Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter IPAR 4.0

IPAR 4.0 TECHNOLÓGIAI PARADIGMAVÁLTÁS A múltat látjuk, de nem befolyásolhatjuk. A jövőt befolyásolhatjuk, de nem látjuk. (Steward Brand)

0.0-1450-1750 Szélmeghajtású rendszerek Vitorlás hajók (1492!) 1.0 1750-1850 Mechanikus meghajtású rendszerek Gépesítés, szélerő, vízerő, gőzerő, mechanika 2.0 1850-1950 Elektronikus meghajtású rendszerek Tömegtermelés, szerelősorok, elektromosság

3.0 1950-2000 Programvezérelt rendszerek Számítógépek és automatizálás 4.0 2000-2050 Önvezérlő, önjáró, okos rendszerek Mobil Internet, IoT, felhő alkalmazások, 3D nyomtatás 5.0 2050- Önreprodukáló rendszerek (GNR) Mesterséges intelligencia (sakk vs. go)

0.0-3.0 1450-2000 Ötszázötven (550) év 4.0 2000-2050 Ötven (50) év 5.0 2050- Ember és gép összeolvadása Az exponenciális folyamat jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez, majd végül egy szingularitáshoz fog vezetni, amit a jelenleg élők képtelenek felfogni, vagy megbízhatóan megjósolni.

A modulárisan strukturált okos gyáron (smart factory) belül az (1) okos fizikai rendszerek (IoT) (2) felügyelik, ellenőrzik és értékelik a fizikai (technológiai) műveleteket, (3) leképezik a fizikai valóság virtuális másolatát, (4) és decentralizált döntéseket hoznak meg.

IPAR 4.0 A TERVEZÉS 4 ALAPELVE 1. Interoperabilitás Gépek, eszközök, szenzorok, emberek azon képessége, hogy képesek legyenek egymással kommunikálni az interneten keresztül (IoT, IoP) 2. Információ transzparencia Az információs rendszer azon képessége, hogy létrehozza a fizikai (technológiai) valóság virtuális másolatát, ellátva a virtuális digitális fizikai (technológiai) modellt a fizikai szenzorok adataival

IPAR 4.0 A TERVEZÉS 4 ALAPELVE 3. Technikai segítség A szakemberek támogatása az információk érthető formában való összegzésében és vizuálissá tételében, a fárasztó vagy veszélyes feladatok átszervezésében 4. Decentralizált döntések Az okosan, működő fizikai rendszerek önálló döntéseket hoznak saját működésükkel kapcsolatban. Csak kivételes megszakítások, vagy a céloktól való eltérés esetén fordulnak magasabb szintű irányításhoz

IPAR 4.0 ALAPFOGALMAK, DEFINICIÓK M2M (machine to machine) Kommunikáló gépek, emberi közreműködés nélkül V2V (vehicle to vehicle) Önmagukat irányító, vezető nélküli járművek IoT (Internet of Things) A dolgok internete, önállóan kommunikáló eszközök Felhőalapú szolgáltatások A programok, adatok nem helyi adathordozón, hanem a szolgáltató eszközein, un. felhőben vannak

Szubsztraktív technológiák hardver dominancia (3.0) (forgácsolás, marás gépközpontúság) Szekvenciális algoritmusok (sakk) (3.0) Vs. Additív technológiák szoftver dominancia (4.0) (3D nyomtatás tervközpontúság) Párhuzamos algoritmusok (go) (4.0)

A 3D nyomtatás, más néven additív gyártás, egy olyan eljárást takar, amely során valamilyen alapanyagból rétegek egymásra építésével létrehozunk egy kézzel fogható tárgyat. Legeslegelső alkalmazására a 80 években került sor. Akkor még igen drága gépek készítettek jellemzően prototípusokat, mára azonban odáig fejlődött a technológia, hogy a legújabb 3D nyomtatók már magas minőségű végtermékek készítésére is képesek.

A 3D nyomtatás a hagyományos, úgynevezett szubtraktív technológiákkal ellentétben nem egy adott tömbből a felesleg eltávolításával faragja ki az adott modellt, hanem saját anyagából építi fel azt. Ezáltal nem termel annyi hulladékot, valamint újszerű, összetett és más módon nem gyártható geometriák létrehozására képes. A DMLS (Direct Metal Laser Sintering) eljárás lényege, hogy egy lézernyaláb hozza létre a geometriát a rendelkezésre álló fémporból. Ezzel az eljárással már több gyártó szerszámgépei képesek dolgozni, így a hagyományos technológiákat az additív gyártással egészítik ki, kihasználva mindkét módszer előnyeit. Az EBM (Electron Beam Melting) technológia szintén fémporral dolgozik, itt viszont egy elektronnyaláb hozza létre az összeolvasztáshoz szükséges hőmennyiséget. Ez szilárdítja meg a fémet és hozza létre a tervezett alkatrészt.

