Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Hasonló dokumentumok
Erdei élőhelyek kezelése

Növényevők és biodiverzitás: a patás-hatások teremtő, formáló és romboló ereje

Vadkár-megelőzés és -becslés X. előadás

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

Erdei élőhelyek kezelése

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

HAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS. Bevezetés

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

TEREPI MÓDSZERTANI SEGÉDLET A VADONÉLŐ PATÁS FAJOK ERDEI ÉLŐHELYEKEN MEGFIGYELHETŐ HATÁSAINAK MÉRÉSÉHEZ

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Holládi erdő (HUDD20061)

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Erdei élőhelyek kezelése

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

r. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

Human-Wildlife. Conflicts * mezőgazd. A mezőgazdas. A vadvilág fogalma, jelentése. Hazai eltérések. Ember-Vad konfliktusok

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

V A D B I O L Ó G I A kötet. Gödöllő MMXIII

Az ökológia alapjai NICHE

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Fehér Ádám, Katona Krisztián és Szemethy László. Bevezetés

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS. Báldi András

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

Dr. Katona Krisztián egyetemi docens. OEE előadás június 9. Mi a vadkár? lcs-,, illetve nyában kell meghatározni.

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

124/2009. (IX. 24.) FVM

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Natura 2000 Fenntartási Terv

VIDÉKKUTATÁS Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

Dr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek.

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

A Natura 2000 Kilátásai

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Átírás:

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona Krisztián, KSH adatok alapján 2014. január 1-i állapot szerint, 1938139 ha hazai erdőterület 20,8 %-os erdősültség Nemzeti Erdőtelepítési Program (2008): cél 27% 1

Erdőterület növekedés nagyvadállomány terjeszkedése. Milyen erdők lesznek? Ábra: Katona Krisztián, Forrás: Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. Törvény 43. (5) bekezdése alapján 2

Az őshonos fafajok aránya 63,1 %, az idegenhonos, meghonosodott fafajok (akác, fenyők) illetve a klónozott fajták (nemes nyárak) aránya 30,5 % Ábra: Katona Krisztián, Forrás: Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. Törvény 43. (5) bekezdése alapján 3

MIT DEFINIÁLUNK ERDŐNEK? (VILÁG ERDŐTERÜLET VÁLTOZÁSA) Sexton és mtsai (2015): Conservation policy and the measurement of forests. Nature Climate Change A különböző színek azt jelzik, hogy hányszor azonosították a 8 különböző képtípusból az adott pixelt erdőként. Zöld színek nagyobb egyezést mutatnak az erdő jelenlétében, piros és fekete színek az erdő hiányában. Sárga szín (4 körüli érték) jelzi a legnagyobb értékelésbeli eltéréseket. ERDŐ Fotó: Internet 4

ERDŐ? Fotó: Fehér Ádám Táplálékhálózatok Másodlagos (csúcs)ragadozó Elsődleges ragadozók Növényevők Heterotrófok Növények Autotrófok Talaj Lebontók Heterotrófok Kép: Internet 5

A közép-európai természetes erdődinamika modellje Forrás: Bartha et al. 6

Ökoszisztéma szolgáltatások Emberiség haszna az élővilágból (a biológiai sokféleség beárazása ) fenntartó (élet alapinfrastruktúráját biztosítják) (pl. primer produkció, anyagciklusok, talajképzés) szabályozó (működés egyensúlyát biztosítják) (beporzás, biológiai védekezés, növényevés!) ellátó (emberi javakat adnak) (pl. fa, vadhús, gyümölcs) kultúrális (szellemi érték) (pl. ökoturizmus, spirituális: Dobogőkő Föld szív csakra) Vaddisznó ingyen szolgáltatása pl. a magterjesztés Akarjuk helyette csinálni? Mennyit adunk/ adnánk érte? Amikor értéket kap: (lásd cibetkávé) 7

Erdőgazdálkodás pénzügyi mérlege A 2013/2014. vadászati évben a vadgazdálkodás összesített bevétele: 19,7 Mrd Ft; a kimutatott eredmény: 0,6 Mrd Ft (Hazai GDP 2014: 31864 Mrd Ft) 2,15 Mrd Ft nyereség 2014-ben Bakonyerdő, Zalaerdő, Sefag >8Mrd Ft bevétel Tipikus vágásos bükköseink 8

Hazai bükk- őserdő (É-Kékes, 55 ha) Legnagyobb európai bükk-őserdő (Uholka, Ukrajna) 9

Szálaló bükkös Pilisszentkereszt, (Pilisi Parkerdő Zrt.) Hazánkban még egyedülálló példa Vágásos erdőgazdálkodás Fotó: Olajos Tamás 10

7500 km kerítés Fotó: Olajos Tamás Hazai erdők 93%-án még vágásos üzemmód van! 11

Vágásosból szálalóba: átalakító üzemmód (Királyrét, IpolyErdő Zrt.) Letermelési és felújítási módok, és az erdő képe VÁGÁSOS ÜZEMMÓD TARVÁGÁS FOLTVÁGÁS ÁTALAKÍTÓ ÜZEMMÓD FELÚJÍTÓVÁGÁS MAGTERMŐ FÁKKAL CSOPORTOS SZÁLALÓVÁGÁS FELÚJÍTÓVÁGÁS ÁRNYALÓFÁKKAL SZÁLALÁS SZÁLALÓ ÜZEMMÓD Kép: Internet 12

