Azonosság és összetéveszthetőség Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása

Átírás

1 A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. rész FELSZÓLALÁS 2. SZAKASZ AZONOSSÁG ÉS ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG 2. FEJEZET AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1. oldal

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Relevancia Nizzai Osztályozás: a kiindulópont A Nizzai Osztályozás mint osztályozási eszköz Az osztályozás felépítése és módszertana A Nizzai Osztályozás felépítéséből levonható következtetések Az áruk/szolgáltatások osztályozásának változásai A BPHH áruk/szolgáltatások összehasonlítására szolgáló adatbázisa Az áruk és szolgáltatások meghatározása (Terminológia) Áruk Szolgáltatások Termékek Az áruk/szolgáltatások meghatározása A megfelelő megfogalmazás Az oltalom érintett terjedelme Az áruk/szolgáltatások jelentése Objektív megközelítés Az okokat megjelölő nyilatkozat Azonosság Általános elvek Teljes azonosság: azonos megnevezések vagy szinonimák Részleges azonosság A korábbi védjegy magában foglalja a támadott védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat A támadott védjegy magában foglalja a korábbi védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat Átfedés A fejezetcímekben szereplő általános kifejezések használatának gyakorlata Áruk és szolgáltatások hasonlósága Általános elvek Hasonlósági tényezők A releváns tényezők meghatározása Az egyes hasonlósági tényezők Jelleg Rendeltetési cél Használat módja Kölcsönös kiegészítő jelleg Versengő áruk Értékesítési csatorna Érintett közönség oldal

3 Szokásos származás (gyártó/szolgáltató) Az egyes tényezők közötti kapcsolat A tényezők közötti kapcsolatok Az egyes tényezők jelentősége Az összehasonlítás különböző típusai: áruk kontra áruk, szolgáltatások kontra szolgáltatások, valamint áruk kontra szolgáltatások Hasonlóság foka Az áruk és szolgáltatások hasonlóságára vonatkozó konkrét kérdések Részek, alkatrészek és szerelvények Nyersanyagok és félig feldolgozott áruk Kellékek/tartozékok Szerelési, karbantartási és javítási szolgáltatások Tanácsadási szolgáltatások Kölcsönzés és bérlet Kölcsönzés/bérlet kontra kapcsolódó szolgáltatások Kölcsönzés/bérlet kontra áruk: elvileg mindig eltérőek II. melléklet Egyedi iparágak Vegyi anyagok, gyógyszerek és kozmetikai termékek Vegyi anyagok (1. osztály) kontra vegyipari termékek (3. és 5. osztály) Gyógyszerek kontra gyógyszerek Gyógyszerek kontra dietetikai készítmények gyógyászati használatra Gyógyszerek kontra kozmetikai cikkek Gyógyszerek kontra szolgáltatások Autóipar Elektromos készülékek / berendezések Divat- és textilipar Nyers- vagy félig feldolgozott anyagok kontra készáruk Textiláruk (24. osztály) kontra ruházati cikkek (25. osztály) Ruházati cikkek, lábbelik és kalapáruk (25. osztály) Divatkellékek Sportruházat, sport lábbelik és fejfedők (25. osztály) kontra testnevelésiés sportcikkek (28. osztály) Divattervezés (42. osztály), szabászati szolgáltatások (40. osztály) kontra ruházati cikkek (25. osztály) Élelmiszerek, italok és éttermi szolgáltatások A készételek összetevői Fő összetevő Alkoholmentes italok (32. osztály) kontra alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével) (33. osztály) Sörök (32. osztály), alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével) (33. osztály) Élelmiszer-ellátás (élelmezés) kontra ételek és italok oldal

4 6. Más vállalkozásokat támogató szolgáltatások Kiskereskedelmi szolgáltatások Kiskereskedelmi szolgáltatások kontra áruk: eltérőek Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra az adott egyedi áruk: alacsony fokú hasonlóság Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra eltérő vagy hasonló egyedi áruk: eltérőek Kiskereskedelmi szolgáltatások kontra egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások: azonosság Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra más egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások: hasonlóság Az említett elvek hatálya alá tartozó szolgáltatások Az említett elvek hatályán kívül eső szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Banki szolgáltatások (36. osztály) kontra biztosítási szolgáltatások (36. osztály) Ingatlanügyletek (36. osztály) kontra pénzügyi ügyletek (36. osztály) Hitelkártyák (9. osztály) kontra pénzügyi szolgáltatások (36. osztály) Szállítás Áruszállítás (39. osztály) kontra bármely áru Áruk csomagolása és tárolása (39. osztály) kontra bármely áru Információtechnológia Számítógépek és szoftverek (9. osztály) kontra programozás (42. osztály) Hangok vagy képek rögzítésére, továbbítására, lejátszására szolgáló készülékek, számítógépek és szoftverek (9. osztály kontra távközlési szolgáltatások (38. osztály) oldal

5 1. Bevezetés 1.1. Relevancia Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása elsősorban a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti azonosság, valamint a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőség értékelése szempontjából releváns. A KVR 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának egyik fő feltétele az áruk/szolgáltatások azonossága, míg a 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának előírása szerint az áruknak/szolgáltatásoknak azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük. Ennélfogva, ha valamennyi áruról/szolgáltatásról megállapítást nyer, hogy eltérőek, a KVR 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt egyik feltétel nem teljesül, és a felszólalást a határozat fennmaradó szakaszainak vizsgálata nélkül el kell utasítani 1. Az azonosság vagy összetéveszthetőség értékelési kritériumai akkor is szerepet játszhatnak, ha a használat igazolását kérték, és a bizonyítékok kiértékelése szükséges annak megállapításához, hogy a felszólaló igazolta-e a lajstromozásban szereplővel azonos áruk/szolgáltatások tekintetében történő használatot. Különösen fontos annak meghatározása, hogy azok az áruk és szolgáltatások, amelyekre vonatkozóan a védjegyet használták, olyan áru- vagy szolgáltatási kategóriába tartoznak-e, amelynek tekintetében a védjegyet lajstromba vették, vagy csak hasonlóak az ilyen árukhoz/szolgáltatásokhoz, netán azoktól eltérőek (lásd az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 6. részét: A használat igazolása ). Az áruk/szolgáltatások használatára vonatkozó bizonyítékok egyúttal a fokozott megkülönböztető képességre vonatkozó állítás vizsgálatakor is jelentőséggel bírhatnak. Ilyen esetekben az elbírálónak gyakran választ kell adnia arra a kérdésre, hogy a fokozott megkülönböztető képesség kiterjed-e olyan árukra/szolgáltatásokra, amelyek tekintetében a korábbi védjegy oltalom alatt áll, és amelyek az adott ügyben jelentőséggel bírnak, azaz amelyeket a támadott közösségi védjegy hatálya alá tartozó árukkal/szolgáltatásokkal azonosnak vagy azokhoz hasonlónak minősítettek (lásd az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 2. részét: Azonosság és összetéveszthetőség, 4. fejezet: Megkülönböztető képesség ). Mindemellett, az áruk/szolgáltatások összehasonlításának eredménye fontos szerepet játszik a közönség azon részének meghatározásában, amelynek esetében fennáll az összetéveszthetőség. Az érintett közönséget az azonosnak vagy hasonlónak nyilvánított áruk/szolgáltatások esetében is vizsgálják (lásd az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 2. részét: Azonosság és összetéveszthetőség, 6. fejezet: A célközönség és a figyelem mértéke ). Az áruk/szolgáltatások összehasonlítása továbbá jelentőséggel bírhat a KVR 8. cikkének (3) bekezdése alapján, amely előírja az áruk/szolgáltatások azonosságát vagy kereskedelmi szempontú közeli hasonlóságát vagy egyenértékűségét [lásd: az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 3. részét: A védjegyjogosult ügynökei által jogosulatlanul benyújtott bejelentések ], valamint a KVR 8. cikkének (4) bekezdésén alapuló vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések értelmében is, mivel az áruk/szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága olyan feltétel, amelynek esetén egy új védjegy használata megtiltható [lásd: az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 4. részét: A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok ]. 1 Hasonlóképpen az áruk és szolgáltatások összehasonlítása a megszüntetési eljárás során is fontos, mivel a KVR 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a lajstromozott közösségi védjegyet törölni kell, ha teljesülnek a KVR 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek. 5. oldal

