A magyar kormányok nemzetpolitikájának jellemző vonásai a rendszerváltás óta Zlatica Sáposová, Spoločenskovedný ústav SAV, Košice, saposova@saske.sk SÁPOSOVÁ, Zlatica. Distinguishing features ethnic Hungarian governments policy changes in the political system. Individual and Society, 2006, Vol. 9, No. 2. Democratically elected government in Hungary since 1990 and government programs as one of the major areas considered policy aimed at safeguarding the Hungarian national minorities living beyond the borders of Hungary. All governments (right-wing or left-wing) for 16 years emphasized the important role of national policy, which has become central to the foreign policy of Hungary. The previous Hungarian government considered the protection and promotion of Hungarian minorities living beyond the borders of Hungary as a national but also a moral role. Implementation of minority policy of the governments of each ran a different way, which resulted from the fact that although the Constitution provides support for Hungarian minorities abroad, does not specify the form and methods of implementation support for minorities. Minority policy. Hungarian minorities. Government in Hungary. Táto práca bola podporovaná Agentúrou na podporu výskumu a vývoja na základe Zmluvy č. APVV-51-047505 A magyarországi rendszerváltás óta a magyar politikai élet egyik legfontosabb központi kérdése a nemzetpolitika lett melynek jellegzetes irányvonalai egyre erősebben rajzolódnak ki. Fokozatosan önálló szakpolitikává válik, melyet elsősorban a budapesti politikai vezetés, s másodsorban a határontúli magyar politikai elit igényei formálnak. 1 A mindenkori magyar kormány nemzeti érdeke, erkölcsi feladata és alkotmányos felelőssége a határon túli magyar közösségek támogatása, helyzetének javítása a szülőfőldön való megmaradás érdekében. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 6. -nak 3. pontja kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívűl élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Az alkotmány tehát legmagasabb jogszabályi szintre emelte a határon túli magyar kisebbség támogatását, de annak formáját és eszközeit nem határozta meg. Így azt sem határozta meg, hogy a nemzetpolitika a külpolitikába miként tagolódjon be, és mennyire váljon ennek központi részévé. 1989-1990 után új korszak kezdődött a kisebbségpolitikában, megváltozott a dinamikája s egyben a szerepe, a magyar külpolitika egyik központi pontjává és a magyarországi belpolitikai csatározások fontos elemévé vált. 1990 után az Antall-kormány feladata lett az intézményes rendszer kiépítése és kormányzati munkában való elhelyezése. 2 Az Antall-kormány történelmi feladatnak és kötelességnek tekintette a határon túli magyarság felkarolását, így külpolitikájának egyik legfontosabb része a határontúli magyar kisebbség védelmének koncepciója lett. Gyakori esetben ez a politizálás elrugaszkodott a realitásoktól és nemzetközi szinten nem talált megértésre. 1
Bárdi Nándor 3 az Antall-kormány a határon túli magyarságra vonatkozó politikát három célkitűzésben összegzi: 1. 2. 3. Felvállalni a magyar kisebbségek diplomáciai védelmét a nemzetközi emberjogi és kisebbségjogi normákra alapozva. Nyugat- európai mintára támaszkodva közép-európai mintaadó modell létrehozása a kisebbségi kérdés kezelésére. A határon túli magyarok véleményének meghallgatása nélkül nem lehet magyarságpolitikai kérdésben róluk döntést hozni. ( ezt a tételt Antall-doktrínaként emlegetik) A Horn kormány alkotmányos kötelezettségéből kiindulva építette ki nemzetpolitikáját, ügyelve arra a tényre, hogy a határon túli magyarok érdekében tett lépések semmilyen esetben ne befolyásolhassák a jószomszédi kapcsolatokat. Horn Gyula miniszterelnökségének időszakában írták alá a Romániával és Szlovákiával megkötött alapszerződéseket. Az alapszerződések megkötésével a magyar külpolitika megvált a térség stabilitását veszélyeztető jelzőtől. A határontúli kisebbségek támogatáspolitikáját a kormányzat széleskörűvé tette. A határontúli magyar elit szélesebb rétegeit szólította meg és vonta be különböző alkuratóriumok tevékenységébe (Illyés Közalapítvány). Ezt a támogatást leggyakrabban a kisebbségi magyarság szűkebb elitje használta ki. A Horn-kormány