Fenntarthatósági Jelentés

2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT

CSOPORT

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004

Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A társaságcsoport irányítása és jövõképe A társaságcsoport tevékenysége Villamosenergia-termelés, hõszolgáltatás Villamosenergia-kereskedelem Átviteli hálózat a villamos energia szállítása Mérnökszolgálat az MVM Csoportban Gazdasági eredmények Környezetvédelmi ráfordítások A villamos energia és a környezet Primerenergia-hordozók Az erõmûvek környezeti hatásai Hagyományos környezeti hatások Nukleáris környezetvédelem Az átviteli hálózat környezeti hatásai Irányítási rendszerek Emberi erõforrások Környezetvédelmi, társadalmi szerepvállalás Minõsítõ levél 3 4 6 10 10 11 12 14 15 19 20 20 21 21 26 32 38 43 46 48 2

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Köszöntõ Tisztelt Olvasó! Immár hatodik alkalommal adjuk kezébe az MVM Csoport környezetvédelmi tevékenységérõl készült beszámolóját. Másodízben számolunk be fenntarthatósági jelentésben a fentieken túlmenõen gazdasági eredményeinkrõl és a csoport társaságaiért dolgozó munkatársaink szociális biztonságával, valamint társadalmi felelõsségvállalásunkkal kapcsolatos erõfeszítéseinkrõl. Munkánkat a hosszútávon eredményes, a társaságcsoport növekedését megalapozó és segítõ gazdasági tevékenység, az üzletfeleinkkel való kölcsönös elõnyökön alapuló együttmûködés, a természeti erõforrások kíméletes, takarékos és hatékony használata vezérli. Ezt a felelõsségünket vállalatcsoportunk felsõvezetõi és beosztott dolgozói egyaránt átérzik. Az Európai Unió tagjaként iparágunk hagyományaira támaszkodva és eddigi kiemelkedõ eredményeire joggal büszkén az MVM Csoport arra törekszik, hogy megfeleljen a fenntartható fejlõdés követelményeinek. A villamos energia termelése, szállítása és felhasználása során a környezetet jóllehet különbözõ mértékben óhatatlanul terheljük. Ugyanakkor környezeti és minõségügyi politikánk szellemében és a gyorsan változó jogszabályi környezethez is alkalmazkodva min- dent megteszünk azért, hogy üzleti érdekeink és a környezet védelmének képviselete között húzódó ellentmondást feloldjuk és összhangjukat megteremtsük. E mellett dolgozóink számára olyan munkakörülményeket és aktív pihenési feltételeket teremtünk, amelyek teljesítményük javításához is hozzájárulnak. Munkatársaink szociális ellátottsága kiemelkedõ, az érdekképviseleti szervezetekkel kialakított kapcsolataink példamutatóak. A társaságcsoport környezeti elkötelezettségét a Magyar Villamos Mûvek Rt., a Paksi Atomerõmû Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt. és az ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft. ISO 14001 szabvány szerinti nemzetközi tanúsítása is igazolja. Jelentésünkben tevékenységünket, eredményeinket igyekeztünk számadatok és az idõbeli fejlõdés tükrében is bemutatni. A közölt információk, adatok megbízhatóságát független felülvizsgáló szervezet igazolta. Mindemellett szívesen várjuk minden olvasónknak a jelentéssel kapcsolatos bármely jobbító észrevételét. A fenti gondolatok jegyében ajánlom megtisztelõ figyelmükbe az MVM Csoport 2004. évi Fenntarthatósági Jelentését. DR. KOCSIS ISTVÁN vezérigazgató 3

A társaságcsoport Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és a rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat integrálták, és az új társaságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos Mûvek Rt. (MVM Rt.) irányította. Az 1995-ben végrehajtott privatizáció során külföldi, illetve magántulajdonba került az összes áramszolgáltató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül állami tulajdonban maradt az MVM Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az MVM Rt. 100%-os tulajdonában lévõ MVM Partner Rt.-vel és a Tatabánya Erõmû Kft.-vel e cégek alkotják jelenleg is az MVM Rt. teljes körûen konszolidált leányvállalatainak együttesét. Az MVM portfoliója ezen túlmenõen 13 társult vállalkozást foglal magába, melyek közül legjelentõsebbek a Dunamenti Erõmû Rt. és a Mátrai Erõmû Rt., továbbá a konszolidáció szempontjából társultként kezelt ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft. A magyar villamos energetika egyetlen nemzeti tulajdonú cégcsoportja meghatározó szereplõje Magyarország villamosenergia-iparának. Tevékenysége kiterjed a villamos energia termelésére, közüzemi és versenypiaci kereskedelmére, az átviteli hálózat üzemeltetésére, fejlesztésére és az energiarendszer biztonságos mûködését garantáló tartalék erõmûvi kapacitások (gázturbinás erõmûvek) üzemeltetésére, távhõellátásra, mérnökirodai és logisztikai szolgáltatásokra. A társaságcsoport aktív résztvevõje a nemzetközi árampiacnak, és társult tagja a nyugat-európai villamosenergia-rendszernek, az UCTE-nek (Union for the Coordination of Transmission of Electricity). Feladatát a Villamos Energia Törvény (VET), a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedélyek, szabályzatok és a kapcsolódó jogszabályok alapján látja el. A társaságcsoport anyavállalata, a Magyar Villamos Mûvek Rt. (MVM Rt.) Magyarország egyik vezetõ energetikai nagyvállalata. Kiemelkedõ feladata a villamos energia közüzemi nagykereskedelme, forgalma a teljes hazai áram-nagykereskedelem mintegy háromnegyedét teszi ki. Az MVM Rt.-nek döntõ szerepe van abban, hogy a részlegesen liberalizált magyarországi árampiacon a közüzemi ellátás a megszokott magas színvonalon, nagy megbízhatósággal történjen. Az MVM Rt. ugyanakkor mindent megtesz a további piacnyitás sikeréért, jelentõsen hozzájárul a versenyalapú hazai áramellátás eredményes mûködéséhez is. Az MVM Rt. villamosenergia-átviteli tevékenysége a hazai áramellátás másik kulcstényezõje. A társaság a hazai erõmûvek által termelt, valamint az importforrásokból származó villamos energiát a tulajdonában lévõ nagyfeszültségû hálózaton továbbítja, és juttatja el a közvetlen fogyasztói értékesítést végzõ területi szolgáltatókhoz. Ennek során elsõdleges szempont, hogy a piaci szereplõk egyenlõ feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az MVM Rt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévõ villamos hálózatot, hogy az folyamatosan garantálja a kiváló minõségû hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések révén pedig messzemenõen megfeleljen a bõvülõ áramkereskedelem igényeinek, a hazai átviteli hálózat a mindinkább egységesülõ európai árampiac jelentõs infrastrukturális tényezõje legyen. A társaság integrált minõség- és környezetirányítási rendszer keretében mûködik, amely áthatja a társaság valamennyi folyamatát és tevékenységét. Az MVM Rt. a minõség és a környezet iránti elkötelezettségét az ISO 9001, és 2001-ben az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével is kifejezte. Törekvései eredményességét IQ-Net nemzetközi tanúsítványok is igazolják. 4

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Magyarország atomerõmûvét a Paksi Atomerõmû Rt. (PA Rt.) üzemelteti. A Paksi Atomerõmû a kezdetektõl fogva kiemelt biztonsággal és megbízható stabilitással áll Magyarország fogyasztóinak rendelkezésére. A hazai villamosenergia-termelésben meghatározó szerepet tölt be, annak mintegy 40%-át adja, 2004-ben az erõmû négy blokkja összesen 11 915 GWh villamos energiát termelt. A Paksi Atomerõmû 2002-ben kapta meg az ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszerének tanúsítását. A környezetirányítási rendszer szabvány szerinti mûködését a 2003. novemberi felülvizsgálati audit is igazolta. A Vértesi Erõmû Rt. (VÉ Rt.) integrált bánya-erõmû társaságként 373,4 MW összes beépített villamos teljesítményû erõmûegységekkel és az ehhez szükséges energetikai barnaszenet termelõ mélymûvelésû bányákkal rendelkezett. A VÉ Rt. bányái adják a hazai barnaszéntermelés döntõ részét, jelentõsen függetlenítve az energiatermelést a világpiaci hatásoktól. A társaságnak 2004 õszéig három erõmûve volt: Oroszlányban, Bánhidán és Tatabányán. A hazai villamosenergia-igény közel 6%-át kielégítõ termelés mellett az erõmûvi telephelyek kapcsolt villamosenergia-termelés mellett ellátták Tatabánya, Oroszlány és Bokod távhõszolgáltatási igényét is. 2004. szeptemberétõl a tatabányai erõmûvet az újonnan alakult Tatabánya Erõmû Kft. üzemelteti. Az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. mint versenypiaci kereskedõ és szolgáltató feladata a közvetlen fogyasztói értékesítés, melynek keretében komplex szolgáltatási csomagokat is kínál. Emellett villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez különféle piacokon. Az MVM Adwest Marketing GmbH az MVM Rt. bécsi székhelyû leányvállalata. Fõ tevékenysége a villamosenergia-kereskedelem, mûködési területe Ausztria és a rajta keresztül elérhetõ versenypiacok. Az MVM Csoport fontos tagja a mérnökirodai szolgáltatásokat végzõ ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft. (ERBE Kft.) és a központi logisztikai, valamint mérnökirodai feladatokat ellátó Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (VILLKESZ Kft.) is. Az MVM Csoport tulajdonosi szerkezete A Tatabánya Erõmû Kft. az MVM Rt. csaknem 100%-os tulajdonában van (a helyi Önkormányzat 1 részvényt birtokol). Az erõmû Tatabánya város több mint 22 ezer távfûtéses lakásának és számos közintézményének hõforrása, amely a hõtermeléssel kapcsoltan villamos energiát is termel. A 2004-ben végrehajtott 5,9 Mrd Ft értékû korszerûsítést követõen 180,5 MW hõ- és 49,7 MW villamos teljesítménnyel rendelkezik. A Gázturbinás Erõmûveket Üzemeltetõ és Karbantartó Kft. (GTER Kft.) feladata az MVM Rt. tulajdonában lévõ Litéri, Lõrinci és Sajószögedi gázturbinás (GT) tartalék erõmûvek berendezéseinek kezelése és üzemfelügyelete. A Miskolci Fûtõerõmû Kft. (MIFÜ Kft.) három telephelyen (Tatár utca, Bulgárföld, Diósgyõr) üzemelteti az MVM Rt. tulajdonában lévõ hõ- és villamos energiát kapcsoltan termelõ gázmotoros erõmûveket. Jelentésünkben törekedtünk a vállalatcsoport gazdasági, környezetvédelmi és szociális fenntarthatósági jellemzõit egységes keretben bemutatni. A termelési, környezeti jellemzõket az energia életciklusához igazodva ismertetjük, kezdve a primerenergia-termelés (szénbányászat) kiemelt adataival, a villamosenergia- és hõtermelés, valamint az energiaátvitel jellemzõivel, a szükséges részletességgel elemezve a környezeti hatásokat. Az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) az MVM Rt. tulajdonában lévõ átviteli hálózat távvezetékeinek és alállomásainak létesítõje, üzemeltetõje és karbantartója, valamint a hálózati felújítások, fejlesztések, beruházások fõ kivitelezõje. Mûködési területe az egész országra kiterjed. A 2004. évi fenntarthatósági jelentés az egyes társaságok jelentõsen eltérõ sajátságait figyelembe véve az elõzõ évekhez képest részletesebb, átfogó tájékoztatást kíván adni a társaságcsoport eredményeirõl, bemutatva a továbblépés lehetõségeit is. 5

A társaságcsoport irányítása és jövõképe A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként mint alapvetõ értéket elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentõségét. Tevékenységének minden területén termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. A fenti idézet a korábbi, hasonló jelentéseink környezetpolitikánkat bemutató fejezetébõl való. Az abban foglaltak változatlanul érvényesek, jóllehet, már az MVM Rt. központja is integrált társaságirányítási rendszer szerint mûködik, amelyben a hatékonyság, a jövedelmezõség, a környezet, a minõségügy, a biztonság, a kockázatkezelés szempontjai egymással egységben érvényesülnek. A csoport egyes társaságai hasonlóképpen az egymástól eltérõ tevékenységi körüktõl, értékeiktõl függõen mindenkor a csoport stratégiai célkitûzései teljesítését szolgálják. A társaságcsoport fenntarthatósági jelentésében nincs lehetõségünk arra, hogy az egyes politikákat, stratégiai célokat teljes körûen ismertessük, de néhány fontos szempontot bemutatunk, amelyek jövõnk szempontjából meghatározóak. Az elmúlt évek folyamán számos változás történt a hazai és az Európai Uniós jogrendben. A villamosenergia-ipart érintõ változások legfontosabbika a liberalizáció, a piacnyitás, amely mint közismert zökkenõmentesnek semmiképp nem nevezhetõ. Az új irányelvek és jogszabályok új, egyelõre nem minden részletében tisztázott modell alapján való mûködést igényelnek. Ennek kialakítása szinte egy idõben történik azon jogszabályi, regulációs változásokkal, amelyek az uniós joganyag átvételét, a hazai viszonyokhoz való alkalmazását teszik szükségessé. Módosul a villamosenergia-törvény, mind rövidebb idõközönként változnak a rendeletek. Ennek fõ oka a rendszer, a verseny piac újdonságában, az ezzel kapcsolatos tapasztalatok hiányában rejlik. Szerencsénkre a kezdetek kezdetén elkövetett kisebb-nagyobb hibák, hiányosságok, üzemzavarok bennünket elkerültek. Lehetõségünk van azonban ezekbõl is tanulva új szabályokat alkotni, új folyamatokat, kapcsolatrendszereket kialakítani. E mellett természetesen alapvetõ a magyar villamosenergia-rendszer mûködõképessége, a fogyasztók biztonságos ellátása, ami mindeddig a társaságcsoport munkatársainak is köszönhetõen sikeresnek bizonyult. 6

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 A piac formálódik, alakul, változik, tökéletesedik, de stabilnak még aligha nevezhetõ. A piaci szereplõk döntéseire sokkal inkább a lassan, fontolva haladás jellemzõ, mint a forradalmian új változtatások végrehajtása. Az MVM Csoport is alkalmazkodik az új helyzethez, a korábbiaktól eltérõ viszonyokhoz, és egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy csakis a fogyasztóközpontú stratégiák valósíthatók meg. 2003. január elsején indulhatott a versenypiaci kereskedelem és a piac átláthatósága egyre nagyobb. 2007. júliusától már minden fogyasztó szabadon választhatja meg, kitõl vásárol villamos energiát. A piaci szerplõk a villamos energiával egyre inkább mint árucikkel kereskednek. Mindazonáltal az ellátást a szolgáltatási jellegzetességek uralják. A villamos energia (jelentõs, kereskedelmi mennyiségben) nem tárolható, más szolgáltatással (bár hasonlóak mindig találhatók) nem helyettesíthetõ és mai életünkben nem is nélkülözhetõ. Ezen egyedi sajátosságok figyelembe vételével alakulnak az új szabályok, az új mûködési modellek, ennek megfelelni akarván mûködnek a kisebb-nagyobb villamos társaságok. Ez utóbbiak méltó versenytársa kíván lenni az MVM Csoport, a hazai villamosenergia-rendszer egyik legjelentõsebb szereplõje. A villamosenergia-rendszerek egyes ágazataiban a monopóliumok szükségszerûen fennmaradnak. A villany szállítása tekintetében teljesen célszerûtlen és legfõképpen gazdaságtalan lenne versenyt hirdetni. Azokban az ellátási szegmensekben azonban, ahol ez a fogyasztók érdekét szolgálja, indokolt a piac szabaddá tétele. A fokozatosság és az elsõ lépések tapasztalatainak feldolgozása azonban olyan szükségszerûség, amely nem tesz lehetõvé gyors változtatásokat. A kezdeti nehézségek megmutatták, hogy az ellátás biztonsága ebben az ágazatban legalább olyan prioritást kell kapjon, mint a felesleges tartalékok felszámolása. Ennek megfelelõen változtak az uniós szabályok is. A villamosenergia-ellátás biztonságával azonos szinten kezelendõ feladat a környezet biztonsága, az életfeltételek biztosítása, az ökológiai stabilitás megteremtése és fenntartása. Korunk egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés elleni társadalmi teendõk meghatározása, a fontossági sorrendek felállítása. Mindez pedig szorosan összefügg a villamosenergia-termelésével, lévén a hagyományos tüzelésû erõmûvek jelentõs mennyiségû szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe. Amíg azonban az ellátásbiztonságban esetleg bekövetkezõ problémák a fogyasztók tehát elvileg mindenki számára azonnal érzékelhetõek, a környezet igénybevétele, terhelése, némelykor veszélyeztetése, kevésbé vehetõ észre, általában idõben elhúzódóan jelentkezik és a felelõsök megtalálása sem mindig egyszerû feladat. A környezeti erõforrások szûkössége nem minden esetben nyilvánvaló, ezért a hosszú távú fenntarthatóság sokszor csak a társadalom igényeinek az állam által jogszabályokban kifejezésre juttatott elõírásain keresztül tehetõ érzékletessé azok számára, akik feladataik elvégzése során ezeket a forrásokat igénybe veszik. Bár nem mindig mûködik tökéletesen, ha lehetséges, a legjobb megoldás a piac eszközeinek alkalmazása a gazdálkodó szervezetek felelõsségérzetének ébren tartására. Ilyen módszer pl. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme, amely a Kiotói Jegyzõkönyv életbe lépése óta elvben az aláíró országok számára elérhetõ, míg az Európai Unió úttörõ hozzáállásának és a bevezetett rendszernek köszönhetõen a gazdálkodó szervezetek számára gyakorlatilag is hozzáférhetõ 2005-tõl. Ez a mesterségesen elõállított szûkösség amellett, hogy serkenti a mûszaki fejlesztést, társadalmi szinten a legkevésbé költséges megoldást kínálja a résztvevõ szervezetek számára is. 7

