HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE (ADAPTÁCIÓS PÁLYÁZAT)

HEFOP-2. 1. 5-06/1.-2006-12-0140/1. 0 Jelky András Általános Művelődési Központ Szakképző Iskolája 6500 Baja, Petőfi Sándor u. 1.sz. Tel.: 79/521-080, Fax: 79/326-439 Iskola - Tanműhely: 6500 Baja, Szegedi út 69-71. Tel.: 79/524-100 /Fax.:79/420-244 E-mail: iskola@jelkya-baja.sulinet.hu Beszámoló a HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE (ADAPTÁCIÓS PÁLYÁZAT) keretében megvalósuló Széleskörű összefogás a bajai gyermekek integrált nevelése érdekében című pályázatról Készítette: Az átmenet az általános iskolából a középiskolába című fejezet kidolgozásával megbízott munkacsoport. Tagjai: Banász Katalin Királyné Koszter Mária Lőrinczné Ormódi Edit Ujvári Martina

Tartalom Bevezetés I. Pályaválasztás segítése az általános iskolában II. III. IV. Pályaválasztás segítése a középiskolában A tanulás tanítása Követelmények összehangolása alap-és középfokon V. Más intézmények bevonásának lehetősége az átmenetbe 2

Bevezető gondolatok, helyzetelemzés Napjainkban hazánkban és szerte a nagyvilágban oly fontos szerepe van látszólag az emberi jogoknak, az emberi méltóságnak, a humanitásnak. Humánus világunka kialakuló képéhez kulcsszóként használjuk az alábbi fogalmat: esélyegyenlőség. Mit is jelent pontosan ez a szó? Milyen mértékben valósul meg a gyakorlatban? Kik és kire vonatkoztatják? A fogalom objektív tartalma a különböző értelmezések által milyen mértékben válik szubjektívvé, avagy milyen módon befolyásolják az előítéletek az esélyegyenlőség fogalmát? Európa szerte olyan oktatáspolitika kidolgozásán fáradoznak, melyek segítségével megvalósuló integráció a lehető legmagasabb fokon érvényesül. Az oktatás-nevelés minőségének fizikai, szellemi, pszichés értelemben vett kutatása szintén egy olyan terület, amely mindig újabb és újabb megvizsgálandó témát, témákat nyújt. Mindez súlyozottan igaz (mintegy fordított arányosságként), ha az oktatás-nevelés területét szűkítjük a gyógypedagógia által határolt területre (amint a későbbiekben kiderül, ez nem is olyan szűk terület). Köztudott, hogy a cigány gyermekek nagy része eltérő tantervű iskolában folytatja tanulmányait. Beiskolázásuk, iskoláztatásuk, tanulási motivációik, tanulói környezetük, az iskolaépületek, tanári és tanulói elfogadásuk, pályaválasztásuk, elhelyezkedésük számos kutatás témájaként szolgált. Az integráció fogalma a gyógypedagógiában régóta használatos, hiszen a gyógypedagógia fő célkitűzései közé tartozik a különböző sérülésű emberek beillesztése a társadalomba. Az előítéletek, a lekezelő bánásmód, a tolerancia hiánya, illetve minimalitása, a nyitottság, az elzárkózás kérdését már sokan sokféleképpen kutatták. Okairól következményeiről számos fórumon értesülhettünk, és bizonyosan így lesz a jövőben is. Nyilvánvaló, hogy az előítéleteket megszüntetni nem lehet, és mérsékelni is csak hosszú, kitartó és folyamatos munkával lehet(ne). Egy alapvetően előítéletes társadalmat, csoportot átfordítani a teljes elfogadás irányába szinte lehetetlen. Így a magam részéről fontosabbnak tartom a megismerést célul kitűzni. Valódi elfogadás véleményem szerint nem jöhet létre megismerés nélkül. Azt gondolom ugyanis, ha valaki elfogadó, az hajlandó esélyt adni a megismerésre, és ezek után képes elutasítani, ami számára nem megfelelő. Önmagunk megerőszakolása is kényszer, és nem hiszem, hogy ezzel másnak (legyen az ismeretlen, rokon, munkatárs vagy bármely ember) hasznára válnánk. Az elfogadásban benne van az elutasítás lehetősége. Úgy hiszem, hogy a feltétlen segíteni akarók részéről elhangzott sértődött megjegyzések pontosan az elutasítás el nem fogadásából fakadnak legtöbbször. A lehetőség jelentheti a valódi esélyegyenlőséget. Esélyegyenlőség pedig nincs felelősségvállalás nélkül. 3

I. Pályaválasztás segítése az általános iskolában Pályaválasztás, életpálya építése. Magyarországon a rendszerváltást követően bekövetkezett változások, pl. nagyarányú munkanélküliség megjelenése óriási megpróbáltatást jelentett mindenkinek. Az életpálya építés segítése, intézményrendszere és gyakorlata ekkor gyökeresen átalakult. Felértékelődött az informatív pedagógiai munka mellett a személyiség vizsgálat, az egyéni képességek felmérése és az arra épülő tanácsadás programja. Az általános iskolában pálya-, és iskolaválasztási tanácsadást végeznek az osztályfőnökök és a pályaválasztási felelősök. A 14 éves gyerekek nem tudják, hogy milyen szakmát szeretnének választani, különösen most, amikor nagyon nehéz kiszámítani milyen tudásnak lesz majd társadalmi elismertsége. Ezeken a problémákon szeretnénk segíteni a következőkkel: I./ Általános-és középiskolai tanárok megbeszélése a továbbtanulás problémáiról: Kerekasztal megbeszélés tervezett célja: - A közös gondok, sikerek és tervek megbeszélése. - Közös gondolkodás kialakítása a tanulók érdekében. - Az új társadalmi kihívások feltérképezése: - hátrányos helyzet, - magatartási tényezők kezelése (agresszivitás, elidegenedés, kommunikációs problémák) - szociális gondok - A problémák helyzetelemzéséből kiindulva megoldási lehetőségek kutatása. - Megoldási terv készítése. 2.) A megbeszélés témaköre: Az általános- és középiskola átmeneti kérdéseinek tisztázása és megoldásai. 3.) A megbeszélés témái: a.) Az általános iskola problémái meghívott vendégek, igazgatók, pedagógusok. b.) Altémák: továbbtanulás, életcélok, önértékelés, hátrányos helyzet és kezelése. Piackutatási szemléletek, kommunikációs tréningek a szocializációhoz. c.) Középiskolai helyzet lásd az a és b pontnál. 4

