2. Az athéni demokrácia intézményei és működése; A római köztársaság virágkora és válsága; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás; Az athéni demokrácia intézményei és működése - Kr. e II. évezred elején vándoroltak a görögök a balkán déli részére - gazdasági élet létrejött: földmagántulajdon, árutermelés; vas használata; tengeri kereskedelem (gabonaszükségletét csak behozatal útján tudták kielégíteni, így meghatározó szerepet játszott a kereskedelem és a hajózás) - poliszok (városállamok) létrejötte; - polisz: városközpontú állam az ókori Görögországban. Két részből állt: a város (asztü), valamint az azt körülvevő falvak és földek (khóra). Tagjai a földdel, parcellával rendelkezők voltak, akik ezért polgárjoggal bírtak, s így a közös földekből is részesülhettek. - Athén (iónok) - Kr. e. 8.-7. sz. királyságból arisztokratikus köztársaság lett (arisztokraták és parasztok; föld tulajdonlása meghatározó) - arisztokrácia: nagybirtokosok - démosz: parasztok, kézművesek, kereskedők - kisbirtokosok eladósodtak»»» adósrabszolgaság; más földekre való vándorlás - állam élén kilenc arkhón (évente váltakoztak); felelősek az állam politikai, gazdasági, vallási életéről; hadügy és igazságszolgáltatás a kezükben - Areioszpagosz (volt arkhónokból álló tanács) - gazdasági életben démosz (köznép) befolyása nőtt»»» ellentét a démosz és az arisztokrácia között (démosz politikai hatalmat akart). Démosz követelései: eltörölni az adósrabszolgaságot; írásba foglalni a törvényeket; törvény előtt egyenlővé válni az arisztokratákkal; a lakosságot területi alapon egyenjogúsítani, és biztosítani minden szabad polgár részvételét a közügyek intézésében (politikában). - Kr. e. 621 Drakón arkhón: törvényeket írásba foglalta; önbíráskodásnak akart véget vetni. Szigorú normatívát állított fel, ezzel kizárta az önkényességet. Drakón törvényei még továbbra is az arisztokrácia érdekeit védték, hiszen vagyoni alapon számította a polgári jogokat - Szólón arkhón: adósrabszolgaság és adósságok eltörlése; négy osztály létrehozása: 500 mérősök; lovagok; ökörfogatosok; napszámosok. Eszerint fizettek adót, és vettek részt a politikában. Timokrácia ( tekintélyes ). Athéni születésű férfiak politizálhattak. Bulé-t létrehozta (négyszázak tanácsa). Már nem jövedelem, hanem vagyon alapján határozza meg a tisztségvállalást. Mindenkinek részt kellett vennie a közügyekben, aki ezt nem tette meg, azt kizárhatták közömbösség miatt. - Peiszisztratosz (türannosz). Türannisz: a törvények felrugásával járó egyeduralom- Földosztás, építkezések (iparosoknak munka). Vidékre kiszálló bíróságok. Jövedelemadó. Többször elűzték őt, és többször visszatért. 1
- Kleisszthenész: (demokrácia kiépítője) türannoszok elűzése. 10 phülé létrehozása. 1 phülé= 3 rész: város+partvidék+belső (hegyvidéki) terület»»» vegyes lakosság. Ez már a démosznak kedvezett, hiszen a kereskedők és iparosok uraltak a három egységből kettőt, míg az arisztokrata dominancia csupán a hegyvidékre szorult (földművesek). Kleiszthenész továbbá megállapította, hogy az athéni polgárok szavazata egyenlő polgárok alatt pedig az athéni (anyja apja athéni) szabad férfiakat értette (bizonyos életkori cenzussal). A legfőbb hatalom a népgyűlés (ekklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett: itt hozták a törvényeket; jogkörébe tartozott a háború és béke kérdése, és úgy általában minden fontosabb kérdésben a döntő szó joga. A tisztségeket vagy sorsolással vagy választással, illetve automatikusan lehetett betölteni: az arkhónokat, heliaia-t (esküdt bíróság), és az 500-ak tanácsát (bulé) sorsolták; automatikusan a volt arkhónokból álló testületbe az Areioszpagoszba lehetett bejutni; választani pedig csak a sztratégoszt választották (katonai vezetőként ők voltak Athén tényleges vezetői) (de később ezt is sorsolták). A hadsereget is átszervezte, melynek alapja a területi felosztás