Az ELTE Társadalomtudományi Karának önértékelése

Az ELTE Társadalomtudományi Karának önértékelése MAB Intézményakkreditáció 2014 TÁTK

TARTALOM BEVEZETÉS...7 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE...9 1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend...9 1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere...9 1.3. A 2009 2010. évi intézményakkreditációs határozat ajánlásaihoz készített intézkedési terv és annak végrehajtása...11 2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI...15 2.1. Oktatás...15 2.1.1. A kar képzési szerkezete...15 2.1.2. Hallgatók versenyeredményei...18 2.1.3. Elitképzés, tehetséggondozás...19 2.1.4. Doktori iskola...21 2.1.5. Végzettek elhelyezkedése (DPR)...22 2.1.6. Képzési együttműködések...22 2.1.6.1. Intézményen belül (tanszékek, karok)...22 2.1.6.2. Közös képzések, interdiszciplináris képzések...23 2.1.6.3. Hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködések...23 2.1.6.4. A szakmai gyakorlatokhoz kötődő partner-együttműködések...24 2.1.6.5. Külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködések...24 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység eredményei...25 2.2.1. Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezete, működése...25 2.2.2. Tudományos publikációk...26 2.2.3. Tudományos, oktatási, tudományos ismeretterjesztési eredmények...26 2.2.4. Kutatási együttműködések...27 2.2.4.1. Intézményen belül (tanszékek, karok)...27 2.2.4.2. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés...27 2.2.4.3. Partner-(kutatóintézeti, vállalati, intézményi) együttműködések...27 2.2.4.4. Nemzetközi együttműködések...28 2.2.4.5. Pályázatokon való részvétel eredményei...29 2.3. Kiemelt egyetemi és kutatóegyetemi minősítés...29 2.4. Gazdálkodás, infrastruktúra...29 2.5. Nemzetközi szerepvállalás...31 2.6. Alumni...32 3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (AZ ESG RENDSZERE)...33 3.1. Stratégiai eljárások a minőség biztosítására...33 3.1.1. A minőségbiztosítási rendszer...33 3.1.2. A minőségbiztosítási rendszer szervezete...34 3.1.3. A minőségbiztosítási rendszer értékelése...35 3.2. Képzési programok létesítése és indítása, valamint követése és rendszeres belső értékelése...35 3.2.1. Az új képzési programok összhangja az egyetemi stratégiával...36 3.2.2. A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) meghatározása...37 3.2.3. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása...38 3.2.4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése...38 3.2.5. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben...38 3

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS 3.2.6. A programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával)...40 3.2.7. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról...40 3.2.8. A kutatás-fejlesztés eredményei az oktatásban...42 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere...43 3.3.1. A hallgatókkal szemben támasztott követelmények nyilvánossága és egyértelműsége...43 3.3.2. Az értékelési eljárások és a hallgatói panaszkezelés rendszere...43 3.3.3. A tanulmányi előrehaladás segítése...44 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása...44 3.4.1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében...44 3.4.2. Az emberierőforrás-tervezés, -irányítás, -fejlesztés az oktatást, kutatást segítő személyzet körében...45 3.4.3. Az oktatás értékelési rendszere...46 3.4.4. Az oktatók, tudományos munkatársak besorolása és minősítése...46 3.4.5. Az oktatók, tudományos munkatársak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége...46 3.4.6. Az oktatók, tudományos munkatársak szakmai-közéleti tevékenysége...48 3.4.7. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása...48 3.4.8. Oktatásfejlesztési eredmények...48 3.4.9. Doktori iskolák működtetése...50 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások...50 3.5.1. Hallgatói tanácsadás...50 3.5.2. Könyvtári szolgáltatás...51 3.5.3. Idegen nyelvi képzés...52 3.5.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek...53 3.5.5. Öntevékeny közművelődési, kari közéleti lehetőségek...53 3.5.6. Hallgatói szolgáltatások...53 3.5.7. Esélyegyenlőség...54 3.6. Belső információs rendszer...54 3.6.1. A hallgatói előmenetel nyomon követése...55 3.6.2. A hallgatói elégedettség mérése...55 3.6.3. A diplomás pályakövetés (DPR)...56 3.6.4. A kari polgárok információs csatornái (informatikai rendszerek, azok működése és információval ellátottsága)...56 3.6.5. Az adatgyűjtések feldolgozása és eredményeinek felhasználása...56 3.6.6. A kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése...57 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása...59 3.7.1. Az információközvetítés csatornái...59 3.7.2. A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása...59 3.7.3. A közérdekű és a kötelezően közzéteendő információk...60 3.7.4. A közvélemény tájékoztatása, sajtó- és médiaközlemények...61 4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK...63 4.1. C-SWOT-analízis...67 MELLÉKLETEK...69 4