A társaságcsoport irányítása és jövõképe Korunk nagy kihívása a hagyományos tüzelõanyagok részbeni helyettesítése oly módon, hogy a fogyasztók villamosenergia-ellátása e semmivel nem helyettesíthetõ szolgáltatás ne szenvedjen csorbát. A megújuló energiaforrások térhódítása immár valóság: Németországban a szélerõmûvek beépített teljesítõképessége meghaladja a 10 000 MW-ot. Ez több, mint hazánk erõmûveinek együttes kapacitása. Miközben az MVM Rt. nem jelentéktelen mennyiségû villamos energiát vásárol biomasszával termelõ erõmûtõl, készül, formálódik az országos megújuló energia felhasználási stratégia. Miután a környezet terhelésének csökkentését szolgáló ráfordítások nem mindenkor a gazdálkodó szervezetek költségeként jelentkeznek (externáliák), a megújuló energiaforrások nagyobb mértékû elterjedéséhez az állami támogatás nem nélkülözhetõ. Ennek Európában is számos változata ismert a kötelezõ átvételtõl, a szabályozott (támogatott) átvételi ártól az ún. zöld bizonyítványok rendszeréig. Magyarországon az elsõként említett eljárást alkalmazzák, de a rendszer még tökéletesítésre és talán akár európai szinten is egységesítésre szorul. Társaságunk jövõbeni befektetési döntéseit a gazdaságosság és a környezet iránti elkötelezettség szempontjai együtt határozzák meg. romániai, a horvátországi és a szlovákiai távvezetékösszeköttetések bõvítése szerepel fõbb terveink között. Itt említjük meg, hogy az MVM Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt., valamint a Nemzeti Park Igazgatóságok között több, mint három éve áll fenn (önkéntes) megállapodás a környezet- és természetbarát távvezeték-üzemeltetéssel és -karbantartással kapcsolatban. A jogszabályok, elõírások betartása mellett ma már elképzelhetetlen a környezet védelme, megõrzése a gazdasági társaságok aktív, önkéntes kezdeményezései, hozzájárulásai nélkül. A társaságcsoport legtöbb vállalata rendelkezik ISO 9001 szabvány szerinti minõségirányítási, és többségük ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerrel is. Ezek alkalmazása és rendszeres továbbfejlesztése által is igazoljuk elkötelezettségünket a fenntarthatóság iránt. Az MVM Csoport legnagyobb villamosenergia-termelõje a Paksi Atomerõmû Rt., amely 40% körüli részarányt képvisel a hazai termelésben. A nukleáris forrásból tiszta, biztonságos és gazdaságos villamos energia állítható elõ. A jövõ legfontosabb feladata az erõmû biztonságának javítása, folyamatos fejlesztése, nemzetközi szinten tartása. Az atomerõmû üzemidejének meghosszabbítása és teljesítõképességének lehetséges növelése a hazai villamosenergia-ellátás biztonságának legfõbb záloga. Az átviteli hálózat fejlesztése és üzemkészségének fenntartása a veszteségek csökkentése mellett az ellátásbiztonságot és a nemzetközi kereskedelmi lehetõségek javítását is szolgálja. A nemrég üzembe helyezett Paks- Pécs 400 kv-os távvezeték, valamint új alállomások létesítése és a régiek korszerûsítése, bõvítése után a Gyõr-Szombathely távvezeték (jelenleg épül) mellett a 8

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az irányítási rendszerek aktív, sõt nem ritkán elõretekintõ (proaktív) alkalmazása is segít abban, hogy az MVM Csoport a teljes piacnyitást követõen is erõs, hosszú távon növekedésre képes, a fogyasztók és a tulajdonosok, de minden más érdekelt fél számára is új értéket teremtõ, a fokozódó versenyben helyt állni képes, megbízható része legyen hazánk társadalmának. Az MVM Csoport jövõjét várakozásaink szerint és erõfeszítéseink eredményeképpen vertikálisan integrált társaságcsoportként képzeljük el, amely a primer energiahordozók kinyerésétõl az azokban rejlõ belsõ energia hatékony villamos energiává alakításán át, a nagy hatásfokú kapcsolt hõ- és villamosenergia-termeléssel, a villamos energia kereskedelmével, nagyfeszültségû átvitelével és a fogyasztókig való eljuttatásával egyaránt foglalkozik. E mellett részt vesz az ellátás biztonságának megvalósításában, és olyan mérnöki, piaci és más szolgáltatásokkal is rendelkezésre áll, amelyek hozzájárulnak a vevõk, a fogyasztók energiatakarékos, környezettudatos mûködéséhez, életviteléhez. Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a társaságirányítási politikánkban megfogalmazott célok teljesítésével a társaság hatékonyan járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és nem utolsósorban jó hírnevének öregbítéséhez. 9

A társaságcsoport tevékenysége Villamosenergia-termelés és hõszolgáltatás Az MVM Csoport erõmûveinek beépített villamos teljesítõképessége 2 686 MW, amely a hazai közcélú erõmûvekének 31,7%-át teszi ki. Az erõmûvek kihasználása (az adott idõszakban megtermelt és a beépített teljesítõképesség figyelembevételével maximálisan megtermelhetõ villamos energia hányada) mindazonáltal jelentõs szórást mutat. Az atomerõmû és a széntüzelésû erõmûvek elsõsorban állandó magas kihasználáson üzemelnek. A gázturbinás tartalék erõmûvek az energiarendszer teljesítményhiányát okozó üzemzavari állapotban, kizárólag rendszerirányítói utasításra lépnek mûködésbe. A gázmotoros erõmûvek hõszolgáltatással egyidejûleg termelnek villamos energiát. Az erõmûvek termelési paraméterei nagymértékben eltérnek egymástól. Míg az atomerõmûben a villamosenergia-termelés a meghatározó (98,5%), a gázmotoros erõmûveknél a kiadott villamos és hõenergia aránya közel azonos (49-51%). A társaságcsoport erõmûveinek hõteljesítménye a tatabányai fûtõerõmû bõvítése és a miskolci gázmotoros erõmûvek üzembelépése után összesen 348 MW th -t tesz ki. Az MVM Csoport összes villamosenergia- és hõtermelése 2004-ben együtt 13 564 GWh-t tett ki. Növekedett a hõtermelés részaránya, amely az elõzõ évi 4%-ról 6,2%-ra változott. A társaságcsoportban elõállított villamos energia elsõsorban a Paksi Atomerõmû 2. blokkja ismételt üzembevételének köszönhetõen 12 726 GWh-ra növekedett az elõzõ évhez képest. Az MVM Csoport erõmûveinek beépített villamosés hõteljesítménye 2004-ben Erõmû Beépített villamos Beépített teljesítõképesség hõteljesítmény MW MWth Paksi Atomerõmû Rt. 1 866 42 1. blokk 467 2. blokk 468 3. blokk 460 3. blokk 471 Gázturbinás erõmûvek 410 0 Litér 120 0 Lõrinci 170 0 Sajószöged 120 0 Vértesi Erõmû Rt. 335 99 Bánhida 100 11 Oroszlány 235 88 Tatabánya Erõmû Kft. 50 181 Gázmotoros erõmûvek 25 26 Tatár utca 20 21 Bulgárföld 1 1 Diósgyõr 4 4 Összesen 2 686 348 10

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport erõmûveinek villamosenergia- és hõtermelése (GWh) 2001 2002 2003 2004 Vértesi Erõmû* Villamos energia 1 968 1 946 1 569 1 406 Hõ 511 500 552 504 Összesen 2 479 2 446 2 121 1 910 MVM GT Erõmûvek Villamos energia 9 5 9 5 Gázmotoros erõmûvek Villamos energia 0 0 0 151 Hõ 0 0 0 158 Összesen 0 0 0 309 Paksi Atomerõmû Villamos energia 14 126 13 953 10 297 11 915 Hõ 181 168 181 176 Összesen 14 307 14 121 10 478 12 091 MVM Csoport összesen Villamos energia 16 614 16 404 12 427 13 477 Hõ 692 668 733 838 Összesen 17 306 17 072 13 160 14 315 * A Tatabánya Erõmû Kft. termelésével együtt Villamosenergia-kereskedelem Az MVM Rt. 2004-ben közvetlenül a hazai erõmûvektõl 25,4 TWh villamos energiát vett át értékesítési céllal. Ez a mennyiség nem tartalmazza az erõmûvekben megtermelt energia azon részét, melyet saját berendezései, bányái mûködtetésére használt fel (önfogyasztás). Az értékesíthetõ mennyiséget növelte az alábbi táblázatban nem szereplõ további hazai erõmûvektõl átvett energia mennyiség (0,2 TWh) és az importált villamos energia (4,4 TWh). Az értékesítés nagy része (27,2 TWh) a közüzemi fogyasztók ellátásáról gondoskodó területi áramszolgáltatók részére történt. Az egyéb belföldi értékesítés fõleg kereskedõk részére 2,0 TWh volt, míg az export 0,5 TWh-t tett ki. Az MVM Rt. kétoldalú szerzõdés alapján a Borsodi Energetikai Kft.-tõl és kisebb mértékben a Mátrai Erõmû Rt.-tõl összesen 258 GWh biomassza üzemanyagból (fa és fahulladék, valamint egyéb melléktermék) termelt villamos energiát vásárolt. Az MVM Partner Rt. 2004-ben is a villamosenergia-piac jelentõs szereplõje volt, amit a fogyasztói szegmensben mintegy 30%-os, a nagykereskedelmi piaci szektorban kb. 35-40%-os részesedés, valamint 2 900 GWh forgalom és közel 25 Mrd Ft árbevétel elérése reprezentál. A hazai erõmûvektõl vásárolt villamos teljesítmény és energia 2004-ben Erõmû Energiaforrás Villamos Villamos teljesítmény (MW) energia (GWh) AES Borsodi Energetikai Kft. szén, biomassza - 316 AES Tisza Erõmû Kft. szénhidrogén 555 1 525 Budapesti Erõmû Rt. szénhidrogén 240 985 Csepel Áramtermelõ Kft. szénhidrogén 339 1 662 Dunamenti Erõmû Rt. Dunamenti F szénhidrogén 1 136 2 187 Dunamenti GT szénhidrogén 166 2 024 Mátrai Erõmû Rt. lignit, biomassza 490 3 764 Paksi Atomerõmû Rt. nukleáris 1 278 11 164 Pannon Power Rt. szén, szénhidrogén 19 360 Tiszavíz Kft. víz - 156 Vértesi Erõmû Rt. Bánhida szén 56 259 Oroszlány szén 82 900 Tatabánya szén+szénhidrogén - 70 Összesen 4 361 25 372 11

A társaságcsoport tevékenysége Átviteli hálózat a villamos energia szállítása Az MVM Rt. meghatározó szerepet játszik Magyarország biztonságos és megbízható villamosenergia-ellátásában. Mint villamosenergia-átviteli engedélyes, tevékenysége a hazai áramellátás egyik kulcstényezõje. A társaság a hazai erõmûvek által termelt, valamint az importforrásokból származó villamos energiát továbbítja a 3 499 km nyomvonal hosszúságú (a távvezetékrendszer tényleges vezeték hossza 4 164 km) nagyfeszültségû hálózatán, és juttatja el a közvetlen fogyasztói értékesítést végzõ szolgáltatókhoz. Elsõdleges szempont, hogy a piaci szereplõk egyenlõ feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az MVM Rt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévõ villamos hálózatot és az ahhoz kapcsolódó berendezéseket, hogy az folyamatosan garantálja a kiváló minõségû hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések révén pedig messzemenõen megfeleljen az áramkereskedelem növekvõ igényeinek, valamint, hogy az átviteli hálózat a mindinkább egységesülõ európai árampiac jelentõs infrastrukturális tényezõje legyen. A 2004. év az átviteli hálózat szempontjából olyan nagy horderejû eredményeket hozott, mint Pécs közelében az új 400 kv-os alállomás, és a mintegy 80 km-es 400 kv-os Paks-Pécs távvezeték üzembe helyezése. Ezzel jelentõsen nõtt Dél-Dunántúl térségének ellátásbiztonsága, valamint megteremtõdött egy újabb nemzetközi összeköttetés létrejöttének lehetõsége is. Ugyancsak meghatározó fordulat volt a másfél évtizede tartó folyamat eredményeként a volt kelet-európai országok, az úgynevezett balkáni országok villamosenergia-rendszereinek kapcsolódása a nyugateurópai villamos hálózathoz a Szeged melletti Sándorfalva 400 kv-os nemzetközi alállomáson keresztül. Megkezdõdött továbbá a Gyõr-Szombathely 400 kv-os távvezeték nyomvonalának biztosítása és az engedélyeztetési eljárás is. A nagyfeszültségû hálózat csatlakozási pontjai az alállomások, amelyek környezetvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemelnek a viszonylag nagy számú, nagy mennyiségû olajjal feltöltött berendezés, készülék miatt. Az alállomásokat és az ott található nagy- és középfeszültségû transzformátorokat mutatják be a következõ táblázatok. 12

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Nagyfeszültségû/nagyfeszültségû transzformátorok az átviteli hálózaton, 2004 Alállomás Feszültség áttétel Tanszformátor- Fázis Transzf. Zárt Nyitott teljesítmény szám száma alap alap kv MVA Albertfalva 220/126/10.5 160 3 2 2 Albertirsa 750/400/15.5 367 1 6 6 Békéscsaba 400/132/18 250 3 2 2 Debrecen 220/126/10.5 160 3 2 2 Detk 220/126/10.5 160 3 2 2 Dunamenti 220/126/10,5 160 3 2 2 Dunaújváros 220/126/10.5 160 3 2 2 Felsõzsolca 400/132/18 250 3 2 2 Göd 400/132/18 250 3 3 3 Gyõr 220/126/10.5 160 3 2 2 Gyõr 400/132/18 250 3 2 2 Hévíz 400/128/30 250 3 2 2 Kisvárda 220/126/10.5 160 3 2 2 Litér 400/132/18 250 3 2 2 Martonvásár 400/220/35 500 3 2 2 Ócsa 220/126/10.5 160 3 2 2 Oroszlány 220/126/10.5 160 3 2 2 Paks* 400/132/18 250 3 2 2 Pécs 400/126/18 250 3 2 2 Sajóivánka 400/231/35 250 3 1 1 Sajószöged 400/231/35 500 3 1 1 Sajószöged 220/126/10.5 160 3 2 2 Sándorfalva 400/132/18 250 3 2 2 Szeged 220/126/10.5 160 3 1 1 Szolnok 220/126/10.5 160 3 2 2 Tiszalök 220/126/10.5 160 3 2 2 Toponár 400/132/18 250 3 2 2 Zugló 220/126/10.5 160 3 3 3 Összesen 59 51 8 * PA Rt. tulajdonában lévõ, általa üzemeltetett alállomás 120 kv/középfeszültségû és középfeszültségû/középfeszültségû transzformátorok, 2004 Alállomás Transzformátorok száma Zárt alap Nyitott alap Debrecen 5 4 1 Felsõzsolca 3 3 0 Szeged 3 0 3 Szolnok 2 2 0 Összesen 13 9 4 13

A társaságcsoport tevékenysége Mérnökszolgálat az MVM Csoportban A mérnökszolgálati társaságok jelentõs mértékben hozzájárulnak az MVM Csoport egyes társaságainak magas színvonalú mûszaki tevékenységéhez és ezen színvonal jövõbeli fenntartásához. Az ERBE ENERGETIKA Kft. energetikai mérnökszolgálati, tervezõi és tanácsadó cég, energetikai létesítmények létrehozását, bõvítését, rekonstrukcióját biztosítja komplex mérnöki szolgáltatásként, budapesti székhelyén kívül a fõbb beruházások helyszínein létesített projektirodákon keresztül. 1996-ban kapta meg az ISO 9001 Minõség-tanúsítványt a tervezés, mérnöki tanácsadás, felügyelet az energetika, környezetvédelem és informatika területén végzett tevékenységekre vonatkozóan, 1999-ben pedig megszerezte az MSZ EN ISO 14001:1996 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítványt is. Az ERBE Kft. környezetvédelemmel összefüggõ kiemelt feladatai közt találhatók a környezeti hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmányok, építési engedélyek környezetvédelmi fejezetének elkészítése, teljeskörû környezetvédelmi felülvizsgálatok, üvegházhatású gáz kibocsátási engedélykérelmek elkészítése, valamint mérnökszolgálat és mûszaki ellenõrzés. A 2004. év legfontosabb projektjei, amelyekben a környezetvédelem nagy szerepet játszott: az MVM Rt. transzformátor alállomásainak környezeti kármentesítése, az MVM Rt. Miskolc, Tatár utcai kombinált ciklusú erõmû fejlesztésének elõkészítõ munkái, részletes környezeti hatásvizsgálat lefolytatása, a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûve kazánrekonstrukció és füstgáz-kéntelenítõ beruházása, a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. Hulladékhasznosító Mû füstgáztisztító és kazánrekonstrukció beruházása, a Pannon Power Rt. Pécsi Hõerõmûve földgázbázisú és biomassza tüzelésû fejlesztésének kivitelezése során a mûszaki ellenõrzés ellátása, az AES Tisza II. Hõerõmû retrofit beruházásához kapcsolódó környezeti kármentesítés elõkészítõ munkái, Tatabányai Erõmû Kft. teljeskörû környezetvédelmi felülvizsgálata az egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez, EMA-POWER Kft. 200 MW e kombinált ciklusú erõmû elõkészítõ munkái, elõzetes környezeti tanulmány összeállítása, részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése, a TVK Erõmû Kft. üvegházhatású gáz kibocsátási engedélykérelmének összeállítása, hõ- és villamos energia kapcsolt termelésére alkalmas gázmotoros projektek elõkészítése (Miskolc, Tatabánya, Budapest: Füredi út). A VILLKESZ Kft. fõ tevékenysége a villamos erõmûvek üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák közül kiemelkedõ az MVM Rt. megrendelésére végzett litéri, sajószögedi, lõrinci gázturbinás erõmûvekben, valamint a Paksi és az Oroszlányi Erõmû megbízásából végzett tevékenység. A karbantartási munkák mellett épület fenntartási és karbantartási, gondnokolási munkák is a tevékenységi körbe tartoznak. 1999 óta a VILLKESZ Kft. megvásárolta és mûködteti az MVM Rt. volt nyomdáját. A Vértesi Erõmû Rt. területén nagy kapacitású mosodát hozott létre és üzleti alapon mûködteti. A Dunamenti Erõmû területén gépi forgácsoló üzemet mûködtet, amely elsõsorban az erõmû igényeit szolgálja ki. A társaság környezetvédelmi (emisszió-) méréseket és erõmûvi hatásfokméréseket is végez mozgó vizsgáló laboratóriumával, amelyet a Nemzeti Akkreditáló Testület tanúsított. A VILLKESZ Kft. mérnökszolgálati fõ tevékenysége a General Electric és Siemens gyártmányú gázturbinák gépészeti karbantartásának szervezése, lebonyolítása az MVM Rt. részére, ezen túlmenõen azonban kiterjed az alábbiakra is: rezgésmérések és diagnosztika, akkreditált mozgó vizsgáló laboratóriummal emiszszió-mérések, emelõgépek telepítése, üzemeltetése, karbantartása, hegesztési technológiák kidolgozása (nukleáris területen is), valamint minõsített hegesztések végzése, névjegyzékben regisztrált felelõs mûszaki vezetõkkel kivitelezési munkák végrehajtása, közbeszerzési ajánlatkérések és ajánlatok elkészítése, külföldrõl érkezõ anyagok, szolgáltatások rendelése, szállítása, szükség esetén külföldi szakértõk foglalkoztatása. 14

