SZAKDOLGOZAT Miklós Zoltán 2008 1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT TŐZSDE-PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY A VILÁGBANK ÉS A SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS Budapest, 2008. május 5. Készítette: Miklós Zoltán 2
Tartalomjegyzék... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 4 1. BEVEZETÉS... 5 Személyes motiváció a téma megírása kapcsán... 5 A szakdolgozat felépítése... 5 Szociális fejlődés a Világbank tevékenységében... 6 Szociálisan fenntartható fejlődés... 7 2. SZOCIÁLIS ELEMZÉS... 8 2.1. Szociális elemzés fejlődése a Világbanknál... 8 2.2. Szociális elemzés világbanki gyakorlata... 11 2.3. Szociális értékelés... 17 2.4. Szociális elemzés alkalmazása célirányos kölcsönök esetében és esettanulmányok... 21 3. MAKROSZINTŰ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI ORSZÁGELEMZÉSEK... 27 3.1. Analitikus megközelítés és a szociális országelemzési típusok... 27 3.2. Az országelemzést segítő főbb kapcsolódási pontok... 30 3.2.1. Politikai gazdaság és a szociális fejlődés... 30 3.2.2. Igazságosság és munka... 32 3.2.3. Társadalmi csoportok és jó kormányzás... 33 3.3. Makroszintű szociális és politikai elemzés különböző megközelítésekben... 33 3.3.1. Elemzési folyamat, tapasztalatok... 38 3.3.2. DFID, Sida és a Világbank közös elemzése Kenyában... 39 3.4. Világbank szociális országelemzése: elemzési kulcspontok, javaslatok és a folyamat... 40 3.4.1. A Világbank szociális országelemzésének dimenziói és a szociális kockázatok... 40 3.4.2. Világbank együttműködése a befogadó országok szereplőivel... 42 3.4.2.1. Kormányzati bevonás... 42 3.4.2.2. A társadalom bevonása... 43 3.4.3. A Világbanki szociális országelemzések tapasztalatai és javaslatok... 44 3.4.4. Szociális országelemzések költségvetése és adatgyűjtés... 51 4. SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS A VILÁGBANKNÁL SZÁMOKBAN ÉS A VILÁGBANK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGÉNEK KRITIKÁI... 53 4.1. A Világbank szociális vonatkozású tevékenységének kritikái... 54 5. JÖVŐKÉP... 61 3
Irodalomjegyzék... 64 Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák 1. számú ábra: Szociális elemzés és a Világbank küldetése... 11 2.számú ábra: Világbank szociális országelemzéseinek forrásai... 52 Táblázatok 1. számú táblázat: Szociális országelemzési típusok... 30 2. számú táblázat: A különböző megközelítések céljai és elemzési kulcspontjai... 34 3. számú táblázat: A Világbank szociális országelemzése különböző szempontok alapján... 45 4. számú táblázat: Világbank szociális országelemzései költségvetésének és forrásainak bemutatása... 51 4
1. BEVEZETÉS Személyes motiváció a téma megírása kapcsán Mindig is érdeklődéssel figyeltem a tehetősebb országok, régiók, nemzetközi szervezetek azon tevékenységét, hogy miképpen tudnak segíteni a szegényebb országok lakóinak életkörülményein, élelmezésén, oktatásán stb., azaz hogyan végzik tevékenységüket, amelynek eredményeképpen szociálisan jobb helyzetbe kerülnek az arra rászorulók. Úgy vélem, hogy többek között a Világbank feladatai közé is tartozik javítani az emberek életkörülményein, reményt adni nekik egy jobb életre. Mintegy 5 milliárd ember megérdemli mindazt, amit egy hatékony és jól működő Világbank tud nyújtani számukra. A szakdolgozat felépítése Szakdolgozatomban a Világbank szociális fejlődésre vonatkozó tevékenységével foglalkozom. Bemutatom, hogy a szociális fejlődés mit jelent a Világbank tevékenységében. A fenntartható fejlődés dimenziói közül kiemelem a szociális vonatkozást. Dolgozatom második részében részletesen bemutatom a Világbank szociális elemzési tevékenységét, a szociális elemzés kialakulását és jelenlegi gyakorlatát a Világbanknál. A szociális elemzés öt belépési pontját részleteiben is kifejtem. Írok a szociális elemzést megelőző, a kölcsönben részesülő ország által elvégzett szociális értékelésről. A szociális elemző munka eredményeinek alkalmazásáról példákat mutatok be. A dolgozat harmadik részében bemutatom a makroszintű szociális és politikai elemzések gyakorlatát a Világbanknál. Az egyes országelemzési típusokra külön kitérek. Fontosnak tartom az országelemzést segítő főbb kapcsolódási pontok bemutatását. A világbanki megközelítéshez hasonló makroszintű szociális és politikai elemzésekkel is foglalkozom. Leírom egy közös világbanki és nem világbanki megközelítés által végzett elemzés tapasztalatait. Fontosnak tartom bemutatni a Világbank szociális országelemzésének dimenzióit és a szociális kockázatokat. A Világbank szociális országelemzését részletesen 5
bemutatom. Kitérek a befogadó országok szereplőivel (kormányzat, társadalom) való együttműködés fontosságára. A Világbank szociális országelemzésének tapasztalatai és a javaslatok dolgozatom szerves részét képezik. A szociális országelemzések költségvetését érdekességnek szánva szerepeltetem dolgozatomban. A következő fejezetben fontosnak tartottam bemutatni a Világbank szociális fejlődés kapcsán kihelyezett kölcsöneinek számszerűsítését összesen és regionális szinten, öt évre visszamenőleg. Még ebben a fejezetben kitértem a Világbank tevékenységét érő kritikák azon részére, melyek az egyes projektek szociális dimenzióit érintették. Fontos hangsúlyozni, hogy a Világbank projektjeinek harmada nem éri el a kívánt, kitűzött projektcélokat. Nyilvánvalóan a Világbanknak ezen a téren javítania kell az arányokon. Az utolsó fejezetben, a jövőkép megformálásában segítségül hívtam az ezredfordulós fejlődési célokat. Szociális fejlődés a Világbank tevékenységében A szociális fejlődés átalakítja a társadalmakat az ország szociális vonatkozásainak megértése segítségével. Lényeges a szegény emberek számára fontos dolgok és szükségleteik megértése, azonosítása. A szegénység több mint alacsony jövedelem. A szegénység magában foglalja az elesettséget, a társadalmi kirekesztettséget, elkülönülést, a hatalom hiányát. (Social Development at World Bank). Az előző század legnagyobb társadalmi problémáját a munkanélküliség jelentette. A XXI. században a legnagyobb gond ilyen téren a társadalmi kirekesztettség. A társadalmi kirekesztettség hatására alakul ki a szociális apátia, a terrorizmus és a politikailag szélsőséges magatartás. (Kreft, 2005) Az emberek számára fontos dolgok a nemeket érintő kérdések, a társadalmi kirekesztettség, a háztartások közötti erőforrások elosztása, a bűnözés és erőszak előfordulásának gyakorisága, földrajzi elhelyezkedés, az ellátó hálózatokhoz, infrastruktúrához való hozzáférés lehetősége, kapcsolatuk a mindenkori hatalommal. A szegénység megértéséhez nem elég egy tudományterületet vizsgálni, hanem több tudományterület eredményeinek elemzésével lehet eljutni a szegénység problémájának teljes körű megértéséhez. 6