6 1.2. Nizzai Osztályozás: a kiindulópont Az összehasonlítandó árukat/szolgáltatásokat a Nizzai Osztályozás szerint sorolják kategóriákba. A Nizzai Osztályozás jelenleg 34 áruosztályt (1 34. osztály) és 11 szolgáltatási osztályt ( osztály) tartalmaz A Nizzai Osztályozás mint osztályozási eszköz A Nizzai Osztályozás létrehozásának célja a nemzeti osztályozási gyakorlatok harmonizációja volt. Első kiadása 1961-ben lépett hatályba. Noha azóta többször felülvizsgálták, előfordul, hogy nem tud lépést tartani az árupiacokon zajló gyors változásokkal. Mindemellett a fejezetcímek megfogalmazása néhány esetben nem egyértelmű és pontos. A KV Vhr. 2. szabályának (4) bekezdése kimondja, hogy a Nizzai Osztályozás kizárólag ügyviteli (adminisztratív) célokat szolgál, és következésképpen önmagában nem szolgálhat alapul az egyes áruk és szolgáltatások közötti hasonlóság megállapításához. Az, hogy az egyes áruk vagy szolgáltatások a Nizzai Osztályozás ugyanazon osztályában szerepelnek, önmagában nem jelez hasonlóságot. Példák Az élő állatok különböznek a virágoktól (31. osztály). A reklámozás különbözik az irodai munkáktól (35. osztály). Két meghatározott áru/szolgáltatás önmagában még az alapján sem tekinthető hasonlónak, ha egy fejezetcímben szereplő azonos általános kifejezés hatálya alá tartoznak: például a gépkocsik és a kerékpárok noha mindkettő a 12. osztályon belüli járművek kategóriába tartozik nem minősülnek hasonlónak. Mindemellett az eltérő osztályokban szereplő áruk és/vagy szolgáltatások nem feltétlenül tekinthetők eltérőnek (lásd a T 259/06. sz. Manso de Velasco -ügyben hozott, december 16-i ítélet pontját). Példák A húskivonatok (29. osztály) hasonlóak a fűszerekhez (30. osztály). Az utazásszervezés (39. osztály) hasonló az ideiglenes szállásbiztosításhoz (43. osztály) Az osztályozás felépítése és módszertana A KV Vhr. 2. szabályának (4) bekezdése ellenére az osztályozás eszközként szolgálhat egyes áruk/szolgáltatások közös jellemzőinek meghatározásához. A Nizzai Osztályozás számos osztálya olyan tényezők alapján szerveződik, mint a szerep, az összetétel és/vagy a használat célja, amelyek figyelembe vehetők az áruk/szolgáltatások összehasonlításakor. Például: 6. oldal

7 Az 1. osztály elsősorban inkább kémiai tulajdonságaik (jellegük) alapján, semmint konkrét alkalmazásuk szerint csoportosított vegyi anyagokat tartalmaz. Ezzel szemben a 3. osztályban minden tétel tisztítószer, illetve személyes higiéniai vagy szépségipari termék. Noha jellegük alapján vegyi anyagoknak is minősülhetnek, megkülönböztetésük és így eltérő besorolásuk alapja ezek sajátos rendeltetési célja. Hasonlóképpen, jellege alapján szerepel egy kategóriában a 18. osztályba tartozó legtöbb bőrből készült árucikk is, míg a bőrruházat a 25. osztályba tartozik, mivel rendkívül egyedi célt szolgál, amennyiben az ilyen ruházatot az időjárási elemekkel szembeni védelem céljából történő, személyek általi viselésre szánják A Nizzai Osztályozás felépítéséből levonható következtetések A fejezetcímek struktúrája nem egységes, és nem azonos logikát követ. Egyes osztályok mindössze egy általános kifejezést tartalmaznak, amely definíciója szerint már magában foglalja az ezen osztályba tartozó szinte összes árut/szolgáltatást (15. osztály: Hangszerek; 38. osztály: Távközlés). Más osztályokon belül több általános kifejezés is szerepel, köztük vannak átfogóbbak és rendkívül specifikusak is. A 9. osztály fejezetcíme például több mint 30 megnevezést tartalmaz a tudományos célra szolgáló berendezésektől és felszerelésektől egészen a tűzoltó készülékekig. Kivételes esetben egyes fejezetcímekben olyan általános kifejezések kaptak helyet, amelyek maguk is egy további általános kifejezést tartalmaznak, ennélfogva azonosak, például az 5. osztályban a kötszeranyagok fejezetcímbe beletartoznak a szintén 5. osztálybeli tapaszok. Ez különösen akkor igaz, ha egy adott fejezetcímben szereplő specifikus kifejezést csak azért említenek, hogy egyértelművé tegyék, az nem egy másik osztályba tartozik, noha a fejezetcím egy átfogóbb kifejezésében már szerepel. : az 1. osztályban az ipari rendeltetésű ragasztóanyagok az ipari vegyi termékek részét képezik. Említésük feltehetően elsősorban arra szolgál, hogy megkülönböztessék őket a 16. osztályba besorolt ragasztóanyagoktól, amelyek papíripari vagy háztartási célokat szolgálnak. A következtetés: a Nizzai Osztályozásban megadott kifejezések felhasználhatók az áruk/szolgáltatások azonosságának vagy hasonlóságának értékelésekor. Az osztályozás felépítése és tartalma azonban nem koherens. Ennélfogva minden fejezetcímet vagy konkrét megnevezést azon konkrét osztályra figyelemmel kell vizsgálni, amelybe tartozik. Amint azt korábban említettük, a Nizzai Osztályozás elsősorban az áruk/szolgáltatások ügyviteli célú besorolására szolgál, azok összehasonlításakor nem bír döntő jelentőséggel Az áruk/szolgáltatások osztályozásának változásai Általában a Nizzai Osztályozás minden felülvizsgálatakor módosul az áruk/szolgáltatások osztályozása (különösen az áruk/szolgáltatások egyes osztályok közötti áthelyezése) vagy a fejezetcímek megfogalmazása. Ilyen esetekben a korábbi, de egyúttal a támadott védjeggyel érintett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékét is a Nizzai Osztályozásnak a védjegybejelentés időpontjában hatályos kiadása szerint kell érteni. 7. oldal

