány Park Parlag-dűlő Patak Páfrány Pálca Pálma Pályamesteri szakasz Pásztor-föld Páva-dűlő Pázmány P. Pelikán dülő Pellérdi Petőfi Pillangó-dűlő Pince sor Pintes Péchy Blanka tér Pinty-dűlő Platán köz Platán Pollack M. Puszta dülő Prés-dűlő Radnóti M. Rácváros előtt Rácvárosi Rizling Rodostó Rókus Rókusalja Rozmaring Rügy-dűlő Sarkantyú Sáfrány Sárgarigó-dűlő Sárkánytorok Sármány-dűlő Sársom-völgy Sas-dűlő Sáska-dűlő Semmelweis Seregély dülő Sirály köz Sirály Sólyom-dűlő Stadion Steinmetz Kapitány tér Sülevölgye-dűlő Szabártos Szabó I. Szajkó Szalonka-dűlő Szamóca dülő Szarka-dűlő Szarka köz Szarkaláb Szarvas-dűlő Szántó K.J. Százszorszép Szegfű Szellő Szenlőrinci Szentmiklósdűlő Szigeti tanya Szigeti