támogatáspolitikája sem rendelkezett olyan hatékony elképzelésekkel, amelyek a magyarok által lakott térség gazdasági hátterét, határmenti kapcsolatinak fejlesztését segítették volna elő ( ez a hiányosság az Antall-kormány támogatáspolitikájában is jelen volt). Jól érzékelve és meglátva az ilyen irányú támogatásban rejlő komoly gazdasági jelentőséget Tabajdi Csaba, Lábody László és Törzsök Erika új irányvonalat dolgozott ki az eddig megszokott segélyező támogatáspolitikával szemben. A magyarlakta régiók gazdasági hátterének fejlesztése érdekében új programokat indítottak el. Az Új Kézfogás Alapítványon keresztül a határmenti gazdaságfejlesztés, gazdasági egyűttműködés, tőkeberuházás beindítására került sor abból a célból, hogy elősegítsék a régiók gazdasági felzárkózását és megállítsák vagy csökkentsék a magyar nemzetiségű lakosság migrációját a térségből. Sajnos ez az irányvonal nem talált megértésre a kisebbségi magyar politikai elit körében, amely megszokta az Antall-kormány időszakában a személyi kapcsolatokra épített támogatáspolitikát, és attól tartott, hogy ezek a programok aláássák, megfosztják egyedi jogosultságaiktól. Ezt tetézte még az a tény is, hogy e programok megvalósításához nem volt kiépülve a megfelelő intézményi, forrásrendszer és kapcsolat-hálózat. Az Antall- és a Horn- kormány idején a kisebbségi jogokat elsősorban az alapszerződések megkötésével igyekeztek biztosítani. A nemzetközi jogokat figyelembe véve igyekeztek megvalósítani kisebbségpolitikájukat. Az Orbán-kormány időszakára Magyarország a térség egyik legmegbízhatóbb (NATO tagságából is kifolyólag), legstabilabb, gazdaságilag kiegyensúlyozott, fejlődőképes állama lett. A FIDESZ-MDF-FKgP kormányzat kedvezőbb állapotban vette át az orzság irányítását, mint az előző kormányzatok, és ezt a helyzetet jól használta ki kisebbségpolitikájában. A FIDESZ kihasználta az adott gazdasági és politikai lehetőséget, és látható eredményekre törekedett (programfinanszírozás intézmények létrehozása), továbbá a magyarságpolitikát mint hivatali szakkérdést beépítette a magyarországi közigazgatásba. 4 Az Orbán-kormány kisebbségpolitikája nemzeti érdekekeket figyelembe véve szakított a hagyományos magyar külpolitikával. A státusztörvénnyel (2001. évi LXII. Tv.) a magyar kisebbséghez tartozó személyek és csoportok magyar államhoz fűződő intézményes, közjogi és politikai természetű kapcsolatát szabályozza, mely a kulturális kedvezményeken túl szociális és gazdasági jellegű kedvezményeket is biztosít. A státusztörvényhez az Európai Unió több intézménye és politikusa is fűzött negatív kritikát. A Medgyesi- és Gyurcsány- kormány kisebbségpolitikája A Medgyesi-kormány örökölte az Orbán kormány státusztörvényének utóhatását, mely a törvény nemzeközi megítélésében (Velencei Bizottság jelentése) és a szomszédos országok szembenállásában nyilvánult meg. Két évig tartott a kedvezménytörvény módosítása, míg Szlovákia és Románia is elfogadta. 2
, A magyar kormányok nemzetpolitikájának jellemző vonásai a rendszerváltás óta A törvény módosítása tulajdonképpen kül- de inkább belpolitikai küzdelem következménye volt, ugyanakkor tényleges hangsúlyt fektetett a Velencei Bizottság által feltárt konkrét és általános hiányosságok kiküszöbölésére. 5 Medgyesi folytatta a Horn-kormány nemzetstratégiáját, de az állandó támadások miatt ez a politikai irányvonal szinte teljesen kimerült. A magyar állampolgárságról szóló népszavazás 6 megmutatta, hogy a magyar szavazópolgár alapvetően érzelmi és gazdasági téren ítéli meg a határon túli magyarság helyzetét. A népszavazás egyetlen eredménye, hogy a mindenkori magyar kormány a határontúli magyarság helyzetéről mindenki számára világos elképzelést és célkitűzést nyújtson. Az eddigi MSZP-SZDSZ kormánykoalíció szinte változatlan nemzetpolitikájába Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005. január 6-án meghirdetett A nemzeti felelősség 5 pontja nemzetstratégiai tervezete hozott új lendelütet. Gyurcsány Ferenc, kormányfő szerint a határon túl élő magyar nemzetiségű kisebbségnek joga van nyelvének használátára, kultúrájának megőrzésére és fejlesztésére és arra, hogy a közös magyar történelem részesének tekintse magát. Ehhez törvényi feltételek, intézmények és pénzügyi lehetőségek kellenek. A magyar államnak kötelessége, hogy támogassa a magyar közösségeket e jogok megszerzésében, gyakorlatában és megvédésében, az intézmények felállításában és működtetésében. E tárgyban nincs érdemi nézetkülönbség a hazai politikai szereplők között, vita legfeljebb részletekről, mértékekről és arányokról folyik. 