Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sajókeresztúr Község Önkormányzata november 12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajókeresztúr Község Önkormányzata 2018. november 12.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 39 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 42 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 49 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 51 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 52 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 54 1. A HEP IT részletei... 54 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 54 A beavatkozások megvalósítói... 55 Jövőképünk... 55 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 56 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 62 3. Megvalósítás... 65 A megvalósítás előkészítése... 65 A megvalósítás folyamata... 65 Monitoring és visszacsatolás... 67 Nyilvánosság... 67 Érvényesülés, módosítás... 68 4. Elfogadás módja és dátuma... 69 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sajókeresztúr Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Sajókeresztúr az Észak-magyarországi régió, BAZ megye, Miskolci Járásának részeként osztozik a gazdasági és társadalmi jellemzők meghatározottságában. A megye az ipar egyik fellegvára volt. A rendszerváltás után válságba került a kohászat, a bányászat, a gépipar, sőt a korábban húzóágazatnak számító vegyipar termelése is visszaesett. Az ipari nagyvállalatok felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja és az egyéni vállalkozói kedv felerősödése következtében a gazdálkodó szervezetek száma ugrásszerűen megnőtt. A termőterület 610 ezer Ha, melynek több mint 4 tizede erdő. Alacsony a szőlő és gyümölcs területek aránya, pedig e két ágazat történelmi hagyományokkal rendelkezik ezen a vidéken. A megye kereskedelmi szerkezete a 90-es évek közepétől folyamatosan átalakulóban van. Megjelentek a multinacionális kereskedelmi vállalatok, melyek megléte sok embernek ad munkalehetőséget. Sajókeresztúr község, Miskolctól északra, 6 km távolságra fekszik, és innen a 26-os főközlekedési útról közelíthető meg. Szirmabesenyő és Sajóecseg települések határolják. Vasúton a Miskolc - Bánréve - Ózd és a Miskolc - Tornanádaska vonalon közlekedő vonatokkal utazhatunk ide. Nevezetességei a Római katolikus templom és a Református templom. Az őskortól lakott település. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk hegységhez közeli településeknek, amelyeket a XIII-XIV. században a szőlőművelés, a bortermelés és a kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. Első írásos említése a Miskolc nemzetség birtokainak összeírásából, a XIV. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok ecclesia SancteCrucisként említettek. A XVI. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebekek tulajdona volt, a XVII. században mezővárosi rangot kapott. Sokat szenvedett a török idők alatt, mégis, a lakosság megmaradt benne. A községben született és élt Rontó Pál nótárius, akit Gvadányi József tett legendás irodalmi alakká 1794-ben megjelent művében. Borsod Vármegyének azon kies vőlgye, Mellyet a' Sajó moss, születésem' főldje. Erről falum' neve-is Sajó Keresztúr, Mellyben Gróf Szirmai nemzetség főldes Úr. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

A település újkori történetében szerepet kapott a határában létesített Borsodi Ércelőkészítő Mű, melynek területén ma több, különböző profilú cég működik. A település lakossága nagyobb részben a református hitközséghez tartozik, vallását műemlék templomban gyakorolhatja, melynek bejárata a székelykapukat idézi. A református hitközséghez tartozik a lakosság 75%- a, 15 % római katolikus, 10% pedig egyéb vallásközösséghez tartozik. 1992-ben emeltetett a római katolikus templom, mely a Szent Kereszt Felmagasztalása nevet kapta az ősi leégett templom tiszteletére. Az átadásra kész templomot 1997-ben szentelte fel Dr. Seregély István egri érsek, ettől az évtől kezdődően búcsútartó hely lett a község. A település infrastruktúrája 100%-os, 2012 évben került sor a Szabadság utca felújítására, 2013 év folyamán pedig a Rákóczi utca teljes rekonstrukciója valósul meg. A csatornahálózat kiépítése (szennyvízszállítás) 2011-2012 években valósult meg a településen. A telefonhálózat, -televíziós műsorszolgáltatás, - internethálózat a korábbi évek során fokozatosan kiépítésre került. A településen működik háziorvosi rendelő egy épületben a védőnői szolgálattal, azonban gyermekorvosi szolgálat csak a szomszédos községben Szirmabesenyőn érhető el a fogorvosi szolgálattal egy épületben. A védőnő több településen látja el feladatát helyettesítői rendszerben. A községben megtalálható fiók gyógyszertár, mely a közeli megyeszékhelyen, Miskolcon működő egyik helyi gyógyszertár kihelyezett fiókja. A művelődési ház és könyvtár áttelepítése történt meg a Közösségi ház épületébe, ahol komfortos környezet várja a kultúrára éhezőket. Ebben az épületben kapott helyet az egészségmegőrző állomásmasszázs igénybevételének lehetőségével. A családgondozói szolgálat hetente két munkanapon áll a lakosság rendelkezésére, mivel több települést szükséges ellátniuk. Segítséget nyújtanak a hozzájuk forduló családoknak a problémáiknak megfelelő szakemberhez történő irányításában. Ellátják a veszélyeztetett gyermekek felügyeletét, kapcsolatot tartanak a Gyámügyi hivatallal, valamint az Önkormányzattal. A tömegközlekedést autóbuszok, valamint vonatszerelvények biztosítják. 30 percen belül elérhetőek a legközelebbi nagyvárosok bármely közlekedési eszközzel. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Év Fő (TS 0101) Változás 2013 1 492 2014 1 483 99% 2015 1 473 99% 2016 1 457 99% 2017 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4

Lakónépesség 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2013 2014 2015 2016 2017 A kigyűjtött adatokból kitűnik, hogy településünk lakossága évről-évre kis mértékben csökken. Bár várható népességszám emelkedés az időközben községünkbe költöző, fiatal párok által gazdára talált ingatlanok okán, melyeknél már a felújításokat megkezdték. 2.1. számú táblázat - Állandó népesség (a 2016-os év adatai) Korcsoport Fő Az állandó népességből a megfelelő korcsoportú nők és férfiak aránya (%) Nők Férfiak Összesen Nők Férfiak Állandó népesség száma (nők TS 0302, férfiak TS 0301) 815 748 1563 52,14% 47,86% 0-2 évesek (összes száma TS 0305, aránya TS 0316) 41 2,62 % 0-14 éves (nők TS 0307, férfiak TS 0306) 119 113 232 7,61% 7,23% 15-17 éves (nők TS 0309, férfiak TS 0308) 29 18 47 1,86% 1,15% 18-59 éves (nők TS 0311, férfiak TS 0310) 460 470 930 29,43% 30,07% 60-64 éves (nők TS 0313, férfiak TS 0312) 57 48 105 3,65% 3,07% 65 év feletti (nők TS 0315, férfiak TS 0314) 150 99 249 9,60% 6,33% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakosságszám arányában az aktív korú személyek 60%-ban vannak jelen, a gyermekek aránya 17,85%, míg az idősek aránya 22,65%. 5