8 A Nizzai Osztályozás 8. kiadásában a jogi szolgáltatások a 42. cikkből átkerültek a 45. cikkbe. E szolgáltatások jellege nem változott A BPHH áruk/szolgáltatások összehasonlítására szolgáló adatbázisa Az áruk és szolgáltatások összehasonlítására szolgáló adatbázis egy keresési eszköz, amely segítséget és támogatást kíván nyújtani az elbírálóknak az áruk és szolgáltatások hasonlóságának értékeléséhez. Az adatbázis célja az áruk és szolgáltatások hasonlóságának értékelésével kapcsolatos gyakorlat harmonizációja, valamint a felszólalási határozatok egységességének biztosítása. Az adatbázison belüli keresés kötelező. Az adatbázis egyes áru- és szolgáltatáspárok összehasonlításán alapul. Egy pár két kifejezést hasonlít össze. Egy kifejezés a Nizzai Osztályozás szerinti osztály számát (1 45. osztály) és egy szöveges elemet, azaz egy adott áru vagy szolgáltatás megnevezését tartalmazza (ideértve az áru- és szolgáltatási kategóriákat is, például ruházat" vagy oktatás ). A keresés öt lehetséges eredménnyel végződhet: azonosság, magas fokú hasonlóság, hasonlóság, alacsony fokú hasonlóság és eltérés. Az egyes hasonlósági fokok esetén az adatbázis megadja a megállapítás alapjául szolgáló kritériumokat. Az adatbázis folyamatosan frissül, és szükség esetén azt felül is vizsgálják, hogy átfogó és megbízható hivatkozási forrásként szolgálhasson. Mivel az adatbázis konkrét összehasonlításokra ad választ vagy fog választ adni, ezen Iránymutatás az általános elvek meghatározására és azok gyakorlati alkalmazására összpontosít Az áruk és szolgáltatások meghatározása (Terminológia) Áruk A rendelet nem határozza meg az áruk és szolgáltatások fogalmát. Noha a Nizzai Osztályozás bevezető megjegyzéseiben szerepel néhány erre vonatkozó általános magyarázat, az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló egyértelmű kritériumokat nem határozza meg. Az áru elvben minden olyan tétel, amellyel kereskedni lehet. Az áruk lehetnek nyersanyagok (pl. az 1. osztályba tartozó feldolgozatlan műanyagok), félkész termékek (pl. a 17. osztályba tartozó, ipari célra szánt sajtolt műanyag) és késztermékek (pl. a 21. osztályba tartozó, háztartási célú műanyag tartály). Egyaránt magukban foglalnak természetes és feldolgozott árukat, például a 31. osztályba tartozó mezőgazdasági termékeket, illetve a 7. osztályba tartozó gépeket és szerszámgépeket. Bizonyos esetekben ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az áruk csak kézzelfogható, fizikai termékeket jelentenek-e, szemben a nem kézzelfogható szolgáltatásokkal. A fogalommeghatározás, és így az oltalom terjedelme különösen fontos akkor, amikor nem kézzelfogható termékekről, például a villamos energiáról van szó. Erre a 8. oldal

9 kérdésre az osztályozás vizsgálatakor már választ adtunk, így az az áruk és szolgáltatások összehasonlításakor többnyire nem jelent majd problémát Szolgáltatások A szolgáltatás olyan tevékenység vagy haszon, amelyet egy fél egy másik félnek felkínálhat, és amely nem kézzelfogható, illetve nem jár fizikai tárgyak tulajdonjogának átruházásával. A gépkocsijavítás szolgáltatás. Az árukkal szemben a szolgáltatás minden esetben immateriális javakat jelent. A szolgáltatások harmadik feleknek nyújtott, az áruk gyártás-előkészítéséhez, gyártásához vagy értékesítéséhez nem tartozó gazdasági tevékenységek. Ha valaki zongorista, az (vagyis a zongorázási tevékenység) nem szolgáltatás, míg a zongoraleckék adása (tanítványnak nyújtott szolgáltatás) igen. A zongorakoncert a zongorista által a szervezőnek nyújtott szolgáltatás, egyúttal pedig a szervező által a közönségnek nyújtott szolgáltatás is. A saját áruk reklámozása nem szolgáltatás, de egy reklámügynökség vezetése (reklámkampányok készítése harmadik felek részére) az. A jegyzékben szereplő megnevezések - például a reklámozás - ezért csak a szolgáltatás fenti meghatározásai szerint értelmezhetők. Saját áru értékesítése vagy forgalmazása nem szolgáltatás. A kiskereskedelmi szolgáltatások az áruk tényleges értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat ölelik fel, ilyen például a vásárlónak az áruk kényelmes megtekintésére, összehasonlítására vagy kipróbálására biztosított lehetőség. A védjegyjog értelmében szolgáltatásnak minősülő tevékenységek egyik ismérve azok önálló gazdasági értéke, vagyis az, hogy azokat általában valamilyen (pénzügyi) ellentételezés fejében nyújtják. Máskülönben lehetne mindössze az adott áru vásárlásával egyidejűleg vagy azt követően végzett járulékos tevékenység. A házhoz szállítás - többek között az előre megvásárolt bútor szállítása - a 39. osztályba sorolt szállítási szolgáltatások közé tartozó, nem független szolgáltatás. A nyereségszerzési cél azonban nem minden esetben feltétele annak, hogy egy tevékenység szolgáltatásnak" minősüljön (lásd a C 442/07. sz. Radetzky"-ügyben hozott, december 9-i ítélet pontját). A végső ellentételezés módjánál vagy formájánál fontosabb az, hogy a szolgáltatás rendelkezik-e független piaci területtel és vásárlókkal. 9. oldal

