V é g z é s t. A bíróság a kérelmezett 2/2010. (I.18.) FVB számú határozatát helybenhagyja. I n d o k o l á s :

Átírás

1 Fővárosi Bíróság 14.Kpk /2010/2. A bíróság a Dr.T.által képviselt K kérelmezőnek a Fővárosi Választási Bizottság (1052. Budapest, Városház u ) kérelmezett ellen választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelme folytán indult nemperes eljárásban meghozta a következő V é g z é s t. A bíróság a kérelmezett 2/2010. (I.18.) FVB számú határozatát helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 2/2010. (I.12.) számú határozatával Pócs Attila egyéni képviselő halála miatt megüresedett mandátum betöltésére március 28. napjára helyi önkormányzati képviselői időközi választást tűzött ki. A HVB határozatával szemben a kérelmező fellebbezést nyújtott be a kérelmezetthez. Fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint a szavazás napjának meghatározása ellentétes a választási eljárásról szóló évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 4. (1) és (4) bekezdésében, valamint a 115. (1) bekezdésében foglaltakkal. Kifejtette, hogy a Ve. az időközi helyi önkormányzati választás kitűzését a helyi választási bizottságra bízza. Ebben az esetben a Ve. általános szabályai érvényesülnek, vagyis alapelvi szinten a Ve. 3. e./ pontjában meghatározott jogorvoslat lehetőségének elve, illetve konkrétan a Ve és a Ve ában megfogalmazott fellebbezés és bírósági felülvizsgálat lehetősége. A fellebbezésében kifejtette, hogy a fenti jogszabályhelyekben megfogalmazottak szerint, illetve az ott leírt határidőket figyelembe véve a szavazás időpontját helyesen a Ve. 4. (1) és (4) bekezdése, és a 115. (1) bekezdése, 80. (2) bekezdése, és 81. (1) bekezdése, 83, (2) bekezdése, és 84. (3) bekezdése szerint kellett volna meghatározni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az időközi önkormányzati választást a szavazás napját megelőzően legalább nap időtartammal korábban kell kitűzni. A szavazás lehetséges időpontja március 31. Ebből visszafelé számítva 72 napot január 18.., ebből levonva a jogorvoslati határidőket, amely 12 nap. Így a HVB-nak január 6-án, március 31-re lehetett volna kitűzni a szavazást január 12-i kitűzéshez képest a szavazás csak április 6-án lehet, amely időpont ütközik a Ve (1) bekezdés azon fordulatával, hogy nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1-e, és az általános választás napja között, valamint húsvét miatt a Ve. 4. ában meghatározott eljárási szabállyal is, miszerint választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat követő napra.

2 A kérelmezett a HVB határozatát rendelkező részben írt határozatával helyben hagyta. 2 A jogerős határozat indokolásának a lényege abban foglalható össze, hogy a Ve. 4. (1) bekezdése szerint a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, vagy Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző, vagy követő napra. A Ve. 105/A. (2) bekezdés j./ pontja szerint helyi választási bizottság kitűzi az időközi polgármester- és képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait. A Ve (1) bekezdése szerint, az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított 4 hónapon belülre, a képviselőtestület feloszlatása, vagy feloszlása esetén 3 hónapon belülre kell kitűzni. Nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1.-e és az általános választás napja között. Az időközi választás az általános választás szabályait kell alkalmazni. A kérelmezett kifejtette, hogy a választási eljárásra irányadó, a kérelmező által is meghivatkozott rendelkezések nem támasztják alá a fellebbezésben foglalt érvelést. A kérelmező felülvizsgálati kérelemmel fordult a bírósághoz. Kérte, hogy a bíróság a Ve. 84. (7) bekezdés b./ pontja alapján a kérelmezettnek a rendelkező részben írt határozatát jogszabálysértés miatt változtassa meg. A kérelmében lényegében megismételte a fellebbezésében foglaltakat. Hivatkozott a Ve. 4. -ában foglaltakra, a Ve , és a Ve aira, a Ve ára. Kifejtette továbbá, hogy a jogorvoslat, vagyis a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a végrehajtásra halasztó hatállyal bír, hiszen a Ve. nem rendelkezik a halasztó hatály kizárásáról. Ennek alapján a megtámadott határozatban foglaltak nem rendelkeznek megvalósítható jogi tartalommal, függő jogi helyzet alakult ki, tekintve, hogy akár a területi választási bizottság, akár az eljáró bíróság döntése meg is változtathatja a helyi választási bizottság határozatát. Esetleg két ellentétes döntés születik, a területi választási bizottság megváltoztatja a helyi választási bizottság döntését, a bíróság pedig megváltoztatja a területi választási bizottság döntését. Ebből fakadóan még a helyi választási bizottság határozatát jóvá hagyó jogorvoslati eljárás is megrövidíti a Ve. 4. -ában meghatározott, és az ahhoz kapcsolódó jogszabályban előírt határidőket, határnapokat (névjegyzék készítés, kifüggesztés, jogorvoslat választói névjegyzékből való kihagyás miatt, a választási értesítő, és az ajánló szelvények választó polgárokhoz történő eljuttatása, jelölt ajánlási időszaka, választási kampány). A kérelmező álláspontja szerint a gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a kérelmezett határozata szellemében egy 72 napra kiírt időközi önkormányzati választás esetén a helyi választási bizottság határozata elleni jogorvoslatok beadása és elbírálása biztosított 12 nappal számolva a jogerős döntés dátuma megegyezik a választói névjegyzék kifüggesztésének dátumával, ami annyit jelent, hogy a választói névjegyzéket az azt követő, de már csak a választást megelőző 59. napon lehetne elkészíttetni és kifüggesztetni, ami a Ve. 14. (1) bekezdésében előírt határidőnek nem felel meg.