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Gazdasági eredmények A társaságcsoport gazdasági tekintetben a konszolidációba teljes körûen bevont, a közös vezetésû, a társult és egyéb részesedési viszonyú vállalkozások együttese. igénybe vett kedvezõ árú import, a veszteséget pedig növelte a kötelezõ villamosenergia-átvétel növekvõ mértéke. A társaságcsoportot 2004. 12. 31-én a tulajdoni jogokat tekintve 1 anya, 13 leány, 1 közös vezetésû, 7 társult és 6 egyéb részesedési viszonyú vállalkozás azaz összesen 28 társaság alkotta. A 2004. évi teljes konszolidációs kör az anyavállalaton kívül a Vértesi Erõmû Rt.-t, a Paksi Atomerõmû Rt.-t, az Országos Villamostávvezeték Rt.-t, az MVM Rt. 2002-ben létrehozott 100%-os leányvállalatát, az MVM Partner Rt.-t, valamint a Tatabánya Erõmû Kft.-t foglalta magában. A konszolidáció során figyelembe vesszük, kiszûrjük a társaságok egymás közötti ügyleteinek hatását. A társaságcsoport pozícióját elsõsorban az anyavállalat MVM Rt. gazdasági helyzete határozza meg. Az MVM Rt. 2004-ben, a tárgyidõszakban eredményes évet zárt, hiszen évek óta elõször újra mérleg szerinti nyereséget ért el, sõt év közben annak terhére már közel 3 Mrd Ft osztalékelõleget is kifizetett a tulajdonosok részére. Az eredmény elérésében az egyes tevékenységek különbözõ szerepet játszottak. Elsõ helyen kell említeni, hogy a villamos energia közüzemi nagykereskedelem üzemi/üzleti eredménye továbbra is veszteséges volt, 5,4 Mrd Ft értékben, mert az eladási árak még mindig nem fedezték a ráfordításokat. Az üzletágon keletkezõ veszteséget csökkentette a negatív árrésbõl eredõen a csökkenõ közüzemi fogyasztáshoz igazodó csökkenõ értékesítési volumen, a paksi II. blokk második féléves termelésbe állásáig A közüzemi nagykereskedelem veszteségét nemcsak ellentételezte, hanem jelentõs adózás elõtti eredményt biztosított társasági szinten az átviteli engedélyes tevékenység (4,4 Mrd Ft), és a kapott osztalékok következtében az ún. egyéb tevékenység (7,8 Mrd Ft). A társaság a biztonságos energiaellátás követelményeinek messzemenõleg megfelelt, s bár finanszírozási gondjai jórészt megmaradtak, összességében a bázishoz viszonyítva pozíciója javult. A költséggazdálkodás terén elért eredmények növelték a mûködés hatékonyságát. A társaságcsoport második legjelentõsebb tagja, a PA Rt. is sikeresnek nevezhetõ évet zárt, annak ellenére, hogy mérleg szerinti eredménye 4,7 Mrd Ft veszteség. Ezzel ugyanis teljesítette éves üzleti tervének egyik alapvetõ célkitûzését úgy, hogy a tárgyidõszak jelentõs részében még nem üzemelhetett a II. számú blokk. Az ebbõl származó bevételkiesést elsõsorban szigorú költséggazdálkodással ellentételezte. A bázishoz viszonyított veszteségszint-csökkentés is jelentõs mértékû (mintegy 2 Mrd Ft). A társaság finanszírozási problémáit önállóan oldotta meg, és a II. blokk második félévi termelésbe állításával remélhetõleg túljutott eddigi legnehezebb idõszakán. 15

Gazdasági eredmények A Vértes Erõmû Rt. a sorban következõ jelentõs cég tárgyidõszaki eredménye szintén negatív, de a körülményeket tekintve ez is sikernek tekinthetõ. A társaság évek óta megoldatlan mûködési problémáit kezelni látszó privatizációs kísérlet a tárgyidõszak elsõ hónapjaiban meghiúsult, majd ezt követõen gyakorlatilag válságmenedzselés folyt a társaságnál. A bázishoz viszonyított alacsonyabb villamos energia átvételi árak, a Bánhidai Erõmû és a Mányi Bánya bezárása, a Tataszén Kft. mûködésének megszüntetése, az Oroszlányi Erõmû retrofit beruházásának folytatása olyan feladatokat jelentett, amelyek 7,2 Mrd Ft tervezett mérleg szerinti veszteség esetén voltak teljesíthetõk. A kényszerû intézkedésekkel ezt a szintet sikerült 3,1 Mrd Ft mérleg szerinti veszteségre csökkenteni úgy, hogy a társaság egész évben finanszírozható maradt, s lépéseket tett a 2014. utánra tervezett támogatás nélküli mûködés irányába is. Az Ovit Rt. eredményének alakulását pozitívan befolyásolta az anyavállalaton kívüli piaci szegmensek, mint pl. az erõmûvi és az áramszolgáltató társaságoktól elnyert megrendelések volumenének és részarányának növekedése. Mindezek figyelembe vételével a társaság jó évet zárt, adózott eredménye a bázisértéket több mint 14%-kal haladja meg (369 M Ft). A társaságok mûködésének finanszírozhatósága kisebb-nagyobb problémákkal ugyan, de megoldódott. A paksi II. blokk újraindítása mellett folytatódott valamennyi, a jövõ szempontjából fontos beruházás, az üzletpolitikai célkitûzések teljesültek, a sokszor kényszer szülte költséggazdálkodást szigorító intézkedések növelték a hatékonyságot. A nehéz gazdasági körülmények között is kielégítõ eredmények mellett a társaságok eleget tettek a mûködési engedélyükben meghatározott feladataiknak. Valamennyi villamosenergiát-termelõ tõkeérdekeltség középtávú szerzõdésekkel vagy saját kapacitásokkal biztosította a szükséges energiahordozókat, üzemanyagokat. A hazai és nemzetközi kereskedelemhez, a szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez nélkülözhetetlen szállító kapacitás megfelelõ üzembiztonsággal állt rendelkezésre. A következõ táblázatok az Éves Beszámolónak megfelelõen számszerûen mutatják be a társaságcsoportra vonatkozó összevont (konszolidált) gazdasági eredményeket. Az eredmény kimutatás és a mérleg fõbb adatait társaságonként is megadjuk. A társaságcsoporton belül a jelentõs társaságok közül az MVM Partner Rt. mûködése is egyértelmûen sikeresnek nevezhetõ. A bázisidõszakban megszerzett szabadkereskedelmi pozícióját megszilárdította, sõt, új fogyasztók megszerzésével tovább erõsítette. Adózott eredménye lényegében bázisszintû (1,5 Mrd Ft), amely az anyavállalat részére is jelentõs osztalékot biztosított. A teljes körû konszolidációba bevont legújabb társaság a Tatabánya Erõmû Kft., amely az MVM Rt. közel 100%-os tulajdona. Társtulajdonosként Tatabánya önkormányzata birtokol még egy 200 ezer Ft értékû üzletrészt, ezzel is jelezve érdekeltségét a városi hõellátást biztosító erõmûben. Az erõmû teljesítette éves célkitûzéseit, s egyebek mellett 119 M Ft mérleg szerinti eredményt realizált. Összefoglalóan leszögezhetõ, hogy a társaságcsoport eredményessége a bázisidõszakhoz viszonyítva javult, az elõzõ évi 4 Mrd Ft-ot megközelítõ halmozott adózott veszteség 0,5 Mrd Ft alá csökkent. 16

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport eredmény kimutatásának fõbb adatai Értékek: M Ft-ban Mérleg- Tételek Paksi MVM Tatabánya MVM Csoport tételek megnevezése MVM Rt. AE. Rt. Ovit Rt. Partner Rt. VÉ Rt. Erõmû Kft. (konszolidált) száma 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2003.12.31 2004.12.31 I. Értékesítés nettó árbevétele 379 775 95 853 24 864 24 512 26 864 1 588 416 289 412 101 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 946 273-1 413 38 12 977 11 526 III. Egyéb bevételek 4 300 4 594 103 2 546 19 529 11 465 IV. Anyagjellegû ráfordítás 357 258 35 432 17 762 22 328 10 345 988 343 385 316 862 V. Személyi jellegû ráfordítás 3 545 20 381 5 998 150 13 783 192 40 478 44 045 VI. Értékcsökkenési leírás 12 022 17 617 487 2 512 93 31 771 32 227 VII. Egyéb ráfordítások 9 056 28 787 484 353 3 583 157 39 247 42 293 A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 2 194-824 509 1 681-2 226 196-6 086-335 VIII. Pénzügyi mûvelet bevételei 12 333 419 42 334 71 21 11 188 12 506 IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 4 877 4 013 170 177 946 67 8 360 12 239 B. Pénzügyi mûvelet eredmény 7 456-3 594-128 157-875 -46 2 828 267 C. Szokásos vállalkozási eredmény 9 650-4 418 381 1 838-3 101 150-3 258-141 X. Rendkívüli bevételek 129 10 4 1 906 31 23 175 XI. Rendkívüli ráfordítások 17 270 1 899 360 336 D. Rendkívüli eredmény 112-260 4 7 31-337 -161 E. Adózás elõtti eredmény 9 762-4 678 385 1 838-3 094 150-3 595-229 XII. Adófizetési kötelezettség 16 293 31 590 340 XII/A. Látens adó -287-135 F. Adózott eredmény 9 762-4 678 369 1 544-3 094 119-3 898-434 Mérleg szerinti eredmény 4 770-4 678 369 544-3 094 119-3 827-3 678 Az MVM Csoport mérlegének fõbb adatai Értékek: M Ft-ban Mérleg- Tételek Paksi MVM Tatabánya MVM Csoport tételek megnevezése MVM Rt. AE. Rt. Ovit Rt. Partner Rt. VÉ Rt. Erõmû Kft. (konszolidált) száma 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2003.12.31 2004.12.31. A. Befektetett eszközök 429 860 115 607 4 565 7 317 26 421 329 197 443 276 I. Immateriális javak 1 778 5 667 78 32 260 7 157 7 806 II. Tárgyi eszközök 274 207 108 641 4 405 6 886 25 365 292 441 406 996 III. Befektetett pénzügyi eszközök 153 875 1 299 82 399 796 29 599 28 474 B. Forgóeszközök 32 089 53 468 7 213 5 028 1 920 10 383 100 385 98 633 I. Készletek 236 46 618 1 414 441 7 166 58 767 55 981 II. Követelések 28 194 6 826 4 639 3 728 1 017 2 636 35 168 35 466 III. Értékpapírok 842 2 832 842 IV. Pénzeszközök 2 817 24 1 160 1 300 462 581 3 618 6 344 C. Aktív idõbeli elhatárolás 20 340 195 31 4 74 18 590 20 641 Eszközök összesen 482 289 169 270 11 809 5 032 9 237 36 878 448 172 562 550 D. Saját tõke 385 031 120 316 5 855 970 3 694 14 827 288 296 389 751 I. Jegyzett tõke 199 687 126 599 4 523 50 3 576 18 179 199 687 199 687 II. Jegyzett, de be nem fizetett tõke III. Tõketartalék 31 257 2 768 123 712 31 257 31 257 IV. Eredménytartalék -11 924-4 466 731 376-1 -971-10 686-11 924 V. Lekötött tartalék 93 109 1 VI. Értékelési tartalék 161 241 54 361 161 241 VII. Mérleg szerinti eredmény 4 770-4 678 369 544 119-3 094-3 827-3678 VIII. Leányvállalkozások saját tõke változása -2 365-8 455 IX. Konszolidáció miatti változások 9 710 13 211 X. Külsõ tulajdonosok részesedése 10 159 8 412 E. Céltartalékok 6 535 3 634 69 136 2 688 11 828 12 989 F. Fizetési kötelezettségek 83 719 45 200 5 828 4 030 5 221 18 512 135 200 151 560 I. Hátrasorolt kötelezettségek 4 136 4 136 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 21 141 21 650 415 4 431 10 072 61 984 57 709 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 62 578 23 550 5 413 4 030 790 8 440 69 080 89 715 G. Passzív idõbeli elhatárolások 7 004 120 57 32 186 851 12 848 8 250 Források összesen 482 289 169 270 11 809 5 032 9 237 36 878 448 172 562 550 17

Gazdasági eredmények Az MVM Csoport társult vállalkozásai eredmény kimutatásának fõbb adatai Értékek: M Ft-ban Mérleg- Tételek Energo- ERBE VILLKESZ GTER Dunamenti Mátrai MIFÛ EKStételek megnevezése Merkur Kft. Kft. Kft. Kft. Erõmû Rt. Erõmû Rt. Kft. Service száma Kft. 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31. I. Értékesítés nettó árbevétele 236,3 1 868,8 2 133,0 9 517,4 72 801,8 49 555,9 2 591,0 1 524,7 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 19,8 142,8 530,6 485,3 III. Egyéb bevételek 2,5 7,8 24,8 10,4 2 789,8 2 158,6 0,2 20,5 IV. Anyagjellegû ráfordítás 190,1 521,4 728,9 8 924,8 53 627,0 19 172,7 2 398,7 1 602,1 V. Személyi jellegû ráfordítás 38,4 1 182,1 1 287,1 353,5 2 950,6 13 205,4 58,4 241,3 VI. Értékcsökkenési leírás 3,0 52,4 67,8 12,2 5 744,0 6 427,5 2,2 24,6 VII. Egyéb ráfordítások 2,2 55,0 60,3 202,2 3 622,6 3 625,4 26,0 35,5 A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 5,1 65,7 33,5 35,1 9 790,1 9 814,1 105,9 127,1 VIII. Pénzügyi mûvelet bevételei 1,0 1,5 2,6 0,0 2 773,9 1 211,4 11,8 0,8 IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 5,9 0,6 17,7 33,6 9,0 2 878,7 37,0 B. Pénzügyi mûvelet eredmény -4,9 0,9-15,1-33,6 2 764,9-1 667,4 11,8-36,2 C. Szokásos vállalkozási eredmény 0,2 66,5 18,4 1,5 12 555,1 8 146,7 117,6 90,9 X. Rendkívüli bevételek 0,1 0,2 1,0 XI. Rendkívüli ráfordítások 2,3 0,2 0,7 65,4 1,7 D. Rendkívüli eredmény 0,0-2,2-0,2-0,7-65,2-0,7 E. Adózás elõtti eredmény 0,2 66,5 16,2 1,4 12 554,3 8 081,5 117,6 90,2 XII. Adófizetési kötelezettség 10,9 0,4 1 707,0 612,2 13,1 16,0 XII/A.Látens adó F. Adózott eredmény 0,2 55,7 15,7 1,4 10 847,3 7 469,3 104,6 74,2 G. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés 27,8 6 500 74,2 Mérleg szerinti eredmény 0,2 27,8 15,7 1,4 10 847,3 969,3 104,6 0,0 Az MVM Csoport társult vállalkozásai mérlegének fõbb adatai Értékek: M Ft-ban Mérleg- Tételek Energo- ERBE VILLKESZ GTER Dunamenti Mátrai MIFÛ EKStételek megnevezése Merkur Kft. Kft. Kft. Kft. Erõmû Rt. Erõmû Rt. Kft. Service száma Kft. 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 A. Befektetett eszközök 6,5 215,4 198,9 15,2 28 994,0 68 318,5 30,8 207,8 I. Immateriális javak 0,0 5,9 2,1 3,1 71,7 832,1 0,4 0,2 II. Tárgyi eszközök 6,5 199,4 196,6 12,1 28 832,1 66 722,1 30,5 205,9 III. Befektetett pénzügyi eszközök 10,0 0,3 90,3 764,3 1,8 B. Forgóeszközök 103,4 405,4 348,1 451,0 29 511,2 17 639,7 274,4 831,7 I. Készletek 45,3 9,2 14,5 437,2 5 706,1 4 036,7 501,7 II. Követelések 14,4 358,1 324,6 13,0 4 146,6 3 885,2 26,6 328,4 III. Értékpapírok 17 640,9 IV. Pénzeszközök 43,7 38,2 9,0 0,9 2 017,5 9 717,8 247,8 1,6 C. Aktív idõbeli elhatárolás 0,3 19,7 7,6 860,9 310,1 266,3 161,2 1,1 Eszközök összesen 110,2 640,5 554,7 1 327,2 58 815,3 86 224,4 466,5 1 040,7 D. Saját tõke 67,3 401,4 269,9 146,8 48 642,5 43 417,9 230,4 202,2 I. Jegyzett tõke 21,6 77,0 100,0 50,0 33 542,2 34 245,6 80,0 75,0 II. Jegyzett, de be nem fizetett tõke III. Tõketartalék 8,4 1 202,9 1 444,9 0,3 IV. Eredménytartalék 45,6 288,1 150,1 72,4 2 550,1 6 115,3 16,5 126,9 V. Lekötött tartalék 4,0 23,0 500,0 642,7 29,4 VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény 0,2 27,8 15,7 1,4 10 847,3 969,3 104,6 0,0 E. Céltartalékok 3,5 3,8 3 827,6 9 309,4 28,1 F. Fizetési kötelezettségek 41,6 195,5 270,6 398,1 6 096,6 33 008,7 43,9 791,9 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2,3 20 161,2 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 41,6 223,3 268,3 398,1 6 096,6 12 847,5 43,9 791,9 G. Passzív idõbeli elhatárolások 1,3 12,3 10,4 782,3 248,6 488,4 192,2 18,5 Források összesen 110,2 640,5 554,7 1 327,2 58 815,3 86 224,4 466,5 1 040,7 18

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Környezetvédelmi ráfordítások Az MVM Csoporton belül a környezetvédelmi ráfordítások összetétele az egyes társaságok eltérõ tevékenységi, tulajdonosi viszonyai, az üzemeltetett berendezések eltérõ kora, a jogszabályi elõírások és az elszámolási módok különbözõsége miatt rendkívül szerteágazó képet mutat. A társaságcsoportban az elmúlt évhez képest az összes környezetvédelmi kiadás 3,9 Mrd Ft-tal nõtt. A növekedés fõ oka részben a VÉ Rt. Oroszlányi Erõmûvében a füstgáz-kéntelenítõ beruházása, részben pedig a Paksi Atomerõmûben az üzemzavarral kapcsolatos hulladékkezelési feladatok növekedése volt. Az üzemeltetéssel és a karbantartással összefüggõen felmerült, elsõsorban vállalkozóknak kifizetett pénzösszegek, ún. folyó ráfordítások között kiemelt szerepet játszanak a hulladék- és vízkezeléssel kapcsolatos költségek, amelyek esetében fõképp a veszélyes hulladékok gyûjtésével, tárolásával, szállíttatásával és ártalmatlaníttatásával kapcsolatos költségek a meghatározóak. Ezek összesen társaságcsoport szinten közel 576 M Ft-ot tettek ki. A szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások, amelyek a környezetvédelmi rendszerek és a környezetvédelmi technológiák közvetlen mûködtetéséhez szükségesek 2004-ben, 591 M Ft-ra rúgtak. A beruházásokra fordított összeg 2003-hoz képest majdnem megkétszerezõdött és elérte a 8 Mrd Ft-ot. Integrált környezetvédelmi beruházás keretében a Vértesi Erõmû Rt.-nél a füstgáz-kéntelenítõ építésére 2004-ben 4 182 M Ft-ot költöttek. A Paksi Atomerõmûben a radioaktív hulladékok kezelésére, valamint a levegõtisztaság-védelmi fejlesztésekre fordított összegek (3 075 illetve 602 M Ft) képviselnek jelentõs részarányt. A Paksi Atomerõmû 2004-ben 23,9 Mrd Ft-ot fizetett be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. E befizetés az erõmû leállításának, illetve a kiégett üzemanyag, valamint a nukleáris hulladék átmeneti majd végleges elhelyezésének pénzügyi forrását biztosítja. A környezetvédelmi költségek megadásánál a 198/2001. (X. 19.) Kormány rendelet alapján a KSH által elrendelt adatszolgáltatást (nyilvántartási szám: 1799/2) vettük alapul. Környezetvédelmi költségek (E Ft) Költség megnevezése VÉ Rt. PA Rt. Ovit Rt. Tata- VILLKESZ GTER MVM Rt. MVM bánya Kft. Kft. Központ Erõmû üze- Hálózat Összesen Csoport Kft. meltetés összesen Folyó környezetvédelmi ráfordítások 49 341 454 595 27 204 266 4 496 22 641 9 268 8 000 39 909 575 811 levegõtisztaság-védelem 3 700 199 6 744 6 943 10 643 szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés 1 493 73 380 9 539 6 770 6 770 91 182 veszélyes hulladék kezelés 25 448 235 729 3 394 266 344 2 524 2 868 267 705 szennyvíz kezelés 18 700 64 043 6 562 2 020 2 020 91 325 egyéb szolgáltatások 81 443 7 709 4 496 13 308 8 000 21 308 114 956 Bírságok 1 035 818 1 035 818 Szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások 133 000 353 282 17 500 39 549 48 096 87 645 591 427 Közvetlen környezetvédelmi beruházások 191 920 8 577 20 000 119 000 119 000 339 497 levegõtisztaság-védelem 191 920 191 920 veszélyes hulladék kezelés 8 577 8 577 szennyvíz kezelés 20 000 20 000 talaj, talajvíz védelem 119 000 119 000 119 000 Integrált környezetvédelmi beruházások 4 182 170 3 821 244 8 003 414 levegõtisztaság-védelem 4 182 170 602 332 4 784 502 hulladék kezelés 3 075 032 3 075 032 szennyvíz kezelés 18 370 18 370 egyéb 125 510 125 510 Beruházások összesen 4 182 170 4 013 164 8 577 20 000 119 000 119 000 8 342 911 Mind összesen 5 400 329 4 821 041 53 281 20 000 266 4 496 62 190 9 268 175 096 246 554 10 545 967 19