4.) Közös megoldási javaslatok: - Jobb információ csere a középiskola és az általános iskola között. - Színvonalasabb szaktanácsadás. - Pszichológusok, fejlesztőpedagógusok, szociológusok segítség nyújtása. - Szülők bevonása az oktató-nevelő munkába. - Marketing munka, piackutatás annak érdekében, hogy a tanulók lássák lehetőségeiket ( milyen foglalkozást szeretne választani, hol és mit érdemes a kiválasztott foglakozás elsajátítása érdekében tanulni). - Továbbtanulásért felelős oktatók továbbképzése. - 5.) A megbeszélés vitazárásaként összegző gondolatok megfogalmazása, ill. célok, feladatok kijelölése. II./ Szülők bevonása a pályaválasztásba. Szükség esetén az osztályfőnök segítséget nyújt a szülőnek abban, hogy gyermeke egyéni képességeit, érdeklődési körét behatóbban megismerje. Az osztályfőnök, pályaválasztási felelős feladata a szülőket minél előbb tájékoztatni a továbbtanulási lehetőségekről. Fontos lenne, hogy a szülők minél előbb megkapják a szükséges tájékozató könyveket. Ez nagy segítséget jelenthet a megfelelő iskola kiválasztásában. További segítséget jelent még a pályaválasztási kiállítás megtekintése, ill. az ott elhangzott tájékoztatók. A szülőket mindenek előtt tájékoztatni kell a felvételi eljárásról: - jelentkezés az írásbeli felvételire, - jelentkezés a középfokú intézményekbe, - előkészítő tanfolyami lehetőségek, - alkalmassági vizsga, - írásbeli felvételik időpontja, - a megjelölt iskolai sorrend módosítása, Szükségesnek tartjuk mind a szülők, mind a gyermekek részéra pályaválasztási fórum megrendezését, ahol a középfokú intézmények képviselő tájékoztatást tartanak. Az előadók bemutatják középfokú intézményüket, elmondják milyen lehetőségeket, oktatás képzési formákat kanálnak mindazoknak, akik őket választják. 5

III./ Pályaorientációs foglalkozások: A pályaorientációt már az általános iskolában fel kel erősíteni. A Munkaügyi Központ Kirendeltségének felszereltsége erre rendelkezésre áll, pl. szakmabemutatók, mind írásos, mind képes formában. A Kirendeltség vállalja, hogy az iskolák kérésére, mind osztályok, mind szülői értekezletek keretében tájékoztatást tart a pályaválasztás megkönnyítése érdekében. A pályaorientáció elkezdésére szükség lenne legalább az általános iskola 7-ik osztályában szakköri foglalkozás keretein belül. Ezen foglalkozások tartalmazhatnak: 1.) Önismereti tréningeket. - Célszerű lenne, ha ezen foglalkozásokat pszichológus, pszichopedagógus vezetné. Továbbá drámapedagógus szintén eredménnyel fejlesztheti a tanulók önismeretét. - témái lehetnek: Milyen vagyok? Milyennek látnak? Dramatikus, kommunikációs játékok gyakorlatok, pl. mi lennél ha.? 2.) Az érdeklődési körök, képességek felkutatása: Lehetséges megoldások az érdeklődési körökre, pl.: - lista a szívesen végzett tevékenységekről - érdeklődési kör változásai, - mi leszek, ha nagy leszek - érdeklődési kör, munkahely, - motiváció a pályaválasztásban. Munkavégzések szükséges képességek felkutatása, pl.: - testi, lelki, szociális és szellemi képességek, - teljesítmény és munkavégzéshez szükséges képességek összefüggései, - alkalmatlanság, - érdeklődési kör és a képesség összehasonlítása. 3.) A pályaismeret. a.) Pályaválasztási alapfogalmak: - pálya, szakma, hivatás, beosztás, stb. b.) A fogalmak értelmezése szótár lexikon segítségével. c.) Példák gyűjtése a fogalmakra. d.) Foglalkozásokhoz tatozó feladatok ellátásának elemzése (munkaköri leírás). e.) Információ gyűjtése a képességeknek és érdeklődési köröknek megfelelő szakmákról. 6

4.) Álláskeresési lehetőségek: - Hirdetések (újság, internet, munkaerő közvetítéssel foglalkozó irodák, stb.) - Szóbeli információáramlás. 5.) A kiválasztott állások pályázásához szükséges ismeretek: - pályázat készítése - önéletrajz írása, - személyes elbeszélgetésen való részvétel - stb. IV./ Osztályfőnöki órák fontossága a pályaválasztásban. - megfelelő tájékoztatás a középfokú intézményekről, - tanulható szakmákról, - egy egy iskola bemutatása vezetők, vagy régi diák által, - szülők bevonásával szakmai pályafutás bemutatása, - önismereti tesztlap kitöltése számítógépes programok használata segítségével, - a tesztlap értékelése külső segítség bevonásával (Álláskereső Klubja), - Értékelés után beszélgetés a gyerekekkel az eredményről, - Szakmaismertető filmek bemutatása, - Hiányszakmák keresése, - A különböző iskolák honlapjának megtekintése, tájékozódás az érdeklődési körnek megfelelően. 7