Tartalom Szövegközi ábrák 1. ábra Kari organogram...10 2. ábra Kari Facebook-oldal rajongói számának változásai...11 3. ábra A TáTK oktatóinak-kutatóinak életkor szerinti megoszlása...13 4. ábra Felvettek aránya az 1 képzőhelyre jutó átlaghoz képest...16 5. ábra Részlet a Diplomás Pályakövető Rendszer elemzéséből...22 6. ábra A nem oktató-kutató közalkalmazotti létszám változásai...45 Szövegközi táblázatok 1. táblázat Az ELTE TáTK-ra újonnan belépők száma és átlagéletkora...12 2. táblázat A TáTK képzési szerkezete...15 3. táblázat Felvétel és lemorzsolódás az ELTE TáTK-n...16 4. táblázat Tanulmányi eredmények az ELTE TáTK-n 2009-től 2014-ig kiadott oklevelek alapján...17 5. táblázat Az aktív és passzív félévek aránya az ELTE TáTK diákjainak tanulmányai során...17 6. táblázat Az ELTE TáTK-n oklevelet szerzettek képzésben töltött ideje, fő...18 7. táblázat Az ELTE TáTK diákjainak tanulmányi előmenetele, fő...18 8. táblázat A TáTK hallgatóinak részvétele a kari TDK- és az OTDK-versenyeken...19 9. táblázat A demonstrátorok közreműködése az oktatásban a TáTK-n...20 10. táblázat A TáTK-n kutatásokba, pályázatokba bevont diákok száma, fő...21 11. táblázat A TáTK oktatóinak más karokon történő oktatási tevékenysége...23 12. táblázat Átoktatások az ELTE más karairól illetve más szervezeti egységeiből a TáTK-ra...23 13. táblázat Publikációk száma...26 14. táblázat Az ELTE TáTK gazdálkodása (Forrás: SAP)...30 15. táblázat Az ELTE lágymányosi kampuszának tantermei...30 16. táblázat 3 kari közös termek TáTK-s kihasználtsága, %...31 17. táblázat A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók életkor és beosztás szerint a TáTK-n...44 18. táblázat A TáTK fő- és részfoglalkoztatású oktatóinak és kutatónak óraterhelése...44 19. táblázat Az oktatók 2014 évi besorolása...46 20. táblázat Előléptetések számának alakulása az ELTE TáTK-n éves bontásban...47 21. táblázat Kari pályázatok összege éves bontásban, Ft...47 22. táblázat Oktatóink konferencia-részvételei a vizsgált időszakban...48 23. táblázat Kari szabadalmak...49 24. táblázat Életvezetési tanácsadás kari költségei...51 25. táblázat Tanácsadási információk...51 26. táblázat Tanácsadási ülések száma karonként...51 27. táblázat 2014. évi könyvtári adatok...52 28. táblázat A TáTK honlapján közzétett információk témák szerint...60 5

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS Mellékletek 1. sz. melléklet A karon kiadott oklevelek száma szak szerinti bontásban (2010 2013)...69 2. sz. melléklet Hallgatói versenyeredmények...71 3. sz. melléklet Publikációk részletes bontásban (2010 2013)...71 4. sz. melléklet A kar képzéseinek összefoglaló adatai...72 5. sz. melléklet Felvételi adatok (2010 2014)...77 6. sz. melléklet Doktori iskolák adatai...83 7. sz. melléklet Pályázati partnerek, 2010 2014...83 8. sz. melléklet Partneri együttműködések a képzésekben, kutatásban, 2010 2014...83 9. sz. melléklet Nemzetközi szervezeti tagságok, 2010 2014...83 10. sz. melléklet Hazai szervezeti tagságok, 2010 2014...83 11. sz. melléklet Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium kutatási tevékenysége, 2010 2014...83 12. sz. melléklet Erasmus és egyéb nemzetközi programokban történő kiutazások...83 13. sz. melléklet Fontos szakmai szervezetekben betöltött tisztségek...83 14. sz. melléklet E-tananyagok, 2010 2014...83 15. sz. melléklet Idegen nyelvű kurzusok...83 16. sz. melléklet Idegen nyelvi képzés...83 17. sz. melléklet Habilitációs eljárások, 2010 2014...84 18. sz. melléklet A TáTK oktatói teljesítményének minősítése az OMHV alapján...84 19. sz. melléklet Kinevezések az ELTE TáTK-n a 2010 2014-es időszakban...84 20. sz. melléklet Nyertes folyó OTKA pályázatok a TáTK-n...84 21. sz. melléklet A kar teljesítményindikátorai...85 6

