A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Munkaerőpiaci tendenciák Magyarországon 27 és 214 között 21. április A Magyar Fejlesztési Bank fejlesztéspolitikai céljaiból adódóan kiemelt figyelemmel kíséri a hazai munkaerőpiaci folyamatokat és azok irányát. Magyarországon a foglalkoztatottság alakulásában az utóbbi hét évben jelentős változások mentek végbe. A válság hatására visszaeső aktivitás és foglalkoztatás a munkanélküliség erőteljes emelkedésével járt együtt 21-ig, majd 211-től a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztatottak aránya lassan bővülni kezdett. 213 óta a munkanélküliség csökkenése is felgyorsult, a foglalkoztatási ráta pedig az elmúlt két évben jelentős emelkedést mutat. Mind a beruházások, mind a külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkeerejének alakulása az elmúlt években jelentősen befolyásolta a foglalkoztatást regionális összevetésben. A munkaerőpiaci trendek fő mozgatórugói között ezenkívül a közfoglalkoztatás terjedése is jelentős szereppel bírt mind nemzetgazdasági szinten, mind megyei összehasonlításban. 6 4 1. ábra: Az aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása a 1-74 éves korcsoportban 24 és 214 között 24 2 26 27 28 29 21 211 212 213 214 Munkanélküliségi ráta (jobb t.) Aktivitási arány (bal t.) Foglalkoztatási ráta (bal t.) A 28-ban kitört gazdasági válság, majd az abból való kilábalás nagy mozgásokat indított el a magyar munkaerőpiacon. A 1-74 éves népesség gazdasági aktivitási aránya esetében ugyan stagnálás figyelhető meg 27 és 21 között (4,3-4,), azonban 21 óta részben a közfoglalkoztatás terjedésével folyamatosan bővül az aktív népesség aránya. 214 végéig 3,9 százalékpontos emelkedés történt (8,), 21 elejére pedig az aktivitási arány elérte az 9,-ot. A foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta ezzel szemben jelentős elmozdulásokat mutatott az elmúlt hét évben. A foglalkoztatottak aránya a világgazdasági recesszió hatására 2, százalékponttal 48,-ra esett vissza 27 és 21 között, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalékponttal 11,-ra emelkedett ugyanebben az időszakban. A foglalkozatási ráta 211-ben indult újra növekedésnek, két évvel később felgyorsult az ütem, és a foglalkoztatottság (213: 1,) meghaladta a válság előtti szintet (27:,), 214. december és 21. február között pedig 4,-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi helyzet 211-ben kezdett javulni, a 21-es 11,-ról 214 decemberére 4, százalékponttal csökkent a ráta (7,), 214. december és 21. február között 7,-on állt (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon) 1 1 1 9% A tartalomból Lendületesen indult az export 21-ben, élénkült az ipari termelés januárban... (4. oldal) A dinamikusan bővülő fogyasztás mellett tovább csökkent a háztartások hitelállománya... (. oldal) Az előző negyedévek beruházásai 21 elején is kihatnak a hazai munkaerőpiaci folyamatokra... (6. oldal) Csökkenő nyersanyagárak világszerte, enyhülő deflációs nyomás Magyarországon... (7. oldal) A csökkenő hitelkamatok kedvezően hatnak a hitelezési folyamatokra... (8. oldal) Az euró gyengülése nyomán 3 HUF/EUR alá süllyedt és 14 hónapos szintre erősödött a forint árfolyam március végére... (9. oldal) Az idei büdzsé első két havi viszonylag kedvező egyenlege a megfogott kiadásokból eredt... (1. oldal) Készítette: Gém Erzsébet (Gem.Erzsebet@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 11, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