65 év feletti (nők TS 0315, férfiak TS 0314) 18% 60-64 éves (nők TS 0313, férfiak TS 0312) 7% Állandó népesség - nők 18-59 éves (nők TS 0311, férfiak TS 0310) 56% 0-14 éves (nők TS 0307, férfiak TS 0306) 15% 15-17 éves (nők TS 0309, férfiak TS 0308) 4% 65 év feletti (nők TS 0315, férfiak TS 0314) 13% 60-64 éves (nők TS 0313, férfiak TS 0312) 7% Állandó népesség - férfiak 18-59 éves (nők TS 0311, férfiak TS 0310) 63% 0-14 éves (nők TS 0307, férfiak TS 0306) 15% 15-17 éves (nők TS 0309, férfiak TS 0308) 2% 3. számú táblázat - Öregedési index Év 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) (TS 0328) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) (TS 0327) Öregedési index (%) 2013 235 232 101,29% 2014 238 231 103,03% 2015 244 239 102,09% 2016 249 232 107,33% 2017 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index a vizsgált években 100% feletti, ezért községünk elöregedő településnek minősül. 6

Öregedési index (%) 120,00% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 2013 2014 2015 2016 2017 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások Év Állandó jellegű odavándorlás (TS odavándorlás 0601) Elvándorlás (TS elvándorlás 0601) Egyenleg Állandó oda-, és elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma (TS 0602) 2013 30 43-13 -8,2 2014 32 41-9 -5,71 2015 33 29 4-2,53 2016 62 62 0 n.a. 2017 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Mára az elvándorlások száma jelentősen csökkent a 2013. évhez viszonyítva. Az utóbbi években megnövekedett a bevándorlások száma, köszönhetően Miskolc város közelségének. 7

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 5 0 2013 2014 2015 2016 2017-5 -10-15 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Év Élve születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás (TS 0701) (TS 0702) (fő) 2013 16 16 0 2014 15 19-4 2015 13 16-3 2016 12 25-13 2017 12 24-12 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, saját forrás A halálozások száma meghaladja az élve születések számát, ami azt eredményezi, hogy településünkön csökken a lakosság száma. Értékeink, küldetésünk Településünk Önkormányzatának és intézményeinek Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a 2/2015.(II.12.) Képviselő-testületének rendelete rögzíti és biztosítja a teljes lakosság számára az egyenlő bánásmód elvére épülve a szociális támogatásokhoz és ellátásokhoz, az oktatáshoz, a művelődéshez, az egészséges életmódhoz való hozzáféréshez való jogot. 8

A település vezetősége folyamatosan nyújt be pályázatot különböző lehetőségek igénybevételére, mely élhetőbbé és szebbé varázsolja a környezetet. A jelenleg támogatott pályázataink: TOP-3.1.1. Kerékpárút megvalósítás 250 M ft. TOP-3.2.1. Épületek energetikai felújítása (óvoda, bölcsőde, tornaterem) 64 M ft. TOP-4.1.1. Védőnői épület felújítása 29,5 M ft. TOP-5.2.1. Foglalkoztatási Paktum folyamatos 378 M ft. EFOP-1.5.2. Humán erőforrás fejlesztése 500 M ft. TOP-5.3.1. Humán erőforrás biztosítás -közösségi rendezvényekre 300 M ft. EFOP-1.2.9. Nő a siker alapítvány nő központ- folyamatos 10 M ft. EFOP-3.7.3. Egész életen át tanulás 52 M ft. KÖFOP-1.2.1. ASP rendszer 6 M ft. BM-Sportpark építés 5,9 M ft. BM-konyha felújítás 30,5 M ft. BM-útfelújítás-Rákóczi utca 13,5 M ft. BM-járda építés agglomeráció 1,6 M ft. VP-6.7.4.1 Településképet meghatározó épületek felújítása 43 M ft. BM- bekötőút felújítás 66 M ft. EMMI-Scooltúra határtalanul 2,093 M ft. EM-Wifi okospontok (ECEA) 15 E. euro TOP-3.2.1. Épület energetikai felújítás (Polgármesteri Hivatal, Iskola) 72 M ft. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sajókeresztúr település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 9

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez szorosan kapcsolódik a Sajókeresztúr-Képviselő testülete által jóváhagyott 2/2015. (II.12.) szociális rendelete. Szabályozza a településen hozzáférhető szociális juttatásokat, mint a települési támogatás (gyógyszer támogatás, rendkívüli támogatás, temetési segély), az idős és beteg, elesett személyek részére a szociális étkezés, és a házi segítségnyújtás lehetőségét. Önkormányzatunk biztosítja a rászoruló gyermekek részére az oktatási szünidőben történő gyermekétkeztetést. A 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza a rászoruló óvodás gyermekek részére az ingyenes étkezés igénybevételének lehetőségét. A felsőoktatásban tanulók részére biztosított a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázathoz való hozzáférése. A rászorulók részére szociális tüzelő is kiosztásra kerül, a jogosultak körét az évente felülvizsgálatra kerülő tüzelő támogatás rendelet szabályozza. Községünkben évente a rászoruló, alacsony jövedelemmel rendelkező lakosaink részére élelmiszersegély csomag kerül kiosztásra, melyet a Nő a siker alapítványnak köszönhetünk. Az iskolai év kezdete jelentős terhet ró az iskolás korú gyermekek szüleire, ezért képviselő-testületünk évente iskolakezdési támogatásban részesíti ezen szülőket, megkönnyítve a szülők pénzügyi terheit. 11

