EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/HJF/6/2/2019. (előzmény: EBH/547/2018.) Ügyintéző: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (; a továbbiakban: hatóság) (lakóhely, a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában Szentendre Város Önkormányzattal (2000 Szentendre, Városház tér 3.; a továbbiakban: önkormányzat, eljárás alá vont) szemben előterjesztett kérelme alapján az alábbi hozta. HATÁROZATOT A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont önkormányzat a kérelmezővel szemben, annak politikai véleményével összefüggésben, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vontnak megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a jogerős határozatának a jogsértő (eljárás alá vont) nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon 30 napra történő nyilvános közzétételét a hatóság az egyenlobanasmod.hu és az eljárás alá vont szentendre.hu honlapján, a főoldalról közvetlenül elérhető módon. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs, azonban a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. A határozattal szembeni közigazgatási pert a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott kérelemmel lehet kérni. A Fővárosi Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselővel eljáró fél a kérelmet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH Hivatali Kapuján (KRID: 101221969) keresztül. Az eljárással kapcsolatban költség nem merült fel. INDOKOLÁS A hatósághoz 2018. október 16. napján érkezett kérelemben a kérelmező előadta, hogy ő a bepanaszolt önkormányzatnak egyéni választókerületben - Egyesület jelöltjeként - mandátumot szerzett képviselője. Az önkormányzat 2017. első felében kezdte alkalmazni azt a gyakorlatot, hogy város nagyobb beruházásainak helyszínén két tájékoztatótáblát helyeznek el. Az egyik táblán a projekt adatai szerepelnek, a másikon pedig a beruházás helyszíne szerinti
2 választókerület egyéni önkormányzati képviselője szól a város lakosságához, bemutatva a beruházást, annak fontosságát, illetve a lakosok türelmét kérve a megvalósulásig. Ez utóbbi táblán szerepel a képviselő neve a képviselői tisztség megjelölésével, valamint a fényképe. Kivételt az a választókerület képez, ahol a kérelmező az egyéni képviselő, itt ugyanis a polgármester neve és fényképe látható a táblákon. A kérelmező konkrétan a utcai földútmegújítási, valamint a utcai járdaépítési munkálatok helyszínén kihelyezett táblákat említette, melyeken a polgármester neve és fényképe szerepel, illetve szerepelt az övé helyett. A kérelmező kifejtette, hogy a utcai táblát 2017 júliusában helyezték el, és az még 2018 májusában is ott állt. A utcai tábla felállítására 2018 júliusában került sor. Az Egyesület 2018 augusztusában lecserélte a polgármester nevét és fényképét a kérelmezőére, de azt az önkormányzat levetette. Ugyanez többször megtörtént, a későbbiekben egy aktivista ragasztotta felül a táblát, a kérelmező nevét és fényképét azonban minden alkalommal levették, majd 2018. szeptember 27- én ismeretlen személyek az egész táblát eltávolították. Mivel a táblákat önkormányzati forrásból helyezték ki, a kérelmező úgy vélte, hogy őt az önkormányzat hátrányosan megkülönböztette, amikor a többi egyéni képviselővel ellentétben nem szerepelhetett azokon. A megkülönböztetés alapja álláspontja szerint a politikai hovatartozása volt, ugyanis míg a többi egyéni képviselő és a polgármester a FIDESZ színeiben szerzett mandátumot, őt az Egyesület jelölte. A jogsértés megállapításán túl arra kérte a hatóságot a kérelmező, hogy kötelezze az önkormányzatot szabályzat kidolgozására; a jogsértés megállapításáról szóló határozat, valamint