MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Hasonló dokumentumok
MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Statisztikai mutatók leírása

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

szeptember. augusztus

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei október. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

október. szeptember

SAJTÓKÖZLEMÉNY a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján

Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében IV. negyedév

Statisztikai definíciók MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Módszertani leírás a Munkaerő-felméréshez kapcsolódó II. negyedévi Átmenet az iskolából a munka világába című kiegészítő felvételhez

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. negyedév

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Átírás:

Budapest Főváros Kormányhivatala Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva 2013. augusztus 1

Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai... 3 A Főváros gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerő-felmérés adatai alapján... 5 A Főváros eredményeinek bemutatása... 6 Összes foglalkoztatottak alkalmazottak és közfoglalkoztatottak... 6 Vállalati méret szerinti bontás... 6 Belépők és kilépők, kirendeltségenként és vállalati méret szerint... 9 Grafikus megjelenítés a változások tükrében... 10 Változó kérdés Alkalmazási formákról alkotott vélemények... 13 ÖSSZEFOGLALÁS... 15 2

Fogalmi háttér A felmérésben, elemzésben többször használunk olyan fogalmakat, mutatókat, melyek akár két szervezet között sem fedik ugyanazt a tartalmat. Így ezeket a fogalmakat külön, kiemelten kezelve tisztázzuk, definícióikat az adott szervezetek, hivatalok fogalmi keretei között kezeljük és értelmezzük, olykor pedig a közöttük lévő különbségeket és kapcsolatokat is tárgyaljuk. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának (foglalkoztatottságának és munkanélküliségének) vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információkat. A KSH által, a felmérésben használt fogalmak 1.) Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az úgynevezett vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (pl. szabadság, betegség miatt) volt távol. 2.) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg: az adott héten nem dolgozott (és nincsen olyan munkája, amelytől átmenetileg volt csak távol); aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 3.) Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 4.) Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát (vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni). Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármely formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven felüli tanulók, a háztartásbeliek, a közületi eltartottak vagy a szociális gondozottak. 5.) A munkanélküliség, illetve gazdasági aktivitás mérésére kialakított, rájuk jellemző különböző mutatószámok: 3

a foglalkoztatási arány, mely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, mely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, mely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül; A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által használt fogalom Nyilvántartott álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, maga is aktívan keres munkahelyet, a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, akit az illetékes munkaügyi kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. 4

A Főváros gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH 1 munkaerőfelmérés adatai alapján 15-74 éves korcsoport Főváros Országos 2012. 4. negyedév 2013. 1. negyedév Változás (%) 2012. 4. negyedév 2013. 1. negyedév Változás (%) Népesség (ezer fő) 1 356,1 1 351,1 99,6 7 647,4 7 640,4 99,9 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 853,5 831,9 97,5 4 376,8 4 326,4 98,8 Foglalkoztatottak (ezer fő) 777 751,2 96,7 3 908,5 3 817,7 97,7 Munkanélküliek (ezer fő) 76,5 80,6 105,4 468,3 508,7 108,6 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 502,6 519,3 103,3 3 270,6 3 314,0 101,3 Aktivitási arány (%) 62,9 61,6 97,9 57,2 56,6 99,0 Foglalkoztatási ráta (%) 57,3 55,6 97,0 51,1 50 97,8 Munkanélküliségi ráta (%) 9 9,7 107,8 10,7 11,8 110,3 regisztrált vállalkozások száma (db) 385 974 388 440 100,6 1 666 402 1 679 017 100,8 társas vállalkozás (db) 242 854 243 367 100,2 600 759 601 899 100,2 egyéni vállalkozás (db) 143 120 145 073 101,4 1 065 643 1 077 118 101,1 A népesség a a 2012. 4. és 2013. 1. negyedévben a fővárosban 0,4%-kal csökkent, míg országosan csak 0,1%-ot. A gazdaságilag aktívak száma a vizsgált korcsoportban Budapesten 2,5%-ot csökkent, míg a teljes országban mindösszesen 1,2%-kal. A foglalkoztatottak számában a főváros 3,3%-os csökkenése nagyobb mértékű, mint az országos 2,3%-os mérséklődés. A munkanélküliek száma a KSH adatai alapján a fővárosban 5,4%-kal emelkedett, míg országosan 8,6%-kal. A munkanélküliségi ráta mértéke a fővárosban 0,7%-ponttal emelkedett, míg országosan ez az érték 1,1%-pontos emelkedést mutat az elmúlt negyedévben. A gazdaságilag inaktívak számában a fővárosban 3,3% növekedést, míg országosan 1,3%- os emelkedést mért a KSH. Az aktivitási arány a fentiekkel összefüggésben a fővárosban 3%-kal csökkent, míg országosan 1%-kal. A vállalkozások számában nagyobb arányú mozgás az elmúlt negyedévekben nem volt tapasztalható sem a fővárosban, sem országosan, bár az egyéni vállalkozások száma mindkét mutatóban 1% feletti emelkedést mutatott az elmúlt negyedévben. 1 Forrás: KSH stadat-táblák-idősoros éves adatok 5