BEVEZETÉS Ha érteni akarod a világot! ez karunk jelmondata: megérteni a mindennapok eszközeivel követhetetlent. A kar küldetésnyilatkozata szerint az ELTE Társadalomtudományi Kara működésével a magyar felsőoktatás modernizációja számára kíván mintát mutatni. Hozzátehetjük: az európai mintákat követve. Az Európa 2020 stratégia, vagyis az Európai Unió (EU) cselekvési terve az elkövetkező tíz év növekedésére, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés egyik legfontosabb motorjává a tudást teszi meg. Az Európai Uniónak több magasan képzett, alkalmas és innovatív emberre van szüksége, hogy felvegye a versenyt a világgal. A felsőoktatási intézmények ezért döntő fontosságú szerepet játszanak. 1 E felelősség tudatában készítettük el a kari önértékelést. Az önértékelés készítése egyszerre teher és lehetőség is egy intézmény számára. Ugyan a mi karunkra éppen az jellemző, hogy igyekszünk a teljesítményekről adatbázisokat építeni, de a hétköznapok rohanásában, bizony, vannak elmaradások. Teher, mert nagy a tét, és sikeresen venni az akadályt nem lehet másként, mint sok-sok aprómunkával. De lehetőség is, hiszen rákényszerít a szembenézésre, s az összes terület egyidejű áttekintése mindig új információkat hordoz. A Kari Önértékelés a 2009-eshez hasonló metodikával készült. A kari vezetés egy szűkebb stábértekezleten áttekintette és meghatározta a feladatokat. A Dékáni Hivatal munkatársai gyűjtötték be, összesítették és szerkesztették egybe a kapott információkat. Szinte a kar teljes közössége részt vett a munkában: a kari hivatalok munkatársai, a könyvtár vezetője, a HÖK elnöke, a szakkollégium igazgatója, a nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársak, a doktori iskola vezetője, a TDK-felelős, a szakigazgatók és tanszékvezetők, de egyes információkat valamennyi, a karon oktató és kutató kollégától bekértünk. 1 http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/ef0030_hu.htm 7

1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE 1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend A Kar Küldetésnyilatkozatát 2009-ben fogadtuk el, s a mai napi is érvényesnek tartjuk az abban megfogalmazott alapértékeket, célkitűzéseket. Az ELTE Társadalomtudományi Kara a társadalomtudományok teljes spektrumában kíván az oktatás és kutatás országos és nemzetközi szinten kiemelkedő szereplője lenni. Tudományos munkájában a társadalomtudományi és természettudományi megközelítés együttes jelenlétére és szintézisére törekszik, egyaránt támogatja a tudományos és professzionális tevékenységet. Fenn kívánjuk tartani a társadalomtudományokra jellemző társadalomkritikai nézőpontot. A kar mindennapi működésében toleranciát és nyitottságot valósít meg. Kívánatosnak tartja a sokszínűséget, tiszteletben tartja az emberi méltóságot és az emberi jogokat. A döntéseket nyílt vita után, az érdekkiegyenlítés szempontjait alkalmazva hozza meg. Méltányos esélyt biztosít minden munkatársának és hallgatójának a tudományos, illetve szakmai előmenetelre. Működésével a magyar felsőoktatás modernizációja számára kíván mintát mutatni. 2 1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere A szervezeti-vezetési rendszerben nem történt jelentős változás a 2009 2014 közötti időszakban. A szervezeti kereteket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A kar legfőbb döntéshozó szerve a Kari Tanács, mely általában havonta ülésezik. A dékán támaszkodik a különböző területeken létrehozott állandó és eseti bizottságok véleményére és állásfoglalására. Minden kari bizottságban a hallgatók képviselői is érdemi munkát végeznek. A kar vezetőjének munkáját két dékánhelyettes, valamint a három kari hivatal: a Dékáni Hivatal, a Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal valamint a Tanulmányi Hivatal vezetője segíti. Ők a résztvevői a heti rendszerességgel tartott vezetői értekezleteknek. A dékánhelyettesek munkamegosztásában változás történt, így a korábbi tanulmányi és oktatási valamint általános dékánhelyettesi vezetői funkció általános és oktatási, valamint stratégiai és nemzetközi dékánhelyettesi munkakörre változott. Ezzel jelenítettük meg intézményesült formában a nemzetközi kapcsolatok kiemelt jelentőségét a karon. A szakmai irányítás továbbra is az intézetigazgatók, intézeti tanszékvezetők, valamint szakigazgatók bevonásával történik. Az intézetigazgatók, tanszékvezetők elsősorban a szervezeti egységhez tartozó személyzeti és szakmai kérdésekért felelősek, irányítják az oktatói-kutatói műhelymunkát. A szakigazgatók továbbra is a szakért felelősek, koordinálják az órákat, átgondolt fejlesztéseket, módosításokat kezdeményeznek. Az előző akkreditációhoz képest új szervezeti egység a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont, mely kutatócsoportként már hosszú előzményekre tekinthet vissza, önálló szervezeti egységként azonban 2014 márciusától létezik. Létrehozását a Kőszegen több egyetem, civil és önkormányzati szereplők közreműködésével elindult tudományos és oktatási együttműködés indokolta. 2 http://www.tatk.elte.hu/kari-informaciok/kari-kuldetesnyilatkozat 9

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS 1. ábra. Kari organogram 10

