Tartalomjegyzék 1. A választott kerettantervek... 4 2. Óratervek bevezetésének ütemezése... 5 3. A választott kerettantervek tantárgyai és kötelező óraszámai... 5 4. A kompetencia alapú oktatás implementációja... 11 4.1. Az alkalmazott kompetencia alapú programcsomagok... 11 4.2. Jó gyakorlatok átvétele... 11 5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.. 12 5.1.Tankönyvek kiválasztási elvei... 12 5.2. A taneszközök kiválasztásának elvei:... 12 6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 13 6.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 13 6.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 13 6.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 13 6.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 14 6.5. A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 14 7. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok... 15 8. Mindennapos testnevelés... 15 9. Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás... 15 9.1. Roma/Cigány népismeret... 15 9.2. Roma/cigány kulturális tevékenység... 17 10.. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 17 11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 18 11.1. Írásbeli és szóbeli értékelés:... 18 11.2. Írásbeli feladatok értékelésének korlátai... 19 11.3. Az otthoni (napközis, tanulószobai és kollégiumi) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.... 19 11.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 20 12. A tanórákon kívüli tevékenységek... 20 12.1. Szakkörök - tehetséggondozás... 20 12.2.Hagyományos eseményeink, tevékenységeink... 20 13. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése... 21 14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési céljai, fő feladatai... 23 14.1 Az iskola egészségnevelési céljai, fő feladatai... 23 14.2. Az iskola környezeti nevelési céljai, fő feladatai... 24 2
15. A tanulók értékelésének elvei... 25 15.1. Az értékelési rendszerünk... 26 15.1.1. Alsó tagozat... 26 15.1.2. Felső tagozat és Előkészítő Szakiskola... 26 15.2. Értékelési módjaink... 27 15.3. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók értékelése... 28 15.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei... 29 15.4.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében... 29 15.4.2. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló továbblépésének feltételei... 30 15.4.3. A tantárgyi követelmények megállapítása... 30 15.4.4. A magatartás értékelésének elvei... 30 15.5. A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 32 15.5. A jutalmazás, fegyelmezés elvei... 33 15.5.1 A tanulók jutalmazása... 33 15.5.2. A tanulók elmarasztalása... 34 16. Legitimációs záradék... 36 17. Legitimációs záradék a módosításokkal egybeszerkesztett helyi tantervhez... 37 3
1. A választott kerettantervek A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékleteivel kiadott: 3. melléklet [10. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei 10.2. a cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelésioktatási intézmények számára 11.1. Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 11.2. Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 11.3 Kerettanterv a speciális szakiskolák számára 4
2. Óratervek bevezetésének ütemezése évfolyam tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9./E 10. 2013/2014 T/4 ÚHT5 Ke5 Ke Ke ÚHT5 Ke5+Ko (é) Ke Ke+Po ÚHT5+Ko(m)+ Po ÚHT5+Ko(sz?)+ ÚHT5 ÚHT5 Ke5 Ke ÚHT5 2014/15 T/5 Lt Ke5+Ko (é) Ke+Po Ke5+Ko(sz) +Lt+Po 2015/16 ÚHT5 ÚHT5 ÚHT5 Ke5 ÚHT5 ÚHT5 ÚHT5 Ke5 2016/17 ÚHT5 ÚHT5 ÚHT5 ÚHT5 ÚHT5 ÚHT5 ÚHT5 ÚHT5 Ke = A helyi tantervként beépített kerettanterv szerint Ko = Kompetencia alapú oktatás implementációjával Lt = Laptop-program Po = Pályorientáció ÚHT=Új Helyi Tanterv 5= 5 testnevelés/hét 3. A választott kerettantervek tantárgyai és kötelező óraszámai A választott kerettantervek tantárgyait és kötelező minimális, s az afeletti óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tanulócsoportjai számára a 2013/2014-es tanévben. Tantárgyak Az évfolyamatok óraszámai Megjegyzés Magyar nyelv és irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9./E 10. 