a szabályzat nyilvánosságra hozatalára a helyi önkormányzati lapban és a hivatalos kihirdetési helyeken ; továbbá a fényképével és nevével ellátott tábla felállítására 30 nap időtartamra a utcai beruházás helyszínén. A kérelem alátámasztására a kérelmező csatolta több kihelyezett képviselői tábla fotóját, a táblák ügyében a Szervezet képviselői részéről a polgármesterhez intézett levelet, illetve interpellációt, valamint az interpellációra adott jegyzői választ. A hatóság a kérelem alapján értesítette az eljárás megindításáról az önkormányzatot és nyilatkozattételre hívta fel. Az eljárás alá vont a hatósághoz 2018. november 6-án érkezett nyilatkozatában a hatóság kérdéseire előadta, hogy a képviselői és projekttáblák kihelyezésére a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal szakirodái, az Önkormányzati Kommunikációs Kabinet és a Városfejlesztési Iroda egyeztetései alapján került sor, önkormányzati forrásból, azok a lakosság tájékoztatását szolgálják. Nincs szabályzat arra, hogy az egyéni választókerület képviselőjének nevét és fényképét kellene megjeleníteni. A képviselői táblákon azok a személyek szerepeltek, akik az adott beruházást indítványozták és a projekt megvalósulását felügyelték. A megjelenítés nem az egyéni képviselői mandátumhoz, hanem a személyes közreműködéshez kapcsolódik. Az eljárás alá vont egyezségkötései szándékot fejezett ki, ennek körében azt vállalta volna, hogy a jövőben csak az önkormányzat mint beruházó kerül majd feltüntetésre a táblákon. Az eljárás alá vont nyilatkozatára a kérelmező a hatósághoz 2018. november 11-én érkezett beadványában válaszolt. Ebben hivatkozott arra, hogy elektronikus levelekkel, illetve az általa jegyzett előterjesztéssel is tudja igazolni, hogy a utcai járdaberuházást aktívan kezdeményezte, szervezte annak előkészítését. Hangsúlyozta, hogy a városi projektek megvalósulását egyébiránt szakemberek felügyelik, ilyen irányú szaktudással a képviselők nem rendelkeznek, ezért ezen az alapon nehezen értelmezhető a táblára felkerülés. Az is ellentmond a megjelenítés személyes
3 közreműködéssel való magyarázásának, hogy az egyik választókerületben két beruházásnál olyan képviselő került a táblára, aki időközi választáson nyert mandátumot, miközben a beruházásról már évekkel korábban döntöttek, illetve az előkészítés is korábban történt. A kérelmező a beadványához csatolta az általa hivatkozott elektronikus leveleket, egy hírlevelet lakossági fórumról, valamint egy emlékeztetőt a Polgármesteri Hivatalban történt megbeszélésről. A hatóság az ügyben 2018. december 4. napján tárgyalást tartott, melyen a kérelmezőt, és az eljárás alá vont képviselőjét hallgatta meg. A tárgyaláson az eljárás alá vont fenntartotta, hogy a kérelmezőt nem a politikai véleménye miatt nem szerepeltették a táblákon. Írásos nyilatkozatot csatolt, melyben megismételte, hogy nem az egyéni képviselői mandátum volt a táblák kihelyezésének az alapja, hanem az adott projekt megvalósulása érdekében kifejtett személyes közreműködés, az intézkedésnek ez adta az észszerű indokát. Jogszabály vagy szabályzat nem írja elő, hogy a 2014. évi választáson mandátumot szerzett egyéni képviselőt kellene megjeleníteni, ezért nem értelmezhető az egyenlő bánásmód követelményének betartása vagy sérelme. A kérelmező által csatoltakra reagálva kijelentette, hogy a javaslattétel egy beruházásra még nem elég ahhoz, hogy a projekt megvalósuljon, javaslatok folyamatosan érkeznek a lakosságtól is az önkormányzathoz. Az ügy tárgya az eljárás alá vont álláspontja szerint nem hátrányos megkülönböztetés, hanem önkormányzati kommunikációs módszertani vita az önkormányzat működéséről és az önkormányzati