lett. Phülénként 50-50 képviselő került az 500-ak tanácsába (sorsolás). A zsarnokság ellehetetlenítését szolgálta az osztrakiszmosz (cserépszavazás) intézményének bevezetése: ha úgy gondolták, hogy valaki zsarnokságra tör, akkor szavazással 10 évre száműzni lehetett Athénből. Hatalmi ágak szétválasztása: az igazságszolgáltatás az esküdt bíróság, a törvényhozás a népgyűlés, a végrehajtás pedig az 500-ak tanácsának a feladata. Az agorára (központi tér) csak 5-6 ezer ember fért be, ezáltal korlátozott volt a közgyűlés. Démosz uralma»»» létrejött a demokrácia. (démosz + krateo = nép + uralkodom) - Periklész (15 éven át mindig megválasztották sztratégosznak). Athéni demokrácia virágkora. Közéletben, politikában való részvétel biztosítása. Polgárok nem adóznak (csak a polgárjoggal nem rendelkező szabadok; felszabadított rabszolgák). Napidíj bevezetése (bevezetésével biztosította a legszegényebbek számára is az állami életben való gyakorlati részvételt). Gyors gazdasági növekedés»»» vagyoni különbségek növekedése»»» vagyoni egyensúly veszélyben. Ezeket a különbségeket próbálta Periklész intézkedéseivel csökkenteni, és így sikerülhetett az, hogy az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosította az athéni polgárok egyenlőségét. - Kr.e. 431 Peloponnészoszi háború (Athén és szövetségesei vs. Peloponnészoszi szövetség) után Athén visszaesett a nagyhatalmi pozícióból Összegzés: - demokrácia csak kevesekre vonatkozott - nép nagy része nem részesedett a jogokból - többségi döntések, kisebbségi véleményt nem vették figyelembe - nők nem szavazhattak - kevésbé fontos a megfelelés elve (pl. ma felelős minisztériumok) - kevésbé szervezett demokrácia mint ma 2
A római köztársaság virágkora és válsága - Kr.e. 510: elűzték az etruszk uralkodókat, és arisztokratikus köztársaságot hoztak létre - polgárok (Popolus Romanus) által választott tisztségviselők (magistratusok) irányították - hivatalok megkettőzése egymást ellenőrizték 2 consul béke időben övék a hatalom: ők hívták össze a szenátust, vezették a tárgyalásokat, és végrehajtották a határozatokat; háború esetén a hadsereg irányítása; megbízásuk 1 évre szólt; - consulok szenátussal egyetértésben intézkedtek (300 fő) - végveszély esetén diktátor választása 6 hónapra teljhatalom - diktátort ilyen esetben fél évre választottak; köteles mindenki engedelmeskedni neki; később nem vonhatják felelősségre - szenátus: kezdetben 300 majd 600 tagú testület, amely ellenőrzi az állam vagyonát, irányítja a külügyet, törvényt javasol, és jóváhagyja a népgyűlés határozatait - patríciusok: római társadalom legrégebbi nemzetiségei, előkelőek. A politikai jogok kizárólagos birtokosai. Csak ők vehettek részt a népgyűlésben, és közülük kerültek ki a legfőbb tisztségviselők, és az öregek tanácsának (szenátus) - cliensek: patríciusok kísérete, de fokozatosan lesüllyedtek a jogtalanok közé - plebejusok: parasztok, kereskedők, iparosok. Nem rendelkeztek politikai jogokkal, gyalogos katonai szolgálatot teljesítettek - nemzetiségi alapon felépülő népgyűlés (comita curiata) - hódító háborúk»»» parasztokat megterhelték - Kr.e. 494 kivonulás a Szent hegyre - visszatértek a plebejusok, de feltételeket szabtak»»» 2 néptribunus választása, akik megvétózhatják a consulok és a szenátus döntéseit - Kr.e. 450 törvények írásba foglalása - állandó háborúk, plebejusokat is be kell vonni a katonáskodásba; új katonai rendszer, alapja a vagyon (katonák saját pénzből fegyverkeztek) - vagyon szerint osztották be az állampolgárokat egyes osztályokba - új népgyűlés (comita censoriata) - gazdagok döntő befolyása - censor: 5 évente Róma népességét vagyoni csoportokba sorolja (patríciusoknak fenntartott hivatal) - Kr.e. 366: egyik consul plebejus - Licinius féle földtörvény (egy fő mekkora birtokot bérelhet az állami földekből) - Kr.e. 326 adósrabszolgaság eltörlése - papi hivatalok megnyitása a plebejusok elött - jogilag megszűnt a különbség a két osztály között - jómódú plebejusok összeolvadtak a patríciusokkal»»» nobilitas - ezek után a nobilitas ellen a szegény plebejusok küzdöttek 3
