Az együttnevelés pedagógiája, pszichológiája Kollokvium
Az inklúziós index szerepe a befogadásban Kirekesztési tendenciák felismerése és kezelése Az integrált nevelés megvalósításának nemzetközi trendjei Az integrált nevelés törvényi szabályozása A szegregáció-integráció történeti vonatkozásai és gyakorlata hazánkban A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének eredményességét segítő pedagógiai-módszerek -a tanulói diagnózis pedagógiai szempontú értelmezése -hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása -követelményszintek tanulói fejlettségi szinthez való igazítása -motivációs bázis fejlesztése -sérülés-specifikus fejlesztési eljárások módszertana -részképességek fejlesztése, a számítógép nyújtotta lehetőségek a fejlesztésben -egyéni fejlesztési tervek és programok A pedagógus személyes fejlődése és az inklúzió, szakmai kompetenciák és kompetenciahatárok Együttműködés a szülőkkel, a társadalmi partnerekkel és más szakemberekkel.
Külföldi információk school buildings were made accessible female teachers were more positive some lessons in resource rooms and some in regular classes acceptance of inclusion increased as the teacher taught more subjects...experience with students with special needs had an influence on teacher attitudes. parent-teacher collaboration Mohammed Al-Zyoudi Mu tah University, Jordan Elementary school teachers show that they form more positive relations with their pupils and are more satisfied with their profession Zrinjka Stancic, Croatia Overall teachers hold a positive attitude towards inclusion of students with SEN However, collaboration between the mainstream and special education teachers is important. Sonia Ijaz Haider,Pakisztán teachers in regular school experienced greater stress than special education teachers educators were more accepting of a child with physical handicap rather than an intellectual disability Hakan Sari Turkey
Külföldi információk Románia:A kormány 2005-ös 1251-es számú határozatával elrendelte, hogy minden megyében hozzanak létre az inkluzív nevelést segítő iskolaközpontokat, amelyeknek feladata a többségi iskolában tanuló speciális szükségletű gyermekek ellátásának segítése. Ezeket az intézményeket a megyei tanfelügyelet koordinálja, és tevékenységük a tantestületeknek nyújtott szakmai segítségen túl kiterjed a szülőkkel illetve a helyi döntéshozókkal történő kommunikációra is. Szlovákia: Amnesty International 2007-ben szót emelt a roma tanulók jogainak védelmében, miután egy Pálóc községben történt (szlovákul Pavlovce nad Uhom, melynek 2007-ben 4500 lakosából 2600 cigány volt) megelőző vizsgálat szerint 200 speciális iskolai tanulónak 99,5%-a roma származású, hovatovább 17 roma tanulóról hivatalosan is tudták, hogy nem akadályozottak. Bulgária: A 2002-es közoktatási törvény jelentette az áttörést az integrált nevelés óvodai és iskolai bevezetésével, amennyiben azt a szülők igényelték. Egy évvel később egy kormányhatározattal - aminek célja a modellváltás volt, a gyermek speciális elhelyezésétől az oktatás minőségi javításán át egészen a családgondozásig-, elfogadták a fogyatékos gyermekek védelmének nemzeti stratégiáját
Inklúziós Index A befogadó pedagógiai program megalkotása A befogadó iskola mindennapi gyakorlatának megszervezése a befogadó SZEMLÉLET kialakítása
Az Index dimenziói és szakaszai A DIMENZIÓ: A befogadó iskolai SZEMLÉLET kialakítása A1. szakasz: Közösségfejlesztés A2. szakasz: A befogadás, mint érték hangsúlyozása B DIMENZIÓ: A befogadó pedagógiai PROGRAM megalkotása B1. szakasz: Mindenki számára megfelelő iskola fejlesztése B2. szakasz: A pedagógiai többlettámogatások megszervezése C DIMENZIÓ: A befogadó iskola mindennapi GYAKORLATÁNAK megszervezése C1. szakasz: A tanulás szervezése C2. szakasz: Az iskolában és környezetében rejlő lehetőségek és erőforrások felhasználása
