Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai gazdaság végre élénkülésre utaló jeleket küldött. Többnyire a várakozásokat felülmúló makrogazdasági adatközlések láttak napvilágot az Euróövezeten belül, és kimondottan szembeszökő volt a német konjunktúra-indexek javulása. A dinamikusabb európai növekedési teljesítményt támasztja alá az is, hogy legutóbbi előrejelzésében az EKB 1%-ról 1,5%- ra emelte az Euróövezetre vonatkozó idei növekedési prognózisát. A külső kereslet tehát a korábban véltnél komolyabb húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra, amelyet a továbbra is kedvező külső finanszírozási környezet is támogat. Az EKB januárban nagyszabású kötvényvásárlási programot jelentett be, aminek márciusban neki is látott, s ezzel lényegében elintézte, hogy a hozamkörnyezet 1 végéig alacsony, a monetáris kondíciók pedig lazák maradjanak. Ha azt is számításba vesszük, hogy az energiaárak még a korábban vártnál is alacsonyabbak lesznek idén, akkor a még mindig meglévő feszültségek ellenére is kimondható, hogy a külső környezet a korábbi időszaknál is inkább támogató jellegű a magyar gazdasági növekedésre nézve. Ettől függetlenül továbbra is igaz, hogy 15-ben elsősorban a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja, azon belül azonban a felpörgő fogyasztás veszi át a vezető szerepet a beruházásoktól. Ez nem jelenti azt, hogy a beruházások az utóbbi két év nagyon dinamikus növekedése után visszaesnének, hiszen még 15-ben is az átlagosnál intenzívebb marad az EU-s források felhasználása, továbbá az NHP (növekedési hitel program) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló források bővülése is valószínű. A magasabb bázison azonban így is csak jóval visszafogottabb növekedés várható. Ugyanakkor a várható komolyabb reálbérnövekedés és a foglalkoztatási helyzet javulása következtében a fogyasztás erőteljesebb ütemben bővül majd, ráadásul a devizahitelek rendezése és a bankok elszámoltatása következtében is magasabb lesz a háztartások rendelkezésre álló jövedelme. Ezért 15-ben a fogyasztás lendülete lesz a legerőteljesebb felhasználási oldalról. Idén összességében,%-os ütemben bővülhet a magyar gazdaság, jövőre azonban továbbra is azt várjuk, hogy már nem lesznek a növekedést támogató lényeges egyedi hatások, így viszont a mérsékeltebben élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő,5%-os lehet 1-ban a GDP bővülése. Az infláció tekintetében sorozatos meglepetéseknek lehettünk tanúi az elmúlt hónapokban, így eleve mélyebben van a fogyasztói árak pályája, mint korábban gondoltuk. A forint ez év elejéig tartó gyengülése és a belső kereslet élénkülése ellenére sem mutatkozik azonban jele inflációs nyomásnak, amint az a maginflációból és az egyéb származtatott inflációs mutatókból is kitűnik. Minthogy a külső környezetből sem várható árnyomás, hiszen az energia- és az élelmiszerárak egyaránt nyomottak maradnak 15-ben, jelenleg úgy tűnik, hogy 15 második fele előtt kis sem jön a negatív tartományból az infláció 1-havi üteme. S bár év vége felé immár bázishatások következtében is gyorsulni fog a fogyasztói árak növekedése, az év egészében ismét zérus alatti inflációt várunk. 1-ban már megközelíti a jegybanki középtávú inflációs célsávot (±,5%) a fogyasztói árak változása, de túllövés veszélye nem áll fenn, így az MNB-nek egyelőre semmi indoka nincs kamatemelésre. Sőt, az EKB kötvényvásárlási programjával ismét jelentős tér nyílt a további kamatcsökkentésre, amivel a jegybank várakozásaink szerint élni is fog. A piaci árazások alapján ugyan egyszeri nagyobb vágás is lehetséges lenne, de mi úgy véljük, hogy óvatos (1 bázispontos) lépésekben kezdi újra a kamatcsökkentést az MNB, s ezt egészen az 1,5%-os szint eléréséig folytatja (a leállás a múlt évihez hasonlatosan történhet egy demonstratív bázispontos vágással júliusban). Az óvatos enyhítés ugyan folytonos nyomást helyez a forintra, ugyanakkor a tovább javuló külső egyensúlyi pozíció miatt legfeljebb átmeneti gyengülésre számítunk. Emellett a fokozatos kamatvágás lehetőséget teremt arra, hogy az MNB időben leálljon, ha a Fed lépései jelentősen módosítanák a piaci kockázatérzékelést illetve volatilitást. Mindenestre az infláció emelkedésével 1 végétől valószínűleg megkezdi a kamatemelést az MNB, de csak fokozatosan; így még a jövő év végén is a mainál alacsonyabb alapkamat-szintre számítunk.
A munkaerőpiacon további javulásra számítunk az előttünk álló két esztendőben, bár a foglalkoztatás-bővülés tavalyi kiugró üteme nem ismétlődik meg. Ugyan továbbra is bővül a közfoglalkoztatás, de a 1. évinél már gyengébb dinamikával, amivel már a magánszektor munkahely-teremtése is lépést tart. Így tovább emelkedik, bár még mindig Európa legalacsonyabbjai között marad a foglalkoztatási ráta. A tavaly 7,7%-ig mérséklődő munkanélküliségi ráta pedig 15-ben 7,%-osra, 1-ban 7,%-osra csökkenhet. Az államháztartási folyamatok az első két hónap adatai alapján idén is biztatóan indulnak: a gazdaság vártnál erősebb növekedése és fehéredése következtében az adóbevételek további növekedése várható, miközben a kedvező finanszírozási környezetben a kamatkiadások számottevően csökkennek 15-ben is. Így az idei évben az államháztartás Európai Uniós módszertan szerinti hiányát mindössze a GDP %-ára várjuk, 1-ban pedig még ennél is alacsonyabb lesz a deficit. Mivel 15 végén a tavaly év véginél erősebb forint árfolyamra számítunk, lehetőséget látunk egy markánsabb államadósság-csökkenésre is, aminek 1-ban sem rosszak az esélyei. Így a következő két év alatt akár százalékponttal csökkenhet a GDP-arányos államadósság, azaz 1 végére már 7% alatt lehet ez a mutató.. A belső mellett a külső egyensúlyi helyzet javulása is folytatódik. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évi becsült 8%- ról a GDP 8,7%-áig emelkedhet, amit persze nagyban segít az alacsony világpiaci energiaárak miatt bekövetkező külkereskedelmi cserearány-javulás. Ez ugyan 1-ban részben már visszájára fordul, de még így is jelentős (alig a GDP 7%-a alatti) maradhat a többlet. A javulás az állományi jellegű mutatókra is kiterjed: a GDP-arányos bruttó külföldi adósság 1 végére már kényelmesen a GDP 1%-a alá csökkenhet. Már említettük, hogy bár az újrainduló kamatcsökkentés nyomás alá helyezi a forintot, a robusztus gazdasági teljesítmény és a továbbra is javuló egyensúlyi folyamatok miatt legfeljebb átmeneti gyengülést várunk a forinttól, de év végére már a -as szintet közelítheti ismét az euróval szembeni árfolyam. Emögött az a várakozás is meghúzódik, hogy a gazdasági folyamatok széles körére kiterjedő javulás a nagy hitelminősítők figyelmét sem kerüli el, és 15 második felében legalább a kilátások javítására, de akár direkt felminősítésre is sor kerülhet. Amennyiben idén nem, akkor viszont jövőre történhet meg a felminősítés, így legkésőbb 1-ban az euró-forint jegyzése 1 eleje óta első ízben ismét -es számjeggyel kezdődhet.