Egy olyan korszakban élünk, amelynek legmeghatározóbb eleme a munkások és a gépek viszonyának alapvető átalakulása lesz. Ez az átalakulás pedig a technológiával kapcsolatos alaptételeink egyikét miszerint a gépek olyan eszközök, amelyek a munkások termelékenységét növelik végleg átírja majd. Mert a gépek maguk is munkásokká válnak, így a munkaerő és a tőke teljesítőképessége közti határvonal minden eddiginél jobban elhalványul majd. Ennek az egész folyamatnak a hajtóerejét természetesen az információ- és kommunikációtechnológia állandó, gyorsuló ütemű fejlődése adja. Sokan ismerik a Moore-törvényt5 amely kimondja, hogy a komputerekben rendelkezésre álló számítási kapacitás nagyjából 18 24 havonta megduplázódik, de azzal már csak kevesen vannak tisztában, milyen lehetőségek rejlenek ebben a rendkívüli, exponenciális fejlődésben.

Képzeljük el a következőt: beülünk az autónkba, és megyünk 5 km/h-val. 1 perc után a duplájára növeljük a sebességünket, és 10 km/h-val folytatjuk az utunkat, majd egy perc múlva megint megduplázzuk a sebességet, és ez így megy tovább. Ebben nem csupán a duplázódás az, ami figyelemre méltó, hanem az, hogy mekkora utat lehet megtenni, miután ez a folyamat már tart egy ideje. Az első percben nagyjából nyolcvan métert haladunk. A harmadik percben, amikor a sebességünk 20 km/h, már több mint háromszázharminc métert teszünk meg percenként. Az ötödik percben, amikor már 80 km/h-val haladunk, a megtett távolság több lesz egy kilométernél. A hatodik perc teljesítéséhez már egy gyorsabb autó kell és egy versenypálya. A most zajló forradalmat nem csupán a gyorsulás indította el, hanem az a tény, hogy ez a duplázódás már olyan régóta tart, hogy egy adott évben a haladás várható mértéke már szinte felfoghatatlan. A kíváncsiak kedvéért elárulom, hogy huszonhét duplázás után az autónk 671 millió km/hval menne, és abban az utolsó, huszonnyolcadik percben több mint tizenegymillió kilométert tenne meg. Ekkora sebességgel 10 15 perc alatt eljutnánk a Marsra. Nos, így tudnám röviden összefoglalni, hol tart ma az információtechnológia ahhoz képest, amikor az 1950-es évek végén az első, kezdetleges integrált áramkörök a maguk csigatempójában működésbe léptek.

Amikor a gépek átveszik a rutinszerű, kiszámítható feladatokat, a munkások egy korábban soha nem tapasztalt kihívással találják szembe magukat, ahogy megpróbálnak alkalmazkodni ehhez a megváltozott helyzethez. Az információtechnológia igazi egyetemes technológiává vált, és a hatása széles körben érezhető lesz. Gyakorlatilag valamennyi jelenleg létező iparág munkaerőigénye csökkenni fog, ahogy az új technológiák beépülnek az üzleti modellekbe és elképzelhető, hogy ez az átmenet meglehetősen gyorsan fog végbemenni. Ugyanakkor az új, ezután kialakuló iparágak szinte kivétel nélkül már a kezdetektől fogva olyan technológiákat alkalmaznak majd. Az olyan cégek, mint például a Google és a Facebook, úgy váltak nagyágyúvá, és úgy tornászták fel a piaci árfolyamukat, hogy közben a méretükhöz és befolyásuk nagyságához képest viszonylag kevés embert alkalmaztak. Joggal számíthatunk hát arra, hogy hasonló forgatókönyvet fog követni szinte az összes új, jövőbeni iparág is.