A Főváros eredményeinek bemutatása A felmérés adatai a 2013. július 1-jei változások előtti állapotokat mutatják be! Vállalati méret szerinti bontás A vállalati méretek szerinti bontásokat vizsgáljuk, mert munkatársaink általában a kisebb vállalatokat tudják nagyobb arányban megszólítani. A nagyobb mal bíró nagyvállalatok összességében még kis számuk ellenére is lényegesen nagyobb számú munkavállalóról hordoznak információt. Válaszadásban Válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN XIII. Kerületi 6 4 4 2 16 VIII. Kerületi 10 18 7 5 40 XXI. Kerületi 7 6 4 1 18 XVI. Kerületi 21 32 3 1 57 IX. Kerületi I. 12 11 4 6 33 III. Kerületi 40 41 27 5 113 XX. Kerületi 7 4 4 15 IV. Kerületi 31 13 5 3 52 XVIII. Kerületi NA NA NA NA NA Főváros 134 129 58 23 344 A válaszadók száma tehát összességében 344 vállalat, mely alapján megállapítható, hogy még az 1 ezrelékét sem sikerült elérni a lehetséges válaszadóknak a KSH nyilvántartása szerint. Ennek okai változatosak lehetnek a válaszadási érdektelenségen túl természetesen a személyes megkeresés leterheltségén túlmenően akár azzal is, hogy a felmérés időszerű és nem egy általános (amikor a munkáltatóval kapcsolatba kerülünk, egy gyors kérdőíves lekérdezést foganatosítunk addig, míg mi esetleg az adatait rögzítjük a rendszerben) felmérés keretében szerezzük meg a szükséges információkat, melyeket aztán negyedévente kiértékelünk. Összességében továbbra is jellemző, hogy a mikro- illetve kisvállalkozások a jelentős, míg a közép- és nagyvállalkozások darabszáma általában is alacsonyabb szokott lenni. 6

Összes foglalkoztatottak alkalmazottak és közfoglalkoztatottak Fokozottan ki kell emelnünk: addig, amíg ilyen ú (300-400) munkáltató tölti ki a Fővárosban található majdnem 400 ezer vállalkozásból a kérdőíveket, addig érdemi elmozdulásokról, általánosításokról nem tudunk beszélni. Jól látható majd több elmozdulásból is, hogy egy-egy kirendeltség szélsőségesebb válaszadása drasztikus mértékben kimozdítja a teljes Fővárosra vonatkozó előrejelzéseket, így nyilvánvalóan nem alkalmasak az adatok és a metodika arra, hogy nagy bizonyosságú előrejelzéseket meg tudjunk fogalmazni. Alkalmazottak Jelenlegi Három hónap múlva várható Egy év múlva várható Változás XIII. Kerületi 1925 1903 1952 (-,+) VIII. Kerületi 4228 4229 4247 (+,+) XXI. Kerületi 981 1007 980 (+,-) XVI. Kerületi 1233 1248 1236 (+,+) IX. Kerületi I. 3531 3515 2477 (-,-) III. Kerületi 5820 5805 5014 (-,-) XX. Kerületi 451 453 450 (+,-) IV. Kerületi 2123 2078 2110 (-,-) XVIII. Kerületi NA NA NA NA Főváros 20292 20238 18466 (-,-) Közfoglalkoztatottak Jelenlegi közfoglalkoztatotti Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti Változás XIII. Kerületi 0 0 0 (0,0) VIII. Kerületi 53 48 93 (-,+) XXI. Kerületi 48 46 50 (-,+) XVI. Kerületi 120 129 130 (+,+) IX. Kerületi I. 70 39 40 (-,-) III. Kerületi 111 111 610 (0,+) XX. Kerületi 0 0 0 (0,0) IV. Kerületi 69 41 75 (-,+) XVIII. Kerületi NA NA NA NA Főváros 471 414 998 (-,+) 7