II. Pályaválasztás segítése a középiskolában Minden tanévben október vagy november hónapban kerül sor a városi szintű Pályaválasztási kiállítás megrendezésére. Ezen a kiállításon bemutatkoznak városunk középiskolái. Az általános iskolák végzős tanulói (7-8. osztály), tanáraik és osztályfőnökeik segítségével tájékozódhatnak a középiskolák nyújtotta lehetőségekről. A tanulható szakmáknál, az iskolák felszereltségéről (informatikai eszközök, sportolási lehetőségek), a továbbtanulási esélyekről, kollégiumi elhelyezésről kaphatnak információkat. Természetesen célszerű felkeresni más, a közelben lévő városok illetve a megyeszékhelyek hasonló rendezvényeit is, hiszen a lakhely távolsága az iskolától fontos tényező a kutatások alapján a pályaválasztásnál. A városi Pályaválasztási kiállítást követik az iskolánkban lebonyolításra kerülő Pályaválasztási nyílt nap megrendezése minden tanévben, november hónapban. Ez alkalommal az iskolánkban tanulható szakmák részletes bemutatására kerül sor több helyszínen. Megismertetjük a hozzánk látogatókkal (tanulók, pedagógusok, szülők) iskolánk szerkezetét, felépítését, a nálunk működő iskolatípusokat. Tájékoztatást adunk az elméleti képzésről, a gyakorlati helyekről, tanulmányi időről, az elhelyezkedési esélyekről, továbbtanulási lehetőségekről. Bemutatjuk a szaktantermeket (informatika termek, nyelvi labor, mérőtermek, speciális szaktantermek). Tájékoztatást adunk az iskolatípusok közötti átjárhatóság lehetőségeiről és a tanórán kívüli tevékenységekről (szakkörök, DÖK, sportkörök, felzárkóztatás, emelt szintű érettségire történő felkészítésről, versenyekről, kirándulásokról). Megmutatjuk az előállított termékeinket és az egyes szakmák gyakorlása során végzendő tevékenységeket (divatbemutató, pályaorientációs gyakorlatok, művészeti képzés termékei, műhelyek). Az iskola nyújtotta lehetőségek átfogó ismertetése után mód van arra, hogy egyes konkrét szakmák esetén azok gyakorlati helyeit részletesen, több órában megtekintsék. A gyakorlati helyek részben iskolai tanműhelyekben találhatók (gépész, fa, humán), részben oktató Kft-k telephelyein tekinthetők meg (építős, könnyűipari, egyéb szolgáltatások). Ez alkalommal az oktatók és szakmai elméleti tanárok segítségével tájékozódhatnak azokról a követelményekről és képességekről, amelyeket az adott szakmaterületen el kell sajátítani. A gyakorlati helyek meglátogatása növeli a motivációt az adott szakmacsoport iránt. A gyakorlati helyek meglátogatása mellett természetesen nyitottak vagyunk az elméleti képzés, az igény szerinti bármely tanóra meglátogatása felé nemcsak nyílt napon. Lehet ez a tantárgy a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódó vagy közismereti tantárgy is. Előzetes egyeztetés után a tanulók kisebb csoportja meglátogathatja a tanítási órákat, tájékozódhat a lehetőségekről, követelményekről. Az általános iskolák Pályaválasztási szülői értekezletén a középiskolák vezetői nyújtanak tájékoztatást a szülőknek az általuk irányított iskolák működéséről, elvárásairól, lehetőségeiről. A szülők így közvetlenül a döntés előtt még egyszer konzultálhatnak elképzeléseikről az iskolák képviselőivel. A jelentkezés, a felvételi eljárás lépései, ezek lebonyolítása is témája a szülői értekezletnek. Az étkeztetési és kollégiumi elhelyezés lehetőségei is ismertté válnak. Az általános iskolai tanulóknak még több ismeretet nyújthatunk a középiskolákról az osztályfőnöki órák keretében. A tanulandó tantárgyak, azok követelményei, a számonkérések 8

módja is gyakran tárgya az érdeklődésnek. Az átmenetet a pontosabb, átfogóbb megismerés jelentős mértékben segítik. A félreértések, tévedések, kételyek tisztázhatók egy nyílt, közvetlen beszélgetés formájában. Tájékoztatunk a tanulók részvételével megvalósuló iskolai rendezvényekről, programokról, lehetőségekről, de a házirendről is. A pályázat megvalósulása során lehetőség nyílt ebben a tanévben arra, hogy két fontos kompetencia-fejlesztésben részt vegyenek középiskolai tanárok az általános iskola 8. osztályaiban. Ez a két fontos terület az olvasás-szövegértés és a matematika eszköztudás. Az egyes kompetenciákhoz kapcsolódó tantárgyak elvárásaival, követelményeivel, tanulási módszereivel ismertették meg a szaktanárok az általános iskolai tanulókat. Konkrét feladatsorokat is megoldottak, megbeszéltek és tájékoztatást adtak az értékelés módjairól a felzárkózás lehetőségeiről. Iskolánkban a szakiskola 9. osztályaiban pályaorientáció tantárgy keretében ismerkedhetnek a tanulók az egyes szakmacsoportokkal, így a 10. osztályban a szakmaválasztás megalapozottabbá válik. Az általános iskola azon volt tanulója, aki az adott középiskolába jár hiteles és meggyőző lehet, amikor beszámol tapasztalatairól. Ez megvalósulhat az általános iskolába történő látogatása alkalmával pl. osztályfőnöki órán, de más alakalommal is. Részt vehet a tanuló a nyílt napon vagy a gyakorlati helyek látogatásakor is. Pl. a nyílt napon ő kíséri végig a középiskola épületei között és az épületekben a volt általános iskolából érkező tanulókat. Középiskolánkban a pályázat egyik jelentősége az, hogy megindított egy olyan folyamatot, amelynek révén egyre több halmozottan hátrányos helyzetű tanulót kutattunk fel az osztályfőnökök és szaktanárok segítségével kérdőív felhasználásával (szociokultúrális háttér vizsgálata) illetve személyes beszélgetések során a tanulókkal és szülőkkel. Így bővül az a kör, azon tanulók száma, akiknek segítségére lehetünk az eredményes pályaválasztás, szakmatanulás, és sikeres érettségi vizsga elérésében. Számukra több lehetőséget kínálhatunk a felzárkózás, ismeretek bővítése terén. Tájékoztatjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a pályázatokon való részvétel lehetőségéről. o Út a középiskolába o Út az érettségihez o Út a szakmához o Út a tudományokhoz Az osztályfőnökök, szaktanárok figyelemmel kísérik azokat a tanulókat, akik a fenti pályázati körbe beletartoznak. Fontos az osztályzatok, év végi eredmények visszajelzése az általános iskolába. A tanulók nyomon követését segítik, helytállásukat ismerhetik meg. Levonhatják a tapasztalatokat és lehetőségük van módosítani addigi munkájukon. A pályaválasztási szóróanyagoknak szintén jelentős szerepe van az iskolaválasztásnál. Ennek elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a tanulók milyen információk alapján döntenek. Elsősorban saját érdeklődési körük az irányadó. Fontos az iskolától való távolság, az iskola számítógépes felszereltsége, a kollégiumi elhelyezés lehetősége. Meghatározó tényező az is, hogy hogyan tudnak a végzés után elhelyezkedni, illetve milyen kereseti kilátások vannak az adott szakmában. 9