8 (7+1) 3 3 3 4 4 4 5 (4+1) 2 2 2 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek/ 2 1,5 2 2 2 Történelem Hon- és népismeret 2 2 2 1 Élő idegen nyelv 1 1 2 2 Német Matematika 5 (4+1) 4 4 4 5 (4+1) 4 Informatika 1 1 1 1 2 2 Erkölcstan 1 1 1 Állampolgári ismeretek 1 Környezetismeret 2 2 2 2 Természetismeret (6-10. évf.-on fizika, kémia,biológia-eg.tan) 2 2 3 3 2,5 3,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 2 1 1 1 2 1 1 1 Ének-zene Vizuális kultúra/ Műszaki rajz, vizuális nevelés (9/E) 1 1 1 1 2 1 1 1 Rajz 0,5 1 Ismerkedés az informatikával Tech, életv. és gyak./életvitel és gyak.ism. 1 1 1 2,5 1 3 3 3 Pályaorientáció 4,5(1+3,5) 6,5 Szakmai alapozó ismeretek 4 Testnevelés és sport /Tánc és dráma 5 5 2,5 3 5 5 2,5 2,5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 Kötött óraszám 25 21 19 21,5 28 25 25 25 35 30,5 4 4 5 5 2 2 3 A 10. évfolyamon kompetencia alapú oktatás. Magyar nyelv és irodalom helyett egy tantárgy: szövegértés-szövegalkotás "A" modul (TÁMOP) 8. évfolyamon a beépült modul miatt a tantárgy neve:magyar nyelv és médiaismeret. A 9/E. évfolyamon matematika tantárgy kompetencia alapú oktatása "A" modul. A 6. évfolyamon életpálya-építés kompetencia "B" modulként a matematika tantárgyba épül.(támop) A 6.-10. évfolyamok biológia-egészségtan, fizika, kémia óráit integráltuk természetismeretként. A 9/E. évfolyamon a tantárgy neve természetismeret és környezetvédelem (modul), moduláris oktatás.(támop) A 6. évfolyamon a művészetek műveltségterület oktatása ének-zene és rajz tantárgyi bontás nélkül.(támop) 2 A 3. és 4. évfolyamokon az Ismerkedés az Informatikával modul tartalma miatt a rajzba épül. 1 1 1 Tantárgyi képességfejlesztő foglalkozások szervezésére Korrekciós foglalkozások használjuk a szabadon tervezhető keretet. Kötelező óraszám 25 22 20 22,5 28 25 25 25 35 30,5 Habilitáció és rehabilitáció Mindösszesen 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete alapján 28 25 23 25,5 31 28 29 29 39 34.5 5 Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tanulócsoportjai számára a 2014/2015-ös tanévben. 6
Tantárgyak Az évfolyamatok óraszámai Megjegyzés Magyar nyelv és irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9./E megszűnt 8 (7+1) 8 (7+1) 3 3 4 4 5 (4+1) 5 (4+1) 2 2 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek/ 2 2 2 2 Történelem Hon- és népismeret 1 Élő idegen nyelv 1 1 Német Matematika 5 (4+1) 5 (4+1) 4 4 5 (4+1) 2 5 (4+1)-- 4 - Informatika 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 1 Állampolgári ismeretek Környezetismeret 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 3 3 (6-18évf.-on fizika, kémia,biológia-eg.tan) Földrajz 1 1,5 1,5 Ének-zene Vizuális kultúra/ Műszaki rajz, vizuális nevelés (9/E) 1 Rajz Ismerkedés az informatikával 2 4 A 6. és a 7.-8. évfolyamon kompetencia alapú oktatás. Magyar nyelv és irodalom helyett egy tantárgy: szövegértés-szövegalkotás "A" modul (TÁMOP). 5-6. és a 7-8.. évfolyamon matematika tantárgy kompetencia alapú oktatása "A" modul. A 4.. évfolyamon életpálya-építés kompetencia "B" modulként a matematika tantárgyba épül.(támop) A 6.-8. évfolyamok biológia-egészségtan, fizika, kémia óráit integráltuk természetismeretként. A 6.évfolyamon a tantárgy neve természetismeret és környezetvédelem (modul), moduláris oktatás.(támop) 2 1 1 1 2 2 1 1 A 7-8.évfolyamon a művészetek műveltségterület oktatása ének-zene és rajz tantárgyi bontás nélkül.(támop) Tech, életv. és gyak./életvitel és gyak.ism. 1 1 1 2,5 1 1 3 3 Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek 5 5 5 2,5 5 5 5 3 Testnevelés és sport /Tánc és dráma Osztályfőnöki 1 1 1 1 Kötött óraszám 25 25 21,5 21,5 28 28 27,5 25 2 1 0,5 1 1 2 2 1 1 A 3. és 4. évfolyamokon az Ismerkedés az Informatikával modul tartalma miatt a rajzba épül. 1 1 Tantárgyi képességfejlesztő foglalkozások szervezésére Korrekciós foglalkozások használjuk a szabadon tervezhető keretet. Kötelező óraszám 25 25 22,5 22,5 28 28 27,5 25 Habilitáció és rehabilitáció Mindösszesen 3 3 3 3 3 3 4 4 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete alapján 28 28 25,5 25,5 31 31 31,5 29 Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tanulócsoportjai számára a 2015/2016-os tanévben. 7