tulajdon felhasználásáról, melyhez az önkormányzatnak az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontja alapján van joga. Az önkormányzati kommunikációs felületek a kérelmező számára a többi képviselővel egyenlő feltételeket biztosítottak a megjelenésre, amit a Szentendre és Vidéke című önkormányzati lap beadványhoz csatolt cikkei tanúsítanak. A nyilatkozatban az önkormányzat egyezségi ajánlattal élt, mely szerint eltávolítaná a kérelmező által kifogásolt táblákat, és a továbbiakban csak az önkormányzatot tüntetné fel mint beruházót, kivéve a közeljövőben megvalósuló programot, ahol arcképes, projekttáblás megjelenést biztosítana a kérelmező számára az ügy tárgyát képező módon. A kérelmező a tárgyaláson hivatkozott a tárgyalást megelőző napon tartott közmeghallgatásra, melyen a polgármester elmondta, hogy az önkormányzati képviselőnek nem feladata személyesen közreműködni a beruházásban, mert a hivatalnak megvannak erre a szakemberei. Ez a kérelmező álláspontja szerint ellentmond annak, hogy a képviselők személyesen közreműködnének a beruházásokban. Elmondta, hogy az általa javasolt projektekkel kapcsolatosan ő is előterjesztést tett, és a költségvetést, amiben a beruházások szerepeltek, megszavazta. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan érdeklődött, hogy miért nem szerepel a neve és a fényképe a táblákon, a válaszokban azonban nem merült fel érvként a személyes közreműködés hiánya. Az eljárás alá vont a tárgyaláson továbbra is fenntartotta, hogy nyitott az egyezségkötésre. A kérelmező először kifejtette, hogy kötne egyezséget az eljárásban, és azt szeretné elérni, hogy legyen egy szabályzat a táblákon való megjelenésről, valamint hogy számára elfogadható lenne, ha senkinek sem tennék ki a fényképét. A későbbiekben a kérelmező már egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nem kíván egyezséget kötni. Az eljárás alá vont a hatósághoz 2018. december 12-én négy önkormányzati képviselő és a polgármester nyilatkozatát küldte meg arra vonatkozóan, hogy milyen személyes közreműködést végeztek az önkormányzat egyes beruházásainál. A nyilatkozatokat a kérelmezőnek a hatóság
4 megküldte észrevételezésre. A kérelmező a hatósághoz 2019. január 2. napján érkezett beadványában életszerűtlennek minősítette, hogy a képviselő-testületben egyedül ő nem lenne tisztában azzal, hogy mi a feladata, továbbá azt is, hogy a polgármester kizárólag az ő választókerületben megvalósult beruházások tekintetében volt aktív az adott egyéni képviselő helyett, más kerületekben nem. Utalt arra, hogy a városvezetés soha nem fogalmazott meg feladatokat, elvárásokat a képviselők felé a városi beruházások előkészítése, megvalósítása kapcsán, továbbá arra, hogy az általa korábban csatolt iratok bizonyítják, hogy milyen tevékenységeket végzett maga is ezen körben. Ismételten kifejtette, hogy helyi szabályzatban látná az általa kifogásolt gyakorlat megváltozásának garanciáját, mely szabályzatra azért is szükség van, mert az önkormányzat egyezségi ajánlata - ti. az, hogy a kérelmező képét kitennék, másét pedig nem - más képviselővel szemben jelentene hátrányos megkülönböztetést. Utalt továbbá arra, hogy az önkormányzat által felajánlott egyezség azt mutatja, mintha mégis tisztában lennének a kérelmező által kifogásolt eddigi diszkriminatív gyakorlat jogszabályba ütköző voltával. Megismételte a korábbi kérelmét a szankciók tekintetében, azonban ezúttal a nevének és fényképének kitáblázását nem kérte a utcai beruházásnál. A hatóság a kérelmet érdemben megvizsgálta, és megállapította, hogy az az alábbiak szerint megalapozott: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. j) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt politikai vagy más véleménye miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az Ebktv. 4. b) pontja értelmében az egyenlő bánásmód követelményét a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani. Az Ebktv. 19. -a alapján: (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy - közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget, és b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Az Ebktv. 7. -a értelmében:
5 (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A hatóság az eljárásban azt vizsgálta, hogy a kérelmezőt az általa hivatkozott, az Ebktv. 8. -ában foglalt valamely ún. védett tulajdonsága miatt érte-e hátrány, és amennyiben ez az ok-okozati összefüggés megállapítható, úgy a megkülönböztetésnek volt-e olyan észszerű indoka, amely miatt az nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A kérelmező védett tulajdonságaként a politikai véleményére hivatkozott, ami abban nyilvánult meg, hogy ő az Egyesület jelöltjeként mandátumot szerzett önkormányzati képviselő Szentendre Város egyik választókerületében. A kérelmező által előadottakat a Nemzeti Választási Iroda honlapján megtalálható adatok alátámasztják, ennek megfelelően a hatóság megállapította, hogy a kérelmező rendelkezik az Ebktv. 8. j) pontja szerinti védett tulajdonsággal (politikai vélemény). Az őt ért hátrányt a kérelmező abban jelölte meg, hogy a választókerületében az önkormányzati beruházások helyszínén a polgármester nevét és fényképét megjelenítő tájékoztató táblákat helyezett el az önkormányzat, miközben más választókerületében az egyéni képviselőt szerepeltették a beruházások tájékoztató tábláin. A hatósághoz benyújtott fényképekkel a kérelmező négy, a FIDESZ-KDNP által jelölt önkormányzati képviselő esetében támasztotta alá, hogy nevük és fényképük kikerült valamely beruházás tájékoztató táblájára, továbbá igazolta azt is, hogy a utcai és a utcai beruházás tábláján a szintén a FIDESZ-KDNP jelöltjeként mandátumot nyert polgármester szerepelt. A kérelmező ezzel azt is valószínűsítette, hogy hátrány érte, azaz kedvezőtlenebb bánásmódban részesült, mint azon, kivétel nélkül más pártállású képviselőtársai, akik névvel és fényképpel megjelenhettek a beruházások tájékoztató tábláin. A hatóság eljárásában az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont önkormányzat nem cáfolta, nem is vitatta a kérelmező által a hátrány körében valószínűsített tényeket, ezért azok alapján megállapítható volt az önkormányzat 2017-ben és 2018-ban folytatott gyakorlata, mely szerint az önkormányzati beruházások helyszínén elhelyezett tájékoztatótábla révén megjelenést biztosított az adott választókerület egyéni képviselőjének. Ebben a többletmegjelenésben a kérelmező nem részesült a saját választási kerületében folyó beruházások során, tehát ténylegesen hátrány érte önkormányzati képviselői minőségében. Ugyancsak megállapítható volt továbbá, hogy a kérelmező választókerületében a
6 polgármester szerepelt két beruházás tábláján. A Nemzeti Választási Iroda honlapján megtalálható adatok szerint a polgármestert, valamint a kérelmező által hivatkozott képviselőket a FIDESZ-KDNP pártszövetség jelöltjeként választották meg a 2014. évi önkormányzati választásokon, illetve az egyik képviselő időközi választáson szerzett mandátumot 2017-ben. Az eljárás alá vont a védekezését arra alapította, hogy a táblákon való megjelenítés az adott projekt megvalósulása érdekében kifejtett személyes közreműködéshez és nem az egyéni képviselői mandátumhoz kapcsolódott, tehát vitatta, hogy ok-okozati összefüggés állna fenn a kérelmező védett tulajdonsága és az általa sérelmezett