A 211-ben bekövetkező munkaerőpiaci fordulat jelentős részben a közfoglalkoztatás emelkedésének tulajdonítható. 211. január és 214. december között a közfoglalkoztatásban részt vevők éves átlagos létszáma csaknem 2,-szeresére nőtt (7 81 főről 178 8 főre). A közfoglalkoztatottak aránya az öszszes foglalkoztatotthoz viszonyítva szintén jelentős emelkedést mutat, a 28 első negyedéves,-os értékről 214 utolsó három hónapjára 4,-ra növekedett. Azaz míg 28. január-március és 21. október-december között a foglalkoztatottak létszáma 3 813,8 ezer főről 4 141,7 ezerre emelkedett, a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 3 79, ezer főről 3 964,1 ezer főre nőtt ugyanebben az időszakban. A közfoglalkoztatottak számának bővüléséhez nagyban hozzájárul, hogy az elmúlt négy évben a közmunkaprogramra fordított kiadások folyamatosan emelkedtek, a 211-es 64 milliárd forintról 214-re 183,8 milliárd forintra. A 21-ös költségvetésben már 27 milliárd forintot különített el a Kormány a Startmunka-programra, amely 214-hez képest 46,9%-os, 211-hez viszonyítva 321,9%-os növekedés (2. ábra). A program fő célja a teljes foglalkoztatottság felé való elmozdulás, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők áthelyezése a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás terjedése a kereseti viszonyokra is jelentősen hat: míg 213. január és 21. december között a nemzetgazdaságban az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 14,-kal emelkedett, addig a közmunkások nélkül vizsgált szegmensben 2,-ot ért el a növekedés, s ugyanezek a növekedési ütemek voltak jellemzőek a nettó átlagkeresetek alakulására is. A megyei szintű trendeket vizsgálva az aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok tekintetében jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes térségek között. Mindhárom statisztikai mutató szempontjából a nyugat- és észak-dunántúli megyék (Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom), valamint Pest megye és Budapest helyzete a legkedvezőbb. Ennek oka előbbi három megyében a nyugati határ közelsége és a képzett munkaerő nagyobb arányú jelenléte, amely a térségbe vonzza a külföldi befektetőket, elősegítve az ipari és szolgáltató szektor fejlettségbeli előnyének megtartását, további modernizálását, s újabb munkahelyek létrejöttét. Eközben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdú-Bihar és Somogy megye mutatja a legkedvezőtlenebb képet az említett munkaerőpiaci mutatószámok szempontjából. A 1-74 éves korosztályban az aktivitási és a foglalkoztatási ráta értéke Budapesten (62,4, ill. 8,), Győr-Moson- Sopron megyében (61,1, ill. 9,), valamint Vas megyében (6,8, ill. 8,) volt a legmagasabb 214-ben, a legalacsonyabb értékek pedig Nógrád megyében (3,6, ill. 49,) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (3,6, ill. 47,) voltak megfigyelhetők. A munkanélküliségi ráta szintén Győr-Moson- Sopron és Vas megyében mutatta a legkedvezőbb képet (3, és 3,), miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében jóval az országos szint (7,) feletti volt a munkanélküliek aránya (13,6, ill. 12,9%) (3. ábra). 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 7 6 4 3 2 1 Budapest 2. ábra: Közfoglalkoztatásban részt vevők átlagos létszáma 211 és 214 között Forrás: Belügyminisztérium, MFB 7 81 92 412 126 668 178 8 211 212 213 214 3. ábra: Megyei szintű aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták 214-ben* Győr-Moson-Sopron Vas megye Fejér megye Pest megye Veszprém megye * 1-74 éves korosztály Zala megye Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád megye Hajdú-Bihar megye Bács-Kiskun megye Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna megye Heves megye Baranya megye Békés megye Somogy megye Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád megye 2 1 1 1 Aktivitási ráta (bal t.) Foglalkoztatási ráta (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) 4. ábra: 4. ábra: Összefüggés a a foglalkoztatási ráta 27-es ráta 27-es értéke értéke és annak és annak változása 27-214 között közötti (27-214) változása között A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (27-214, 1-74 éves korosztály) 8 7 6 4 3 2 1 Borsod-Abaúj- Zemplén Szabolcs- Szatmár-Bereg Somogy Békés Baranya Hajdú-Bihar Heves Bács-Kiskun Nógrád Tolna Jász-Nagykun- Szolnok Csongrád Veszprém Vas Komárom- Esztergom Fejér Győr- Moson- Sopron Pest Budapest Zala -1 4 4 6 Foglalkoztatási ráta (27) 9% 2 21. április
