Gombák általános jellemzé Gombatermesztés Készítette: Csorbainé dr. Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előad adásának felhasználásával Az élővilág g külön k n csoportját t alkotják: k: Nem állatok és s nem növényekn nyek Speciális gombatulajdonságok: gok: citológiai játs tságok haploid dominancia gombametabolitok (pl. pigmentek, toxinok) A gombák k jellemzé Hasonlóság Növényekhez/től - jtfalas jtek - másodlagos anyagcretermékek - spóraképzés Állatokhoz/tól - heterotrófia - kitintartalom - fehérjék összetétele Különbség - nincs autotrófia - cellulóztartalom - jtfalas jtek - másodlagos anyagcretermékek - kilotrófia Táplálkozási jelentőségük Szénhidrátokban, zsírban szegény nyek, élelmi rostban gazdagok Ásványi sókban s gazdagok A bennük k lévől aminovak mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya azonos az állati termékek kekével (a gombákat húsph spótlónak is nevezik)+ eszenciális aminovakat tartalmaznak Jelentős a D-vitaminD tartalmuk uk,, tovább bbá az íz-és aromaanyaguk (kitűnő fűszerezők) Nem szezonális termékek ek,, mert egész évben termeszthet hetők, így bármikor b megvásárolhat rolhatók Sokfélek leképpen fogyaszthatók (nyern is) Egyes gombák k gyógyhat gyhatásúak ak (pl. shiitake, pecsétviaszgomba) Gombatermesztés s előnyei könnyen beilleszthető a mezőgazdas gazdasági gi termelésbe (hullad( hulladékanyagok és mellékterm ktermékek kek hasznosítá) ) más s célra c már m r nem használhat lható épületekben is termeszthető (istáll llók, baromfitelepek, mészkőpincék) Fő- vagy mellékáll llásban is végezhetv gezhető DE! kellő szakértelemmel I. Gombák k csoportosítá rendszertani besorolásuk suk szerint Étkezési szempontból l fontos gombák Tömlősgombák (Ascomycota) pl. szarvasgombák Bazídiumos gombák k ( (Basidiomycota) pl. csiperke, laskafélék
II. Gombák k csoportosítá életmódjuk szerint 1. Szaprobionták Lebontott (bizonyos fokig komposztált) anyagon élnek pl. csiperkegombák Részben vagy nem lebontott anyagon tenyésznek pl. laskagombák 2. Paraziták pl. gyűrűs s tuskógomba 3. Mikorrhizagombák pl. szarvasgombák,varg k,vargánya,, rókagombar III. Gombák k csoportosítá élettani hatásuk szerint Ehető Mérgező IV. Gombák k csoportosítá termeszthetőségük k szerint Gyűjt jtött tt gombák Termesztett gombák Termesztett gombák k csoportosítá életmódjuk alapján Szaprobionták Lebontott (bizonyos fokig komposztált) alapanyagon tenyész szők Csiperkegomba (Agaricus( bisporus) Nyári, vagy ízletes csiperke (Agaricus( bitorquis) Gyapjas tintagomba (Coprinus( comatus) Lila pereszke (Lepista( nuda) Bocskorosgomba (Volvariella volvacea) Harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata annulata) Termesztett gombák k csoportosítá életmódjuk alapján Szaprobionták Lebontatlan, szerves anyagokon (különb nböző mezőgazdas gazdasági gi hulladékanyagon kanyagon) ) tenyész szők Laskagomba-félék k (Pleurotus( sp.) Duna HK 35 (hibrid) Szaka laskagomba (Pleurotus jor-caju) Ördögszekér laskagomba (Pleurotus eryngii) Rózszínű laskagomba (Pleurotus djamor) Erestönkű laskagomba (Pleurotus cornucopiae) Shiitake (Lentinula Pecsétviaszgomba ( (Ganoderma lucidum) Nameko tőkegomba ( (Pholiota nameko) Termesztett gombák k csoportosítá életmódjuk alapján Mikorrhizás gombák Tömlősgombák (Ascomycota) Francia szarvasgomba ( (Tuber melanosporum) Isztriai szarvasgomba ( (Tuber magnatum) Nyári szarvasgomba ( (Tuber aestivum) Kalaposgombák (Basidiomycota) Vargányaf nyafélék k ( (Boletus spp.) Rókagombafélék k ( (Cantharellus spp.) Matsutake (Tricholoma matsutake) Csász szárgalóca ( (Amanita caerea)
A Világ g gombatermelé A gombatermesztés s helyzete Magyarország g gombatermelé A FAO szerint hazánk a világon a 17. helyen áll Pontos mennyiségi becslés s nehezen adható, ~ 18-25 000 t Csiperkegomba: 92-93 93 % Laskagomba: 6-76 7 % Shiitake: : kb. 1 % 2002-ben kb. 35 ezer tonna gomba termett, amelynek mintegy 50%-a a friss gombaként került exportálásra Fontobb exportpiacaink: Ausztria, NémetorszN metország, Olaszország Gombatermelésünk alakulá az elmúlt lt években FruitVeb FruitVeb