3 3 A helyi választási iroda vezetője a Ve ban rögzített kötelezettségét, mely a névjegyzék összeállítására vonatkozik, csak a jogerős döntést követően tudja ellátni. Arról nem is szólva, hogy szintén nem lehet eleget tenni rendelkezésre álló idő hiányában annak a kötelezettségnek, amely szerint a Ve ából adódik a szavazás előtti legalább 58 nappal történő választók értesítése a névjegyzékbe kerülésről az értesítő és ajánlószelvény a Ve. 46. (1) bekezdése szerinti megküldésével. Ez egy képviselő-testület feloszlatása miatt kiírt időközi polgármester- és önkormányzati képviselő választás esetén akár százezer fős választói névjegyzéket is jelenthet. A kérelmező álláspontja szerint a kérelmezett a határozatában nem indokolta, hogy jogorvoslat, annak időtartamának törvényi szabályozása miért nem érinti véleménye szerint a választási eljárásra vonatkozó határidőket. A kérelmezett indoklásra vonatkozó egyetlen mondata, hogy a választási eljárására irányadó a beadványozó által is meghivatkozott rendelkezések egyáltalán nem támasztják alá a fellebbezésben foglalt érvelést, nem ad választ a felvetett jogi problémára, nem oldja fel azt az ellentmondást, ami az általános választás kiírása, és az időközi választás kiírása közötti jogorvoslati lehetőségből következik. A kérelmezett határozata nem tartalmaz érdemi indokolást, sőt formait sem, nem ütközteti az érveket, illetve nem mutatja be, milyen jogszabályhelyek értelmezésével jutott az adott következtetésre. A támadott határozatok csupán egyszerű történeti tényállásokat tartalmaznak. A bíróság a tényállást a kérelem, valamint a csatolt iratok tartalma alapján állapította meg. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem volt alapos. A Ve. 4. (1) bekezdése szerint a választás legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt ki kell tűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre, vagy a Munkatörvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra. Ugyanezen jogszabályhely (4) bekezdése szerint a napokban megállapított határidőket naptári napok szerint kell számítani. A Ve (1) bekezdése szerint az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes Választási Bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított 4 hónapon belülre, a képviselő-testület feloszlatása, vagy a feloszlatása esetén 3 hónapon belülre kell kitűzni. Nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1.-e és az általános választás napja között. Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni. A Ve. 14. (1) bekezdése szerint a névjegyzéket a szavazás napja előtt 60 nappal - 8 napra - közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választó polgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napját megelőző 58. napig értesítő megküldésével kell tájékoztatni. A Ve. 20/E. (1) bekezdése szerint a névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés, vagy névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése szerint névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés, névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogást a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. A Ve. 20/E. (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a Helyi Választási Iroda vezetője a kifogásnak nem ad helyt, a kifogást legkésőbb a beérkezését követő napon belül megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bíróság a kifogásról a beérkezését