ELŐREJELZÉSEINK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 1 11 1 1 1 15 1 TÉNY ELŐREJELZÉS GDP (%),8 1,8-1,5 1,5,,,5 Lakossági fogyasztás (%) -,8,7 -,, 1,,1, Közösségi fogyasztás (%) 1,9 -,, 5,,,, Beruházások (%) -9,5 -, -, 5, 11,7, 1, Export (%) 11,, -1,5 5,9 8,7,5 5, Import (%) 1,1,5 -, 5,9 1,,9 5, Infláció (%),9,9 5,7 1,7 -, -,1,5 Munkanélküliségi ráta (%) 11, 1,9 1,9 1, 7,7 7, 7, Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) -,5-5,5 -, -, -, * -, -1,8 Államadósság (GDP %-a) 8,9 81, 78,5 77, 7,9 * 7,5 7,8 Külkereskedelmi mérleg (millió euró) 5515 71 55 555 85 79 Folyó fizetési mérleg (GDP %-a),,8 1,9,1, * 5,9 5, Külső finanszírozási képesség * (GDP %-a),1,1,5 7,8 8, * 8,7,8 Bruttó külföldi adósság ** (GDP %-a) 1,7 1,9 18,7 118,5 11, * 1,1 97,9 Jegybanki alapkamat (év vége, %) 5,75 7, 5,75,,1 1,5 1,8 EUR-HUF (éves átlag) 75,1 79,1 89, 9,9 8, 8,1 98,5 EUR-HUF (év vége) 78,75 11,1 91,9 9,91 1,89, 95, * Előzetes számok illetve saját számítások alapján készült becslések ** Tartalmazza a külföldi közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke állományát
II. RÉSZLETES MAKROGAZDASÁGI ÁTTEKINTÉS MAGYARORSZÁGRÓL Gazdasági növekedés A magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben a várakozásokat sokadszorra meghaladó mértékben egy év alatt,%-kal, az előző negyedévhez képest pedig,8%-kal bővült. A tavalyi évben így összességében,%-kal nőtt a hazai gazdaság teljesítménye, ami nyolc éve a leggyorsabb növekedési ütem. Bár a tavalyi növekedést komoly mértékben egyszeri tényezők is húzták, azonban a növekedés szélesedő és kiegyensúlyozottabbá váló bázisa arra utal, hogy a tartós növekedés feltételei is javultak. Különösen szembetűnő, hogy termelési oldalról elenyésző kivétellel az összes szektor illetve ágazat bekapcsolódott a növekedésbe, amely így jóval kiegyensúlyozottabb képet mutathat a közeljövőben. Idén a beruházási dinamika fékeződése, ugyanakkor a lakossági fogyasztás megugrása és a javuló európai kilátások miatt,%-os növekedésre számítunk. 1-ban, amikor már nem számítunk a növekedést támogató lényeges egyedi hatásokra, a GDP-növekedés a csak lassabban élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő,5%-ot érhet el. A hazai gazdaság növekedési üteme a negyedik negyedévben mind éves, mind negyedéves összehasonlításban továbbra is jócskán meghaladja az EU és az Euróövezet növekedésének átlagát, így az elmúlt másfél évben immár stabilnak tekinthető felzárkózási pályára került gazdaságunk. Éves összevetésben a harmadik (mivel Írország és Málta növekedése meghaladta a magyar GDP növekedését), negyedéves összevetésben pedig a harmadik leggyorsabb növekedést mutatta a hazai gazdaság az EU tagállamai között. A legszűkebb, ún. visegrádi régióban pedig a hazai gazdaság a korábbi évek gyenge teljesítménye után továbbra is az élmezőnyben tartózkodik. Gyorsuló ütemű felzárkózásra még nem számítunk, ugyanis egyelőre inkább a korábbi években kialakult negatív kibocsátási rés záródása zajlik, a potenciális növekedést meghatározó tényezőkben (humántőke, intézményi/szabályozási/üzleti környezet) még kevés jele látható számottevő javulásnak, azonban fokozatos javulásra lehet számítani középtávon. A felzárkózási folyamat így lassú ütemben ugyan, de tartós maradhat. 1. ábra: Az EU tagállamainak negyedéves növekedése (negyedéves növ. ütem %-ban) 1..8.. -. -.8 Svédország Észtország Magyarország Spanyolország Németország Lengyelország Szlovákia Litvánia Lettország Románia Nagy-Britannia Portugália Hollandia Dánia EU8 Bulgária Csehország Szlovénia EZ18 Belgium Franciaország Horvátország Olaszország Ausztria Finnország Görögország Ciprus Forrás: Eurostat. ábra: Az EU tagállamainak éves növekedése (éves növ. ütem %-ban) 1-1 - Magyarország Lengyelország Nagy-Britannia Svédország Észtország Románia Litvánia Szlovákia Lettország Szlovénia Spanyolország Németország Csehország Dánia Görögország Eu8 Bulgária Hollandia Belgium EZ18 Portugália Horvátország Franciaország Ausztria Finnország Olaszország Ciprus Forrás: Eurostat A negyedik negyedévi növekedést termelési oldalról továbbra is jelentős mértékben az ipari kibocsátás élénkülése húzta. Az ipar hozzáadott értéke %-kal, a felfutó autóipari kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar kibocsátása pedig 5,5%-kal emelkedett. Az ipari termelés összesen 1 százalékponttal növelte a GDP-t. Az építőipar teljesítménye ugyan a 5
korábbi kiugró dinamikáról jelentősen lassult, de az EU-források folytatódó intenzív felhasználásának és egyes állami beruházásoknak, valamint a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően így is,%-kal nőtt a negyedik negyedévben, ami, százalékpontos hozzájárulás a GDP növekedéséhez. A kedvező tavalyi időjárásnak köszönhetően a mezőgazdaság teljesítménye 1,1%-kal nőtt a negyedik negyedévben, így, százalékponttal növelte a GDP-t. Egy ágazat kivételével a szolgáltatások minden ágazatban növekedést mutattak, így a szolgáltatói ágazatok hozzáadott értéke együttesen,%-kal növekedett, 1, százalékponttal növelve a GDP-t. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye,%-kal növekedett, tükrözve a kiskereskedelmi forgalom, valamint a vendégforgalom élénkülő növekedését. A szállítás, raktározás ágazat teljesítménye,7%-kal, az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye,%-kel emelkedett. A pénzügyi szolgáltatásban keletkező hozzáadott érték azonban a növekedési hitelprogram pozitív hatásai ellenére is,5%-kal csökkent, mivel folytatódott a lakossági hitelállomány mérséklődése. A lakáspiacon és kereskedelmi ingatlanpiacon megfigyelhető pozitív trendforduló hatására az ingatlanügyletek teljesítménye,9%-kal javult. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye,%-kal csökkent, a szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív tevékenység teljesítménye,7%-kal, a művészet, szórakoztatás hozzáadott értéke szintén,7%-kal nőtt.. ábra: A GDP és a belföldi felhasználás komponenseinek alakulása (éves növ. ütem %-ban). ábra: A GDP negyedéves és éves növekedési ütemei (%-ban) 15 1 5-5 -1-15 GDP Lakossági fogyasztás Bruttó állóeszköz-felh. Közösségi fogyasztás (jobb) 7 8 9 1 11 1 1 1 15 1 15 9 - -9-15 1-1 - - GDP né/né (bal) GDP - 7 8 9 1 11 1 1 1 15 1 - - - -8-1 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A GDP felhasználási oldalán a lakosság fogyasztási kiadása 1,9%-kal, tényleges (pénzbeni és nem-pénzbeni transzfereket is tartalmazó) fogyasztása %-kal növekedett, összesen egy százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A háztartások fogyasztásának élénkülése a dinamikusan növekvő reálbérek és a javuló foglalkoztatás pozitív hatását, valamint a kiskereskedelmi és belföldi vendégforgalmi adatok gyorsuló ütemű növekedését tükrözi. Vélhetően továbbra is óvatos maradt költekezésében a lakosság, hiszen rendelkezésre álló jövedelmének változása ennél komolyabb fogyasztás-bővülést is lehetővé tett volna. A közösségi fogyasztás 5,%-kal emelkedett, ami,5 százalékponttal növelte a GDP-t. Nem okozott meglepetést, hogy a kiemelkedő egy évvel korábbi bázis hatására a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése meredeken, 1,9%-ra lassult a korábbi, %-hoz közelítő növekedési ütemeket követően, így a beruházások a negyedik negyedévben már csak,5 százalékponttal növelték a GDP-t. Míg a gép- és berendezés-beruházások volumene továbbra is emelkedett, az építési beruházásoké csökkent. A készletek növekedése, százalékponttal növelte a GDP-t. Mivel az elmúlt években igen mélyre süllyedt a készlete szintje, ennek a tételnek az alakulása a későbbiekben pozitív meglepetést is hozhat a növekedésben.