10 Termékek A köznyelvben a termék szó egyaránt jelöl árukat és szolgáltatásokat is, például a pénzügyi szolgáltatásokat pénzügyi termékeknek hívjuk. Az, hogy a köznyelvben egy megnevezést terméknek nevezünk-e, lényegtelen abból a szempontból, hogy besorolása áruként vagy szolgáltatásként történik Az áruk/szolgáltatások meghatározása A megfelelő megfogalmazás Mindenekelőtt meg kell határozni a vizsgált áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéknek megfelelő megfogalmazását Közösségi védjegyek A közösségi védjegybejelentést az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni [a KVR 120. cikkének (1) bekezdése]. Hasonlóképpen a Közösségi Védjegylajstromba tett bejegyzést is valamennyi említett nyelven be kell jegyezni [a KVR 120. cikkének (2) bekezdése]. A bejelentések és a lajstromba tett bejegyzések közzétételére egyaránt a Közösségi Védjegyértesítőben kerül sor [a KV Vhr. 85. szabályának (1) és (2) bekezdése]. A gyakorlatban bizonyos esetekben eltérések lehetnek az alábbiak között: a valamely közösségi védjegyhez (bejelentéshez vagy lajstromozáshoz) kapcsolódó áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékének fordítása, ahogyan a Közösségi Védjegyértesítőben szerepel, és a bejelentésben szereplő eredeti megfogalmazás. Ilyen eltérés esetén az áruk és szolgáltatások jegyzékének végleges változata: az első nyelven készült szöveg, ha ez a nyelv a Hivatal egyik hivatalos nyelve; a bejelentő által másodikként megjelölt nyelven készült szöveg, ha a bejelentés első nyelve nem a Hivatal öt hivatalos nyelvének egyike [lásd a KVR 120. cikkének (3) bekezdését]. Ez attól függetlenül így van, hogy az érintett közösségi védjegy (vagy közösségi védjegybejelentés) a korábbi jog vagy a támadott kérelem Korábbi nemzeti védjegyek és nemzetközi lajstromozások A felszólalás alapját képező korábbi védjegyekkel érintett áruk és szolgáltatások jegyzékét a felszólalási eljárás nyelvén kell benyújtani [a KV Vhr. 19. szabályának (3) bekezdése]. A Hivatal nem kér hiteles fordítást, és elfogadja a felszólaló vagy képviselője által készített egyszerű fordításokat. A Hivatal alapesetben nem él a KV Vhr. 98. szabálya (1) bekezdésének második mondata szerint őt megillető azon joggal, hogy előírja a fordítás hites vagy hiteles fordító általi hitelesítését. Amennyiben a képviselő mellékeli az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a fordítás megegyezik az 10. oldal

11 eredeti szöveggel, a Hivatal ezt nem kérdőjelezi meg. A másik fél ugyanakkor az eljárás kontradiktórius szakasza során megkérdőjelezheti a fordítás helyességét. Mindemellett, mivel a fordításnak pontosan követnie kell az eredeti dokumentum felépítését [a KV Vhr. 98. szabályának (1) bekezdése], a nyilvánvaló eltéréseket az elbíráló is észlelheti (pl. az eredeti nyelven a jegyzékben három kifejezés szerepel, míg a fordítás két oldalas stb.). Ilyen esetben az elbírálónak a végleges határozatban tisztáznia kell a kérdést. A Madridi Megállapodás vagy Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi lajstromozások esetén a végleges nyelv a nemzetközi lajstromozás bejegyzésének nyelve (francia, angol vagy spanyol) Az oltalom érintett terjedelme Az áruk és szolgáltatások összehasonlításának az áruk és/vagy szolgáltatások megfelelő jegyzékeiben szereplő megfogalmazáson kell alapulnia. Az áruknak és szolgáltatásoknak az áru- és/vagy szolgáltatási jegyzékben nem szereplő tényleges vagy rendeltetés szerinti felhasználása a vizsgálat szempontjából lényegtelen (lásd a T 487/08. sz. Kremezin -ügyben hozott, június 16-i ítélet 71. pontját). Ha azonban indokoltan kérik a korábbi védjegy tényleges használatának igazolását, és a benyújtott bizonyítékok csak az áru- és/vagy szolgáltatási jegyzékben szereplő áruk/szolgáltatások egy részére vonatkozóan elégségesek, úgy kell tekinteni, mintha a korábbi védjegyet csak az érintett áruk/szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna [a KVR 42. cikkének (2) bekezdése], és ezért a vizsgálat kizárólag ezen árukra/szolgáltatásokra korlátozódik (lásd még: 6. rész A használat igazolása ). Ezenfelül a korábbi védjegy esetében csak azok az áruk és szolgáltatások relevánsak, amelyekre a felszólalás érvényesen alapozható. Ennélfogva nem veszik figyelembe azokat az árukat/szolgáltatásokat: amelyek elfogadhatósági okokból nem vehetők figyelembe; amelyeket nem támasztottak alá megfelelően (pl. az áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékének csak részleges fordítását nyújtották be) vagy amelyek nem, vagy már nem szolgálnak a felszólalás alapjául. Hasonlóképpen csak a támadott kérelem által érintett azon árukat és szolgáltatásokat veszik figyelembe, amelyek ellen a felszólalás irányul. Következésképpen az eljárás során a bejelentésben szereplő áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékének, a felszólalás tartalmának vagy mindkettőnek a korlátozása szűkíti az összehasonlítandó áruk és szolgáltatások körét. Ezenfelül az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó oltalom terjedelmének meghatározásához szükség lehet az említett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke megfogalmazásának vizsgálatára. Ez különösen igaz akkor, ha egy egyedi termék általánosabb kategóriához fűződő viszonyát olyan vagy ezekkel egyenértékű kifejezésekkel írják le, mint a különösen vagy az azaz. A különösen (illetve például, úgymint, többek között vagy más ezzel egyenértékű) kifejezés azt jelzi, hogy az adott áruk/szolgáltatások csak példák a kategóriában szereplő tételekre, és az oltalom nem korlátozódik ezekre. Más szóval, 11. oldal