A középiskola honlapján is közzé tesszük programjainkat, pályaválasztási információinkat. Szakirodalom: 1) Hoffmann Rózsa: A pedagógus megváltozott szerepe Új Pedagógiai Szemle 2002. 7-8.sz.18-27.o. 2) Szászné Csikós Klára-Varga Katalin: Segítőkészség Budapest 2004. Ec-Pec Alapítvány 3) Báthory Zoltán (1993): Komprehenzivitás és differenciálás Új Pedagógiai Szemle 12. sz. 4) Hortobágyi Katalin (1995): A tanulási folyamat differenciálásának elvei és gyakorlata: feldolgozási program pedagógus továbbképzés számára Fővárosi Pedagógiai Intézet, Iskolafejlesztési Alapítvány, OKI Iskolafejlesztési Központ, Budapest 5) Horváthné Zilahy Ágnes (2004): Hatékony tanulás Új Pedagógiai Szemle 12. sz. 6) Illyés Sándor (1999): Másság és differenciálás az ezredfordulón Új Pedagógiai Szemle 1.sz. 7) László Ágnes: A tanulók eltérő képességeihez való alkalmazkodás problémái az iskolarendszerben Új Pedagógiai Szemle 1.sz. 99-110. o. 8) Loránd Ferenc (2002): Az iskolai minőség tartalma és a hátrányos helyzetűek szükségletei Új Pedagógiai Szemle 4.sz. 16-24. o. 9) Loránd Ferenc (1997): Az egységes iskoláról Új Pedagógiai Szemle 1. sz. 10) Mihály Ottó (1999): Esélyegyenlőség és differenciálás Új Pedagógiai Szemle 1.sz. 11-19. o. 10

III. A tanulás tanítása A tanulás tanítása során a gyermekeket alkotó, tevékeny ismeretszerzésre kell ösztönöznünk, hogy ezáltal képesek legyenek megfelelni a tantervi követelményeknek. Cél, hogy szeressenek, tudjanak jókedvűen tanulni, képesek legyenek önálló ismeretszerzésre. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson természetesen szükség van a tanulási problémák feltárására, a szülő, a pedagógus, esetenként szakember bevonására. A tanulás megsegítése öt nagy fejlesztési feladat köré csoportosítható. Szükség van: 1. A mozgás és orientáció; 2. Az érzékelés, észlelés; 3. A nyelv és beszéd; 4. A figyelem, emlékezet; 5. A gondolkodás fejlesztésére. A tanulás tanítása során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a helyes külső feltételek biztosítására, illetve azok tudatosítására. A tanulás optimális körülményei: Friss levegő Megfelelő hely: nagy asztal, nem túl kényelmes szék Időbeli tervezés Sorrendiség Rend az asztalon és a táskában Csend: lehetőleg teljes csend; a háttérzaj zavaró hatású, elfáraszt Fény: természetes fény, oldalról Testtartás: egyenes hát Szemtávolság: 2 kéz Önjutalmazás fontossága A FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOKAT CSOPORTMUNKÁBAN ÉRDEMES MEGSZERVEZNI, MERT ÍGY ÉRVÉNYESÜLHET A TÁRSAK ALAKÍTÓ HATÁSA, DE A CSOPORTOK LÉTSZÁMA NE LEGYEN TÖBB 6 FŐNÉL. A FEJLESZTÉSI FELADATOK OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA KERETEIN BELÜL IS MEGOLDHATÓK, AJÁNLOTT ÓRASZÁM LEGALÁBB ÖT ÓRA. A FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK FŐ EREDMÉNYE, HOGY MINDEN EGYES JÁTÉK AKTÍV CSELEKVÉST, TEVÉKENYSÉGET JELENT, NEM KÉNYSZERÍTI A GYERMEKET FELADATLAPOK KITÖLTÉSÉRE. SZÁMOS JÁTÉKBAN A DRÁMAJÁTÉK ELEMEI FEDEZHETŐK FEL, ÍGY A KÖZÖS JÁTÉKON KERESZTÜL KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS VALÓSULHAT MEG. 1. A mozgás és orientáció fejlesztése Az értelmi fejlődés szoros összefüggésben van a mozgással. A téri és időbeli orientáció kialakulása nélkülözhetetlen az alapkészségek kialakításához. A különféle mozgások az agy különböző területeire hatnak vissza, így a tudatosan megtervezett fejlesztőgyakorlatokkal mind általános, mindenki számára szükséges fejlesztést, 11