A kar általános helyzetképe 1.3. A 2009 2010. évi intézményakkreditációs határozat ajánlásaihoz készített intézkedési terv és annak végrehajtása Az ELTE TáTK akkreditációs jelentés 2010/9/V. sz. MAB határozata az alábbi szervezeti működési valamint minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatokat fogalmazta meg az ELTE Társadalomtudományi Kar számára. 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI JAVASLATOK Elsősorban azt a tapasztalatunkat rögzítjük, hogy a szinte mindenki által felpanaszolt közösségi terek hiányát orvosolni kell. Egy különben magas színvonalon működő társadalomtudományi intézmény teljesítményét, imázsát hosszú távon alááshatja, ha a tárgyi körülmények egy lényeges eleme elidegenedettséget teremt és tart fenn. A TáTK két másik karral, a TTK-val és az IK-val közös kampuszon nyert elhelyezést 2003-ban. Tanszékei és más szervezeti egységei behálózták az egyik épület szinte minden emeletét, hiszen nem egy tömbben osztottak helyeket az épületbe beköltöző új karnak. Ezen a területen jelentős előrehaladást értünk el; legalább a kettészakadt tanszékek, intézetek közelebb költözhettek egymáshoz különféle, a TTK-val történt szobacserék következtében. Mindennek anyagi feltételeit a TáTK teremtette elő. Az elmúlt időszak másik fontos változása, hogy egy, ugyancsak a TTK-val történt másik csereakció következtében sikerült kialakítanunk egy tanári klubot, ahol tanszéki értekezleteket, kisebb workshopokat, megbeszéléseket lehet tartani kulturált körülmények között. Két szemináriumi terem összevonásával megépült 2014-ben a TáTK saját kari tanácsterme is, ami nem csupán a kari tanács üléseinek, összdolgozói értekezleteknek ad majd otthont, hanem workshopok, konferenciák megrendezését is lehetővé teszi. Korábban a TTK kari tanácstermét vettük igénybe, ami jelentős alkalmazkodást igényelt mindkét fél részéről elsősorban a kihasználtság optimalizálását tekintve. A saját kari tanácsterem egyben a még mindig meglehetősen otthontalan TáTK számára a saját arculat megteremtésének egyik fontos állomása is. Igyekszünk, ahol csak lehetséges, az épület közös tereit is, legalábbis a főként általunk használtakat a magunk képére formálni. Így például ugyancsak idén kialakítottunk egy kiállítóteret, ahol a kar dolgozói, diákjai által készített fotókat, posztereket mutathatjuk be. Saját épület, egybefüggő épületrész híján a közösségteremtés fontos eszközeként kezeltük az internet és a közösségi média kínálta lehetőségeket. F A https://www.facebook.com/eltetatk rajongói 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2010. március 2010. április 2010. július 2011. július 2012. július 2013. július 2014. július 2014. október Id pont 2. ábra. Kari Facebook-oldal rajongói számának változásai Az elgondolás helyességét jól mutatja a kari Facebook-oldal népszerűségének alakulása: nem csupán a kar polgárai, de volt diákjai és más érdeklődők is egyre nagyobb számban kedvelik az oldalt. 11

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS Az amúgy szemlátomást kielégítően működő, a sokféle és különböző szinten folyó integrált oktatást szervező rendszer bonyolultsága kockázati tényezőt hordoz. Ha például a rendszert vezérlő informatikai rendszer súlyosan és tartósan meghibásodna, az oktatás átmenetileg valószínűleg működésképtelenné válna. Egy új, integrált tanulmányi rendszerre történő átállás mindig nehézségekkel jár. Az ETR-ről a NEPTUN-ra történő váltás esetében sem történt másként. A gondok egy részét már orvosolták, de a biztonságos, minden szükséges funkciót integráló működés sok problémája még megoldásra vár. A kar az oktatás segítésére és más funkciókban is (pl. Kari Tanács hangfelvételeinek közzététele, projektek) két másik internetes felületet is használ. A Coospace elsősorban oktatási színtér, kurzusokhoz tartozó tananyagok, feladatkiosztás, vizsgáztatás, tanulmányokhoz kötődő fórumozás zajlik rajta. A saját fejlesztésű TOS az oktatási adminisztráció segédprogramja. Például itt történik a záróvizsgára jelentkezés, a szakdolgozati témák megadása, a szakdolgozatok feltöltése és tárolása, az aktuális mintatantervek közzététele is. A látszólagos széttagoltság ellenére is e két programot mindaddig működtetni kívánjuk, amíg a NEPTUN nem működik mindezen funkciókban biztonságosan és a kívánalmainknak megfelelően. A jelzett kockázati tényezőket csökkentette, hogy az egyetem központi szerverére költöztettük át saját szervereinkről ezeket a funkciókat. 2. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 2.1 A karon folyó oktatói-kutatói munka minőségének tartós biztosítása zálogaként a tudatos»humánpolitikát«kell megjelölnünk, vagyis azt a törekvést, hogy a tudományos kutatómunkára alkalmas és elhivatott, egyszersmind megfelelő pedagógiai képességekkel rendelkező hallgatókat és a gyakorlatban már bizonyított szakembereket megfelelő számban integrálni kell a kari munkába. A kari»korfa«jelenlegi imponáló képe»időzített bombaként«ketyeg, így a minőség biztosításának és további fejlesztésének lehetőségi feltétele egyaránt a generációs struktúra folyamatos korrekciója. A munkatársak életkor szerinti összetételének változtatása csak középtávon lehetséges, egyik napról a másikra nem megy. A lehetőségek szerint igyekeztünk fiatal, új kollégákat felvenni a nyugdíjasok helyére, illetve néhány fiatal oktatóval / kutatóval mások munkaviszonyának megszűnése nélkül is alkalmazotti jogviszonyt létesítettünk. (egyetlen kollégát sem bocsátottunk el forráshiány vagy fiatalítás miatt a karról). 1. táblázat. Az ELTE TáTK-ra újonnan belépők száma és átlagéletkora Év F Átlagéletkor 2011 11 33,0 2012 9 34,0 2013 5 36,4 2014 3 38,0 Összesen 28 34,8 A korábbi akkreditáció óta eltelt időszakban összesen 28 új munkatársat vettünk fel, elsősorban a fiatalabb korosztály tagjait. Így fokozatosan átalakul a kar életkor szerinti struktúrája, és a fiatalabb kollégák szakmai előrehaladásuk esetén betölthetik azt a generációs űrt, amelynek veszélyeire az ajánlások is felhívták a figyelmet. Mindeközben nagymértékben támaszkodunk nyugdíjba vonult kollégáink felbecsülhetetlen fontosságú kutatási és oktatási tapasztalatira is, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy professzor emeritusként továbbra is segítsék munkánkat. Jelenleg nyolc kinevezett kari professzor emeritusunk van. 12