12 ez a kifejezés egy példákat tartalmazó, nem teljes körű felsorolást vezet be (a különösen szó használatával kapcsolatban lásd a T 224/01. sz. Nu-tride"-ügyben hozott, április 9-i ítéletben foglalt hivatkozást). Másrészről az azaz (illetve kizárólag vagy más ezzel egyenértékű) kifejezés kizárólagos, és a konkrétan felsorolt árukra korlátozza a lajstromozás tartalmát. Az ipari vegyi termékek, azaz műanyagok nyersanyagai esetében csak a műanyagok nyersanyagait kell összehasonlítani a másik védjegy áruival. Emlékezni kell arra, hogy az áruk/szolgáltatások jegyzékében a vessző használata az azonos kategóriába tartozó tételek elválasztására szolgál. Pontosvesszőt a megnevezések elkülönítésére kell használni. A megnevezések eltérő központozással történő tagolása módosíthatja azok jelentését, és az áruk/szolgáltatások összehasonlításakor eltérő értékelést eredményezhet. Például a 9. osztályba tartozó ipari gépekben használt számítógépes szoftverek; tűzoltó készülékek részben a pontosvessző használata azt jelenti, hogy a tűzoltó készülékek önálló árukategóriának tekintendők attól függetlenül, hogy az oltalmat eredetileg az ipari gépekben és a tűzoltó készülékekben használt számítógépes szoftverekre kívánták-e kérni Az áruk/szolgáltatások jelentése A vizsgálandó áruk és szolgáltatások megfogalmazásának meghatározását követően meg kell határozni azok jelentését. Egyes esetekben a pontos jelentés a védjegyekkel érintett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékéből már nyilvánvaló, mivel abban szerepel az áruk és szolgáltatások többékevésbé részletes leírása. Például az övek, melyek ruházati cikkek megfogalmazás alapvetően kizárja a biztonsági öveket vagy az ipari szalagokat. Az áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő megnevezés pontos jelentésével kapcsolatos kétely esetén ezeket a megnevezéseket a Nizzai Osztályozás alapján és kereskedelmi szempontból egyaránt értelmezni kell. Ennélfogva a 25. osztályba tartozó övek besorolásukból fakadóan ruházati termékek. Amennyiben egy megnevezés jelentése szemantikai, kereskedelmi és/vagy Nizzai Osztályozás szerinti kontextusban nem egyértelmű vagy kétségeket vet fel, a Nizzai Osztályozás szerinti jelentés irányadó. A ruházat például a ruhák összefoglaló neve (lásd pl.: Oxford English Dictionary), ennélfogva a test takarására használt darabokra, például ingre, ruhára, nadrágra stb. utal. Noha a hagyományos szótárakban található definíció a lábbeliket nem zárja ki kifejezetten, az a tény, hogy a Nizzai Osztályozás 25. osztályán belül a lábbelik különálló tételt képeznek, arra enged következtetni, hogy a ruházat és a lábbelik nem azonos, de hasonló áruk (ezt a T 115/02. sz. a (ábra) -ügyben hozott, július 13-i ítélet 26. pontja is megerősítette). Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy osztály fejezetcímében szereplő két általános kifejezés soha nem tekinthető azonosnak. Amint azt fent említettük, az osztályok fejezetcímeinek struktúrája nem egységes. Az osztályok fejezetcímeiben szereplő egyes általános kifejezések magukban foglalhatnak más kifejezéseket. 12. oldal

13 A hús és a baromfihús azonos (29. osztály) Objektív megközelítés A szóban forgó áruk/szolgáltatások összehasonlításakor nem szabad figyelembe venni az ütköző megjelölések hasonlóságának fokát vagy a korábbi védjegy megkülönböztető képességét. Az elbírálók csak a határozat általános értékelése során mérlegelnek valamennyi releváns tényezőt. Az áruk vagy szolgáltatások osztályozása nem döntő, mivel hasonló áruk/szolgáltatások szerepelhetnek eltérő osztályokban, míg eltérő árukat/szolgáltatásokat azonos osztályba is sorolhatnak. A szóban forgó áruk/szolgáltatások azonosságát vagy hasonlóságát objektív alapon kell meghatározni. Fontos, hogy ezek a megállapítások a piaci realitásokon, azaz az érintett ipari vagy kereskedelmi területen meghonosodott szokásokon alapuljanak. Ezek a szokások - különösen a kereskedelmi gyakorlatok - dinamikusak és folyamatosan változnak. A mobiltelefonok például napjainkban számos funkciót egyesítenek, így például egyszerre szolgálnak kommunikációs eszközként és fényképezőgépként. Bizonyos esetekben az elbíráló csak a felek által benyújtott tényekre és bizonyítékokra alapozza határozatát. Ami a benyújtott bizonyítékokból nem következik, illetve nem közismert tény, arra hivatalból nem lehet következtetni, illetve nem szabad átfogó vizsgálatot indítani (lásd a T 222/09. sz. Alpharen -ügyben hozott, február 9-i ítélet pontját) Az okokat megjelölő nyilatkozat Az elbírálónak határozatában a védjegybejelentésben megnevezett áruk és szolgáltatások mindegyikére vonatkozóan meg kell indokolnia az összehasonlítás eredményét (azonosság, hasonlóság vagy eltérés), tekintet nélkül a bejelentés megfogalmazásának módjára. Ha azonban egy áru- vagy szolgáltatási csoportra vonatkozó megállapítás azonos, az elbírálónak elegendő valamennyi érintett árura vagy szolgáltatásra vonatkozó átfogó indoklást adnia, amennyiben azok hasonló jellemzőkkel bírnak (lásd hasonlóképpen a C 282/09. sz. PAYWEB CARD -ügyben hozott, március 18-i ítélet pontját, valamint a T 28/10. sz. EURO AUTOMATIC PAYMENT -ügyben hozott, április 12-i ítélet 54. pontját). 2. Azonosság 2.1. Általános elvek Az azonosság általában az a minőség vagy állapot, amelyben valaminek az anyaga, összetétele, jellege, tulajdonságai vagy egyes vizsgált jellemzői megegyeznek (Oxford English Dictionary). 13. oldal

14 Azonosság nem csak akkor áll fenn, ha az áruk és szolgáltatások teljesen megegyeznek (ugyanazon megnevezések vagy szinonimák alkalmazása), hanem akkor is, és annyiban, amikor és amennyiben a támadott védjeggyel érintett áruk/szolgáltatások a korábbi védjeggyel érintett átfogóbb kategóriába tartoznak, vagy ha épp ellenkezőleg a támadott védjeggyel érintett átfogóbb kifejezés magában foglalja a korábbi védjeggyel érintett konkrétabb árukat/szolgáltatásokat. Azonosságnak számíthat az is, ha az összehasonlítás tárgyát képező két általános kategória részben megegyezik ( átfedés" van közöttük). Ennélfogva megkülönböztethetjük a teljes azonosság és a részleges azonosság eseteit. Az azonosság nem állapítható meg hasonlósági tényezők alapján (lásd az alábbi szakaszt) Teljes azonosság: azonos megnevezések vagy szinonimák A támadott áruk/szolgáltatások közötti azonosságot a fent ismertetett elvekkel összhangban meghatározott két védjeggyel érintett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke vonatkozó részeinek megfogalmazása alapján kell megállapítani. Nyilvánvaló azonosság áll fenn, ha az összehasonlítandó áruk/szolgáltatások felsorolása pontosan megegyező megnevezéseket tartalmaz. A járművek azonosak a járművekkel. Más esetben az egyes áru- és/vagy szolgáltatási jegyzékekben szereplő megnevezéseket értelmezni kell, hogy kiderüljön, valójában szinonimákról van szó, azaz hogy a jelentésük azonos. Az értelmezés alapja lehet szótári definíció, a Nizzai Osztályozásból származó kifejezések és különösen a kereskedelmi szempont figyelembevétele. Példák A bicikli a kerékpár szinonimája. Az áruk azonosak. A 34. osztályban szereplő dohányzási cikkek kifejezés jelentése olyan különálló tárgyakra utal, amelyeket a dohánnyal vagy dohánytermékekkel szoros összefüggésben használnak. A Nizzai Osztályozás korábbi kiadásaiban ezeket a termékeket dohányzási kellékeknek nevezték. Ennélfogva a jelenlegi fejezetcímben használt eltérő megnevezés ellenére ezek az áruk azonosak. Kereskedelmi szempontból a gyógyfürdő szolgáltatások és a wellness szolgáltatások megegyeznek, ezért azonosak. Ha azonban azonos megfogalmazás ellenére az árukat különböző osztályokba sorolták, ez általában azt jelzi, hogy nem azonosak. Példák A 7. osztályban szereplő fúrók (szerszámgépek) nem azonosak a 8. osztályban szereplő fúrókkal (kéziszerszámok). 14. oldal

