C. rész FELSZÓLALÁS 2. SZAKASZ AZONOSSÁG ÉS ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG 3. FEJEZET A MEGJELÖLÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. rész FELSZÓLALÁS 2. SZAKASZ AZONOSSÁG ÉS ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG 3. FEJEZET A MEGJELÖLÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1. oldal

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 1.1. Áttekintés... 4 1.2. Általános elvek... 4 1.2.1. Objektív összehasonlítás... 4 1.2.2. Három szempont: vizuális, hangzásbeli és fogalmi... 5 1.2.3. Összehasonlítandó megjelölések... 5 1.2.4. Az összehasonlítás lehetséges eredménye... 5 1.2.5. Érintett terület és érintett vásárlóközönség... 6 2. A megjelölések azonossága... 6 2.1. Az azonosság fogalma... 6 2.2. Az azonosság megállapítására vonatkozó küszöb... 7 2.3. A szóvédjegyek azonossága... 8 2.4. Szóvédjegyek és ábrás védjegyek... 9 2.5. Az ábrás védjegyek azonossága... 10 3. A megjelölések hasonlósága... 11 3.1. A hasonlóság fogalma... 11 3.2. A hasonlóság megállapítására vonatkozó küszöb... 11 3.3. Elhanyagolható elemek... 12 3.4. Vizuális összehasonlítás... 13 3.4.1. Szóvédjegyeket érintő vizuális összehasonlítás... 13 3.4.1.1. Szóvédjegy kontra szóvédjegy... 13 3.4.1.2. Szóvédjegy és szóelemeket tartalmazó ábrás védjegy összehasonlítása... 14 3.4.2. Szóvédjegyeket nem érintő vizuális összehasonlítás... 15 3.4.2.1. Kizárólag ábrás kontra kizárólag ábrás megjelölések... 16 3.4.2.2. Szóelemet tartalmazó ábrás védjegyek vizuális összehasonlítása... 17 3.4.2.3. Szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés és ábrás megjelölés vizuális összehasonlítása... 18 3.4.2.4. Egyedi forgatókönyvek ábrás megjelölések összehasonlításakor... 19 3.4.2.5. Önmagában álló színből álló védjegyek ( per se színvédjegyek) vizuális összehasonlítása... 20 3.4.2.6. Térbeli védjegyek vizuális összehasonlítása... 20 3.5. Fonetikus összehasonlítás... 21 3.5.1. Gyakorlati kritériumok... 21 3.5.2. Értékelendő megjelölések, illetve megjelöléselemek... 22 3.5.3. Eltérő sorrendben szereplő azonos/hasonló hangok... 26 3.5.4. Idegen- vagy kitalált szavakból álló, vagy ilyen szavakat tartalmazó megjelölések... 26 3.6. Fogalmi összehasonlítás: gyakorlati kritériumok... 28 3.6.1. A jelentéstartalom definíciója... 28 3.6.1.1. A szavak jelentéstartalma... 29 3.6.1.2. A szavak egyes részeinek jelentéstartalma... 31 3.6.1.3. Hibásan írt szavak jelentéstartalma... 33 3.6.1.4. A nevek és vezetéknevek jelentéstartalma... 34 2. oldal

3.6.1.5. Az ábrás megjelölések, szimbólumok, alakzatok és színek jelentéstartalma... 36 3.6.1.6. A számok és betűk jelentéstartalma... 37 3.6.1.7. A földrajzi nevek jelentéstartalma... 38 3.6.1.8. A hangutánzó szavak jelentéstartalma... 38 3.6.2. A fogalmi összehasonlítás elvégzése... 39 3.6.2.1. A két védjegy azonos szót és/vagy kifejezést tartalmaz... 40 3.6.2.2. Két szó vagy kifejezés azonos jelentéssel bír, de eltérő nyelven... 41 3.6.2.3. Két szó azonos szemantikai kifejezésre vagy annak változataira utal... 43 3.6.2.4. Két ábrás megjelölés, szimbólum és/vagy alakzat azonos tárgyat vagy elképzelést jelenít meg... 43 3.6.2.5. Amikor egy szó kontra ábrás megjelölés, szimbólum, alakzat és/vagy szín jeleníti meg a szó mögöttes fogalmát... 44 3. oldal

1. Bevezetés 1.1. Áttekintés Összetéveszthetőség áll fenn (beleértve a gondolati képzettársítás, - asszociáció - valószínűségét), ha fennáll a kockázata, hogy a vásárlóközönség annak alapján, hogy az adott megjelölést viselik azt hiszi, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól, vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. Az, hogy fennáll-e összetéveszthetőség, több különálló tényező átfogó értékelésétől függ, úgymint: i. az áruk és szolgáltatások hasonlósága, ii. a megjelölések hasonlósága, iii. az egymással ütköző megjelölések megkülönböztető és domináns (meghatározó) elemei, iv. a korábbi megjelölés megkülönböztető képessége és v. az érintett vásárlóközönség. Az összetéveszthetőség értékelésének első lépése a fenti öt tényező megállapítása. A második lépés azok relevanciájának meghatározása. Ez a fejezet a megjelölések összehasonlításával foglalkozik. A megjelölések összehasonlításának célja annak meghatározása, hogy azok azonosak (e fejezet 2. szakasza), hasonlóak (e fejezet 3. szakasza) vagy eltérőek. 1.2. Általános elvek 1.2.1. Objektív összehasonlítás A megjelölések összehasonlítása úgynevezett objektív összehasonlítás, amelyben az objektív azt jelenti, hogy a megjelölés valamennyi elemét figyelembe veszik azok megkülönböztető képességétől vagy domináns jellegétől függetlenül. Ennélfogva a Hivatal által alkalmazott, több lépésből álló módszerrel a megjelölések hasonlóságának objektív értékelése kezdetben elkülönül azok alkotóelemei megkülönböztető képességének értékelésétől 1. A megjelölések hasonlóságának megállapítása azonban az összetéveszthetőség megállapítása szempontjából nem tekinthető döntőnek. Az objektív összehasonlítás azt állapítja meg, hogy az összetéveszthetőség legalább első látásra fennállhat, mivel megerősíti, hogy a megjelölések között bizonyos fokú hasonlóság van. E hasonlóság fokát figyelembe veszik az általános értékelés során, amikor az összetéveszthetőség általános értékeléséhez valamennyi tényezőt megvizsgálják 2. Ha a megjelölések egyértelműen eltérőek, az összetéveszthetőség vizsgálata ezen a ponton véget ér. Ez szemben áll olyan más megközelítésekkel, amelyek a megjelölések különböző elemeinek megkülönböztető képességét a megjelölések hasonlóságának értékelésével egy időben mérlegelik. Noha mindössze módszertani különbségről van szó, amely az 1 A felszólalásra vonatkozó iránymutatás, 2. rész: Azonosság és összetéveszthetőség, 4. fejezet: Megkülönböztető képesség és 5. fejezet: Domináns jelleg. 2 A felszólalásra vonatkozó iránymutatás, 2. rész: Azonosság és összetéveszthetőség, 8. fejezet: Átfogó értékelés. 4. oldal