A szociális fejlődés megvalósításához szükség van felelős kormányzatra, amely megteremti a javakhoz, eszközökhöz, intézményi segítséghez való egyenlő hozzáférést. Ehhez szükség van olyan programokra/irányelvekre, amelyek elismerik az állampolgárok egyetemes jogait és felelősségeit, és elősegítik jogaik érvényesítését. Szükséges a hatalmi kapcsolatok szerepének megértésére és az olyan intézményi mechanizmusok létrehozására, amelyek a hatalmi igazságtalanságokkal szemben kárpótolnak A szegénység csökkentése és az ezredfordulós fejlődési cél elérése érdekében a Világbank átfogó stratégiát alkotott. A stratégia értelmében elősegíti a gazdasági növekedést, javítja a nyújtott szolgáltatások minőségét, és erősíti az intézmények hatékonyságát. A stratégia kritikus részét képezi a szociális fejlődés. A szociális fejlődés egy olyan folyamatnak tekinthető, amely során olyan felelős intézmények jönnek létre, hogy az egyes rétegek különösen a szegények társadalmi beilleszkedése jobban megvalósulhasson, mindenki számára adott legyen a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés. A szociális fejlődés előfeltétele a fenntartható, igazságos növekedésnek, amely során a növekedés hasznait széles társadalmi rétegek élvezik, stabil és békés társadalmi rend alakul ki. A szociális fejlődés jobb projektekhez és programokhoz vezet. A szociális fejlődés jobb életkörülményeket teremt, hiszen ha az állampolgárok részt vehetnek, beleszólásuk lehet az egyes programokba, a fejlődéssel kapcsolatos intézkedések sokkal hatékonyabbá válhatnak. (Social Development at World Bank) A szociális fejlődés területét a Világbank nagyon komolyan veszi. 2005-ben több mint 100 ember dolgozott ezen a területen. (The Global Challenge, 2005) Szociálisan fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődésnek számos dimenziója létezik, úgy mint gazdasági, környezetvédelmi, ökológiai és szociális. A hosszútávon fenntartható fejlődés szociális dimenziója azt jelenti, hogy az ember egy társadalom tagja és éreztetik vele, hogy hozzájárulhat hasznos tevékenységével a gyarapodáshoz. Manapság az ökológiai, környezetvédelmi és szociális dimenziók éppolyan fontossá váltak, mint a fenntartható fejlődés gazdasági dimenziója. (The Global Challenge, 2005) 7
2. SZOCIÁLIS ELEMZÉS 2.1. Szociális elemzés fejlődése a Világbanknál Szociális elemzés 1968-ban került először napirendre, amikor is az akkori Világbank elnöke hangsúlyozta a világméretű szegénység csökkentésének fontosságát. Egy olyan intézmény életében, amely addig elsődlegesen utak, hidak építésével foglalkozott, fontos paradigmaváltozást jelentett, hogy a szociális ügyek kerültek fókuszba. A Világbank azonban nem volt egyedül ezen a területen. Számos egyéb multilaterális, kétoldalú és akadémiai intézmény kezdte kutatni a szociálisan fenntartható fejlődés lehetőségét. Az ENSZ megalkotta az emberi előrehaladási mutatószámrendszert, amelynek segítségével könnyebben lehetett ezentúl értékelni világszerte az emberek életkörülményeit. A társadalomtudósokra egyre nagyobb szerep hárult, minthogy megoldják a nyelvi problémákat és az adott országról kellő ismerettel rendelkezzenek. Az egyes projektek szolgálatában álltak és a megélhetés körülményeinek javításán fáradoztak. A társadalomtudósok viszonylag korai bevonása megalapozta a szociális elemzés gyakorlatát a Világbank projektjeiben. 1980-ban a Világbank volt az első nemzetközi fejlesztési szervezet, amely nyilatkozatot bocsátott ki az önkéntelen áttelepítésekről. A Világbank megalkotta szociális politikáját az áttelepített emberekre vonatkozóan. Ekkoriban a társadalomtudósokat bevonták olyan projektekbe, amelyek vidékfejlesztéssel, ivóvízzel és öntözéssel, fásítással és mezőgazdasággal foglalkoztak. A Világbank, hasonlóan a többi multilaterális intézményhez, az 1980-as években egyre szisztematikusabban gyűjtötte az adatokat és egyre jobbá vált a környezeti és szociális hatások elemzésében. (Social Analysis Sourcebook, 2003) 1984 óta a Világbank intézményesítette a szociális elemzést befektetési projektjeiben. A szociális elemzés a projekt értékelés szociológiai részeként került be a Világbank tevékenységi körébe 1984-ben. 1985-ben a Világbank megjelentette Putting People First kiadványát, amelyben leírja a szociális elemzés alkalmazását mezőgazdasági és vidékfejlesztési projektek tervezési fázisában. (Cernea, 1991) 8
A Világbank 1987-es átalakulása során számos társadalomtudós került a regionális környezetvédelmi szervekhez, hogy segítsék a problémás projekteket. Így lehetősége nyílt a társadalomtudósoknak, hogy a környezetvédelmi szektor eredményeiből tudjanak tanulni. Rengeteget tanultak ezekből és a környezetvédelmi értékelési megközelítést kezdték alkalmazni szociális területen egyaránt. (Neubert, 2000) 1980-1990 között a Caribbean Development Bank, az Inter-American Development Bank, az Asian Development Bank új egységeket hozott létre szervezetén belül azért, hogy figyelmének középpontját a szociális fejlődésre tudja irányítani. A fejlesztési bankok stratégiákat dolgoztak ki, hogy a szociális fejlődés témakörében NGO-kal tevékenykedjenek. (Caribbean Development Bank, 1998; Inter-American Bank, 1999; Asian Development Bank, 1993). A társadalomtudósok bevonásával a Világbank megerősítette elkötelezettségét projektjei szociális vonatkozásaiban. Ennek köszönhetően 1992-ben a Világbank megalakította Division for Social Policy and Resettlement szervezetét a szociális fejlődés melletti elkötelezettségének jeléül. (Francis és Jacobs, 1999). 1992-ben a Világbank létrehozta a Participatory Poverty Assesment-et, hogy hozzájáruljon az országok szegénységének értékeléséhez.. Az értékelés magában foglalta a szegények nézőpontját a szegénység elemzése során és kormányzati stratégia megfogalmazását a szegénység csökkentésére vonatkozóan. (Norton, 2001) 1995-ben a szociális fejlődés koppenhágai csúcstalálkozóján 117 államfő és nemzetközi szervezet fejezte ki közös akaratát a Koppenhágai Nyilatkozatban. A nyilatkozat tisztázta a szociális fejlődés céljait és meghatározza azokat az eszközöket, amelyekre a szociálisan fenntartható fejlődés eléréséhez világszerte szükség van. Középpontba a szegények számára végzendő fejlesztési feladatot és ennek elvégzésére a megfelelő módszerek megtalálását helyezték. A nyilatkozat tíz főbb pontból állt, amely a szociális fejlődéshez való megfelelő környezet kialakítását foglalta magában: szegénység megszüntetése, teljes foglalkoztatás és biztonságos, fenntartható megélhetés, szociális integrálódás, nemek közti egyenlőség, alapvető szolgáltatások és minden nép kultúrájának tiszteletben tartása, megőrzése, Afrika és a legfejletlenebb régiók országainak felgyorsított fejlődése, szociális dimenziók strukturális 9