Mi hozott össze bennünket? azonos tevékenység mindnyájan forgácsolással foglalkoztunk azonos probléma a szakemberek elfogytak - utánpótlás hiánya létszámban képzettségben szakképzés kilátástalansága érdekérvényesítési deficit egy fecske nem csinál nyarat ismertük egymást bizalom a cégeink többsége kamarai tag társadalmi felelősség érzet

Milyen célokat fogalmaztunk meg? 1. növekedjen a forgácsoló szakma iránti érdeklődés 2. segítsük a képző intézményeket minden lehetséges módszerrel nem az intézmények ellen akartunk fellépni! részt kívántunk venni a párbeszédben, hogyan legyen jobb? megfogalmaztuk a problémákat 3. hívjuk fel a társadalmi környezet figyelmét 4. lobbizzunk az érdekeinkért

Tagvállalataink A Klaszter tagvállalatai fémipari megmunkálással foglalkozó, kis és közép vállalakozások, megrendeléseiket tekintve az egyedi alkatrészgyártástól kezdve, a kis és közepes sorozatgyártáson át, a nagyszériás alkatrészgyártásig terjed. Borsodi Műhely Kft. Borsodi Fémmegmunkáló Kft. Ferenczi Fémipari Kft. IGM Robotrendszerek Kft. Jankovits Hidraulika Kft Julius Globe Termékgyártó Kft. CNC Rapid Kft. Fazekas György ev. Ipartechnika Menedzser Kft. Met-Na Vasipari Gyártó Kft. 2015.04.22

Tagvállalataink Tagjaink összegzett árbevétele 2016-ben alkalmazottainak létszáma meghaladta a 3500 főt. 150 Mrd HUF volt, Tono-Invest Kft. MNR Fémmegmunkáló Kft. Verarbeiten Pausits Kft. Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. Török Gépipari Kft. Wiedenmann Kft. 1. Rekard Hajtómű- és Gépgyártó Kft. Trend-Form Szerszámkészítő Kft. 2.

Tagvállalataink 2016-ban további 3 cég csatlakozott klaszterünkhöz. MELECS EWS GmbH Magyarországi Fióktelepe Tono-Universal Kft. Rábakert Alkatrészgyártó Kft. Tagjaink összegzett árbevétele 2016-ben 140 Mrd HUF volt, alkalmazottainak létszáma meghaladta a 3000 főt.

Támogató tagjaink Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola, Győr Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola, Győr gépi forgácsoló gépgyártás technológiai technikus CNC gépkezelő CNC gépkezelő szerszámkészítő gépgyártás technológiai technikus Ipari gépész hegesztő

Támogató tagjaink Széchenyi István Egyetem Győr Gépészmérnök Villamosmérnök Mechatronikai mérnök

Eredményeink Hiányszakmák ösztöndíjrendszerének bevezetése Győrben Győri gimnáziumi osztályok számának csökkentése, szakiskolai osztályok számának növelése Munkaügyi Központ az átképzésekben prioritást adott a hiányszakmáknak Nagyobb figyelem a pályaválasztási kiállításokra Szakoktatók ismereteinek fejlesztése Elméleti, gyakorlati oktatási anyag fejlesztése Munkaerő Mobilitás Elősegítése c. program kidolgozása Lakhatási támogatás bevezetése Együttműködési megállapodás a szakember utánpótlás biztosítása érdekében Győri járműipari életpálya modell Gyakorlatorientált mérnökképzés népszerűsítése Együttműködés a kamarával a mesterképzés szervezésében Szándéknyilatkozat a KLIK részére a győri gépi forgácsoló képzéssel kapcsolatban TechTogether Junior Győr kétgenerációs pályaorientációs rendezvény Együttműködési megállapodás a NYME Apáczai Csere János Karral

Eredményeink Csatlakozás a Jerfy díjhoz Csatlakozás a Pályaorientációs konzorciumhoz Gépi forgácsoló szintvizsga feladattár felülvizsgálata Együttműködés a kamarával a mesterképzés szervezésében, mestervizsga tagok delegálása Együttműködés a kamarával gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésében, szakértők delegálása Pályaorientációs célú üzemlátogatások szervezése Gyakorlati oktatók képzési pilot program kidolgozása Tananyagfejlesztés elméleti, gyakorlati oktatási anyag fejlesztése Technológiai rövidfilmek készítése Audi- Professio együttműködés - duális képzés pilot projekt kidolgozása Együttműködés hazai klaszterekkel Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter közös akcióterv kidolgozása Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Szakképzési Díj kooperáció kategória győztes 2016-ban

Győri Járműipari Életpályamodell

Kutatók éjszakája kiállítás

Pályaorientációs együttműködés

Szakképzési Díj 2016 Kooperáció kategória

Fémipari szakma hirdetése, pályára irányítás, marketing

Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth Szabolcs elnök Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Győr, Szent István út 10/a. Tel.: 96/520-274 Fax.: 96/520-246 szabolcs.horvath@borsodimuhely.hu www.professio-gyor.hu