összetéveszthetőség végső megállapítását nem befolyásolja, a Hivatal az egységes formátum érdekében az előbb ismertetett módszert alkalmazza. Ugyanezt a módszert alkalmazza a megjelölések azonosságának értékelésekor is, amelynek megállapításához valamennyi elem objektív egyezésére van szükség, függetlenül attól, hogy azok megkülönböztető és/vagy domináns jellegűek-e. 1.2.2. Három szempont: vizuális, hangzásbeli és fogalmi A megjelölések összehasonlítása minden esetben három szinten történik: vizuális (e fejezet 3.4. szakasza), hangzásbeli (e fejezet 3.5. szakasza) és fogalmi (e fejezet 3.6. szakasza). Ennek az az oka, hogy a megjelölések vizuálisan és hangzás alapján érzékelhetők (az ízlés, szaglás vagy tapintás általi összehasonlítás több okból is kevésbé releváns vagy egyáltalán nem lehetséges), valamint hogy a megjelölések hasonló képet/fogalmat idézhetnek fel. Egy-egy szempont vizsgálata csak akkor hagyható ki, ha azon a szinten nem lehetséges az összehasonlítás (pl. a hangzásbeli összehasonlítás kizárólag ábrás védjegy esetén). 1.2.3. Összehasonlítandó megjelölések Az azonosság vagy hasonlóság értékelésekor a megjelöléseket az oltalmat élvező formájukban, azaz a lajstromban/bejelentésben szereplő formában kell összehasonlítani. A lajstromozott védjegyek más formában történő tényleges vagy lehetséges használata a megjelölések összehasonlításakor nem releváns 3. Az összehasonlításnak a megjelölések egészére ki kell terjednie. Ennélfogva helytelen a megjelölések egyes elemeinek kihagyása például azzal az indokkal, hogy azok a megjelölés más elemeinél kisebbek (kivéve, ha az alábbiakban ismertetettek szerint elhanyagolhatóak), vagy mert nincs megkülönböztető képességük. A megkülönböztető képességgel rendelkező vagy domináns elemeket csak az általános értékelés során kell figyelembe venni (a C 334/05 P. sz. Limoncello -ügyben hozott, 2007. június 12-i ítélet, 41. és 42. pont; a T 61/09. sz. Schinken King -ügyben hozott, 2011. december 13-i ítélet, 46. pont). 1.2.4. Az összehasonlítás lehetséges eredménye A megjelölések összehasonlítása az alábbi három megállapítás egyikével végződhet: azonosság, hasonlóság vagy eltérés. Az eredmény a felszólalás további vizsgálata szempontjából döntő jelentőségű, mivel az alábbi következményekkel jár: a megjelölések azonosságának megállapítása a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében feltétlen oltalmat biztosít, amennyiben az áruk és/vagy szolgáltatások is azonosak; hasonlóság megállapítása esetén a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban megindítják az összetéveszthetőség vizsgálatát; az eltérés megállapítása kizárja az összetéveszthetőség lehetőségét. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti további előfeltételek vizsgálatára nincs szükség. 3 A lemondó nyilatkozatok hatásáról lásd a felszólalásra vonatkozó iránymutatás 2. rész: Azonosság és összetéveszthetőség 4. fejezetét: Megkülönböztető képesség. 5. oldal

1.2.5. Érintett terület és érintett vásárlóközönség A hasonlóságot arra a területre vonatkozóan kell megállapítani, amelyen a korábbi védjegy oltalmat élvez. Az érintett területet fel kell tüntetni. Mindemellett a megjelölések összehasonlításakor az érintett vásárlóközönség is fontos szerepet játszik 4. Amennyiben a korábbi védjegy nemzeti védjegy, a vonatkozó kritériumokat az adott uniós tagállamon (vagy a Benelux védjegyek esetében tagállamokon) belüli érintett vásárlóközönséggel összefüggésben kell vizsgálni. A hasonlóság észlelése tagállamonként eltérhet a kiejtésbeli és/vagy jelentésbeli/értelmezésbeli különbségek miatt. Amennyiben a korábbi védjegy közösségi védjegylajstromozás, a vizsgálatnak elvben az Európai Unió egész területére ki kell terjednie. Amennyiben azonban legalább egy tagállamban fennáll az összetéveszthetőség lehetősége, és eljárás-gazdaságossági okokból ez indokolt (például elkerülendő a megjelölések konkrét kiejtéseinek vagy jelentéseinek több nyelven történő vizsgálatát), a Hivatal vizsgálatát nem kell az EU egészére kiterjeszteni, hanem elegendő csak arra a részére vagy részeire, ahol fennáll az összetéveszthetőség lehetősége. A közösségi védjegy egységes jellege azt jelenti, hogy hivatkozni lehet egy korábbi közösségi védjegyre bármely olyan közösségi védjegybejelentés elleni felszólalási eljárásban, amely kedvezőtlenül érintené az előbbi védjegy oltalmát, még akkor is, ha ez csupán az Európai Unió egy részében élő fogyasztók általi észleléshez kapcsolódik (a C-514/06. sz. Armacell -ügyben hozott, 2008. szeptember 8-i ítélet, 56 57. pont és a későbbi ítélkezési gyakorlat, többek között a T-460/11. sz. BÜRGER -ügyben hozott, 2011. szeptember 18-i ítélet, 52. pont és az abban idézett ítélkezési gyakorlat). 2. A megjelölések azonossága 2.1. Az azonosság fogalma A fentiekben foglaltak szerint a megjelölések azonosságának megállapítása nyomán a felszólalás a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében sikeres lesz, amennyiben az áruk és/vagy szolgáltatások is azonosak. Az azonosság fogalmának és az ahhoz kapcsolódó követelményeknek a megértése érdekében szem előtt kell tartani a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőség esetén nyújtott oltalom közötti különbségeket. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti oltalom feltétlen, mivel az azonos árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó későbbi azonos megjelölés lajstromozása ellehetetlenítené a korábbi védjegynek a kereskedelmi eredet azonosítási eszközeként betöltött szerepét. Amennyiben azonos árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan teljesen azonos megjelöléseket vagy védjegyeket lajstromoznak, nem feltételezhetőek olyan körülmények, amelyek esetén az összetéveszthetőség maradéktalanul kizárható. 4 A felszólalásra vonatkozó iránymutatás, 2. rész: Azonosság és összetéveszthetőség, 6. fejezet: A célközönség és a figyelem mértéke. 6. oldal

Más tényezőket, például a közönség figyelmének szintjét vagy a korábbi védjegy megkülönböztető képességét nem kell mérlegelni. Másrészről, a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a korábbi védjegy oltalmat élvez az összetéveszthetőséggel szemben: még ha a védjegyek egyes elemei különböznek is, azok hasonlósága az általános értékelés során vizsgálandó további elemekkel együtt azt a benyomást keltheti, hogy az érintett termékek ugyanattól, vagy gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja által biztosított feltétlen oltalom miatt a védjegyek azonosságának fogalmát szigorúan kell értelmezni. Olyan közösségi védjegybejelentés esetén, amely azonos egy olyan árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz kapcsolódó [korábbi] közösségi védjeggyel, amelyek azonosak a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal [a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján], a feltétlen oltalom nem terjeszthető ki az eredeti rendeltetése szerinti helyzeteken túlra, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amelyekben a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja specifikusabb oltalmat nyújt (a C-291/00. sz. LTJ Diffusion (Arthur et Félicie) ügyben hozott, 2003. március 20-i ítélet, 50 54. pont, a védjegyekről szóló irányelv megfelelő rendelkezéseivel összefüggésben). 2.2. Az azonosság megállapítására vonatkozó küszöb Az azonosság fogalommeghatározásából következik, hogy két megjelölésnek minden szempontból egyeznie kell. Ennélfogva védjegyek közötti azonosságról akkor beszélhetünk, ha a közösségi védjegybejelentés módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a korábbi védjegyet alkotó valamennyi elemet. Mivel azonban a megjelölés és a védjegy közötti azonosság észlelése nem minden esetben az összehasonlított elemek valamennyi jellemzőjének közvetlen összehasonlításából ered, a védjegyek közötti jelentéktelen eltérések elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét. Ennélfogva a közösségi védjegybejelentést akkor kell egy korábbi védjeggyel azonosnak tekinteni, ha módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a védjegyet alkotó valamennyi elemet, vagy ha egészében tekintve olyan jelentéktelen eltéréseket rejt magában, amelyek elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét (a C-291/00. sz. LTJ Diffusion (Arthur et Félicie) ügyben hozott, 2003. március 20-i ítélet, 50 54. pont). Két védjegy között az az eltérés minősül jelentéktelennek, amelyet egy ésszerűen figyelmes fogyasztó csak akkor vesz észre, ha a védjegyeket egymás mellé helyezve azokat alaposan megvizsgálja. A jelentéktelen nem objektív kifejezés, és értelmezése az összehasonlított védjegyek összetettségének mértékétől függ. Jelentéktelenek azok az eltérések, amelyek tekintettel arra, hogy egy összetett védjegy rendkívül kisméretű vagy azon belül elvesző elemeit érintik, az adott védjegy megtekintésekor szabad szemmel nem észlelhetők azonnal, figyelembe véve azt is, hogy az átlagos fogyasztó általában nem elemző módon vizsgálja, hanem egészében nézi a védjegyet. Azt a megállapítást, hogy egy elem elhanyagolható", megfelelően indokolni kell abban a tekintetben, hogy miért nem befolyásolja a védjegy általános észlelését. 7. oldal