mind az egyes területeken elmaradók speciális fejlesztését segíthetjük. Tantestületünkből sokan elvégezték a Delacato elméletére épülő mozgásfejlesztő tanfolyamot. A tanulást segítő mozgásfejlesztés rendszeres alkalmazása jelentősen javíthatja a gyerekek teljesítményét. Sok részterülete van a mozgásfejlesztésnek. Idetartozik a testtudat fejlesztése, a tapintás, mozgásérzékelés, egyensúlyérzet, a két testfél mozgásának összehangolása, az alapmozgások koordinációjának javítása, a téri tájékozódás fejlesztése, bizalomerősítő gyakorlatok. Testséma: akadálypályán akadályok kerülése járással, futással, egyenes, hullám, kör, félkör formában. Egyensúly: gördeszkázás, vagy görkorcsolyázás. Térorientáció: vakvezetés. Időbeli orientáció fejlesztése: az események részleteit ábrázoló képsor összekeverése és sorrendbe rakása. 2. Az érzékelés, észlelés fejlesztése A tanulás alapja az érzékelés, észlelés. Az auditív, vizuális, kinetikus és taktilis észlelés megfelelő fejlettsége nélkül a gyerekek nem képesek a környezetből jövő ingereket felfogni, feldolgozni. Nagy problémát jelent ha nem megfelelő a tanulók olvasási készsége, helyesírása. Ezek elsajátításához az észlelést kell fejleszteni. Az olvasás megtanulásához jó beszédészlelés szükséges. De ez az alapja a helyesírásnak is. A kiejtés szerinti írásmód elve: kb. 70 %-ban érvényesül helyesírásunkban. Ha jó a gyermek észlelése, és emlékezete, helyesírása is megfelelő lesz. Vizuális gyakorlatok: rajzokon hiányok észrevétele, pótlása. Auditív feladatok: zenei hangok és zörejek elkülönítése. Taktilis észlelési gyakorlatok: írjanak le különböző formákat olyan pontosan, hogy ezt egy másik társuk a kezében lévő gyurmából pontosan megformázhassa. 3. A nyelv és beszéd fejlesztése A beszédet nem örököljük, hanem a környezetünktől tanuljuk. Ezek az ingerek serkenthetik, de gátolják is a szenzomotoros folyamatok és a beszéd integrálódását. A megismerési folyamatnak, a gondolkodásfejlődésnek meghatározója a nyelvi - kommunikációs fejlettség, amit a környezet beszédkultúrája is befolyásol. A gyermek kommunikációs képessége nagymértékben függ a családi szocializációtól. A legerősebb szocializációs tényező éppen a szülői modell, ami befolyásolja a gyermek későbbi beszédét is. A nyelv és a beszéd fejlesztése elválaszthatatlan a kommunikációtól, a szövegalkotástól. Sok műfajban változatosan kell szöveget alkotni. Például leíró, befolyásoló (reklám), kapcsolatépítő, helyzet gyakorlatokat, (recept, újság), képregényt, fotóregényt. Íráskészség: adott betűkből szavak alkotása. Beszédértés: egy történet elmesélése úgy, hogy a gyermekek mindig két mondatot hozzátesznek. Szövegértés: rövid történethez kérdések készítése. Szókincs: képen bemutatott tárgy körülírása úgy, hogy konkrétan nem nevezheti meg. Olvasási készség fejlesztése: tíz mondatból álló szöveg olvastatása, amelynek a befejezése hiányzik. A befejezésnek tartalmilag illeszkednie kell az előzményekhez. 12

4. A figyelem, emlékezet fejlesztése A figyelem a tanulás és az emlékezés elengedhetetlen feltétele. A gyermekeket érő információáradat teljes feldolgozása lehetetlen. Agyuk az információkat a figyelem segítségével rangsorolja, de a lényeges és lényegtelen adatok elválasztása csak bizonyos hibaszázalékkal működik. A hibák mértéke belső állapotaiktól (fáradtság, betegség), az érdeklődés hiányától, az ábrándozástól, a negatív életeseményektől, a szorongástól és a figyelemzavartól függ. A fejlesztés célja a megfigyelt elemek számának bővítése, a figyelem időbeli fenntarthatóságának növelése, illetve annak megsegítése, hogy a koncentráció zavaró körülmények ellenére is fenn tudjon maradni. A figyelem összpontosításának képessége gyakorlással fejleszthető. Auditív emlékezet: az egyik gyermek elmondja saját nevének eredetét, a másik tanuló visszamondja azt. Vizuális emlékezet: Egy szoba rajza egy percig nézhető, majd a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét le kell rajzolni. Figyelem fejlesztése: Mi változott meg a szobában? 5. A gondolkodás fejlesztése Napjaink egyik központi témája a neveléssel, oktatással foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek körében az, hogy a felnövekvő nemzedéknek a gyakorlati életben alkalmazható, jól szervezett tudást kell kapnia az iskolában. Továbbá fontos feladat a gondolkodás és az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztése. Ehhez számos lehetőséget kínál ez a fejlesztési terület. Képzelet: mese dramatizálása. Kreativitás: mozaikkép készítése apró papírdarabokból. Problémamegoldás: Egy észak felé haladó tengeri gőzös korlátjánál áll egy matróz és megszakítás nélkül bámul kelet felé. A túlsó oldalon (kb. 20 méterrel odébb) egy másik matróz áll, és megszakítás nélkül nyugat felé néz. Mindketten csodálják a tenger végtelen hullámait. Egyszerre csak így szól az egyik a másikhoz:- Egy kis korom van az orrodon! A másik így válaszol:- Rajtad meg egy pók mászik! Hogyan láthatták egymást a matrózok? (Egy pillanatra sem fordultak hátra, hiszen megszakítás nélkül nézett végig egyikük kelet, másikuk nyugat felé. Sem tükör, sem másmilyen segédeszköz nem volt náluk. A hatékony tanulási módszerek használatának szokássá kell érlelődnie. Nem elég tehát tudni a jó módszerről, hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia. Ez csak tudatos és tartós törekvés hatására következik be, ami iskolai keretek között, tanári segítséggel könnyebben fenntartható. 13