A 27 és 214 közti időszakot vizsgálva elmondható, hogy az alacsonyabb bázisról induló megyékben dinamikusabban növekedett a foglalkoztatás, mint az eredetileg is relatíve magas foglalkoztatottsági szintű térségekben, így mérséklődtek a regionális különbségek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 7,4, Tolna megyében 6,6, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 6,1 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatottak aránya. A legkisebb mértékű növekedés a Dunántúl északi részén és az ország középső területein figyelhető meg, Zala megyében pedig 214-ig nem sikerült elérni a válság előtti szintet, a foglalkoztatási ráta,7 százalékpontot esett az időszakban (4. ábra). A foglalkoztatás nagyobb arányú növekedéséhez járult hozzá a kelet-magyarországi régióban a közfoglalkoztatottak számának dinamikus emelkedése is 211 és 214 között. Valamennyi megyében jelentősen bővült a közfoglalkoztatás az elmúlt négy évben, de legnagyobb mértékben (9 ezer fő feletti volumenben) Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében növekedett. Ennek oka a képzetlen munkaerő relatíve nagyobb aránya és a magasabb szintű munkanélküliségi ráta lehet. Közép-Magyarországon, valamint a közép- és nyugat-dunántúli megyékben ezzel szemben sokkal kisebb mind a közfoglalkoztatás jelentősége, mind a növekedés mértéke. Ebben a munkanélküliségi ráta alacsonyabb értéke is szerepet játszik, melynek köszönhetően utóbbi térségekben szűkebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők köre, így kevesebb embert lehet visszaterelni a munkaerőpiacra (. ábra). A foglalkoztatási szintre jelentős hatást gyakorolt az adott megyébe áramló külföldi tőke, illetve az eszközölt beruházások volumene. 27 és 212 között a külföldi cégek súlyának változása és a foglalkoztatás alakulása között pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg. Azokban a megyékben, amelyekben relatíve gyorsabban bővült a külföldi érdekeltségű vállalatok tőkeereje, a foglalkoztatás is nagyobb arányban emelkedett (Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Bács-Kiskun, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Tolna, Győr-Moson-Sopron megye), mint a kisebb ütemű növekedést felmutató megyékben (Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém, Zala megye (6. ábra). Hasonló tendencia tapasztalható a beruházások és a foglalkoztatási ráta alakulása között. Azokban a térségekben, ahol 28 és 212 között GDP-arányosan átlagosan többet fordítottak beruházásokra (Tolna, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), a foglalkoztatottak aránya is nagyobb mértékben bővült (7. ábra).. ábra: A közfoglalkoztatottak számának megyei szintű alakulása 211 és 214 között 3 2 2 1 1 Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar megye Békés megye Borsod-Abaúj- Zemplén Hajdú-Bihar 211 212 213 214 Jász-Nagykun-Szolnok Baranya megye Csongrád Békés Fejér Bács-Kiskun megye Somogy megye Heves Heves megye Csongrád megye Nógrád megye Forrás: Belügyminisztérium, MFB 6. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkeerejének 27 és 212 közötti alakulása és a foglalkoztatási ráta változása A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (27-214, 1-74 éves korosztály) A foglalkoztatási ráta százalékpontos változása (27-214, 1-74 éves korosztály) 8 7 6 4 3 2 1 Nógrád Veszprém Vas Somogy Budapest Komárom- Pest Esztergom Pest megye Szabolcs- Szatmár-Bereg Tolna Fejér megye Baranya Veszprém megye Győr-Moson- Sopron Tolna megye Zala megye Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Jász-Nagykun- Szolnok -1 Zala - 1 1 2 A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének változása (27-212) 7. ábra: A GDP-arányos beruházások 28 és 212 közti átlagos értékének és a foglalkoztatás változásának összefüggése 8 7 6 4 3 2 Nógrád Somogy Hajdú-Bihar Heves Veszprém Békés Szabolcs- Szatmár-Bereg Baranya Borsod-Abaúj- Zemplén Bács-Kiskun Fejér Vas Jász-Nagykun- Szolnok Csongrád Győr-Moson- Sopron Vas megye Tolna 1 Budapest Pest Komárom- Esztergom Zala -1 1 1 1 1 1 2 2 2 A beruházások átlagos értéke a GDP arányában (28-212 időszak átlaga) Győr-Moson-Sopron 3 21. április