Az azonosság fogalmának fenti meghatározásából következik, hogy két védjegy a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében akkor tekinthető azonosnak, ha teljesülnek a következő feltételek: az egészében vett megjelölések teljes azonossága. A KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a részleges azonosság nem elegendő; a védjegyek bármely része közötti egybeesés azonban a megjelölések közötti hasonlóságot eredményezhet, és arra a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja tekintetében végzett vizsgálat során ki kell térni. Bármely hozzáadott elem elegendő annak megállapításához, hogy a védjegyek nem azonosak; az, hogy a hozzáadott elem szó, ábra vagy a kettő ötvözete, lényegtelen. Ennélfogva két szóvédjegy nem tekinthető azonosnak, ha az egyik a másiknak a részét képezi, de ahhoz további karakterek (lásd a 2.4. részt) vagy szavak tartoznak, függetlenül azok megkülönböztető képességétől vagy lehetséges leíró jellegétől. Korábbi megjelölés Támadott megjelölés és észrevételek Ügy száma MILLENIUM INSURANCE COMPANY LIMITED millenium Megállapítást nyert, hogy a szóban forgó megjelölések nyilvánvalóan nem voltak azonosak, még akkor sem, ha az insurance company limited kifejezés a kapcsolódó szolgáltatások tekintetében angol nyelven leíró jellegű. R 0696/2011-1 INDIVIDUAL R 0807/2008-4 azonosság az összehasonlítás valamennyi szintjén. A megjelöléseknek a védjegy-összehasonlítás valamennyi releváns szintjén azaz vizuális, fonetikus és fogalmi szinten is azonosnak kell lenniük. Ha a védjegyek bizonyos (vizuális, fonetikus vagy fogalmi) szempontból azonosak, más szempontból azonban nem, akkor összességében nem azonosak. Ez utóbbi esetben hasonlóak lehetnek, és ezért meg kell vizsgálni az összetéveszthetőségüket. 2.3. A szóvédjegyek azonossága Két szóvédjegy akkor azonos, ha mindkettő kizárólag szóvédjegy, és az őket alkotó betű- vagy számsorok pontosan megegyeznek. A szóvédjegyek betűket, számokat és más jeleket (pl. +, @,! ) tartalmazó védjegyek, amelyeket az érintett hivatalban használt szabványos betűformával jelenítenek meg. Ez azt jelenti, hogy ábrás elemet vagy megjelenítést nem tartalmaznak. Amennyiben mindkét védjegyet szóvédjegyként lajstromozták, az érintett hivatal által a hivatalos kiadványban (pl. a Védjegyértesítőben) használt betűforma lényegtelen. A kis- és nagybetűk használatának különbségei sem bírnak jelentőséggel, akkor sem, ha ezek a betűk váltakoznak. Az alábbi szóvédjegyek azonosak: 8. oldal

MOMO MoMo B 1 802 233 BLUE MOON Blue Moon R 0835/2010-1 Global Campus GLOBAL CAMPUS R 0719/2008-2 Zeus ZEUS R 0760/2007-1 Jumbo JUMBO R 0353/2007-2 DOMINO Domino R 0523/2008-2 apetito APETITO T-129/09 Általában ellenőrizni kell, hogy a megjelölést szóvédjegyként lajstromozták-e. Például kizárólag a védjegy grafikus megjelenítésének vizsgálata (pl. a Madridi Rendszerben) megtévesztő lehet, mivel a megjelölések igazolásokban, értesítőkben stb. használt grafikus megjelenítésétől függően egy szóvédjegyként bejelentett védjegy ábrás vagy stilizált elemeket vagy betűtípusokat tartalmazhat. Ezekben az esetekben a bejelentés elsőbbséget élvez az igazolásban, értesítőben stb. szereplő megjelenítéssel szemben. A nem latin karakterekből álló védjegyeket azon megadott joghatóságokon belül, ahol az adott karaktereket hivatalosan használják (pl. egy Bulgáriát vagy az EU-t megjelölő közösségi védjegy vagy nemzetközi lajstromozás esetén a cirill betűs írás) szóvédjegynek kell tekinteni, az ábrás elemek Bécsi Osztályozása 28.05. sz. kategóriájának megnevezésével összhangban. B 1 827 537 Egyetlen betű eltérése már elegendő az azonosság hiányának megállapításához. Ugyanez vonatkozik a szóközre vagy az írásjelekre (pl. kötőjel, pont) is, mivel ezek jelenléte megváltoztathatja a megjelölés észlelését (lásd az alábbi első példát). Az alábbi szóvédjegyek nem azonosak: She, SHE S-HE T-391/06 TELIA teeli B 13 948 NOVALLOY NOVALOY B 29 290 HERBOFARM HERBO-FARMA R 1752/2010-1 2.4. Szóvédjegyek és ábrás védjegyek Egy szóvédjegy és egy ábrás védjegy, még ha ugyanabból a szóból áll is, nem azonos, kivéve, ha a köztük lévő eltérések elkerülhetik az érintett vásárlóközönség figyelmét. Az alábbi példákban a megjelölések egyértelműen nem azonosak: 9. oldal

IHotel T-277/11 ELCO R 0803/2008-1 eclear R 1807/2010-1 BIG BROTHER R 0932/2010-4 Annak megállapítása azonban, hogy a védjegyek nem azonosak, nehezebb lehet akkor, ha az ábrás védjegy rendes betűtípussal íródott. Az alábbi példákban mindazonáltal a védjegyekről megállapították, hogy nem azonosak: THOMSON R 0252/2008-1 Klepper R 0964/2009-1 2.5. Az ábrás védjegyek azonossága Két ábrás védjegy akkor tekinthető azonosnak, ha mindkét megjelölés valamennyi ábrás eleme (forma, szín, kontraszt, árnyékolás stb.) megegyezik. Magától értetődő, hogy egy azonos szó használata eltérő ábrás elem esetén nem elegendő az azonosság megállapításához. Az alábbi védjegyek nem azonosak: R 0558/2011-1 R 1440/2010-1 7078 C 10. oldal