A villamos energia és a környezet Primerenergia-hordozók Az MVM Csoport társaságai a villamos- és hõenergiatermeléséhez primerenergia-hordozóként szenet, tüzelõolajat, földgázt és nukleáris fûtõanyagot használnak. A társaságcsoportban egyedül a Vértesi Erõmû Rt. termeli önállóan a saját primerenergia-hordozóját mélymûvelésû szénbányáiban. A gázturbinás erõmûveink tüzelõolaj-ellátására a MOL Rt. finomítóiban elõállított gázturbina-tüzelõolaj szolgál, amely gyakorlatilag kénmentes, így kifejezetten környezetbarát energiahordozó. A nukleáris üzemanyagot a Paksi Atomerõmû Rt. külföldrõl szerzi be. A MOL Rt. szállítja az MVM Rt. miskolci gázmotoros erõmûveinek fûtõanyagát is. Gáztüzelésre állítottuk át a városfûtés mellett villamos energiát is termelõ Tatabányai Erõmûvet. 2004-ben a társaságcsoport már jelentõs mennyiségû földgázt is felhasznált. Az MVM Csoportban bányászati tevékenység a Vértesi Erõmû Rt.-nél folyik. Ennek hatása az összes környezeti elemre kiterjed. A külszíni létesítmények légszennyezõ pontforrásokkal rendelkeznek, a tevékenység viszonylag nagy mennyiségû hulladék-képzõdéssel jár (meddõ), a keletkezett szennyvizek tisztítás után élõvízbe kerülnek. Diffúz légszennyezésre, illetve környezeti zajterhelésre nem érkezett panasz. A Vértesi Erõmû Rt. barnaszén bányáinak mélysége 200-420 m közötti. A kitermelhetõ, ún. mûrevaló szénvagyon ezekben a bányákban meghaladja a 70 millió tonnát. Ez a mennyiség az Oroszlányi Erõmû termeléséhez 2015-ig bizonnyal elegendõ. A termelt szén fûtõértéke 10,4-14,2 MJ/kg, kéntartalma sajnos helyenként eléri a 3%-ot is. 2004-ben már csak a társaság Márkushegyi bányájában termeltek szenet, 1,284 millió tonnát. 2004. március 31- én a Mányi bányát bezárt bányává nyilvánították. A Vértesi Erõmû Rt. tüzelõanyag-felhasználása Szén Olaj Földgáz Összesen t TJ t TJ Millió m 3 TJ TJ Oroszlány 1 305 609 14 427 1 019 210 14 637 Bánhida 301 806 3 154 1 394 56 3 210 Tatabánya (szeptemberig) 73 998 889 13 785 555 1 444 Tatabánya (szeptembertõl) 1 72 29 25,6 903 932 Összesen 1 681 413 18 470 16 270 850 26 903 20 223 1 Mint korábban említettük, a VÉ Rt Tatabányai Erõmûve 2004. szeptember 1-tõl az MVM Rt. tulajdonába került és neve Tatabánya Erõmû Kft.-re változott. A teljes társaságcsoport primerenergia-hordozó felhasználását az összefoglaló táblázat és az ábra mutatja be. Az összesen 148 PJ primerenergia-hordozó felhasználásnak 86%-a hasadóanyag. Az olajfelhasználás nem éri el az 1%-ot sem, miután a szekunder tartalék gázturbinák 63 TJ-t, a Vértesi Erõmû Rt. 850 TJ-t használt fel. Az MVM Csoport primerenergia-hordozó felhasználása 2004-ben (TJ) Energia VÉRt Gázturbinák Gázmotorok Paks Összesen hordozó Szén 18 470 0 0 0 18 470 Olaj 850 63 0 0 913 Földgáz 903 0 1 366 0 2 269 Nukleáris 0 0 0 126 737 126 737 Összesen 20 223 63 1 366 126 737 148 389 20

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az erõmûvek környezeti hatásai Hagyományos környezeti hatások LEVEGÕ A nagy erõmûvek légszennyezõ-anyag kibocsátásainak alakulása az elmúlt 15 évben az alábbi ábrán látható. 2004 második felében üzembe állt az iparág második füstgáz-kéntelenítõ berendezése az Oroszlányi Erõmûben, ami az országos erõmûvi kén-dioxid kibocsátás további jelentõs csökkentését tette lehetõvé. Az MVM Csoport erõmûvei közül a Vértesi Erõmû Rt. telephelyei a legnagyobb légszennyezõk. A Tatabánya Erõmû Kft.-ben a földgáztüzelésre történõ átállás után a légszennyezõ-anyag emissziók számottevõen mérséklõdtek. Az MVM Rt. gázturbinás tartalék erõmûveinek kibocsátásai nemcsak azért csekélyek, mert viszonylag rövid idõtartamban üzemelnek, hanem azért is, mert ezeket az erõmûveket már az EU környezetvédelmi elõírásainak megfelelõen tervezték és üzemeltetik. A gázmotoros erõmûvekbõl származó légszennyezõanyag kibocsátások a 2004. évben nem voltak számottevõek. Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek 2004. évi légszennyezõ-anyag kibocsátásai (t/év) Erõmû SO 2 NO x Por CO 2 Oroszlány 45 796 2 249 319 1 451 000 Bánhida 16 291 710 500 314 000 Tatabánya (szeptemberig) 3 938 309 776 132 000 Tatabánya (szeptembertõl) 1 10 0 53 000 MVM Gázturbinák 3 4 4 939 Gázmotoros erõmûvek 267 102 178 Összesen 66 029 3 549 1 595 2 054 202 A légszennyezõ-anyag mennyiségek abszolút értékei mellett megmutatjuk a fajlagos kibocsátás értékeket is. A fajlagos kibocsátás meghatározásakor a termelt villamos energia és a hõ összegét vettük alapul. A fajlagos kibocsátás értékek különösen azoknál az erõmûveknél kedvezõek, amelyeknél a kiadott hõ részaránya a kiadott összes energiához képest jelentõs (fûtõerõmûvek, gázmotorok). Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek fajlagos légszennyezõ-anyag kibocsátásai (kg/mwh) Erõmû SO 2 NO x Por CO 2 Oroszlány 39,82 1,96 0,28 1 262 Bánhida 62,90 2,74 1,93 1 212 Tatabánya (szeptemberig) 13,26 1,04 2,61 444 Tatabánya (szeptembertõl) 0,00 0,05 0,00 259 MVM Gázturbinák 0,60 0,80 0,00 950 Gázmotoros erõmûvek 0,00 0,86 0,00 331 Az Oroszlányi Erõmû füstgáz-kéntelenítõjének üzembe lépésével a kén-dioxid kibocsátás társasági szinten 2005-tõl 7 ezer tonna/év alá csökken. Ezután megszûnik a jelentõs, évi 1 milliárd Ft körüli légszennyezési bírság is. A füstgáz-kéntelenítõ mûködtetése során a felhasznált mészkõbõl szén-dioxid keletkezik, továbbá a szivattyúk és más berendezések jelentõs teljesítményfelvétele miatt nõ az erõmû önfogyasztása. Ennek hátrányos következménye, hogy az erõmû fajlagos széndioxid-kibocsátása az elõzõ évekhez viszonyítva nõtt. 21

A villamos energia és a környezet VÍZ Az erõmûvek elsõsorban hûtési célra használnak fel vizet. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei közül az Oroszlányi és a Bánhidai telephelyeken hûtõtó szolgál erre a célra, mindkettõ az Által-ér vízgyûjtõ területén létrehozott mesterséges tó. A tavak ipari hasznosításukon túl pihenési célokat is szolgálnak. A Vértesi Erõmû Rt. telephelyeirõl évente kb. 110 ezer m 3 hulladékvizet bocsátanak ki. Az erõmûvek kommunális szennyvizei az önkormányzatok (Tatabánya, Bokod) által üzemeltetett központi szennyvízkezelõ telepekre kerülnek. A fõleg pótvíz-elõkészítésbõl származó ipari használt vizeket teljes mennyiségben a zárt salak és pernye eltávolító rendszerekben hasznosítják. A gázturbinás erõmûvekben kevés ipari és kommunális szennyvíz keletkezik. A Lõrinci Erõmûben a technológiából adódóan viszonylag kevés hûtõvizet használnak fel, amelyet a közeli tóból nyernek. A tavat a Zagyva táplálja, minõségét ellenõrzik, a tavat rendszeresen karbantartják. Erõmûvi hûtõvíz felhasználás (ezer m 3 ) Erõmû 2001 2002 2003 2004 Oroszlány 309 835 307 054 287 609 263 788 Bánhida 107 770 106 786 97 128 39 710 MVM Gázturbinák 50 54 61 38 Paks 2 700 000 2 709 411 2 138 374 2 172 692 Összesen 3 117 655 3 123 305 2 523 172 2 476 228 Technológiai és kommunális vízhasználat (ezer m 3 ) Erõmû 2001 2002 2003 2004 Oroszlány 381 362 345 366 Bánhida 219 256 295 324 Tatabánya 185 150 194 210 MVM Gázturbinák 7 5 7 5 Paks 1 387 1 347 1 336 1 318 Összesen 2 179 2 119 2 177 2 223 A kazánok és az atomerõmûvi gõzfejlesztõk, valamint a primer kör póttápvizeként igen nagy, közel elméleti tisztaságú vízre van szükség. Ennek elõállításához az Oroszlányi Erõmûben tóvízbõl, az MVM Rt. gázturbinás tartalék erõmûveinek litéri és sajószögedi telephelyén a vezetékes ivóvízhálózatról táplált, fordított ozmózison alapuló elõkezelést alkalmaznak, majd a jelentõs mértékben csökkentett sótartalom maradékát ioncserés technológiával távolítják el. A Paksi Atomerõmû számára a hûtõvizet a Duna szolgáltatja. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna hõszennyezését nem, csak hõterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében a hatósági engedélyek a hõlépcsõ maximális mértékét és a Duna-víz hõmérsékletének maximumát határozzák meg; ezeket a korlátokat 2004-ben is betartották. A Paksi Atomerõmûben a kommunális vízhasználatokból az üzemi területen keletkezõ szennyvíz az erõmû szennyvíztisztító rendszerén keresztül került kibocsátásra. A szennyvíztisztítás hatásfokát üzemileg vizsgálják és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség rendszeresen ellenõrzi. A tisztítás hatásfoka, így a kibocsátott vizek minõsége az elõírásoknak megfelelõ volt. A 2004. évben 258 ezer m 3 kommunális szennyvíz keletkezett. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz elõállítás során keletkezõ savas és lúgos vizek alkotják. A vízlágyítói hulladékvíz mennyisége 2004-ben 132 ezer m 3 volt. A hulladékvíz semlegesítése a 10 000 m 3 -es zagymedencékben történik. A medencék vízminõségét és kibocsátását az üzem rendszeresen ellenõrzi. Az éves szinten 132 000 m 3, semlegesítés és ülepítés után kibocsátott hulladékvíz minõsége megfelelõ volt, a szenynyezõ anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a határértékeket nem haladta meg. A vízlágyítói hulladékvíz és a melegvíz csatorna üzemi ellenõrzését rendszeresen, heti egyszeri gyakorisággal végzik. 22

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Vízminõségi jellemzõk a Paksi Atomerõmû melegvíz csatornájában 2004-ben (mg/l) Komponens Átlagérték Mért max. Határérték érték ph 8,1 8,6 6-9 Összes só 277,6 361,6 10 000 Összes lebegõanyag 24,1 82,4 200 Olajtartalom 0,054 0,08 10 Ammónia-ammónium-N 0,1 0,3 10 Kémiai oxigénigény 18,37 23,00 150 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A széntüzelésû erõmûvek legnagyobb mennyiségben keletkezõ hulladéka a széntüzelés salakja és a leválasztott pernye. 2004-tõl az Oroszlányi Erõmûben jelentõs lesz a füstgáz-kéntelenítés során keletkezõ gipsz menynyisége is. A pernye mintegy 25%-át, kb. 121 ezer tonnát a Lábatlani Cementgyárban adalékanyagként használják fel, a fennmaradó részt az erõmûvek melletti zagytereken rakják le. A Vértesi Erõmû Rt.-nél 2004-ben keletkezett termelési hulladékok mennyisége (t) Termelési Oroszlány Bánhida Tatabánya*VÉ Rt. hulladék összesen Leválasztott pernye 385 913 82 283 15 513 483 709 Salak 142 734 30 433 6 305 179 472 Gipsz 126 945 126 945 Összesen 655 592 112 716 21 818 790 126 * A táblázat a Tatabányai Erõmûre vonatkozó adatokat 2004. szeptember 1-ig tartalmazza A Vértesi Erõmû Rt. és a Paksi Atomerõmû Rt. nem veszélyes, ipari hulladékai (kg) Hulladék Vértesi Erõmû Rt. Paksi Atommegnevezése Oroszlányi Bánhidai Tatabányai Bányák Összesen erõmû Rt. Erõmû Erõmû Erõmû* RO membrán 1 500 1 500 Selejt munkaruha 2 910 2 030 4 940 Gumihulladék (szállítószalag, autógumi) 400 400 Villamos motor 18 390 18 390 Mûanyag hulladék 420 420 Rézhulladék 33 290 8 410 41 700 190 Alumínium hulladék 210 45 14 899 15 154 1 780 Alu kábelek 225 49 106 49 331 Vas, acél, öntvény 498 010 44 330 9 510 4 181 605 4 733 455 27 650 Gipszes szigetelõanyag hulladék 8 150 8 150 Gumihulladék 34 760 34 760 23 920 Étolaj zsír hulladék 1 568 1 568 Haltetem 7 530 7 530 Ipari hulladék fafeldolgozás 1 520 Elektronikus berendezés 3 840 Papír, karton csomagolási hulladék 2 490 Papír, karton irodai hulladék 38 470 Cserép és kerámiák 930 Fa csomagolási hulladék 46 860 Hulladék ólom 6 240 Szénacél 652 260 Rozsdamentes acél Fémkeverék 5 540 Kábelek 7 620 Salakgyapot 80 590 Kevert építési bontási hulladék 10 890 Hulladék textília 3 600 Összes nem veszélyes hulladék 546 683 60 270 9 555 4 300 790 4 917 298 914 390 * A táblázat a Tatabányai Erõmûre vonatkozó adatokat 2004. szeptember 1-ig tartalmazza 23

A villamos energia és a környezet Az erõmûvek a veszélyesnek nem minõsülõ hulladékok jelentõs hányadát hasznosíttatják. A 2003. évrõl a PA Rt. területén maradt és a 2004-ben keletkezett összesen 976,7 t nem veszélyes ipari hulladék mennyiségbõl a PA Rt. további hasznosításra 795 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 83,8 t nem hasznosítható hulladékot ipari hulladéklerakóban helyezett el. A VÉ Rt.-nél az értékesített hulladék zömét a pernye teszi ki. A keletkezõ gipszet egyelõre lerakják a zagytéren, de folyamatosan keresik a hasznosítás lehetõségét. A gáz- turbinás erõmûveknél elhanyagolható mennyiségû ipari hulladék keletkezett. A veszélyes hulladékokat az erõmûvek ezek átvételére alakult társaságoknak adják át, amelyek a hulladékokat ártalmatlanítják vagy ártalmatlanítóba szállítják. A veszélyes hulladékok mennyiségét a táblázat mutatja. Az MVM Rt. irodaházaiban 2004-ben 17,3 tonna veszélyes hulladék keletkezett, amelynek zömét (15 t) a konyhai zsírfogó berendezésben felfogott hulladék tette ki. Az MVM csoport erõmûveiben 2004 évben keletkezett veszélyes hulladékok (kg) Hulladék Vértesi Erõmû Rt. GTER KFT. MIFÛ Kft. Mindmegnevezése Oroszlány Bánhida Tata- Bányák Összesen PARt. Litér Sajó- Lõrinci Összesen Tatár u. Diós- Bulgár- Összesen összesen bánya szöged gyõr föld Perlsár 120 120 120 Sósav hulladék 45 45 45 Lúg hulladék 1 685 1 685 1 685 Tonerek 30 0 30 30 Kõzethorony ragasztó hulladék 120 120 120 Szennyezett acélforgács 5 700 4 360 10 060 10 060 Gépzsír hulladék 150 0 150 150 Emulzió 1 040 000 1 040 000 1 040 000 Fáradt olaj 950 900 4 850 13 970 20 670 63 083 850 780 5 100 6 730 36 410 9 917 699 47 026 137 509 PCB-s olaj 1 666 1 666 1 666 Olajos iszap 11 350 72 050 83 400 16 720 33 380 15 140 65 240 148 640 Olajos víz 200 1 550 14 660 16 410 1 203 1 203 17 613 Iszap 1 250 1 250 9 760 11 010 Szennyezett pakura 9 750 5 175 1 095 16 020 16 020 Chesterton ipari zsírtalanító 640 640 640 Olajos hordó 995 460 690 9 313 11 458 11 458 Olajos rongy, kesztyû 3 600 4 920 2 145 4 872 15 537 24 711 100 6 60 166 148 262 83 493 40 907 Olajszûrõ 750 300 1 170 2 220 55 53 108 1 311 706 206 2 223 4 551 PCB-s kondenzátor 140 140 140 Olajos gumitömlõ 40 40 40 Olajos bõr 1 020 1 020 1 020 Selejt vegyszer 270 6 145 64 746 7 225 5 090 12 315 Savas ólomakkumulátor 1 480 4 000 2 400 1 790 9 670 7 393 42 68 110 17 173 Száraz elem 20 1 003 1 023 1 023 Trafó,- áramváltó ; olajos fémhulladék 186 160 734 440 920 600 920 600 Olajos föld 2 110 250 1 800 31 940 36 100 164 500 200 600 Klingerit 8 130 8 130 8 130 Azbeszt tartalmú pala 20 580 20 580 7 060 27 640 Olajos gumihulladék 50 50 50 Egészségügyi hulladék 100 38 10 134 282 282 Hulladék fénycsõ 200 80 280 4 419 4 699 Elektronikai hulladék 3 480 2 213 5 693 29 755 35 448 Kommunális szennyvíz iszap 9 990 9 990 Nyomdai hulladék 6 465 50 50 6 515 Ioncserélõ gyanta 6 020 6 020 Veszélyes anyag tartalmú göngyöleg 11 933 11 933 Egyéb 11 276 11 276 Összes veszélyes hulladék 227 345 42 848 16 310 1 945 811 2 232 314 361 455 17 767 34 219 20 368 72 354 39 122 10 885 988 50 995 2 717 118 24