15 A 9. osztályban szereplő lézerek (nem gyógyászati használatra) nem azonosak a 10. osztályban szereplő lézerekkel (gyógyászati célokra). Noha ezek az áruk hasonlóak lehetnek, eltérő osztályba történő besorolásuk arra utal, hogy jellegük, céljuk vagy használati módjuk stb. különbözik. Ez az érvelés nem alkalmazandó akkor, ha az eltérő besorolás kizárólag a Nizzai Osztályozás felülvizsgálatából fakad, vagy ha az árukat/szolgáltatásokat nyilvánvaló hiba, például másolási hiba miatt egyértelműen tévesen osztályozták". Példák A játékkártyák (16. osztály 7. kiadás) és a játékkártyák (28. osztály 10. kiadás) azonosak. A gyógyszerészeti készítmények (15. osztály nyilvánvaló gépelési hiba) és a gyógyszerészeti készítmények (5. osztály) azonosak Részleges azonosság A korábbi védjegy magában foglalja a támadott védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat Korábbi védjegy Támadott védjegy Amennyiben a korábbi jog hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke olyan általános kifejezést vagy átfogó kategóriát tartalmaz, amely teljes körűen magában foglalja a támadott védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat, az áruk és szolgáltatások azonosak (lásd a T 522/10. sz. Hell -ügyben hozott, január 17-i ítélet 36. pontját). Példák Az időleges szállásadás (korábbi jog, 43. osztály) magában foglalja az ifjúsági szálláshely szolgáltatásokat (támadott védjegy, 43. osztály). Ennélfogva a szolgáltatások azonosak. A tésztafélék (korábbi jog, 30. osztály) magukban foglalják a spagettit (támadott védjegy, 30. osztály). Az ütköző áruk azonosnak tekintendők. 15. oldal

16 A támadott védjegy magában foglalja a korábbi védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat Támadott védjegy Korábbi védjegy Ha a korábbi védjegyben megjelölt áruk/szolgáltatások a támadott védjeggyel érintett valamely általános kifejezés vagy átfogó kategória körébe tartoznak, ezeket az árukat/szolgáltatásokat azonosnak kell tekinteni, mivel a Hivatal nem oszthatja részekre hivatalból a bejelentő/jogosult áruinak/szolgáltatásainak átfogó kategóriáját (lásd a T 133/05. sz. Pam Pim s Baby Prop -ügyben hozott, szeptember 7-i ítélet 29. pontját). Példák A korábbi védjeggyel érintett farmerruházat (25. osztály) a ruházati cikkek közé tartozik (támadott védjegy, 25. osztály). Az áruk azonosnak tekintendők. A korábbi védjeggyel érintett kerékpárok (12. osztály) a járművek közé tartoznak (támadott védjegy, 12. osztály). Az áruk azonosnak tekintendők. A bejelentő/jogosult ugyanakkor korlátozhatja az áruk/szolgáltatások jegyzékét oly módon, hogy az az azonosságot kizárja, hasonlóságot azonban még mindig eredményezhet (lásd a T 161/10. sz. E-Plex -ügyben hozott, május 24-i ítélet 22. pontját). A korábbi védjeggyel érintett farmerruházat (25. osztály) a ruházati cikkek közé tartozik (25. osztály). A bejelentő/jogosult a megnevezést a következőképpen korlátozza: ruházati cikkek, a farmerruházat kivételével. Az áruk így már nem azonosak, de továbbra is hasonlóak. A korábbi védjeggyel érintett kerékpárok (12. osztály) a járművek közé tartoznak (támadott védjegy, 12. osztály). A bejelentő/jogosult a megnevezést a következőképpen korlátozza: járművek, azaz gépkocsik. Az áruk így már nem azonosak vagy hasonlóak. Amennyiben a bejelentő/jogosult nem, vagy nem megfelelően korlátozza az áruk/szolgáltatások jegyzékét, a Hivatal a támadott védjegyben szereplő általános kifejezést vagy átfogó megnevezést/kategóriát egyetlen egységként kezeli, és azonosságot állapít meg. Ha a támadott védjegy egy általános kifejezést vagy egy átfogó megnevezést/kategóriát, valamint az abban szereplő konkrét tételeket is magában foglalja, ezek mindegyikét össze kell hasonlítani a korábbi konkrét árukkal/szolgáltatásokkal. Az általános kifejezéssel vagy átfogó 16. oldal

17 megnevezéssel/kategóriával való megállapított azonosság nem vonatkozik automatikusan az egyedi tételekre. A támadott védjegy magában foglalja a járműveket (általános kifejezés), valamint a kerékpárokat, repülőgépeket és vonatokat (a járműveken belül). Amennyiben a korábbi védjegyoltalom a kerékpárokra vonatkozik, a járművek és a kerékpárok tekintetében azonosságot állapítanak meg, a repülőgépek és a vonatok tekintetében azonban nem. Ha azonban a támadott védjegy egy általános kifejezést vagy átfogó megnevezést/kategóriát, és olyan egyedi megnevezéseket foglal magában, amelyek nem önállóan, hanem csak példaként felsorolva szerepelnek, az összehasonlítás annyiban eltér, hogy csak az általános kifejezést vagy az átfogó megnevezést/kategóriát kell összehasonlítani. A támadott védjegy magában foglalja a járműveket, különösen a kerékpárokat, a repülőgépeket és a vonatokat. A korábbi védjegyoltalom a kerékpárokra vonatkozik. Az ütköző áruk azonosnak tekintendők. A bejelentő/jogosult elkerülheti ezt az eredményt, ha törli a járművek általános kifejezést, a különösen szót, valamint a kerékpárok egyedi kategóriát. Amennyiben a támadott védjeggyel érintett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke a következőképpen szól: járművek, azaz kerékpárok, repülőgépek, vonatok, az összehasonlítás annyiban eltér, hogy csak az egyedi kifejezéseket kell összehasonlítani. Ebben az esetben csak a vita tárgyát képező kerékpárok azonosak a korábbi árukkal Átfedés Korábbi védjegy Támadott védjegy Ha két áru-/szolgáltatási kategória részben megegyezik ( átfedés van közöttük), azonosság állhat fenn, ha: a. azonos osztályba tartoznak, b. a fejezetcím azonos általános kifejezésének körébe tartoznak, és c. a két árut/szolgáltatást nem lehet egyértelműen elkülöníteni. 17. oldal