Tantárgyak Az évfolyamatok óraszámai Megjegyzés Magyar nyelv és irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 8 (7+1) 8 (7+1) 6 3 4 5 (4+1) 5 (4+1) 5 (4+1) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek/ 2 2 2 2 Történelem Hon- és népismeret 1 Élő idegen nyelv 2 1 Német Matematika 5 (4+1) 5 (4+1) 5 (3+2) 4 5 (4+1) 5 (4+1)-- 5(4+1) - Informatika 1 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 Állampolgári ismeretek Környezetismeret 2 2 2 2 Természetismeret (6-8. évf.-on fizika, kémia,biológia-eg.tan) 2 2 4 8. évfolyamon a beépült modul miatt a tantárgy neve:magyar nyelv és médiaismeret. 2 2 4 3 A 6.-8 évfolyamok biológia-egészségtan, fizika, kémia óráit integráltuk természetismeretként. Földrajz 1 1 1,5 2 1 2 1 2 2 1 1 Ének-zene Vizuális kultúra/ Műszaki rajz, vizuális nevelés (9/E) 1 2 2 1 2 2 1 1 Rajz 1 Ismerkedés az informatikával Tech, életv. és gyak./életvitel és gyak.ism. 1 1 1 2,5 1 1 2 3 Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek 5 5 5 5 5 5 5 5 Testnevelés és sport /Tánc és dráma Osztályfőnöki 1 1 1 1 Kötött óraszám 25 25 25 23,5 28 28 31 27,5 A 4. évfolyamokon az Ismerkedés az Informatikával modul tartalma miatt a rajzba épül. 1 Tantárgyi képességfejlesztő foglalkozások szervezésére Korrekciós foglalkozások használjuk a szabadon tervezhető keretet. Kötelező óraszám 25 25 25 24,5 28 28 31 27,5 Habilitáció és rehabilitáció Mindösszesen 3 3 3 3 3 3 4 4. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete alapján 28 28 28 27,5 31 31 35 31,5 Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tanulócsoportjai számára a 2016/2017-es tanévben. 8
Tantárgyak Az évfolyamatok óraszámai Megjegyzés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 8 (7+1) 8 (7+1) 6 8 (7+1) 4,5 5 (4+1) 5 (4+1) 5 (4+1) (4+0,5) Magyar nyelv és irodalom 2 2 2 2 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret 1 Élő idegen nyelv 2 2 Német 4,5 5 (4+1) 5 (4+1) 5 (3+2) 5 (4+1)-- 5 (4+1) 5 (4+1)-- 5(4+1) (4+0,5) - - Matematika Informatika 1 1 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 Állampolgári ismeretek Környezetismeret 2 2 2 2 Természetismeret (6-10. évf.-on fizika, kémia,biológia-eg.tan) 2 2 4 4 A 6.-8. évfolyamok biológia-egészségtan, fizika, kémia óráit integráltuk természetismeretként. Földrajz 1 1 2 Ének-zene 2 1 2 2 2 2 1 1 Vizuális kultúra/ Műszaki rajz, vizuális nevelés (9/E) 1 2 2 2 2 2 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 2 2(1+1) Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport /Tánc és dráma 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Kötött óraszám 25 25 25 27 28 28 31 31 Kötelező óraszám 25 25 25 27 28 28 31 31 Habilitáció és rehabilitáció Mindösszesen 3 3 3 3 3 3 4 4. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete alapján 28 28 28 30 31 31 35 35 9
Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az integráltan nevelhetőoktatható középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóink számára a 2014-15-ös tanévtől A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet Életvitel és gyakorlat Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. Kommunikáció 4 4 4 4 4 4 5 5 Olvasás-írás 2 2 3 3 4 4 2 2 Számolás-mérés 2 2 2 2 3 3 3 3 Játékra nevelés 2 2 2 2 Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás 2 2 8. évf. 1 1 2 2 Életvitel és 2 2 2 2 3 3 gyakorlat Természeti Környezetismeret 1 1 2 2 környezet Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 2 2 2 2 Informatika Információs eszközök használata 1 1 Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5 Testnevelés 5 5. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete alapján Habilitáció és rehabilitáció 3 3 3 3 3 3 4 4 Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4 Kötelező óraszám 25 25 25 26 28 28 31 31 Összes óraszám 28 28 28 30 32 32 35 35 A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
