A LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA LILLA TERI ELEMENTARY SCHOOL NAGYSÁNDOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYÉNEK VIZSGASZABÁLYZATA OM azonosító: 031084 Cím: Debrecen, Vág u. 9. 2013. November 1
VIZSGASZABÁLYZAT Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. -77..-ban foglalt felhatalmazás alapján a tanulói vizsga lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, vagy gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon ( a Házirendben foglaltak szerint ) ad róla tájékoztatást a vizsgázó és/vagy szülei részére. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - pótló vizsgákra - felnőttoktatásban szervezett évközi beszámoló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - aki évfolyam lerövidítő vizsgára jelentkezik - aki pótló vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít KÖTELEZŐ VIZSGASZERVEZÉSI FELADATOK MINDEN VIZSGATÍPUSHOZ A vizsgabizottság minimum három főből áll. Feladatellátó személyek: - elnök - jegyző - kérdező tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért - amennyiben szükséges, szavazást rendel el - meggyőződik a vizsgázó vizsgakezdésre való jogosultságáról - ellenőrzi a vizsgázónak a vizsga letételéhez előírt feltételek teljesülését - szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását - vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit Kérdező tanár (ok) (csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat ankt. 3. melléklete szerint taníthatja, akadályoztatása esetén a vizsgabizottság tagjai) - felel a vizsga szabályszerűségéért Jegyző - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, 2
ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával - A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. - Az írásbeli vizsgák között 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. - Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, felvezeti a feladatlapra, és erről az igazgató felé köteles jelentést tenni. - Az írásbeli vizsga javítása: szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie - a vizsgaközi várakozási időre lehetőség szerint pihenő helyiséget kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 10 perc, kivétel az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 15 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít róla és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről. - Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján jár el. GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga 3
Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga Az aláírt, lezárt jegyzőkönyvekbe és a vizsgairatokba az igazgató betekintést enged a javító vizsga szabályosságát vitató szülőnek, tanulónak; OSZTÁLYOZÓ VIZSGA A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: - A jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet - Külföldi tartózkodás, magántanulói státusz, illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét, - Felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték, - Tanulmányi idejének lerövidítését engedélyezték (egy vagy több tárgyból, illetve valamennyi tárgyból) - Más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték - A tanórákon nem tanult tantárgyakból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott. - A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgát köteles tenni valamennyi tantárgyból azon felnőttoktatásban részt vevő hallgató, aki: - a jogszabályokban megengedett mértéknél /50%/ többet mulasztott igazoltan - valamely évközi beszámolóvizsgát nem teljesítette - évközi beszámolóvizsgák együttes átlaga nem éri el a 3,0 eredményt - megajánlott érdemjegyet nem fogadja el A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ebben az esetben a nevelőtestület által alkotott és elfogadott záradék kerül alkalmazásra a tanügyi dokumentumokban: 1. ( Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozóvizsgát nem tehet..évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie) 4
Az Intézmény az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben szervezi meg. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során a jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. A tanulmányok alatti vizsgán a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 68. (4) bekezdés hatályára vonatkozóan a tanulónak a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló a megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 69..-ban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban/Házirendben meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. A vizsgabizottság munkáját és a vizsga lebonyolítását az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során - írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, - ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, - minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA ELJÁRÁSRENDJE: Osztályozóvizsga évente az alábbi vizsgaidőszakban tehető: januárban, júniusban és augusztusban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontját az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetve a szülő a vizsga előtt legalább két héttel írásbeli értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga. Osztályozóvizsgára a jelentkezési kérelmet a januári vizsgaidőszakra és a júniusi vizsgaidőszakra kell beadni az iskola igazgatójának címezve. - Az osztályozóvizsga helye az a feladatellátási hely, ahová a tanuló jár. - A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól: - informatika: gyakorlati vizsga - testnevelés: gyakorlati vizsga - technika: írásbeli A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. Az elnöki teendőket az igazgató, vagy az általa megbízott látja 5
