Nagyragadozó - adatbázis kiépítése A visszatelepülés folyamatának pontos és részletes megismerése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ezt a folyamatot a jövőben minél sikeresebben elő tudjuk segíteni. A farkas és a hiúz elterjedésének nyomon követésére olyan GIS alapú adatbázist építettünk ki, amely szükség szerint folyamatosan bővíthető, beépíthetők mind a múltra, mind a jelenre vonatkozó információk. Ehhez rendelkezésünkre áll a kutatási terület teljes területének 1:10 000 méretarányú topográfiai térképe, valamint a TvH rendelkezésünkre bocsátotta az 1:50 000 arányú topográfiai térkép digitalizált formáját.. A szlovákiai határon átnyúló elterjedés ill. vándorlás nyomon követésére használatra megkaptuk a Szlovák Nemzeti Park kollégáitól a 15-20 km-s határsáv 1: 10 000 méretarányú topográfiai térképeit. A térképek segítségével mind a múltra, mind a jelenre vonatkozó információt pontosan nyomon tudunk követni. Mivel az adatbázisba beérkező információk forrása így azok megbízhatósága is igen széles skálán mozog, a feldolgozás során különbséget kell tenni az egyes beérkező információk megbízhatósága között. Különösen a múltra vonatkozó adatok esetében az adatok valódisága utólag már nem ellenőrizhető. Az adatok számontartására ugyanakkor szükség van, mivel a szórvány előfordulások új terület meghódítását jelezhetik előre Az adatbázis kialakítása során a bejövő információk osztályozására a következő kategóriákat állítottuk fel: Terepi adatok: 1: standardizált módszerek alkalmazásával kivitelezett farkas-hiúz monitoring program adatai (l. D2 program) 2: kiképzett szakemberek saját, vagy személyesen ellenőrzött megfigyelései a vizsgált területről, a terepi monitoring programban megszabott időn és útvonalakon kívül; 3: a kutatási területen /vagy azon kívül/ bármilyen, nagyragadozó előfordulásról szerzett információ, tekintet nélkül az információ forrására. Irodalmi adatok: 1: megfigyelésekről szóló beszámolók; 2: kilövésről szóló beszámolók (bizonyító példánnyal). A beérkező adatokat azok kategorizálása után GIS alapú adatbázisban dolgozzuk fel,
az ArcView program segítségével. Ennek során az adatokat a legközelebbi település, illetve háromszögelési pont alapján helyhez kötjük. Az adatok elemzése során így lehetőségünk nyílik sűrűségszámításra, valamint az egyes területek látogatottságának összehasonlítására is. Az adatbázis alkalmas a rádiótelemetriás adatok feldolgozására és elemzésére is. Az adatok elemzése és értékelése során azokat mind a szakmai-, mind a nagyközönség számára hozzáférhetővé tesszük. A kimenő térképek azonban sosem olyan részletesek, mint a belső használtara, elemzésre készített térképek. Ennek oka, hogy a Magyarországon érvényes szabályok szerint, a fokozottan védett állatokról szóló információk titoktartási kötelezettség alá esnek. A kimenő térképek ezért csak 10x10 km hálónagyságú UTM térképek. A belső használtra készült, részletes térképek természetvédelmi biológiai kutatásokhoz, illetve a védelemre vonatkozó döntések előkészítéséhez használható fel. Az adatbázis felépítését az alábbi ábra foglalja össze: A terepi adatok gyűjtése a nagyragadozó monitoring programhoz kapcsolódik, mely külön részét képezi a teljes projektnek, ennek megfelelően a D2 programban található. A múltbeli adatok azonban hiányosak. Ezt javítandó az irodalmi adatok összegyűjtésekor igyekeztünk az összes lehetséges információforrást igénybe venni. Az elemzés során figyelembe vettük nem csak a tudományos publikációk (cikkek, kutatási jelentések, szakdolgozatok) eredményeit, hanem a szakmai irodalom (Vadászlap, Nimród, stb.) alkalmi közleményeit is 1900-tól kezdődően egészen napjainkig. Az adatgyűjtés eredményét az I. táblázat mutatja: I. táblázat: 1900-2000 között az irodalomban szereplő farkas és hiúz észlelések farkas Hiúz Irodalmi adatok 1 /észlelések/ 213 22 Irodalmi adatok 2 /lőtt állatok/ 58 8
Az észlelések és a kilövések időbeli eloszlását vizsgálva mindkét faj esetében a század 1. ábra: Az irodalomban említett farkas és hiúz észlelések száma Magyarországon 1900-2000 elején hirtelen csökkenés figyelhető meg, a 80-s évektől kezdve pedig erőteljes növekedés tapasztalható úgy a kilövések mint a megfigyelések számának alakulásában (1. és 2. ábra) 2. ábra: Az irodalomban említett kilőtt farkasok és hiúzok száma Magyarországon 1900-2000 Hiúz észleléséről illetve kilövéséről nem találtunk adatot 1915 és 1983 között, valószínűleg eltűnt az ország területéről. Nem mondható el ugyanez a farkasról. 1900 és 2000
között minden évben történt farkas megfigyelés, és - kevés kivételtől eltekintve - bizonyítható kilövés is. Ezek alapján nem igazolható a farkas 1930 utáni feltételezett eltűnése az ország területéről. Az eltűnésről szóló általános meggyőződést valószínűleg az alakította ki, hogy ezek a kilövések ill. megfigyelések csak igen szűk körben voltak ismertek. Az 1980-s években tapasztalható állománynövekedéssel egy időben születtek ugyanis az első tudományos publikációk e témában, az ezt megelőző időszakról inkább csak a vadászirodalomban tett utalásokból lehetett értesülni. A területi eloszlásra vonatkozó adatok sok helyen egybeesnek a jelenlegi vizsgálatok adataival. Magyarország egészét vizsgálva mind a kilövések mind a megfigyelések azt jelzik, hogy a nagyragadozók legjelentősebb előfordulási helye az Északi-középhegység ezen belül is elsősorban Zemplén és Aggtelek térsége (3. és 4. ábra). Hiúz előfordulása jellemző ezeken kívül a Börzsöny területén, és alkalomszerűen a Bükkben is. Érdekesség, hogy többször is megjelenik a Duna nyugati oldalán a Pilis hegységben. A farkas előfordulása jóval több helyen volt tapasztalható az évek során. Ezek alapján feltételezhető, hogy a farkasok két különböző irányból közelítik meg az országot. Egyrészt az ország déli részén Szerbia és Horvátország felől. Ezt jelzik a Bács-Kiskun- (1920-1980), Tolna- és Somogy (60-s évek) megyei előfordulások. Másrészt északi irányból, Szlováki a felől, amit a már említett Aggtelek és Zemplén környéki, viszonylag állandó előfordulások jeleznek. Ezen kívül alkalmi észlelések voltak a Bükk és a Mátra környékén, melyek néha lehúzódnak egészen Hajdú-Bihar ill. Szabolcs-Szatmár megyébe a román határig (60-70-s évek). 1. ábra: Nagyragadozó észlelések helyeződése Magyarországon 1900-2000 között
2. ábra: Nagyragadozó kilövések helyeződése Magyarországon 1900-2000 között