4. A kompetencia alapú oktatás implementációja Nevelő, oktató munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A fejlesztéskor az eszköz jellegű kompetenciák közül a szövegértési-szövegalkotási, a matematikai, az informatikai és médiahasználati (IKT); valamint szociális, életviteli és környezeti kompetenciákat, illetve az életpálya-építési kompetenciákat kezeljük hangsúlyozottabban. A kompetencia alapú oktatásba bevont tanórák 25 %-a IKT-val támogatottan zajlik. Foglalkozásaink 100%-a IPR módszerekkel támogatott. A munkánk során használt gyógypedagógiai módszerekben rendszeresen alkalmazunk IPR módszereket: az egyéni haladási ütemet segítő tanórai differenciálást, tevékenységközpontú pedagógiát, árnyalt és személyre szabott értékelést, kooperatív tanulást. A TAMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Pályázat (azonosító száma: TÁMOP 3.1.4-08/2.-2009-0005) Szakmai tartalmi megújulás a Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központban című pályázat kapcsán a bevezetés éve - a 2009/2010-es tanév után 5 év fenntartási kötelezettség terheli intézményünket, mely a 2014/15-ös tanévben ér véget. 4.1. Az alkalmazott kompetencia alapú programcsomagok Beillesztésük a tantárgyi rendszerünkbe: Tevékenységek Kompetenciaterület/tantárgy Teljes lefedettséget programcsomag tanórai Szövegértésszövegalkotás biztosító Matematika TÁMOP TÁMOP Választott kompetenciaterület Tantárgytömbösített oktatás Életpálya-építés TÁMOP bevont tantárgy: Természetismeret Műveltségterület tantárgyi bevont tantárgyak: Rajz, Ének-zene bontás nélküli oktatása Moduláris oktatás Környezetvédelem modul 4.2. Jó gyakorlatok átvétele o Tanulói laptopok használata felső tagozaton a gyakorlati problémák előtérbe helyezésével címmel. A jó gyakorlat átadója: SZONEK Ifjúság Úti Általános Iskola Intézményegysége, Szentlőrinc. 11
o Az IKT-val támogatott, kompetencia alapú oktatásba bevont tanórák 25 %- ában, nyertes laptop-pályázat esetén a 30 %-ában alkalmazzuk. A 2010/2011-es tanévben kerül bevezetésre a tanulói laptop program a 7. évfolyamon, azt követően pedig az óratervek bevezetésének ütemezése szerint. o Pályaorientáció program a tanulásban akadályozott tanulók számára címmel. A jó gyakorlat átadója: Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Pécs. A 8., 9., 10. évfolyam tanulócsoportjában kerül bevezetésre a program a 2010/2011-es tanévtől. Az elkövetkező tanévekben is ezen évfolyamok tanulócsoportjait vonjuk be. 5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 5.1.Tankönyvek kiválasztási elvei Az adott évfolyamon maximális segítséget nyújtson a helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséhez. Tartalmában (információ-feldolgozás, ábraanyag, kérdéskultúra) igazodjon a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteihez és az adott életkori sajátosságaihoz és feleljen meg a kompetencia-fejlesztés kritériumainak is a kompetencia alapú oktatásba bevont tanulócsoportok esetén. Adjon elegendő lehetőséget az új ismeretanyag elsajátítása után az ismeretek rögzítésére, rendszerezésére, ellenőrzésére. Jó, ha az egyes szövegrészek egyszerűek és jól érthetőek. A tankönyv legyen időtálló, igényes, esztétikus, figyelemfelkeltő, jó minőségű. Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek. 5.2. A taneszközök kiválasztásának elvei: Az adott oktatási cél elérését, a környezeti figyelembevételével a leghatékonyabban szolgálja és feleljen meg a kompetencia-fejlesztés kritériumainak is a kompetencia alapú oktatásba bevont tanulócsoportok esetén. A korcsoport életkori sajátosságaihoz közel álló legyen. A szülő által beszerzett taneszközök a legszükségesebbek legyenek; lehetőleg ne terheljük meg a családot anyagilag. A beszerzendő taneszközöknél típus meghatározást nem alkalmazunk. A tanév utolsó szülői értekezletén tájékoztatjuk a szülőket a következő tanévben szükséges tankönyvek beszerzéséről és azokról a taneszközökről, amelyeket ők szereznek be. Az írásos tankönyvjegyzéket a leendő 1. évfolyamosok szülei a beíratáskor, a felsőbb évfolyamosok az év végi bizonyítvánnyal kapják kézhez. 12