FELHASZNÁLHATÓ IRODALOM 1. Grätzer József :Rébusz, Aranyhal Kiadó 2. 101 Memóriafejlesztő módszer (2005), Reader s Digest Kiadó 3. Weisz, J.R., Moore, P.S., Southham-Gerow, M., Weersing, V.R., Valeri, S.M., McCarty, 4. C.A. (1998) PASCET Az elsődleges és másodlagos kontroll erősítése tréning program terapeuta kézikönyv, Vadaskert Alapítvány, Budapest 5. American Psychiartic Association (1995) A DSM IV Diagnosztikai kritériumai, Animula, Budapest 6. Deákné B.,K. (2001) Neked is lehet jobb jegyed! Deák és Társa Kiadó, Budapest 7. Tringer László (1999): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest 8. Oroszlány Péter (2004): Könyv a tanulásról, Független Pedagógiai Intézet, Budapest 9. Oroszlány Péter (2004): A tanulás tanítása, Budapest 10. Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan, Metódus-tan, Budapest 11. Metzig, W., Schuster, M.(2003): Tanuljunk meg tanulni, Medicina, Budapest 12. Paul Ginnis Tanítási tanulási receptkönyv, Alexandra kiadó 13. Korányi Margit - Papp Ágnes: Lapozgató, Független Pedagógiai intézet 14. Steklács János: Az olvasásértés tanítása és a fejlesztés a stratégiai olvasásra épülő kísérleti fejlesztő program 15. Furákné Mózes Lilla: Játszd újra!, K-EMÖPI Tatabánya (2005) 16. Robert Fischer: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Pedagógus Könyvek, Budapest 17. Horányi Katalin: Tanuljunk tanulni, Magyar Könyvklub 18. Pólya György (2000): A gondolkodás iskolája, Akadémiai Kiadó 14

IV.Követelmények összehangolása alap-és középfokon Köznevelés: 33./2007. október 19. A közoktatás megújítása A tudás-kultúra: elit-szegény iskolák különbsége. Korai fejlesztés, együttélés megtanítása a cél. Kertesi Gábor (MTA tagja):- mérés célja: egyéni fejlődés követése Esélyegyenlőségről :- - más kompetenciaalapú mérés is legyen De összességében megállapítható: a mérésektől nem javultak az eredmények. meg kell akadályozni a korai elágazó tanulási utakat. - fontos lehet az olvasási felzárkózást célzó intenzív beavatkozás - házi feladat megoldására iskolai klubokban lehetőséget kellene biztosítani a HHH-s, tanulási nehézségekkel küzdőknek - HHH-s címke ne legyen - a hozzáadott érték számítson (külföldön így van általában) Köznevelés május 18. A kompetenciamérésről Család fontosabb az anya iskolázottsága (kb. 70 ponttal befolyásolja) - számítógép használata: a matematikai kompetenciát befolyásolja - falvakban átlagban 30 ponttal kevesebbet értek el HHH-s tanulók között sok lakik kisebb településeken, anyjuk gyakran nem végezte el a 8. osztályt sem. Köznevelés 2006. április 15

Győzelmi jelentés a brit oktatási rendszer reformjának sikeréről Sikerük háttere: - a jól teljesítő iskolák (hozzáadott érték számít) anyagi juttatást kapnak - egyéni igényeket is figyelembe vettek (kevesebb gyerek jut egy pedagógusra) - figyelembe vették a szülők igényeit is - fontos, hogy az iskola helyben képes legyen az egyéni elvárások kielégítésére is - több számítógép az iskolában - kevesebb a kötelező óra Köznevelés 2006. november Leiner Károly A kompetenciafejlesztés lehetőségei a tanórákon és a szabadidős tevékenységben. Mivel a hátrányos helyzetű tanulók lassabban fejlődnek, több iskolán kívüli elfoglaltságra van szükségük, például kirándulásokon előjön az iskolai tananyag, így könnyebben megszilárdul. ÚPSZ 2007. július-augusztus Helyi adatgyűjtés a sajátos nevelési igényű gyermekek körében egy OECD-project keretében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Európában sajátos nevelési igényűnek számítanak, Magyarországon nem. A felmért halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kb. 30%-a sajátos nevelési igényű, jellemzőek rájuk a tanulási nehézségek. Probléma: a lakóhelyi szegregáció miatt a hátrányos helyzetű iskolák, illetve az őket fenntartó önkormányzatok egy része kiszorul a támogatásra jogosultak köréből azokon a településeken, ahol a diákok nagy többsége hátrányos helyzetű, azaz éppen azok, akik legjobban rászorulnak. Külföldön: a hátrányos helyzetűeknek alanyi jogon jár a pedagógiai kiegészítő segítség már óvodától. ÓPSZ 2005. április Benedek Mihály: A fiam csoda Finnországban az átlag jó a felmérési eredményekben. Teljesítményt segíti iskolán belül: - tanórán kívüli tevékenység - iskolai differenciálás támogatási rendszere: pályaválasztási tanácsadás - intézményes differenciálás, csak felsőbb évfolyamokon - a gyerekek a lakóhelyen közeli iskolába járnak 16