beállítása, szociális fejlődés elősegítése és a szociális fejlődés érdekében szorosabb együttműködés. (Social Analysis Sourcebook, 2003) 1996-ban létrejött a Social Development Task Group szervezet, amely közgazdászokból és társadalomtudósokból állt. A szervezeti fejlődés elvezetett oda, hogy 1997-ben létrehozták a Social Development Department szervezetet a Világbankon belül. (Social Development and Results on the Ground, 1997) Eddig az időszakig a közgazdászok a makroökonómiára és az árakra összpontosítottak. Amikor megvizsgáltak egy szegény embert, akkor bevételeire és kiadásaira fókuszáltak. A társadalomtudósok ezzel szemben a kormányzati szektor szolgáltatásaira összpontosítottak, mint pl. oktatás, egészségügy és más szociális szolgáltatások. 1997-ig nem végeztek érdekgazda elemzéseket. Nem vizsgálták a politikai gazdaságot, az egyes társadalmi csoportok közötti kapcsolatokat. Az átalakulással azonban koncepcionális és tudományágak közti összekapcsolódás vette kezdetét. A hangsúly eltolódott a szektorális szervezetekről egy több tudományterületet felölelő országos csapat irányába. A Social Development Department és a Quality Assurance Group közös munkája 1999-től azt eredményezte, hogy jobban megértették azt, hogy a szociális elemzés hogyan járul hozzá egy eredményesebb Világbank működéséhez. További tökéletesedés lehetőségét a Social Development Department működésének vizsgálata jelentette. Interjúkat készítettek az egyes területek vezetőivel és szociális szakértőkkel azért, hogy visszajelzést kapjanak arról, hogy mennyiben járultak hozzá a Világbank tevékenységéhez szociális elemző tevékenységükkel. Végül a Social Development Department és Social Development Unit munkája sokkal érthetőbbé tette a Világbank és a kölcsönben részesülő országok közötti kapcsolatok, az egyes projektek prioritásait, a trendeket. (Social Analysis Sourcebook, 2003) 2000-ben az akkor legfrissebben alkalmazott módszert a German Development Institute dolgozta ki a szegénység felszámolása kapcsán (Neubert, 2000). A 2000-es években a Világbank többdimenziós együttműködésként tekint a szegénység elleni küzdelemre, amelynek során a különböző tudományágak jeles szakemberei egymást segítve dolgoznak össze. 10
Kiterjedt szociális elemzési koncepciót kell a Világbank projektjeiben érvényesíteni az elkövetkező évtizedben. Ez különbözőféle megközelítéseket feltételez projekt szinten, szociálpolitikai irányvonal szintjén, helyi szinten és makroszinten egyaránt. A Világbank szociális elemző munkája során számos eszközt felhasznál, amelyet a Social Analysis Sourcebook kiadványában bemutat azért, hogy elemzési és működési területén megvalósítsa a stratégiában megfogalmazottakat. (Social Analysis Sourcebook, 2003) 2.2. Szociális elemzés világbanki gyakorlata Szociális elemzés és a Világbank küldetése Világbank küldetése Szegénység csökkentés 1. számú ábra Szociális fejlődési cél Igazságos és fenntartható fejlődés Stratégiai eredmények Társadalmi beilleszkedés Öntudaterősítés Biztonság Szociális elemzés Lehetőségek Szociális Korlátok elemzés Szociális hatások Szociális elemzés 5 belépési pontja Társadalmi sokszínűség és nemek Intézmények, szabályok, magatartások Érdekgazdák Részvétel a fejlődési folyamatban Szociális kockázatok Forrás: 3. oldal, Social Analysis Sourcebook, 2003 11
A Világbank hitelezési tevékenységével kapcsolatban végez szociális elemzést. A Világbanknak, mint fejlesztési intézménynek feladata, hogy a kölcsönben részesülő országban hozzájáruljon a gazdasági és szociális fejlődéshez. A gazdasági növekedés több, mint szegénységcsökkentés. Fontos, hogy a fejlődés igazságos és fenntartható legyen. Mivel a szegénység többdimenziós fogalom, az igazságos és fenntartható fejlődés magában foglal olyan intézkedéseket, amelyeknek következtében jobb lesz a szegények beilleszkedése a társadalomba, öntudatuk erősödik és megélhetésük biztonsága fokozódik. A szociális elemzés segítségével a Világbank képes annak eldöntésére, hogy a tervezett projekt megfelel-e a szociális fejlődési céloknak. Amennyiben nem, úgy ajánlásokat fogalmaz meg a szociális fejlődési célok elérésére. A szociális értékelés a kölcsönben részesülő országnak segít abban, hogy megvizsgálhassa a projekt fenntarthatóságát és lépéseket tegyen megvalósítása érdekében. Az egyes projektek szociális fejlődés kapcsán elért eredményei három pontban foglalhatóak össze: társadalmi beilleszkedés, öntudaterősítés és biztonság. Társadalmi beilleszkedés az intézményi akadályok elhárítását jelenti és olyan intézkedések foganatosítását, amelyekkel az egyes társadalmi csoportok egyenlő mértékben hozzáférnek a fejlődés adta lehetőségekhez. Egészen pontosan hozzáférés a projekt által létrehozott közjavakhoz, közszolgáltatásokhoz, piaci lehetőségekhez, új információkhoz. Öntudaterősítés a szegények vagyonának növelésével, bevonásukkal a projektekbe, átláthatóbb és felelősebb intézmények kialakításával valósul meg. Biztonság alatt a fejlődés érdekében tett intézkedések szociális kockázatának kezelését értjük. Enyhíteni kell az áttelepítés negatív hatásait, védeni kell a tulajdont, be kell tartani a törvényeket, kezelni kell a társadalmi feszültségeket és konfliktusokat, a háborút követő újjáépítést meg kell valósítani, növelni kell a társadalmi összetartozást. A szociális elemzés során a szerepek és felelősségek tisztázása következtében az egyes országok egyre inkább magukénak érezték a projekteket. A szociális elemzést a projektek több mint 80 %-nál helyi társadalom szakértők végezték, mindez kapacitásbővülést 12