Külkereskedelem, ipar és építőipar Lendületesen indult az export 21-ben, élénkült az ipari termelés januárban A magyar árukivitel és -behozatal volumene 7,4, ill.,-kal bővült januárban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az exportot a gépek és szállítóeszközök kivitelének 1,-os éves szintű bővülése húzta. Az idei esztendő első hónapjában a külkereskedelmi többlet 224,6 milliárd forintot (78,9 millió eurót) ért el, ami rekord magasnak számít a januári statisztikákat összevetve (1-2. ábra). A fizetési mérleg adatok alapján Magyarország nettó finanszírozási képessége a tavalyi negyedik negyedévben a GDP 1,- át érte el, amit a külkereskedelmi szufficit mellett a sohasem látott szintre, 2,4 milliárd euró fölé ugró európai uniós forrásbeáramlás is támogatott (3. ábra). Januárban felgyorsult a magyar ipar dinamikája, havi bázison 4,-kal, éves összevetésben 7,-kal emelkedett a kibocsátás szintje. A hazai ipari termékek legjelentősebb felvevőpiacának számító Németországban javuló üzleti hangulat újabb impulzust adhat a szekunder szektor termelésének. Az építőipar januárban 8,-kal bővült éves bázison, decemberhez képest 6,-kal nőtt a kibocsátás. Utóbbi adatot az alacsony bázis magyarázza, míg a következő hónapok kilátásait az árnyékolja be, hogy az új, ill. a teljes szerződésállomány 28,7, ill. 2,-kal maradt el az egy évvel korábbitól (4-6. ábra). 3 2 2 1 1 - -1-1 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 6 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 2 2 1 1 - -1-8,3 23 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január) -21,7 24-38, -36, -6,8 2 26 27-2, 28-3,6 29 114,2 117,9 86, 7,4 21 211 212 213 14,3 214 224,6 21 * szezonálisan kiigazított adatok 3. ábra: ** A folyó a GDP százalékában fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 3 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 millió 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 1 1 - - - - -1 3 2 1-1 -2-3 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 1 1 - -1-1 Tőkemérleg (bal t.) Folyó fizetési mérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.) * szezonálisan kiigazított adatok ** a GDP százalékában 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 11 11 1 1 9 9 8 8 7 Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: 3 hónappal eltolva 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 21.4 IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 3 2 1-1 -2-3 -4-14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 * 3 hónapos gördülő átlag 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2 4 21. április
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A dinamikusan bővülő fogyasztás mellett tovább csökkent a háztartások hitelállománya Januárban a végleges adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom éves szinten 8,-kal bővült, a decemberit pedig 1,-kal haladta meg. A vásárlóerő erősödését a csökkenő hitelkamatok, a foglalkoztatás bővülése mellett a reálbérek emelkedése is támogatta (1-2. ábra). A kilátásokat ugyanakkor beárnyékolja, hogy a fogyasztói bizalom a 214. áprilisi tetőpont elérése óta fokozatosan mérséklődik, sőt márciusban másfél éves szintre süllyedt a GKI fogyasztói bizalmi indexe, amiben a hazai brókerügyek (Buda-Cash, Hungária, Quaestor) eszkalálódása és az üzletek vasárnapi nyitva tartásának márciusban életbe lépő korlátozása is szerepet játszhatott (3. ábra). Továbbra is visszafogja a fogyasztás dinamikáját a devizahitelek