- egyéni szellemi és anyagi támogatás - ingyenes oktatás (tankönyv, étkezés, utazás stb.) - tesztsorok értékelésekor nem a rangsor, hanem az egyéni fejlődésre koncentrál - eltörölték a szaktanácsadói rendszert, iskolán belül foglalkoznak a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókkal Iskolán kívüli tényező: - a filmeket nem szinkronizálják - média összehangolt akciói az olvasási kedv növelésére Kecskemét és Térsége Iskolatársulás tapasztalatairól - bizonyos idő elteltével a kerettantervről szóló miniszteri rendeletre épített helyi tantervek hatáselemzése elengedhetetlen - Az iskolai válogatás minél későbbre tolódjon ki Átmenet megkönnyítésekor foglalkoznak például: Zsáka, Kölcsey Ferenc Általános Iskola Szárcsa Kecskemét és Térsége Iskolatársulás Hódmezővásárhely Összegzés: - fontos az iskolák közti kommunikáció (vezetők, munkaközösségek, stb.) - szülői értekezlet szervezése középiskola bevonásával - tantervek, tanmenetek felülvizsgálata, többszintű ellenőrzése, kontrollálása nyelvtan (szövegértés), idegen nyelv, matematika tantárgyakból (e három tárgy kötelező óraszámát pl. Kecskeméten az Iskolatársulás keretén belül megemelték) - beszámolók, mérések, feladatok, követelményszint folyamatos ellenőrzése, egyeztetése - folyamatos szintfelmérés, ahol az egyéni fejlődés mértéke a fontos - a javítás és visszajelzés konkréttá teszi a gyerek fejlődését - középiskolai tanárok előkészítő, felkészítő foglalkozása az általános iskola 7-8. osztályában 17

- kölcsönös bemutató órák, amelyek lehetővé teszik, hogy az eltérő iskolafokokon dolgozó tanárok módszertani kultúrája közeledjen egymáshoz - egyéni fejlesztésre az adott iskolán belül legyen lehetőség - klubok - házi feladat elkészítésére, felzárkóztatásra legyen mód (Hódmezővásárhelyen hétfőtől csütörtökig délután egy órában magyart, idegen nyelvet vagy matematikát tanító pedagógus van a klubszobában, akinek kell, segít. Számítógép is rendelkezésre áll. - alsó tagozaton az olvasás, felsőben a szövegértés fejlesztés kerüljön előtérbe, ugyanis ezek a területek később nem, illetve alig fejleszthetők, így a gyerek nem tud önállóan tanulni, a középiskola megnövekedett terheiken alkalmazkodni - a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű (és mivel köztük igen sok a sajátos nevelési igényű) gyermekekkel foglalkozó iskolákat ne büntessék, ha az országos kompetenciamérés elvárt eredményeitől elmaradnak, hanem az egyéni hozzáadott értékeket figyelembe véve jutalmazzák, az ilyen diákokkal foglalkozó pedagógusokat (agyagilag is) támogassák - a halmozottan hátrányos helyzetű ne legyen címke - a tanórán kívüli tevékenységek (kirándulások, színházi előadások, múzeumok látogatása) erősíti az iskolai tananyag megszilárdítását. - az átmenet megkönnyítése lehetőleg ne a kötelező óraszámok megnövelésével járjon 18

Felhasznált szakirodalom Köznevelés 2006. november Leiner Károly A kompetenciafejlesztés lehetőségei a tanórákon és a szabadidős tevékenységben 2005. január K. Nagy Emese Nagy Zita Éva Egy hátránykompenzáló iskolai program 2006. május Törzsök Mihályné Szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások a többcélú kistérségi társulatokban 2006. április Győzelmi jelentés a brit oktatási rendszer reformjának sikeréről 2007. október 19. A közoktatás megújítása 2007. május 18. A kompetenciamérésről Új pedagógiai szemle 2007. július-augusztus Csányi Helyi adatgyűjtés a sajátos nevelési igényű gyermekek körében egy OECDproject keretében 2007. február Zsililyiné Tóth Ágnes A bemeneti mérések tapasztalatai a szakiskolában a 2005/2006-os tanévben 2006. december Csoma Gyula Az esélyegyenlítő oktatás mint utópia 2005. árpilis Benedek Mihály A finn csoda 2004. november Az iskola bukásra áll Szárcsa Tanulási képességek vizsgálata 6. évfolyamon Hódmezővásárhely Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Kecskemét és Térsége Iskolatársulás programja, célkitűzései, tapasztalatai 19

V. Más intézmények bevonásának lehetősége az átmenetbe 1) Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály tanulókat érintő feladatai Szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása: - Rendszeres gyermekvédelmi támogatás - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Oktatási intézményi térítési díjkedvezmény iránti kérelem elbírálása - Nyilatkoztatás szülők iskolai végzettségéről (HHH -s státusz megállapítása) - 2) Jegyzői hatáskörben eljáró gyámügyi ügyintézés; veszélyeztetett kiskorúak védelembe vételének, alapellátásának elrendelése, ideiglenes hatályú gyermekelhelyezés; szakértő kirendelése 3) Családsegítő szolgálat Feladatai: Szociális és mentálhigiénés problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának elősegítése. Családi szociális feszültségek megoldására segítségnyújtás, életvezetési (pl. nevelési, egészségügyi, jogi) tanácsadás, ill. ennek megszervezése; családok (párok) kapcsolatkészségének javítása; egyéni-, pár- és családterápia, ill. szolgáltatás megszervezése, szakemberhez eljuttatás; krízisben (szociális és mentális) segítő beavatkozás; anyagi támogatások közvetítése; adományok gyűjtése, közvetítése; hivatalos ügyek intézése; együttműködés más intézményekkel, civil szervezetekkel. A Családsegítő Szolgálat alapvetően a családdal és a benne élőkkel foglalkozik. Fontos, hogy a hátrányos helyzetű családok ismerjék meg a szolgálat tevékenységét, és tudják, hogy hova forduljanak a leggyakoribb krízishelyzetekben. Így elsősorban munkanélküliek, betegséggel küszködők és egyéb anyagi problémák esetén keresik fel. Ha a Családsegítő Szolgálat lehetőségeit meghaladja a problémák megoldása, akkor más intézményekkel is felveszik a kapcsolatot. Pl. egyházakkal, magánszemélyekkel, oktatási intézményekkel állnak kapcsolatban. Anyagi javak és dologi javak közvetítésével is fogalakoznak. Pl. ruha, bútor, élelmiszer Rendelkeznek álláskeresési programmal, egészség megőrzési programmal. Működtetik a Rendszeres segélyezettek klubját. Oktatási intézmények is jelezhetik a problémát. Ezt követően környezettanulmány készül és Együttműködési szerződés -t kötnek a szülővel. Az Együttműködési szerződés tartalmazza az Együttműködési tervet és esetleírást. Az EQUAL program keretében a Családsegítő Szolgálat részt vett egy 2,5 éves UNIÓS pályázatban. Ennek keretében a Speciális Szakiskolával és a Főiskolával együtt egy foglalkoztatási programot dolgoztak ki. 20