Klímaváltozás: Milyen erdei élőhely lesz ez? A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 13

Gímszarvas létszám (db) Költség (1000 Ft) Túlszaporodás? Ökonómiai vs. ökológiai 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1960 1962 1964 2013-as becsült gím : 101647 db, 2012-es teríték: 49758 db 2013-as mezőgazdasági kár: 2,199,690 Mrd Ft; 2013-as erdei kár:130,847 M Ft 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 1800000 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 becsült létszám teríték erdei vadkár mg. vadkár Vadkár! és Vadhaszon? Erdőkár? 0 A kár nem ökológiai fogalom! Hosszú evolúciós folyamat eredménye a hazai erdei életközösség, melynek szerves része a vad Aktuális jogi szabályozás, gazdasági érdekek ehhez képest rövidtávú tényezők Természet törvényeit nehezebb megváltoztatni, mint a jogszabályi környezetet 14

Az erdei ökoszisztémák természetes elemei a patás vadfajok, természetes funkciói a patás-hatások Vadhatás = természetes (?) diszturbancia Az ökológiai rendszerek dinamikusan változó tér-időbeli mintázatait moduláló események vagy folyamatok van Andel és Aronson (2012): a diszturbancia faktor változást okoz az ökoszisztéma egyensúlyi állapotában (biomassza, produktivitás, biodiverzitás kapcsán), ami után a rendszer vagy visszatér eredeti állapotába, vagy egy új állapotba kerül Fischer et al. (2013): Egy diszkrét esemény, ami organizmusokat helyez át, így szabad helyet és forrásokat biztosítva új egyedeknek Mennyit engedhetünk meg, mennyi a természetes? Ha nincs cél, akkor bármennyit. természet játszótere Mi a pontos cél? Érdekcsoportok céljainak közös halmaza? 15

Vadhatás = természetes diszturbancia Táplálkozással-ürítéssel, túrással tápanyag újraelosztás Növényi versengés szabályozása kedvelt növényfajok intenzív rágásával, hántásával invazív fajok visszaszorítása, becserjésedés, lékzáródás csökkentése Elsősorban az endo- és epizoochor úton terjedő magok szelektív terjesztése főleg a vaddisznó Mikrohabitatok kialakítása kifeküdt lágyszárú folt, megtúrt egyenetlen talaj, lehántott törzsrész stb. Hazánkban minden vadhatás szükségtelen/ rossz diszturbancia? TERMERD projekt 16

Pl. : Mindeközben a világban A patások, mint a biodiverzitás lehetséges fenntartói Vagy: stb. Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotók: http://nitsch.deviantart.com Fotó: Marc Baldwin 17

Jacobs szelektivitás index Robinia pseudoacacia Pinus silvestris Quercus cerris Fagus sylvatica Quercus petraea Quercus robur Patásaink rágáspreferencia sorrendje Kedvelt..Elkerült 1 0,8 0,6 <-- Kedvelt...Elkerült ---> 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6 <--cserjék --> -0,8-1 Katona et al. 2013. Biodiversity and Conservation, 22(5): 1167-1180. Nincs vadhatás nincs szelektív szabályozás rossz! Fotó: http://img2.indafoto.hu 18

Erős vadhatás nagymértékű átalakítás rossz! Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotók: Katona Krisztián 19

Erős vadhatás nagymértékű átalakítás rossz! Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotó: I. Rothe 20

Természetes vadhatás szintje Katona és mtsai, 2015, Természetvédelmi Közlemények, 21: 108-115 Kevés, mérsékelt vagy túlzott a vadhatás? Fotók: Katona Krisztián 21

Komplex vadhatás monitoring http://www.vmi.info.hu/news/sa/index.htm Vadhatásmérés módszertan Vadhatás monitoring nem vadkárbecslés! Hajtáskínálat-rágottság Csemetekínálat-rágottság Törzskínálat-használat Vaddisznótúrás és egyéb vadjelek 22

Terepi vizsgálatok, Mátra A magas vadlétszám miatt jelentkező fokozott (egyes térségekben katasztrofális mértékű) taposás, túrás, trágyázás, rágás és hántás következménye az erdei életközösségek degradálódása (www.termeszetvedelmikezeles.hu) 7 terület, 2100 mintapont, 2014 június Főleg bükkösök, gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek Vadrágás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? 1.) A területek 55%-án nincs cserjeszint, nincs táplálék! (főleg elegyetlen bükkösökben) 2.) Vadrágás csak a pontok 25%-án jelentkezett 3.) Vadrágás >50% a rágott pontok 25%-án 23

Vadrágás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? 1.) Szelektív táplálékválasztás az elegy-fásszárú fajokra 2.) Cserjeszintben szegény területeken a főfafaj rágottsága emelkedett. * Szignifikáns preferencia (Bonferroni-teszt) Hántás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? 1.) Hántás, agancsverés, dörzsölés a törzsek 4%-án (135/3693) 2.) A hozzáférhető törzset kínáló mintapontoknak csak 7%-án találtunk sérüléseket (95/1491) 24

Hántás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? A patás vadfajok által okozott törzssérülés elsősorban az elegy-fafajokat érintette Vaddisznótúrás Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? A vaddisznótúrások területi aránya 0.4-21% között változott. 25

Mindeközben Mátra SPA, SDF 26