Mivel azonban az alábbi esetben a TEP betűk dőlt betűs megjelenítéséből fakadó eltérés elkerülné a közönség figyelmét, a védjegyeket azonosnak nyilvánították: B 2 031 741 3. A megjelölések hasonlósága 3.1. A hasonlóság fogalma Az ítélkezési gyakorlat értelmében két védjegy akkor hasonló, ha többek között az érintett vásárlóközönség számára egy vagy több releváns szempont tekintetében legalább részben azonosak [a T-6/01. sz. Matratzen"-ügyben hozott, 2002. október 23-i ítélet, 30. pont (C-03/03 P); a T-281/07. sz. BLUE"-ügyben hozott, 2008. november 12-i ítélet, 26. pont.] Az összetéveszthetőség általános értékelésének a szóban forgó védjegyek vizuális, fonetikus vagy fogalmi hasonlósága tekintetében a védjegyek által keltett összbenyomáson kell alapulnia, figyelembe véve többek között azok megkülönböztető és domináns alkotóelemeit (a C 251/95. sz. SABEL -ügyben hozott, 1997. november 11-i ítélet, 23. pont). 3.2. A hasonlóság megállapítására vonatkozó küszöb Amennyiben a három szint közül csak az egyiken állapítható meg hasonlóság, akkor a megjelölések hasonlóak (a T 434/07. sz. Volvo -ügyben hozott, 2009. december 2-i ítélet, 50 53. pont). Azzal, hogy a megjelölések kellően hasonlóak-e ahhoz, hogy összetéveszthetők legyenek, a döntés egy másik szakaszában ( Általános értékelés"), és nem a megjelölések összehasonlításáról szóló szakaszban kell foglalkozni. Az alacsony küszöb logikus következménye, hogy a hasonlóság megállapítása nem vezet automatikusan az összetéveszthetőség, ezen belül pedig a gondolati képzettársítás (asszociáció) lehetőségének megállapításához még akkor sem, ha az áruk és a szolgáltatások hasonlóak vagy azonosak. A fent említettek szerint az összetéveszthetőség - és ezen belül a gondolati képzettársítás lehetősége - számos tényezőtől függ, amelyeket először külön kell értékelni 5. Mivel a hasonlóság és az eltérés között nem minden esetben lehet éles határvonalat húzni, ezeket a fogalmakat minden összehasonlítás a vizuális, a hangzásbeli és a fogalmi összehasonlítás esetében együtt vizsgálják. 5 A felszólalásra vonatkozó iránymutatás, 2. rész: Azonosság és összetéveszthetőség, 8. fejezet: Átfogó értékelés. 11. oldal

3.3. Elhanyagolható elemek A fenti 1.2.1. szakaszban említettek szerint az összehasonlításnak a megjelölések egészére ki kell terjednie. Elhanyagolható elemek esetén azonban a Hivatal kezdettől fogva kihagyhatja az ilyen elemek összehasonlítását, ha előtte részletesen megindokolja, hogy azok miért tekinthetők elhanyagolhatónak (a C 334/05 P. sz. Limoncello -ügyben hozott, 2007. június 12-i ítélet, 42. pont). Ez különösen fontos akkor, ha az elhanyagolható elem a megjelölések közös eleme. Az elhanyagolható elemek fogalmát szigorúan kell értelmezni, és bármely kétség esetén a határozatnak a megjelölések egészét figyelembe kell vennie. A Hivatal véleménye szerint az elhanyagolható elem olyan elem, amely mérete és/vagy elhelyezkedése miatt első pillantásra nem észlelhető, vagy egy számos más elemből álló, összetett megjelölés részét képezi (pl. italcímkék, csomagolás stb.), és ezért azt az érintett vásárlóközönség nagy valószínűséggel figyelmen kívül hagyja. Példák: T-162/08 A by missako szavak szinte olvashatatlanok: méretük és írásmódjuk miatt a tartalom nehezen megfejthető. (GREEN BY MISSAKO) LUNA R 02347/2010-2 A Rótulos Luna S.A. elemet elhanyagolhatónak tekintették. R 0396/2010-1 MATHEUS MÜLLER A Fellebbezési Tanács a 30 cl, a 30% vol., az ANNO vagy az 1857 elemeket fonetikus és fogalmi szempontból nem vizsgálta. R 1328/2005-2 MAGNA A Fellebbezési Tanács a támadott megjelölést egészében jellemezte, az elhanyagolható elemeket (például 70%") azonban a háromszintű összehasonlítás során nem vizsgálta. 12. oldal

T-472/08 A cachaça"/ pirassununga és az 51 kivételével amelyek közül az utóbbi fehér színnel, egy körbe írva szerepel, amely maga is részben a megjelölés egyik szélétől a másikig futó széles sávon belül található az elemek a védjegyek által keltett összbenyomás szempontjából elhanyagolhatók (65. pont). 3.4. Vizuális összehasonlítás 3.4.1. Szóvédjegyeket érintő vizuális összehasonlítás Amennyiben legalább egy szóvédjegy érintett, ott maga a szó, és nem annak írott formája élvez oltalmat. Az ítélkezési gyakorlat szerint a szóvédjegy teljes egészében betűkből, szavakból vagy szócsoportokból álló, rendes betűtípussal írt nyomtatott karaktereket tartalmazó védjegy, különleges grafikus elemek nélkül (a T-211/03. sz. Faber -ügyben hozott, 2005. április 20-i ítélet, 33. pont, és a T-353/04. sz. Curon -ügyben hozott, 2007. február 13-i ítélet, 74. pont). A szóvédjegy lajstromozása által kínált oltalom a védjegybejelentésben szereplő szóra, nem pedig a védjegy esetleges egyedi grafikus vagy stilisztikai jellemzőire vonatkozik (a T 254/06. sz. RadioCom"-ügyben hozott, 2008. május 22-i ítélet, 43. pont). Ennélfogva az, hogy a szóvédjegyet kis- vagy nagybetűvel írják-e, lényegtelen: BABIDU babilu T-66/11 (57. pont) BALLYMANOR BallyM R 0391/2010-1 3.4.1.1. Szóvédjegy kontra szóvédjegy Szóvédjegyek esetében a vizuális összehasonlítás a betűk/karakterek számának és sorrendjének, az egyező betűk/karakterek elhelyezkedésének, a szavak számának és a megjelölések felépítésének elemzésén alapul (pl. hogy a szóelemeket külön vagy kötőjellel írják). Az átlagos fogyasztó ugyanakkor többnyire egészében érzékeli a megjelölést, és nem vizsgálja meg annak egyes részleteit. Ennélfogva a betűk (számának) kisebb különbségei gyakran nem elegendők a vizuális hasonlóság megállapításának kizárásához, különösen, ha a megjelölések felépítése azonos. 13. oldal

Az alábbi esetekben a védjegyeket vizuálisan hasonlónak nyilvánították: CIRCULON CIRCON T-542/10 MEDINETTE MESILETTE T-342/10 FORTIS FORIS R 0049/2002-4 ARTEX ALREX T-154/03 BALLYMANOR BallyM R 0391/2010-1 MARILA MARILAN R 0799/2010-1 EPILEX E-PLEX T-161/10 CHALOU CHABOU T-323/10 Az alábbi szóvédjegyek vizuálisan eltérőek: ARCOL CAPOL C-193/09 P és T-402/07 HALLOUMI HELLIM T-534/10 3.4.1.2. Szóvédjegy és szóelemeket tartalmazó ábrás védjegy összehasonlítása Szóelemeket tartalmazó ábrás védjegyek és szóvédjegyek vizuális összehasonlításakor azt vizsgálják, hogy a megjelöléseken jelentős számú betű azonos helyen szerepel-e, valamint hogy az ábrás védjegyen szereplő szóelem erőteljesen stilizált-e. Hasonlóság akkor is megállapítható, ha a betűket grafikusan eltérő betűformával, dőlt vagy félkövér szedéssel, kis- vagy nagybetűvel, illetve színesen ábrázolják. Azonos betűk azonos sorrendben történő megjelenítésekor elvben a stílusbeli különbségeknek kellően erősnek kell lenniük ahhoz, hogy vizuális eltérést lehessen megállapítani. Az alábbi védjegyeket vizuálisan hasonlónak minősítették, mivel az ábrás védjegyeken szereplő szóelemek stilizáltsága nem különbözött erőteljesen, és a szóelem könnyen felismerhető és olvasható volt: VITAFIT T-552/10 Hella T-522/10 14. oldal