6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 6.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek gyógypedagógiai pedagógiai kezelése a legfőbb feladatunk. A fő cél - a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek - érdekében olyan fejlettségi szintre igyekszünk hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat fogékonnyá, befogadóvá tesszük a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt, miközben tág teret adunk az életkori sajátosságoknak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak, mindezzel felkeltve érdeklődésüket a tanulás iránt. 6.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Kiemelt feladatunk: a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával. Célunk: az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban. 6.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5 6. évfolyamon a cél a tevékenységek számának és minőségének növelésével, az önálló tanulás képességének fejlesztésével az alapvető kultúrtechnikák használatának eszközszintűvé tétele, valamint az intenzív személyiségfejlesztés. 13
Ehhez szükséges az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás lehetőségeinek megteremtésével, továbbá a konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmakat, a tevékenységeket, feladatokat, a terápiás célú eljárásokat a fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez kell igazítani. Végső soron mindennek meg kell alapoznia a tanulók felkészítését az önálló életvitelre és önálló munkavégzésre, a tanulói képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre. 6.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7 8. évfolyam legfontosabb célja a tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra megszilárdítása, a személyiség integritásának növelése. E cél eléréséhez szükséges feladatok: a tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása; az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése; a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása. 6.5. A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése. A pedagógusok feladata biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasságnak, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. Támogatjuk az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket. A kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordítunk a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra; és minden tananyagtartalmat a gyakorlati életben előforduló problémák, helyzetek megoldásához kapcsolunk. A szakiskolai képzéssel gyakorlási-kipróbálási lehetőséget teremtünk a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Messzemenően szem előtt tartjuk a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segítjük a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, lehetőséget 14
teremtünk a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók folyamatos gyakorlására. 7. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszert működtetünk adatszolgáltatással és a rendszer keretében elvégzendő feladatok intézményi megvalósításának tervében foglaltak szerinti eljárások alkalmazásával. 8. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: heti öt testnevelés óra keretében, a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, az iskolai sportkörben való sportolási lehetőség biztosításával, minden olyan napon, amikor a tanulónak nincs testnevelés órája, vagy sportköri foglalkozása, a gyógypedagógiai asszisztensek szervezik a játékos testmozgást a napközis foglalkozások kezdetéig. 9. Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás A nemzetiségi neveléssel-oktatással segítjük a nemzetiséghez tartozó tanulókat abban, hogy megtalálják, megőrizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, elfogadják és másoknak is megmutassák nemzetiségi értékeiket, erősítsék a közösséghez való kötődést. Arra kell törekednünk, hogy: a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és nemzetiségi kép; a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. 