18 Példák Korábbi áruk Támadott áruk Egyező rész Női utcai ruházat Bőrruházat Női utcai bőrruházat Tartozékok és alkatrészek szárazföldi járművekhez Járműülések 2 Kenyér Tartós péksütemények Tartós kenyér Elektromos konyhai eszközök Hőmérők 3 Ülések szárazföldi járművekhez Elektromos konyhai hőmérők Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy fejezetcímben szereplő általános kifejezést részben az adott fejezetcím egy másik általános kifejezése is magában foglal. Példák Korábbi áruk Támadott áruk Egyező rész Szappan Tisztítószerek Tisztítószappanok Tudományos felszerelések Gombaölő szerek Optikai felszerelések Gyógyszerészeti készítmények Tudományos optikai felszerelések, pl. mikroszkópok Gombaölő gyógyszerészeti készítmények Ilyen esetekben a Hivatal nem tudja kiszűrni ezeket az árukat a fent említett kategóriákon belül. Mivel a Hivatal nem oszthatja részekre hivatalból a bejelentő/jogosult áruinak átfogó kategóriáját, a fenti árukat azonosnak tekintik. A fenti első példában az eredmény természetesen megváltozik, ha a szappant a személyes használatra szánt szappanokra korlátozzák. Ebben az esetben az áruk már nem képezik részét a 3. osztálybeli tisztítószerek fejezetcímnek, mivel az utóbbiak kizárólag háztartási használatra szolgálnak A fejezetcímekben szereplő általános kifejezések használatának gyakorlata A június 20-án kiadott 2/12. számú elnöki közlemény nyomán a Hivatal nem ellenzi a fejezetcímekben szereplő általános kifejezések használatát, feltéve, hogy az adott kifejezés kellően egyértelmű és pontos. További értesítésig a Hivatal eseti alapon elfogadja a fejezetcímek általános kifejezéseinek használatát 4. A fent említett közlemény szerint a Hivatal a következőképpen értelmezi a fejezetcímben szereplő összes általános kifejezés használatát: június 20-áig bejelentett közösségi védjegyek: Az e közlemény hatálybalépése 5 előtt lajstromozott olyan közösségi védjegyeket, illetve 2 A T 363/06. sz. Magic seat -ügyben hozott, szeptember 9-i ítélet, 22. pont. 3 A T 336/09. sz. Topcom -ügyben hozott, január 19-i ítélet, 34. pont. 4 Ez változhat annak a konvergenciaprogramnak az eredményétől függően, amelyen a Hivatal több nemzeti hivatallal együtt a Nizzai fejezetcímek osztályozásának közös értelmezésével kapcsolatban jelenleg dolgozik. 5 Ez a közlemény június 21-én lépett hatályba. 18. oldal

19 benyújtott bejelentéseket illetően, amelyek esetében egy adott osztály valamely fejezetcíméhez tartozó összes általános kifejezést feltüntették, a Hivatal értelmezése szerint a bejelentő az általános kifejezések szó szerinti jelentése mellett a Nizzai Osztályozásnak a bejelentés időpontjában hatályos kiadásában szereplő érintett osztály betűrendes jegyzékében felsorolt valamennyi árut és szolgáltatást oltalom alá kívánta helyezni. A T-66/11. sz. ügyben hozott, január 31-i ítélet pontjában a Törvényszék megerősítette a korábbi közösségi védjegyek által biztosított oltalom körének ilyen értelmezését június 21-én vagy azt követően bejelentett közösségi védjegyek: A védjegy bejelentőjének, aki a Nizzai Osztályozás valamely adott osztályának fejezetcímében szereplő általános kifejezések összességét használja a védjegybejelentés tárgyát képező áruk és szolgáltatások azonosítására, pontosítania kell, hogy kérelme az érintett osztály betűrend szerinti jegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egészére, vagy azok közül csupán bizonyos árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozik-e. Ha a bejelentő nem jelez ilyen szándékot, az általános kifejezéseket (feltéve, hogy azok eleget tesznek az egyértelműség és a pontosság követelményeinek) a szó szerinti megközelítés alapján értelmezik május 2-án a BPHH és az Európai Unió nemzeti védjegyhivatalai közös közleményt adtak ki az IP Translator -ügyben hozott ítélet végrehajtásáról (a továbbiakban: közös közlemény ). A közlemény szerint a BPHH a következőképpen értelmezi a fejezetcímeket tartalmazó nemzeti védjegyek által biztosított oltalom körét: Az IP Translator -ítélet előtt bejelentett korábbi nemzeti védjegyek: A BPHH elvben az Európai Unió valamennyi nemzeti védjegyhivatalának kérelmezési gyakorlatát elfogadja. Az IP Translator -ítélet előtt bejelentett nemzeti védjegyek a nemzeti védjegyhivatal által megállapított terjedelmű oltalommal rendelkeznek. A nemzeti védjegyhivatalok többsége szó szerint értelmezi az egyes védjegyekhez tartozó fejezetcímeket. Ilyen védjegyek esetében a BPHH egyúttal az egyes általános kifejezések természetes és szokásos jelentése alapján is értelmezi a fejezetcímeket. Csak nyolc nemzeti védjegyhivatal nem értelmezi az IP Translator -ítélet előtt bejelentett nemzeti védjegyekhez tartozó fejezetcímeket azok természetes és szokásos jelentése alapján: Bulgária, Finnország, Görögország, Lettország, Magyarország, Málta, Olaszország és Románia (lásd a közös közlemény 1. táblázatát). A BPHH ezeket a nemzeti védjegyeket úgy értelmezi, mint amelyek a fejezetcímekre, valamint a Nizzai Osztályozásnak a benyújtás időpontjában hatályos kiadásában szereplő betűrendes jegyzékre terjednek ki (még akkor is, ha a nemzeti védjegyhivatal értelmezése szerint a fejezetcím az osztályba tartozó valamennyi árut és szolgáltatást magában foglalja). 19. oldal