A külkereskedelem összességében pozitív hatással volt a GDP-re: mind az export, mind az import 9,%-kal nőtt, amivel az egyenleg további javulást mutatott. A külkereskedelmen belül az áruforgalom kivitele 8,%-kal, behozatala 9,9%-kal nőtt, a szolgáltatások exportja 1%- kal, importja pedig,%-kal emelkedett. Így a külkereskedelem egyenlegének javulása, százalékponttal növelte a GDP-t. 5. ábra: A GDP felhasználási tételeinek növekedési hozzájárulása (%). ábra: A GDP termelési oldali tételeinek növekedési hozzájárulása (%) 9 9 - - -9-1 -15 - - - - Nettó export Készletváltozás, egyéb Szolgáltatások -9 Bruttó állóeszköz-felh. Építőipar - - Közösségi fogyasztás Ipar -1 Lakossági fogyasztás Mezőgazdaság GDP -15-9 GDP -9 7 8 9 1 11 1 1 1 15 1 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) 7 8 9 1 11 1 1 1 15 1 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A GDP növekedési ütemének idei évre várt lassulása ellenére kiemelkedően kezdődött az újév. Mind az ipari termelés, mind a kiskereskedelmi forgalom, mind az építőipar robusztus teljesítményt nyújtott januárban, az ipar megrendelései pedig igen bíztató kilátásokat vetítenek előre. Az új feldolgozóipari kapacitásoknak illetve a már átadásra került kapacitások felfutásának köszönhetően a járműgyártás mellett további iparágak is hozzájárulhatnak a növekedéshez. Idén a beruházási dinamika lassulására számítunk, egyrészt a magasabb bázis, másrészt a kifutó 7-1-as EU támogatási ciklus miatt. A várakozásunk szerint élénkülő lakásépítési aktivitás azonban némileg ellensúlyozhatja az előbbieket. A javuló belső és külső keresleti kilátások szintén növelhetik a vállalkozások beruházási szándékát, amit egyes vállalati felmérések is tükröznek. Az alacsonyra süllyedt hazai kamatszintek érdemben csökkentik a tőkeköltséget, így korábban elhalasztott beruházások megtérülése javulhat, amit az MNB növekedési hitelprogramjának kibővítése is támogathat. A fogyasztás ugyanakkor jelentősen élénkülhet a banki elszámoltatás és a devizahitelek kiváltása/konverziója hatására csökkenő adósságszolgálati teher, a folytatódó reálbér-növekedés és bővülő munkaerőpiac együttes hatására. Noha a belső felhasználás élénkülése növeli az importigényt, a külkereskedelmi többlet ennek ellenére érdemben növekedhet a markánsan csökkenő energiaimport-árak hatására. A termelési oldalon a növekedést támogatja az új ipari kapacitások felfutása, valamint az élénkülő fogyasztás miatt a szolgáltatások gyorsuló növekedése. Az építőipar kibocsátásának növekedése azonban lényegesen lassulhat, bár várakozásaink szerint így is pozitív marad. Összességében idén,%-os gazdasági növekedésre számítunk. A külső kereslet az Euróövezet gazdasága kilábalási folyamatának lassulása miatt a várakozásoknál gyengébben alakult, nagyrészt az elmélyülő és elhúzódó orosz-ukrán konfliktusnak, az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak és ellen-szankcióknak köszönhetően, ami átmenetileg az európai és német üzleti hangulatra is negatív hatással volt. Az európai konjunktúra kilátások azonban érdemben javultak az EKB által bejelentett monetáris enyhítési intézkedéseinek, az euró meredek gyengülésének, valamint az olajárak zuhanásának hatására. Mindezek hatása már nemcsak a konjunktúraindexekben, hanem a prognózisok javításában is tükröződik, így nem kizárt, hogy az európai gazdaságok pozitív 7
növekedési meglepetést okoznak, ami felfelé irányuló kockázatot jelenthet a hazai GDP-re nézve is. További felfelé mutató kockázatot jelent a zuhanó olajárak miatt érdemben javuló cserearány, ami szignifikáns, a GDP akár %-át elérő megtakarítást eredményezhet a hazai gazdasági szereplőknek. A zuhanó olajárak és energiaköltségek részben a háztartások és vállalatok megtakarításaiként jelentkezhetnek, amelyek egy részét azok fogyasztásra és további beruházásokra is elkölthetnek. A rövidtávú kilátások alapján tehát reális lehet annak az esélye, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme relatíve magas marad. A kérdés inkább az, hogy hosszabb távon is fenntartható lesz-e (netán fokozható-e) a növekedés jelenlegi üteme. A tartós növekedés megalapozásához elengedhetetlen növekedési fordulat a beruházásokban 1 második negyedévétől bekövetkezett, ez azonban eleinte szinte kizárólag az EU források hatásának, a bővülő állami beruházásoknak volt köszönhető. 1 végétől azonban már a magánszféra beruházásai is növekedési pályára álltak. A beruházási ráta tavaly a GDP 1,%-ára emelkedett a 1 elején mért 18,%-os mélypontról, azonban a következő években továbbra is tartósan a GDP növekedését meghaladó mértékű beruházás-növekedésre lenne szükség annak érdekében, hogy magasabb szintet érjen el a beruházási ráta. A beruházások hosszabb időtávon nagymértékben összefüggenek a hitelezéssel. Mivel a hazai gazdaság a válság előtti években az elégtelen hazai megtakarítások miatt külső hitelek bevonására kényszerült, az ország külső adóssága igen jelentős méretűre nőtt, ami fenntarthatatlannak bizonyult a pénzügyi válság 8-as kitörését követő finanszírozási környezetben. Ennek leépítése tehát szükségszerű, így a hazai gazdasági szereplőknek csökkentenie kell az adósságát (tőkeáttételét), miközben a háztartásoknak a megtakarítások növelésére kell törekedniük. Ez vezethet el ahhoz, a külső sebezhetőség szempontjából kívánatosabb helyzethez, hogy a hazai adósság/hitelállományok főként hazai megtakarításokból legyenek finanszírozva. A hosszabb távú kilátások szempontjából az sem közömbös, hogy mely szereplők mérsékeljék adósságukat, ezért az MNB növekedési hitelprogramjának azon célzottsága, hogy kis- és közepes vállalatokat lássa el olcsó forrással, kifejezetten kedvező. A jelenlegi folyamatok alapján reális lehet a fogyasztás és a beruházások növekedésének tartóssá válása, mivel a mérlegkiigazítási folyamat a következő években már előrehaladott állapotba kerül, amelyet a devizahitelek elszámolása is nagymértékben támogat. A bankadó csökkentése, valamint a hamarosan felálló, a bedőlt banki projekthiteleket átvállaló állami eszközkezelő szintén javíthatja a hitelezési aktivitás középtávú kilátásait. A hazai gazdaság szempontjából természetesen továbbra is kulcsfontosságú, hogy mennyire tudják húzni a külső keresleti tényezők. Hazánk legfontosabb exportpiacai, így az Euróövezet a tavalyi év során kilábalt a recesszióból, a német gazdaság pedig stabil növekedést ért el, azonban a kilábalási folyamat a második negyedévtől megtorpant, és várhatóan jóval lassúbb folyamat lesz a korábbi várakozásokhoz képest. Ennek hátterében az elmélyülő orosz-ukrán konfliktus, szankciók és ellen-szankciók, a periféria országainak továbbra is erőtlen és egyenlőtlen kilábalása, valamint egy stagflációs környezet kialakulásának veszélye állt. Az európai gazdasági kilátásokat javíthatja, hogy egyes államok egyre kisebb fiskális kiigazítási kényszerrel szembesülnek, ahogy közelednek a Brüsszelben kijelölt hiánycélok eléréséhez, más államok pedig lehetőséget kaptak arra, hogy hosszabb időszak alatt teljesítsék az elvárásokat. Az európai gazdasági kilátásokon, különösen az ún. periféria országok helyzetén segíthetnek az EKB közelmúltban bejelentett intézkedései is. Az euró jelentős mértékű leértékelődése, valamint az olajárak zuhanása érdemben javíthatja az európai növekedési kilátásokat. Az európai növekedés a felhalmozott adósságok leépítési kényszere és az egyes államokban jellemző kiugróan magas munkanélküliség miatt ugyanakkor szerény mértékű lehet, miközben a beruházások az európai országok többségében szintén visszaestek, csökkentve potenciális növekedési kilátásukat. A közép-kelet-európai régió országaiban szintén nincs sok 8
