A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

Hasonló dokumentumok
A vérkeringés biofizikája

Vérkeringés. A szív munkája

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

A vérkeringés és szívműködés biofizikája

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A szív ingerképző és vezető rendszere

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

Bal kamra funkció echocardiographiás megítélése

Vérkeringés. A szív munkája

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Energia források a vázizomban

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

Az emberi szív felépítése és működése

Izom energetika. Szentesi Péter

A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

A szív vizsgáló módszerei

Heveny szívelégtelenség

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %

A bal kamra diasztolés funkciója

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Keringés. Kaposvári Péter

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Szívultrahang vizsgálatok gyermekkorban. Dr. Tölgyesi Andrea I. sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem, Bp.

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

Elektromos ingerek hatása békaszívre

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

3. A Keringés Szervrendszere

HALLGATÓZÁS. Dr. Sármán Pál. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar III. sz. Belgyógyászati Klinika 2011

Biofizika I

Az emlıs keringési rendszer felépítése

7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás november 30.

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

OKTATÁSI ANYAG NEM HATÁLYOS ELJÁRÁSREND

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Invazív nyomás mérés és CVP

A szívzörejek keletkezése, diagnosztikus jelentőségük II.

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A vérkeringés és szívm ködés biofizikája

Érzékszervi receptorok

Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018.

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

Billentyűhibák. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar. Mikor zár és mikor nyit melyik??? Oliver Rácz kvs2misk.

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

A sportteljesítmény színvonalának hatása a szív edzettségi jeleire

1. Egyetemes gáztörvény 2. Dalton-törvény 3. Henry-törvény 4. Young Laplace egyenlet:

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Szívultrahanggal felismerhető kardiológiai veszélyállapotok

A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése

A szívzörejek keletkezése, diagnosztikus jelentőségük

Folyadékáramlás, szív munkája

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

A szív fizikális vizsgálata szívkonfigurációk, szívhangok

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

Membránpotenciál, akciós potenciál

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

A TERHELÉSÉLETTAN ALAPJAI I.

Biofizika I

Sportélettan és teljesítmény A ló áll meg, vagy a szíve? Kardiológia a gyakorlatban. Kutasi Orsolya

Izomélettan. Vázizom

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

A kapilláris rendszer

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

Excitáció-kontrakció csatolása szívizomsejtekben

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

Elektromos ingerlés ELEKTROMOS INGERLÉS. A sejtmembrán szerkezete. Na + extra. Elektromos ingerlés:

szerkezete III. Huber Tamás

Folyadékáramlás, szív munkája

Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára

Kollár Veronika

A szívbetegségek képalkotó diagnosztikája. SZTE ÁOK Radiológiai Klinika, Szeged

Átírás:

A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa Szívhangok Tanulási támpontok (35-36.) 2 1

Megfontolandók: a keringés zárt rendszer; a folyadék a nyomásgrádiens irányába folyik; a nyomásgrádienst a szív állítja elő; a szív nem tárol vért - ami beömlik, annak ki is kell folynia; a billentyűk szerepe passzív; a szívnek alkalmazkodnia kell a változó igényekhez. 5 l/min-25 l/min 3 Vázizom és szívizom 4 2

A vázizom, szívizom, simaizom harántcsíkolt izomzat sajátosság vázizom szívizom simaizom vastagság 40-100 µm 10-20 µm 5-10 µm rostok hossza akár 20 cm (M. sartorius) 100-150 µm 30-200 µm sejtmag sok, a periférián egy központi mag egy központi mag rostok szerveződése párhuzamos, szarkomerben párhuzamos, szarkomerben nincs szarkomer, hálózatszerű beidegzés szomatikus idegek autonóm autonóm ingerület átadása nincs gap junctions gap junctions 5 5 A szívizomzat sajátosságai 1. sarcomerek 30-60 sarcomer = szívizomrost T- és axiális tubulusrendszer, szarkoplazmás retikulum sok mitochondrium(tömeg30%-a) kapillárisok(4000/mm 3 ) hosszanti, gyors vezetés, gap junction (connexon) vég a véghez kapcsolatok gyakoriak oldal az oldalhoz kapcsolat kevés funkcionális syncytium 6 3