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Sajókeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II. 12.) önkormányzati rendeletében szabályozza a településen élő szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat. Ezen feladatkörben biztosítja a szociális étkezés lehetőségét, a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét az arra rászorulók számára. Településünkön működik a Segítő Kezek Alapítvány, akik az idős személyek számára biztosít segítséget a digitális kommunikáció terén, speciális vészjelző karórával biztosítja a 24 órás felügyeletet az elesett személyek részére. Településünk vezetősége megfontoltan dönt a település fejlesztéséről. A korábban BÉM (Borsodi Ércelőkészítő Mű) területén szeretnének létrehozni napelem parkot, járműalkatrész beszállító üzemet, továbbá az építőipari területen keletkezett hulladékkezelő üzemet. A régi iparterület rekultivációja megtörtént. A fejlesztések a lakosság foglalkoztatási lehetőségire is hatással lesznek, hiszen a jelenleg közfoglalkoztatásban dolgozó személyek is találhatnak kvalitásuknak megfelelő munkahelyet. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A település a Miskolci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével működik szorosan együtt. Jelenleg 22 fő foglalkoztatását látja el Önkormányzatunk az együttműködés lehetőségével élve. 2017 évben jött létre a Munkaügyi Központ és a környező települések összefogásában a TOP-5.2.1. pályázatban a Szociális Paktum. A program lehetőséget nyújt a képzett munkaerő magasabb bérrel történő foglalkoztatására, jelenleg 9 személy kiemelése történt meg. A GINOP program lehetőséget biztosít a 25 év alatti fiatalok számára, hogy első munkahelyükön kipróbálják magukat, gyakorlatot szerezzenek, ezáltal könnyebben el tudnak majd helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Ebben a programban jelenleg 2 dolgozót foglalkoztat önkormányzatunk. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Sajókeresztúr állandó népesség száma a Magyar Államkincstár által megküldött tájékoztató szerint 2018. 01.01. napján 1535 fő. Lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi (2001.) népszámlálás adatai szerint. Sem etnikailag, sem más formában meghatározható szegregált rész nincs a településen, nem működik cigány kisebbségi önkormányzat, a községben körülbelül 60 fő a roma lakosság száma. A településen a lakónépesség kor szerinti összetételét tekintve az aktív korúak (18-59 évesek) aránya a legmagasabb, 930 fő. Az összlakosság 12 %-a tanköteles korú (185 fő), a 65 év felettiek aránya 18 % (273 fő). A népesség koreloszlásánál - az országos tendenciákat figyelve az látható, hogy picit magasabb az aktív korúak aránya, a tanköteles korúak aránya pedig eléggé alacsony. Az öregedési indexből kitűnik, hogy lakosságunk kis mértékben elöregedő, sajnos egyre kevesebb a születések száma a korábbi évekhez viszonyítva. Az újszülöttek száma évente 12-13 gyermek (saját adatgyűjtés). Saját nyilvántartásainkat elemezve kitűnik, hogy csökken a munkanélküliek (közfoglalkoztatottak) száma. Ez köszönhető a munkaügyi központ által szervezett képzéseknek, mellyel elősegítik az elsődleges munkaerő piaci elhelyezkedést. Néhány korábbi közfoglalkoztatásban lévő személy nyugdíjba vonult, illetve aktív koruk ellenére, betegség okán sajnos történt elhalálozás is. 12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Az önkormányzatoktól, közös hivataloktól a járási hivatalokhoz került az aktív korúak ellátása, rendszeres szociális segély, egészségügyi hozzájárulás megállapításának lehetősége, ezért ezek száma nem áll rendelkezésünkre, azonban a KSH adatai szerint fokozatosan nő a foglalkoztatottság és csökken a munkanélküliség. Ezt igazolni látszik a települési támogatást-önkormányzati segélyt igénybe vevők száma a településen, mert egyre kevesebben fordulnak az önkormányzathoz pénzügyi juttatás igényléséért. Jelentősen csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylő családok száma. Ami azonban szembetűnő, hogy a megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény adta lehetőségen belül a hátrányos helyzet megállapítását egyre több szülő igényli alacsony iskolai végzettségre hivatkozva. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti állandó népesség (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Év Nő (TS 0804) Férfi (TS 0803) Összesen Nő (TS 0802) Férfi (TS 0801) Összesen Fő Fő Fő Fő % Fő % Fő % 2013 561 562 1 123 30 5,3% 38 6,8% 68 6,1% 2014 551 557 1 108 25 4,5% 34 6,1% 59 5,3% 2015 546 550 1 096 20 3,7% 29 5,3% 49 4,5% 2016 536 546 1 082 21 3,9% 29 5,3% 50 4,6% 2017 546 536 1 082 23 4,2% 23 4,3% 46 4,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A kigyűjtött adatokból látható, hogy a lakónépesség %-ában csökkent a nyilvántartott álláskeresők aránya a településünkön, ami visszaköszön a közfoglalkoztatásban feltüntetett adatokkal. 13

8,0% Álláskeresők aránya 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint Regisztrált munkanélküliek/ nyilvántartott álláskeresők Fő összesen 2013 2014 2015 2016 2017 száma összesen 67,25 59,25 49,25 50,25 36,5 20 év alatti (TS 1002) Fő 1 2 1 2 1 % 1,9% 3,4% 2,0% 4,0% 3,4% 20-24 év (TS 1003) Fő 8 6 7 9 6 % 11,9% 9,3% 13,7% 16,9% 16,4% 25-29 év (TS 1004) Fő 9 10 5 4 4 % 13,0% 17,3% 10,2% 8,0% 9,6% 30-34 év (TS 1005) Fő 6 5 5 5 5 % 8,6% 8,0% 9,1% 9,5% 13,0% 35-39 év (TS 1006) Fő 7 5 5 6 5 % 10,0% 7,6% 10,2% 12,4% 13,0% 40-44 év (TS 1007) Fő 7 6 5 5 4 % 10,0% 10,5% 10,2% 9,5% 11,6% 45-49 év (TS 1008) Fő 6 7 4 5 3 % 8,9% 11,8% 8,1% 10,0% 8,2% 50-54 év (TS 1009) Fő 10 5 3 3 2 % 14,9% 8,4% 6,1% 6,0% 5,5% 55-59 év (TS 1010) Fő 9 9 7 5 2 % 13,4% 15,2% 14,2% 10,0% 5,5% 59 év feletti (TS 1011) Fő 5 5 8 7 5 % 7,4% 8,4% 16,2% 13,9% 13,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresők arányának csökkenése kihat a jövedelmekre, ami látható a kevesebb szociális juttatást igénylők számából is. 14