Vitafresh R 0399/2009-1 COTO DE IMAZ R 0409/2009-1 vendus sales & communication group R 0994/2009-4 OPENDOOR R1309/2008-4 VITESSE R 0636/2008-4 EMERGEA T-172/04 Amikor azonban az ábrás védjegy szóeleme erőteljesen stilizált, a védjegyeket az alábbi példákhoz hasonlóan vizuálisan eltérőnek kell tekinteni: NEFF R 1242/2009-2 NODUS R 1108/2006-4 3.4.2. Szóvédjegyeket nem érintő vizuális összehasonlítás Ha az összehasonlítandó megjelölések egyike sem szóvédjegy, különbséget kell tenni a védjegyek kizárólag ábrás elemei és a szóelemek között: Az egymással ütköző megjelölések kizárólag ábrás elemek tekintetében történő összehasonlítása esetén a Hivatal ez utóbbiakat képként kezeli: ha egy külön felismerhető elemük azonos, illetve azonos vagy hasonló körvonallal rendelkeznek, feltételezhető, hogy bizonyos mértékű vizuális hasonlóság áll fenn. A megjelölések szóelemeik tekintetében történő összehasonlításakor a Hivatal a megjelöléseket akkor tekinti hasonlónak, ha jelentős számú betű azonos helyen szerepel bennük, és ha az elemek nem erőteljesen stilizáltak, illetve ha azonos vagy hasonló módon stilizáltak. Hasonlóság akkor is megállapítható, ha a betűket 15. oldal

grafikusan eltérő betűformával, dőlt vagy félkövér szedéssel, kis- vagy nagybetűvel, illetve színesen ábrázolják (a T-418/07. sz. LiBRO ügyben hozott, 2009. június 18-i ítélet és a T-434/10. sz. ALPINE PRO SPORTSWEAR AND EQUIPMENT ügyben hozott, 2011. november 15-i ítélet, a C-42/12 P. sz. fellebbezést elutasították). Általánosságban a vizuális összehasonlítás három típusa különböztethető meg: Kizárólag ábrás kontra kizárólag ábrás megjelölések: a megjelölések vizuálisan hasonlóak, ha azok bármely eleme megegyezik; Szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés kontra szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés: a megjelölések vizuálisan hasonlók, ha ábrás elemeik megegyeznek, és/vagy ha azok egyes azonos szavai és/vagy betűi azonosak/hasonlók, illetve nem erőteljesen stilizált betűformával írva szerepelnek; Szóelemet tartalmazó ábrás megjelölések kontra kizárólag ábrás megjelölések (vagy fordítva): a megjelölések vizuálisan hasonlók, ha azok bármely ábrás eleme megegyezik. E három esetet az alábbiakban külön is megvizsgáljuk, a szakasz végén ismertetve néhány különleges helyzetet. 3.4.2.1. Kizárólag ábrás kontra kizárólag ábrás megjelölések A fent ismertetettek szerint a megjelölések vizuálisan hasonlóak lehetnek, ha megegyeznek vagy hasonló a körvonaluk. Az alábbi kizárólag ábrás megjelöléseket vizuálisan hasonlónak minősítették. T-379/08 B 1 157 769 T-523/08 Az alábbi kizárólag ábrás megjelöléseket vizuálisan eltérőnek tekintették: 16. oldal

B 1 572 059 R 1904/2010-4 (T 502.11. sz. folyamatban) fellebbezés 3.4.2.2. Szóelemet tartalmazó ábrás védjegyek vizuális összehasonlítása Amint már említettük, amennyiben mindkét megjelölés tartalmaz szóelemeket, hasonlóság akkor állapítható meg, ha ezen elemek valamely nem erőteljesen stilizált betűsora megegyezik. Ez akkor is igaz, ha a betűket grafikusan eltérő, de továbbra sem erőteljesen stilizált betűformával, dőlt vagy félkövér szedéssel, kis- vagy nagybetűvel, illetve színesen ábrázolják (a T-418/07. sz. LiBRO -ügyben hozott, 2009. június 18-i ítélet és a T-434/10. sz. ALPINE PRO SPORTSWEAR AND EQUIPMENT -ügyben hozott, 2011. november 15-i ítélet, a C-42/12 P. sz. fellebbezést elutasították). Az alábbi példákban a védjegyeket vizuálisan hasonlónak minősítették, mivel egyes szavaik vagy betűsoraik közösek, a betűformáról pedig megállapították, hogy nem erőteljesen stilizált: T-418/07 T-434/10 (a fellebbezést elutasították) R 1148/2008 17. oldal

B 921 934 T-460/09 T-204/09 R 1025/2010-4 Az alábbi példákban azonban a védjegyeket vizuálisan eltérőnek minősítették annak ellenére, hogy egyes szavaik és/vagy betűik és/vagy ábráik közösek voltak, mivel a közös betűk erőteljesen stilizáltak, máshogyan helyezkednek el és/vagy a védjegyen hozzáadott ábrák szerepelnek: T-390/03 T-106/06 R 448/2009-1 R 0576/2010-2 (megerősítve: T 593/10. sz. ügy) R 0111/2010-4 3.4.2.3. Szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés és ábrás megjelölés vizuális összehasonlítása A vizuálisan azonos vagy hasonló módon észlelt ábrás elemek egyezése vizuális hasonlóságot eredményezhet. 18. oldal

Az alábbi példák olyan esetek, amelyekben egyező ábrás elemek miatt vizuális hasonlóság áll fenn: T-81/03, T-82/03 és T-103/03 és R 0144/2010-2 (két különböző korábbi megjelölés) R 1022/2009-2 Az alábbi példában az ábrás elemek különbözőek voltak, ezért a megjelöléseket vizuálisan eltérőnek minősítették: B 134 900 Ezeket a védjegyeket vizuálisan eltérőnek minősítették. 3.4.2.4. Egyedi forgatókönyvek ábrás megjelölések összehasonlításakor Ábrás megjelölések vizuális összehasonlításakor akkor is megállapítható vizuális hasonlóság, ha az ábrás elemek különbözőek (azaz nem egyeznek meg, illetve körvonaluk nem azonos vagy hasonló) és a szóelemek is eltérőek. Hasonlóság áll fenn, ha a stilizáltság, a felépítés és színkombinációk együttese összességében vizuálisan hasonlóvá teszi a megjelöléseket. Az alábbi példa szemlélteti, hogy a hasonló felépítés, stilizáltság és színkombináció nyomán hogyan válik két megjelölés vizuálisan hasonlóvá: 19. oldal

B 1 220 724 Ezeket a megjelöléseket vizuálisan hasonlónak minősítették. 3.4.2.5. Önmagában álló színből álló védjegyek ( per se színvédjegyek) vizuális összehasonlítása Csak színeket tartalmazó védjegyek összehasonlításakor vizuális hasonlóság annyiban áll fenn, amennyiben azok azonos színeket/színkombinációkat vagy hasonló árnyalatokat tartalmaznak. Példa: Szín megnevezése: Curry- (okker-)sárga RAL 6003-HR/olívazöld RAL 1027-HR. Szín megnevezése: Sárga, Pantone PMS 142, zöld RAL 6001 B 1 229 790 A megjelöléseket vizuálisan hasonlónak minősítették, mivel mindkettő a zöld és a sárga hasonló árnyalatait tartalmazza. 3.4.2.6. Térbeli védjegyek vizuális összehasonlítása Térbeli (háromdimenziós) és kétdimenziós megjelölések összehasonlításakor a kétdimenziós védjegyekre vonatkozókkal azonos alapelveket kell alkalmazni. Noha a térbeli megjelölések viszonylagos ritkasága általában erőteljesen befolyásolja a megjelölés vizuális hatását, ezt az összbenyomáshoz viszonyítva kell mérlegelni. Ezzel szemben az alábbi védjegyek között alacsony fokú vizuális hasonlóság van: R 0806/2009-4 20. oldal