Akcióspotenciál időtartamok az ingerlékeny szövetekben Refrakter fázisok 7 Tetanuszos kontrakció vázizomban A szívizomban NINCS tetanuszos kontrakció 8 4

platófázis potenciál (mv) gyors depolarizáció repolarizáció intracell. idő (ms) membrán extracell. permeábilitás idő (ms) 9 Elektromechanikus kapcsolás a szívizomban Ca 2+ 2 3 6 1 3 4 7 5 6 10 5

Ca ++ és a szívizom kontrakciója; az extracelluláris Ca ++ triggerként működik 11 A Ca ++ csatornák ingerlése és gátlása béta receptor ingerlő G protein sejtmembrán muszkarinerg receptor gátló G protein Ca csatorna nyitva szívizomsejt 12 6

A szívizom kontrakciója a ritmushoz nem kell külső jel, automatikus gap junctions nagyon gyors vezetés minden rost összehúzódik AP és a kontrakció több száz ms hosszú Ca 2+ az extracelluláris térből is származik (Ca 2+ trigger) eltávolítás: Ca 2+ pumpa és antiporter a kontrakció ereje a Ca 2+ függvénye extracelluláris Ca 2+ emelkedése szimpatikus ingerlés szívglikozidok 13 14 7

A szívciklus http://www.youtube.com/watch?v=rguzty8aqpk 15 bal kamrai nyomás bal kamrai nyomás idő [s] A szívciklus idő-nyomásgörbéje bal kamrai térfogat 16 8

j. pitvar j. kamra bal kamra bal pitvar 17 bal kamrai nyomás A szívciklus nyomás-térfogat görbéje bal kamrai térfogat [ml] 18 9

19 billentyűsík (anulus fibrosus) ejekció a billentyűsík eltolódása telődés 20 10

A szívciklus hossza 0,8 s Systole izovolumetriás kontrakció maximális ejekció csökkent ejekció 0,27 s Diastole izovolumetriás relaxáció gyors telődés lassú telődés pitvari kontrakció 0,53 s kb. 100/min esetén systole hossza = diastole hossza 21 Szívtérfogatok a szívciklus alatt végdiastolés térfogat (EDV): 110-160 ml pulzustérfogat(verőtérfogat, SV): 70-80 ml végsystolés térfogat(esv): 40-80 ml ejekciós frakció: SV/EDV ~ 60% 22 11

A pitvarok szerepe a kamratelődésben a vénás kínálat nagy része közvetlenül a kamrába folyik pitvari kontrakció szerepe kb. 25% jelentősége megnő, ha a szívfrekvencia gyorsul 23 24 12

A szív mint pumpa pulzustérfogat x frekvencia = perctérfogat perctérfogat= percenként egy kamrát elhagyó vér (5,5 l/min) szívindex= perctérfogat/testfelszín (3,2 l/min/m 2 ) 25 Hippocrates dr. Rene Laennec 1816: Stethoscop 26 13

Hallgatózás a szív felett (auscultatio) 1. (systolés) hang: kontrakció, billentyűk, ejekció megfeszülési hang 2. (diastolés) hang: billentyűk, lehet hasadt billentyűhang 3. (diastolés) hang: cuspidális billentyűk a gyors telődés alatt 4. (késői diastolés) hang: pitvari kontrakció punctum maximumok 27 Ao: 2R2 Pa: 2L2 Tricuspidális: 4-5R1 Mitrális: 5L6-8 14

Aorta szűkület Mitrális elégtelenség Aorta elégtelenség Mitrális szűkület Duct. arteriosus persistens PHONOCARDIOGRAM 29 A juguláris pulzus A jobb pitvari nyomáskis ingadozásai néha látható oszcillációkat hoznak létre a v. jugularis externa térfogatában. Élettani körülmények között csak akkor látható, ha a vénás nyomás fokozott, például Valsalvamanőver esetén (súlyemelő). 30 15

carotis pulzus juguláris pulzus 31 31 A juguláris pulzusgörbe Aa jobb pitvar összehúzódása (pitvar systole) Ca tricuspidalis billentyű beboltosulása kamrai systole elején Xventricularis systole alatt a pitvar ellazulása Va pitvar telődése a kamrai systole alatt Ya pitvar vére ürül az ellazuló kamrába 32 32 16