esély a válság előtt látott gyors növekedés és felzárkózás visszatérésére. Így a következő években egy fenntarthatóbb, de alapvetően lassúbb növekedésre lehet számítani mind Európában, mind a régióban, mind belföldön. Ezalatt az Egyesült Államok a rendkívül zord téli időjárás okozta átmeneti visszaesést követően kimagasló növekedést ért el a tavalyi második és harmadik negyedévben. A negyedik negyedévben ugyan mérséklődött a növekedési ütem, ugyanakkor igen gyorsan bővült a foglalkoztatottak száma. A munkaerőpiac valamint a lakáspiac fokozatosan épülnek fel. Míg a foglalkoztatás már közelíti a válság előtti szintjeit, a lakásépítések még távol esnek attól. A Fed eszközvásárlási programjának leállítása nem okozott zavarokat a reálgazdaságban. A lassú bérnövekedési dinamika, valamint a dollár gyors erősödése miatt nem kizárt, hogy a Fed csupán az év vége felé kezdi el a kamatemelési sorozatot, ami a korábban várthoz képest lassúbb és megfontoltabb lehet. A korábban erőteljes növekedést felmutató feltörekvő gazdaságok, mint Brazília, India, Törökország és Oroszország jelentős lassulást, egyes esetekben recessziót mutatnak. Utóbbi esetében az orosz-ukrán konfliktus miatt szinte bizonyosra várható egy átmeneti recesszió, amit az olajárak zuhanása lényegesen elmélyíthet. Lassulást mutat a kínai növekedés is, azonban egyrészt még mindig robusztusnak nevezhető, másrészt mind a kínai monetáris, mind fiskális politikának jelentős mozgástér áll rendelkezésre a gazdaság ösztönzése érdekében. Mindezek alapján továbbra is ellentétes ciklusok, eltérő trendek jellemzik a világgazdaságot. Egyes régiókban javulás, más régiókban lassulás jellemző. Míg az elmúlt években a megszorítások terhe alatt az európai gazdaságok számára a feltörekvő piacok gyors gazdasági növekedése jelentett exportvezérelt kiutat, az EKB bejelentett intézkedései, a csökkenő fiskális kiigazítási kényszer, valamint a markánsan visszaeső energiaárak középtávon pozitív hatással lehetnek a növekedésre, amik részben ellensúlyozhatják a feltörekvő gazdaságok lassulásának negatív hatásait. Az amerikai gazdaság élénkülése és az európai piacok stabilizálódása pedig megállíthatja a feltörekvő piacok hanyatlását, így kiegyensúlyozottabb növekedésre lehet számítani a globális gazdaságban. 7. ábra: GDP-növekedés a visegrádi térségben (év/év %) 15 1 9 - - magyar lengyel cseh szlovák -9 7 8 9 1 11 1 1 1 15 Forrás: Eurostat, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) 15 1 9 - - -9 8. ábra: GDP-növekedés a főbb euró-övezeti országokban (év/év %) - - - német EZ francia olasz -8 7 8 9 1 11 1 1 1 15 Forrás: Eurostat, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) - - - -8 A magyar gazdaság a negyedik negyedévben továbbra is kiemelkedő teljesítményt nyújtott mind negyedéves, mind éves összehasonlítás alapján európai, valamint régiós összevetésben is. A térségben a szlovák GDP,%-kal nőtt, míg egy negyedév alatt,%-kal bővült. A cseh GDP a negyedik negyedévben,% nőtt az előző negyedévhez képest, míg éves szinten a növekedési ráta 1,5% volt.,5%-ra lassult a román GDP növekedése az előző negyedévben mért,%-ról, a tavalyi negyedik negyedévben,5%-os negyedéves növekedést ért 9
el keleti szomszédunk. Lengyelország éves növekedése,%, a negyedéves növekedése pedig,7% volt. A lengyel gazdaságot a számukra kifejezetten negatív orosz-ukrán konfliktus sem lassította érdemben. Az EU gazdasága,%-kal, az Euró-övezeté,%-kal nőtt a harmadik negyedévhez képest, így az egy évvel ezelőttihez képest az EU gazdasága 1,%-os, az euró-övezeté pedig,9%-os növekedést mutatott. Németország gazdasága igen kellemes meglepetést okozva,7%-kal nőtt egy negyedév alatt, míg 1,5%-kal nőtt egy év alatt. A német gazdaság gyorsulását elsősorban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülése okozták. A német gazdaság profitálhat a dinamikusan növekvő foglalkozatásból és élénkülő reálbérekből, így a fogyasztás növekedése miatt újra intenzívebb növekedési pályára állhat a német gazdaság. Az euró gyengülése, az EKB mennyiségi lazítása, valamint az olajárak visszaesése szintén élénkíthetik a német gazdaságot, amit a konjunktúramutatók, valamint a javuló előrejelzések is tükröznek. A brit gazdaság növekedése továbbra is élénk, ráadásul egyes konjunktúramutatók a gyors növekedési ütem fennmaradását jelzik előre. Továbbra is igen gyenge a francia gazdaság teljesítménye, amely mindössze,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, így a francia gazdaság továbbra is igen vérszegény, miközben a legfrissebb konjunktúramutatók sem túl bíztatóak. Csalódást okozott, hogy az elmúlt negyedévekben újra recesszióba került olasz gazdaság csupán stagnálást mutatott az előző negyedévhez képest, így éves szinten,5%-kal zsugorodott a mediterrán ország gazdasága. Infláció Főként az üzemanyagárak esésének hatására 1 egészében az infláció mértéke még a folyamatosan csökkenő várakozásokat is alulmúlva -,% lett. A legutóbbi, februári adatok alapján 1%-kal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel ezelőttihez képest, ugyanakkor,5%-kal emelkedtek januárhoz képest. A maginfláció a januári,8%-ról kismértékben, 1%-ra emelkedett, ami továbbra is inflációs nyomás hiányára utal. Összességében éves alapon a háztartási energia (-5,%), valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok (-,%, ezen belül az üzemanyagárak -15,%) árai csökkentek leginkább, míg az ellenkező oldalon a szeszes italok, dohányáruk (1,9%) és a szolgáltatási árak (,1%) emelkedését találjuk. 9. ábra: A 1-havi infláció alakulása (növ. ütem %-ban) 1. ábra: Mezőgazdasági termelői árak és fogyasztói élelmiszerárak 9 8 7 5 1 1 havi fogyasztói árindex -8 Élelmiszer fogyasztói árak - -1 Maginfláció -1 Mezőgazdasági termelői árak (jobb)- - 7 8 9 1 11 1 1 1 15 7 8 9 1 11 1 1 1 15 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) 1 1 8 - Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A jelenlegi kilátások alapján augusztusig negatív tartományban maradhat az infláció 1-havi üteme, azaz legalábbis a fő fogyasztóiár-index szintjén folytatódik a defláció, bár ennek mértéke fokozatosan enyhül. Az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok az olajárak utóbbi hetekben látott emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt (noha az olajárak még így is közel 5%-kal maradnak el az egy évvel ezelőtti szinthez képest). Tartósan alacsony olajárak 5 1-1 1