9.1. Roma/Cigány népismeret A népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy a fogyatékosságon túl, a roma/cigány nemzetiséghez való tartozásuk tekintetében is toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, erősödjön önelfogadásuk. Önálló tantárgyként, heti 1 órában oktatjuk a cigány népismeretet. Az évfolyamok heti kötelező órakerete, valamint a központilag finanszírozott órakeret közötti különbség terhére. 15
A heti egy tanítási óra tíz évfolyamon keresztül intenzív és alapos ismeretszerzést és képességfejlesztést tesz lehetővé. Érdemjegyeket, osztályozást nem alkalmazunk, félévkor és tanév végén az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban a Részt vett megjegyzést tesszük. 16
9.2. Roma/cigány kulturális tevékenység A heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti két tanórának megfelelő idő keretében roma/cigány kulturális tevékenységet is szervezünk, foglalkozási terveink alapján. E tevékenységek: kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma/cigány témájú filmek, színházi előadások, a romák/cigányok történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasótalálkozók roma/cigány alkotókkal, találkozók roma/cigány közéleti személyiségekkel, részvétel roma/cigány művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés ilyen programokra. Mindezeket együttműködési megállapodás alapján közösen szervezzük a Szentlőrinci Roma Önkormányzattal. 10.. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Mindezek tényleges megvalósítását az alábbi elvek szerint tesszük: a megkülönböztetés tilalma, az egyenlőbánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás kialakítása. Az intézmény pedagógiai programja és napi pedagógiai gyakorlata a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének oktatásának szolgálatában áll. Teljes körűen biztosítja a sérülés-specifikus, hátránykompenzáló, egyéni szükségletekre épülő pedagógiai eljárásokat, módszereket és feltételeket. Gyakorlatával, tapasztalataival segíti a befogadás és a differenciált pedagógia elterjesztését a város és a járás intézményeiben. Módszertani központként az esélyteremtést, utazó gyógypedagógusi szolgáltatással is segíti. A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosított szolgáltatások megfelelőek a törvényességi és szakmai követelményeknek. Alapvető feladatunk, hogy az intézményben biztosítsuk a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést a hátrányok kompenzálása és az esélyteremtés érdekében: beiratkozásnál, a tanítás napi gyakorlatában, a gyermekek egyénre szabott, szükségletorientált fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, 17
a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, a szakmai-, és társadalmi környezettel. 11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 11.1. Írásbeli és szóbeli értékelés: Beszámoltatás követelményei: Az egyéni képességeknek megfelelő ismeretek elsajátítása Szabatos megfogalmazás Képesség az önálló ismeretszerzésre, anyagfeldolgozásra Tanórai aktivitás Taneszközök megléte, azok adekvát alkalmazása A képességek minőségi gyarapítása A tanuló képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődése Továbbá: Figyelembe vesszük a gyerekek egyéni képességeit (pl.: diszlexiás, diszgráfiás gyerekeket nem feleltetjük írásban). 