eredményezett a helyi tanácsadók és a kutatóintézetek esetében. A szociális értékelés folyamatának folytatása a bevezetés során az érdekgazdák részvételére egy hatékony mechanizmust biztosít. Ez különösen igaz átfogó szociális projektek esetében, amelyek sikere a főbb érdekgazdák viselkedésének változásán múlik. A jól végzett szociális elemzés megkönnyíti a fenntartható fejlődés megvalósítását. A megvalósítás kétféle módon történik. Egyrészt olyan szociális rendszerek feltárásával, amelyek hatással vannak a projekt sikerére, másrészt a projekt szociális fejlődési stratégiája megtervezésének informálásával. A Világbank szociális szakértői öt belépési pontot említenek munkájuk strukturálása érdekében. 5 belépési pont A szociális-társadalmi valóság, a gazdasághoz hasonlóan, összetett és különböző szemszögből közelíthető meg. A szociális elemzéshez 5 belépési pont tartozik. Társadalmi sokféleség és nemek A társadalom elemzői először is megvizsgálják, miként lehet az embereket csoportosítani, függően etnikai hovatartozásuktól, nemüktől, anyanyelvüktől, társadalmi rangjuktól, munkahelyüktől stb. (Social Analysis Sourcebook, 2003) Ezen belépési pont vonatkozásában szeretném kiemelni a nemek kérdéskörét. Számos ország esetében a nincsenek biztosítva a gyengébbik nem jogai. Mindezt tetézi, hogy bizonyos országokban kulturális és vallási okokból eredően nehéz helyzetbe kerülnek a nők. A nemi diszkrimináció tilos, azaz a férfiak és a nők azonos jogokat élveznek. Fontos, hogy a nőknek és a férfiaknak egyenlő lehetőségük és joguk legyen munkavállalásra, társadalmi életben való szerepvállalásra, oktatásra, magánéletbeli és politikai döntéshozatalra, munkahelyi előléptetésre stb. A fejlődő országokban a női nem nagyobb hátrányban van a férfiakkal szemben, mint a fejlett országok esetében. A diszkrimináció okozta társadalmi és kulturális terhekbe a nők bele is halhatnak vagy egész életüket hátrányos helyzetben kell, hogy leéljék. Az elmúlt pár 13
esztendőben előrelépés történt a fejlődő országokban a nők helyzete kapcsán. Nemzetközi egyezmények és fejlesztési programok állnak a javulás hátterében. Mindezek ellenére az adott ország kulturális ill. vallási jellegzetességéből adódóan sok minden sérti a nők jogait. Erre példa a női nemi szervek megcsonkítása vagy a szigorúan tiltott születésszabályozás kérdése. Az analfabéta nők súlyos szegénységben élik életüket. A fiatal lányok nagy többsége nemhogy nem végzi el a középiskolát, de már az általános iskolát sem járja ki. Ezek a nők egy olyan ördögi körbe kerülnek, amelyből nincs kivezető út életük végéig. Míg az araboknál minden második nő nem írástudatlan, addig Afrikában csupán minden huszadik nő tanul meg írni. Súlyos gond, hogy a fejlődő országokban korlátozottak a nők munkavállalási és politikai jogait. Két harmad részük nem dolgozik nyolc órát, csupán egy harmadukat foglalkoztatják teljes munkaidőben. A fejlődő országokban a női emancipáció ma még úgy hangzik, mint harminc évvel ezelőtt a mobiltelefon használata Magyarországon. Erősen fellépnek az afrikai nők jogaik érvényesítése kapcsán. A hangsúlyt a nőket érintő erőszak elleni küzdelemre és a férfiaktól való anyagi függetlenség megteremtésére helyezik. (Egyenlő nők, egyenlőbb férfiak az esélyegyenlőség esélyei, 2008) Intézmények, szabályok, magatartások A szociális elemzés megvizsgálja az egyes társadalmi csoportok jellemzőit, csoporton belüli és csoportok közötti kapcsolatokat, a magán ill. a kormányzati szférával kialakított kapcsolatokat. Érdekgazdák Az érdekgazdák azok, akiknek érdekükben áll a projekt végkimenetele. Az érdekgazdák közé tartoznak azok, akiknek hatásuk van a projektre és azok is, akikre a projekt van hatással. Az érdekgazda elemzés feltárja a társadalmi szereplők számát és magatartását. Első körben 14
azonosítani kell az érdekgazdákat. Mely érdekgazdák vesznek részt a munkában alkalmazottként, szerződtetettként, vezetőként, minőségügyi megbízottként stb.? Az érdekgazdák közül kik fogják ellenőrizni és elosztani az árukat, szolgáltatásokat és a munkákat a projekt keretein belül? Ki az, aki felelőssé tehető a rendelkezésre álló források ellenőrzése kapcsán? Elmozdítható-e a felelős személy pozíciójából, amennyiben nem tudja ellátni feladatát? Ki fogja terjeszteni és ellenőrizni az információkat, a teljesítményt mérni, elemezni az együttműködést és meghatározni a sikert? Képzés és kapacitásbővítés növeli-e az érdekgazdák teljesítményét, hogy biztosítsák a fejlődési lehetőséget a szegények és elesettek számára? A következő lépés elemezni a szereplők érdekeit és befolyását. Meg kell vizsgálni a szereplők követeléseit és kötelezettségeit, mind anyagi, mind immateriális értelemben. Az immateriális dolgok között szerepelnek a hosszú távú partnerkapcsolatok, médiakapcsolatok, globális hálózatokban való részvétel. A harmadik lépés az érdekgazdák differenciálása aszerint, hogy milyen módon és mértékben érdekeltek a jelenlegi helyzet fenntartásában ill. a változásban. Számos projekt esetében a legnagyobb kihívást azok a csoportok jelentik, akiknek erős befolyásuk van és érdekük a változás megakadályozása. Szociális értékelések gyakran arra mutatnak rá, hogy a meglévő, jelenlegi irányokon változtatni kell. Az érdekgazdák elemzésének négy főbb kimenete létezik. Lehetséges győztesek és vesztesek azonosítása. A résztvevőknek a projekt céljaihoz való elkötelezettségének értékelése. Az érdekgazdák hozzájárulásának valószínűségét a projekt fejlesztési céljaihoz értékelni kell. A projekt bevezetési fázisa során az érdekgazdák bevonásának megfigyelése és ellenőrzése fontos feladat. Részvétel a fejlődési folyamatban A szociális elemzés megvizsgálja a részvétel lehetőségeit és feltételeit a fejlődési folyamatban. A részvétel azt jelenti, hogy az érdekgazdák hogyan tudnak hatni a fejlődésre azáltal, hogy részt vesznek a projekt megtervezésében. Részvétel azt is jelenti, hogy a szegények milyen mértékben részesülhetnek a projekt előnyeiből. A szociális elemzés azonosítja a szegény emberek javait és figyelemmel kíséri azt, hogy ezen javakat hogyan 15