indikátorok A.1 l Közösségfejlesztés A.1.1 l Iskolánkban mindenkit szívesen fogadunk A.1.2 l A tanulóink segítik egymást A.1.3 l Pedagógusaink együttműködnek egymással A.1.4 l Iskolánk pedagógusai és a tanulói kölcsönösen tisztelik egymást A.1.5 l A pedagógusok és a szülők/gondviselők partnerként viszonyulnak egymáshoz A.1.6 l Iskolánk munkatársai és fenntartója hatékonyan együttműködnek A.1.7 l A helyi közösségeket és szervezeteket bevonjuk az iskolánk életébe
Kérdéssorok: A DIMENZIÓ A befogadó iskolai szemlélet kialakítása A.1 Közösségfejlesztés A.1.1 Iskolánkban mindenkit szívesen fogadunk Barátságosan és szívesen fogadjuk-e az iskolába érkezőket az első alkalommal? Az iskolában szívesen fogadunk-e minden gyermeket, beleértve a fogyatékos, a roma gyermekeket, a bevándorló és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szülők gyermekeit is? Az iskolában szívesen fogadjuk-e a szülőket/gondviselőket és a helyi önkormányzat, hivatalok és szervezetek más tagjait is? Az iskoláról szóló tájékoztatóanyagokat elérhetővé tesszük-e minden érdeklődő számára, függetlenül az anyanyelvétől vagy információszerzési módjától (amikor szükséges akár fordításban, Braille írásban, hangfelvételen, nagyított formában)? Az iskolát érintő szóbeli információkat elérhetővé tesszük-e minden érdeklődő számára (amikor szükséges akár saját tolmács, mediátor segítségével)? Egyértelműen megjelenik-e az iskolánk álláshirdetéseiben és a jelentkezőknek nyújtott szóbeli tájékoztatón, hogy az iskola mindennapjainak fontos része, hogy figyelembe veszi a tanulók közötti különbségeket? Az iskolánk előcsarnoka tükrözi-e az iskolaközösség tagjainak sokféleségét? Az iskolánk felvállalja-e a helyi kulturális hagyományokat, közösségeket, és ennek jelét is adja? Az iskolánk hagyományos ünnepi szertartással köszönti-e új tanulóit és munkatársait, illetve ünnepélyesen búcsúzik-e el tőlük? A tanulóink sajátjuknak érzik-e a tantermüket? A tanulók, a szülők/gondviselők, a munkatársak, a fenntartóés a helyi lakosok is sajátjuknak érzik-e ezt az iskolát? Egyéb kérdések:
Az Index folyamat Ismerem az iskola törekvéseit 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 92 90 88 86 84 82 80 78 76 74 39 55 46 35 11 igen részben nem nem tudom nem válaszolt Jó, hogy segítő szakemberek támogatják a pedagógusok munkáját. Úgy érzem, jó a kapcsolatom gyermekem osztályfőnökével. 2 2007 igen 2008 igen 3 8 Örülök, hogy az iskolában együttm űködésre tanítják a gyermekemet. 1 0 5. Visszajelzés az Index folyamatról 2007 2008 A tanárok által használt taneszközök hatékonyan segítik gyermekem tanulását. 1. Az Index bevezetése koordináló csoport 2. Az iskola megismerése iskolafejlesztési nap kérdőívek 3. Az inkluzív iskolafejlesztési terv elkészítése Pl. Módszertani Klub Iskolai rendezvények Szülői Klub és családi játszóház Nyílt napok A segítő szakemberek nagyobb arányú bevonása - Egyéni konzultációk Szülői fórumok 4. A célok megvalósítása Pl. A.1.5. A pedagógusok és a szülők partneri viszonya megerősödjék
Az Inklúziós Index ajánlott Tanuló szervezetek, Önfejlesztő iskolák Szakmai együttműködések, Hálózatépítés Innovatív légkör Befogadó iskola kialakításának célkitűzése Egyedi iskolák rendszerében a különböző szükségletek koordinálása
Teachers attitudes towards integration /inclusion A regional research in Western Hungary 2007 05/11/2009
Catering for students with SEN in the last two decades Before changing the political system (1989) q Integrated learning problems or disorders q Separated learning disabilities (mild mentally handicapp) After changing the political system (since 1989) q Integrated all disabled children who can be educated in a mainstream school (Act of educationin 2003) q Separated disabled children who can not be educated in a mainstream school (heavy diagnosis) 05/11/2009
Denomination of students learning problems in Hungary Learning problem /temporary difficulty (Without official diagnosis) Specific Learning difficulty/disorder (with an official diagnosis from an Advisory Board located in each city) Learning disability (diagnosed by an Advisory Board in each region) 05/11/2009
The research and its results Primary school: students age between 6-14 y Secondary school: students age between 14-18 y 05/11/2009