T-24/08 Az alábbi védjegyek vizuálisan eltérőek: R 0806/2009-4, 34. pont 3.5. Fonetikus összehasonlítás 3.5.1. Gyakorlati kritériumok Amennyiben a felszólalás egy más uniós tagállamokban oltalmat élvező korábbi megjelölésen alapul, elvben a megjelölésnek az érintett vásárlóközönség általi, az adott tagállamok valamennyi hivatalos nyelvén való kiejtését figyelembe kell venni. A helyi akcentusokat nem veszik figyelembe. Ugyanakkor, amint azt már említettük, amennyiben a korábbi védjegy közösségi védjegylajstromozás, a vizsgálatnak elvben az Unió egész területére ki kell terjednie. Amennyiben azonban legalább egy tagállamban fennáll az összetéveszthetőség lehetősége, és eljárás-gazdaságossági okokból ez indokolt (például elkerülendő a megjelölések konkrét kiejtéseinek vagy jelentéseinek több nyelven történő vizsgálatát), a Hivatal vizsgálatát nem kell az Unió egészére kiterjeszteni, hanem elegendő csak arra a részére vagy részeire, ahol fennáll az összetéveszthetőség lehetősége. A megjelölés által keltett hangzásbeli összbenyomást különösen befolyásolja a szótagok száma és sorrendje. A megjelölések egyező ritmusa és hanglejtése fontos szerepet játszik a megjelölések fonetikus észlelésének módjában. A Collins English Dictionary meghatározása szerint a ritmus szavak hangsúlyos és hangsúlytalan, illetve hosszú és rövid szótagok többé-kevésbé szabályos sorrendjévé történő elrendezése. A hanglejtés a meghatározás szerint kifejezéseknek és mondatoknak a hangmagasság változásai nyomán létrejövő hangképlete. Ennélfogva egy védjegy által keltett hangzásbeli összbenyomás meghatározásának fő elemei a szótagok, valamint azok egyedi sorrendje és hangsúlya. A védjegyek fonetikus összehasonlításakor kiemelten fontos az azonos szótagok értékelése, mivel 21. oldal

a hasonló hangzásbeli összbenyomást elsősorban e közös szótagok, valamint azok azonos vagy hasonló kombinációja határozza meg. Az alábbi példák fonetikusan eltérő védjegyeket mutatnak: Korábbi megjelölés Támadott megjelölés Releváns terület Ügy száma ARCOL CAPOL EU C-193/09 CLENOSAN ALEOSAN ES R 1669/2010-2 GULAS MARGULIÑAS ES R 1462/2010-2 Az alábbi példák fonetikusan hasonló/azonos védjegyeket mutatnak: Korábbi megjelölés Támadott megjelölés Releváns terület Ügy száma FEMARA EU R 0722/2008-4 BX R 0166/2010-1 DE R 1071/2009-1 alacsony fokú hasonlóság Az egyetlen betűből álló védjegyek fonetikusan összehasonlíthatók. Az alábbi védjegyek fonetikusan azonosak, mivel mindkettő az A betű hangzásbeli megfelelője: Korábbi védjegy Támadott megjelölés Ügy száma T-115/02 3.5.2. Értékelendő megjelölések, illetve megjelöléselemek A szóelemekkel nem rendelkező ábrás védjegy önmagában nem ejthető ki. Legfeljebb vizuális vagy fogalmi tartalma írható le szavakkal (a T-424/10. sz. Device of a rectangle with elephants -ügyben hozott, 2012. február 7-i ítélet, 46. pont). Más szóval, a kizárólag ábrás védjegyeket (azaz amelyek nem tartalmaznak szóelemet) nem kell fonetikai értékelésnek alávetni. A kép által felidézett jelentést csak vizuális és fogalmi szempontból kell értékelni. Az alábbi példák esetében a fonetikai értékelés nem volt lehetséges, mivel kizárólag ábrás védjegyekről van szó: 22. oldal

R 0131/2010-4 R 0403/2009-2 T-424/10 Ezenfelül, amikor az egyik megjelölés olvasható elemeket is, míg a másik kizárólag fonetikai értékelés alá nem vonható ábrás elemeket tartalmaz, meg kell állapítani, hogy nem végezhető fonetikus összehasonlítás. Például: (KUNGFU) R 0144/2010-2 A betűre emlékeztető ábrás elemek kiejtését illetően meg kell jegyezni, hogy az érintett vásárlóközönség feltehetően csak akkor olvassa el az ilyen ábrás elemeket, ha azok az érintett vásárlóközönség által ismert valamely szóhoz kapcsolódnak, vagy annak részét képezik, mint az alábbi példákban: OLI SONE B 1 269 549 ROCK T-146/08 Végül, míg a szavakat, a betűket és a számokat minden esetben értékelni kell fonetikai szempontból, egyes szimbólumok és rövidítések bizonytalanságra adnak okot. 23. oldal

Például az & ( és ) logogramot (jelet) általában ki szokták olvasni és ejteni, ezért azt be kell vonni a fonetikus összehasonlításba. Több különböző érintett nyelv esetén azonban egy adott szimbólum kiejtése eltérhet. DNG R 0160/2010-2 Az & jelet a legtöbb európai uniós nyelven kiejtik, és az és kötőszó megfelelő fordításaként ismerik el. Ugyanez vonatkozik a @ nyomdai karakterre is, amelyet elvben kiejtünk. Több különböző érintett nyelv esetén egy adott szimbólum kiejtése természetesen eltérhet. VODAFONE AT HOME R 1421/2010-4 a @ jel kiejtése a Beneluxállamokban at vagy arrobas (21. pont). A fenti esetben tagadhatatlan, hogy az érintett vásárlóközönség jelentős része különösen az angol ajkúak kiejtik a szimbólum at nevét, és ezért a védjegyet at home -ként (otthon) olvassák. Ennélfogva ezt a lehetőséget más lehetőségekkel együtt például a home vagy egyszerűen home figyelembe kell venni. Természetesen más nyelveken a szimbólum másképpen is olvasható (például spanyol és portugál nyelven arroba ). Hasonlítsuk azonban ezt össze a következővel: R 0719/2010-1 (a T-220/11. sz. ügyet elutasították, a C-524/12 P. sz. ügy folyamatban) A @ jelet (legalábbis) az angol nyelvű közönség a betűként észleli (25. pont). A plusz- (+) és a mínusz-/kötőjel (-) esetében a körülményektől függően szintén előfordulhat, hogy az érintett vásárlóközönség azokat kiejti. A mínuszjel kiejthető például egy számmal együtt, pl.: -1, kötőjelként azonban nem ejtjük (például G- Star ). Az alábbi példákban a támadott közösségi védjegybejelentésben szereplő + jelet plusz -ként ejtjük: 24. oldal