Gombatermesztés technológi giája Készítette: Csorbainé dr. Gógán Andrea Dr. Győrfi Júlia előad adásának felhasználásával Gombatermesztés Legfontobb termesztett gombák Csiperke Laskafélék Shiitake 19 20 A csiperketermesztés s feltételei telei Táptalaj (csiperkekomposzt) Szaporítóanyag anyag (csíra) Termesztőhelyis helyiségek Takaróanyag anyag Kellő szakértelem Táptalaj Kiindulási alapanyagok Búzaszalma Csirketrágya Lótrágya Gipsz Víz 21 22 Komposztkész szítés s típui t Hagyományos (szabadban törtt rténő) Félig zárt z (Semi( indoor) ) (bunkerekben) Zárt térben t törtt rténő (Indoor) A komposztkész szítés s fáziif Hagyományos (szabadban törtt rténő) komposztelőáll llítás I. fázis f részfolyamatai: r 1. Szalmabálák k bontá Kiindulási alapanyagok összekeveré és Kiindulási alapanyagok összekeveré és beöntözé Komposztérlelés folyamata 12-14 14 napig kétszeri forgatásl 23 24
A komposztkész szítés s fáziif II. fázisf 2. HőkezelH kezelés Oltás termofil baktériumokkal Hőkezelés s 60 C C fölött 6-86 óra 45-50 50 C -on kondicionálás Beoltás s a csírával A komposztkész szítés s fáziif III. fázis: f tömeges t átszövetés Komposztálóü óüzemben (hőkezel kezelő kamrában) vagy termesztőberendez berendezésben 25-27 27 C -onc Magas páratartalomp 14-16 16 nap Zsákokba töltt ltés s vagy blokkokba prél lés, s, száll llítás 25 26 A komposztkész szítés s fáziif IV. fázisf zisú komposzt Nyugaton elterjedt Takarás s is a komposztüzemben zemben Száll llítás s a termőtestek testek megjelenékor Szaporítóanyag anyag (csíra) A csíra az adott gombafaj micélium liumával átszőtt tt gabonaszem, amelyet steril körülmények között k készk szítenek 27 28 Termesztőhelyis helyiségek Pincei termesztés egyszintes, zsákos, II. fázis Felszíni (különb nböző mezőgazdas gazdasági gi épületek, speciális gombatermesztő sátrak), többszintes, t blokkos vagy polcos, III. fázisf zisú A csiperkegomba termeszté A termesztés s törtt rténhet: Polietilén n zsákban Prélt blokkokban Polcokon 29 30
II. fázisf zisú komposzt termeszté Átszövetés 22-25 25 C-on Két t héth Takarás Takaróanyag anyag 90% tőzeg+ t 10 % őrölt mészkm szkőpor vagy cukorgyári ri mésziszapm Feladatai: Hő Víz védelem 31 32 Érlelési időszak 12-16 16 nap 1. időszak: magas CO 2 2. időszak: alacsony CO 2 (borzolás) Termőid időszak Sodródás, termőrefordítás Borzolás Borsószem nagyságú termőtestek megjelené Termőid időszak: takarás s után n 20-22 22 nappal Szedés Ált. 2-32 3 hullámot szednek le (45-50 50 nap alatt) 100 kg komposztra 22-34 kg gomba Kézi vagy gépig Szedés s közvetlenk zvetlenül l a tálct lcára Azonnali hűtésh 33 34 A laskagomba ( (Pleurotus spp.) termeszté Extenzív termesztéstechnol stechnológia Fajtaválaszt lasztás Késői i típust Vastag hús, h jój minőség, hosszú tenyészid szidő, hideghatás Florida típust Rövid tenyészid szidő,, hideghatás s nélkn lkül, l, vékony, v törékeny termőtest test Hibridek Keresztezve, rövid r tenyészid szidő,, nem kell hideghatás, húsos, h jój minőségű termőtest. HK 35. Termesztés faanyagon (extenzív) Oltás Átszövetés Termőre re fordítás Termés: 3-43 év alatt 20-25 25 kg/100 kg faanyag test. HK 35. 35 36
Intenzív v termesztéstechnol stechnológia Alapanyag oltá Zsákol kolás s (perforált zsákba) átszövetés 30 C C alatt, magas páratartalom p 20-30 napig gyakori szellőztet ztetés megvilágítás s a 2. időszakban Termőre re fordulás 37 38 Termesztéstechnol stechnológia A shiitake (Lentinula termeszté Termőre re fordulás Intenzív v szellőztet ztetés, magas páratartalom p mellett 25-30 (35-45) nappal az átszövetés s után Termésid sidő 1-22 hónaph Szedés: letörés s majd levelekre szedés Azonnali hűtésh 3 (4-5) terméshull shullám 15-25 kg/100 kg komposzt Több mint ezer éves hagyományok Kína, Japán, Tajvan, Dél-Korea A világon ~ 1-21 2 millió tonna 25 kg/100 kg komposzt 39 40 A shiitake (Lentinula termeszté Hagyományos termesztés Legjobb minőségű termőtest test Keményfa rönkr nkökön Tavasszal oltás Átszövetés s 6-126 hónapigh Hidegvizes áztatás Terméshull shullámok max.. 4 db Két évig terem, ~2 kg/rönk A shiitake (Lentinula termeszté Modern termesztéstechnol stechnológia Fűrészporon, blokkokban Zsákok töltt lté, hőkezelh kezelé Perforálás és s oltás Átszövetés s 4-154 hétigh Indukálás s (víz) Fejképz pződés s (fény) Növekedés, szedés Pihentetés s (2-4 4 hét) h 41 42
Szedés: A shiitake (Lentinula termeszté Tenyészid szidő 4-66 hónaph 5 hullám 1 kg termés/kg szubsztrát Jól l tárolhatt rolható Inkább szárítj tják 43