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 FELSZÍN ALATTI VIZEK, ZAGYTEREK Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezett salakot és pernyét hidraulikus úton, vízzel keverve csõvezetéken juttatják el a zagyterekre. A szállítóvíz a szilárd anyag 5-7 szerese. Az ipari hulladékvizeket a szállítóvíz pótvizeként hasznosítják. A Bánhidai Erõmû zagyterérõl visszaforgatás nincs, a szállítóvíz egy patakon keresztül a Bánhidai Erõmû hûtõtavába folyik vissza, de nem okoz vízszennyezést. Az Oroszlányi Erõmû zagyterérõl a szállítóvizet visszaforgatják. Bánhidán a szénbázisú villamosenergia-termelés megszûnésével a vízszennyezés lehetõsége megszûnik. A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzésére az Oroszlányi Erõmû zagyterén 20, Bánhidán 6 észlelõ kút szolgál. Oroszlányban speciális, 1 650 m hosszú vízzáró függönyfal is épült, amely megakadályozza a talajvizek élõvízbe történõ beszivárgását. A függönyfal külsõ és belsõ oldalán további 32 észlelõ kút van. A rendszeres vizsgálati eredmények igazolják a függönyfal hatékonyságát. A Bánhidai Erõmû felhagyott, 16 hektáros zagytere csaknem felerészben rekultivált (részben mezõgazdaságnak visszaadott terület), a földdel és tóiszappal fedett felületeken a természetes vegetáció révén fás, bokros, cserjés részek alakultak ki. Az új 21 hektáros zagytér hasznos alapterülete 12 hektár. A 9 hektárnyi telepített erdõsáv és füvesített kezelõsávok, valamint a váltott mûvelés (víztakarás) akadályozza a zagytér kiporzását. közel 50 talajvízfigyelõ kútból vett mintát vizsgálnak különbözõ az ellenõrzött technológiától függõ paraméterekre. A talajvízszennyezések megelõzése érdekében megtörtént az udvartéri környezetet veszélyeztetõ, a ciklikus felülvizsgálat körébe és biztonsági osztályba nem sorolt rendszerek csõvezetékeinek állapotvizsgálati programjának kidolgozása, amelyet 2004. decemberig végre is hajtottak. Ezen rendszerek állapotvizsgálatának külön jelentõséget ad az erõmû üzemidõ-hosszabbításának elõkészítése. A környezetvédelmi hatóság nagy jelentõséget tulajdonít az erõmû állapot-felülvizsgálatának, a környezeti hatástanulmány részeként a jelenlegi állapot bemutatásának. A gázturbinás erõmûvek talajra és talajvízre gyakorolt hatásának ellenõrzésére a Lõrinci és a Sajószögedi erõmûvekben talajvízfigyelõ kutak szolgálnak. Az elõírt gyakoriságú mintavételezés során a talajvizek olajtartalmát és az általános vízkémiai jellemzõket vizsgálják. A vizsgálatok alapján az adott területek szenynyezettsége mindenütt határérték alatti. A Tatabányai Erõmû 3,6 hektáros zagyterén a sûrûzagyos technológia (víz/szilárd anyag arány kb. 1:1) bevezetése óta kiporzással nem kell számolni. A zagytér környezetében a talajvíz minõségének ellenõrzésére 2 figyelõ kút szolgál. A zagytér használata az erõmû fejlesztését követõen megszûnt. Mindhárom erõmû esetén elmondható, hogy a zagyterek nem okoznak vízszennyezést. A Paksi Atomerõmû monitoring rendszerében a vizsgálatok körét 2004-ben is a vízjogi, és a 2000. évben lezárult részleges környezetvédelmi felülvizsgálatok alapján kiadott mûködési engedélyekben foglaltaknak megfelelõen végzik. Ennek értelmében a talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 80 kút vízszintjét regisztrálják rendszeresen, és 25

A villamos energia és a környezet Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerõmû mûködésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvetõ elvárás, hogy az atomerõmû nukleáris környezeti hatásairól részletes információk álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szinteket. Az atomerõmûben folyó sugárvédelmi tevékenységnek ezért 2004-ben is az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környezet sugárzási jellemzõinek széleskörû ellenõrzésével, A paksi atomerõmûbõl kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Radionuklid Paks PWR -1 [GBqGW e év -1 ] -1 [GBqGW e év -1 ] 2004 1983-2004 átlag* 1995-1997 átlag Légnemû kibocsátás Összes aeroszol 9,7 x 10-1 5,9 x 10-1 1,3 x 10-1 131 I egyenérték 1,4 x 10-1 1,2 x 10 1 1,7 x 10-1 Összes nemesgáz 2,5 x 10 4 1,2 x 10 5 1,3 x 10 4 Összes trícium 2,4 x 10 3 2,3 x 10 3** 2,4 x 10 3 Összes radiokarbon 5,1 x 10 2 7,4 x 10 2*** 2,2 x 10 2**** Folyékony kibocsátás Korróziós és hasadási termékek 1,2 x 10 0 1,5 x 10 0 8,1 x 10 0 Trícium 1,2 x 10 4 1,1 x 10 4 1,9 x 10 4 A nemzetközi adatok a Paksi Atomerõmûvel azonos elven mûködõ nyomottvizes erõmûi blokkokra vonatkoznak * Az átlagértékeket jelentõsen megemelték a 2003. évi kibocsátások ** 1985-2004 átlaga *** 1988-2004 átlaga **** 1990-1994 átlaga A Paksi Atomerõmû légnemû és folyékony radioaktív kibocsátásai Radionuklid / 2001 2002 2003 2004 izotóp csoportok -1 Légnemû kibocsátás [GBqGW e év -1 ] Összes aeroszol 0,33 0,14 4,4 0,97 131 I egyenérték 0,24 0,054 260 0,14 Összes nemesgáz 58 000 35 000 310 000 25 000 Összes trícium 3 700 3 900 5 000 2 400 Összes radiokarbon 500 460 430 510-1 Folyékony kibocsátás [GBqGW e év -1 ] Korróziós és hasadási termékek 0,74 0,78 0,58 1,2 Trícium 12 000 14 000 10 000 12 000 közvetlen mérési adatokkal bizonyítsa a származtatott kibocsátási korlátok, és ezen keresztül is az atomerõmû mûködésére vonatkozó elsõdleges dóziskorlát biztonságos betartását. A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében a Sugárvédelmi Osztály a nukleáris környezetvédelem területén széleskörû ellenõrzési és felügyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szerinti intézkedéseket hozott. A nukleáris környezetvédelmet az elmúlt évekhez hasonlóan 2004-ben is a kétszintû, azaz a távmérõrendszeres és a mintavételes ellenõrzés jellemezte. RADIOAKTÍV ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA A Paksi Atomerõmû kibocsátásainak nemzetközi adatokkal történõ összevetésére a táblázat ad lehetõséget, amely a paksival azonos elven mûködõ úgynevezett nyomottvizes atomerõmûi blokkok (PWR típusú blokkok) energiatermelésre vonatkoztatott kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. Nemzetközi adatok csak az 1995. és 1997. közötti idõszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre, az UNSCEAR 2000. évi jelentésében ezeket a számokat publikálta (kivéve a radiokarbon kibocsátásra vonatkozó információkat, amelyek csak 1990-1994. közötti idõszak tekintetében állnak rendelkezésre). Sajnos az UNSCEAR (United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation) (www.unscear.org) 2000-ben adott ki utoljára jelentést így újabb keletû tények nem ismertek. Az összevetésbõl a korróziós és hasadási termékek és a nemesgázok adatainak látszólagos növekedése tûnik ki. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotóp-szelektív mérésekbõl határozzák meg, és a nem mért izotópokat a kimutatási határértékkel veszik figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatokat együtt, az összes béta-sugárzás mérésével határozták meg. Összegzésként elmondható, hogy 2004-ben, hasonlóan a korábbi évekhez az atomerõmû messzemenõen betartotta a kibocsátási határértékeket. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékek, mind a trícium esetében a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. 26

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 A légnemû és folyékony radioaktív kibocsátások idõsoraiból látható, hogy azok lényegesen nem változtak, a 2003. évi légnemû kibocsátások a 2. blokki kazetták tisztítása során bekövetkezett üzemzavar kibocsátásai miatt lényegesen nagyobbak. Az atomerõmûre vonatkozó korábban érvényes határértékekhez viszonyítva (ld. a korábbi jelentésekben) a kibocsátások mindegyike a hatósági korlát alatt alakult, egyedül a trícium ( 3 H) esetében közelítette meg azt. 2004. február 16-tól életbe lépett a 15/2001 (VI.8.) KöM rendelet által elõírt új kibocsátási korlátozási rendszer. A kibocsátásokra új, izotóponkénti határértékek érvényesek, amelyek az atomerõmûre meghatározott dózismegszorításból (90 µsv) származnak. A radioaktív kibocsátások nem érik el az újonnan megállapított határértékeket sem. Az új határértékek megállapításához az erõmû tervezõ intézetekkel két megalapozó tanulmányt készíttetett (az egyik a kibocsátási határértékek, a másik pedig a tervezési kibocsátási szintek meghatározására szolgált). Ezek alapján a társaság benyújtotta az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõséghez a Környezetellenõrzési, valamint Kibocsátás Ellenõrzési Szabályzatát, amelyekhez megkapta a szakhatósági hozzájárulást. A szakhatósági hozzájárulás alapján a határértékek, valamint a Szabályzatok alkalmazását az Országos Atomenergia Hivatal hagyta jóvá. KÖRNYEZETELLENÕRZÉS Az atomerõmû Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erõmû normál üzemben valóban alig szennyezi a környezetet. Az erõmû környezetének sugárvédelmi ellenõrzése részben távmérõ (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerõmû 30 km-es környezetében a mintavevõ- és távmérõ állomások elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4 000 minta feldolgozását és mérését jelenti. Mintavevõ és távmérõ állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerõmû Rt. környezetében 27

A villamos energia és a környezet Az atomerõmû és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) üzemeltetése közvetlenül mérhetõ hatással 2004-ben sem volt a környezet sugárzási viszonyaira. Az atomerõmû és a KKÁT nukleáris környezetellenõrzése a két létesítmény közelsége miatt közös mérõrendszerekkel történik. Az egyes állomásokon kihelyezett dózisteljesítmény-mérõ szondák és detektorok a környezet természetes gamma-sugárzására jellemzõ dózisteljesítményt, illetve dózist mutatták. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által a Duna vizében létrehozott évi átlagos növekmény becsült értéke a teljes elkeveredés után trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 Bq/dm 3 -nél kisebb volt. Az atomerõmû környezetében a telepített mintavevõkkel vett aeroszol mintákban nagyon kicsi aktivitáskoncentrációban néhányszor 10 µbq/m 3 nagyságrendben 54 Mn és 60 Co volt esetenként kimutatható. Az aeroszolok mellett a levegõben 0,1-1 mbq/m 3 nagyságrendben mérni lehetett radiokarbont is. A kibocsátott trícium által okozott növekmény az atomerõmûtõl 1-2 km távolságra 10 mbq/m 3 körülire, a nemesgázok környezeti aktivitáskoncentrációja ugyanitt 100 mbq/m 3 körülire becsülhetõ. A fall-out (kihullás) mintákban egyetlen esetben sem lehetett kimutatni az atomerõmûbõl származó radioaktív izotópot. 2004-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 54 nsv (0,054 µsv), ami megegyezik a 2003. elõtti évek többlet sugárterhelés szintjeivel és a természetes életvitelbõl származó (2 500-3 000 µsv) dózishoz képest elhanyagolható. Az ALNOR TL dózismérõkkel állomásonként kapott 2004. évi átlagos dózisteljesítmény értékek megfelelnek a korábbi évek és az alapszinti idõszak adatainak. Megállapítható, hogy a 2004. évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerõmû járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erõmûtõl származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A Duna iszapmintái közül csak a melegvíz-csatorna kiömlésénél és attól távolabbi ponton vett mintákban találtak erõmûtõl származó radionuklidot ( 60 Co-at) 2,4-3,7 Bq/kg közötti értékben. A talaj, a fû, a halastavak víz- és iszap mintáiban, továbbá a tej- és a halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot a mérések kimutatási határ felett nem jeleztek. Az atomerõmû környezetében mért radioaktív izotópokra jellemzõen elmondható, hogy azok koncentrációja a kimutatási határ körüli érték, alig megkülönböztethetõ a természetes háttér megfelelõ radioaktivitás értékeitõl. Összegezve a nukleáris környezetellenõrzés 2004. évi mérési eredményeit, kijelenthetõ, hogy az atomerõmû és a KKÁT együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. Az atomerõmû sugárvédelmi szervezete a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve az un. terjedési modell felhasználásával 28

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 FELKÉSZÜLÉS A 2003. ÉVI ÜZEMZAVAR KÖVET- KEZMÉNYEINEK ELHÁRÍTÁSÁRA A II. blokk 1. számú aknájában lévõ sérült fûtõelemek eltávolításának elõkészítése az üzemanyag-sérülést követõen létrehozott Helyreállítási Projekt (HP) irányításával és szervezésében történt 2004-ben is. Ugyanakkor a cégvezetés az év elején létrehozta a II. blokk újbóli elindítását elõkészítõ team-et, amely a HP-vel párhuzamosan, a feladatokat összehangolva mûködött. Az eltávolításra való felkészülés keretében megtörtént az 1. számú akna leválasztása a blokk többi technológiai rendszerétõl. Ennek során az 1. számú aknához külön neutron-fluxus és irányítástechnikai mérõrendszert, autonóm hûtõkört, szellõzõ rendszert, valamint vészbórozó rendszert alakítottak ki. A felsorolt rendszerek és berendezések az üzembevételt követõen és jelenleg is rendben mûködnek. ta a blokk ismételt üzembe helyezésének átfogó munkaprogramját. Az Országos Atomenergia Hivatal által engedélyezett üzembe helyezési munkaprogram végrehajtása (blokkindítás) során a reaktor augusztus 19-én érte el kritikus állapotát. Az elõírt ellenõrzések sikeres végrehajtását követõen az elsõ turbó-gépcsoport hálózatra kapcsolása augusztus 25-én megtörtént. A második gépegységet augusztus 26-án indították. A különbözõ teljesítmény-szintekhez tartozó blokkindítási próbák sikeres befejezését követõen a blokk közel névleges teljesítményét szeptember 2-án érte el. A blokk 108 effektív napnak megfelelõ, sikeresen lefutott üzemidõt követõen december 18-án állt le a soron következõ tervezett fõjavításra. A sérült fûtõelemek eltávolítására történõ felkészülés további részeként végrehajtották a tisztító tartály külsõ és belsõ vizuális ellenõrzését, leállított belsõ keringtetés mellett ellenõrizték a hõmérsékleti viszonyok alakulását, felmérték a tartály körüli gamma-dózisteret, valamint a hatóság engedélyének birtokában elvégezték a sérült fûtõelemek megfogási próbájára vonatkozó programot. A sérült fûtõelemek eltávolításának elvi engedélykérelmét júniusban állították össze. A dokumentáció hatósági engedélyeztetésre történõ benyújtását megelõzõ zsûrije júliusban kezdõdött meg. Az elvi engedélykérelem zsûrijén tett észrevételek beépítését és a szükséges korrekciók elvégzését követõen a teljes dokumentációt októberben nyújtották be szakhatósági engedélyezésre és független szakértõi véleményezésre. A szakhatósági állásfoglalásokkal és szakértõi véleményekkel kiegészített teljes elvi engedélyezési dokumentációt 2005. elején nyújtották be hatósági engedélyeztetésre. A II. blokk újbóli üzembe helyezésének elõkészítéseként február 16. és április 1. között 45 nap idõtartamú fõjavításra került sor. A fõjavítás során (7 db friss üzemanyag kazetta berakásával) sikerült egy rövid kampányt lehetõvé tevõ, és energetikai indításra alkalmas zónát összeállítani. A fõjavítást követõen elkészült és a hatóság jóváhagy- RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE A radioaktív hulladékok kezelése az a tevékenység, amely az atomerõmûben keletkezõ radioaktív hulladékok gyûjtését, ideiglenes tárolását, térfogatcsökkentését, kondicionálását, a hulladékminõsítést és az atomerõmû telephelyén történõ átmeneti tárolást jelenti a végleges tároló létesítménybe történõ szállítást megelõzõen. A tevékenységsor bonyolultságából kitûnik, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések fontos feladatot jelentenek az atomerõmûben. Az 1996. vége óta hatályban lévõ Atomtörvény és az erre alapuló kormányrendeletek, kormányhatározatok alapján létrejött a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság, amelynek feladata többek között a radioaktív hulladékok végleges tárolásának megoldása is. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, valamint az erõmû leszerelésével összefüggõ feladatok finanszírozására a Paksi Atomerõmû Rt. évente befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Az atomerõmû feladata a radioaktív hulladékok kezelése és telephelyi átmeneti tárolása. 29

A villamos energia és a környezet KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIO- AKTÍV HULLADÉKOK 2004-ben 759 db szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, melynek mennyisége 31%-al, 334 db hordóval kevesebb a 2003. évinél. Ennek fõ oka az, hogy a Sugárvédelmi Osztály kezdeményezésére az illetékes hatóság egyes hulladéktípusok esetében az erõmû számára kedvezõen módosította a hulladék-felszabadítási határértékeket. Ezen felül mivel a II. blokki helyreállítás 2004-ben nem kezdõdött meg a fõjavítások, illetve a blokkok üzeme alatt az eddigi éveknek megfelelõ mennyiségû hulladék keletkezett. A 2004-ben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége Negyedév Mennyiség Egység Aktivitás (db hordó) (liter) (MBq) I. 218 200 160 134 II. 259 200 125 623 III. 122 200 71 364 IV. 160 200 59 726 SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉK ELHELYEZÉSE Az 1996. évi utolsó a püspökszilágyi végleges tárolóba történõ kiszállítást követõen keletkezett hordós szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erõmû ellenõrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyiségekben és ideiglenes gyûjtõhelyeken történik a végleges tároló üzembe helyezéséig. A keletkezett és feldolgozás utáni szilárd radioaktív hulladékok mennyiségének alakulását az alábbi ábra mutatja be. NAGY AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 2004-ben a Paksi Atomerõmûben 2,386 m 3 nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, amely az elhelyezés során mintegy 4,7 m 3 tároló kapacitást vett igénybe. A 2004. évben a 2003. évihez képest 0,659 m 3 -rel kevesebb ilyen típusú hulladék keletkezett, szinte kizárólag csak az I. és II blokkoknál (ún. I. kiépítés). A keletkezett mennyiség döntõ részét a II. blokkon, december végén végrehajtott 28 darab közbensõ rúd tervezett cseréje adta. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erõmûvön belüli átmeneti tárolása az ellenõrzött zónában kialakított tároló kutakban történik. Az itt méretük miatt nem elhelyezhetõ nagy aktivitású hulladékok tárolása tartalék helyiségekben elhelyezett ólom gyûjtõkonténerekben valósul meg. FOLYÉKONY RADIOAKTÍV HULLADÉKOK A blokkok üzemeltetése során 2004-ben az alábbi folyékony hulladékok keletkeztek. Bepárlási maradékból (sûrítmény) 190 m 3 keletkezett: 145 m 3 (ebbõl 125 m 3 a II. blokki, alfa-sugárzókat tartalmazó) az elsõ, míg 45 m 3 a második kiépítésen. Ez a mennyiség 160 m 3 -rel kevesebb az elõzõ évinél. Evaporátor savazó oldatból kb. 20 m 3, míg kimerült ioncserélõ gyantákból kb. 21 m 3 keletkezett. A folyékony radioaktív hulladékok erõmûvön belüli átmeneti tárolására a segédépületekben található tartályok szolgálnak. A 2004-ben keletkezett menynyiséggel együtt a segédépületi tartályparkban 2004. december 31-i állapot szerint 4 645 m 3 bepárlási maradékot tárolnak. Az elõzõ évekbõl áthozott mennyiséggel együtt 2004. december 31-én az atomerõmûben tárolt mennyiség: 6072 db 200 literes hordó. A fennmaradó nagyságrendileg 5000-5300 m 3 szabad kapacitás az évente keletkezõ 250-300 m 3 hulladék mellett becslés szerint 17-20 évig elegendõ. A pontosabb becslést a II. blokk 1-es aknájában lévõ sérült fûtõelemek eltávolítása során, valamint a teljesítmény növelés kapcsán keletkezõ hulladékmennyiség nehezíti. 30