Egyben Jelenlegi összesen Három hónap múlva várható összesen Egy év múlva várható összesen Változás XIII. Kerületi 1925 1903 1952 (-,+) VIII. Kerületi 4281 4277 4340 (-,+) XXI. Kerületi 1029 1053 1030 (+,+) XVI. Kerületi 1353 1377 1366 (+,+) IX. Kerületi I. 3601 3554 2517 (-,-) III. Kerületi 5931 5916 5624 (-,-) XX. Kerületi 451 453 450 (+,-) IV. Kerületi 2192 2119 2185 (-,-) XVIII. Kerületi NA NA NA NA Főváros 20763 20652 19464 (-,-) A tendenciák tekintetében nagyobb elmozdulások, mozgások mindösszesen két kirendeltség esetén tapasztalhatók melyek azonban döntően befolyásolják a teljes fővárosra nyert adatok elmozdulásait is. A teljes mozgás tekintetében tehát összességében negatív tendenciára lehetne számítani, azonban míg az alkalmazotti mozgásban negatív, addig a közfoglalkoztatotti ban pozitív tendencia mutatkozik. Ez a tendencia azonban NEM teljes-körű elmozdulások következménye, hanem 1-1 kirendeltségen mért szélsőségesnek nevezhető elmozdulás eredménye: 1) A IX. kerületi I. kirendeltség esetén az 1 év múlva várható alkalmazotti ban egy több, mint 1000 fős negatív elmozdulást mérték, melynek következtében a teljes Főváros eredménye az 1 éves, hosszabb távú prognózisban negatív összegzést mutat. Ehhez adódik még a III. kerületi kirendeltség 800 fős negatív elmozdulása, melyet azonban (mint későbbiekben látszik) némiképpen kompenzál egy lokális közfoglalkoztatotti -felfutás. 2) A III. kerületi kirendeltség esetén ugyanis az 1 éves tartamra várható közfoglalkoztatotti ban 499 fős pozitív elmozdulás szintén az egész Fővárosra hatást gyakorolt, így a teljes fővárosi pozitív tendencia lényegében ennek az eredménynek köszönhető. A teljes felmérés során látható lesz, hogy a KSH által nyilvántartott közel 400.000 vállalkozásból milyen mértékben sikerült a fővárosi felmérésben mintát nyerni. 8