használják fel. A szociális elemzés figyelemmel kíséri adottságaikat úgy, mint humán tőkéjüket (egészség, oktatás, tapasztalat) és szociális tőkéjüket (szervezeti hálózatok, kapcsolatok). (Social Analysis Sourcebook, 2003) Szociális kockázat Végül a szociális elemzés során meg kell vizsgálni, mi az ami problémát okozhat. Egy projekt szociális kockázata öt kategóriába sorolható. Sebezhetőségi kockázat: népbetegségeknek és egyéb külső megrázkódtatásoknak sokkal inkább kiszolgáltatottak a szegények és elesettek. Országkockázat: egy-egy projekt elemzése, értékelése során számolni kell a politikai instabilitással, etnikai és vallási ellentétekkel, az erőszakkal. A korrupció az egyik legfőbb országkockázati tényező a projektre és a projekt hasznát élvezők számára. A fejlődő világ városi lakosai nem tesznek különbséget a korrupt rendőrségi alkalmazottak, egészségügyi ellenőrök lefizetése és az olyan ajándékok között, amelyeket az egyes családtagok egymásnak adnak. Ilyen esetekben a résztvevők szociális juttatások ellentételezésének tekintik a pénzt és nem korrupciónak. Azonban ezek a szokásos ajándékok igenis megvesztegetésnek számítanak. Politikai gazdasági kockázat: jelentős hatása lehet a projekt közvetlen eredményére. Két jellemző politikai gazdasági kockázat létezik. Az egyik, a projekt hasznainak korlátozása kizárólag az ország elit rétege számára. A másik, a projekt céljainak meghiúsítása hatalommal rendelkező csoportok révén, akiknek nem áll érdekében a projekt megvalósítása. Pl. az öntözéssel kapcsolatos reformokat egy ország jelentős földtulajdonnal rendelkező tehetős rétege próbálja megakadályozni kapcsolatai bevetésével. A jómódú réteg addig aránytalanul magas vízforrásokhoz való hozzáférését korlátozná ez a reform. Intézményi kockázat: nem megfelelő intézkedések, gyenge kormányzat, és nem elegendő kapacitás következménye. Külső kockázat: regionális konfliktus, makroökonómiai változások, amelyek hatással vannak a szociális fejlődési kimenetelekre, éghajlati hatások. (A User's Guide to Poverty and Social Impact Analysis, 2003) Egy-egy projekt során olyan kockázatokkal kell szembenézni, amellyel nem igazán tudnak a projektben részvevők mit tenni. Ilyen esetekben a projekt vezetői politikai párbeszédet kezdeményeznek. Sokszor a politikai párbeszéddel már csökkentik is a kockázatot. 16
A belépési pontok együtt segítik a projekt tervezőit annak megértésében, hogy a teljes szociális kép hogyan áll össze és hogyan kell a működést megtervezni, figyelemmel kísérni és értékelni annak érdekében, hogy a projekt és a szociális fejlődés célját a lehető legjobban megközelítsék illetve elérjék. (Social Analysis Sourcebook, 2003) 2.3. Szociális értékelés A szociális értékelést a kölcsönvevő ország végzi el a projekt tervezési fázisában, hogy a projekt szociális megvalósíthatóságát értékelje. A szociális értékelés lehetővé teszi a kölcsönvevő számára, hogy a szegényekre és elesettekre összpontosíthasson. Fontos, hogy a szociális elemzés rámutasson, hogy a projekt céljait elfogadják a projekt hasznaiból részesülők. A jó szociális értékelés számos társadalomtudomány és módszer igénybevételén alapul, miközben a projekt speciális jellemzőire összpontosít. Az öt belépési pont a szociális értékelés esetén is jól használható. A szociális értékelés egy olyan eszköz, amelyet leggyakrabban arra használnak, hogy elemezzék a szociális feladatokat és az érdekgazdák nézőpontjait a Világbank által támogatott projektek megtervezése során. Szociális értékelés fogékonnyá teszi a projektet a szociális fejlődésre vonatkozóan, a szegények és elesettek számára keresi a lehetőséget körülményeik javítására. A szociális értékelés során elemzik azt, hogyan tudnak élni és mennyire férnek hozzá az érintettek az eredményes projekt hasznaihoz. A szociális értékelés elemzési, folyamatszemléletű és működésbeli elemek kombinálásából áll. Az összefüggések és szociális ügyek elemzése során fontos az érdekgazdák bevonása, a velük folytatott egyeztetések ahhoz, hogy a projekt tervezéséhez, bevezetéséhez, figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez útmutatást adjon a szociális értékelés segítségével az értékelést végző csapat a Világbank számára. Ezután a Világbank munkatársai útmutatást és technikai segítséget adnak a kölcsönben részesülőnek, hogy elvégezhessék a szociális elemzést és ellenőrizzék, értékeljék a kölcsönben részesülő észrevételeit a szociális elemzés egységes részeként. 1. feladat: A tervezett projekt bemutatása A projekt helyszíne, mérete, ütemezése, a rendelkezésre álló erőforrások, átlagos élettartam. 17
2. feladat: A projekt szocio-kulturális, intézményi, történeti és politikai vonatkozásai A rendelkezésre álló információkról érdemes összeállítani egy gyors tanulmányt. A tanulmánynak tartalmaznia kell a fejlődési irányvonalaknak a projektre vonatkozó minőségi és mennyiségi leírását, mint pl. jelentős demográfiai változások, külső politikai és gazdasági környezet stb. A szocio-kulturális vonatkozás: bemutatja a legfontosabb szociális és kulturális jellemzőket, amelyek differenciálják a társadalmi csoportokat a projekten belül. Bemutatja a különféle csoportok érdekeit és befolyásuk szintjét. A projekt különleges hatását is megmutatja a szegényekre vonatkozóan. Intézményi vonatkozás: megadja az intézményi hátteret. Tekintetbe veszi a magán és civil társadalom intézményeinek jelenlétét és funkcióját. Történeti vonatkozás: Megmutatja a teljes, nagy képet. Amennyiben egy projekt célja az ország nagy jelentőségű iparágának átalakítása, ésszerű feltételezés, hogy az iparági elbocsátások hátterében politikai, gazdasági megfontolások állnak. Egy olyan országban, ahol az etnikai csoportok és a vallási felekezetek között volt példa feszültségre, ott nagyon kifinomult módszerek bevetése szükséges. Politikai vonatkozás: a vonatkozó projekt politikai hátterét mutatja be. Politikailag instabil helyzet vagy egy közelgő választás, hatást gyakorolhat a hosszú távú tervezésre. Másrészt egy olyan jövőkép, mint pl. országok számára az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetősége, fontos körülmény lehet egy projekt megvalósulása kapcsán. 3. feladat: Jogi és szabályozási megfontolások Valamennyi, a projekthez kapcsolódó nemzeti törvényt és szabályozást, valamint a politikai elgondolásokat és reform elképzeléseket érdemes átnézni. 4. feladat: Fontos szociális ügyek A szociális értékelés alapvető információt nyújt a szociális fejlődés stratégiájához. Az értékelésnek ki kell térnie arra, hogy a projekt céljai szempontjából melyek a kulcsfontosságú szociális és intézményi kihívások. Azonosítani kell az érdekgazdákat, a projekttől elvárt szociális fejlődési eredményeket és az eredmények eléréséhez szükséges lépéseket. A 18