7 A Gyurcsány-kormány eddigi kézzel fogható eredménye a Szülőföld Alap, mely a Nemzeti felelősség 5 pontja című program egyik része. A koalíció felismerte, hogy a nemzetpolitikai stratégiának jelentős részévé kell válnia a gazdaságfejlesztési szempontoknak is. A konfrontációs politikahelyett a kooperációs utat választotta a Gyurcsány -kormány. A Gyurcsány kormány nemzetpolitikájának összefoglalása pontokban 8 1. Új helyzetben régi gondok Az Európai Unióhoz való csatlakozás révén 85 év után a magyarság jelentős része újra egyazon politikai és gazdasági egységbe került és új távlatok nyíltak a határon túli magyar kisebbségek előtt. Kialakult a kisebbségi érdekérvényesítés intézményrendszere (kulturális, oktatási, politikai) és működési tapasztalata. A rendszerváltás óta a kisebbségi kérdés többnyire a kulturális és etnikai identitás körül forog; Paternalista támogatáspolitika jött létre. * A továbblépés korlátai Az együttműködésre való szándék hiánya Sérelmi politizálás térnyerése Közösen kialakított célok hiánya A többség rövidlátó önzése A centralizált nemzetállam eszménye * Új feltételrendszer létrejötte Azonos szövetségi rendszerhez tartozás (EU, NATO) A kisebbségben élő magyarok és a többségi nemzet fejlődési lehetőségei, gazdasági érdekei egybeesnek Verseny és együttműködés egyszerre van jelen a revitalizálódó régiókban (a határokra való tekintet nélkül) Térségek le- és felértékelődése megfelelés a globalizáció és az integrált munkaerőpiac kihívásainak; Magyar nemzetstratégia nemzeti fejlesztési tervek határon átnyúló regionális fejlesztési programként történő megvalósítása. * Támogatási rendszer 3
Az EU-hoz való csatlakozás után az etnikai alapon történő forráskihelyezés lehetősége megváltozik Eddig: szaktárcák köztestületek közalapítványok HTMH Hatás: nem érezhető koncentráltan, egy szűk lobbi sajátítja ki. Alapvető kérdés: sikerül-e a szomszédos államokkal megteremteni a gazdasági integrációt, különösen észak-dél irányban? * Gazdasági reintegráció A szabadságjogok kelet-európai kiteljesedésének feltétele a térség értéktermelő képességének és a lakosság jólétének növelése; Csak egy prosperáló társadalomban oldódhatnak fel a térség sok évszázados újra- és újratermelődő konfliktusai; A jólét megteremtésének feltétele a helyi bázison létrejött kis- és középvállalkozások erősödése; A versenyképesség fokozásának eszköze a tudás és ismeretek üzleti alapú cseréje, hálózatba szerveződése. *A határon túli magyarsággal összefüggő feladatok A Nemzeti Felelősség Programjának célja: 1. 2. 3. 4. 5. Szülőföldön való boldogulás, identitás megőrzése Szülőföld Alap Szabad mozgás biztosítása az anyaország irányába vízumrezsim könnyítése, nemzeti vízum bevezetése Magyarországi letelepedéshez gyors és méltányos eljárás bevezetése (állampolgárság megszerzése). A határontúli magyarság autonóm törekvéseinek támogatása Közjogi kapcsolatok rendezése * Szülőföld Alap A Nemzeti Felelősség Program központi része. A 2005. évi II. törvény végrehajtási rendelete június 8-án született meg. Költségvetése 1 milliárd Ft. A határon túli magyar szervezetek a 15 fős Tanácsban, illetve a pályázatokat elbíráló kollégiumokban delegáltjaik útján aktívan részt vesznek a források elosztásában ( velük és ne nélkülük elv!) Lényeges alapelv: fejlesztésorientált projektszemlélet és nem segélyezés. Fontos: az általa nyújtott támogatások nem érintik az eddig biztosított kedvezményeket. * Nemzeti vízum Az OGY június 6-án döntött e speciális vízum 2006. január 1-i bevezetéséről. A szomszédos államok valamennyi állampolgára igényelheti. 90 napot meghaladóan folyamatosan Magyarországon tartózkodhatnak (anyagi, lakhatási feltételek adottak). A tartózkodái engedélyt Magyarországon kapják meg. Magyarország schengeni tagsága után a nemzeti útlevél és a magyar tartózkodási engedély jogosít majd a Schengen térségbe történő továbbutazásra. Külképviseleti hálózat fejlesztése (új szakkonzulok, technikai feltételek). *Autonómiára irányuló törekvések támogatása 4