Belépők és kilépők, kirendeltségenként és vállalati méret szerint A mozgásokat elsősorban a kilépők és belépők mozgása befolyásolja (illetve, amint az látszott korábban is, 1-1 kirendeltség területén megkérdezett 1-1 cég válaszadása is). A soron következőkben az adott negyedévre vonatkozó mozgásokat mutatjuk be 1-1 táblázatban (alkalmazottak, közfoglalkoztottak, illetve egyben). 2013. III. NEGYEDÉV Belépők - Kilépők Belépők Kilépők Alkalmazottak Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM XIII. Kerületi MK -1-1 5-25 -22 0 0 5 68 73 1 1 0 93 95 VIII. Kerületi MK 3-17 -1 16 1 8 43 17 24 92 5 60 18 8 91 XXI. Kerületi MK 4 1 1 20 26 4 2 6 28 40 0 1 5 8 14 XVI. Kerületi MK 12 3 15 17 3 20 5 0 5 IX. Kerületi I. MK 1 8 8-33 -16 2 9 14 21 46 1 1 6 54 62 III. Kerületi MK 0-11 -4 0-15 5 5 5 5 20 5 16 9 5 35 XX. Kerületi MK 0 2 2 1 3 4 1 1 2 IV. Kerületi MK 9 3-3 -54-45 14 4 8 4 30 5 1 11 58 75 XVIII. Kerületi MK NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA Főváros 16-5 11-76 -54 34 80 61 150 325 18 85 50 226 379 Belépők - Kilépők Belépők Kilépők Közfoglalkoztatottak Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM XIII. Kerületi MK VIII. Kerületi MK -5-5 35 35 40 40 XXI. Kerületi MK -2-2 0 0 2 2 XVI. Kerületi MK 9 9 9 9 0 0 IX. Kerületi I. MK -31-31 2 2 33 33 III. Kerületi MK 0 0 2 2 2 2 XX. Kerületi MK IV. Kerületi MK -28-28 41 41 69 69 XVIII. Kerületi MK Főváros -33-24 -57 76 13 89 109 37 146 Belépők - Kilépők Belépők Kilépők Egyben Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM XIII. Kerületi MK -1-1 5-25 -22 0 0 5 68 73 1 1 0 93 95 VIII. Kerületi MK 3-17 -6 16-4 8 43 52 24 127 5 60 58 8 131 XXI. Kerületi MK 4 1 1 18 24 4 2 6 28 40 0 1 5 10 16 XVI. Kerületi MK 12 3 9 24 0 17 3 9 29 0 5 0 0 5 IX. Kerületi I. MK 1 8 8-64 -47 2 9 14 23 48 1 1 6 87 95 III. Kerületi MK 0-11 -4 0-15 5 5 5 7 22 5 16 9 7 37 XX. Kerületi MK 0 2 2 1 0 3 4 1 0 1 2 IV. Kerületi MK 9 3-31 -54-73 14 4 49 4 71 5 1 80 58 144 XVIII. Kerületi MK NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA Főváros 16-5 -22-100 -111 34 80 137 163 414 18 85 159 263 525 Megfigyelhető, hogy összességében kiegyensúlyozott, a IV. kerületi kirendeltség kivételével sehol sem volt 50 vagy annál nagyobb főt érintő mozgás bár az természetesen megemlítendő, hogy a teljes fővárosra vonatkozó adat negatív, tehát a kirendeltségek összességében inkább negatív mozgásokat tártak fel a válaszadó vállalkozások mozgásában. 9

Grafikus megjelenítés a változások tükrében Az előzőekben ismertetett adatokat grafikusan is megjelenítjük. Először a mozgások, kirendeltségenkénti bontásban, majd utána a közfoglalkoztatottak számában prognosztizálható elmozdulásokat mutatjuk be, szintén 3 hónapos és 1 éves időtartamra. Itt nem alkalmaztunk 3 bontást, csupán a teljes elmozdulásokat és a közfoglalkoztatotti mozgásokat mutattuk be. 10

11

12

Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Változó kérdés Alkalmazási formákról alkotott vélemények Szolgáltatások és segítségnyújtások, melyekre Önnek szüksége lenne? XIII. Kerületi VIII. Kerületi XXI. Kerületi XVI. Kerületi IX. Kerületi I. Fontos 4 8 5 8 3 6 5 5 5 Nem válaszolt 2 1 1 2 2 2 2 2 2 Nagyon fontos 4 5 7 4 4 1 3 5 6 Egyáltalán nem fontos 1 1 4 5 4 3 Nem ismerjük ezt a támogatási 5 2 3 1 3 2 2 1 3 III. negyedéves kérdések 16 16 16 16 16 16 16 16 16 Fontos 7 16 12 15 11 12 23 19 21 Nem válaszolt 2 2 2 2 2 3 2 2 2 Nagyon fontos 14 19 23 20 15 6 6 13 10 Egyáltalán nem fontos 9 3 2 3 7 17 8 5 6 Nem ismerjük ezt a támogatási 8 1 5 2 1 1 1 III. negyedéves kérdések 40 40 40 40 40 40 40 40 40 Fontos 4 8 8 8 8 7 7 9 12 Nem válaszolt 1 1 1 1 2 2 1 Nagyon fontos 5 6 7 4 5 2 4 5 5 Egyáltalán nem fontos 5 1 1 3 1 5 5 3 Nem ismerjük ezt a támogatási 2 1 1 1 1 III. negyedéves kérdések 17 17 17 17 17 17 17 17 17 Fontos Nem válaszolt 57 57 57 57 57 57 57 57 57 Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések 57 57 57 57 57 57 57 57 57 Fontos 7 4 4 7 4 5 8 10 4 Nem válaszolt 16 17 16 17 18 19 18 18 18 Nagyon fontos 5 10 9 7 7 2 3 2 8 Egyáltalán nem fontos 2 1 2 1 6 3 2 2 Nem ismerjük ezt a támogatási 2 1 1 2 III. negyedéves kérdések 32 32 32 32 32 32 32 32 32 13