A korcsoportonkénti bontás alapján látható, hogy főként az oktatásból kikerült, gyakorlat és tapasztalat nélküli fiatalok találnak nehezen munkát. Ennek fontosságát a munkaügyi központok felismerték. A vállalkozások a GINOP pályázat útján élhetnek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásával, ami megkönnyíti a pályakezdők lehetőségeit a megszerzendő munkatapasztalatokhoz, a vállalkozások számára pedig pénzügyi előnyt jelent a támogatás igénybevételének lehetősége. 80 70 60 50 40 30 20 10 Álláskeresők száma (fő) 0 2013 2014 2015 2016 2017 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Év Nyilvántartott álláskeresők/regisztrált munkanélküliek száma 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők/regisztrált munkanélküliek száma fő fő % Nő (TS 0802) Férfi (TS 0801) Összesen Nő Férfi Összesen Nő Férfi Összesen 2013 30 38 68 6 7 13 20,0% 18,4% 19,1% 2014 25 34 59 3 4 7 12,0% 11,8% 11,9% 2015 20 29 49 3 5 8 15,0% 17,2% 16,3% 2016 21 29 50 5 6 11 23,8% 20,7% 22,0% 2017 24 23 47 5 5 10 20,8% 21,7% 21,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az adatokból jól látható, mely szerint a 180 napnál régebben regisztráltak száma még mindég magas. A környezetünkben a korábbi években jelentős munkaerőt foglalkoztató ipari létesítmények, gyárak termelő tevékenysége megszűnt, ez hátrányosan befolyásolta az elhelyezkedési esélyeket. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási esélyei csekélyek, mert ezen csoport egy részénél már kialakult a röghöz kötöttség, más részének problémát jelent az oktatások, továbbképzések helyének 15

megközelítése a közlekedés költségének folyamatos növekedése miatt. Valamint az 50. életévüket betöltöttek esetében már nehézkes az elhelyezkedés, kevés munkáltató él a foglalkoztatásuk lehetőségével. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség Év Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Nő (TS 1602) Férfi (TS 1601) Nő Férfi % % % % 2001 85,4% 94,5% 14,6% 5,5% 2011 94,0% 97,8% 6,0% 2,2% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Elemzésünkben látható, hogy nőtt az általános iskola 8. évfolyamán végzett hallgatók száma, és csökkent az iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosok száma az előző évekhez viszonyítva. Ez köszönhető a munkaügyi központ felzárkóztató képzéseinek is. Azonban még vannak a közfoglalkoztatási programban iskolai végzettséggel nem rendelkező személyek, sajnos ők már nem mutatnak hajlandóságot az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. 16

15,0% Iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában [] 10,0% [] [] 5,0% [] 0,0% % Nő % Férfi 2001 2011 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Év Nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség (TS 0901) Általános iskolai végzettség (TS 0902) 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség (TS 0903) Fő Fő % Fő % Fő % 2013 68 6 8,5% 15 22,1% 47 69,4% 2014 60 6 10,5% 13 22,3% 40 67,2% 2015 49 6 11,7% 14 27,4% 30 60,9% 2016 50 6 11,4% 14 13,0% 31 61,7% 2017 47 6 12,3% 13 27,8% 28 59,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Elemzésünkben látható, hogy az alapfokú iskolai végzettségű személyek foglalkoztatása állandó számot mutat. A 8 általános iskolai végzettségű regisztrált személyek száma csökkent, a magasabb iskolai végzettségű személyek nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerő piacon. 17

Év 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma (TS 3401) 8. évfolyamot eredményesen befejezte a felnőttoktatásban (TS 3301) Fő Fő % 2013 0 0 0% 2014 0 0 0% 2015 0 0 0% 2016 1 1 100% 2017 1 1 100% Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 2016 és 2017 évben volt egy egy személy, aki részt vett felzárkóztató képzésben a munkaügyi központ segítségével indított képzésben. Mind ketten sikeresen befejezték általános iskolai tanulmányaikat. 18

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában A felnőttoktatásban középiskolai tanulmányokat végzők számáról nem rendelkezünk adatokkal. Annak eredményességéről, a településről részt vevő hallgatók számáról a képzést végző intézmények rendelkeznek információval. Valószínűleg többen is részt vesznek felnőttek számára meghirdetett képzésekben. c) közfoglalkoztatás Tapasztalataink azt mutatják, hogy évről évre folyamatosan csökken a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek száma, csökken a munkanélküliség, emelkedik a foglalkoztatottság. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Településünk két nagyváros Miskolc és Kazincbarcika közötti térségben helyezkedik el. A legnagyobb munkaerőfelvételt Miskolc biztosítja. A Miskolc határában létesült Bosch üzem a legtöbb munkaerőt foglalkoztató üzem. Megközelítése tömegközlekedéssel kb. 15 perc. A tömegközlekedést távolsági buszjáratok, valamint vonatok biztosítják. A közfoglalkoztatási programunk és a Segítő Kezek program lehetőséget biztosít a helyi munkavégzésre. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A munkaügyi központ biztosít lehetőséget több változatban a továbbképzésekhez, kompetencia fejlesztés, angolnyelv tanulás, targonca vezetői képzés, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, stb. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Önkormányzatunk kapcsolatot tart a Járási Hivatal Miskolci Munkaügyi központjával, aki folyamatosan kínálja a foglalkoztatási lehetőségeket az igénylők részére. A foglalkoztatási programjaink is a munkaügyi központtal szoros együttműködésben zajlanak, lehetőséget nyújtva a tettre kész, dolgozni vágyók részére. A képzések, továbbképzések a közeli megyeszékhelyen Miskolcon hozzáférhetőek. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénység megakadályozására a roma nemzetiségű személyek foglalkoztatása teljes mértékben megvalósult településünkön. Sajnos vannak közöttük olyan öntörvényű személyek, akik nem integrálhatóak be a munka világába, ők kizárólag alkalmi munkát hajlandóak vállalni. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít az egyenlő eséllyel történő foglalkoztatás hozzáféréséhez. Aki munkavégzési szándékkal fordul településünk vezetősége felé, mindenki kap lehetőséget munkavégzésre. 19

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A 2/2015. (II.12.) Képviselő-testületi szociális rendeletünk szabályozza a lakosság részére igénybe vehető szociális juttatásokat. Lehetőséget nyújt települési támogatás, szociális tüzelő, iskolakezdési támogatás, Bursa Hungarica pályázat, szociális étkezés, házi segítségnyújtás, első lakáshoz jutók támogatása igénybevételére. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Év 15-64 év közötti állandó népesség száma (TS 0803 és TS 0804 összesen) Álláskeresési segélyben részesülők (fő) - (TS 1101) Álláskeresési segélyben részesülők % 2013 1 123 2 0,2% 2014 1 108 2 0,2% 2015 1 096 4 0,3% 2016 1 082 4 0,4% 2017 1 110 3 0,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékban részesülők aránya közel állandó egységet mutat. A járadék megállapítása átkerült a B.A.Z Megyei Kormányhivatal Miskolci Hivatalához, ezért annak változását csak külső adatokból ismerjük. 20