, A magyar kormányok nemzetpolitikájának jellemző vonásai a rendszerváltás óta A magyar közösségek legitim képviselői által kidolgozott autonómia-formák támogatása Kritériumok: az adott kisebbség dolgozza ki és vállalja fel rendelkezzen európai precedenssel a többségi nemzet legyen fogadókész békés úton vívjuk ki * Nemzetpolgárság Cél: a határon túli magyar közjogi státuszának megfogalmazása és alkotmányos keretek közé illesztése. A kormányt köti a 2004. december 5-i népszavazás eredménye. 2005 júliusi szakértői konferencia (nemzetközi tapasztalatok) 2005. szeptember 5-i miniszterelnöki találkozó javaslatai: a) alkotmánymódosítás b) speciális útiokmány bevezetése c) állandó parlamenti bizottság felállítása *Alkotmánymódosítás A határontúli kisebbségek részei a magyar nemzetnek, mint a kulturális, nyelvi és történelmi közösségnek Számukra törvényben fogják megállapítani azokat a jogokat, amelyek a Magyar Köztársaság területén illetik meg őket, és azokat a kedvezményeket, támogatásokat, amelyeket a határon túl vehetnek igénybe Felelősséget érez fogalom helyett a felelősséget visel fogalom jelenik meg A magyar külpolitikában a rendszerváltás óta nem tisztáztak alapvető kérdéseket, elképzeléseket a határon túli magyar kisebbséggel kapcsolatosan. Nem átgondolt ígéretek, tervek, fogalmak születtek meg, így nem derült ki, hogy ezek az elképzelések mit is jelentenek a kisebbségi magyarokra nézve. Igaz a politikai pártok mindegyike hangoztattja a szülőföldön maradás fontosságát és ennek az elősegítését, de a rendszerváltás óta nem született olyan terv, ami ezt hatásosan elősegítené, ugyanis közismert tény, hogy egyre nagyobb az áttelepülés a határon túlról Magyarországra, de mindkét politikai oldal hatásosan használta ki a határon túli magyar kisebbséget belpolitikai csatározásaihoz. Zárszó helyett A határon túli magyar kisebbség iránti komolyabb odafigyelést, sőt felelősséget nem várhatunk olyan magyaroszági elitekben, amelyeknek az adott térségről, az ott elő emberekről komoly személyes tapasztalatuk nincs. Szükség lenne semleges, de a térséghez ertő magyaroszági-anyaországi szakemberekre, olyan határon túliakra, akik nem csupán áttelepültek, hanem képesek korábbi reflexek nélkül rácsodálkozni a kisebbségi-többségi kapcsolatokra. A támogatási rendszer átalakítását minden bizonnyal olyan vegyes bizottságok hálózatának kellene előkészíteni, amelyekben határokon inneniek és túliak együtt munkálnak ki az elfogadásra ajánlott új megoldásokat. (Tamás Pál gondoltai, Hét,2006. május 3.) Poznámky 1.Tamás, P.: A Hét 2006. május 3. 2.1992 ben a 90/1992 Kormányrendelet alapján létre jott a Határon Túli Magyarok Hivatala 3. Bárdi, N.: Tény és való. A budapest kormányzati és határon túli magyarság kapcsolattörténete. Pozsony, 2004, p. 140. 5
4. Bárdi, N.: Tény és való. A budapest kormányzati és határon túli magyarság kapcsolattörténete. Pozsony, 2004, p. 146. 5. Dr.Kéry Nagy, Zs.: A magyar nemzetpolitika szerepe a térség stabilitása tükrében. Kapu XIX. évfolyam, p. 28. 6. Patrubány, M.: MVSz elnöke kezdeményezte szakmai előkészület nélkül. 7. Gyurcsány, F.: Útközben, Budapest, 2005, p. 116. 8. Nemzeti identitásunk útvesztői c. rendezvény sorozata keretében Szerencsés Jánosnak KÜM Nemzetpolitikai Ügyek Irodája vezetője előadásának alapján Nemezetpolitikánk a megvalósulás útján címmel. (Nagykanizsa, 2005. nov. 2 5.) Charakteristické črty národnostnej politiky maďarských vlád po zmenách politického systému Abstract Demokraticky zvolené vlády v Maďarsku od roku 1990 a ich vládne programy za jednu z významných oblastí považujú politiku orientovanú na ochranu maďarských národnostných menšín žijúcich za hranicami Maďarska. Všetky vlády (pravicové či ľavicové) počas 16 rokov zdôrazňovali významnú úlohu národnej politiky, ktorá sa stala centrálnou otázkou zahraničnej politiky Maďarskej republiky. Doterajšie maďarské vlády považovali ochranu a podporu maďarských menšín žijúcich za hranicami Maďarska za národnú ale aj morálnu úlohu. Realizácia menšinovej politiky každej z vlád prebiehala iným spôsobom, čo vyplývalo aj z toho, že aj keď ústava zakotvuje podporu maďarským menšinám v zahraničí, neurčuje formy a metódy realizácie podpory menšinám. 6