gyakorlat között. Ennek alátámasztására a kérelmező által hivatkozott négy képviselő és a polgármester nyilatkozatát csatolta. A képviselői nyilatkozatok összefoglalva a következő tevékenységeket tartalmazzák mint személyes közreműködést: lakossági jelzések fogadása és továbbítása, helyszín megtekintése, egyeztetés a polgárokkal, lakossági fórum tartása, beadvány a polgármesteri hivatalhoz, telefonos segítségkérés az illetékes önkormányzati cégtől, lobbizás, kezdeményezés, kivitelezés figyelemmel kísérése, javítások ügyében intézkedés, beszámolás a projektről. Egyes képviselők kevesebb, mások több tevékenységet soroltak fel az előzőekből, volt olyan képviselő, aki konkrét tevékenységeként mindössze azt jelölte meg, hogy kezdeményezte a projektet, majd folyamatosan figyelemmel kísérte a kivitelezést. A polgármester a utcai és a utcai projekteket az írásbeli nyilatkozata szerint szívügyének tartotta, hiszen ő is azon a környéken lakik, és látta a problémákat, melyekkel kapcsolatosan személyesen beszélgetett az ott lakókkal. Fontos volt számára a város költségvetésében a beruházásra forrás biztosítása, felkérte az illetékes alpolgármestert intézkedésre a tervezés és lebonyolítás érdekében, a munkák menetéről tájékoztatást kért, azokat nyomon követte, naponta arra járva szemrevételezte az előrehaladást. Az általa benyújtott iratokból megállapíthatóan azonban a kérelmező is végzett a fentiekkel azonos, vagy azokhoz hasonló tevékenységeket, ezt konkrétan a utcai beruházással kapcsolatosan támasztotta alá részletesen. Ezek szerint ő is tanácskozott a lakókkal és az önkormányzat munkatársaival, javasolta a járdaépítést bizottsági ülésen, előterjesztést tett a képviselő-testületnek járdaépítési program indítására, a tervezés során az aktuális tervről külön kikérte az ott lakók véleményét, tartott lakossági fórumot, a jegyzőnél érdeklődve sürgette a járdaépítés megvalósulását. Mindezt az eljárás alá vont sem cáfolta. A választók érdekeinek képviselete az önkormányzati képviselő joga és kötelezettsége a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. (1) bekezdése szerint. Ennek része a lakossággal való kapcsolattartás és az önkormányzati döntésekben való részvétel. A képviselői nyilatkozatokban felsorolt tevékenységek a hatóság álláspontja szerint nem haladják meg a normál képviselői munka kereteit, azokat a kérelmező maga is végezte a konkrét beruházással összefüggésben. A polgármester által említett tevékenységek sem mutatnak túl azon, ami egy hivatalban lévő polgármester munkájához általában hozzátartozik. Egyébiránt nehezen képzelhető el, hogy a polgármester csak a kérelmező egyéni választókerületét érintő beruházások tekintetében intézkedett a megvalósítás érdekében, és a többi választókerület beruházásai esetében ezt ne tette volna meg. A hatóság továbbá egyetértett a kérelmezővel abban, hogy a kivitelezésért nyilvánvalóan nem lehet felelős az egyéni képviselő, egy rendszerint műszaki szakértelemmel nem rendelkező személy. A táblákon egyébként fel is tüntették a projekt
7 felügyelőjét (városi főmérnök, útügyi mérnök), illetve a felelős kivitelezőt. A táblákon emellett a lakosság türelmét kérik a munkálatok befejezéséig. Ilyen kérésnek a lakosság felé nem a projekt lezárultával, hanem annak megkezdése előtt, illetve a munkálatok során van értelme, így a képviselői táblák kihelyezésében logikusan nem játszhatott szerepet az, hogy az adott képviselő végez-e majd valamilyen releváns tevékenységet a kivitelezés során, vagy beszámol-e róla utólag a választóinak. Mindezek alapján a hatóság nem látta megalapozottnak az eljárás alá vont azon érvelését, hogy a táblákon megjelenített képviselők olyan