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 NUKLEÁRIS HULLADÉKOK KEZELÉSÉHEZ KAPCSO- LÓDÓ FEJLESZTÉSEK Az eddig elvégzett fejlesztések az alábbiak voltak: A kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok jelentõs részét egy 50 tonnás prés 200 literes fémhordóba, eredeti térfogatuk mintegy ötödére tömöríti. (Ezt a technológiát 1988 óta használják a szilárd hulladékok térfogatának csökkentésére). A kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok átmeneti tárolására átépítéssel olyan tárolót alakítottak ki, amelyben a hulladékcsomagokat korszerûen, visszanyerhetõ módon tárolják. A folyékony radioaktív hulladékok tárolására szolgáló két segédépületi tartályparkot egy olyan csõhíddal kötötték össze, amelynek használatával lehetõség nyílt a tároló kapacitás kedvezõbb kihasználására. Rendszerbe állítottak egy gamma-spektrometriai mérõrendszert, amelynek segítségével a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok aktivitástartalmát és izotóp-összetételét lehet meghatározni. Szilárd hulladékokat válogató félautomata berendezést telepítettek, amelynek segítségével mintegy 10%-kal csökkentették a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségét. Kifejlesztettek egy olyan, gyöngykovaföldön keresztül történõ szûrési módszert, amelynek segítségével a radioaktív olajok, oldószerek kezelendõ mennyisége jelentõsen csökkent. A berendezések vegyszeres tisztítása során keletkezett folyékony hulladékok mennyiségét egy víz alatti plazmabontó berendezés segítségével számottevõ mértékben csökkentették. A folyékony radioaktív hulladékok keletkezését az erõmûben használt bórsavoldatok tisztítására alkalmas üzemi ultraszûrõkkel jelentõsen lehet csökkenteni, amelyekbõl egy-egy nagyteljesítményû berendezést telepítettek mindkét segédépületbe. A megvalósítás alatt álló fejlesztések az alábbiak: A korábban keletkezett és a segédépületi tároló tartályokban lévõ folyékony radioaktív hulladékok mennyiségének meghatározó mértékû csökkentését egy speciális, finn technológia segítségével érik el, melynek üzembe helyezése folyamatban van. Azokat az iszapszerû radioaktív hulladékokat, amelyeknek a mennyiségét tovább már nem lehet csökkenteni, egy Németországban kifejlesztett cementezõ berendezéssel fogják szilárdítani. A II. blokk 1. sz. aknájában 2003-ban bekövetkezett súlyos üzemzavar, a Bátaapátiban tervezett kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának létesítésével kapcsolatos bizonytalanságok, valamint az atomerõmûvi átmeneti tárolási kapacitások kimerülése az atomerõmûben folytatott hulladékkezelési koncepció újragondolását eredményezték. Ennek keretében az alábbi fejlesztések merültek fel: A folyékony radioaktív hulladékokat tároló tartálypark kapacitását további tartályok építésével szükséges bõvíteni. (Ez a munka folyamatban van, a rendszer 2005. elsõ felében üzemkész lesz.) Ezzel a beruházással mintegy 3 800 m 3 tárolókapacitással növekszik a folyékony hulladékok átmeneti tárolási lehetõsége. A kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok átmeneti tárolására rendelkezésre álló kapacitások modulszerû bõvítése. A különbözõ típusú radioaktív hulladékok újrafelhasználására, térfogatuk csökkentésére irányuló lehetõségek tanulmányterv szintû áttekintését követõen lehet dönteni a konkrét fejlesztésekrõl. (Nagyméretû hulladékok darabolása, nagy szárazanyag tartalmú iszapok kezelése, az 50 tonnás préssel elõtömörített szilárd hulladékok további térfogatcsökkentése szuperkompaktálással, nagy felezési idejû izotópokat tartalmazó hulladékok kezelése stb.). A 2-es blokk 1. számú aknájában lévõ sérült fûtõelemekkel kapcsolatosan képzõdött, és az eltávolításuk során még képzõdõ szilárd és folyékony radioaktív hulladékok feldolgozását, kondicionálását is lehetõvé tevõ technológiák telepítésére irányuló elemzõ, elõkészítési feladatok folyamatban vannak. A kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolásával összefüggõ hulladék-átvételi szabályok Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kht. által történõ kidolgozása folyamatban van. Az eddig számszerûsített ideiglenes követelmények egy része új hulladékkezelõ technológiák telepítését teszi szükségessé (Pl. hulladék-szárító berendezés). Az ezzel összefüggõ elemzések és az elõkészítési munkák megindultak. A fentiekbõl látható, hogy a jövõben megoldandó hulladék-kezelési feladatok bonyolultak, de a tervbe vett, illetve a folyamatban lévõ fejlesztésekkel a kialakult helyzet kezelhetõvé válik. 31

Az átviteli hálózat környezeti hatásai Az MVM Rt. tulajdonában lévõ átviteli hálózati létesítmények, a mintegy 3 500 km nyomvonalhosszúságú távvezetékrendszer és a huszonöt alállomás legjelentõsebb része természetvédelmi oltalom alatt nem álló, jellemzõen mezõgazdasági területen helyezkedik el, viszonylag nagy területigénnyel. Átviteli hálózat 2004 Fokozottan védett természeti területen mintegy 100 km nyomvonal-hosszúságú távvezeték halad, amely kilenc nemzeti parkot érint. Az MVM Rt. az átviteli hálózaton szabályszerû, az elõírásoknak megfelelõ környezetbarát technológiákat alkalmaz. A még meglévõ, a környezetet terhelõ technológiákat és berendezéseket a hálózat üzemeltetése, karbantartása, valamint a fejlesztések és beruházások során a tervezéstõl a kivitelezésig a lehetõségek teljes kihasználásával váltja ki, modernizálja. Az 1996-ban készült önkéntes környezetvédelmi teljesítményértékelés során az átviteli hálózat valamennyi létesítményét megvizsgálták, és megállapították, hogy néhány alállomásban erõsen szennyezett az olajos készülékek (transzformátorok és söntfojtók) környezete. Felmérve a mûszaki és pénzügyi lehetõségeket, a további szennyezések megelõzésére a Hálózati Igazatóság a hálózatfejlesztési stratégia keretében amelynek része a régi készülékek felújítása, ezzel a készülékek olajtartalmának csökkentése, az olajfolyások megszüntetése, valamint a zajcsökkentés is programot dolgozott ki a nyitott transzformátor alapok zárttá tételére. A program 2004-ben is folytatódott, a feladat a terveknek megfelelõen, idõarányosan teljesült. A program lépései: a tervezés, a készülékek leszerelése, a régi alap bontása, új alap és olajleválasztó akna megépítése, csillagponti készülékalapok építése, összekötõ vezetékek kialakítása, a szükség szerint felújított készülékek visszaszerelése, végül az üzembe helyezés. 32

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 A transzformátorok alapjainak környezetvédelmi átépítése a régi, alul nyitott kõágy elbontását és kisebb felületû zárt kõágy kialakítását jelenti. A zárt medence méreteit a transzformátorban lévõ olajmennyiség és az esetleges transzformátortûz oltásához szükséges oltóvíz mennyisége határozza meg. A zárt rendszerben összegyûlt olajos szennyvizet közös olajos szennyvíztisztítóban ülepítik, majd a helyi adottságoknak megfelelõen kezelik vagy elszállítják. A Hálózati Igazgatóság 2004. évi felújítási tervének megfelelõen az alállomások potenciális olajszenynyezésének megelõzése és felszámolása érdekében az alábbi program-elemek valósultak meg: Göd alállomás: az I. sz. 3 db 1 fázisú 400/120 kv-os transzformátor 3 fázisú 400/120 kv-os transzformátorra történõ cseréje, melynek keretében megtörtént az I. sz. transzformátor alap átépítése, Felsõzsolca alállomás: 1 db 120 kv/középfeszültségû transzformátor alap zárttá tétele, Szolnok alállomás: 1 db 120 kv/középfeszültségû transzformátor alap zárttá tétele, Debrecen alállomás: 2 db 120 kv/középfeszültségû transzformátor alap zárttá tétele, Dunamenti 220/120 kv-os alállomáson az I. és II. sz. 220/120 kv-os transzformátor alap zárttá tétele. A program az MVM Rt. üzleti tervének megfelelõen folytatódik, 2005. évben Debrecen alállomáson 1 db, Szeged alállomáson 3 db transzformátor alap zárttá történõ átalakítására kerül sor. Az átviteli hálózat létesítményeinek és berendezéseinek üzemeltetése során azok technológiai sajátosságai miatt a levegõ minõségére gyakorolt hatások elhanyagolhatóak. Az alállomásokon a biztonsági tartalékellátást biztosító dízel gépegységek okoznak csekély levegõszennyezést, azonban ezek jellemzõen csak rendszer-üzemzavarok és próbák esetén üzemelnek, évente mindössze néhány órát. Szigetelési célra a különbözõ berendezésekben (egyes megszakítók, mérõváltók, kapcsoló berendezések) zárt rendszerben lévõ kén-hexa-fluorid (SF 6 ) gáz szolgál kiváló szigetelõ és ívoltó tulajdonsága miatt. Ezen zárt rendszereket az Ovit Rt. fokozottan ellenõrzi, a tömítéseket javítja vagy kicseréli a szivárgási veszteségek csökkentése érdekében. A munka eredményességét mutatja be az alábbi táblázat: Berendezések kén-hexa-fluorid töltete és az éves veszteség (kg) Alállomás Gáztöltet Veszteség 2003 2004 Albertirsa 7 234 497 324 Göd 3 696 170 79 Martonvásár 8 943 674 389 Összesen 19 873 1 341 792 A transzformátorok hûtését szigetelõolaj-töltetük biztosítja. Ennek mennyisége transzformátoronként elérheti a több tíz tonnát is; a mintegy százötven nagy készülék olajtöltete meghaladja a 4 900 tonnát, ezért ezek az alállomási berendezések környezetvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek. 33

Az átviteli hálózat környezeti hatásai Olajtöltettel rendelkezõ készülékek az átviteli hálózaton MVM tulajdon MVM tulajdon Áramszolgáltatói, üzemelõ tartalék erõmûvi tulajdon db Olajtömeg db Olajtömeg db Olajtömeg t t t Nagyfeszültségû/nagyfeszültségû transzformátor 57 3282,2 11 588 2 146,0 120kV/ középfeszültségû transzformátor 12 199,7 4 64,5 13 190,5 Középfeszültségû/középfeszültségû transzformátor 1 2,6 Transzformátorok összesen 70 3484,5 15 652,5 15 336,5 Szabályozó transzformátor 9 168,0 3 60,0 2 18,0 750 kv-os söntfojtó 6 138,0 1 23,0 0 0,0 18 kv-os söntfojtó 18 36,7 12 29,0 0 0,0 Mindösszesen 103 3827,2 31 764,5 17 354,5 (Nagyfeszültség: 100 kv felett, középfeszültség: 10-35 kv) Megjegyzés: A szabályozó transzformátoroknak nincs különálló kavicságyuk. A 18 kv-os olajtöltettel rendelkezõ söntfojtóknál 3-3 db-nak van közös kavicságya A korábbi olajszennyezések terjedésének megfigyelésére létesült monitoring rendszerek üzemeltetését (mintavétel, vizsgálatok) az MVM Rt. leányvállalata, az átviteli hálózati alállomásokat is kezelõ Ovit Rt. végzi. Az utolsó három év mérési eredményeit mutatja be a következõ táblázat: Megfigyelõ kutak vizsgálati adatai (TPH mg/l) Alállomás Határérték Kutak Vizsgálati eredmények mg/l száma 2002 2003 2004 db min max min max min max Albertirsa 1 9 n.d. n.d. <0,10 0,13 <0,10 0,13 Debrecen 1 7 <0,10 1,51 <0,10 1,29 <0,10 1,22 Göd* 0,5 5 <0,10 2,8 <0,10 2,9 Hévíz 0,5 4 <0,10 0,15 <0,10 0,12 <0,10 0,19 Kisvárda 1 3 <0,10 <0,10 <0,10 0,14 <0,10 <0,10 Litér* 0,5 3 <0,10 2,8 0,31 2,6 Martonvásár 1 3 0,1 0,42 0,12 0,73 0,18 0,31 Oroszlány* 0,5 3 <0,10 1,57 0,12 0,4 Sándorfalva 0,5 3 n.d. 0,21 <0,10 0,22 <0,10 0,22 Szeged 0,5 14 n.d. 0,96 <0,10 1,32 <0,10 1,14 Tiszalök 1 1 n.d. <0,10 <0,10 0,14 <0,10 <0,10 n.d. nem kimutatható *-gal jelölt telephelyeken a kutak 2002. végén és 2003. elején létesültek. 34

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 A mérési eredmények ismeretében történik a szükséges intézkedések és azok prioritásának meghatározása. Felszíni vizek az alállomások üzemének jellege miatt nem szennyezõdnek. A kommunális szennyvizeket a legtöbb helyen csatornába, ezek hiányában zárt gyûjtõ tartályba vezetik, ahonnan rendszeresen elszállítják. Az átviteli hálózati létesítmények, berendezések általában lakott területektõl távol települtek, ezért érzékelhetõ zajterhelést nem okoznak. Az új transzformátorok zajszegény kivitelûek, de szükség esetén, pl. lakott terület közelében, élünk a zajvédõ fal által nyújtott védelemmel is. 2004-ben zajszegény transzformátorok kerültek beépítésre Pécs és Göd alállomásokon. A távvezetékek szükségszerûen megváltoztatják a tájképet, a táj arculatát és befolyásolják a közeli területek élõvilágát is. Annak érdekében, hogy ez a hatás a lehetõ legkisebb legyen, elsõsorban a tervezés során lehet tenni; bizonyos esetekben felmerülhet a távvezetékek földkábellel való kiváltása is, jóllehet ez sokkal költségesebb. Ugyanakkor a távvezeték-oszlop egyes madarak számára mesterséges élõhelyül is szolgál. A távvezeték-építési és szerelési tevékenység során a természetes élõhelyek és mezõgazdasági területek esetenként károsodhatnak (erdõirtás, zöldkár), ezért a terep helyreállítására rekultiváció keretében kerül sor, az erdõnyiladékok létesítését követõen pedig a helyi erdészeti hatóság határozatának megfelelõen megtörténik a létesítéskor kivágott famennyiség ellentételezése, ami erdõfenntartási járulék megfizetése vagy esetenként erdõtelepítés formájában valósul meg. Az MVM távvezetékein a vezetõk távolsága okán a madarakat az áramütés veszélye nem fenyegeti. Megemlítendõ, hogy a Sajószöged-Munkács 400 kv-os távvezeték rekonstrukciója során az építési munkálatokat átmenetileg szüneteltették, hogy a madarak természetes élõhelyeit a költési idõszakban semmi ne zavarja. A Paks-Pécs 400 kv-os távvezeték építése során a munkálatok átütemezésére is sor került, miután az MVM Rt. vállalta a kivitelezés több hónapos késedelmét a távvezeték három érintett oszlophelyén annak érdekében, hogy a közelben fészkelõ réti sasok költése egészen a fiókák kirepüléséig zavartalan legyen. Elektromágneses terek a környezetünkben mindenütt elõfordulnak, ahol villamos energiát termelnek, továbbítanak vagy használnak. A hálózati frekvenciájú (50 Hz-es) elektromágneses terek fontosabb forrásai közé tartoznak a háztartási gépek, elektromos szerszámok és ipari berendezések, elektromos közlekedési eszközök, valamint az átviteli és elosztó vezetékek, elektromos alállomások és transzformátor állomások. A felsorolt berendezések környezetében elektromos és mágneses tér alakul ki. Jóllehet, a tudomány az elektromágneses terek élettani hatásával kapcsolatban még nem mondta ki a végsõ szót, bizonyított, hogy ezen terek nagysága és így hatása is a berendezéstõl távolodva gyorsan csökken. 35

Az átviteli hálózat környezeti hatásai Az MVM Rt. nagyfeszültségû és nagy értékû átviteli hálózati berendezései szigorú elõírások és engedélyezési eljárások alapján, folyamatos ellenõrzés mellett, szakszerû kivitelezéssel, az élet- és vagyonbiztonsági követelmények miatt igen nagy biztonsági távolságok betartásával épülnek. Ez garantálja, hogy a lakosságot érõ villamos és mágneses tér mértéke elhanyagolhatóan kicsi legyen. Az ábrából látható, hogy a háztartási berendezések a használat közben jóval erõsebb elektromágneses teret hoznak létre, mint a közelben húzódó nagyfeszültségû távvezeték. A távvezetékek által létrehozott elektromágneses tér még a vezeték alatt sem éri el az Európai Tanács által meghatározott, úgynevezett vonatkoztatási határértéket, amely referencia szintként szolgál a környezeti levegõben mérhetõ elektromos, illetve mágneses tér felsõ korlátjaként. A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények között zavarokat okozhat a távközlési és informatikai berendezések, hálózatok üzemében, valamint a közeli környezetben a rádió- és televízió-vételben. Ezek a hatások is elkerülhetõk azonban megfelelõ tervezéssel. Az MVM Rt. berendezéseinek eddigi üzeme során rádiófrekvenciás zavarással kapcsolatban nem merült fel panasz. Az átviteli hálózat üzemviteli feladatainak ellátása során, távvezeték és alállomás létesítésekor, karbantartásakor, felújításakor veszélyes hulladékok is keletkeznek, amelyek 2004. évi menyyiségeét az alábbi táblázat tartalmazza. Az átviteli hálózati tevékenység során 2004-ben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) Megnevezés Keletkezett mennyiség Akku ólomlemez hulladék 818 Festékes göngyöleg (doboz) 50 Olajos selejt vill. berendezés 192 Kimerült akku ill. elem 1 064 Irodagép festék 60 Blaugél (légnedvesség megkötõ) 18 Olajszennyezett föld, csatornavíz 259 926 Olajos göngyöleg (flakon) 40 Szennyezett mûanyag göngyöleg, flakon 606 Olajos rongy 1 050 Festékes rongy 127 Szennyezett olajszûrõ 528 Oldószeres olaj hulladék 307 Fáradt olaj 2 135 Olajos iszap 7 500 Szennyezett nyomdai lemez 21 Nyomdafestékes gumilepedõ 6 Elõhívó folyadék 205 Szennyezett papír 226 Összesen: 274 879 Az átviteli hálózathoz kapcsolódó környezetvédelmi program aktuális helyzetét mutatja be a következõ táblázat. 36