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma Év Nyilvántartott álláskeresők száma (TS 1301) Álláskeresési járadékra jogosultak (TS 1201) Fő Fő % 2013 67,50 9,50 14,1% 2014 58,00 8,75 15,1% 2015 48,75 7,50 15,4% 2016 50,00 5,00 10,0% 2017 46,75 7,00 15,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2013 2014 2015 2016 2017 Az álláskeresési járadékra jogosultak aránya 14-15% körül mozog, a 2016-os évben ez az arány jelentősen, 5%-al csökkent. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Év Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők átlagos száma 2016. márc. 1-től (TS 5401) (2015. február 28.-ig rendszeres szociális segélyben részesülők (TS 1401) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési segély - TS 7015 negyedévek átlagában számolva) Fő 15-64 évesek %-ában Fő Munkanélküliek %-ában 2013 16,75 1,49% 2,25 3,33% 2014 11,00 0,99% 2,25 3,88% 2015 13,25 1,21% 3,50 7,18% 2016 13,75 1,27% 4,25 8,50% 2017 8,50 0,77% 3,00 6,42% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők száma az elmúlt években csökkent, azonban a foglalkoztatást helyettesítő támogatás aránya nőtt a 15-64 éves korosztály átlagát figyelembe véve. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Év Lakásállomány (db) (TS 4201) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány Bérlakás állomány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Szociális lakásállomány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2013 568 0 0 0 0 0 0 0 2014 567 0 0 0 0 0 0 0 2015 567 0 0 0 0 0 0 0 2016 567 0 0 0 0 0 0 0 2017 567 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 22

Összes lakásállomány (db) 600 500 400 300 200 100 0 2013 2014 2015 2016 2017 Összes Ebből elégtelen körülményű Településünkön 567 ingatlan épült, ebből 3 társasházi lakásban összesen 36 lakás került kialakításra még a 60-as években, amikor a BÉM megkezdte működését. a) bérlakás-állomány Nem releváns b) szociális lakhatás Nem releváns c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns e) lakhatást segítő támogatások 3.4.2. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Év Lakásfenntartási támogatásban részesített személyek száma (TS 6001) Összesen adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma (TS 6101) 2013 83 0 2014 78 0 2015 69 0 2016 0 0 2017 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 23

Önkormányzatunk biztosítja az arra rászorulók részére a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó települési támogatáshoz való hozzáférést. Biztosítja az első lakáshoz jutókat egyszeri támogatás biztosításával, hogy megkönnyítsék a fiatalok lakáshoz jutását. f) eladósodottság Az elmúlt években a svájci frankban elszámolásra kerülő hiteleknek köszönhetően többen elvesztették, illetve visszabérelték otthonaikat a kintlévőség kezelőktől. Ezen ingatlanok közül több értékesítésre is került. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nem relelváns 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nincsenek elkülönült telepek, szegregátumok. A településünkön élő roma lakosság a belterületen a magyar lakosság között asszimilálódva, elszórtan rendelkezik lakásokkal. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, 24

d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. Településünkön igénybe vehető szociális alapszolgáltatások a szociális étkezés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Év Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma (TS 4401) Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma (TS 4301) A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma (TS 4501) 2013 1 2014 1 2015 1 2016 1 2017 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen 1 háziorvos látja el a betegeket, aki naponta rendel. Ő látja el a gyermekorvosi teendőket is. Fogorvos és gyermekorvosi szakszolgáltatás a szomszédos községben Szirmabesenyőn érhető el. 1 védőnő dolgozik a településen, aki ellátja Sajóecseget is. A községben megtalálható fiók gyógyszertár, mely a közeli megyeszékhelyen, Miskolcon működő egyik helyi gyógyszertár kihelyezett fiókja. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Év Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (TS 5601) 2013 18 2014 28 2015 36 2016 31 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 25

A közgyógyellátás megállapítása a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal hatáskörébe került. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma Év Ápolási díj, alanyi jogon: támogatásban részesítettek évi átlagos száma (TS 5901) Ápolási díj, méltányossági alapon: támogatásban részesítettek évi átlagos száma (TS 5902) Összesen 2013 0 2 2 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 26

Az ápolási díj megállapítása a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal hatáskörébe került, nem rendelkezünk több információval. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A szűrőprogramokon történő részvétel a közeli megyeszékhely Miskolc intézményeiben történik, szakorvosi beutalóval. A kötelező csecsemő és kisgyermekkori szűrések a védőnő segítségével történnek. Szirmabesenyő településen pedig megtalálható a fogászat, és a gyermekorvos, aki ellátja a gyermekeket. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Miskolc egészségügyi intézményeiben történik fejlesztő és rehabilitációs ellátás. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az egészséges táplálkozás biztosítását a helyi óvoda konyhája biztosítja az előírások szigorú betartásával. Egyéni igények biztosítását pl. cukorbetegség, nem tudják megoldani, mert nincs dietetikus szakember. A mezőgazdasági program keretében helyben megtermelt növények feldolgozásával is jelentősen javult a felhasználásra kerülő élelmiszer alapanyagok minősége. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A helyi Sportkör folyamatosan biztosítja a lehetőséget minden érdeklődő számára. Futball mérkőzések, tollaslabda mérkőzések, sakkverseny, horgászverseny. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet településünk. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs hátrányos megkülönböztetés községünkben, minden szolgáltatási területen biztosítjuk az esélyegyenlőség elvét. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Településünk kisgyermekei számára 2018. évben a rotavírus elleni védőoltás ingyenesen kerül biztosításra, az igénylők részére a képviselő-testület határozata biztosítja a hozzáférést. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet változatosságát leginkább a művelődési ház, az egyházak, nyugdíjasklub, valamint a közösség számára önkormányzat által szervezett események adják. Például falunap, Keresztúr Nevű 27