A kar általános helyzetképe 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A TáTK oktatóinak-kutatóinak életkor szerinti megoszlása, 2011-2014, f 40 42 39 34 20 23 26 28 35 40 42 38 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 55 éves kor felett 40-54 éves kor között 39 éves kor alatt 3. ábra. A TáTK oktatóinak-kutatóinak életkor szerinti megoszlása 2.2 Javasoljuk, hogy a magas szinten működő ösztönös minőségbiztosítást váltsa fel a tudatos, az ESG-alapelvekre épülő minőségbiztosítási rendszer. A tudatos minőségbiztosítás terén is megtettük az első lépéseket az ESG alapelveinek figyelembevételével. Törekszünk minél nagyobb mértékben olyan sztenderdizált eljárásokat alkalmazni számos területen, amelyek az információk szisztematikus gyűjtésén és értékelésén alapulnak, valamint alkalmasak a fizibilitás biztosítására, a megfelelő teljesítményértékelés és a visszacsatolások megvalósítására az oktatás, a kutatás és a menedzsment területén egyaránt (ld. 3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) fejezet). Összefoglalóan: azonosultunk az ESG irányelveivel és célkitűzéseivel, a minőségfejlesztés, minőségbiztosítás fontosságával kapcsolatos tudatosságot növeltük, ám a rendszerszerű formalizálásra csak összegyetemi szinten kerülhet sor. 13

2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 2.1. Oktatás Már az előző akkreditációs jelentés is elismerően szólt a kar mátrixos képzési szerkezetéről, mely nem csupán azt teszi lehetővé, hogy a különböző szakos hallgatók bizonyos óráikon együtt tanulhassanak, hanem az erőforrások felhasználásának optimalizálását is nagymértékben segíti. Ezt a gyakorlatot folytattuk az elmúlt időszakban is, de igyekeztünk az alapszakokon, elsősorban a nagy létszámú órák okozta személytelenséget oldandó, több, szemináriumi jellegű foglalkozást beiktatni. 2.1.1. A kar képzési szerkezete A Társadalomtudományi Kar jelenleg öt alapszakon és tizenegy mesterszakon folytat képzést. Négy szakirányú továbbképzési szakra rendelkezünk akkreditációval és indítási engedéllyel; ezek iránt az érdeklődés változó. 2. táblázat A TáTK képzési szerkezete Jelenleg zajlanak a Társadalmi marketing valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterképzési szak alapításával és indításával kapcsolatos munkálatok. A képzési palettát a változó erőforrások és a munkaerő-piaci igények figyelembevételével folyamatosan bővítjük. 2011-ben két új mesterképzési szakot hirdettünk (humánökológia, közösségi és civil tanulmányok), és mivel fontos célkitűzés a képzés nemzetköziesítése, a kisebbségpolitika mesterszakon 2012-től már angol nyelven is lehet tanulni. 2012-ben indult a közgazdasági elemző mesterszakon a képzés, így immáron tizenegy mesterkar képzés neve szint tagozat nyelv alkalmazott közgazdaságtan alapképzés N magyar alkalmazott közgazdaságtan alapképzés N angol nemzetközi tanulmányok alapképzés N magyar szociális munka alapképzés N magyar szociológia alapképzés N magyar társadalmi tanulmányok alapképzés N angol társadalmi tanulmányok alapképzés N magyar egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzés N+E magyar egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzés N angol humánökológia mesterképzés N magyar kisebbségpolitika mesterképzés N magyar kisebbségpolitika mesterképzés N angol TáTK közgazdasági elemz mesterképzés N magyar közösségi és civil tanulmányok mesterképzés N+L magyar kulturális antropológia mesterképzés N magyar nemzetközi tanulmányok mesterképzés N magyar survey statisztika mesterképzés N magyar szociális munka mesterképzés N+L magyar szociálpolitika mesterképzés N+L magyar szociológia mesterképzés N+L magyar gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan szakirányú továbbképzés E magyar nemzetközi emberi jogok szakirányú továbbképzés L magyar szociálismin ség-menedzser szakirányú továbbképzés L magyar szociális munka szupervíziója szakirányú továbbképzés L magyar szociológia tudományok doktori képzés N+L magyar szociológia tudományok doktori képzés N+L angol 15

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS képzési szakon folyik oktatás karunkon. 2014-ben az egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzés nappali tagozatát csak angol nyelven hirdettük meg, az esti tagozaton a képzés változatlanul magyar nyelven történik. TáT T TK K ááltaal fe felvvettek k ará a nyya az a 1 kép k pzŋ ŋheelyyre ju utó á agh átla hozz k kép pesst, 20014 4550% % 4000% % 3550% % 3000% % 2550% % 2000% % 1550% % 1000% % 5 % 50% 0% % 4007% % 2899% 2442% 183% % % 145% 1100% 1111% % 1156% % 1355% 1115% % 1000% 41% % 33% % 1998% % 1112% % 57% 4. ábra. Felvettek aránya az 1 képzőhelyre jutó átlaghoz képest* *Számítási módszer: Megnéztük az országban az adott szakra felvettek összlétszámát, és számba vettük a képzőhelyek számát. A tábla azt mutatja, hogy egy elképzelt, azonos arányú felvételi létszámhoz képest hogyan teljesített a TáTK. Annak ellenére, hogy a társadalomtudományok hasznosságával, a munkaerő-piaci bekapcsolódás esélyeivel kapcsolatban sok vitatható állítás fogalmazódott meg az elmúlt időszakban, a kar tartja vezető szerepét a társadalomtudományi képzést nyújtó intézmények körében. Ugyan a 2009/2010-es felvételi időszakhoz képest csökkent a felvett új diákok száma, ám ez nem annyira az érdeklődés csökkenésének tudható be, mint tudatos felvételi politikánk következménye. Úgy véljük, az ország első egyetemén nem engedhető meg, hogy túlságosan alacsony pontszámmal is felvegyünk hallgatókat. Ha azokat a képzéseket is figyelembe vesszük, ahol vagy közös a képzés (Politikatudomány mesterszak), vagy a TáTK oktatói meghatározó szerepet játszanak (Kriminológia mesterszak), de a diákok adminisztratíve egy másik karhoz tartoznak, akkor a létszámok csökkenése nem olyan számottevő. 3. táblázat Felvétel és lemorzsolódás az ELTE TáTK-n* Képzési szint alapképzés mesterképzés szakirányú továbbképzés Végösszeg Lemorzsolódás alapképzés,% Lemorzsolódás mesterképzés,% Felvétel féléve 2009/10/01 2010/11/01 2011/12/01 2012/13/1 2013/14/1 661 642 578 495 474 201 271 242 274 266 862 913 20 840 769 740 2014/15/1 474 286 760 Végösszeg 3324 1540 20 4884 35,1 27,1 25,3 16,6 3,2 0 19,5 21,9 14,4 14,98 11,7 7,1 0,7 11,2 *A lemorzsolódási adatokat úgy állítottuk elő, hogy a belépéstől nyomon követtük a diákok kari életútját. Ezért a változások tendenciáját óvatossággal kell kezelni, hiszen a 2009/2010-ben belépetteknek hosszabb idő állt rendelkezésre a lemorzsolódásra, mint a frissen felvetteknek. 16