szociális fejlődés eredményei olyan szociális szempontból érdekes eredmények, amelyeket a projekttel el szeretnének érni. Ilyenek a szegénység csökkentése, jogegyenlőség, társadalmi beilleszkedés, szociális kohézió, és a projektből származó kedvezőtlen hatások enyhítése. 5. feladat: Adatgyűjtés és kutatási módszerek Érdemes kitűzni a kutatási célt és meghatározni a szociális folyamatokat és kapcsolatokat, amelyeket a szociális értékelés során megvizsgálnak. Javasolt létező adatokra támaszkodni, jó előre tisztázni az elemzési nagyságokat, egységeket (háztartáson belüli, háztartás, közösségek szintjén.) Érdemes megfelelő adatgyűjtési és elemzési eszközöket és vegyes minőségi és mennyiségi módszereket alkalmazni. 6. feladat: Stratégia a szociális fejlődés elérésére Meg kell határozni a projekt várható szociális fejlődési eredményét, és ki kell alakítani egy szociális fejlődési stratégiát. A szociális fejlődési stratégia tartalmazhat olyan intézkedéseket, amely a) erősíti a társadalmi beilleszkedést azáltal, hogy biztosítja a szegények számára, hogy bevonják őket a projekt hasznainak élvezésébe, b) feljogosítja az érdekelteket a projekttervezésben és a megvalósításban való részvételre, c) növeli a biztonságot az esetlegesen előforduló szociális kockázatok minimalizálásával és kezelésével, valamint növeli az érintettek rugalmasságát a társadalmi és gazdasági megrázkódtatásokkal szemben. Továbbá a stratégiának foglalkoznia kell a szociális fenntarthatóság tágabb értelemben vett kérdéseivel. Meg kell vizsgálni a) a projekt hasznainak rugalmasságát, az intézményi mechanizmusokat, az idő előrehaladtával felbukkanó kockázatokat, b) mennyire integrálható az alkalmazott megközelítés az ország és az adott szektor fejlődése érdekében tett intézkedések sorába annak érdekében, hogy minimalizálja az ellentmondásokat és kihasználja a lehetséges szinergiák nyújtotta előnyöket. A szociális fejlődési stratégiától elvárható, hogy a szegények és elesettek helyzetén javítson és csökkentse a szociális és gazdasági kockázatokat, amelyek megakadályozzák a fejlődést. 19
7. feladat: Javaslatok a projekttervezéshez és bevezetéshez Útmutatást kell készíteni a projekt vezetése és az érintettek számára arról, hogyan történjen meg a szociális fejlődési feladatok integrálása a projekt tervezésébe és bevezetésébe. 8. feladat: Nyomon követési terv kialakítása A szociális értékelés folyamatában ki kell alakítani a nyomon követés és értékelés megvalósításának keretrendszerét. Mindezt a főbb érdekgazdákkal konzultálva érdemes megvalósítani. Elvárt eredmények, ütemezés és jelentéskészítés A szociális értékelés tevékenységre vonatkozóan részletes ütemtervet kell készíteni. Le kell írni, hogy milyen eredményeket várunk a szociális értékeléstől. Fel kell jegyezni, hogy mikor adja át a szociális értékelést végző csapat a Világbank munkatársainak minden egyes eredmény előzetes vagy végleges vázlatát, hogy ők elvégezhessék a szociális elemzést. A szociális értékelés eredményeihez kapcsolódóan a csoportnak érdemes hozzáfűzni, hogy az értékelés során milyen nehézségekkel nézett szembe. A szociális értékelést végző csapat A szociális értékelés elvégzésére egy olyan csapatot kell összeállítani, amelynek tagjai képviselik az egyes tudományágakat az értékelés sikeres elvégzéséhez. (Social Analysis Sourcebook, 2003) 20
2.4. Szociális elemzés alkalmazása célirányos kölcsönök esetében és esettanulmányok A célirányos kölcsönöket különböző problémák megoldására találták ki. A következőkben bemutatom, hogy a szociális elemzés miként jelentkezik az egyes kölcsönök esetében. Banglades levegőminőség menedzsment projekt Ebben a projektben együtt dolgozott a sajtó, egyesületek és a benzinkutak. Létrehoztak egy kombinált háromkerekű taxi és sofőrje klinikát. Egy szerelő átvizsgálta a taxit, mialatt egy orvos megvizsgálta a sofőr egészségét. Feltárták, hogy a taxik kétszer annyi üzemanyagot használnak, mint kellene és ezáltal a sofőrök csupán heti öt napot tudnak dolgozni a szennyezett főváros utcáin. A projekt keretén belül egy újfajta, előre elkészített olaj/gáz keveréket adtak el a sofőrök részére. Ezzel a sofőrök több napot tudtak dolgozni és több napon tudtak pénzt keresni, továbbá kevesebb időt kellett tölteniük a szennyezettségből eredő betegségük kezelésével. Indiai áramszolgáltató szektor átstrukturálási projekt A kormány elhatározta, hogy javítja az áramszolgáltató szektor hatékonyságát hosszútávon. Egy ilyen szektorális reform politikai és szociális kockázatokat rejt magában, mivel a szektorban történő változások sérteni fognak bizonyos érdekeket rövidtávon. Földművesek és némely fogyasztó magasabb árat fizet, de jobb szolgáltatást is kap egyben. A szektor dolgozóinak egy része valószínűleg elveszti munkáját. A probléma az, hogy a projekt negatív hatásai azonnal, míg pozitívumai csak később lesznek érzékelhetőek. Ezen kockázatok kezelése érdekében, a kölcsönben részesülő országban politikai konszenzust hoztak létre a reformok kapcsán. Különböző érdekgazdákat vontak be a projekt tervezési és bevezetési fázisába. A reformok végrehajtásával foglalkozó bizottságba a fogyasztók is delegálhattak képviselőket, így első kézből kaphattak friss információt a reformokra vonatkozóan. Pénzügyi áthidaló kölcsönök Ezek a pénzintézetek fejlődését támogatják. A Világbank kölcsönad beruházási hitelek nyújtásához pénzintézetek számára. A projekt célja, hogy támogatást nyújtson a pénzügyi 21
szektor reformjaihoz, segítse stabilizálni, növelni a hatékonyságát a pénzpiacoknak, segítse a források és szolgáltatások megfelelő allokációját, támogassa az ország szegénység csökkentő céljának megvalósítását. Banglades második szegénység csökkentő mikrofinanszírozási projekt Ez a projekt a korábbi, hasonló témájú projekt hátrányainak kiküszöbölésére jött létre. Érdekgazda egyeztetések folytak a mikrohitelek nyújtásával kapcsolatban. A projektben résztvevők észrevették, hogy az előző projektből a legszegényebb rétegek kimaradtak. Az érdekgazda egyeztetések során kiderült hogyan lehetne a legszegényebbeket bevonni. Hogyan lehetne javítani lakóépületeik állagán, készségeiket oktatás révén fejleszteni, alacsonyabb kamatozású hiteleket nyújtani számukra, hosszabb futamidővel. Problémát jelentett a képzés és információ hiánya, hiszen a kölcsönt felvevőknek fogalmuk sem volt, hogyan kell egy saját vállalkozást elindítani, működtetni. Sokuknak meg kellett tanulni írni, olvasni és könyvelni. A második mikrofinanszírozási program három részből állt: A mikorohitel nyújtási rendszer megváltoztatása és a pénzügyi szolgáltatások diverzifikálása úgy, hogy az a legszegényebb rétegeket szolgálja. A mikrovállalkozások számára megfelelő segítség nyújtása. Az eddig feltáratlan mikrohitel igények feltárása és az igények kielégítése. Rendkívüli újjáépítési kölcsönök Ezeket a kölcsönöket a termelési szint és a korábbi eszközök visszaállítására tervezték rendkívüli eseményeket követő időszakra (pl. háború, természeti katasztrófa). Ez a kölcsön a gazdaság, és a szociális rendszerek azonnali helyreállítását célozza meg. A kölcsönök célja az esemény előtti állapot visszaállítása és nem a károk enyhítése. Mivel ezek a projektek azonnal és gyorsan kell, hogy rendelkezésre álljanak, ezért teljes körű szociális elemzésről itt nem beszélhetünk. Ecuadori szükségállapotot normalizáló ill. helyreállító projekt Ecuadorban az emberek fele a szegénységi küszöb alatt él. A hurrikán hatalmas pusztítást végzett. Otthonok ezreit rombolt le, úthálózatok mentek tönkre, sok ember elvesztette 22