Települések Szövetségének találkozója, Szeretlek Magyarország rendezvény, Sajó menti települések találkozója. /Búcsú, iskolai -óvodai előadások, jótékonysági bálok / b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Nem jellemzőek atrocitások, kisebb nézeteltérések adódnak, itt személyes tapasztalatszerzés is történt. Általánosságban személyes megbeszéléssel rendezhetőek a konfliktusok. Évente 1-2 birtokvédelemmel kapcsolatos, vagy szomszédok közötti probléma adódik, ezek helyi szinten jegyzői közreműködéssel megoldódnak. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A lakosság néhány tagja önként vállalt Polgárőri feladatok elvégzésével biztosítja a településen élők biztonságérzetét. Részt vesznek a közösségi rendezvényeken, tevékenységükkel hozzájárulnak a biztonságos lebonyolításhoz. Pl.: Tombola ajándék felajánlás helyi vállalkozóktól, önkéntes szervezése, előadásoknak, kirándulásoknak, jótékonysági bál. A művelődési ház és könyvtár épületének áttelepítése megtörtént a Közösségi ház épületébe. Ebben az épületben kapott helyet az egészségmegőrző állomás masszázs igénybevételének lehetőségével. Az új közösségi ház a különböző rendezvényeknek is otthont ad. Az intézmény vezetője változatos programokat dolgoz ki a lakosság számára, mely bárki számára hozzáférhető. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: egészségmegőrző előadás, elsősegélynyújtó előadás, művészeti előadások, házhoz megy a könyvtár, baba-mama klub. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön nem működik nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek foglalkoztatás hiánya a nem regisztráltak esetében közfoglalkoztatásba történő bevonás, képzési programokban, -foglalkoztatási programokban való részvétel, iskolázatlanság, kompetencia hiányok a BAZ megyei Kormányhivatal Miskolci Járási hivatal munkaügyi központja indít felzárkóztató tanfolyamokat, 28

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Év Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én (TS 3001) Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én (TS 3101) 2013 0 0 2014 0 0 2015 0 0 2016 7 0 2017 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 2016 évben két család gyermekeit érintette a védelembe vétel, az egyik esetben szülői elhanyagolás (itt 6 gyermek volt érintett), a másik esetben a gyermeki engedetlenség okán. Mindkét esetben sikerült megoldást találni, így az év végére az érintett gyermekek kikerültek a védelembe vételből. Mindkét esetben a családsegítő munkatársnak volt óriási szerepe a gyermekek helyzetének rendezésében. 29

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2013 2014 2015 2016 2017 védelembe vett veszélyeztetett kiskorú b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma Év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (TS 5801) 2013 69 2014 71 2015 70 2016 59 2017 47 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A kigyűjtött adatok igazolják, hogy évről évre kevesebb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Ezzel ellentétben azonban nőtt a hátrányos helyzetű gyermekek száma. 2017 évben 21 gyermek részére került hátrányos helyzet megállapításra a szülő alacsony iskolai végzettsége okán. 30

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére ingyenes étkezést biztosít önkormányzatunk. 2017 évben a 17 gyermek étkezett ingyen, ebből 11 gyermek részére igényelte a szülő a szünidei étkezést kizárólag a nyári szünet idejére. Minden általános iskolai, középiskolai, vagy főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató gyermek részére egyszeri 10.000,-ft támogatás kifizetésére került sor iskolakezdéskor, a támogatásban részesülők száma 2017 évben - 127 gyermek. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes, azaz 50% mértékű iskolai étkezésben részesülők 2017. évben 12 gyermek. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településünkön kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező gyermekek élnek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincs szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 31

4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma Év Betöltött védőnői álláshelyek száma (TS 3201) Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2013 1 319 2014 1 303 2015 1 281 2016 1 279 2017 1 273 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 32

A településen tevékenykedő védőnő két szomszédos település gyermekeit látja el. Sajnos a gyermekek száma évről évre csökkenő tendenciát mutat. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői Év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma Házi gyermekorvosok száma (TS 4601) 2013 0 1249 259 48 0 2014 0 1237 233 65 0 2015 0 1232 226 53 0 2016 0 1227 214 61 0 2017 0 1214 209 62 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Gyermekorvos nincs a településen, a háziorvos ellátja a gyermekorvosi teendőket. A szomszédos Szirmabesenyő településen, kb. 3 km-re található gyermekorvos, aki ellátja településünk kis betegeit. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A korai fejlesztésre, rehabilitációs ellátásra vonatkozó igényeket a közeli nagyváros, Miskolcon található szakemberek látják el. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma táblázat nem kerül kitöltésre, mert településünkön nem működik önálló bölcsőde. 4.3.4.tábla nem került kitöltésre, mert a településünkön nem működik családi napközi. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás szociális étkezés formájában megoldott. Községünkben az óvoda épületében működik bölcsőde, ahol a gyermekek részére az alapellátás biztosított. e) gyermekvédelem A családsegítő munkatárs és az önkormányzat összefogásával működik, esetleges lakossági jelzés figyelembe vételével. 33

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Miskolc város biztosítja a krízishelyzetbe került személyek részére az igénybe vehető szolgáltatásokat. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A helyi sportkör folyamatosan szervez programokat, illetve a nyugdíjasklub egyéb szabadidős tevékenységet. Pl.: futball mérkőzések, tollaslabda mérkőzések, sakkverseny, múzeumlátogatások, fürdőhelyek látogatása, horgászverseny. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetés folyamatosan megoldott, azonban a szünidőkben nem, vagy alig élnek az étkezési lehetőséggel. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel rendelkezők és a nagycsaládosok élhetnek az ingyenes tankönyvek igénybevételével, a könyvtár néhány gyermek számára tud biztosítani alig használt tankönyveket. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Településünkön nincs hátrányos megkülönböztetés. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Településünk egyformán biztosítja minden gyermek számára a juttatásokat, támogatásokat. A Nő a siker alapítvány biztosít élelmiszercsomagot a rászoruló, kevés jövedelemből élők számára. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.1. számú táblázat Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 1 Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek száma 60 Óvodai csoportok száma 2 Az óvoda nyitvatartási ideje ( h-tól h-ig): 6.00.-16.30 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 4 hét Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 3 1 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 3 1 Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő 2 Kisegítő személyzet 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Községünkben egy óvoda működik 60 férőhellyel, további 5 férőhely biztosított a bölcsődei ellátást igénylő gyermekek részére. 0 34

