gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts]
a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok (XXXXX) nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban CVC CVCC CVVC CVCC CVVCC k i n k i n k i n k i n t k i n t (kin) (kinn) (kín) (kint) (kínt)
a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok (XXXXX) nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban XXX XXXX XXXX XXXX XXXXX k i n k i n k i n k i n t k i n t (kin) (kinn) (kín) (kint) (kínt)
a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok (XXXXX) nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban V C i =[i] i =[j]
a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok (XXXXX) nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban V C u =[u] u =[w]
A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek x x (hangsúly) gerinc X X X X X X gyökér R R R R R R melódiatengelyek
A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek L H L (tónus) gerinc X X X X X X gyökér R R R R R R melódiatengelyek
A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek σ σ (szótag) gerinc X X X X X X gyökér R R R R R R melódiatengelyek
olasz példa: raddoppiamento sintattico va bene rendben [-abb-] città santa szent város (=Vatikán) [-ass-] tre cani három kutya [-ekk-] de: due cani két kutya [-ek-]... tre arance három narancs [-ea-]
olasz példa: raddoppiamento sintattico C V C C V V C V v a b e n e
olasz példa: raddoppiamento sintattico C V C C V V C V v a b e n e A rs-t kiváltó szavak lexikálisan üres C-re végzıdnek; erre magánhangzó nem tud terjedni
olasz példa: raddoppiamento sintattico C V C V C v a i n... A rs-t kiváltó szavak lexikálisan üres C-re végzıdnek; erre magánhangzó nem tud terjedni; az üres C kiesik
olasz példa: raddoppiamento sintattico X X X X X v a i n...??? Ugyanezt homogén gerinctengellyel nem tudnánk megmagyarázni
olasz példa: raddoppiamento sintattico X X X X X v a i n...??? Ugyanezt homogén gerinctengellyel nem tudnánk megmagyarázni
latin példa: reduplikáció perfectum-tı képzése: toldalékkal: scrib- ~ scrips- ír V-váltakozással: ag- ~ eg- csinál reduplikációval: mord- ~ momord- harap tang- ~ tetig- érint
latin példa: reduplikáció C V+ C V C C C V+ C V C m o r d- e t i g- (momord-) Tkp. nem különbözik a toldalékolástól (prefixálástól), csak a toldalék specifikusságában (tetig-)
magyar példa: v-kezdető toldalékok hasonuló: nıvel, Petivel, nıvé emberrel, emberré nem hasonuló: látva, látvány, hatvan morfológiai különbség? vagy fonológiai? vagy egyik sem?
magyar példa: v-kezdető toldalékok (RebrusP) C V C + C V C C V C + C V C h a t v a n h a t a l
magyar példa: v-kezdető toldalékok (RebrusP) C V C + C V C C V C + C V C h a t v a n h a t a l A hasonuló toldalékok üres C-vel kezdıdnek; vagy terjedés, vagy default [v]-betoldás: C [v] (nıvel) (törlés vagy tiltás helyett)
példa melodikus elem terjedésére: magánhangzó-harmónia (vö. még helyhasonulás, zöngésségi hasonulás) szín+ak+nak ól+ak+nak [ hátsó] [+hátsó] (színeknek) (ólaknak)
Terena (Brazília): 1Sing emo u szava owoku háza piho ment ẽmõ ũ szavam õw õ ŋ gu házam m biho mentem... Vagyis a nazalitás terjed balról az elsı zárhangig (a [ ] nem állítja meg).
Terena (Brazília): 1Sing o w o k u o w o k u [+naz] Ez maga az 1Sing morfémája! 1 db jegy (avagy autoszegmentum)
Terena (Brazília): 1Sing o w o k u o w o k u o w o k u [+naz] [+naz] (külön ki kell kötni, hogy [+naz] és [k] = [ ŋ g])
Templatikus morfológia: a morfémákat konkrét fonológiai minták fejezik ki (CV-tengelyen) sémi nyelvek; de nyomokban a magyarban is van: rezeg ~ rezzen recseg ~ reccsen zizeg ~ zizzen mozog ~ moccan locsog ~ loccsan dörög ~ dörren lebeg ~ lebben csobog ~ csobban CVC+Vg ~ CVCC+Vn
Templatikus morfológia A klasszikus arab morfológia erısen templatikus, bár van benne toldalékolás is: katab-tu írtam katab-ta írtál MASC katab-a írt a-ktub-u írok ta-ktub-u írsz MASC ya-ktub-u ír...