A kar kulcsfontosságú eredményei A diákok lemorzsolódásának főbb indokai a következők: átvétel kérelme más intézménybe, bejelentkezés elmulasztása a megengedettnél többször, fizetési hátralék a képzésben, képzésváltás intézményen belül, saját bejelentés a képzés megszakítására, tanulmányi okból törölve. Alapképzésen 2012-ig közel azonos számú hallgatót töröltünk tanulmányi okokból, mint akik saját akaratukból szakították félbe elkezdett tanulmányaikat (töröltették magukat, vagy nem regisztráltak két passzív félév után). Esetükben az valószínűsíthető, hogy az érettségi után nem volt elég tudatos a felsőoktatási szakválasztás. Az alapképzésen tanulmányi okokból törölt hallgatóink közel 10 százaléka a következő felvételi eljárásban újra sikeresen felvételizik valamelyik szakunkra. A 2012-ben bevezetett állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók esetén jelentősen csökkent a tanulmányi okokból lemorzsolódott hallgatók száma. Mesterképzéses hallgatóinkra inkább jellemző a tudatos szakválasztás: a tanulmányi okokból törölt létszám a felvettek számához (214 fő) viszonyítva évente átlagosan fele az alapképzésen hasonló okból törölt létszáménak. A mesterképzésen felvett költségtérítéses/önköltséges létszám az alapképzésen felvettekhez viszonyítva elég alacsony, ehhez képest jelentős a fizetési hátralék miatti törlés. 4. táblázat Tanulmányi eredmények az ELTE TáTK-n 2009-től 2014-ig kiadott oklevelek alapján szak szint tanulmányi átlagok átlaga záróvizsga érdemjegyéne k átlaga oklevél min sítések átlaga alkalmazott közgazdaságtan alapképzés 3,75 4,16 4,34 74 nemzetközi tanulmányok alapképzés 3,85 4,48 4,46 300 szociális munka alapképzés 4,04 4,2 4 71 szociológia alapképzés 3,68 4,48 3,85 157 társadalmi tanulmányok alapképzés 3,64 4,49 3,65 161 egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzés 4,03 4,36 4,3 101 humánökológia mesterképzés 4,27 4,71 4,66 7 kisebbségpolitika mesterképzés 4,21 4,41 4,43 41 közgazdasági elemz mesterképzés 4,01 4,43 4,6 7 közösségi és civil tanulmányok mesterképzés 4,56 4,56 4,56 9 kulturális antropológia mesterképzés 4,69 4,74 4,68 38 nemzetközi tanulmányok mesterképzés 4,22 4,64 4,6 62 survey statisztika mesterképzés 4,03 4,02 3,99 41 szociális munka mesterképzés 4,15 4,3 4,24 38 szociálpolitika mesterképzés 4,26 4,13 4,19 61 szociológia mesterképzés 4,18 4,54 4,45 41 kiadott oklevelek száma A hallgatóink féléves tanulmányi átlaguk alapján minden képzésünkön jó minősítésűek. Az alapképzésen a záróvizsgát tett hallgatók záróvizsga-érdemjegyének átlaga és az oklevél minősítésének átlaga meghaladja a féléves tanulmányi átlagot. Mesterképzéseinken folyamatos jó tanulmányi előrehaladás jellemző hallgatóinkra a félévek átlagában és a záróvizsgán elért eredmények alapján. 5. táblázat Az aktív és passzív félévek aránya az ELTE TáTK diákjainak tanulmányai során 2009/10/1 2009/10/2 2010/11/1 2010/11/2 Aktív, f 2126 1885 2209 1936 2267 2013 2199 1989 2085 1882 Passzív, f 226 226 178 184 194 213 218 237 189 159 Összesen, f 2352 2111 2387 2120 2461 2226 2417 2226 2274 2041 Passzív/összes, % 9,6 10,7 7,5 8,7 7,9 9,6 9,0 10,7 8,3 7,8 2011/12/1 2011/12/2 2012/13/1 2012/13/2 2013/14/1 2013/14/2 Az elmúlt időszakban a tanulmányaikat felfüggesztő diákok aránya nagyjából azonos szinten mozgott, 7 11 százalék körül alakult. 17

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS 6. táblázat Az ELTE TáTK-n oklevelet szerzettek képzésben töltött ideje, fő szint alapképzés (6 féléves) alapképzés (7 féléves - szociális munka szak) mesterképzés (4 féléves) képzési id nél kevesebb id alatt (pl. újrafelvett) (2009-től felvettekre vonatkozóan) képzési id alatt képzési id n túl 1 félévvel képzési id n túl 2 félévvel képzési id n túl 3 félévvel képzési id n túl 4 félévvel 18 533 92 107 11 2 4 32 25 6 4 4 338 62 42 A valamely hat féléves alapképzési szakon tanuló diákok 28 százaléka, a hét féléves szociális munka alapszak diákjainak 49 százaléka, a mesterképzésesek 23 százaléka fejezte be tanulmányait a képzési időn túl. 7. táblázat Az ELTE TáTK diákjainak tanulmányi előmenetele, fő 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 Oklevelet szerzett 459 459 474 512 Záróvizsgázott, de nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott oklevelet 60 51 68 64 Képzési id n túl iratkozott 251 184 265 259 Lemorzsolódott 213 186 114 34 A hallgatók lemorzsolódása folyamatosan csökkent az elmúlt években, a 2010/11-es tanévhez képest 2013/14- re mintegy hatodára esett vissza. A tanulmányaikat a mintatantervekben előírtnál lassabban befejező hallgatók száma tartósan meglehetősen magas, különösen az oklevelet szerzettekhez viszonyítva. Ennek egyik fő oka, hogy a diákok jelentős része tanulmányai mellett dolgozik. Ld. 2.1.5 pont. Az ELTE Társadalomtudományi Kara nyomtatott és online elérhető képes tájékoztató anyagokkal (TáT- Karokkal brosúra), kifejezetten felvételizőknek szóló képzésleírásokkal (kari honlap Felvételizőknek menüpontja) és bemutatkozó videókkal (kari Youtube-csatorna), felvételizőknek szóló általános tájékoztató cikkek megosztásával (ELTE TáTK Felvételi Facebook oldal), középiskolák megkeresésével, a kari nyílt napok megszervezésével és oktatási portálokon való hirdetésével, a nyílt napra látogatók visszajelzéseinek kiértékelésével, illetve egyéb kulturális-ismeretterjesztő rendezvények szervezésével (dokumentumfilm-fesztivál, Kutatók Éjszakája kari programjai, ELTEfeszt) tartja karban, illetve javítja a beiskolázási adatokat. Új elem a kari kommunikációs stratégiában, 2013-ban próbáltuk ki először, hogy házhoz megyünk, azaz népesebb rendezvényekre kitelepülünk. Ennek színteréül a Pozsonyi Piknik rendezvényt választottuk, nagy sikerrel. (Bővebben erről a 3.7.2 A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása fejezet ad információt.) 2.1.2. Hallgatók versenyeredményei Nagyon fontosnak tartjuk a tehetséggondozást, a legkiválóbb hallgatók teljesítményének elismerését. Ennek egyik formája mint minden felsőoktatási intézményben a Köztársasági Ösztöndíj és egy, a 2006/2007-es tanévben a kar által alapított díj, a legjobb szakdolgozat díja, melyet szakonként, a tanév végi diplomaosztó ünnepségen adunk át a nyerteseknek (az alábbi linken a legutóbbi diplomaosztó díjazottjai tekinthetőek meg: http://tatk.elte.hu/aktualis-hirek/sikereink-mainmenu-894/hallgatainmenu-895/3169-a-201314-es-tanev-legjobbszakdolgozatai). A tehetséggondozás fontos formája a tudományos diákköri munka, melyhez verseny is kapcsolódik. 18