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai Év 3-6 éves korú gyermekek száma Óvodai gyermekcsoportok száma (TS 2401) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (TS 2801) Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (TS 2701) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (TS 2601) Óvodai gyermekcsoportok száma gyógypedagógiai nevelésben (TS 2501) 2013 42 2 60 1 45 2 2014 41 2 60 1 41 2 2015 41 2 55 1 42 2 2016 43 2 55 1 45 2 2017 42 2 55 1 43 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A férőhely számban látható csökkenés a bölcsődei férőhely átcsoportosítás okán csökkent, azonban még így is látható, hogy a teljes férőhely szám nem kerül kihasználásra. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma, általános iskolai napközis tanulók száma Tanév Általános iskola 1-4. évfolyamon tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 1801) Általános iskola 5-8. évfolyamon tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 1901) Általános iskolások száma Napközis általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) (TS 1701) fő fő fő fő % 2012/2013 61 48 109 58 53,2% 2013/2014 78 54 132 73 55,3% 2014/2015 77 61 138 76 55,1% 2015/2016 85 62 147 79 53,7% 2016/2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az iskolai létszámban látható növekedés a szomszédos településekről -Sajóecseg, Boldva-, bejáró gyermekek számának köszönhető. 35

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek részére fejlesztő pedagógus áll rendelkezésre, aki heti rendszerességgel foglalkozik a gyerekekkel. Magán tanulói státuszban 2018 év folyamán egyetlen gyerek sem tanult. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai: osztályok, gyógypedagógiai osztályok, feladatellátási helyek Az általános Az általános iskolai osztályok iskolai osztályok Általános iskolai feladatellátási helyek száma száma a száma (a gyógypedagógiai gyógypedagógiai (gyógypedagógiai oktatásban (a Tanév oktatással oktatással együtt) nappali együtt) (TS 2001) oktatásban) (TS 2201) (TS 2101) 1-8 évfolyamon összesen 1-8 évfolyamon összesen 2012/2013 0 8 1 2013/2014 0 8 1 2014/2015 0 8 1 2015/2016 0 8 1 2016/2017 0 8 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar Településünk iskolájában és óvodájában nem áll rendelkezésre gyógypedagógus, sem iskolapszichológus. db 36

Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 osztályok száma (db) osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db) c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Községünkben nincs hátrányos megkülönböztetés az oktatás területén sem. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban Tanév A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban (TS 2301) 2012/2013 14 2013/2014 11 2014/2015 12 2015/2016 8 2016/2017 9 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Településünkön egy általános iskola és egy óvoda található. Az eltérések mérése csak a környező településeken lévő oktatási intézmények bevonása után lenne megvalósítható és értelmezhető. Fő 37

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Sem pozitív, sem negatív diszkrimináció nem jellemző. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma gyógypedagógus, logopédus, pszichológus hiánya, óvodában fejlesztői csoport hiánya, gyógypedagógus hiánya fejlesztési lehetőségek munkahely és jövedelemhiányra vezethető visszaprobléma megoldás közfoglalkoztatás a szülők számára, tájékoztatás a támogatási lehetőségekről, fejlesztési lehetőségek a gyermek számára pályázati-támogatási lehetőségek keresése 38

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nyilvántartott álláskeresők és jelenleg foglalkoztatásra került személyek arányszámából látható, hogy településünkön a nők helyzete a foglalkoztatás terén nincs hátrányban a férfiakkal szemben, bár kifejezetten erre vonatkozó adatgyűjtés nem történt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Év 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek Férfiak (TS 0804) Nők (TS 0804) Férfiak Nők Férfiak (TS 0801) Nők (TS 0802) 2013 561 562 472 469 38 30 2014 551 557 465 473 35 25 2015 546 550 465 462 29 20 2016 536 546 463 462 29 21 2017 536 546 459 464 23 24 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés A munkavállalási korúak száma évről évre csökken, sikeresség a korábbi évekhez mérten a munkanélküliek számának lényeges csökkenése. 39

Sokan vállalnak munkát a közeli településeken, de távolabbi nagyvárosok nagyüzemeiben és nagyáruházaknál is. Ilyenek például Tiszaújvárosban a Jabil, Miskolcon a Bosch, Tesco, Auchan. Azonban ezeknél a munkáltatóknál viszonylag nagy a fluktuáció. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A vállalkozások tekintetében az önkormányzat nem folytatott nemekre érzékeny adatgyűjtést, azonban a közfoglalkoztatottak között magasabb számban vesznek részt nők. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Településünkön magasabb a közfoglalkoztatásban részt vevő nők száma a férfiakhoz viszonyítva. Ez betudható annak a ténynek, hogy a kisgyermekesek olyan munkahelyen szeretnének dolgozni, ami összeegyeztethető a család napirendjével. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők a helyi közfoglalkoztatásban tudnak leginkább elhelyezkedni, többségük nem is próbál más lehetőséget keresni. Itt főként a mezőgazdasági tevékenységek elvégzése és az intézmények takarítása a feladatuk. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs erre vonatkozó adatgyűjtésünk. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés. Sajnos ismert tény, hogy az óvodák a nyári szünetben akár 1 hónapra is bezárnak, így a gyermekek elhelyezése, élelmezése nem megoldott. A nyugdíjkorhatár emelése okán problémát jelent a nagyszülői gyermekmegőrzés, hiszen még adott esetben a nagyszülők aktív munkaerői a társadalomnak. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Év 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Védőnők száma (TS 3201) 0-3 év közötti gyermekek száma Átlagos gyermekszám védőnőnként 2013 1 51 51 2014 1 59 59 2015 1 50 50 2016 1 43 43 2017 1 45 45 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 40

Településünkön egységes óvoda-bölcsőde működik, tehát nincs különálló bölcsőde, az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma kielégíti a község lakóinak igényeit. Sajnos községünkben is problémát jelent a kisgyermekes szülők részére az óvoda nyári, 1 hónapos zárva tartása. Családinapközi valamint más napközbeni ellátás nem biztosított, igény sem merült fel ezek beindítására. A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 41. -a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz történő hozzáférésről ld. a 3.6. pontot. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Adatgyűjtés nem történt, a helyi rendőrségnek nincs tudomása az adott időszakban családi erőszakról. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Megyeszékhelyen igénybe vehető szolgáltatások az anyaotthon, családok átmeneti otthona. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Településünk képviselő-testületében jelenleg 2 nő képviseli a helyi érdekeket. A jegyzői feladatok ellátását női munkaerő végzi, jelenleg 3 település Közös Önkormányzati Hivatalát képviselve. Az általános iskola, a művelődési ház, valamint a helyi óvoda irányítását szintén női munkaerő látja el. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Korábban nyelvi képzés indítását terveztük, azonban érdektelenség okán nem került megvalósításra. 41