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az átviteli hálózati környezetvédelmi projekt (AKP) telephelyenkénti feladatai, 2004 Telephely Feladat A végrehajtás állása Megjegyzés Albertirsa Rendszeres talajvíz vizsgálatok Folyamatos Debrecen Dunamenti Rendszeres talajvíz vizsgálatok Transzformátorok alapjának zárttá tétele Transzformátorok alapjának zárttá tétele Folyamatos 2 db 120 kv / KöF transzformátor alap zárttá tétele megtörtént, a fennmaradó 1 berendezésnél 2005-re tervezzük. Az I. és II. sz. 220/120 kv-os transzformátor alap zárttá tétele megtörtént. A vizsgálati eredmények függvényében kármentesítés elõírása lehetséges Dunaújváros A talaj szénhidrogén-szenynyezettségének felmérése rendszeres vizsgálatokkal Folyamatos 2004-ben megtörtént a vizsgálat, 3 év múlva esedékes újból Felsõzsolca Transzformátorok zárttá tétele alapjának A transzformátor alapok zárttá tétele 2004-ben befejezõdött Göd A talaj és a talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének felmérése, kockázatelemzés készítése Rendszeres talajvíz vizsgálatok Transzformátor alapok zárttá tétele A felmérés elkészült, az anyag hatósághoz való benyújtása megtörtént Folyamatos Az I. sz. transzformátor alap átépítése is megtörtént, valamennyi transzformátor alap zárt rendszerû A monitoring és az újabb kockázatelemzés eredményétõl függõen lehet szükség további intézkedésre Hévíz Rendszeres talajvíz vizsgálatok Folyamatos Kisvárda Rendszeres talajvíz vizsgálatok Folyamatos A kommunális szennyvíz és a tisztított csapadékvíz közüzemi csatornába való bekötése megtörtént Litér Monitoring rendszer üzemeltetése és szükség esetén 2010-ig elvégzendõ kármentesítés A monitoring folyamatos Martonvásár Rendszeres talajvíz vizsgálatok Folyamatos Oroszlány Rendszeres talajvíz vizsgálatok Folyamatos Sajóivánka Transzformátor alap zárttá tétele Megtörtént Zárt szennyvíztároló is épült Sajószöged Kárelhárítás végzése, 2 havonta jelentés küldése a hatóságnak A mentesítés folyamatban van, a jelentéseket az elõírás szerint kapja a hatóság Sándorfalva Rendszeres talajvíz vizsgálatok Folyamatos Szeged Rendszeres talajvíz vizsgálatok Transzformátor alapok zárttá tétele Folyamatos 3 db KöF transzformátor 2005-ben kap zárt alapot Szolnok Tiszalök Transzformátorok alapjainak zárttá tétele Rendszeres talajvíz vizsgálatok 1 db 120 kv / KöF transzformátor alap zárttá tétele teljesült, ezzel az összes transzformátor zárt alappal rendelkezik Folyamatos Zugló Transzformátor alapok zárttá tétele Talaj és talajvíz szénhidrogénszennyezettségének elhárítása Elkészült A kárelhárítás záródokumentációja benyújtásra került a környezetvédelmi hatósághoz Az elõírt monitoring elõkészítése megkezdõdött 37

Irányítási rendszerek a nukleáris hatóság (Országos Atomenergia Hivatal) folyamatos ellenõrzéseinek eredményei által meghatározott új követelmények mindenkor beépülnek a PA Rt. minõségbiztosítási rendszerének dokumentumaiba. Az MVM Csoport országosan és iparági szinten egyaránt élen jár a korszerû társaságirányítási rendszerek bevezetésében és tudatos alkalmazásában. A társaságcsoport csaknem minden tagja rendelkezik minõségügyi rendszerének mûködésével kapcsolatosan ISO 9001:2000 szabvány szerinti a Paksi Atomerõmû esetében annak megfelelõ tanúsítvánnyal. Az MVM Rt.-ben az ISO 14001:1996 szabvány szerint tanúsított környezetközpontú és az ISO 9001:2000 szerint tanúsított minõségirányítási rendszer integrált keretben mûködik. Az Ovit Rt. 2004-ben tovább folytatta az integrált minõség- és környezetirányítási rendszer (MIR-KIR) fejlesztését. Kiemelendõ, hogy ennek során bevezették a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszert (MEBIR), amely a már mûködõ rendszer szerves részévé vált. A Vértesi Erõmû Rt. ISO 9001:2000 szabvány szerint tanúsított rendszerének továbbfejlesztésére az egyes igazgatóságok részletes szakterületi programokkal rendelkeznek, amelyek környezetvédelmi programokat is magukban foglalnak. Az 1996. évi CXVI. törvény (az atomenergiáról) 11. (2) bekezdése elõírja, hogy Nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris rendszerekkel és berendezésekkel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, gazdálkodó szervezetek mûködhetnek, amelyek megfelelõ minõségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek. Ezen törvényi elõírás alapján a kormány 108/1997. (VI. 25.) sz. kormányrendeletének mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 2. kötetében (Atomerõmûvek Minõségbiztosítási Szabályzata) kaptak helyet a minõségbiztosítási rendszer követelményei, amelyek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 50-C-Q jelû Szabályzata alapján készültek. E minõségbiztosítási kötet és a hozzá tartozó 14 irányelv érvényesíti a törvény elõírásait és meghatározza a minõségbiztosítási követelményeket mind az üzemeltetõvel, mind a beszállítókkal szemben. E speciális jogszabályi környezetben az önkéntes jellegû ISO 9001 jelû minõségügyi szabvány szerinti, akkreditált tanúsító általi minõsítésre nem volt cégvezetõi, tulajdonosi igény, mivel A társaságcsoport tagjai közül elsõként szerezte meg az ISO 14001:1996 tanúsítványt az ERBE Kft.. Tanúsított környezetközpontú irányítási rendszert mûködtet a PA Rt. is. A rendszer kiépítése a Vértesi Erõmû Rt.-nél, a Tatabánya Erõmû és a GTER Kft.-nél is folyamatban van. A VILLKESZ Kft. olyan tanúsítványokkal is rendelkezik, amelyek alapján speciális szakterületeken (atomerõmû, különleges hegesztések, levegõtisztaság-védelmi mérések stb.) is végezhet munkát. A társaságcsoport tagjainak legfontosabb környezetirányítási részben minõségügyi céljait a táblázat tartalmazza. A KIR tanúsítással még nem rendelkezõ társaságoknál a feladatok végrehajtásának mértéke számszerûen nem szerepel. 38

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 39

Irányítási rendszerek A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítási céljai Cél Határidõ Intézkedés, Végrehajtás a program helyzete mértéke MVM Rt. Alállomások olajszennyezéseinek felszámolása. 2007.12.31. Zuglóban a kárelhárítás befejezõdött, Sajószögeden 85-100% az elõírásoknak megfelelõen folya- matban van a hatóság rendszeres tájékoztatása mellett. A transzformátor alapok zárttá tételének programja folytatódik, a 750/400 kv-os transzformátorok kivételével már csak néhány 120/ középfeszültségû transzformátor alapjának átalakítása van hátra. A természetvédelmi hatóságokkal kötött önkéntes megállapodásokból adódó feladatok végrehajtása. folyamatos Az üzemeltetési, felújítási feladatok függvényében egyeztetések történnek a Nemzeti Park Igazgatóságokkal. folyamatos Az esetleges befektetésekkel kapcsolatos környezeti vizsgálatok (audit) módszertanának kidolgozása. 2005.09.30. A módszertan alapelveit meghatároztuk, az útmutató kidolgozása folyamatban van. 40% Az irodai hulladékok hasznosításának növelése. folyamatos A hasznosított papírhulladék mennyiségének növelése az üveg és mûanyag üdítõs palackok elkülönített gyûjtése és elszállíttatása. Paksi Atomerõmû Rt. 85% Sugárvédelmi kibocsátás- és környezetellenõrzõ rendszer teljes körû rekonstrukciója. 2005.06.30. Az új, magasabb mûszaki színvonalú rendszer üzembe helyezése folyamatban van. 95% Komplex környezetvédelmi program végrehajtása az atomerõmû közvetlen és közvetett környezeti hatásainak, telephelyének vizsgálata érdekében. 2005.12.31. A hatóságokkal egyeztetett tematika alapján 2001 óta zajlik a 13 alprogramból felépülõ ún. telephely-jellemzési program, melynek célja az üzemidõ-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyezésének elõkészítése. A program az alapkoncepciót felhasználva évente egyeztetett mûszaki tartalommal folytatódott 2004-ben is. 80% Földalatti olajtartályok átalakítása a legjobb elérhetõ technika alkalmazásával. 2007.12.31. A programra fejlesztési terv került elfogadásra, a közbeszerzési eljárás elkezdõdött. 10% Pótvíz-elõkészítõ hulladékvíz rendszerének teljes terjedelmû rekonstrukciója. 2006.11.30. A pótvíz-elõkészítõ hulladékvíz rendszer rekonstrukciójára vonatkozó fejlesztési javaslat 2004. áprilisában került elfogadásra, a rekonstrukció tervezése, engedélyeztetése megtörtént. 10% Az erõmû tervezett élettartamon túli üzemeltetésének környezeti hatásvizsgálata és a környezetvédelmi engedély megszerzése. 2006.11.30. 2004. áprilisában került sor a beadvány benyújtására a környezetvédelmi hatósághoz. 30% Olajos szennyvízmedence felszámolása. 2006.12.31. Az olajos szennyvízmedence felszámolására vonatkozó fejlesztési javaslat 2004. szeptemberben jóváhagyásra került, a beruházás vízjogi létesítési engedélykérelme jóváhagyásra került. Az elfogadott ütemezés szerint az olajos szennyvízmedence 2005-ben egy olajleválasztó mûtárggyal kiváltásra és 2006. decemberéig felszámolásra kerül. 10% 40

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítási céljai Cél Határidõ Intézkedés, Végrehajtás a program helyzete mértéke Paksi Atomerõmû Rt. Építési törmeléklerakó terület rekultivációja. 2004.12.31. A környezetvédelmi hatóság által elfogadott tervek alapján a törmeléklerakó rekultivációja befejezõdött. Az elõírt záró dokumentáció elkészült, határidõre benyújtásra került, amelyet a környezetvédelmi hatóság határozatban jóváhagyott. A határozatban a terület 5 éves utógondozását és a talajvíz rendszeres ellenõrzését írta elõ. 100% A PA Rt-nél keletkezõ irodai és csomagolási papírhulladék szelektív gyûjtésének fejlesztése. 2005.12.31. Szelektív gyûjtésre felhasználandó konténerek kerültek kihelyezésre, továbbá beszerzésre került egy db nagyteljesítményû iratmegsemmisítõ gép. A beruházás eredményeként az irodai papír újrahasznosítási aránya - a gyûjtési rendje egyszerûsítésével, a költségek csökkenése mellett - nõni fog. 50% Az üzemi területen található, meghibásodásuk esetén a környezetet veszélyeztetõ, ciklikus felülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztályú rendszerek, acél és egyéb csõvezetékek állapotvizsgálati programjának végrehajtása. 2005.12.31. Az állapotvizsgálati program végrehajtására a PA Rt. szerzõdést kötött. A programból az olajlefejtõ állomás, valamint az olaj vészleürítõ rendszer vizsgálata üzemviteli okokból 2004-ben nem volt elvégezhetõ, a program ezen részének végrehajtása a 2005. évi fõjavításokra lesz átütemezve. 80% Az atomenergetika társadalmi elfogadottsága, a környezetvédelem tudatosságának növelése érdekében nyílt és hatékony tájékoztatás. 2004.12.31. Vértesi Erõmû Rt. A célhoz kapcsolódó programban elhatározott események megrendezésre kerültek (Nyílt nap, Horgász családi nap), az ÖKOTECH kiállításon a PA Rt. részt vett, a megkötött szerzõdések alapján a PA Rt. a területi médiákban rendszeresen megjelent. 100% Füstgáz kéntelenítõ projekt megvalósítása. 2004.12.31. A kéntelenítõ elkészült és hivatalosan átadásra került (egyébként 2004. június óta mûködik). 100% Fûtõerõmû tüzeléstechnikai korszerûsítése. 2004.12.31. Megvalósult: hivatalosan átadva 2004. december 18. 100% Bánhidai Erõmû telephely mûködési engedély meghosszabbítás. 2004.12.31. A mûködési engedély meghosszabbítva (telephely) mûködés szüneteltetésével. 100% Minõségirányítási rendszer fejlesztése. 2005.03.31. GTER Kft. A bányászati folyamatokra való kiterjesztés megvalósult, (az ezt célzó projekt 2004. október 1-én kezdõdött el és a 2005. május végén várható tanúsítással ér véget). 50% Tulajdonosi, engedélyesi és jogszabályi elvárások teljesítése. folyamatos Ellenõrzési rend kialakítása és mûködtetése. Jogszabályfigyelés. folyamatos Minimális környezetszennyezés, a környezeti károk megelõzése. folyamatos Technológiai eszközök rendszeres állapotellenõrzése. A beszállítói és alvállalkozói szerzõdések környezetvédelmi értékelése. folyamatos 41

Irányítási rendszerek A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítási céljai Cél Határidõ Intézkedés, Végrehajtás a program helyzete mértéke GTER Kft. A társaság környezete és partnerei elégedettségének fenntartása. 2005.12.31. Az Integrált Irányítási Rendszer oktatási, ellenõrzési és belsõ audit programjának végrehajtása, értékelések és szükséges intézkedések megtétele. 50% A munkavállalók szakmai felkészültségének és informáltságának fejlesztése. A munka és egészségbiztosítási irányítási rendszer kiépítése és integrálása a mûködõ MIR-KIR-be. 2005.12.31. Éves oktatási program végrehajtása és az intraweb rendszer fejlesztése. Ovit Rt. 2004.11.30. 2004. novemberében az integrált rendszer teljes külsõ auditja és sikeres tanúsítása megtörtént. 50% 100% A társasági szintû belsõ kommunikáció racionális fejlesztése, melynek során az integrált rendszer (MIR, KIR, MEBIR) dokumentációinak és adatkezeléseinek elektronikus úton történõ bonyolítása megvalósul. 2004.12.31. A kézikönyv, az eljárási utasítások és az egyéb kapcsolódó dokumentumok a számítógépes hálózaton hozzáférhetõk. 100% A 6 éves Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak maradéktalan megvalósítása, továbbá a munkavállalók környezeti tudatának erõsítése, a környezetvédelmi feladatok iránti elkötelezettség növelése, a munkahelyi hulladék (kommunális, veszélyes és egyéb hulladékok) gyûjtés szervezettségének fokozása, a szelektív gyûjtés jelentõségének tudatosítása. folyamatos Az egységszintû oktatások és belsõ auditok útján a cél folyamatos megvalósítása tervezetten, ellenõrizhetõen és dokumentáltan zajlik. 25% A távvezeték építõ-szerelõ tevékenység során az élõ környezet legkisebb terhelése érdekében a Gyõr-Szombathely 400 kv-os távvezeték projekthez kapcsolódóan környezeti program megfogalmazása, annak alkalmazása, majd évenkénti kiértékelése. 2004.09.30. ill. folyamatos A környezeti program kidolgozása az elõzetes környezeti hatástanulmányban, a környezetvédelmi szakhatósági engedélyben és a talajvédelmi szakhatósági hozzájárulásban rögzítettek szerint megtörtént. 100%, illetve idõarányos Az Ovit bicskei telephelyének infrastruktúra fejlesztése. 2004.07.31. Elkészült a telephely szabadtéri rendezési terve és megvalósult a csapadékvíz elvezetése, a talajburkolatok kialakítása és a növényzet telepítése. 100% Az alállomási üzletág olajátfejtõ és olajelõkészítõ telepi tárolók használatának szabályozása a használatbavételi engedélyek szerint. 2004.04.30. Elkészült a tevékenységet szabályzó munkautasítás, a vonatkozó technológiai leírás, a munkavédelmi és tûzvédelmi dokumentáció, valamint a keletkezõ veszélyes hulladékok kezelését szabályzó dokumentáció. 100% A 400 kv-os SF 6 gázszigetelésû berendezések gázszivárgásainak csökkentése. 2004.11.30. Elkészült a készülékek karbantartására és gázszivárgás csökkentésére vonatkozó munkaleírás. 100% Az Ovit Rt. üzemeltetésében lévõ gépjármûvek káros-anyag kibocsátásának csökkentése. folyamatos A kötelezõ környezetvédelmi felülvizsgálatokon túl szúrópróba-szerû, soron kívüli COméréseket, szükség szerint beszabályozást, illetve javítást végeztettünk és a megtartott ellenõrzésekrõl nyilvántartást vezetünk. 100% A gépjármûvek üzemanyag felhasználásának racionális csökkentése. folyamatos Jóváhagyott program szerint megkezdõdött a haszonjármûvek elektronikus üzemanyagszint-mérõ berendezéssel történõ felszerelése és az üzemanyag fogyasztás pontos, naprakész regisztrálása. 50% A gödi telephely zöld-környezetének gazdagítása. 2004.12.18. 50 db csemetét és örökzöld növényt telepítettünk és füvesítettünk 200 m 2 területet. 100% 42

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Emberi erõforrások Az MVM Csoport társaságainál az emberi erõforrásokkal foglalkozó szakterületek tevékenységét az aktuális jogi szabályozók, valamint a társaságok belsõ szabályainak, eljárásrendjeinek (kollektív szerzõdések, szervezeti és mûködési szabályzatok, utasítások) megfelelõen látják el. A humánpolitika egyes tevékenységi körei általában minõségügyi folyamatleírásokban is szabályozottak. A társaságcsoportban az ide vonatkozó törvényeket betartva, nem alkalmaznak negatív diszkriminációt sem származásra, sem korra, sem nemre való tekintettel. A társaságok esélyegyenlõségi tervvel is rendelkeznek. A társaságcsoport tagjai nagy hangsúlyt fektetnek a minõségi munkavállalói kör megteremtésére és folyamatos megújítására, a karrierépítésre. A társaságok képzési rendszere az egész életen át való tanulás filozófiáján alapszik. Erre tekintettel történik meg pl. az MVM Rt.-ben a társaság munkavállalóinak teljeskörû képességfelmérése, az ún. képességkatalógus elkészítése. Az állapotfelmérések, valamint a szakterületek igényei alapján évente képzési terv készül, amely biztosítja a munkavállalók rendszeres és tervezett fejlõdését. A munkavállalók megoszlása (fõ) Nõ Férfi Összesen 2004. dec. 31. záró létszám 1 759 6 636 8 395 Felsõvezetõ 7 63 70 Középvezetõ 46 426 472 Igazgatósági tag 2 36 38 Felügyelõ Bizottsági tag 7 35 42 Munkavállalói adatok Az MVM Csoport 2004. december 31-i záró létszáma a társaságok által szolgáltatott adatok összesítése alapján 8 395 fõ volt. Az iparági sajátosságoknak megfelelõen az alkalmazottak elsõsorban mûszaki képzettségûek, ebbõl következõen a férfiak száma beleértve a vezetõi munkaköröket is jelentõsen magasabb. Nõi munkatársak elsõsorban pénzügyi, gazdasági és adminisztratív munkakörökben dolgoznak. A továbbképzések az egyes társaságok fõ tevékenységi profiljának megfelelõen különbözõ szinteken szerteágazóak. A társaságok a néhány napos szakmai továbbképzéstõl kezdve a szakmai képesítést adó oktatáson, a felsõfokú oktatási intézményben tanulmányi szerzõdéssel folytatott tanulmányokon át az MBA képzésig bezáróan támogatják a munkaerõ-állomány megtartását és fejlesztését. A megfelelõ munkakörökben szorgalmazzák az idegen nyelvek elsõsorban az angol nyelv elsajátítását. A munkavállalók átlagéletkora az egyes társaságoknál egyaránt 45 év körül mozog. Az MVM Partner Rt.-nél az átlagéletkor 40 év alatti. Képzettség, továbbképzés A munkavállalók 56,1%-a rendelkezik középiskolai végzettséggel, a felsõfokú végzettségû munkatársak részaránya 28,4%. Az Ovit Rt. intranet-felületére 2004. évben telepítették a KLE e-learning keretrendszert, amelynek segítségével a területileg szétszórt telephelyeken dolgozó munkavállalók többsége számára egységes szakmai anyagok ismertetése, oktatása vált lehetõvé, kiemelten az integrált minõség-, környezet-, munkahelyi egészségvédelem és biztonsági rendszer területén. 43