megélhetését. A Világbank projektjében célul tűzte ki, hogy a legszegényebb 1000 családot áttelepíti. A projekt előkészítési fázisában elvégzett szociális elemzés feltárta, hogy az áttelepítést szociálisan fenntartható módon kell elvégezni. A projekt során a Világbank tíz helyi NGO szervezettel dolgozott együtt. A helyi NGO-k és a Vöröskereszt információjára és tapasztalatára alapozva érdekgazda elemzés készült. Elkészítették az áttelepítési terveket a helyi önkormányzatok segítségével mind a tíz közösségben. Valamennyi terv tartalmaz információt az érintett családokról, a lebonyolításról, a tervezett határidőkről és a költségvetésről. Mind a tíz városban helyi szakértők végezték a szociális értékelést. Végeredményben a létrejött új közösségek hamar létrehozták saját szociális szervezetüket és megalapozták gazdasági tevékenységüket. Ezek a helyi rendőri szervek, tűzoltók, elektromosés vízművek, óvodák, öregek otthona. Az iskolába járók száma és a foglalkoztatottság nőtt és számos vállalkozást alapítottak. Technikai támogatási kölcsönök Ezeket a kölcsönöket leggyakrabban vezetési, műszaki, fizikai és pénzügyi források fejlesztésére fordítják. A reformcélokat veszélyeztető nem elegendő információra és a személyzeti hiányra is odafigyelnek. A technikai támogatási kölcsönök gyakran nagyobb kölcsönöket és pénzügyi tanulmányokat kísérnek Ilyen esetekben a technikai támogatási kölcsönökkel finanszírozzák a szociális elemzéseket. Orosz szénágazati kölcsönök A Világbank szorosan együttműködik orosz társadalom szakértőkkel, akik a szociális értékelést végzik. A bányászokkal és családtagjaikkal végeztek interjúkat. Az érdekgazdák bevonásával a szociális értékelés célja egy megfelelő koncepció megalkotása a szén ágazat átalakítására. Megvizsgálták hogy a szociális kompenzáció hogyan hat a munkások hozzáállására, életkörülményeire, valamint felmérték milyen a bizalom a kormány által finanszírozott projektek kapcsán. Az érdekgazdák többsége nem bízott a kormányban, a beígért kifizetésekben, és abban, hogy a reformot megfelelően átgondolták-e. A szociális feszültségek veszélyeztették a projekt sikerét. Az érdekgazda és intézményi elemzés segített az érdekgazdák céljait a projekt gazdasági céljaival összhangba hozni. Joghézagok és 23
pénzügyi instabilitás közepette, valamennyi elbocsátott munkás időben megkapta segélyeit és a bányák hatékonysága 77 %-kal növekedett 1994 és 2000 között. (Social Analysis Sourcebook, 2003) A fent bemutatott projektekből kettő a legszegényebb rétegek életén segített. Bangladesben megtanították a legszegényebbeket írni, olvasni és üzleti tevékenységük elvégzéséhez fontos könyvelési ismereteket sajátíthattak el, továbbá mikrohitelek felvételével segítették őket. Ecuadorban a legszegényebb ezer családot telepítették át szociálisan fenntartható módon. Ebben a munkában a Világbank együtt dolgozott NGO-kal, a Vöröskereszttel és a helyi önkormányzatokkal. Szociális szervezetek ill. rendszer helyreállításával, felállításával foglalkozott további két projekt. Az egyikhez a rendkívüli újjáépítési kölcsönök tartoztak, a másik pedig a már említett ecuador-i projekt, ahol a szociális szervezeteket, úgy mint a rendőrség, a tűzoltóság, óvodák, öregek otthona hozták létre. Esettanulmány egy szegénység csökkentő projektről Egy afrikai ország majdnem kétharmada él a szegénységi küszöb alatt. Ez főként a szociális és gazdasági infrastruktúra hiányának köszönhető. A kormány szegénység csökkentő programjainak igen csekély hatása van társadalmi szinten. A szociális és gazdasági infrastruktúra nem felel meg a szegények igényeinek és gyakran befejezetlen. Számos intézményt, létesítményt használnak, de nem a legszegényebbek, akik számára ezek megépültek. A szociális elemzés segített abban, hogy a meglévő társadalmi eszközöket jobban kihasználják a projekt keretein belül. Az érdekgazdák elemzése segített abban, hogy elérjék azokat az embereket, akik a legkevésbé férnek hozzá a szociális és gazdasági infrastruktúrához. A projekt többféle módon közelített ezekhez a csoportokhoz (női családfővel rendelkező háztartások, etnikai kisebbségek, idősek), hogy azonosítsa és priorizálja szükségleteiket. Különböző csoportokat kértek meg, hogy vegyenek részt a projekt megtervezésében és alakítsanak ki egyfajta tulajdonosi szemléletet. Szervezeti elemzés segítségével meghatározták a leghatékonyabb szervezeteket és felkérték őket a projektben való részvételre. Ezek a szervezetek elkötelezettek abban, hogy a legszegényebbeket, a 24
legrászorultabbakat segítsék. A projekt rávilágított ezen szervezetek gyengéire és segítséget nyújtott nekik kapacitásaik bővítésében. Vidéki utak esettanulmány Ez a tanulmány szoros kapcsolatot mutatott a szegénység foka és a piaccal rendelkező városok megközelíthetősége között. Az útépítés központi kérdése volt egy infrastrukturális beruházási projektnek. A projekt elvárt pozitív kimenetelei között a városi piacok jobb elérhetősége, az oktatás és az egészségmegőrzés szerepelt. Önmagában az út megépítése nem jelent pozitív változást a jólétben. Az úthálózat kedvezőbb lehetőséget nyújt a piacokhoz való hozzáférésben mindazoknak, akik az úthálózat mentén laknak. Túlkínálatot és csökkenő árakat eredményezve. Az iskolák jobb megközelíthetősége ellenére a gyerekek nem kezdtek el többen iskolába járni, mivel a házkörüli munkákban és a háztartásban kellett segédkezniük. Szociális elemzés eredményeként - amely a helyi NGO-kal és a lakossággal folytatott megbeszéléseken alapult - a projektet újratervezték. A közösségek és az útközösségi tagok helyi cégekbe fektették be megtakarításaikat, így életszínvonaluk emelkedett és élénkítették a helyi gazdaságot. (Social Analysis Sourcebook, 2003) Globális betegségek, egészségügyi kölcsönök Egy erősen globalizálódó világban élünk, ahol az egyes betegségek többé már nem csupán nemzeti, nem is regionális, hanem globális fenyegetettséget jelentenek. A Világbank szorosan együtt dolgozik ezen a területen a World Health Organization szervezetével. A Világbank feladata a szisztematikus, nemzeti szintű egészségügyi fejlesztések finanszírozása. Ebben a munkában együtt dolgozik a Világbank az érintett országok egészségügyi minisztériumaival. Együtt kitűzik az elérendő célt és meghatározzák az ehhez szükséges finanszírozás mértékét. 1995 és 2005 között az egészségügyi kölcsönök jelentősen növekedtek. Az egész világbanki portfólión belül az oktatással együtt elérték a 25 %-ot. 20 évvel ezelőtt alig érte el az 5 %-ot. A Világbanknak ilyen téren feladata, hogy biztosítsa az egészségügyi intézmények folyamatos megépítését, működtetését és ellássa azokat megfelelő gyógyszerekkel. A szegények számára 25