esetén további rezsicsökkentés sem zárható ki, de az eddig látottak alapján ennek inkább a vállalkozások, nem pedig a háztartások lesznek a címzettjei. Ugyanakkor enyhén felfelé mutató kockázatokat jelentenek az idei adóváltozások (termékdíjak bevezetése szélesebb körben, népegészségügyi termékadó növelése a szeszesitalok esetében, a díjfizetős autópálya szakaszok kiterjesztése), ezeket azonban messze ellensúlyozzák az előbb említett tényezők. Így az idei éves átlagos infláció is enyhén negatív lehet (-,1%), míg 1-ban,5%-os éves átlagos inflációra számítunk. Mivel az infláció a középtávú célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül (1 utolsó negyedéve előtt nem számítunk a %-os inflációs cél elérésére), így az MNB a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. Monetáris politika, jegybanki alapkamat,1%-on tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa a legutóbbi kamatdöntő ülésén. Az MNB a közelmúltban a várakozásoknál lényegesen alacsonyabb infláció ellenére is azt kommunikálta, hogy az alapkamat változtatására a márciusban megjelenő új inflációs jelentésének, illetve az abban megjelenő új inflációs előrejelzésének alapján kerülhet sor. Mivel a korábbi várakozásoknál lényegesen alacsonyabb pályán alakul az infláció, valamint az olajárak zuhanása és a nemzetközi deflációs környezet miatt az inflációs kilátások is érdemben alacsonyabbak, az MNB jelentősen mérsékelheti az inflációs előrejelzését. A nemzetközi finanszírozási környezet szintén támogathatja a további kamatcsökkentést, amiben a legnagyobb hatása az EKB mennyiségi lazításának van, de a közelmúltban közel kéttucatnyi jegybank is mérsékelte az irányadó kamatlábát. Nem kizárt, hogy a dollár erősödése, valamint az Egyesült Államokban is alacsony infláció miatt a Fed is halasztani fogja a korábban júniusra várt kamatemelést. Hazánk kockázati megítélése is sokat javult az elmúlt időszakban, amit a magyar CDS-felár ütemes süllyedése is tükröz. Mindezek hatására arra számítunk, hogy márciustól tovább csökkenhet az MNB alapkamat (a határidős kamatlábak 1,8%-ig történő vágást áraznak három hónapos időtávon), hazánk adósságának várható felminősítése, valamint a régiós jegybankok várható további kamatcsökkentése pedig tovább növelheti az MNB mozgásterét, így kedvező esetben akár 1,5%-ig csökkenhet az alapkamat a nyár végére. Mivel a % inflációs cél elérésére 1 negyedik negyedéve előtt nem számítunk, az alapkamat a jövő év harmadik negyedévéig alacsony szinten maradhat, de 1 negyedik negyedévében már nem zárható ki kisebb kamatemelés, azonban az alapkamat feltehetően a jövő év végére sem éri még el a %-ot. 11. ábra: A hónapos DKJ-hozam és a jegybanki alapkamat alakulása (%) 1. ábra: A 1 havi infláció és az MNB alapkamat alakulása 8 7 5 hónapos DKJ Alapkamat 1 1. 1.7 1.1 1.5 1.1 1. 1.8 15.1 8 7 5 1 1 1 11 1 9 8 7 5 1-1 - infláció MNB kamat.1.1.1 8.1 1.1 1.1 1.1 1 1 11 1 9 8 7 5 1-1 - Forrás: ÁKK, MNB Forrás: KSH, MNB Az EKB márciusban megkezdte a havi milliárd eurónyi kötvényvásárlási programját, ami legalább 1 szeptemberéig tart, azonban szükség esetén amennyiben nem sikerül a kissé 11
% alatti inflációs cél elérése folytathatja a programot. A havi milliárd euró közel 5 milliárdnyi állampapír-vásárlást is tartalmaz, mégpedig az egyes tagjegybankok részesedésének arányában. Mivel az euró-övezeti tagállamok várható nettó kibocsátása elmarad a tervezett vásárlási program méretétől, igen jelentős magántőke szorulhat ki az euró-övezeti állampapír piacról. A mennyiségi lazítás hatására az euró-övezeti hozamok történelmi mélypontra süllyedtek, a német hozamgörbe pedig a hétéves lejáratig negatív tartományba került. Az MNB a hagyományos monetáris politikai eszközök mellett új eszközökkel igyekszik javítani a transzmissziós csatornák működésén, különösen a kis- és középvállalati szektor hitelellátásának javítását megcélozva. Ennek érdekében 1 áprilisában jelentette be a növekedési hitelprogramot, amely során a megfelelő vállalkozások a piacinál számottevően alacsonyabb finanszírozási költséggel,,5%-on juthatnak hitelhez, illetve válthatják ki devizahitelüket. A kétpilléres program eredetileg tervezett 5 milliárd forintos keretét az igen jelentős érdeklődésre tekintettel 75 milliárd forintra emelték. A program jelentős sikerére való tekintettel az MNB újabb növekedési és hitelprogramot (NHP-) hirdetett meg, ezúttal. milliárd forint keretösszeggel, ami 15. december 1-ig nyitva áll. Ennek 9%-át kell új hitelekre, 1%-át hitelkiváltásra fordítani. 15. február végéig a program második szakaszában milliárd forint értékben születtek szerződések, amelyek alapján 91 milliárd forintnyi hitel már folyósításra is került. Annak érdekében, hogy az ugyan hitelképes, de a korábbi kondíciókkal még kockázatosnak minősülő kis- és középvállalatok is hozzáférhessenek a kedvező finanszírozáshoz, az MNB NHP+ elnevezéssel kibővítette a hitelprogramot, amely során az MNB részben megosztja a hitelezési kockázatot a kereskedelmi bankokkal. Foglalkoztatás, munkanélküliség és béralakulás Az előző időszaki 7,1%-os mélypontról 7,%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta novemberjanuár között, ami megfelel a szezonális hatásnak. A szezonális hatásoknál kisebb mértékben, 1,7 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás az október-decemberi átlaghoz képest. Egy év alatt 1, ezerrel,,17 millióra növekedett a foglalkoztatás, részben a közfoglalkoztatási programok felfutásának hatására, de jórészt a dinamikusan növekvő reálgazdaság és beruházások is hozzájárultak a foglalkoztatottság növekedéséhez, mivel túlnyomó részben a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók létszáma növekedett. A munkanélküliek száma 11,7 ezer fővel emelkedett az október-december közötti átlaghoz képest, míg 5 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta 7,%-ra csökkent az egy évvel korábbi 8,8%-ról. A közfoglalkoztatási programok újabb felfutása csupán kisebb mértékben növelte a létszámot, mivel a negyedik negyedévben a foglalkoztatás 17 ezres növekedésén belül a nem közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók száma 1, ezerrel emelkedett, míg a közfoglalkoztatás keretén belül csupán 8,8 ezerrel nőtt a létszám. Továbbra is igen dinamikus növekedést mutat az ipari foglalkoztatás, ahol a negyedik negyedévben 59, ezerrel nőtt a foglalkoztatás, ezen belül a feldolgozóiparban, ezerrel, az építőiparban 18, ezerrel. A szolgáltatások területén 89, ezerrel nőtt a létszám, ezen belül a piaci szolgáltatók 1, ezerrel a közszolgáltatók 7,7 ezerrel növelték a foglalkoztatottak számát. Igen kedvező, hogy a robusztus növekedésen belül 157, ezer fővel a hazai foglalkoztatás bővült, míg a külföldön dolgozók száma 15 ezerrel nőtt. Bíztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. Szezonális hatások miatt az idei első hónapokban a munkanélküliségi ráta újra kissé meghaladhatja a 8%-ot, innen viszont 15 második felében 7% alá mérséklődhet. Így idén 7,-7,5%-ra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7%-ról. A jövő évben a mérsékelten, de stabilan javuló foglalkoztatás hatására 7,%-ig is tovább csökkenhet a mutató. 1
1. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 1. ábra: A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása 1 11 1 9 8 7 Munkanélküliségi ráta 5 5 7 8 9 1 11 1 1 1 15 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés 1 9 8 7 Foglalkoztatottak Munkanélküliek (jobb) 7 8 9 1 11 1 1 1 15 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés 5 8 8 Decemberben,7%-kal nőttek a bruttó és a nettó bérek, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bérnövekedés,5% volt, így a reálbérek a decemberi -,9%-os infláció mellett 7,7%- kal nőttek. A bérnövekedés üteme jelentősen gyorsult az előző havi 1,1%-os növekedés után, amit részben a magas bónuszfizetések eredményeztek. A versenyszférában 5,%-os bérnövekedés, míg a havi rendszeres bérnövekedés,5% volt, ami szintén meredek gyorsulást mutat az előző havi,1, ill.,%-os növekedéshez képest. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva igen dinamikusan, 8,9%-kal emelkedtek a bérek. Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 1,8%-kal bővült, a növekedés a közmunkaprogramok nélkül azonban elérte a,5%-ot, ami a közfoglalkoztatottak számának csökkenésére utal az előző évi magas bázishoz képest. A vállalkozásoknál,%-kal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő keresletét tükrözi. Tavaly az év egészében %-kal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó és a nettó bérnövekedés,9% volt, ami a tavalyi -,%-os infláció mellett 5%-ot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezett. Idén % körüli átlagos bérnövekedés és %-nál kissé alacsonyabb infláció hatására %-kal nőhetnek a reálbérek. A reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növelheti a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának %-ot elérő növekedésére számítunk, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt magasabb ütemű növekedés sem. Költségvetési folyamatok Igen kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási igénye 1- ben a GDP,%-át tette ki, ebből a negyedik negyedév finanszírozási igénye a GDP 1,5%-a volt. Mivel a maastrichti eredményszemléletű hiány várhatóan nem tér el jelentősen a pénzügyi számlák adataitól, az államháztartás hiánya tavaly jóval alulmúlta a GDP arányában tervezett,9%-ot. Februárban az államháztartás központi alrendszerének hiánya mindössze 5,9 milliárd forint lett, ami az elmúlt nyolc év legalacsonyabb februári hiánya; a tavalyit 1 milliárd forinttal múlja alul. Az első két hónapban így 1 milliárd forintos hiány keletkezett a költségvetésben, ami mintegy 17 milliárd forinttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A kiugróan jól alakuló kiskereskedelmi adatok miatt nem meglepő, hogy jóval magasabbak az ÁFA-bevételek, amiket az online-pénztárgépek bevezetése is támogat. A javuló foglalkoztatást és béreket tükrözi, hogy 1
kedvezően alakulnak az SZJA-bevételek is. Az igen alacsony aukciós állampapír hozamok hatására pedig komoly mértékben csökkennek a kamatkiadások, januárban közel 9 milliárd forinttal maradtak el a nettó kamatkiadások az egy évvel korábbihoz képest. A kedvezően alakuló havi adatok alátámasztják azon várakozásunkat, hogy idén az államháztartás hiánya a GDP %-ára, vagy kedvezőbb esetben ez alá süllyedhet. 15. ábra: Az államháztartás fő mutatószámai (a GDP %-ában) 1. ábra: A központi költségvetés adóssága - - - -8-1 Államháztartás adósságállománya (jobb) Költségvetési egyenleg 5 7 9 11 1 15 85 8 75 7 5 55 5 5 5 175 15 15 1 75 5 5 Teljes Forint Deviza Egyéb kötelezettségek 5 7 8 9 1 11 1 1 1 15 Forrás: NGM, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: NGM, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A tervezettnél jobban alakuló tavalyi költségvetés kedvező bázist teremt az idei hiánypályára is. Amennyiben a hozamok tartósan a jelenlegihez közeli szinteken maradnak, évente mintegy 1-15 milliárd forinttal mérséklődhetnek a kamatkiadások akár négy éven keresztül (a lejárati szerkezet miatt a teljes adósságportfolió durván négy év alatt árazódik át). A kormány,%-os államháztartási hiánycélt tűzött ki 15-re,,5%-os GDP növekedésre, valamint 1,8%-os inflációra alapozva. A Takarékbank magasabb növekedést, azonban jóval alacsonyabb inflációt jelez előre, így ezek ellentétes hatásai ellensúlyozhatják egymást. Az esetleges kockázatokra milliárd forintnyi tartalék áll rendelkezésre, ami ugyan jóval alacsonyabb az előző éviekhez képest, de az ugyancsak alacsonyabb makrogazdasági kockázatok miatt elégséges lehet. A legnagyobb kockázatként a 19 milliárd forintnyi, állami vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevételek tűnhetnek fel, ezek azonban a kormányzat beruházási kiadásihoz kötődnek. Így amennyiben a beruházási kiadások ütemezése ezen bevételekhez igazodik, a bevételek esetleges elmaradása nem jelent kockázatot. A jövő évi költségvetés összességében enyhén szigorúbbnak tekinthető az ideinél, mivel a kiadások növekedése jóval elmarad a nominális GDP várható növekedésétől, miközben néhány új kisebb adónemet, ill. egyes adók további kismértékű kiterjesztését tartalmazza. A csökkenő üzemanyagárak kockázatot jelenthetnek az áfa bevételekre, ezzel szemben a fogyasztás emiatt várható némileg gyorsabb növekedése részben ellensúlyozhatja a kieső bevételeket. Így összességében az idei kedvező folyamatokra, valamint a kamatkiadásokban jelentkező várható további megtakarításokra alapozva a hiány 15-ben is alulmúlhatja a tervezett szintet. Az államadósság csökkentése keményebb feladatnak bizonyul az államháztartási egyenleg meghatározott mederben tartásánál, ugyanis a még mindig jelentős devizahányad miatt az árfolyamváltozások jelentős átértékelődést tudnak eredményezni, konkrétan a forint gyengülése az állomány forintban kifejezett értékére felfelé irányuló nyomást jelent. Emiatt a tavalyi év végén a nettó állampapír-kibocsátások visszafogása ellenére is csupán a GDP 7,9%-ára csökkent az államadósság az előző év végi 77,%-áról. Az előző évekhez hasonlóan 15 is erősen indult a forintkibocsátások tekintetében, ami miatt a fiskális tartalékok komoly gyarapodásnak indultak, lehetőséget teremtve arra, hogy a későbbiekben nagyobb piaci kilengések esetében se keletkezzenek (re)finanszírozási problémák. 1
Februárban az adósság csökkenése irányában hatott egy jelentősebb dollárkötvény és forintkötvény lejárat, valamint a forint érdemi erősödése is. A külföldiek forint állampapírállománya hosszú ideje szűk sávban stabilizálódott. Örömteli, hogy folytatódik a lakosság állampapír állományának dinamikus növekedése, ami csökkenti az államadósság finanszírozásának sérülékenységét. Az ÁKK bejelentette, hogy nem bocsát ki idén devizakötvényt, ehelyett jelentősen növeli a forintkötvény kibocsátásokat. A bejelentések óta jelentős kereslet mutatkozik az állampapír aukciókon, aminek hatására az államadósság devizaaránya valóban tovább csökkenhet. A következő években a költségvetés hiányának további csökkenése, a nominális GDP 5%-os, vagy azt kissé meghaladó ütemű növekedése, valamint a forint várható erősödése miatt az államadósság GDP arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 1-ban akár a GDP 7%-a alá csökkenhet az adósságráta. Külső egyensúlyi helyzet 91 millió eurót mutatott az áruforgalmi külkereskedelmi többlet januárban. A kivitel euróban számolt értéke,7%-kal, míg az import euróértéke 1%-kal bővült az egy évvel ezelőttihez képest, így a külkereskedelmi mérleg többlete 18 millió euróval javult. Az export növekedését tavaly kismértékben visszafogta az orosz élelmiszer behozatali tilalom, valamint az orosz-ukrán válság következtében mély recesszióba süllyedő ukrán gazdaság és a recesszió szélére jutó orosz gazdaság, de kedvezőtlen hatása lehetett a továbbra is gyenge európai és német konjunktúrának is. Ezeket azonban a következő hónapokban ellensúlyozhatják a felfutó autóipari kapacitások, valamint az újonnan létesülő feldolgozóipari kapacitások, az euró gyengülése, az olajárak zuhanása és az EKB mennyiségi élénkítése pedig pozitív hatással lehetnek az európai konjunktúrára. Az import növekedését a belső kereslet, elsősorban a háztartások fogyasztásának élénkülése húzhatja. A tavalyi, milliárd után idén 8, milliárd euró közelébe ugorhat a külkereskedelmi többlet, mivel a háztartási fogyasztás gyorsuló növekedésének importnövelő hatását ellensúlyozhatja az olaj- és energiaárak meredek zuhanása, ami igen jelentős mértékben javítja a cserearányt. 17. ábra: A külkereskedelmi egyenleg alakulása 18. ábra: A külső finanszírozási kapacitás és komponenseinek alakulása (GDP %-a) 11 9 7 5 11 9 7 5 1 Áruk Szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek Külső fin. kapacitás Folyó fiz. mérleg 1 1 - -1-1 - - havi egyenleg (j.t.) - -5 görgetett egyenleg -5-1 7 8 9 1 11 1 1 1 15 5 7 9 11 1 15 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Az előzetes adatok szerint 1-ben,9 milliárd euró többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami közel millió euróval több az egy évvel ezelőtti,1 milliárd euróhoz képest. A külfölddel szembeni finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 8, milliárd euró volt, ami a tavalyi GDP 8%-a. Miközben az áruk 15