- pun háborúk; hódítások»»» társadalmi hatásai voltak. Politikai és gazdasági életet alapvetően megváltoztatták. Plebejusok Patríciusok plebs kisbirtokos parasztok : lovagrend senátori rend : : : proletariátus : nobilitas NÉPPÁRT : OPTIMATÁK Senátori rend: nagybirtokokból éltek; közföldekből sokat béreltek; rabszolgákat alkalmaztak Lovagrend: politikából kivonták magukat; nem tölthettek be hivatalokat; évenkénti adót fizettek Kisbirtokos parasztok: háború közben birtokaikat nem tudták művelni; provinciákból sok búza áramlott be Plebs: földjüket elvesztő parasztok; városokba költöztek; szavazataikat eladták; ingyen gabonát kaptak: Panem et circenses - kisbirtokok tönkrementek - nagybirtokos arisztokrácia irányít - városi nincstelenek száma nőtt - föld és a parasztság kérdése - egyre kevesebb hadköteles ember - Tiberius Gracchus (néptribunus): nincstelen parasztokat akarta földhöz juttatni megölték. Licinius-féle földtörvényt szerette volna felújítani: állami földekből 500 jugerumnál többet senki sem bérelhet. Reformjai a szenátori rend tagjait anyagilag negatívan érintették volna. Újra jelölte magát néptribunusnak (holott 1 évre szólt csak a hivatal mindig). Utcai zavargások során megölték. - Gaius Gracchus: földreform kérdését kezébe vette; társadalmi csoportok támogatását akarta megnyerni, a lovagrendet maga mellé állította. Szenátus hatalmát is meg akarta törni, de (Karthagoba utazása alatt)a szenátus szervezkedett ellene. Kr.e. 121-ben öngyilkos lett. - polgárháború kezdődött: NÉPPÁRT OPTIMATÁK - Marius: néppárti politikus, hadvezér, később consul lett. Fizetés a katonáknak; 16 év után föld a katonáknak»»» plebs katonának megy (Marius a nincstelen proletárokból sorozta katonáit). Reformjai megteremtették az állandó, jól képzett hadsereget, és ez a néppárt megerősödését eredményezte. - szenátus nem nézte jó szemmel a néppárt megerősödését. Kinevezték Lucius Cornelius Sullát optimata hadvezérnek, aki seregével Rómába vonult, és megerősítette a szenátusi párt hatalmát. - belső harcok kiéleződése (társadalmi problémák) - Sulla (optimaták) és Marius (néppárt) egymás ellen fordultak 4
- Marius kérésére leváltották a sereg éléről Sullát»»» Sulla Rómába vonult, és vérengzést tartott a néppártiak soraiban»»» Marius visszatért Rómába, és vérengzést tartott az optimaták között - Kr.e. 82 Sulla diktátorrá választatta magát - Sulla egyik első dolga volt hazatérve, hogy listát állíttatott össze a néppártiakból és támogatóikból. Aki felkerült a listára (proscriptio), azt bárki meggyilkolhatta jogi következmény nélkül. A proskribáltak vagyonát elkobozták és nyilvános aukción elárverezték, utódait pedig megfosztották politikai jogaiktól. A feljelentő vagy gyilkos két talentum jutalmat kapott tettéért. A mészárlás nem csak az ellenzék sorait ritkította meg, hanem Sulla körének személyes ellenfelei is listára kerültek. Gyakran a nagy vagyon vitt valakit pusztulásba. A lovagrendi és senatori áldozatok száma meghaladta a több ezret. - Politikai reformok: államszervezetet érintő törvények (comitia tributát megfosztotta törvényhozói és bírói jogkörétől); papi testülete érintő reformok; igazságszolgáltatási reformok; közerkölcsöket javító intézkedések; - Kr.e. 79-ben lemondott, de senki nem merte felelősségre vonni őt (nem hivatalos módon befolyása megmaradt) - Kr.e. 73-71 rabszolgafelkelések (Spartacus) - hadvezérek befolyása nőtt a politikában - Kr.e. 70 Craccus és Pompeius lett a két consul - Pompeius és szenátus viszonya megromlik (szenátus megijedt növekvő hatalmától; veteránjai nem kaptak földet; nem hagyták jóvá keleti intézkedéseit;) - Julius Caesar: néppárti politikus; célja a néppárt hatalmának helyreállítása; a