Objectives, sample and instrument of the research Objectives: How do teachers think of special needs and inclusion 20 years after the political changes? How do they opine their staff s inclusive practice? What kind of influential factors can be observed in their attitudes? What sort of attitudes do teachers have towards postgraduate courses on inclusive education? Sample: N= 170; primary school techers N= 134; secondary schol teachers N= 36 Instrument: questions nr:30; evalution teachers' group attitudes= 70%; evaluation factors effecting to attitudes =30% 05/11/2009
Teachers' number in the research (N= 170) 140 120 100 80 60 40 20 0 120 36 14 0 5 0 1 4 teachers secondary schools in towns secondary schools in villages primary schools in villages primary schools in towns Questions' number in the questionaire ( 30) 43% 30% 13% 10% evalution teachers' group attitudes evalution of their own attitudes understanding categories of SEN 7% participating at the courses/trainings 27% reading learned jurnals 05/11/2009
Findings Teachers awareness/understanding Teachers attitudes Influential factors Popularity of postgradual courses 05/11/2009
Teachers' awareness of SEN (N= 170) declared as informed in SEN 62% 38% 69% 52% 50% declared as unimformed in SEN their knowledge came from their colleagues read professional journals would undertake to do a course Correlation (cc) between awareness and qualification is = 0,192 (sd. 22%) It likelymeans that theymight have got enough theoretical information in their training but have lack in practical knowledge. 05/11/2009
Respondents' integrative experiences in 170 120 100 80 87 60 40 20 0 12 24 33 0 14 0 5 0 1 4 secondary schools in towns secondary schools in villages primary schools in villages primary schools in towns teachers in the research having integrative experiences 113= 66% teachers without experience of integration 57= 34% Correlation (cc) between awareness and attitudes is = 0, 876 (sd: 7%) which shows that to be informed in SEN means more positive attitudes. 05/11/2009
Teachers' attitudes towards integration secondary school teachers (n= 36) 23 39 5 33 primary school teachers (n=134) 7 12 27 54 0 20 40 60 80 100 Is not so happy about inclusion Multiple choice Prefer integration in schools Prefer integration in thier classes
Teachers' attitudes on a three-degree scale 90 80 81 70 60 50 44 Primary school teachers (N=134) 40 30 20 23 39 33 Secondary school teachers (N= 36) 10 0 7 Not so happy about integration Sometimes prefer sometimes not Always prefer inclusion Primaryschool teachers have significantlypositive attitudes than others at secondaryschools. P < 0,05 t = 2,004 05/11/2009
Factors, having response in teachers' attitudes 16% 20% 8% 19% 10% 12% methodology problems personal development problems teaching planning's problems teaching materials problems 15% curricular problems group dynamic's problems teaching organisation problems Secondaryschool teachers have significantlymore teaching problems than others at primaryschools. P < 0,05 t = 1.999 It likelymeans that secondaryschool teachers might not have got enough methodical routine for inclusion. 05/11/2009
Popularity of a potential course secondary school teachers (N= 36) 13 87 primary school teachers (N= 134) 57 43 0 20 40 60 80 100 would be delight to do a course is not so happy about a course 05/11/2009
What should we do to change mainstream teachers attitudes towards SEN? Carry out a nationwide representative research on integrative attitudes of mainstream teachers Share information about different groups of students with SEN Offer teachers an opportunity to teach in inclusive classes Attitude training for practising teachers to help them accept the students with SEN Short & practice oriented courses should be offered to teachers in order to help them accept the importance and effectiveness of cooperative learning/teaching methodology 05/11/2009
Inclusive classes in pictures 05/11/2009
05/11/2009
05/11/2009
05/11/2009
05/11/2009
05/11/2009
05/11/2009