egyenlege,1 milliárd euróra csökkent az előző évi,59 milliárd euróról, a szolgáltatások többlete,58 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi, milliárd euróhoz képest. Az elsődleges jövedelmek negatív egyenlege -, milliárd euróra javult az egy évvel korábbi -,91 milliárdról, ugyanakkor a másodlagos jövedelmek egyenlegében mutatkozó hiány 57 millió euróra emelkedett a 1-as 55 millióról. A felhasznált EU-s források 1-ben is intenzív nettó beáramlást okoztak a tőkemérlegben, amely többlete így,75 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi, milliárdról. Idén további javulást várunk a folyó fizetési mérlegben, elsősorban az áruk és a jövedelmek egyenlegének köszönhetően. A háztartások fogyasztásának idén várt élénkülése miatt az export növekedési üteme ugyan meghaladhatja az importét, ezt azonban messze ellensúlyozza az olajárak zuhanása, így tovább nőhet a külkereskedelem többlete. A devizahitelek forintosítása ugyancsak javíthatja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, ugyanis ennek hatására szignifikánsan csökken a külső adósság, ami hosszabb távon csökkentheti a jövedelemegyenleg hiányát. Így a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) idén akár jelentősen meghaladhatja a GDP 8%-át. 1-ban a cserearányjavulás visszájára fordulhat, de így is alig a GDP 7%-a alatti, vagyis továbbra is igen jelentős nettó külföldi finanszírozási képességre számítunk. Az adósságállomány vonatkozásában mind a bruttó, mind a nettó külföldi adósság csökken 1 végére, előbbi a GDP közel 11%-ára, utóbbi pedig %-ára. 15-ben illetve 1-an azt várjuk, hogy a közvetlen külföldi befektetések valamint a portfolió tőkebefektetések egyaránt nettó tőkebeáramlást mutatnak majd, ezek jelentős részben azonban nem-adóssággeneráló tőkeáramlások, így az adósságállomány leépülése folytatódik. A bruttó külföldi adósság GDParányos állománya így 1-ra már a 1%-os küszöbérték alá kerülhet, a nettó adósságállomány pedig % alá mérséklődik. 19. ábra: A nemzetközi tartalékok alakulása. ábra: A bruttó és nettó külföldi adósság alakulása (GDP %-a) milliárd euró 5 5 15 1 5 1 5 7 9 11 1 15 15 1 75 5 5 Bruttó külf. adósság Nettó külf. adósság 8 1 1 1 1 Forrás: MNB Forrás: MNB, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Ipar 5,%-kal nőtt az ipari termelés januárban az egy évvel ezelőttihez képest. Munkanaphatással megtisztítva a növekedés 7,7% volt, az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelés,%-kal emelkedett. Az ipari termelés tavaly év végi lassulása így a várakozásunknak megfelelően csak átmeneti volt. Az újra emelkedő ipari bizalmi indexek, az új megrendelések és a rendelés állomány alakulása továbbra is élénk dinamikát támasztanak alá. Az év első hónapjaiban a Suzuki modellváltása adhat új lendületet, míg a 1
kapacitások felfutása és további, új kapacitások üzembe helyezése, valamint a jelentősen bővülő feldolgozóipari beruházások miatt továbbra is az ipari termelés dinamikus bővülésére számítunk. A belső és külső kereslet várható javulása szintén az ipari termelés élénkülését támogathatja. Az év második felében pedig a tavalyi alacsony bázis miatt kissé élénkülhet az ipari termelés dinamikája. Tavaly összesen 7,%-kal bővült az ipar kibocsátása, idén pedig egyes ágazatokban folytatódhat a kapacitások felfutása, ill. jobb kihasználása, így közel 7%-os ipari termelés növekedésre számítunk. 1. ábra: Az ipari termelés alakulása. ábra: Ipari termelés és bizalom (éves növekedési ütem %-ban) 1 1-1 - Ipari termelés Exportértékesítés - Belföldi értékesítés IFO (jobb) - 8 9 1 11 1 1 1 15 115 11 15 1 95 9 85 8 1-1 ipari termelés - ipari bizalom (jobb skála) - 578911111115 1-1 - - - Forrás: KSH, Ifo, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, Európai Bizottság, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) A részletes adatok szerint januárban az ipar exportértékesítése 5,7%-kal emelkedett, míg a belföldi eladások,7%-kal nőttek az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ez utóbbin belül a feldolgozóipari eladások 7,7%-kal bővültek az egy évvel korábbihoz képest. Az ipar ágai közül a feldolgozóipari termelés 5,%-kal nőtt, a bányászat 18%-kal, míg az energiaipar kibocsátása 5,%- kal emelkedett. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben növekedett a termelés, ami az ipar szélesebb körű élénkülését jelzi. A járműipar kibocsátása 11%-kal nőtt, az új rendelések pedig 85%-kal emelkedtek. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 5,%-kal, az élelmiszeripar,8%-kal, a kokszgyártás, kőolaj-finomítás %-kal, a gumigyártás 11%-kal a gyógyszeripar 11%-kal bővült. A legnagyobb, 1%-os visszaesés a gép, gépi berendezés gyártása területén volt, azonban a motorgyártás idei várható felfutása miatt itt is növekedésre lehet számítani. Az új megrendelések januárban %-kal emelkedtek, ezen belül az új exportrendelések %-kal, míg az új belföldi rendelések 11%-kal nőttek. A rendelésállomány %-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Beruházások 1,9%-kal nőttek a beruházások a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévekben mért,1%, 7,%, ill. 15,7% után. A beruházási dinamika lassulására számítani lehetett a magasabb bázis miatt. A tavalyi év során így összesen 1%-kal nőttek a beruházások. A gép- és berendezés beruházások,9%-kal bővültek, azonban az építési beruházások 1,%-kal csökkentek. Az előző negyedévekben mutatott rendkívül dinamikus növekedés után az egy évvel korábbi kiemelkedő bázis hatására,1%-kal csökkentek a feldolgozóipari beruházások, azonban tavaly így is 1,7%-kal nőttek 1-hoz képest. A feldolgozóipari beruházások visszaesése elsősorban a járműgyártás, gumi és műanyagipari beruházások magas bázis miatti visszaesésének következménye. Ezzel szemben számottevően bővültek a beruházások az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a vegyiparban, valamint a számítógép, elektronikai és optikai termékgyártás területén. A versenyszférában összesen 7,1%-kal nőttek a 17