köztársaság válságát akarta megoldani; gall provinciák helytartóságát kapta meg; hadserege a kor legütőképesebb seregévé vált; - Caesar megnyerte Craccus bizalmát, és kihasználta Pompeius sértettségét - Kr.e. 60 első triumvirátus (három férfi szövetsége): Pompeius (Hispánia); Craccus (Szíria); Caesar (gall provinciák); - Kr.e. 59 Caesar consul lett - triumvirátus hamarosan bomlásnak indul (Craccus elesik a keleti harcok közben; Pompeius kibékül a szenátussal, és egyedül lesz consul) - mikor Caesar helytartói megbízatása lejárt, a szenátus felkérte, hogy jelenjen meg Rómában, de erre ő nem volt hajlandó - Kr.e. 49 Átlépte a Rubicon folyót (észak-itáliai folyó, Itália és Gallia határa). Ezzel megszegte a törvényt és elkerülhetetlen katonai konfliktust okozott. Átlépni a Rubicont (számos nyelvben ez a kifejezés fontos és visszafordíthatatlan döntést jelent). Alea iacta est ( A kocka el van vetve ). - Elfoglalta Itáliát, majd Hispániában a vezére nélküli sereget verte meg - Kr.e. 48 Pharszaloszi csatában túlerővel szemben kivívta a győzelmet - Caesar egyeduralma: Elfoglalja Egyiptomot, de Kleopátrát meghagyja ptolemaiosznak. Rómába visszatérve diktátorrá választatta magát. Földreformot hajtott végre: katonáinak és a római proletariátus tagjainak földet osztott (Római proletárok száma csökkent). Szenátus létszámát 900-ra emelte. Provinciabelieket vett fel a hadseregbe, szenátusba. Polgárjogot 5
kapott számos provinciabeli település (megrökönyödést keltett). Naptárreform, és aranypénz veretése - Kr. e. 44. március 15. Brutus és Cassius összeesküvésének áldozata lett. Et tu mi fili Brute - halála után három befolyásos ember kezébe került a hatalom - Kr. e. 43 második triumvirátus (Antonius; Octavianus; Leppidus); Felosztották egymás között a hatalmat. Octavianus (Caesar unokaöccse) - birodalom nyugati része az övé. - Octavianus (Augustus= fenséges nevet adták neki). Legyőzi Antonius seregeit. Provinciává teszi Egyiptomot. Lemond triumviri hatalmáról. Szenátus felkérte, hogy intézze az állam kormányzását. - Augustus meghagyta a köztársasági hivatalokat, de hatalmukat a saját kezében összpontosította (jelszava a köztársaság helyreállítása ). Ő a szenátus vezetője, aki először szavaz egy kérdésben. Ő az első polgár. - valójában monarchiát hozott létre (Caesar: császárság) 6
A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás - kereszténység államvallás lesz - társadalmi szerkezet megváltozik Szenátori rend Lovagrend nagybirtokos arisztokrácia (vezető réteg) - rabszolgák helyzete javul; colonusok helyzete rosszabb lesz»»» fél szabadok - gazdasági hanyatlás (hadsereg megerősítése adók kivetésével) - provinciák megerősödése; önállósodása - belső kereskedelem hanyatlott - rabszolgák száma csökkent - külkereskedelem luxuscikkek behozatalára korlátozódott - nemesfémek kiáramlása - külső támadások (gótok; nomád népek) - belharcok - városok hanyatlása - adóbevételek csökkenése - hunok nyugati terjeszkedése»»» nagy népvándorlási hullám eléri Rómát (barbár népek elözönlik)»»» megengedték nekik a letelepülést»»»független germán királyságok jöttek létre (állam az államban) - 395: Theodosius kettéosztja a birodalmat»»» Kelet-római Birodalom és Nyugat-római birodalom Kelet-római birodalom: - központ: Konstantinápoly - jobb gazdasági helyzet - még egy évezreden át fennmaradt (1435: a törökök beveszik Bizáncot) Nyugat-római birodalom: - germánok; frankok; angolok; gótok; vandálok - kezdeti harcok után együttélés - városok feldúlása»»» elnéptelenedtek - római civilizáció visszaszorult - germán királyságok létrejötte - Attila (434-453) hódítása - 451Catalaunum: hunok vs. Róma + germán szövetségesek - védtelen Rómát a vandálok feldúlták - hunok végigpusztították Itáliát (Rómánál visszafordultak) - 476: Odoaker germán vezér megfosztja a trónjától az utolsó nyugati császárt Romolus Augustulust»»» ÓKOR vége; KÖZÉPKOR kezdete 7