Alap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Pénzügyminiszter Magyar Államkincstár Az elkülönített állami pénzalap 2007. szöveges beszámolója A 2003. évi LVIII. törvénnyel létrehozott Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és árvízből eredő belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesítenek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az Alapnak 2007. december 31-én 1035 érvényes szerződése volt, 10 így előző évhez képest eggyel több megyében és Budapesten. 2006 év végéhez képest megduplázódott a kártalanítási szerződések száma. A Kormány Magyarország folyóin, 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítése érdekében alkotta meg a 155/2006. (VII. 26.) Kormányrendeletet. A károsultak ez alapján támogatást igényelhettek, amelynek egyik feltétele vagy lakásbiztosítás kötés, vagy a WMA-val való szerződéskötés volt. A kormányrendelet előírása következtében 2006. október hónaptól kezdve ugrásszerűen megnőtt a WMA szerződésállománya, amelynek hatása tovább érzékelhető 2007 évben is. A hivatkozott Kormányrendelet következtében a 2006. december 31-én 505 érvényben lévő kártalanítási szerződése volt az Alapnak, amely 2007.12.31-ig 1035 re növekedett. A 1035 kártalanítási szerződés megyénkénti eloszlása az alábbiak szerint alakult: Budapesten 30, Győr-Moson-Sopron megyében 6, Komárom-Esztergom megyében 14, Tolna megyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 17, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 19, Csongrád megyében 142, Pest megyében 159, Jász- Nagykun-Szolnok megyében 199 és Békés megyében 432 a WMA szerződésállománya. Új belépőként megjelent Baranya megye 3 új szerződéssel. E növekedés a megnevezett Kormányrendelet hatására már meghaladta az erre az évre prognosztizált 450 új kártalanítási szerződésszámot.
A 2007. évről szóló költségvetési törvény alapján, az Alapkezelő a működési költségének finanszírozására 85.000.000 Ft bevétel volt előirányozva, melyből a kártalanítási szerződésekhez kapcsolódó díjak előirányzata 6.000.000 Ft, költségvetési támogatás előirányzata 79.000.000 Ft volt. A költségvetési támogatásként előirányzott 79.000.000 Ft bevétel rendelkezésre bocsátása az I.-IV. negyedévi finanszírozási terveknek megfelelően megtörtént. Az Alapnak egyéb, a jogszabályok szerint lehetséges bevétele (pl. önkéntes nem rendszeres befizetésekből, adományokból, nemzetközi segélyből, működési célú pénzeszköz átvételből) nem volt. A kártalanítási szerződésekhez történő rendszeres befizetések összege 6.146.413 Ft. A rendszeres befizetések összegét csökkenti a 2007-befizetett, de létre nem jött szerződés, illetve szerződés-megszűnés miatt 2007-ben visszautalt 36.261 Ft, így a rendszeres befizetések összege 6.110.152 Ft, mely összegből 7.570 Ft befizetése érvényes szerződés nélkül történt. Ennek megfelelően a WMA kártalanítási szerződésekkel kapcsolatos bevétele 6.102.582 Ft, melyből a tényleges pénzforgalmilag teljesült bevétel 4.511.321 Ft, a fennmaradó 1.591.261.- Ft az előző évi függő bevételekből került átvezetésre. - 2006. december 31-én a függő bevételek összesen 1.796.606,- Ft, ebből 2007- ben 1.591.261,- Ft a rendszeres befizetésekre, a 801-es KTK-ra kerültek átvezetésre (ezek a 2006-ban kötött szerződések, de 2007-ben jöttek érvényesen létre). Az érvényesen létre nem jött szerződésekre befizetett díjakat visszautaltuk, ami 196.094,- Ft volt (1.796.606 1.591.261 196.094 = 9.251 Ft a korábbi évi függő bevételek). A tárgyévben 7.570,- Ft érvényes szerződések nélküli befizetések kerültek a függő bevételre, így 2007. december 31-én összesen 9.251 + 7.570 = 16.821,- Ft volt a függő bevételek záró összege. Mindezek figyelembe vételével az Alap 2007. évi összes bevétele 85.102.582 Ft-ra teljesült. Az Alap eredeti kiadási előirányzata a bevételi oldallal egyezően 85.000.000 Ft volt. Az év közben felmerült kártalanítási igény miatt a kiadási oldalon 300.000 Ft összegben előirányzat-módosításra került sor, így az Alap módosított kiadási előirányzata 85.300.000 Ft lett. Az év során a kiadások elmaradtak az előirányzottól. 2007-ben a kiadások összege 59.633.144 Ft. Ebből az összegéből 53.483.514 Ft a működési célú pénzeszköz átadása az Alapkezelő részére; 145.737 Ft postaköltség; 3.600.000 Ft a könyvvizsgálói díj kifizetése; 2.116.000 Ft pedig az Allianz Rt. által előkészített kártalanítási szerződések kifizetésére lett fordítva. 2
Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése mindössze 155.552 Ft összegben történt (szemben a 2006. évi 45.258.709 Ft összeggel). Két kárigény bejelentése miatt, melyből az egyik elutasításra került, az Alapkezelő által felkért kárszakértő részére 96.600 Ft kárfelmérés költség kifizetésére került sor. A szerződések számának növelése, az érintett lakóingatlanok tulajdonosai öngondoskodásának elősegítése érdekében az Alapkezelő a megyeszékhelyeken található kincstári irodák és az együttműködésbe bekapcsolódó önkormányzatok mellett bővítette a helyszíni szerződéskötés lehetőségét oly módon, hogy közbeszerzési eljárás eredményeként 2005. május 30-i dátummal szerződött az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel (a továbbiakban Allianz) a kártalanítási szerződések megkötésének előkészítésében történő közreműködésre. Ezen megbízási szerződés 2007. január 1-jével megszűnt. E szerződés hatása nehezen elkülöníthető a hivatkozott kormányrendelet miatt keletkezett szerződéskötési szándékoktól, azonban az megállapítható, hogy az Allianz nagyobb intenzitással 2006. októbertől vállalt szerepet túlnyomórészt Békés megyében több-kevesebb sikerrel a kártalanítási szerződések előkészítésében. Az Allianz Rt által 2006. december 31-éig előkészített kártalanítási szerződések közül az érvényesen létrejöttek elszámolására és kifizetésére 2007. évben került sor. 2007-ben árvíz nem történt. 2006. december 14-én érkezett ugyan kárbejelentés az Alapkezelőhöz, amelyben a szerződő fél még a 2006. tavaszi árvízből eredő, azonban később kialakult kárát (ugyanis vályogházak esetében kiszáradáskor jelentkeznek a károk, s nem közvetlenül az árvíz után) jelentette be, mely kárigényt az Alapkezelő elutasította. Az Alapkezelő által megbízott kárszakértő a kárbejelentésben ismertetett kárt felmérte. A szakvéleményben foglaltak alapján az Alapkezelő megállapította, hogy a kárt ugyan a 2006. évben tavasszal levonuló árvízből eredő belvíz okozta, azonban a jelzett káresemény a kártalanítási szerződés érvénybe lépése előtt keletkezett, szerződésre viszont díjfizetés nem történt. 2007. szeptember 14-én kárbejelentés érkezett az Alapkezelőhöz, amelyben a szerződő fél a 2007. szeptember havában levonult dunai árvízből eredő kárát jelentette be. Az Alapkezelő által megbízott kárszakértő a kárbejelentésben ismertetett kárt felmérte. A szakvéleményben foglaltak alapján az Alapkezelő megállapította a kárérték 155.552 Ft összegét, mely kárigényt az Alapkezelő 2007. októberében kifizetett. Összegezve, az összesen 59.633.144 Ft kiadásból az Alap működési költsége 59.345.251 Ft, a kártalanításhoz kapcsolódó működési költség 96.600 Ft, kártalanításra fordított összeg 155.552 Ft, a 2006. évben befizetett díjak tárgyévi visszafizetése miatti háztartásoknak történő pénzeszköz-átadás 35.741 Ft. Budapest, 2008. március 8. Készítette: Kovács Gyöngyi Kolozsiné Lévai Hedvig Vinnai Szilárd 3