MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete. a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól

Átírás

1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. (2) bekezdésében és 26. -ában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések A rendelet célja 1. A rendelet célja, az alapvetően a természeti erők által okozott eseményekből - különösen földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tűzvész, támfalomlás, felhőszakadás, szélvihar, jégeső, ipari katasztrófa - eredő károkból (a továbbiakban: vis maior) adódó többletkiadások részbeni vagy teljes támogatása, a biztosításból vagy más módon megtérülő károk figyelembevételével. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a Miskolc város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, s életvitelszerűen a városban tartózkodó azon a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, akik a tulajdonukat képező-, vagy haszonélvezeti jogukkal terhelt, használatbavételi-, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy ezek hiányában a földhivatali ingatlan nyilvántartásban lakásként feltüntetett vis maior miatt anyagi kárt szenvedett lakóépületben, lakásban (a továbbiakban: lakás) élnek. (2) E rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a nem lakás céljára szolgáló építmények, különösen a) üdülő, b) hétvégi ház, c) garázs, d) pince, e) műhely, f) üzlet helyiség, g) welness terem helyreállítására.

2 2 Vis Maior Alap létrehozása és felhasználása 3. (1) Az 1. -ban meghatározott célok megvalósítására az Önkormányzat Vis Maior Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre. (2) Az Alap bevételei a) a tárgyévi költségvetésben e célra elkülönített pénzösszeg, b) a károsultak támogatására beérkezett felajánlások összege, c) egyéb befizetések. (3) Az Alapot az e rendeletben foglaltak alapján nyújtott, egyszeri vissza nem térítendő pénzbeli szociális támogatás formájában lehet felhasználni. Értelmező rendelkezések 4. E rendelet alkalmazásában: 1. jövedelem: az Sztv. 4.. (1) bekezdés a) pontjában-, 2. vagyon: az Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában-, 3. egyedül élő: az Sztv. 4. (1) bekezdés e) pontjában, és a 4. háztartás: az Sztv. 4. (1) bekezdés f) pontjában-, 5. a jövedelem számításnál irányadó időszak: az Sztv. 10. (2)-(5) bekezdésében meghatározottak, A támogatás igénybevételének feltételei 5. (1) Az Alapból támogatásban lehet részesíteni azt a tulajdonost, haszonélvezőt, (a továbbiakban: károsult) akinek a) az általa lakott lakása vis maior miatt megsemmisült, vagy b) életveszélyessé vált, vagy c) olyan mértékben károsodott, ami azonnali helyreállítást igényel és d) háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 450 %-át, és sem neki, sem háztartásában élőknek vagyona nincs. (2) Nem részesülhet támogatásban a) az a károsult, akinek a vis maior kára saját felróható magatartásából, illetve a helyreállítási, felújítási kötelezettségének elmulasztásából adódott, b) aki a kárt szenvedett, lakás megnevezésű ingatlant nem lakásként használta, vagy c) aki a kárt szenvedett ingatlant hasznosította, bérbe adta.

3 3 A támogatás mértéke 6. (1) A támogatás egyszeri vissza nem térítendő pénzbeli szociális támogatás formájában, az Önkormányzat által az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg erejéig nyújtható. (2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a károsult biztosítója, mint kárszakértő, - biztosítás hiányában a polgármester által felkért kárszakértő - által megállapított kár összegét, de legfeljebb ötszázezer forintot. (3) Amennyiben a károsult érvényes vagyonbiztosítással rendelkezik, a részére nyújtott támogatás mértékéről kizárólag a biztosító által meghatározott biztosítási összeg ismeretében lehet dönteni. (4) Amennyiben a károk helyreállításához egyéb jogszabályban meghatározott eseti kormányzati támogatás igényelhető, úgy a károsult részére nyújtott támogatás mértékéről kizárólag a kormányzati támogatás összegének ismeretében lehet dönteni. (5) A támogatás megállapításánál a kár azon részét kell figyelembe venni, amely más módon, - különösen fennálló biztosításból, eseti kormányzati támogatásból - nem térül meg. A támogatás felhasználása 7. (1) A támogatás kizárólag a támogatás iránti kérelemben megjelölt lakás a) lakhatóvá tételére, felújítására, vagy b) a lakásban megsemmisült és a minimális létfenntartáshoz szükséges ingóságok és épülettartozékok pótlására használható fel. (2) A felhasználásról szóló számlákat, igazolásokat, egyéb dokumentumokat ellenőrzés során a károsult köteles bemutatni. (3) A támogatás rendeltetésszerű felhasználását a polgármester jogosult ellenőrizni. 8. Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott támogatást meg kell szüntetni, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevetőt pedig kötelezni kell annak visszafizetésére, az Sztv ban foglaltak szerint.

4 4 Eljárási rendelkezések 9. (1) A támogatás iránti kérelmet az arra jogosult, a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály Egészségügyi és Szociális Osztályán nyújthatja be, az e rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatvány felhasználásával, a kár bekövetkeztétől számított 15 napon belül, mely határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemnek tartalmaznia kell a) a káresemény leírását, b) a káresemény időpontját, c) a kárt ért lakásban lakó személyek nevét, személy azonosító adatait, d) egyéb az elbírálás szempontjából lényegesnek tartott körülményt. (2) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a) a kérelmező és háztartásában élő személyek jövedelemigazolását, b) kérelmező nyilatkozatát, hogy a lakásra érvényes vagyonbiztosítás volt e a káresemény időpontjában, amennyiben igen akkor ba) a kárbejelentés másolatát, továbbá bb) a károsult biztosítója által kiállított, a kár megállapításának mértékéről szóló kárszakértői véleményt, c) a kárt ért ingatlan használatbavételi-, vagy fennmaradási engedélyének a másolatát, vagy ezek hiányában a földhivatali ingatlan nyilvántartásban lakásként feltüntetett ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, d) amennyiben a kérelmet meghatalmazott természetes, vagy jogi személy nyújtja be, akkor a meghatalmazás eredeti példányát. (3) A támogatás ugyanazon lakásra csak egyszeri alkalommal állapítható meg a károsult, vagy egy ingatlanhoz tartozó több károsult esetén, a károsultak által meghatalmazott közös képviseletet ellátó természetes, vagy jogi személy részére. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 10. (1) A támogatás odaítéléséről, önkormányzati hatósági jogkörben a polgármester dönt. (2) Az e rendelet alapján indult eljárásokban az Sztv., valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A támogatás folyósításáról a Pénzügyi, Adó és Gazdálkodási Főosztály Pénzügyi és Gazdálkodási Osztálya gondoskodik, a támogatás megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül.

5 5 Vegyes és záró rendelkezések 11. (1) E rendelet július 1. napján lép hatályba. (2) A 9. (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a május és június hónapban bekövetkezett vis maior miatt károsultak, a kérelmüket július 15. napjáig nyújthatják be, mely határidő elmulasztása jogvesztő. Miskolc, június 24. Dr. Mihalecz Péter jegyző Káli Sándor polgármester