III. Kerületi XX. Kerületi IV. Kerületi XVIII. Kerületi Fontos 42 51 50 47 52 56 59 59 58 Nem válaszolt 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Nagyon fontos 44 55 54 56 53 55 53 53 53 Egyáltalán nem fontos 1 1 1 Nem ismerjük ezt a támogatási 26 5 8 9 7 III. negyedéves kérdések 113 113 113 113 113 113 113 113 113 Fontos 6 4 4 5 4 1 5 3 8 Nem válaszolt 1 1 1 1 2 3 3 3 2 Nagyon fontos 2 5 8 5 5 2 1 1 4 Egyáltalán nem fontos 3 1 1 1 1 5 3 5 1 Nem ismerjük ezt a támogatási 3 4 1 3 3 4 3 3 III. negyedéves kérdések 15 15 15 15 15 15 15 15 15 Fontos 24 28 29 28 31 27 29 32 28 Nem válaszolt 1 1 1 1 1 2 1 Nagyon fontos 10 17 13 16 14 13 12 11 18 Egyáltalán nem fontos 14 6 8 5 4 10 9 6 3 Nem ismerjük ezt a támogatási 3 1 1 2 3 1 1 1 2 III. negyedéves kérdések 52 52 52 52 52 52 52 52 52 Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Főváros Fontos 94 119 112 118 113 114 136 137 136 Nem válaszolt 81 80 80 82 84 88 85 85 83 Nagyon fontos 84 117 121 112 103 81 82 90 104 Egyáltalán nem fontos 34 13 14 13 18 49 32 24 13 Nem ismerjük ezt a támogatási 49 13 15 17 24 10 7 6 6 III. negyedéves kérdések 342 342 342 342 342 342 342 342 342 A változó kérdésben ebben a negyedévben a különböző szolgáltatásokról gyűjtöttünk információkat. Ennek keretében megállapítható volt, hogy (a nagyon nagy arányú válaszmegtagadás mellett) a bér és bérköltség támogatásokat, a munkahelymegőrző támogatásokat és a bérkompenzációs támogatásokat tartják a legfontosabbnak a munkáltatók, továbbá fontosnak ítélték meg a tanácsadási lehetőségeket, a munkaközvetítést és a jogszabály-ismertetéseket is. A válaszadók közel ötöde (18,9%) nem találta fontosnak a munkaerő-piaci helyzetről készített helyzetképeket és elemzéseket, illetve nem tudnak (nem rendelkeznek információval) az Első Munkahely Garancia programról. 14

ÖSSZEFOGLALÁS Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek a ukat tekintve, általában stagnáló vagy negatív állapotokra számítanak 3 hónapos és 1 éves viszonylatban egyaránt mely azonban a kirendeltségi bontásokat figyelembe véve valójában 1-1 válaszadó kiugró értékének köszönhető, semmint általános tendenciaként megfogalmazható eredmény! A közfoglalkoztatás esetén mind rövidebb, mind hosszabb távon pozitív elmozdulást prognosztizáltak a megkérdezettek mely egyetlen kirendeltség válaszadásából szűrhető le, tehát valójában hosszabb távú megállapításokat itt sem tudunk megfogalmazni a felmérés alapján. A megkérdezett munkáltatók a támogatási rendszereket fontosnak, sőt nagyon fontosnak tartják a szolgáltatásaink közül illetve a jogi és egyéb tanácsadásokat is kiemelten kezelik. Nem tartják fontosnak a munkaerő-piaci helyzetképeket, illetve az álláskeresők összetételének ismertetését, továbbá a megkérdezettek közel ötöde nem hallott, nem ismeri az Első Munkahely Garancia programot. Mindent összevetve elmondható, hogy a felmérés során kapott, két kirendeltségről származó kiugró értékek a teljes fővárosi elemzés összesített mérőszámait eltorzították, így a teljes fővárosra vonatkozó mozgásokra vonatkozó megállapítások (figyelembe véve még azt is, hogy a vállalkozásoknak még az 1 ezrelékét sem sikerült megszólítani) semmiképpen sem nevezhetők reprezentatívnak. 15