A kar kulcsfontosságú eredményei 8. táblázat A TáTK hallgatóinak részvétele a kari TDK- és az OTDK-versenyeken 2009 2010 2011 2012 2013 Kari TDK Beadott kari dolgozatszáma Ebb l OTDKra nevezett El adások száma OTDK Helyezettek száma Pro (f ) Scientia, 1. 2. 3. Pro Arte hely hely hely (db) Mestertanárdíj (db) n.a. n.a. 24 2 4 1 0 0 17 16 2 2 20 15 7 0 1 0 0 0 Egyéb díjak (db) különdíj: 7 különdíj: 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 40 37 5 5 11 11 28 5 3 2 0 0 3 3 4 2 0 0 0 0 Társadalomtudományi Társadalomtudományi Közgazdaságtudományi Társadalomtudományi Közgazdaságtudományi Társadalomtudományi Közgazdaságtudományi Társadalomtudományi Közgazdaságtudományi különdíj: 6 különdíj: 1 A karon minden félévben lehetőség van TDK-dolgozatok beadására. A hallgatókat az oktatók személyesen és a kar kommunikációs csatornáin közzétett hirdetések is ösztönzik a tanulmányok elkészítésére. A beadási határidőt követően a dolgozatokat belső és külső opponens bírálja el, és a leadott dolgozatok számától és a hallgatók szakjától függően egy vagy két szekcióban kerül sor TDK-konferenciára, ősszel és tavasszal. A kari TDK konferenciák magas minőségét az is bizonyítja, hogy a hallgatók 90-95 százaléka elnyeri a lehetőséget az OTDK-n való részvételre (ugyanakkor nem mindenki nevez be közülük az országos megmérettetésre, mert többen az esemény időpontjában már végzett hallgatók, és a munkájukra koncentrálnak). A kar a TDK- és az OTDK-nyertesek nevét és a dolgozatok címét 2009 óta közzéteszi honlapján, és rendszeresen jelennek meg fényképek a kari megmérettetésekről is. Reméljük, hogy mindez képes fenntartani, illetve növelni a hallgatói aktivitást ezen a téren. Hallgatóink számos más tudományos, kulturális, közéleti versenyeredményt, díjat is magukénak tudhatnak. 2009 2014 között 236 különböző hallgatói eredményt és elnyert díjat jegyeztünk fel. (Részletes bemutatásuk: a 2. sz. mellékletben.) 2.1.3. Elitképzés, tehetséggondozás A tudományos diákkörök mellett a szakkollégium a tehetséggondozás másik fontos színtere. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium (ARTSZ) 2003 óta fogja össze a társadalomtudományok iránt érdeklődő, társadalmi kérdések iránt érzékeny hallgatókat. (http://angelusz.elte.hu/tortenetunk, http://angelusz.elte.hu/nevadonkrol, http://angelusz.elte.hu/angelusz_nemedi) A Szakkollégium célja egy olyan inspiratív, tudományos párbeszédre és eszmecserére alkalmas állandó fórum megteremtése, melynek segítségével a tagok felkészült, művelt, tájékozott, idegen nyelveket beszélő, széles látókörű társadalomtudományi szakemberekké válhatnak. E célok elérése érdekében a Szakkollégium alapozó (elméleti szemléletalkotó, módszertani, illetve készségfejlesztő) és műhely- (kutató, egy speciális társadalomtudományi területet érintő) kurzusokat szervez tagjai számára. (http://angelusz.elte.hu/kurzusok) A szervezet legfőbb alapelvei az autonómia, a demokratizmus, a gyakorlatiasság és az interdiszciplinaritás. A Szakkollégium kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különböző társadalomtudományi diszciplínák rendszeres 19