egyéni teljesítményt nyújtottak az adott projekt megvalósulása érdekében, amely a kérelmező esetében viszont hiányzott. Az eljárás alá vont arra is hivatkozott, hogy kommunikációs módszertani vitáról van szó a képviselői táblák ügyében. Nem adta azonban a magyarázatát annak, hogy milyen kommunikációs módszertant követ, ami azt eredményezi, hogy más választókerületekben az egyéni képviselő szerepelt külön táblán, a kérelmező választókerületében viszont a polgármestert kellett megjeleníteni. Az egyenlő bánásmód követelményét az önkormányzati kommunikáció során is meg kell tartani, az nem hozhatja hátrányos helyzetbe pártállás alapján az önkormányzati képviselőt. Az egyenlő bánásmód követelményének természetesen megfelel, ha a helyi lapban minden képviselőnek azonos megjelenési lehetőséget biztosítanak, azonban ez nem helyettesíti azt, ha más kommunikációs formák esetén viszont nem érvényesülnek az azonos esélyek. Az egyenlő bánásmód követelményét az önkormányzat minden intézkedése során, az Alaptörvény eljárás alá vont által hivatkozott 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt jogosultságok gyakorlásával összefüggésben is meg kell tartani. Nem releváns továbbá az egyenlő bánásmód követelményének megtartása körében az sem, hogy nincs jogszabályi kötelezés a kérelmező által kifogásolt táblák kihelyezésére és tartalmára vonatkozóan. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése megnyilvánulhat valamely, jogszabályban előírt esélykiegyenlítő intézkedés elmulasztásában. Az Ebktv. szerinti hátrányos megkülönböztetésnek azonban nem fogalmi eleme egy másik jogszabály konkrét rendelkezésének megsértése. A hatóság mindezek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben, annak politikai véleménye miatt, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette. A szankció megállapításánál az Ebktv. 17/A. (1) bekezdés b) és c) pontjának és (3) bekezdésének alkalmazása során a hatóság figyelemmel volt arra, hogy az eljárás alá vont az eljárásban mindvégig nyitott volt az egyezségkötésre és konkrét, a kérelmező által kifogásolt helyzetet megszüntető, számára kompenzációt nyújtó, konstruktív egyezségi ajánlattal élt. A kérelmező álláspontjával ellentétben a hatóság ugyanis a komoly egyezségi szándékot nem tekinti a jogsértés elismerésének és azt nem az eljárás alá vont hátrányára, hanem éppen ellenkezőleg, együttműködő magatartásként, a szankciót enyhítő tényezőként veszi figyelembe. A hasonló esetek megelőzése érdekében a jövőbeli jogsértéstől való eltiltás mellett a határozat nyilvánosságra hozatalát a hatóság elengedhetetlennek tartotta. A jövőbeli jogsértés megtiltásán a hatóság azt érti, hogy az eljárás alá vont a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul vizsgálja meg a kihelyezett projekttáblákat, és
8 alkalmazzon egységes gyakorlatot, azaz vagy a kérelmezőt is szerepeltesse képviselői táblán a választókerületében megvalósuló beruházásoknál, vagy más önkormányzati képviselőt se jelenítsen meg. A polgármestert ábrázoló táblá(ka)t továbbá vagy távolítsa el a kérelmező választókerületében folyó projektek helyszínéről, vagy helyezzen ki hasonló táblát más választókerületekben is. Határozatomat az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 116. (4) bekezdésének a) pontja zárja ki. A jogorvoslatról szóló tájékoztatást az Ákr. 114. (1) bekezdése, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 12. (2) bekezdésének a) pontja, a 13. (11) bekezdése, a 27. (1) bekezdése, továbbá a 39. (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Budapest, 2019. január 18. Dr. Honecz Ágnes elnök A határozatról értesül: 1. Kérelmező 2. Eljárás alá vont 3. Irattár