el. A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot adunk pótló vizsga keretében annak megismétlésére. Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az elfogadott értékelési rendszer alapján történik. Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan. Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. Osztályozó vizsga esetén a következő záradékok kerülnek alkalmazásra a tanügyi dokumentumokban: 1. Osztályozóvizsga jegyzőkönyv: (Osztályozóvizsgát tett. / Osztályozóvizsgán számára felróható okból nem jelent meg. Mulasztása miatt nem osztályozható.) 2. Sikeres osztályozóviza esetén: (Osztályozóvizsgát tett...évfolyamba léphet.,vagy, Iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait évfolyamon folytathatja 3. Sikertelen osztályozóvizsga esetén: (A.tantárgyból javítóvizsgát tehet) Az osztályozó vizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. Sikertelen osztályozóvizsga esetén (kivételt képez az évközi/félévi osztályozó vizsga) a tanulónak augusztus 31-ig javítóvizsgát kell tennie. 1. Nevelőtestületi döntés: - a vizsgára kötelezett, engedélyezett tanulókról, - a vizsga időpontjáról, - a vizsga helyéről, - a vizsgabizottság tagjairól. - 2. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. 3. Igazgató feladatai: - felel a vizsga jogszerű előkészítéséért - a vizsga zavartalan lebonyolításához szükséges feltételek megteremtéséért - dönt a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyekben - írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, - ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, - minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 4. A vizsga a legalább háromtagú - nevelőtestületi döntéssel megválasztott s az igazgató által felkért vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgabizottság tagjai: - vizsgaelnök 6
- vizsgabizottsági tagok, akik közül legalább kettő olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. //A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.// A vizsgaelnök feladatai: - felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, - meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, - szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, - vezeti a szóbeli vizsgákat, - vezeti a vizsgabizottság értekezleteit, - átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, s a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, - a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el - feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. 5. A Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó részére - biztosított kedvezmények az igazgató jóváhagyásával: - az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - lehetősége van az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatára, - írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, - a szóbeli vizsgát írásban teheti le, s a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készítheti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc perc áll rendelkezésére. A dolgozatot a vizsgázó, vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. - ha a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie, a felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 6. A vizsga részei Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga - egy vizsgázónak egy napra - a gyakorlati legfeljebb három tantárgyból vizsgafeladatokat szervezhető szóbeli vizsga. legkésőbb a vizsgát - a vizsgateremben megelőző két hónappal az egyidejűleg legfeljebb hat iskola igazgatója hagyja jóvá vizsgázó tartózkodhat. - a gyakorlati vizsgarészt - A vizsgázónak legalább tíz akkor lehet megkezdeni, ha a perccel korábban meg kell vizsgabizottság elnöke jelennie a vizsga helyszínén, meggyőződött a mint amely időpontban az a vizsgafeladatok elvégzéséhez - egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet - a vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani - Az írásbeli vizsga 7
feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották - minden vizsgázónak tantárgyanként harminc perc felkészülési időt áll rendelkezésére a szóbeli feleletet megelőzően, a felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet - egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama maximum tizenöt perc - ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja - a vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik - a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg - a vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat - a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel - a vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt - ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről - a gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról - a gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére, ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. 8
póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. - Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre 7. Eljárásrend a vizsgán észlelt szabálytalanság esetén Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel: - elveszi a vizsgázó feladatlapját, - az elvett feladatlapon feltünteti az elvétel okát, idejét, és kézjegyével ellátja azt. - visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát - a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, - a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Az iskola igazgatója: - az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést - a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza vizsgázó nyilatkozatát a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát az esemény leírását minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság körülményeinek kivizsgálását. 9
A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával az időpont feltüntetésével lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Amennyiben a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el: - az iskola igazgatójából és két másik (a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő) pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból ha az nem javítóvizsga a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsga, abban az esetben: eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal kapcsolatos döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. JAVÍTÓVIZSGA Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tárgyból legfeljebb három tantárgyból - az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgája sikertelen lett. Amennyiben a tanuló az osztályozóvizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. közötti időpontban szervezhető. A javítóvizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni: A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban az augusztus 15- től- augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban és az iskola honlapján keresztül értesíti. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. A javítóvizsgát az osztályozóvizsgára előírt módon kell lebonyolítani. A javítóvizsga nem ismételhető meg. (eljárásrend lásd: kötelező vizsgaszervezési feladatok minden vizsgatípushoz) Javítóvizsga esetén a következő záradékok kerülnek alkalmazásra a tanügyi dokumentumokban: 10
1. A javítóvizsga sikeres letétele után: (Javítóvizsgán.tantárgyból..osztályzatot kapott,..évfolyamba léphet) 2. Sikertelen javítóvizsga esetén (Javítóvizsgán.tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. 3. Igazolatlan meg nem jelenés a javítóvizsgán osztályismétlést von maga után. (..évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételni) A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba, a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65.. (4.) bekezdése a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a Kormányhivatal vezetője engedélyezheti, szervezi. A független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet 8 napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (Az osztályozó/javítóvizsgát engedéllyel a iskolában független vizsgabizottság előtt tette le) A független vizsgabizottság az osztályozóvizsga/javítóvizsga eredményéről 3 napon belül írásban értesíti az iskolát, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az iskola dönt, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Az osztályfőnök írja be a megfelelő záradékot a törzslapba és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. ÉVFOLYAM LERÖVIDÍTŐ VIZSGA Egy évfolyam követelményei - egy tanítási évnél rövidebb idő alatt is teljesíthetők, bizonyos indokolt esetekben az igazgató külön engedélyével. A vizsga engedélyezése érdekében a tanulónak illetve törvényes képviselőjének írásbeli kérelmet kell benyújtania az igazgatóhoz az évfolyam megnevezésével és indoklással. Kérvényére 8 munkanapon belül írásbeli választ kap. A kérelmet nappali tagozaton minden év első negyedéves beszámoló vizsga utáni 8 munkanapon belül (félévi vizsga esetén), illetve március 31-ig (tanév végi vizsga esetén) lehet benyújtani. A felnőttoktatás esti/levelező tagozatán a lerövidítő vizsga iránti kérelem benyújtásának feltétele a beszámoló vizsgán elért jó tanulmányi eredmény, határideje az első negyedéves illetve a harmadik negyedéves beszámoló utáni 5. munkanap. A lerövidítő vizsga szabályozása, szervezése megegyezik az osztályozó vizsgáéval. 11