1 nap 2 írásbeli témazárónál többet nem íratunk a gyerekekkel. A témazárók objektívebb értékeléséhez használható a tanmenetjavaslatokban megadott százalékos értékelési rendszer. Havonta - tantárgyanként minimum 1 érdemjeggyel értékelünk. Ez történhet írásbeli és szóbeli felelet alapján is. A témazárók érdemjegyei félévi és év végi értékeléskor hangsúlyosabbak. A témazárók érdemjegyeit, pirossal jelöljük, ezzel elkülönítve a kékkel beírt felelet illetve a kisebb dolgozat, és a zölddel jelölt órai munka, gyűjtőmunka, szorgalmi feladat értékelésétől. Beszámoltatás formái: Szóbeli beszámolók: felelet, folyamatos óraközi kérdésekkel, projekt beszámoló a témahét kiselőadásai az óravégi, a projekt beszámoló utáni, a témahét kiselőadását követő, személyre szóló értékeléskor a pedagógusok visszajelzést adnak a tanulóknak tudásukkal, aktuális teljesítményükkel kapcsolatban. Írásbeli beszámolók: tudáspróbák, kisebb anyagrészt átfogó dolgozatok, projekt munka, a témahéttel összefüggő írásbeli munka, erdei iskola írásbeli munkái, témazárók, év eleji, félévi, év végi felmérések 18
11.2. Írásbeli feladatok értékelésének korlátai Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen. Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról. Házi dolgozatot egy félévben legfeljebb egyszer írassunk. Témazáró dolgozat írására a témaköröknek megfelelően évente 3-4 alkalommal kerüljön sor. Két témazárónál többet egy napon nem lehet íratni. A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni, és azokat a naplóban dokumentálni kell. Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év eleji és év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg. Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe, súlya: A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak. A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők osztályzatánál az alábbi százalékos teljesítményeket vehetjük figyelembe az egyéni képességek mérlegelése alapján: teljesítmény érdemjegy 0-30 % elégtelen (1) 31-50 % elégséges (2) 51-70 % közepes (3) 71-84 % jó (4) 85-100 % jeles (5) 11.3. Az otthoni (napközis, tanulószobai és kollégiumi) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, regenerálódásra, mozgásra, játékra. Ennek tükrében az otthoni és napközis felkészüléshez az alábbi elveket és korlátokat alkalmazzuk: Az osztályfőnökök és szaktanárok a házi feladatok, feladásakor figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában adnak feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez. Emellett folyamatos konzultációt folytatnak a napközis nevelővel, akik visszajelzésekkel tájékoztatják a délelőttös nevelőket a házi feladatok mennyiségével kapcsolatos tapasztalataikról. 19
A házi feladatok mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a szóbeli és írásbeli felkészülés napi 45 percnél, az előkészítő szakiskolában napi 90 percnél többet ne vegyen igénybe. Hétvégére és tanítási szünetekre kötelező házi feladatot nem adunk, csak verstanulás, szorgalmi feladat és kötelező olvasmány elolvasása várható el a tanulótól. Kiemelt feladata a napközis nevelőnek elsősorban a felső tagozaton, valamint a 9.-10. évfolyamon, úgy szerveznie a foglalkozásokat, hogy a tanulók a másnapi tanórákra készüljenek. 11.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 12. A tanórákon kívüli tevékenységek 12.1. Szakkörök - tehetséggondozás Az általános iskolai és a szakiskolai tanulónk számára egységesen rendszeres elfoglaltságot jelentenek a szakkörökön való ügyeskedések, tehetséggondozások. (Pl. Informatika, Báb, Barkács, Atlétika, Kapkodd a lábad!, Labdarúgás, Sport-játék). 12.2.Hagyományos eseményeink, tevékenységeink Az alábbi hagyományos eseményeinket, tevékenységeinket az éves ütemterveinkben is rögzítünk, ütemezünk: Tanévnyitó ünnepély: új tanulók köszöntő-ajándékozása Évszakonkénti és alkalmankénti faliújságok készítése Megyei, regionális, országos sportversenyekre való nevezés - részvétel Felmenő rendszerű kulturális rendezvényeken, Ki? Mit tud?-okon való részvétel Őszi ökoiskolai tanulmányi kirándulás Észkerék házi tanulmányi verseny a tanév egészében Járási pályaválasztási vetélkedő szervezése és lebonyolítása Iskolai és kollégiumi Mikulás nap lebonyolítása Iskolai és kollégiumi karácsony lebonyolítása Farsang Mutasd meg a képességeidet! Járási vetélkedő sni tanulóknak szervezése, lebonyolítása Megyei Komplex Tanulmányi Versenyen való részvétel Járási Költészetnapi Tehetségkutató Délután szervezése, lebonyolítása sni gyerekeknek 20