AirPlus International T-321/07 (a C-216/10 P. sz. fellebbezést elutasították) T-400/06 A pénznemek jelei (, $, stb.) is kiejthetők, ha az érintett védjegy nevét kimondjuk. Példaként az Egyesült Királyságban a 20 megjelölést 20 pounds -ként ejtik ki. Ennélfogva a 20, a 20 pounds és a twenty pounds megjelölések fonetikusan azonosak. Előfordul azonban, hogy a szimbólumok vagy betűk használatának módja miatt nem feltételezhető reálisan, hogy azokat kiolvassák vagy kiejtik, például akkor, amikor egy ábrás védjegyen belül egy szimbólum ismétlésével minta jön létre, illetve a szimbólum erősen torzult vagy más okból nem olvasható ki egyértelműen. A fentieket az alábbi két ellentétes ábra szemlélteti: Védjegy Magyarázat T-593/10 Ezen az ábrás védjegyen a B" betű olvasható. A védjegyet ezért fonetikai szempontból értékelni kell. T-593/10 Ezen az ábrás védjegyen a B betű olyan erősen torzult, hogy nehéz egyértelműen meghatározni, valóban a b" betűről vagy inkább a 8"-as számról van szó. R 1779/2010-4 A megjelölés kiejtését rendkívül nehéz meghatározni. A hangzásbeli összehasonlítás ezért igen eltérő eredményekhez vezethet, az azonosságtól az eltérésig. B 1 127 416 Ezen az ábrás védjegyen a H" betű olvasható, ezért azt fonetikai szempontból értékelni kell. B 1 127 416 Ezen a megjelölésen a minta miatt kevéssé valószínű, hogy a fogyasztók kiolvassák a H betűt (vagy inkább több H betűt). Ez a megjelölés fonetikusan nem értékelhető. 25. oldal

Összefoglalva tehát: az, hogy egy adott szimbólum/betű kiejthető-e, a szóban forgó karakter típusától, ábrázolásának módjától és a megjelölés más elemeivel való kombinációjának módjától függ. 3.5.3. Eltérő sorrendben szereplő azonos/hasonló hangok Amennyiben az egymással ütköző védjegyek azonos vagy nagyon hasonló, de eltérő sorrendben lévő szótagokból vagy szavakból állnak úgy, hogy ha egy szótagot vagy szót áthelyeznénk, a megjelölések fonetikusan azonosak vagy nagyon hasonlóak lennének, meg kell állapítani, hogy a megjelölések fonetikusan hasonlóak. Például: SAT-COM COM S.A.T B 361 461 Kids Vits VITS4KIDS T-484/08 (a C-84/10 P. sz. fellebbezést elutasították) T-67/08 3.5.4. Idegen- vagy kitalált szavakból álló, vagy ilyen szavakat tartalmazó megjelölések Ha egy megjelölés idegen szavakat tartalmaz, elvben feltételezni kell, hogy az érintett vásárlóközönség nem tudja, hogy egy külföldi anyanyelvi beszélő hogyan ejtené azt ki saját nyelvén. Ennek megfelelően a vásárlóközönség az idegen szót jellemzően saját nyelve fonetikai szabályai szerint ejti ki. Korábbi megjelölés LIDL KAN-OPHTAL PAN-OPHTAL Támadott megjelölés LIFEL BAÑOFTAL GLÄNSA GLANZ T-88/10 Ügy száma R 0410/2010-1 Az első két betű és az utolsó betű mindkét védjegyben azonos. A hangzásbeli hasonlóság ennél is erősebb, mivel a LIDL szót gyakran úgy ejtik ki, mintha annak írása LIDEL lenne. Fonológiai okokból a D és az L hangot a legtöbb nyelvben szinte lehetetlen anélkül kiejteni, hogy ne szúrnánk be egy magánhangzót közéjük. Ennélfogva a védjegyek kiejtése az olyan nyelveken, mint például a spanyol, az olasz, a német és a francia, LIFEL és LIDEL lenne. T-346/09 A releváns terület Németország. A Törvényszék fonetikus hasonlóságot állapított meg. A német fogyasztó feltehetően azonosan ejti ki az N és az Ñ betűt. Mindemellett a P és a B betű egyaránt két ajakkal képzett hang, és ha azonos magánhangzó követi őket, hangzás alapján összetéveszthetők; a PAN-OPHTAL és a BAÑOFTAL megjelölések magas fokú hangzásbeli hasonlóságot mutatnak. 26. oldal

A Törvényszék megállapította, hogy az umlaut az angol, francia és spanyol ajkú fogyasztók számára nem módosítja a hangzásbeli összbenyomást, mivel a szóban forgó nyelvekben nincs ä betű (40. pont). Más azonban a helyzet akkor, ha az érintett vásárlóközönség ismeri az adott szót, például az alábbi esetekben: Ha közismert tény, hogy az érintett vásárlóközönség ismer egy adott idegen nyelvet. A Törvényszék például már megerősítette, hogy a vásárlóközönség legalábbis a skandináv országokban, Hollandiában és Finnországban alapvetően megérti az angol nyelvet (a T-435/07. sz. NEW LOOK"-ügyben hozott, 2008. november 26-i ítélet, 23. pont). Ha egyes áru- és/vagy szolgáltatási osztályok esetében az érintett vásárlóközönség nyilvánvalóan ismer egy adott terminológiát. Az informatikai szakemberek és a tudósok általános megítélés szerint területtől függetlenül jártasabbak a műszaki és az alapvető angol nyelvű szókincs használata terén, mint az átlagos fogyasztó [a T-434/05. sz. ACTIVY Media Gateway -ügyben hozott, 2007. november 27-i ítélet, 38. és 48. pont az informatikai terület (a C-57/08 P. sz. fellebbezést elutasították), illetve a T-207/11. sz. EyeSense - ügyben hozott, 2012. március 9-i ítélet, 21. és 22. pont a német egészségügyi szakemberek tekintetében]. Ha egyes, rendkívül alapvető szavakat valamennyi tagállamban megértenek, például az angol baby, love, one, snack, surf, pizza stb. szavakat. Korábbi védjegy Támadott megjelölés Ügy száma Babylove Baby Love R 0883/2010-2 Végül, ha a felek valamelyike meggyőző bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az érintett vásárlóközönség jelentős része ismer egy adott szót. Ha az érintett vásárlóközönség egy jelentős része helyesen ejti ki az idegen szót, egy másik jelentős része azonban saját anyanyelve szabályait alkalmazza, a fonetikus hasonlóság értékelésekor mindkét kiejtést meg kell említeni, és azokhoz indoklást kell fűzni. Például: WRITE RIGHT (csak példa) Angol: magas fokú hangzásbeli hasonlóság. Spanyol: hangzásbeli eltérés. 27. oldal

ZIRH T-355/02 (a C-206/04 P. sz. fellebbezést elutasították). Az angol nyelvű országokban és Spanyolországban hasonló. A kitalált vagy fantázia szülte szavakat illetően (amelyek az Unión belül létező egyetlen szónak sem felelnek meg) az érintett fogyasztó anyanyelve kiejtési szabályai szerinti kiejtésen túl írás szerint, fonetikusan is kiejtheti azokat. Korábbi megjelölés BAMIX Támadott megjelölés KMIX Ügy száma T-444/10 A Törvényszék megállapította, hogy a kmix szóelem az Európai Unióban létező egyetlen szónak sem felel meg, és ezért azt az érintett vásárlóközönség egy része írás szerint, egyetlen szótagként ejtheti ki. Úgy vélte azonban, hogy a bejelentett védjegy két szótagú szóként ( ká + mix ) is kiejthető. Az Európai Unió egyes nyelveiben (különösen a franciában és a németben) a K" betűt ká" hangként ejtik, és a km" betűkombinációt rendszerint nem ejtik ki (32. pont). 3.6. Fogalmi összehasonlítás: gyakorlati kritériumok 3.6.1. A jelentéstartalom definíciója Két megjelölés fogalmilag azonos vagy hasonló, ha azok jelentéstartalmát azonosnak vagy hasonlónak észlelik (a C 251/95. sz. Sabèl -ügyben hozott, 1997. november 11-i ítélet, 24. pont). Egy védjegy jelentéstartalma az, amit jelent, amit felidéz, illetve kép vagy alakzat esetében az, amit megjelenít. Ebben a szövegben a jelentéstartalom és a fogalom szavakat felváltva használjuk. Ha egy védjegy több elemből (például egy szóból és egy ábrás elemből) áll, az egyes elemek fogalmát külön-külön kell meghatározni. Ha azonban a védjegyet egy (két vagy több szóból álló) jelentéssel bíró kifejezés alkotja, a lényeg a kifejezés egészének, nem pedig külön-külön az egyes szavaknak a jelentése. Nem minden fogalmat kell meghatározni: csak azok a fogalmak számítanak, amelyeket a releváns terület érintett vásárlóközönsége feltehetően ismer. Ha például a releváns terület Spanyolország, az a tény, hogy egy szó lengyelül jelent valamit, többnyire irreleváns. Főszabály szerint a fogalmi összehasonlítást az érintett áruk vagy szolgáltatások nem befolyásolják. Ha azonban egy kifejezésnek több jelentése van, és ezek egyike az érintett áruk és szolgáltatások szempontjából különös jelentőséggel bír, a fogalmi összehasonlítás erre a jelentésre összpontosulhat. A lényeg mindenesetre az, hogy az érintett vásárlóközönség hogyan észleli a kifejezést. Az áruk és szolgáltatások, valamint a megjelölés jelentése és az általa felidézett vagy ábrázolt gondolatok között nem lehet erőltetett vagy mesterségesen kialakított kapcsolat. Ha például az érintett áruk a világításhoz kapcsolódnak és a megjelölés maga a LED szó vagy tartalmazza ezt az elemet, a LED egyik lehetséges jelentése fénykibocsátó dióda. A fogalmi összehasonlítás ezért koncentrálhat erre a jelentésre. 28. oldal