Templatikus morfológia (arab): ír öl utasít templátum perf. akt. kataba qatala amara CaCaC(-a) perf. passz. kutiba qutila umira CuCiC(-a) impf. akt. yaktubu yaqtulu ya muru (ya-)ccvc(-u) impf. passz. yuktabu yuqtalu yu maru (yu-)ccac(-u) partic. akt. kātib qātil āmir CāCiC partic.passz. maktūb maqtūl ma mūr (ma-)ccūc 2. törzs kattaba qattala ammara CaCCaC(-a) írat lemészárol felhatalmaz 3. törzs kātaba qātala āmara CāCaC(-a) levelezik harcol tanácsot kér
Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? ír : k t b ige, perf.: C V C V C aktív: a
Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? ír : k t b ige, perf.: C V C V C passzív: u i
Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? ír : k t b 2. törzs, perf.: C V C C V C aktív: a
Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? ír : k t b 2. törzs, perf.: C V C C V C passzív: u i
Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? ír : k t b partic. (akt.): C VV C V C aktív: a i
hausa példa (csádi nyelv, Nigéria; Kenstowicz: Phonology in Generative Grammar) kiosztvány
hausa példa Autoszegmentális fonológia
hausa példa Autoszegmentális fonológia Masc.: H L H = C V C V C C V V d a f a e
hausa példa Autoszegmentális fonológia Fem.: H L H = C V C V C C V C V d a f a i y a
hausa példa Autoszegmentális fonológia Plur.: H L H = C V C V C C V V d a f a u
hausa példa Autoszegmentális fonológia szegmentális folyamat: {t d s} {č š} / _V[ hátsó] üres mássalhangzó: C [y]
hausa példa Autoszegmentális fonológia Plur.: H L H = C V C V C C V V s o y a y u
hangsúly helye: ínan fiú nácas buta (m) kálax kanál bálli víztározó hangsúly típusa: damè r szamárcsikó (m) darmà n csikó (m) tù g tolvaj hangsúly helye és típusa: qã lin teveborjú (m) so mã li szomáli inán lány nacás buta (f) kaláx Tsz ballí Tsz demẽ r szamárcsikó (f) darmã n csikó (f) tũ g Tsz qa lín teveborjú (f) so ma lí Tsz
Ha a hangsúlyok ábrázolása ez: magas (á): V esı (à): V V emelkedı (ã): VV (utóbbi kettı csak hosszú mgh-n!) akkor minden esetben jobbra mozdul egyet: ínan ~ inán darmà n ~ darmã n qã lin ~ qa lín V CVC ~ VCV C -CV VC ~ -CVV C CVV CVC ~ CVVCV C (és a nyelvben tkp. csak egyféle hangsúly van!)
A szótag prozódiai egység állhat több szegmentumból belsı struktúrája van Klasszikus modell: σ szótagkezdet = onset/nyitány Kezdet Mag Rím Vég szótagmag = nucleus szótagvég = kóda p o n t
A szótag prozódiai egység állhat több szegmentumból belsı struktúrája van Klasszikus modell: σ Kezdet Mag Rím Vég Miért külön összetevı? mert a szótagsúlyt ez határozza meg mert (talán) több megkötés van a mag vég viszonyban, mint a mag kezdet viszonyban p o n t
A szótag A hangzósság (= szonoritás) központi fogalom skaláris tulajdonság fonetikailag nehéz megragadni intenzitás a hangcsatorna nyitottsága a periodikus összetevık szerepe a hangszínképben de a fonológiában mintha komoly szerepet játszana
A szótag A hangzóssági skála: magánh. X félhang. likv. X naz. X zörejh. X X X s t r a n d
A szótag A hangzóssági sorbarendezés elve: a szótagmagtól a peremek felé haladva a hangzósság nem növekedhet (ebbıl az is következik, hogy a szótagmag a legnagyobb hangzósságú elem a közvetlen környezetéhez képest) Sok nyelvben nem kötelezı a szótagmagnak magánhangzónak lennie, pl. angol
A szótag A hangzóssági skála: magánh. X félhang. likv. X naz. zörejh. X X p i p l (people)
A szótag A hangzósság nem csak a szótagon belül játszik szerepet, hanem szótaghatáron is (-x.y-). Hooper Vennemann-féle általánosítás: son(x) son(y) (vagyis pl. anta jobb/gyakoribb, mint atna) pl. latin szótagillesztések és hasonulások kiosztvány
A szótag A nyelvek egy részében különbség van nehéz és könnyő szótagok között; ahol a szótagsúly fonológiai kategória, morával fejezzük ki (µ) σ vagy σ... Rím... Rím Mag Vég Mag Vég Vagy hosszú magánhangzó, vagy zárt szótag = a rímben min. 2 elem VV... V C...
A szótag és a hangsúly A latin szóhangsúly kiosztásában szerepe van a szótagsúlynak: ha az utolsó elıtti szótag nehéz, az kapja a hangsúlyt: vidéntur látszanak, vidē tur látszik ha az utolsó elıtti szótag könnyő, az elıtte levı kapja a hangsúlyt: vídeat lássa, réficit megjavít, refícitur megjavul, refíciunt megjavítják...
A szótag és a hangsúly A latin szóhangsúly: az utolsó szótag extrametrikus (=nem játszik szerepet) mindig az utolsó elıtti mora kapja a hangsúlyt / / / / / µ µµ µµµ µµ µ µ µµµ videntur vidētur videat reficit reficitur
A szótag és a hangsúly A kasmíri (dard, indo-árja) szóhangsúly kiosztvány
A szótag és a hangsúly A kasmíri (dard, indo-árja) szóhangsúly kiosztvány utolsó szótag extrametrikus balról kezdve elsı hosszú mgh-s szótag ha az nincs, balról kezdve elsı zárt szótag ha az sincs, elsı szótag