törlesztése és a lakossági kölcsönök állományának tartós zsugorodása. Februárban egy év alatt a gépjárművásárlási hitelek állománya 22,-kal zuhant, a személyi kölcsönöké, az áruvásárlási és egyéb hiteleké, valamint szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 1,, közötti ütemben csökkent, ugyanakkor a lakáskölcsönök esetében 1,-os növekedés ment végbe. Az év végi költekezést követően februárban az alacsony betéti kamatok ellenére elsősorban a bankbetétek felé fordult a lakosság a megtakarításaival (4-6. ábra). - - - 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 3. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1 - - -1 1 - - - - 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül Nettó reálbérek* 4. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 1 - - - - 1-1 -2-3 -4-1 -1-2 -3-4 - 6 4 2-2 -4 6 4 2-2 -4-6 -7-8 Forrás: GKI, MFB 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom -6-7 -8-6 -8 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) 213.1-6 -8 Devizahitel tranzakciók (bal t.). ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 2 17 1 12 1 7 2 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek 2 17 1 12 1 7 2 4 3 2 1-1 -2-3 -4 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) *állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag 213.1 12 1 9 7 6 4 3 1 Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények 21. április
Munkaerőpiac Az előző negyedévek beruházásai 21 elején is kihatnak a hazai munkaerőpiaci folyamatokra A munkanélküliségi ráta 214. december és 21. február között 7,-ot ért el, ami,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 9,2, ill. 4, volt, ami hasonló összevetésben 1,, ill. 1,-os emelkedést jelent. A munkanélküliek száma 12 hónap alatt 23,9 ezer fővel csökkent, míg a foglalkoztatottak létszáma 11, ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta december óta tapasztalt emelkedéséhez hozzájárult egyrészt, hogy januárban és februárban két egymást követő hónapban maradt 3 ezer alatt (23,4, ill. 29, ezer) a bejelentett új álláshelyek száma, amire legutoljára két évvel korábban került sor (1-2. ábra), másrészt a közfoglalkoztatottak száma januárban harmadik egymást követő hónapban zsugorodott éves szinten (3. ábra). Az alkalmazottak létszáma 21 első hónapjában 214. januárhoz képest 2,-kal bővült, a legtöbb ágazatban az előző két év beruházási dinamikája jelentősen befolyásolta a létszámbővülés ütemét (erős volt a kiegészítő, s gyenge a helyettesítő hatás), s a tervek alapján a feldolgozóiparban folytatódhat a foglalkoztatás növekedése a következő hónapokban (4-. ábra). Januárban a bruttó bérek 3,-kal bővültek (év/év), a jelentősebb beruházási aktivitású ágazatokban többnyire gyorsabb volt a keresetek emelkedése (6. ábra). 1 1 1 1 9% ezer fő 2 1-1 -2-3 -4-24 21 18 1 12 9 6 3 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (1-74 éves népesség) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.). ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: hónappal eltolva 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 214.12 21.6 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 6 9% 49% 4 4 7 6 4 3 2 1-1 4 2-2 -4-6 -8-1 ezer fő ezer darab 17 1 12 1 Bruttó bérek dinamikája (21. január, év/év) 7 2 Foglalkoztatás dinamikája (21. január, év/év) 2. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: NFSZ, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 9% Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 6. ábra: Beruházások és az alkalmazásban állók bruttó keresetének* alakulása az egyes ágazatokban 1 7 2-2 - -7 1 Tudományos, műszaki tev. Adminisztráció Szálláshely szolgáltatás Kereskedelem Építőipar Infokomm. Ipar Oktatás Nemzetgazd. Közigazgatás, - Ingatlanügyletek Szállítás, raktározás Pénzügy Villamosenergia összesen szürke terület: kiegészítő hatás Agrárium védelem - Bányászat Humán eg.ügy, szoc. ellátás - 4. ábra: Beruházások és a foglalkoztatás alakulása az egyes ágazatokban fehér terület: helyettesítő hatás Víz- és szennyvíz gazd. - -2-1 1 2 3 4 Beruházások dinamikája (213-214 évek átlaga) * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér -2-1 1 2 3 4 Beruházások dinamikája (213-214 évek átlaga) 6 21. április