20 Az IP Translator -ítélet után bejelentett korábbi nemzeti védjegyek: A BPHH a nemzeti védjeggyel érintett valamennyi árut és szolgáltatást azok természetes és szokásos jelentése alapján értelmezi (lásd a közös közlemény 5. táblázatát). Az oltalom terjedelmét a fenti elvek alkalmazásával kell meghatározni. Az áruk/szolgáltatások összehasonlításakor csak az ezen elvek alapján oltalommal védettnek tekintett árukat és szolgáltatásokat veszik figyelembe. 3. Áruk és szolgáltatások hasonlósága 3.1. Általános elvek Hasonlósági tényezők Két tétel általában akkor hasonló, ha rendelkeznek bizonyos közös tulajdonságokkal. Az áruk és szolgáltatások hasonlóságával a Bíróság Canon"-ügyben hozott ítélete foglalkozott (a C 39/97. sz. Canon"-ügyben hozott, szeptember 29-i ítélet). A Bíróság kimondta, hogy az áruk hasonlóságának értékelésekor az említett árukhoz kapcsolódó valamennyi releváns szempontot figyelembe kell venni. Ilyen tényezők többek között az áruk jellege, azok végső felhasználói [azaz rendeltetési célja ] és használatuk módja, valamint az, hogy az áruk egymással versenyben állnak vagy kiegészítő jellegűek-e (23. pont). A többek között kifejezés arra utal, hogy a Bíróság által felsorolt fenti tényezők csupán tájékoztató jellegűek. Az áruk és szolgáltatások hasonlósága nem függhet olyan, általában előre meghatározható, rögzített és korlátozott kritériumoktól, amelyek minden esetben egységes hatással bírnak. A Bíróság által említetteken túl, vagy azok helyett adott esetben más tényezők is szerepet játszhatnak. Megállapítható tehát, hogy az alábbi tényezőket kell figyelembe venni. A Canon -ítéleten alapuló tényezők jelleg, rendeltetési cél, használat módja, kölcsönös kiegészítő jelleg, versengő áruk. További tényezők értékesítési csatornák, érintett közönség, az áruk/szolgáltatások szokásos származása. Ezeket a tényezőket az alábbiakban részletesebben ismertetjük (lásd: Az egyes hasonlósági tényezők ); a tényezőket a Hivatal áruk és szolgáltatások összehasonlítására szolgáló adatbázisa is alkalmazza. Meg kell azonban jegyezni, hogy noha az adatbázis e nyolc tényezőre korlátozódik, egyedi esetekben más kritériumok is relevánsak lehetnek. 20. oldal

21 A releváns tényezők meghatározása Az összehasonlításnak azon releváns tényezők meghatározására kell törekednie, amelyek különösen jellemzőek az összehasonlítandó árukra és/vagy szolgáltatásokra. Ennélfogva egy tényező relevanciája kizárólag az ütköző áruktól és/vagy szolgáltatásoktól függ. A sílécek és a síbakancsok/sícipők összehasonlításakor nyilvánvaló, hogy azok jellege és használata nem egyezik meg, és nem is versengő termékek. Ennélfogva az összehasonlításnak azok rendeltetési céljára, kölcsönösen kiegészítő jellegére, értékesítési csatornáikra, szokásos származásukra és/vagy az érintett közönségre kell összpontosítania. A valamely áru vagy szolgáltatás szempontjából releváns tényezők és az arra jellemző tulajdonságok ezért eltérhetnek azon áruk vagy szolgáltatások függvényében, amelyekkel azokat össze kell hasonlítani. Nem szükséges valamennyi lehetséges tényezőt felsorolni. Az azonban lényeges, hogy a releváns tényezők között kellően szoros kapcsolat van-e a hasonlóság megállapításához. Az alábbi kérdéseket tehetjük fel: Hogyan használják majd az árukat/szolgáltatásokat? Mi azok rendeltetési célja? Mennyire valószínű, hogy gyártóikat tekintve megegyeznek? Többnyire ugyanazon az értékesítési helyen, áruházban vagy egy bevásárlóközpont/szupermarket azonos részlegén találhatók? Ha az áruk/szolgáltatások megfogalmazása alapján nem határozhatók meg ezek a tényezők, szótárcikkekből származó információk is felhasználhatók. A szótárcikkeket azonban a kereskedelmi realitások tükrében kell elemezni, különös tekintettel a Nizzai Osztályozásra. A szótár szerint a jég (ice) egyes számú főnév, amely többek között fagylaltra, jégkrémre vagy sorbetre utal (The Oxford English Dictionary, online kiadás). Ha a 30. osztályban szereplő fagylaltok (ices) és jég (ice) összehasonlítását kizárólag a szótár alapján végeznénk, az arra a téves következtetésre vezetne, hogy a két áru azonos. Mivel azonban mind a fagylaltok, mind a jég szerepel a 30. osztály árujegyzékében, a fagylaltokat jégkrémként", a jeget pedig hűtőjégként kell értelmezni. Noha összetételük annyiban megegyezik, hogy (részben) mindkettő fagyott vízből áll, kereskedelmi szempontból eltérnek: az egyik élelmiszer, a másik pedig élelmiszerek tartósítására és/vagy hűtésére szolgáló járulékos termék. Ebből látható, hogy a Nizzai Osztályozás a kereskedelmi szemponttal együtt alkalmazva elsőbbséget élvez a szótári definícióval szemben. 21. oldal

22 A releváns tényezők meghatározását követően az elbírálónak meg kell állapítania az e tényezők közötti kapcsolatot és azok súlyát (lásd alább: Az egyes tényezők közötti kapcsolat ) Az egyes hasonlósági tényezők Az alábbi szakaszokban az áruk és szolgáltatások hasonlóságát megalapozó különböző tényezők meghatározása és ismertetése olvasható Jelleg Egy áru/szolgáltatás jellege azon alapvető jellemzőkként vagy tulajdonságokként határozható meg, amelyek alapján ez az áru/szolgáltatás felismerhető. A jelleg gyakran egy áru/szolgáltatás adott típusának vagy fajtájának, vagy egy, ezt az árut/szolgáltatást magában foglaló adott kategóriának felel meg, amelynek alapján azt általában meghatározzák. Más szóval a jelleg a Mi ez? kérdésre ad választ. Példák A joghurt tejtermék. A gépkocsi jármű. A testápoló kozmetikai cikk A fejezetcímek és kategóriák tájékoztató jellege Az, hogy az összehasonlítandó áruk/szolgáltatások ugyanazon általános kifejezés vagy fejezetcím, illetve átfogó kategória alá tartoznak, nem jelenti automatikusan azt, hogy azonos jellegűek. Jó példa erre az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek átfogó kategóriája. Példák Egyrészről a friss gyümölcs, másrészről a kávé, liszt és kenyér, noha mind élelmiszerek, eltérő jellegűek. A hús, hal-, baromfi- és vadhús egyaránt állati eredetű élelmiszer. A gyümölcsök és zöldségek növényi eredetű élelmiszerek. Az ezek közötti kismértékű kapcsolat, azaz az, hogy valamennyi élelmiszer, nem zárja ki az említett áruk eltérő jellegét. Az, hogy az összehasonlítandó áruk/szolgáltatások egy fejezetcímben szereplő, kellően szűk általános kifejezés hatálya alá tartoznak, erősíti azok azonos vagy hasonló jellegének valószínűségét. Példák A sűrített tej és a sajt azonos jellegűek, mivel azonos termékcsaládhoz tartoznak, azaz tejtermékek, amely az élelmiszerek egy alkategóriája (lásd a T 85/02. sz. Castillo -ügyben hozott, november 4-i ítélet 33. pontját). 22. oldal