lehetővé kell tenni az egyenlő hozzáférést az egészségügyben egyaránt. (The Global Challenge, 2005) Esettanulmány HIV/AIDS Mivel az AIDS igen gyorsan terjed a világon, a fertőzött emberek elszigetelten, megvetve és elhanyagolva élik életüket. A segítséget nyújtók az alábbi területeket célozták meg: kórházi létesítmények színvonalának javítása, jobb hozzáférés gyógyszerekhez; oktatási kampányok a televízióban és rádióban annak érdekében, hogy a legveszélyeztetettebb csoportoknak felhívják a figyelmét (pl. fiatalok, egyedülálló férfiak, prostituáltak, kamionsofőrök); a projektet azzal a céllal is hozták létre, hogy segítsék a fertőzöttek pénzkereseti lehetőségeit. A szociális elemzés feltárta, hogy nem a megfelelő kórházakhoz és gyógyszerekhez való hozzáférés a projekt igazi célja. Az AIDS fertőzöttek gyógyítását erőforrás pocsékolásként tartják számon, hiszen még senki sem gyógyult ki ebből a kórból. Vidéki településeken a szociális elemzők megtapasztalták, hogy először a település vezetőit kell megfelelő információval ellátni, majd ők adják tovább azt. A szociális elemzések bizonyították, hogy a férfiak sokkal inkább felvilágosultak a téma kapcsán, hiszen ők inkább tudják, hogy létezik oktatási lehetőség, megelőző tevékenység az AIDS témájában. Az AIDS betegséget női járványként tekintik, amely komoly problémát jelent. Az új AIDS projekt tervezése és bevezetése során különös figyelmet szentelnek arra, hogy megakadályozzák a vírus átkerülését anyáról leányra és csökkentsék a kamasz lányok megfertőződésének kockázatát.(social Analysis Sourcebook, 2003) 26
3. MAKROSZINTŰ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI ORSZÁGELEMZÉSEK 3.1. Analitikus megközelítés és a szociális országelemzési típusok Az Understanding Socio-economic and Political Factors to Impact Policy Change nevű tanulmány 14 szociális országelemzést mutat be. Interjúkat tartalmaz az egyes csapatok tagjaival, a Világbank országmenedzsment egységeinek tagjaival és különböző segélyeket nyújtó szervezetek képviselőivel. (Understanding Socio-economic and Political Factors to Impact Policy Change, 2006) A Világbank ezen jelentése szolgált kiindulópontul a makroszintű szociális és politikai országelemzések bemutatásánál. Ez a jelentés rávilágít számos kulcsfontosságú terület kapcsán a teendőkre. Először is felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos egy adott ország politikai vonatkozásainak elemzése és arra, hogy ez hogyan vonatkozik a fejlődés érdekében bevezetendő intézkedésekre. A támogatást nyújtók különböző tapasztalatai szerint az ilyen elemzés nagyon értékesnek számít. Másodszor a vizsgálat azt mutatja, hogy a különböző tanulmányok elkészítése ugyanolyan fontos, mint maga az elemzés. A hatékonyság érdekében a tervezés és bevezetés folyamatát integrálni kell a politikai irányelvekbe. Olyan gyakorlati megfontolások, mint az országban megvalósítandó projektért felelős világbanki csapat megbízása, az elemzés időzítése nagyban meghatározhatja a döntéshozatalt. Harmadszor a különböző támogatást nyújtók tapasztalatai és a szociális országelemző esettanulmányok rámutatnak arra, hogy a főbb javaslatok megalkotása jelentik a legnagyobb kihívást a makroszintű szociális és politikai elemzés hatékony bevezetése kapcsán. A tanulmány hangsúlyozza a különböző tanulmányokban megfogalmazott javaslatokat és körvonalazza, hogyan kell egyesíteni a gazdasági és szektorális elemzés eredményeivel. Végül a tanulmány meghatározza a makroszintű szociális és politikai elemzés hatékonyságának további kihívásait. A szociális és politikai elemzést a szegénység 27
csökkentési politika reformjai eszközének és a segélyezés hatékonyságát elősegítő eszköznek tekinti a Világbank. A szociális és politikai országelemzés az ország politikai vonatkozásai és az alapvető szociális struktúra közötti kapcsolatra összpontosít. A különféle szociális országelemzési esettanulmányok áttanulmányozása rámutat arra, hogy ez az elemzés a vonatkozó szociális struktúrák (családok, informális szervezetek, vonatkozó szociális gyakorlat) elemzésével kezdődik. Ez az, amely alapul szolgál egy átfogóbb politikai környezet, az adott szektor kihívásainak és a reformoknak a megértésére. A szociális országelemzés nagyobb hangsúlyt fektet a megélhetés és a gazdasági lehetőségek és a köztük lévő kapcsolat elemzésére, mint más módszerek. Kevés kivétellel a 14 szociális országelemzés figyelembe veszi azokat az intézményi és egyéb akadályokat, amelyek a különböző társadalmi csoportok számára a különféle eszközök és szolgáltatások igénybevételének útjában állnak. A szociális és politikai elemzés öt fő terültre összpontosít. Az első az egyenlőtlenség, a társadalmi beilleszkedés és ennek akadályai. A második a szegények és elesettek társadalmi csoportjának megélhetési biztonságára vonatkozik. A harmadik a politikai környezetet foglalja magában és azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a politikai rendszer stabilitásához és a szegénység csökkentési reformok véghezviteléhez. A negyedik arról szól, hogy mozgásteret biztosítson a társadalom számára, hogy tehessenek valamit a szegények és elesettekért. Végül az alapvető áruk és szolgáltatások eljuttatására létrejött intézmények kapacitására összpontosít. A Understanding Socio-economic and Political Factors to Impact Policy Change tanulmány azért jött létre, hogy bemutassa, hogyan lehet tökéletesíteni a makroszintű szociális és politikai elemzést ill. hogyan lehet növelni hatását a politikai irányelvekre, a program tervezésére és a bevezetésre. A tanulmány célja, hogy összehangolja az adományozók különböző makroszintű szociális és politikai elemző tevékenységét. Ez a tanulmány különös hangsúlyt fektet a Világbank szociális országelemzési tevékenységével kapcsolatos tapasztalatokra és összehasonlítja más adományozó szervezetek szociális és politikai elemző tevékenységével. Ez a tanulmány útmutatásul szolgál hogyan használható a makroszintű szociális elemzés még hatékonyabban a fejlődési programokban. A fejlődés kapcsán 28