3.6.1.1. A szavak jelentéstartalma Ha a védjegy egy adott szóból áll vagy azt tartalmazza, első lépésként az elbírálónak ellenőriznie kell e szó jelentését a releváns terület nyelvén (nyelvein) írt szótárakban és/vagy lexikonokban. Ha egy szó szerepel a szótárban/lexikonban, annak jelentéstartalma az ott leírt jelentés. Kiindulópontként meg kell jegyezni, hogy a különböző uniós tagállamokban az érintett vásárlóközönség feltételezhetően a releváns területeken elsődleges nyelveket beszéli (a T-6/01. sz. MATRATZEN -ügyben hozott, 2002. október 23-i ítélet, 27. pont). Ezek a nyelvek többnyire a releváns terület hivatalos nyelvei. Korábbi védjegy Támadott megjelölés Ügy száma HALLOUMI HELLIM T-534/10 A Hellim a görög Halloumi szó (egy sajtfajta) török fordítása. A releváns terület Ciprus volt. A Törvényszék kimondta, hogy bár a török nem tartozik az Európai Unió hivatalos nyelvei közé, a Ciprusi Köztársaság egyik hivatalos nyelve. Ennélfogva a ciprusi lakosság egy része ért és beszél törökül (38. pont). A Törvényszék ezért úgy határozott, hogy a Cipruson ahol a görög és a török is hivatalos nyelv - élő átlagos fogyasztó úgy fogja érteni a HALLOUMI és a HELLIM szavakat, hogy mindkettő ugyanarra a ciprusi sajtfélére utal. Következésképpen e két szó között bizonyos fogalmi hasonlóság áll fenn (41. pont). A Törvényszék ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy ez a szabály kizárólag az említett területek vásárlóközönségének elsődleges nyelvi értelmezésére vonatkozik. Nem rugalmatlan szabályról van szó. Az érintett vásárlóközönségről nem szabad automatikusan megállapítani, hogy anyanyelve az érintett tagállam elsődleges nyelve, vagy hogy más jelentős nyelvtudással nem rendelkezik (a C 394/08 P. sz. ZIPCAR - ügyben hozott, 2009. június 3-i végzés, 51. pont). Az alábbi esetekben például az elsődlegestől eltérő nyelveket kell figyelembe venni: Ha a szó egy másik nyelvben nagyon közel áll a releváns terület hivatalos nyelve szerinti megfelelő szóhoz. Az angol bicycle szót például Spanyolországban megértik, mivel az rendkívül hasonlít a bicicleta spanyol nyelvi megfelelőre. Ha a releváns területen elterjedt egy idegen nyelvű szó használata. A spanyol bravo szót például gyakran használják Németországban dicséret kifejezésére, szép volt értelemben. Ha köztudott, hogy az érintett vásárlóközönség ismer egy adott idegen nyelvet. A Törvényszék például már megerősítette, hogy a közönség legalábbis a skandináv országokban, Hollandiában és Finnországban alapvetően megérti az angol nyelvet (a T-435/07. sz. NEW LOOK"-ügyben hozott, 2008. november 26-i ítélet, 23. pont). Ha köztudott, hogy egyes áru- és/vagy szolgáltatási osztályok esetében az érintett vásárlóközönség ismer egy adott nyelvet. Az angol informatikai kifejezéseket például az informatikai termékek érintett vásárlóközönsége általában területtől függetlenül megérti. Rendkívül alapvető szavak, amelyeket nemzetközi használatuk miatt valamennyi tagállamban megértenek, például love, one, snack, surf, pizza, baby stb. Végül, ha a felek valamelyike bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az érintett vásárlóközönség egy releváns csoportja ismer egy adott szót. 29. oldal

Az alábbi példák a szavakhoz kapcsolódó mögöttes fogalmat szemléltetik: Védjegy Terület Fogalom Ügy száma Mirto ES [magyar: mirtusz] Spanyolul a mirtuszfélék családjába tartozó, két három méter magas cserje megnevezése. T-427/07 Peer EN Lord T-30/09 Storm EN Zord időjárás T-30/09 --- STAR SNACKS EU A star snacks és a star foods kifejezéseket nemcsak az angol anyanyelvűek, hanem az érintett vásárlóközönség nagy része is a minőségi ételre való utalásként értelmezi. T-492/08 (Star foods I) T--333/11 (Star foods II) - EU Bizonyos fokú fogalmi hasonlóság áll fenn a Mc szó, valamint a baby" és a kids szavak alapján, amelyek egyaránt gyermekekre utalnak (42. pont). T-466/09 Amint az néhány fenti példából is jól látható, nem minden esetben szükséges megadni a szó jelentésének teljes szótári definícióját. Elegendő a szinonima használata is, úgymint: peer = lord vagy storm = zord időjárás. Ezenfelül, amikor a közönség egy része észleli a fogalmat, míg egy másik része nem észleli vagy más jelentést társít hozzá, ennek megfelelően különbséget kell tenni. Ha a védjegy jelentéssel bíró kifejezésből áll, a fogalmi összehasonlítás során feltéve, hogy azt egységes egészként értelmezik, a kifejezés egészének, nem pedig az egyes szavaknak a jelentését kell figyelembe venni (lásd azonban az idegen nyelvű kifejezésekre vonatkozó kivételt alább). Kitalált példa: KING S DOMAIN kontra KING SIZE. Helytelen értékelés: A KING (király) jelentése férfi uralkodó, a "DOMAIN (tartomány) jelentése olyan terület, amely felett hatalmat vagy ellenőrzést gyakorolnak", a SIZE (méret) pedig egy tárgy fizikai méreteire, arányaira, nagyságára vagy mértékére utal. A védjegyek fogalmilag hasonlóak, amennyiben közös bennük a király fogalma. Helyes értékelés: A KING S DOMAIN" a király ellenőrzése alatt álló terület ; a KING SIZE jelentése pedig a hagyományos vagy szabványos méretnél nagyobb vagy hosszabb". A védjegyek fogalmilag eltérőek, jóllehet mindkettőben szerepel a KING (király) szó. Ez az alábbi példákkal szemléltethető, amelyekben a védjegyek között fogalmi eltérést állapítottak meg: 30. oldal