VIZSGA ÉS BESZÁMOLTATÁS RENDJE AZ ESTI-LEVELEZŐ TAGOZATON Időpontok: I. beszámoló II. beszámoló III. beszámoló Év végi osztályozóvizsga november január április június A magasabb évfolyamba lépés feltétele, az adott évfolyam minimális tantárgyi követelményeinek teljesítése valamennyi tantárgyból, és a tanuló/hallgató tanulmányi munkájára legalább elégséges osztályzatot kapjon, valamint hiányzása ne haladja meg a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143.. (9) bekezdésében meghatározott óraszámot. Az esti munkarendű oktatásban a számonkérés tanév közben folyamatosan, a nappali képzésben elfogadott elvek alapján, dolgozatok, házi dolgozatok, feleletek, kiselőadások, házi dolgozatok és projektmunkák formájában történik. Az esti munkarendű oktatásban tanórai feleletek és dolgozatok, valamint önálló otthoni munkák, házi dolgozatok, projekt-munkák, beszámoló vizsgák, osztályozó vizsga útján szerzett érdemjegyek alapján történik az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása. Három beszámoló és az osztályozóvizsga kötelező, az esetleges akadályoztatást előre jelezni kell. Az indokoltan elhalasztott beszámolót 3 héten belül pótolni kell. A beszámoló terjedelme értelemszerűen - nem ölelheti fel az éves tananyagot. A beszámoltatás tényét az érdekelt tanulóval időben, közölni kell! A tananyag jellege alapján elrendelhető számonkérésre az aktuális ismeretek feldolgozása előtt kell felhívni a figyelmet. A beszámoló vizsgákra vonatkozó szervezési szabályok: Az év elején minden hallgatót tájékoztatni kell a beszámoló vizsga időpontjáról, követelményeiről A tanulmányi teljesítmény értékelése ötfokú skálán történik. A teljesítmény követelményeiről, azok kritériumairól a szaktanár az év elején köteles tájékoztatni a tanulókat. A beszámoló vizsga két részből áll. Írásbeli beszámoló Az elsajátított tananyagrész tanórai keretek között feladatlap formájában történő számonkérése. A szóbeli vizsga időpontjára az érintett szaktanárok kijavítják és osztályzattal látják el. Szóbeli beszámoló A negyedéves témakörökből a hallgatói tájékoztatóban megadott tételekből szóbeli felelettel ad számot tudásáról. A szóbeli beszámolók és vizsgák nem nyilvánosak. A beszámoló vizsgákról jegyzőkönyv készül. A vizsgaelnök a tagintézmény-vezető, hiányában a felnőttoktatási munkaközösség-vezető. A háromtagú vizsgabizottság tagjai az adott tanítási évben az esti munkarendű oktatásban legmagasabb óraszámban tanító pedagógus vagy helyettesítésük esetén, akit a tagintézmény-vezető megbíz. Az intézmény a tanulók óralátogatási kötelezettségét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143..- ának figyelembe vételével határozta meg. 12
Az iskola (esti tagozaton) félévenként összesíti a mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak kell osztályozóvizsgát tenni. Az osztályozóvizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát megelőzően legalább 10 nappal értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. A kötelező tanórai foglalkozások látogatásának dokumentálására a levelező/esti oktatásban minden órán jelenléti ívet, vezetünk. A tanulók aláírásukkal igazolják hogy az adott órán részt vettek. A jelenléti íveket félévkor és tanév végén az osztályfőnök összesíti, a mulasztásokat dokumentálja, mivel fontos a tanítási órán való részvételt, és ezt írja elő a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. (7) bekezdése. Ezen jelenléti ívek félévente történő összesítése alapján az iskola megállapítja, mely tanulónak kell osztályozóvizsgát szervezni. A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet. Ezért az a tanuló, aki rendszeresen ugyanabban az időpontban nem tudja látogatni a tanítási órákat, kérelemmel fordulhat az iskola igazgatójához, hogy engedélyezze számára a távolmaradást. A kérelmet minden esetben indokolni kell. Ha a tanuló engedélyt kapott a távolmaradásra, akkor az engedélyezett tanítási órák mulasztását a továbbiakban nem kell igazolnia. Ha az esti, levelező munkarend szerint a tanuló beszámolási, illetve vizsga kötelezettségeinek, valamint előírt óralátogatási kötelezettségének nem tesz eleget, töröljük a tanulók névsorából. FELNŐTTOKTATÁS ESTI, LEVELEZŐ TAGOZAT A felnőttoktatás esti, levelező tagozatán a beszámoló vizsgákon használatos záradékok: 1. A beszámolóvizsga követelményeit teljesítette. 2. A beszámolóvizsga követelményeit nem teljesítette. 3. A beszámolóvizsgán nem jelent meg. Az elfogadott záradékok alkalmazásának esetei: 1. A hallgató a számára előírt összes tantárgyból értékelhető teljesítményt produkált, azaz írásbeli feladatait határidőre elvégezte és a szóbeli vizsgán is megjelent, ahol értékelhető volt a teljesítménye. 2. A hallgató a számára előírt írásbeli vagy szóbeli vizsgarészt valamely tantárgyból nem teljesítette. 3. A hallgató a számára előírt szóbeli vizsgán nem jelent meg. Útmutató a jegyzőkönyv kitöltéséhez: a) Ha a hallgató az írásbeli vizsgán nem jelent meg valamely tantárgyból, abban az esetben a tantárgyhoz tartozó javasolt érdemjegy elégtelen és a 2. számú záradék kerül alkalmazásra a nevelőtestület határozata rovatban. b) Ha a hallgató nem jelent meg valamely tantárgyból a szóbeli vizsgán, abban az esetben a tantárgyhoz tartozó szóbeli beszámoló kérdése üresen marad, a javasolt érdemjegy elégtelen, továbbá a 2. számú záradék kerül alkalmazásra a nevelőtestület határozata rovatban. Végleges eredményhez pedig elégtelen jegy kerül beírásra. c) Ha a hallgató az írásbeli munkája közül egyiket sem teljesítette és a szóbeli vizsgán sem jelent meg, akkor a jegyzőkönyv megjegyzés rovatába a 3. számú, illetve a 13
nevelőtestület határozata rovatba pedig a 2. számú záradék kerül alkalmazásra. A többi mező nem kerül kitöltésre. 14
JEGYZŐKÖNYV /Minta/ 15
16
17
18