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek a nőket ért erőszakkal kapcsolatos adatgyűjtés hiányos az elhelyezkedési esélyük nehezebb jelzőrendszer kialakítása a lakosság, rendőrség, egyházak, orvos, védőnő bevonása az erőszak kizárására, megszüntetésére helyi vállalkozások bevonása, szakmai programok szervezése, női szakmák szakirányú képzésének biztosítása, részmunkaidős foglalkoztatottság 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Községünkben az idősek helyzetére kiemelt figyelmet fordítunk. A rendőrség a polgárőrséggel karöltve folyamatosan ellenőrzi azokat az idős személyeket, akik egyedül élnek. Többségük egyedül él, azonban nagy részük közeli hozzátartozója figyelemmel kíséri napi életvitelüket, segít a háztartás vezetésében. Az önkormányzatunk által működtetett házi segítségnyújtói, valamint a Segítő kezek alapítvány dolgozói szintén segítik az időskorúakat a háztartás vezetésében, kapcsolatot tartanak, beszélgetnek, bevonják az időseket a község közösségi életébe, rendezvényeken történő segítésbe. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. -a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. 42

Év 6.1.1. számú táblázat Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (TS 5201) Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (TS 5301) Összes nyugdíjas 2013 164 251 415 2014 154 242 396 2015 146 240 386 2016 154 243 397 2017 124 171 295 Forrás: TeIR, KSH Tstar A nyugdíjkorhatár kitolódása, valamint az időközben elhunytak okán látható a nyugdíjasok számának csökkenése. A kigyűjtött adatok mutatják, hogy a nyugdíjasok között magasabb létszámban vannak jelen a nők. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Azoknak az időseknek, a foglalkoztatása, akik kikerültek a munkaügyi központ nyilvántartásából. Az 50 éves kort betöltött személyek már nehezen találnak maguknak munkahelyet, többnyire a fiatalabb munkaerőt részesítik előnyben a foglalkoztatók. 43

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A nyugdíjasok bevonása a település életébe főként nagyobb rendezvények szervezésének idején történik, az ötletekkel, problémákkal folyamatosan felkeresik hivatalunkat. A sport programokban tevékenyen kiveszik részüket, főként horgászat esetében a férfiaknál, a nők pedig szívesen sütnek finom házi süteményeket régi, örökölt receptek alapján. Művelődési ház által, valamint az idősügyi program keretében szervezett fejlesztő tréningek létesültek részükre. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A munkáltatók a fiatalabb munkaerőt igénylik, sajnos a munkabér kifizetése nagyobb szerepet játszik a munkáltatók esetében, mint a munkatapasztalat. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma (TS 1010 és TS 1011) Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma Fő Fő % Fő Fő % 2013 78 57 73% 67 51 76% 2014 78 54 69% 65 48 74% 2015 76 58 76% 59 49 83% 2016 65 47 72% 54 37 69% 2017 55 29 53% 52 18 35% Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR Kigyűjtött adataink is azt mutatják, hogy a tartós munkanélküliek aránya az 55 év felettiek esetében a legmagasabb. 44

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése helyi szinten háziorvosi ellátással, valamint gyógyszertár működtetéssel megoldott. A közeli megyeszékhelyen tudják igénybe venni a további orvosi ellátásokat, melyet a település önkormányzata úgynevezett laborjárattal old meg hetente egy napon saját gépjárművel, az arra rászoruló és igénylő idősek számára. A közlekedés a településen elégséges. Közvetlen autóbusz, és vonat járattal juthatunk be a megyeszékhelyre. A szociális juttatásokat, elsősorban az átmeneti segély formájában nyújtott tűzifa kiszállítást igényelték többen, de az alapszolgáltatás keretében nyújtott szociális étkezés lehetőségével is szép számban élnek az időskorúak, melyet akár kiszállítással is igénybe tudnak venni az arra rászoruló igénylők, ebben a házi segítségnyújtásban dolgozók is segítenek. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A művelődési házban rendelkezésre álló könyvtárat rendszeresen látogatják, segítséget nyújtanak a közösségi programok megszervezésében és műsorszolgáltatásban. A helyi nyugdíjasklub rendszeresen szervez kirándulásokat, összejöveteleket, próbákat. Énekkaruk sikeresen szerepelt már más települések rendezvényein is, versenyeken díjat is begyűjtöttek. c) idősek informatikai jártassága A segítő kezek idősügyi programja jelentős segítséget nyújt az idősek számára, hiszen napi szinten kapnak segítséget az informatikában. Sok idős folyamatosan használja a számítógépet és laptopot ügyeik napi szintű intézésében, barátaikkal és rokonaikkal történő kapcsolattartásban. 45

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Év 65 év feletti lakosság száma (TS 0328) Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (TS 5101) Fő Fő % 2013 235 0 0% 2014 238 0 0% 2015 244 0 0% 2016 249 0 0% 2017 254 0 0% Forrás: TeIR, KSH Tstar Önkormányzatunk nem működtet nappali ellátást. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma Év Időskorúak járadékában részesítettek (évi) átlagos száma (fő) (TS 5701) 2013 0,00 2014 0,00 2015 0,00 2016 0,49 2017 0,00 Forrás: TeIR, KSH Tstar Településünkön egy személy részesült 2016 évben időszakosan időskorúak járadékában. 46

Év Mozielőadás látogatása 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Színházelőadás látogatása Múzeumi kiállítás megtekintése Könyvtár látogatása Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel Vallásgyakorlás templomban Sportrendezvényen részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom 2013 0 2 1 4 4 18 1 2014 0 2 1 4 4 17 1 2015 1 2 1 4 4 19 1 2016 0 2 2 4 4 19 2 2017 1 3 1 4 4 18 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés A kigyűjtött adatok mutatják, hogy időseink aktív közösségi életet élnek. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Év Összes megkérdezett Számítógépet használni tudók száma Internetet használni tudók száma Fő Fő % Fő % 2013 60 7 11,7% 7 11,7% 2014 60 7 11,7% 7 11,7% 2015 60 42 70,0% 42 70,0% 2016 60 55 91,7% 53 88,3% 2017 60 58 96,7% 57 95,0% Forrás: Helyi adatgyűjtés Adataink mutatják mekkora informatikai tudást szereztek időseink programjaink által. 47