4) Gyermekjóléti Szolgálat Feladatai: Gyermeki jogokról, támogatásokról tájékoztatás, támogatásokhoz hozzásegítés, családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadás, veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, problémafeltárás, megoldási javaslatok készítése, családgondozás, szabadidős programszervezés, hivatalos ügyek intézésének segítése. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátását. Működésük főbb területei: Főbb tevékenységek: - Szociális veszélyeztetettség - Elhanyagolás - Családi konfliktusok - Magatartási és teljesítményzavarok - Információ átadás - Ügyintézés (segélyek kérése) kapcsolattartás az iskolákkal) - Segítő beszélgetés Általában hosszú gondozási folyamatot igényel bármely probléma megoldása. Az iskola jelzései alapján a jegyző rendeli el a gyermek védelembe vételét, amelyet a Gyermekjóléti Szolgálat hajt végre. Védelembe vétel: Szorosabb családgondozás, amikor már nem jutnak a szülővel eredményre. Szabályokat fogalmaznak meg, amelyeket mindenki elfogad, aláír (szülő, családgondozó, gyerek, jegyző pl. nem hiányozhat) otthon kell tartózkodnia, szorosan kell követni a gyermeket. Az osztályfőnök feladata jelzéseket adni. Félév után felülvizsgálják a helyzetet a gyermekkel. Egy év után a jegyző előtt vizsgálják felül esetmegbeszélés formájában. 5) Munkaügyi szervezet humánszolgáltatásai: a) Oktatási intézmények részére nyújtandó szolgáltatások, ill. a pedagógusok a szülőkkel való kapcsolattartásukban javasolhatják akár gyermek, akár a szülők problémái esetén: Pályatanácsadás (egyénileg, csoportosan, pl. szakkör jelleggel vagy rendhagyó osztályfőnöki óra, stb.) Álláskeresési tanácsadás (egyénileg, csoportosan, pl. szakkör jelleggel vagy rendhagyó osztályfőnöki óra, stb.) 21

Munkatanácsadás (egyénileg inkább pályakezdő korúaktól; csoportosan-pl. valamely készség fejlesztését szolgáló tréning diákoknak, felnőtteknek egyaránt) Pszichológiai tanácsadás (egyéni, regisztrált munkanélküliek részére) Foglalkozási Információs Tanácsadó meglátogatása b) Rendezvényekhez kapcsolódó feladatok: Állásbörzéhez szolgáltatás Információs szolgáltató nonprofit rendezvényeken Munkaügyi nap szervezése Pályaválasztási kiállítás szervezése Pályaválasztási Nap Szolgáltatások kiajánlása rendezvényekre Szolgáltatás Nyílt Napokon Humán szolgáltatás. Életpályában gondolkodnak. Segítik a pályadöntést, általános szakmai képzést, álláskeresési készségeket fejlesztenek. HHH-nek testreszabott tanácsadást nyújtanak. 6) Munkaügyi Központ: Leggyakoribb problémák: a szakképzettség hiánya vagy nem megfelelő szakképzettség. Leszakadó kistérség vagyunk, mert 14 %-os a munkanélküli ráta. A munkaképes réteg 2/3 részének van szakképzettsége. Romák fő problémája az, hogy a 7. és 8. osztályt nem végezték el. Ha a képzés a heti 20 órát meghaladja és részt vesznek rajta, akkor a keresetpótló támogatás 100 %-át megkapják. Hátrányos kategóriák: GYED, GYES után, roma álláskereső, 50 év feletti, vidéki, megváltozott munkaképességű. Halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők azok, akiknél e hátrányos tényezők összeadódnak. Segítségnyújtás formái: START+ kártya, bértámogatás, képzési hozzájárulás stb. Hiányszakmák közzététele: pl. bádogos, szerkezet lakatos, CNC forgácsoló stb. 7) Egyház: Elsősorban lelki támaszt adnak. Karácsonyi segélycsomagokkal támogatják a rászorulókat. 22

Irodalomjegyzék 1) Andor Mihály: Az iskolákon át vezető út Új Pedagógiai Szemle, 1999. 10. sz. 2) Gaál Éva: Tanulásban akadályozott gyermekek szegregált és integrált nevelésének jelene és jövője GYOSZE 2, 2000. 3) Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. Egyéni esélyek, iskolai esélyek, társadalmi esélyek 9-22.o. 4) Lannert Judit: Továbbhaladás a magyar iskolarendszerben Társadalmi Riport 2000. 5) Róbert Péter: Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban Társadalmi Riport 2004. 6) Zrinszky László: Iskolaelméletek és az iskolai élet Bp. Okker Kiadó, 2000. 7) Mayer József: Roma tanulók iskolai integrációja, a roma népesség foglalkoztatási esélyei. Új Pedagógia Szemle 2007. december 8) Kerülő Judit: Az integráció és a szegregáció kérdése egy iskolabezárás kapcsán Új Pedagógiai Szemle 2008. február 23