Infláció Csökkenő nyersanyagárak világszerte, enyhülő deflációs nyomás Magyarországon A Brent-típusú olajár márciusban az -6 dollár/hordó sávban mozgott, a februári korrekció átmenetinek bizonyult. Havi szinten 12,-ot csökkent az energiahordozó ára, s az élelmiszerek, nyersanyagok ára is lefelé tartott a világpiacon márciusban (1. ábra). Magyarországon februárban az ipari termelői árak 3,-kal süllyedtek (év/év), ezen belül az export értékesítési árak 2,- kal, a belföldi értékesítési árak 4,-kal mérséklődtek (2. ábra). Februárban éves szinten 1,-kal csökkentek a fogyasztói árak, azonban havi szinten fél éves csökkenő trendet megtörve,-os volt az emelkedés mértéke. A deflációs nyomás fokozatos enyhülését jelzi ezenkívül, hogy egyrészt a 12 havi maginflációs ráta,8-ról 1,-ra nőtt az év első két hónapjában, másrészt a középtávú inflációs folyamatokat megragadni képes ritkán változó árú termékek 12 havi árindexe a januári 1,9%-ról februárra 2,-ra emelkedett (3-4. ábra). Az éves szinten csökkenő fogyasztó árak mögött változatlanul az üzemanyagok, az élelmiszerek és a szabályozott árú cikkek süllyedő ára állt. A havi szintű emelkedést az élelmiszerek, a szeszes italok és dohánytermékek, a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek gyorsuló ütemű drágulása okozta (-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon 2 47 4 42 4 37 3 32 Forrás: Reuters, MFB 213.1 213.2 213.3 213.4 213. 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214. 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 21.2 21.3 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 12 11 1 9 8 7 6 4 $/hordó - - - - -1-1 -1 214.2 214.3 214. 214.6 214.8 214.9 214.11 214.12 21.2 Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, 1,, Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja, - - 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.). ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (21. február, hó/hó) - - - - - - Szeszes italok, dohányáruk Élelmiszerek Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés Egyéb cikkek, üzemanyagok -, -2, 2, 1,,, 212.1 212.4 212.7 212.1 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak 213.1 213.4 213.7 213.1 Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Ruházkodási cikkek -4, Összesen -4, -3, -2, -1,,, 1, 2, 3, 7 21. április
Vállalati forráskereslet A csökkenő hitelkamatok kedvezően hatnak a hitelezési folyamatokra 21. februárban a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya forintban számolva mind havi, mind éves szinten 1,-kal csökkent. Euróban kalkulált adatok alapján ugyanakkor az év első két hónapjában is bővülés következett be (január: +,, február: +1, év/év), amire utoljára öt évvel korábban került sor, s ezáltal sikerült régiós sereghajtó pozícióból előbbre törni. A tranzakciók alapján a forinthitel kihelyezések tizenharmadik egymást követő hónapban haladták meg törlesztések öszszegét februárban (+38,7 ), míg devizában ismét nettó törlesztő volt a vállalati szektor (-6, ) (1-3. ábra). Az évnél hosszabb futamidejű vállalati forint kölcsönök átlagkamata a jegybanki alapkamathoz közeledve újabb történelmi mélypontra, a 21. januári 4,2-ról 4,1-ra mérséklődött februárra, ami a hasonló futamidejű euróhitelek felett rekord alacsony, 19 bázispontos marzsot jelent, míg az NHP 2,-os kamatplafonjához képest 16 bázispontos felárnak felel meg (4. ábra). A hitelkamatok süllyedése illeszkedik a régiós trendbe, továbbá egyre közelebb kerülnek Magyarországon a kamatkondíciók a fejlesztési hitel felvételét tervező vállalatok igényeihez (-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 9 8 7 6 4 3 2 1 26.1 27.1 28.1 29.1 Nem pénzügyi vállalatok Háztartások 21.1 211.1 9 8 7 212.1 213.1 6 4 3 2 1 Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok 2 1 1 - -1-1 * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 2 1 1 - -1-1 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 4 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 1 1 1 1 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12. ábra: Minimum éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 4 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 1 1 1 4. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 * 3 hónapos bankközi kamatok - 1,1-1, 1,1-2,1-2, 2,1-3,1-3, 3,1-4,1-4, 4,1 -,1 -,,1 - felett,, Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva 2, 3, 3, 2, 4, 9, 13, 16,9% 19, BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. éves Forinthitel - 1- éves Magyarországi euróhitel - min. éves Magyarországi euróhitel -1- éves 6. ábra: A 214. ősz és 21. ősz között beruházási hitel felvételét tervező magyarországi vállalatok összetétele a maximális ügyleti kamatlábra vonatkozó válaszok alapján Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 214. ősz 2, 1 1 2 2 3 8 21. április
Árfolyamok Az euró gyengülése nyomán 3 HUF/EUR alá süllyedt és 14 hónapos szintre erősödött a forint árfolyam Márciusban felgyorsult az euró leértékelődése az Európai Központi Bank eszközvásárlásainak elindulásával, az amerikai dollárral szemben 4,2, a svájci frankkal szemben 1,9%-ot veszített értékéből a közös európai deviza (1. ábra). A korábbi hónapokhoz képest viszonylag élénk volt a globális kockázatvállalási kedv márciusban, ami kedvezett a feltörekvő devizáknak (2. ábra). Az euróval szemben a román lej,7, a forint 1,2, a lengyel zloty 1,-os ütemben értékelődött fel, míg a régiós menedékdeviza szerepet betöltő cseh korona,-ot gyengült. A hazai fizetőeszköz amely 14 hónapos szintre erősödött a közös európai devizával szemben a hónapban az euró általános értékvesztése nyomán 3,2, ill.,-ot gyengült a dollár, ill. a frank ellenében (hónap végi árfolyamok: 299,4 HUF/EUR, 278,3 HUF/USD, 286,2 HUF/CHF) (3-4. ábra). A csökkenő fogyasztói árak nyomán a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa márciusban újraindította a kamatcsökkentési ciklust és 2,1-ról 1,9-ra csökkentette az irányadó kamat szintjét, emellett -ról 2- közötti sávra szélesítette ki az inflációs célt. Utóbbi megnövelte a jegybank mozgásterét, s felerősítette a további kamatcsökkentési várakozásokat a piacon (-6. ábra). 1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 1, 1,4 1,3 árfolyamküszöb feladása 1, 1,4 1,3 32 32 31 Forrás: CBOE, ECB, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése 3 3 2 1,2 1,2 31 2 pont 1,1 1,,9 21.1 euró gyengülés 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 árfolyamküszöb bevezetése (1,2 CHF/EUR) USD/EUR CHF/EUR 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 1,1 1,,9 3 3 29 214.2 214.3 HUF/EUR (bal t.) 214. 214.6 214.8 214.9 VIX-index (jobb t.) 214.11 214.12 21.2 21.3 1 1 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1 1 * 21.2.27. = 1 euróval szembeni árfolyamerősödés 1 1 33 33 32 32 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 32 31 3 29 1 1 31 31 28 27 3 26 99% 9 21.2.27 Forrás: ECB, MFB 21.3.6 21.3.13 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 21.3.2 21.3.27 99% 9 3 29 29 28 28 214.2 214.3 214. 214.6 214.8 214.9 214.11 Forrás: ECB, MFB 214.12 21.2 21.3 2 24 23 22 21. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 6. ábra: Adott napi spot, valamint 1 és 2 éves forward HUF/EUR árfolyam 32 32 31 31 3 3 29 29 28 28 27 27 26 Forrás: ECB, MNB, MFB 1.212 4.212 7.212 1.212 1.213 4.213 7.213 1.213 1.214 4.214 7.214 1.214 1.21 4.21 7.21 1.21 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 21.3.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 21.2.27-én (jobb t.) Kamatvárakozások.3-án (jobb t.) 7, 7, 6, 6,,, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján HUF/EUR árfolyam 33 33 32 32 31 31 3 3 29 214.2 214.3 214. 214.6 214.8 214.9 HUF/EUR spot árfolyam HUF/EUR forward árfolyam (1 éves) HUF/EUR forward árfolyam (2 éves) 214.11 214.12 21.2 Forrás: Reuters, MFB 21.3 9 21. április