Emberi erõforrások Az oktatási szabályozások továbbfejlesztése, egyes képzési programok aktualizálása mellett szigorodott a munkakörökre vonatkozó képzettségi és vizsgakövetelmények ellenõrzése is. A Paksi Atomerõmû Rt.-nél a vezetõi utánpótlás biztosítása érdekében a társaság 2004-ben megteremtette a Vezetõi Tehetségbank folyamatos mûködtetésének feltételeit. Emellett 2004. õszén megkezdõdött a felsõfokú végzettségû, nem vezetõ beosztású munkavállalók utánpótlását szolgáló Szakmai Karrierfejlesztési Program elindításának elõkészítése is. A társaság tavaly is jelentõs szerepet vállalt az energetikai szakképzésben, az Energetikai Szakképzési Intézet Intézményfenntartó és Mûködtetõ Alapítvány támogatásával. területet azonosítottak. Érdekképviselet, munkaügyi kapcsolatok Az MVM csoport valamennyi részvénytársaságánál mûködnek szakszervezetek és szervezõdik a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség (VDSZSZ) tagjaként mûködõ szakszervezet is. Az érdekegyeztetés hatékonyan és korrekten mûködik. Az érvényes kollektív szerzõdések a munkavállalók számára a Munka Törvénykönyvében elõírtnál általában kedvezõbb juttatásokat biztosítanak mind szociális, mind egyéb területen. A szükséges minõségi cserék alkalmazása esetén a társaságok a Munka Törvénykönyvében elõírtnál hosszabb felmentési idõt és magasabb végkielégítést adnak. Az Ovit Rt. felsõzsolcai tanmûhelyében több évtizedes hagyománya van a villamoshálózat-szerelõ szakmunkástanulók gyakorlati képzésének. Kiemelkedõen jónak mondható a társaság és a Budapesti Mûszaki Fõiskola (BMF) Villamosmérnöki Kara között évek óta fennálló együttmûködés, melynek révén, az ún. kooperatív képzés keretében folyik a fõiskolások gyakorlati oktatása az Ovit Rt-nél. Egyes társaságoknál a teljes munkavállalói körre kiterjedõen felméréseket végeztek a dolgozói elkötelezettség és lojalitás megállapítására. Az MVM Rt.-nél a második alkalommal elvégzett felmérés alapján (a munkavállalók 38,7%-a válaszolt) több munkáltatói intézkedés történt. A felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy a munkavállalók megelégedettségi szintje összességében növekedett az elõzõ évhez képest. Évente az érdekképviseleti szervekkel történõ egyeztetés folyamán kerül sor bérfejlesztéssel kapcsolatos megállapodások aláírására, valamint a szociális és jóléti juttatások mértékének meghatározására. Szociális és jóléti célú juttatások A társaságcsoport egyes tagjai jelentõs mértékben hozzájárulnak a munkavállalók munkaképességének megõrzéséhez, és a magasan kvalifikált, minõségi munkavállalói kör megtartásához. Ennek egyik legjelentõsebb eszköze az egyenlõre csak az MVM Rt.-nél alkalmazott választható béren kívüli juttatások (caffetéria) rendszere, a maga széleskörû és egyénre szabott felhasználási lehetõségeivel. A caffeteria keretösszegét ugyancsak évente, a szociális ellátásokra vonatkozó megállapodás határozza meg. A Paksi Atomerõmû Részvénytársaságnál 2004. áprilismájus hónap folyamán került sor az elsõ Elmondhatom munkatársi vélemény- és elkötelezettség felmérés lebonyolítására. A vélemények összegyûjtése két módszerrel történt: kérdõív segítségével, amit önkéntes alapon a PA Rt. és az Atomix Kft. munkatársai töltöttek ki (összesen 37%-os részvételi arányban), és az azt kiegészítõ fókuszcsoportos interjúk lebonyolításával, amelyen az erõmû kulcsfontosságú munkavállalói csoportjainak képviselõi vettek részt. A felmérés eredményei a hazai energiaipari szektor eredményeivel összhangban alakultak, az eredmények összességében pozitív volta mellett számos fejlesztésre szoruló A jóléti és szociális juttatások a társaságcsoport egyes tagjainál (társaságonként eltérõ módon) az alábbiak: étkezési támogatás, segélyezés, üdülési támogatás, kulturális, szociális, szabadidõsport célú támogatás, lakáscélú hitel, egészségpénztári, nyugdíjpénztári és önsegélyezõ pénztári munkáltatói hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, egyéb prémiumok, jutalmazások (pl. véradók, jubilálók, nyugdíjba menõk jutalmazása, pénzjutalom állami, miniszteri, társasági kitûntetésekhez). 44

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Egészség, munkavédelem A társaságcsoportban kiemelt figyelmet fordítanak a munkavállalók magas szintû orvosi ellátására, egészségének megõrzésére. Ennek keretében a kötelezõ foglalkozás-egészségügyi ellátás mellett bizonyos szakorvosi szûrõvizsgálatokon való részvételre is lehetõség nyílik. Ezek az alábbi területekre terjedhetnek ki: rendelõintézeti szakorvosi ellátás, nõgyógyászati szûrõvizsgálat, menedzser szûrés, telephelyen történõ ultrahangos szûrõvizsgálatok. A munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésére vonatkozó törvények betartását az egyes társaságok munkavédelmi és tûzvédelmi szabályzatai írják elõ. A munkavállalók belépésükkor és a szabályzatokban meghatározott feltételek szerint a késõbbiekben ismétlõ oktatásokon is részt vesznek. Üzemi balesetek az MVM Csoportban (fõ) 2002 2003 2004 Munkabalesetek száma 133 152 124 Úti balesetek száma 42 42 35 Táppénzes napok a balesetek következtében 3 134 4 920 2 913 Üdülés, sportolás A társaságcsoport tagjai több helyen rendelkeznek pihenést, üdülést szolgáló létesítménnyel. Ezek egy részét az MVM Csoport dolgozói és hozzátartozóik kedvezményesen vehetik igénybe. Az MVM Rt. tulajdonában lévõ három jóléti célú intézmény a Siófoki Üdülõ, Budapesten a Kék Duna Csónakház és a Horvátországban, Rovinjban lévõ üdülõ 150 fõ részére teszi lehetõvé kedvezményes térítési díj mellett az üdülést. A Paksi Atomerõmû Rt. munkavállalóinak rekreációjára, valamint családtagjaik kedvezményes pihentetésére és üdültetésére szolgál a balatonfüredi és a soproni Rekreációs Központ, valamint a Fadd-Dombori Hétvégi Pihenõtelep. Ezen felül a társaság jóléti célú pénzeszközeinek terhére kedvezményes üdültetésben és üdülési támogatásban részesíti munkavállalóit és nyugdíjasait. Az Ovit Rt. fonyódi, hévízi és nyékládházi üdülõjében/vendégházaiban nyáron, a keszthelyi Hotel Ovitban egész évben lehetõséget nyújt a munkavállalók regenerálódására. Az üdülés a munkavállalók és családtagjaik részére kedvezményes, a nyugdíjasok pihenését ezen felül nagy sikerû akciókkal támogatja a cég. Hasonló feltételek mellett üdülhetnek a dolgozók a Vértesi Erõmû Rt. balatoni, komáromi és tatai, valamint az ERBE Kft. római parti üdülõiben. A társaságcsoport tagjai évente meghatározott összeggel támogatják az általuk alapított sportegyesületeket, lehetõvé téve a munkavállalóik számára a sportolást, ezzel is elõsegítve egészségük megõrzését. A sportegyesületek tagjai rendszeresen részt vesznek a különbözõ sportágakban rendezett iparági versenyeken. Az MVM Rt. sportegyesületének (MVM SE) egyes szakosztályait mintegy évi 10 M Ft-tal támogatja. Az Ovit Rt. minden évben jelentõs támogatást nyújt a munkavállalók testedzéséhez az Ovit Sportegyesületen keresztül, valamint tornaterem, focipályák biztosításával. A társaság kiemelten kezeli és támogatja az iparági versenyeken való széleskörû részvételt. A Paksi Atomerõmû Rt. az egyes tömegsport-rendezvényeknek az Atomerõmû Sportegyesület által történõ szervezésével, illetve a társaság sportlétesítményeinek ingyenes, kedvezményes rendelkezésre bocsátásával széles körû sportolási lehetõségeket biztosít. Ezen kívül a társaság a kollektív szerzõdésben rögzített célokra és összegben közvetlenül is költ tömegsportra vállalati sportrendezvények szervezésével, valamint az iparági sportversenyeken való részvétel keretében. 45

Környezetvédelmi, társadalmi szerepvállalás Development Committee), és az ennek keretében mûködõ számos munkabizottságban (Környezetvédelem, Éghajlatváltozás, Erõforrások megóvása, Környezetvédelem és Gazdaság, Egészségvédelem és Biztonság munkacsoport) dolgoznak a társaságcsoport képviselõi. A 2003-ban megalakult EURELECTRIC Magyarországi Tagozatnak 23 iparági társaság a tagja. Az egyesület Környezet és Fenntartható Fejlõdés Bizottsága folytatta iparági szintû munkáját, amelynek során a tagok beszámoltak az EURELECTRIC munkacsoportok aktuális témáiról. Áttekintették a Klímaváltozás (ezen belül a nemzeti CO 2 kvóta kiosztási terv), a Környezet és társadalom (az elektromágneses tér és az SF 6 gáz), a Környezetvédelem (a nagy tüzelõberendezések legjobb elérhetõ technikái), a Fenntartható fejlõdés és az Erõforrások megõrzése munkacsoportok folyamatban lévõ említett munkáit. Környezetvédelmi együttmûködés az érdekelt felekkel Az MVM Rt. és a Paksi Atomerõmû Rt. tagja a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületnek. Az MVM Csoport munkatársai együttmûködnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságán keresztül más jogszabályalkotókkal és az elmúlt év óta az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal is. Az EU csatlakozás kapcsán valamennyi szakterület kiemelt figyelmet kapott érdekérvényesítõ tevékenysége során. Ezen túlmenõen a csoport valamennyi tagja napi munkája során kapcsolatba kerül a környezetvédelmi hatóságokkal is. Az iparági környezetvédelmet érintõ döntéseiben a Magyar Energia Hivatal is támaszkodik az MVM Csoport információira és munkatársainak tudására, jellemzõen a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv környezetvédelmi fejezetének összeállításában. A csoport munkatársai a társaságon kívül az iparágat is képviselik különbözõ európai villamosenergia-ipari szervezetek, pl. az UCTE (The Union for the Coordination of Transmission of Electricity) és az EURELECTRIC (Union of the Electricity Industry) környezetvédelmi és más, szakterületi bizottságaiban. Az EURELECTRIC Környezetvédelem és Fenntartható Fejlõdés Bizottságában (Environment and Sustainable Harmadik alkalommal szervezte meg a Deloitte a Közép-európai Környezeti Jelentés Díj pályázatot, amelyen az MVM Csoport 2003. évi Fenntarthatósági Jelentése újból elismerésben részesült. A társaságcsoport több szakmai rendezvényen is bemutatta eredményeit, amelyek közül kiemelésre érdemes az õszi ÖKOTECH kiállítás, ahol a nagyközönség is megismerhette a csoport környezetvédelmi tevékenységét, melyek közül kiemelt fontosságú a Nemzeti Park Igazgatóságok közremûködésével megvalósított, úgynevezett mûfészek kihelyezési program. Ennek keretében az Ovit Rt. munkatársainak segítségével mûfészkeket helyeznek ki a nagyfeszültségû távvezeték-oszlopokra a védett madarak számára. Az MVM Rt. lakossági tájékoztató kiadványokat is megjelentet, egyebek mellett a távvezetékek egészségre gyakorolt hatásairól. Ez utóbbi elkészítésében az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és az USA-ban, Kaliforniában lévõ Electric Power Research Institute munkatársai is közremûködtek. Mindezeken túlmenõen az érintett munkatársak aktívan részt vesznek különbözõ szakmai, tudományos és társadalmi szervezetek (Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Egyesület) környezetvédelemhez kapcsolódó munkájában, rendezvényeinek lebonyolításában. 46

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Társadalmi szerepvállalás, szponzorálás A társaságcsoport súlyának megfelelõen veszi ki részét a társadalom megoldásra váró gondjainak orvoslásából is. Környezeti és szociális elkötelezettségét azok a támogatások, szponzorációk és karitatív célú adományozások is mutatják, amelyek végsõ soron a társaságcsoport társadalmi szerepvállalásának mérföldkövei. A társaságcsoport kommunikációs tevékenységébõl kiemelt figyelmet érdemel a PA Rt. tevékenysége, amelynek legfontosabb színtere a látogatóközpont, ahol évente mintegy 30 000 látogatót fogadnak, és ahol az atomerõmû életét mutatják be az érdeklõdõknek. Paks térségében nagy jelentõségû a TEIT (Társadalmi Ellenõrzõ és Információs Társulás), amely a régió településeivel való nyílt párbeszéd lehetõségét hivatott biztosítani. Társadalmi szerepvállalás A társaságcsoport a gazdasági életben betöltött szerepének megfelelõen veszi ki részét a szûkebb és tágabb környezetben végbemenõ társadalmi célok megvalósításából, amelyek hatásai közép és hosszú távon is mérhetõk. A fõbb támogatási területek az alábbiak: A tudásalapú társadalom elõmozdítása (együttmûködési megállapodás a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a BMF-el) fiatal kutatók, hallgatók ösztöndíj-pályázatainak támogatásával. Az anyagi javakon is túlmutató szellemi hátteret nyújt az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, amelynek többek között a fiatal tehetségek felkutatásában van fontos szerepe. A társaságok környezetvédelmi elkötelezettségét a munkatársak szakmai konferenciákon való részvétellel, elõadások tartásával is igazolják. A csoport egyes társaságai támogatást nyújtanak néhány ilyen rendezvénynek. Egyetemes kulturális értékeink védelme, szakmakultúránk ápolása tekintetében említést érdemel az Elektrotechnikai Múzeum és a múzeumot bemutató kiadvány, valamint a villamos szakma és a tudomány történetét, nagyjait bemutató CDsorozat készítésének támogatása. Az MVM Rt. tulajdonában lévõ telephelyekhez kapcsolódó intézmények támogatásának egyik célja a társaság regionális jelenlétének hangsúlyozása: a Sajószögedi Zeneiskola támogatása, a Lõrinci hûtõtó partmenti területének biztosítása rendezvények számára. A társaságcsoport szociális érzékenységének megfelelõen hátrányos helyzetû gyermekeket, népcsoportokat, ill. az esélyegyenlõséget javító programokat, intézményeket is támogat (Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány, Flóra Alapítvány, Virgonc Alapítvány, Vakok Állami Intézete, Csillagkapu Alapítvány, Szent Lõrinc a Gyermekekért Alapítvány stb.). A környezõ területeken mûködõ felsõ, közép- és általános iskolai intézmények diákjai, valamint az érdeklõdõ egyesületek tagjai számára a társaságok erõmû látogatásokat szerveznek, bemutatva a technológiákat, létesítményeket és a környezetvédelmet szolgáló berendezéseket is. A természeti értékek megõrzése, helyreállítása érdekében az MVM Rt. kettõs céllal támogatott 2004. tavaszán faültetõ programot: Az egyik az ember szükségszerû természetalakító tevékenységének kiegyenlítése, a másik a fiatalok környezettudatosságának fejlesztése. A program során Ócsa határában az ócsai és az alsónémedi iskolások közremûködésével 500 nyárfacsemetét ültettek. Támogatást kapott a Hortobágyon létesített madárkórház is, ahol szakavatott kezek segítenek a sérült állatokon. Szponzoráció A társaságcsoport szponzorálási tevékenységének célja, hogy olyan értékek létrejöttéhez járuljon hozzá a környezeti kultúra és zenekultúra ápolásával, valamint az oktatás támogatásával, amelyek színvonala méltó a cégek gazdasági súlyához, az általuk elfogadott és képviselt normákhoz, és ezáltal is építse, erõsítse a cégek arculatát. A fõbb szponzorálási területek: A komolyzenei kultúra és oktatás támogatása (középtávú együttmûködés keretében a Forrás Zenei Klub Koncertjei, a Téli Ünnepi Estek, a Budapest Kamarakoncertek, a Farsangi Koncertek gyerekeknek, a Gödöllõi Nemzetközi Hárfafesztivál, a Gödöllõi Nemzetközi Liszt Fesztivál, a Balatoni Templomi Koncertek stb. támogatása). A képzõ- és fotómûvészet felkarolása (az MVM Fotógaléria mûködtetése). A tömegsport, valamint a kiemelkedõ teljesítményt nyújtó ifjú sportolók támogatása (MVM Duna Maraton, Sakkszövetség, ifjúsági tenisz, Sárkányhajó Bajnokság, Hatvan-Lõrinci Triatlon). A PA Rt. több saját nevelésû, jelentõs sikereket elért fiatal sportolót mondhat a magáénak a sportegyesületében folyó átgondolt, fegyelmezett munka eredményeként. 47

CSOPORT 48

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Impresszum: Kiadja a Magyar Villamos Mûvek Rt. Felelõs kiadó: Dr. Kocsis István vezérigazgató Felelõs szerkesztõ: Civin Vilmos környezetvédelmi osztályvezetõ A fejezetek szerzõi: Árpádné Friedszám Andrea, MVM Rt. Bodrogi Ferenc, MVM Rt. Civin Vilmos, MVM Rt. Csanádi András, Paksi Atomerõmû Rt. Czuczor Tibor, GTER Kft. Demeter Károly, Paksi Atomerõmû Rt. Földi Melinda, MVM Rt. Gál Attila, VILLKESZ Kft. Halász Linda, MVM Rt. Horváth János, MVM Rt. Imeli László, Tatabánya Erõmû Kft. Kacsó András, MVM Rt. Dr. Kaszáné Takács Éva, MVM Rt. Király Géza, MVM Partner Rt. Kiss István György, MVM Partner Rt. Kovács Gábor, MVM Rt. Módos Géza, GTER Kft. Dr. Nagy Zoltán, MVM Rt. Ótós Csilla, Vértesi Erõmû Rt. Pécsi Zsolt, Paksi Atomerõmû Rt. Pelle Gábor, MVM Rt. Pintér Tamás, MVM Rt. Rudi Zsuzsanna, ERBE Kft. Ruthner György, Ovit Rt. Sallai Orsolya, Paksi Atomerõmû Rt. Szabó János, MVM Rt. Szappanosné Koleszár Ilona, Miskolci Fûtõerõmû Kft. Szatmári Sándorné, MVM Rt. Tringer Ágoston, MVM Rt. Turóczi András, MVM Rt. Szakmai fotók: Csordás Gábor, MVM Rt. Design: Monostori Kata Természetfotók: Vadász Sándor A kiadvány 100%-ban újrafelhasznált papírra készült. Ez a Fenntarthatósági Jelentés a 2004. évre vonatkozik és a GRI (Global Reporting Initiative) 2002-es Útmutatója alapján készült. www.mvm.hu

1011 Budapest, Vám u. 5-7. Tel.: +36-1 224-6200 www.mvm.hu m v m @ m v m. h u M A G Y A R V I L L A M O S M Û V E K R T. 7