beruházások, míg a költségvetési szférában a magas bázis miatt 17,%-kal csökkentek a beruházások.. ábra: A beruházási ráta alakulása a GDP százalékában. ábra: A beruházások volumenindexei (éves növekedési ütem %-ban) 5% % % % 1% % 19% 18% 17% beruházási ráta, né-ves mozgóátlag 1% szezonálisan és naptárhatással kiigazított 15% 1995 1997 1999 1 5 7 9 11 1 Forrás: KSH 1-1 Beruházások Építés - Gép Feldolgozóipar - 7 8 9 1 11 1 1 1 Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) 1-1 - - A beruházási teljesítményérték növekedéséhez elsősorban a nagy súlyú szállítás, raktározás ág beruházásainak 19%-os volumenbővülése járult hozzá. Az ágazaton belül főként a vasút- közútés autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, a járműparkok korszerűsítése jelentős. Egyedi nagyberuházásoknak köszönhetően %-kal nőttek a beruházások a szakmai, tudományos, műszaki területen, a kórházak felújítása, bővítése miatt 17,1%-kakl nőttek a beruházás az egészségügyben. 15,7%-kal nőttek a beruházások a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, 1,9%-kal a kereskedelemben, 11,%-kal az energiaiparban, valamint 1,5%-kal a mezőgazdaságban. Ezzel szemben a magas bázis miatt,%-kal estek a beruházások a közigazgatás, védelem területén. A pénzügyi szférában 1,5%-kal, az oktatásban 15,7%-kal, az egyéb szolgáltatásoknál 9,%-kal csökkentek a beruházások. Bázishatások miatt a beruházások dinamikája alacsonyabb lehet idén, azonban a növekedés jóval alacsonyabb dinamika mellett folytatódhat. Az EU által támogatott beruházások - a 7-1 közötti ciklus forrásainak 15 év végéig való felhasználhatósága miatt továbbra is támogatják a beruházásokat, miközben elindultak a 1--as ciklus első pályázatai is. A hazai autógyártás felfutása, a közelmúltban bejelentett újabb beruházások, valamint a belső kereslet támogatják a versenyszféra beruházásait, a külső kereslet a főbb európai piacainkon pedig szintén élénkülhet az olajárak zuhanása, a gyengülő euró, és az EKB mennyiségi lazítása következtében. Az MNB növekedési hitelprogramja, annak kiszélesítése, az EXIMBANK hitelei és más kedvezményes hitelformák (pl. Széchenyi-kártya) szintén élénkíthetik a kkv-k beruházásait. A történelmi alacsony szinten tartózkodó hazai kamatok, így tőkeköltségek hozzájárulhatnak az elmúlt években. évtizedekben elhalasztott beruházások megvalósulásához, mivel egyes projektek megtérülése pozitívvá változhatott, ill. számottevően javulhatott. Így idén a beruházások -5%-kal növekedhetnek, azonban a 7-1-as EU ciklus kifutása miatt 1- ban nem kizárt egy kisebb visszaesés. Kiskereskedelem Igen markánsan, 8,%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom januárban, ami érdemi gyorsulást jelent a decemberi, szintén igen erős 5,7%-os növekedéshez képest is. Naptárhatással való kiigazítás nélkül a növekedés 7,7% volt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 5,5%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 11,1%-kal, míg az 18
üzemanyag-kiskereskedelemben az üzemanyagárak meredek zuhanásának köszönhetően 9,%-kal emelkedett az értékesítés volumene januárban. A foglalkoztatás és a reálbérek folytatódó növekedésének, valamint a magas szinten stabilizálódó fogyasztói bizalom hatására folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom élénk növekedése a következő hónapokban. A háztartások fogyasztását, így a kiskereskedelmi forgalom növekedését szintén jelentősen támogatja a devizahitelek idei elszámolása, mivel érdemben növeli a háztartások elkölthető jövedelmét. A forgalom növekedését az üzemanyagárak igen meredek zuhanása is támogatja. Ezek hatására idén,5-5%-os növekedésre számítunk a kiskereskedelmi forgalomban. 1 8 5. ábra: Kiskereskedelmi forgalom. ábra: Kiskereskedelmi forgalom -1 - - - - -5 - -5 - - - - Kiskereskedelmi forgalom - - -8 Nettó reálbér Reálbér közfoglalkoztatás nélkül -7-8 -7-1 Fogyasztói bizalom (jobb) -8-1 -8 8 9 1 11 1 1 1 15.jan 8 9 1 11 1 1 1 15 1 8 Kiskereskedelmi forgalom Kiskereskedelem korábbi számbavétel szerint Fogyasztói bizalom (jobb) Forrás: KSH, GKI, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) Forrás: KSH, GKI, Takarékbank előrejelzés (árnyékolt terület) -1 - - - Az üzemanyagárak zuhanása, valamint az energiahordozók árainak csökkenése miatt nem kizárható további rezsicsökkentések jelentős felfelé mutató kockázatot jelentenek a fogyasztás és a GDP idén várható növekedésére nézve. Idén a háztartások fogyasztása, ezen belül pedig a kiskereskedelmi forgalom növekedése húzhatja legnagyobb mértékben a GDP növekedését. Az olajárak zuhanása miatti érdemi felfelé mutató kockázatok hatására az idei GDP növekedés várakozásokhoz képest kisebb mértékben lassulhat. Az olajárak zuhanása az európai háztartásokat is kedvezően érinti, számos európai országban szintén megfigyelhető a kiskereskedelmi forgalom januári jelentős élénkülése, így a javuló európai gazdasági kilátások szintén kedvező hatással lehetnek a hazai gazdaságra nézve. Autópiac A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint februárban 5.895 személygépjármű került az utakra, 18,9%-kal több mint az előző év azonos időszakában. 15 első két hónapjában összesen 1.77 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 15,5%-kal többet, mint 1. január-februárban. Februárban 1.1 új kishaszon járművet helyeztek forgalomba, 7,%-kal többet, mint 1 februárjában. Az első két havi adat is jelentős,,%-os növekedést mutat: idén január-februárban.85 jármű került forgalomba. A forgalomba helyezett új nagyhaszon járművek száma,%-kal, -re emelkedett februárban 1 azonos hónapjához képest, ami a tavaly életbe léptetett új EU motorszabványok bevezetése által okozott alacsony bázis következménye. Az első két hónapban 5,%-kal növekedett a nagyhaszon járművek forgalomba hozatala. Az értékesítéseket kínálati oldalról a források beszűkülése, keresleti oldalról a jövedelmek csökkenése és a bizonytalanság a munkanélküliségtől való félelem és a bizonytalan vállalati kilátások korlátozták a válság kitörését követő években. A járműeladások azonban a 1. év eleji mélyponthoz képest már komoly növekedést mutatnak, amely az idei évben is folytatódhat, 19
ugyanakkor a válság előtti szinttől még közel kétharmaddal maradnak el. A korábbi évek vásárlási szerkezete a hitelezési és lízingpiaci aktivitás zuhanásának köszönhetően a készpénzes vásárlások arányának növekedése irányába tolódott, a szerkezeti arány gyakorlatilag megfordult. A finanszírozási feltételeken az MNB növekedési hitelprogramjának lízingfinanszírozásra való kiterjesztése ugyanakkor szignifikánsan javított. Az eladásokat a vállalati flottavásárlások uralják - az újautó-eladások közel 8%-a köszönhető a vállalati vásárlásoknak. Az autópiac csak lassan, fokozatosan talál magára, aminek feltétele a munkaerőpiac stabilizálódása, a finanszírozási feltételek, valamint a vállalati kilátások tartós javulása. Ingatlanpiac 1-ben 8.58 új lakás épült, 15%-kal több mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 9. volt, ami 8%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A kedvező folyamtok ellenére a használati engedélyt kapott lakások száma a 8-as szint alig egyötöde, az építési engedélyek száma annak egynegyedét teszi ki. A növekedés mögött ugyanakkor komoly területi egyenlőtlenségek vannak, mivel csupán a fővárosban, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében látható élénkülés, több régióban pedig még mindig többnyire csökkennek a lakásépítések. Továbbra sem számítunk a lakáspiac gyors fellendülésére, azonban a kormány által bejelentett otthonteremtési támogatás, de elsősorban a meredeken visszaeső lakáshitel kamatok és a kedvezőbbé váló ár-érték arányok már valamelyest élénkítik a keresletet. A következő években lassan, fokozatosan élénkülő piacra számítunk. Az élénkülés megfigyelhető a használt lakás piacon is. A Duna House becslése alapján 15 februárjában 1.77 ingatlan kelt el Magyarországon, ami 5%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest, így a válságot követő időszak egyik legkiemelkedőbb hónapját zárta az ingatlanpiac. Idén az első két hónapban - a Duna House becslése alapján közel ezer tranzakció zajlott az országban. Ez 55%-kal több mint volt egy évvel korábban, így nem kizárt, hogy az idei forgalom eléri a 1 ezret, ami az utóbbi öt év legkedvezőbb teljesítménye. 7. ábra: A kiadott építési engedélyek száma (darab) 1 1 8 Lakóépületek Nem lakóépületek 1 havi mozgóátlag 7 8 9 1 11 1 1 1 Forrás: KSH 18 1 1 1 1 8 8. ábra: Magyarországi autóeladások % % % -% -% havi -% év/év -8% 5 78 91 1111 115 Forrás: ACEA %