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az idei büdzsé első két havi viszonylag kedvező egyenlege a megfogott kiadásokból eredt 21. első két hónapjában a központi költségvetés hiánya 379,8 milliárd forintot, az éves cél 4,9%-át érte le, míg egy évvel korábban 82,1 milliárd forint volt a deficit, amely a tavalyi évi hiány 69,-át jelentette. A 214. januári-februárinál kedvezőbb idei szaldó elsődleges oka a kiadások relatíve visszafogott alakulása volt: a tavalyi első kéthavi kifizetéseknél 18,3 milliárd forinttal kisebb, 1878,6 milliárd volt a kiadások összege, miközben a bevételek 17, milliárd forinttal emelkedtek. A büdzsé első két havi számai és a magyar gazdaság idén várható további bővülése alapján nem fenyegeti veszély a Kormány 2,-os GDP-arányos államháztartási hiány tervét 21-ben (1-2. ábra, 1. táblázat). 21 harmadik hónapjában a 3 hónapos diszkontkincstárjegy referenciahozam 1,8-ról 1,-ra süllyedt (-8 bázispont), az, ill. 1 éves másodpiaci kötvényhozam pedig 13, ill. 37 bázisponttal 2,6, ill. 3,2-ra emelkedett, így meredekebbé vált a hozamgörbe. A térségben a 1 éves kötvények közül a relatíve biztonságosabbnak tartott papírok iránt volt nagyobb érdeklődés márciusban: a 1 éves cseh állampapírok másodpiaci hozama,6-ról,4-ra olvadt, míg a lengyel és a román hozam 16, ill. 4 bázisponttal 2,33, ill. 3,2-ra emelkedett (3-4. ábra). 1 1 - -1-1 -2-2 17 1 12 1 7 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és február között (milliárd forint) -261, -262, -336, -3,3-319,3-41,1-82,1-379,8 136,2 133,6 8,2 483,7 22,3 43,8 44,9 391, 373,8 31,8 18, 119,2 13,4 11,1 149,4 18,3 63, 94,2 623,8 64,2 289,1 31,3 36,4 324,7 181,4 23,4 281,1 3,8 378, 367,8 33,4 29,8-137,4-148,2-1,1-174,6-18, -22,4-212, -223, -29,3-274,4-36,4-274,2-336,9-288,4-23,7-361,9-242, -449, -44, -497, -328,2-36,4-296,4-37,1-68,3-62, -67, -864,9-748,9-889,3-1 77,6-1 94, -117, -18, -16, -18, -138,3-133,9-114,9-11,7 28 29 21 211 212 213 214 21 Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 28 29 21 211 212 213 214 21 17 1 12 1 7 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 214 21 teljesítés (előzetes) I-II. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-II. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 8,9 1 481,8 12, 1 89,7 1 498,8 13, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 3,1 149,4 11, 1 36, 18,3 12, Társasági adó 394,8,1 14, 341,4 4, 16, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 11,7 12,4 8, 16, 13,8 8, 2,9,1, 24,8 1,7,9% 4 33,9 623,8 14, 4 396,7 64,2 14,9% 3 3,6 428, 14, 3 172,4 44,6 14, Jövedéki adó 918,9 124,9 13, 913, 13,2 14, Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 2,1 18, 26,2 4,9 22, Lakosság befizetései 1 73,8 36,4 17, 1 86,6 324,7 18, Személyi jövedelemadó 1 89,1 287, 18, 1 639,7 33,4 18, 2 2 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 3 124, 2,2 16, 3 24,6 7,9 16, -2 Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII -2 Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 1 97,1 33,6 17, 1 91,8 328,9 17, 6, 6,,, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat 214.2 214.3 214. 214.6 214.8 214.9 Forrás: ÁKK, MNB, MFB 214.11 214.12 21.2 21.3 6, 6,,, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos éves 1 éves Jegybanki alapkamat 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB 214.2 214.3 214. 214.6 globális kockázatvállalási kedv erősödése 214.8 214.9 214.11 214.12 21.2 21.3 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 pont 1 21. április