4 4 követő 3 napon belül dönt. A fenti tényállásból kitűnően a HVB január 12-én döntött a szavazás napjának kitűzéséről akként, hogy a szavazás napját március 28-ára tűzte ki. A bíróság azt vizsgálta, hogy a szavazás kitűzésének időpontja mindenekelőtt megfelel-e a Ve. 4. (1) bekezdésében foglalt határidőnek és követelményeknek Naptári napokban számolva, a szavazás napjához képest visszafelé számolva, a 72. nap január 16.-a. Ehhez képest a január 12.-i döntés a szavazás napjának kitűzéséről megfelel a Ve. 4. (1) bekezdésében foglaltaknak, ugyanis még a Ve. 4. (1) bekezdésében írt 72 napos határidőnél 4 nappal korábban döntött a HVB a szavazás napjának a kitűzéséről. A bíróság ezt követően vizsgálta, hogy megfelel-e a szavazás napjának kitűzése a Ve (1) bekezdésében foglalt határidőnek, nevezetesen, hogy az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belüli időpontra kell kitűzni. Az iratokból megállapítható, hogy az egyéni képviselői mandátum január 1-én üresedett meg a mandátumot betöltő képviselő halála miatt. Ehhez képest a HVB január 12-én tűzte ki a szavazás napját. Így a ban foglalt rendelkezéseknek is megfelel ezen időpont. A bíróság vizsgálta továbbiakban a kérelmezőnek a kérelemben benyújtott azon határidőkkel kapcsolatos kifogásait, amelyek a Ve. 14. (1) bekezdésére, illetve a Ve. 20/E. -ban foglalt jogorvoslati határidőkre vonatkozik. A Ve. 14. (1) bekezdésében írt 60 napos határidő, illetve a választópolgárok névjegyzékbe vételéről szóló, továbbá az értesítésre vonatkozó határidő a január 12-i kitűzéssel megvalósítható. A szavazás napjához képest visszafelé számolva január 28-án kell kifüggeszteni a választók névjegyzékét 8 napra január 30-án kell legkésőbb értesíteni a választó polgárokat a névjegyzékbe történő felvételről, figyelembe véve a 14. (1) bekezdésében írt 58. napos határidőt. A Ve. 20/E. -ában foglalt jogorvoslati határidők is betarthatók, hiszen a jogorvoslat névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés, névjegyzékbe való felvétel miatt közszemlére tétel időtartama alatt lehet kifogást benyújtani, vagyis figyelembe véve a kifüggesztés kezdő napját január 28-át február 4-éig. A Helyi Választási Iroda vezetője február 5-én köteles a bíróságnak a kifogást megküldeni A bíróság pedig legkésőbb február 8-áig köteles jelen esetben a kifogásról dönteni. Rámutat a bíróság arra, hogy a konkrét esetben a kérelmező által hivatkozott Ve és a Ve aiban megfogalmazott jogorvoslati határidőket is figyelembe véve, összevetve a választás kitűzésének időpontjával, illetve a Ve. 4. (1) bekezdésében, Ve ában, valamint a Ve. 20/E. - ában foglalt további határidőkkel megállapítható, hogy a választás kitűzésének időpontjával kapcsolatos jogorvoslati eljárás, beleértve a bírósági felülvizsgálatot is, legkésőbb január 24- én kell hogy befejeződjön, így ehhez képest a Ve. 14. (1) bekezdésében írt határidők január 28-án, illetve január 30-án kezdődnek. A Választás Iroda, illetőleg a választási szervek feladata a határidők maradéktalan betartása, és erre a konkrét esetben minden lehetőség adott hiszen a névjegyzék kifüggesztésére, illetve a névjegyzékbe vételről történő értesítés megküldésére megfelelő határidők állnak rendelkezésre, különösen a mai technikai feltételek mellett.

5 5 Rámutat a bíróság arra, hogy a konkrét esetben a szavazás időpontja kitűzésének dátuma, a kifejtett indokokra figyelemmel nem jár a választási eljárás alapelveinek megsértésével,nem gátolja a Ve. 3. e./ pontjában megállapított alapelvi rendelkezés, nevezetesen a jogorvoslati jog érvényesülésének a lehetőségét. A bíróság a kifejtett indokokra figyelemmel, a határozat indokolásának fentiek szerinti kiegészítésével a Ve. 84. (7) bekezdés a./ pontja alapján a kérelmezett- egyébként érdemben a jogszabályoknak megfelelő- határozatát helyben hagyta. A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 84. (10) bekezdése kizárja. Budapest, január 22. Dancsné Dr. Simon Mária sk. Dr. Szecskó József sk. Dr. Mohay György sk. bíró a tanács elnöke bíró A kiadmány hiteléül: