Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Összetétel: két lexéma kombinációja
|
|
|
- Csenge Borosné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Összetétel: két lexéma kombinációja Konverzió: nincs változás az alakban endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead, turncoat... to cut ~ a cut to meet ~ a meet ( a meeting) fast (mn) ~ fast (hat) nyom (?) Összetétel: két lexéma kombinációja Kliticizálás: klitikumok a szó és a toldalék között levélírás, kézírás, gyorsírás *főnökírás, *titkárírás, *apaírás nem lehet alany az ilyen összetételekben (?) De: libagágogás, gyermeksírás *embermagyarázás, *gyermekfüllentés ágens nem lehet! látod-e, Péter-e latin: hae feminae canunt ezek a nők énekelnek haeque canunt feminae és ezek... = feminaeque canunt hae = canuntque hae feminae (vö. SPQR = Senatus Populusque Romanus)
2 Szuppletivizmus: a tőváltozatok között nincs fonológiai viszony good ~ better (vö. fast ~ faster) am, are, be, is, was (vö. look, looks, looked) sok ~ több jön ~ gyere Templatikus morfológia A klasszikus arab morfológia erősen templatikus, bár van benne toldalékolás is: katab-tu írtam katab-ta írtál MASC katab-a írt ʔa-ktub-u írok ta-ktub-u írsz MASC ya-ktub-u ír... Templatikus morfológia: a morfémákat konkrét fonológiai minták fejezik ki (CV-tengelyen) sémi nyelvek; de nyomokban a magyarban is van: Templatikus morfológia (arab): ír öl utasít templátum perf. akt. kataba qatala ʔamara CaCaC(-a) perf. passz. kutiba qutila ʔumira CuCiC(-a) impf. akt. yaktubu yaqtulu yaʔmuru (ya-)ccvc(-u) rezeg ~ rezzen recseg ~ reccsen zizeg ~ zizzen mozog ~ moccan locsog ~ loccsan dörög ~ dörren lebeg ~ lebben csobog ~ csobban CVC+Vg ~ CVCC+Vn impf. passz. yuktabu yuqtalu yuʔmaru (yu-)ccac(-u) partic. akt. kātib qātil ʔāmir CāCiC partic.passz. maktūb maqtūl maʔmūr (ma-)ccūc 2. törzs kattaba írat 3. törzs kātaba levelezik qattala lemészárol qātala harcol ʔammara felhatalmaz ʔāmara tanácsot kér CaCCaC(-a) CāCaC(-a)
3 Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? ír : k t b ír : k t b ige, perf.: C V C V C 2. törzs, perf.: C V C C V C aktív: a aktív: a Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? ír : k t b ír : k t b ige, perf.: C V C V C 2. törzs, perf.: C V C C V C passzív: u i passzív: u i
4 Templatikus morfológia (arab): mik a morfémák? ír : k t b partic. (akt.): C VV C V C aktív: a i Szavakat más szavakká alakít: lép léptet, lépeget..., barát barátság barátságos barátságosan... ez a deriváció (szóképzés) megkülönbözteti a lexémák nyelvtani alakjait : barát barátnak, baráttól... énekel énekelt, énekelek... ez az inflexió (ragozás) Gyakorlat Nézzük meg a francia adatokat Hogyan különböztetjük meg a kétféle funkciót? A. m. honnan tudjuk, hogy egy adott morfológiai művelet a derivációhoz vagy az inflexióhoz tartozik-e? Másképpen: miért mondjuk, hogy a barát és a barátság két külön lexéma, de a barát és a barátot nem?
5 Az inflexió és a deriváció elhatárolása: sorrend: barát-ság-ot *barát-ot-ság; friend-ship-s *friend-s-ship fonológiai változatosság: a. -s, -ed -ly, -ness, -ship, -hood, -less... n. -s, -st, -t, -n, -r, -m, -e -heit, -tum, -los, -schaft... szófajváltás képessége boldog-ság (Adj N), boldog-an (Adj Adv)... Az inflexió és a deriváció elhatárolása: rendszeres vagy megjósolhatatlan előfordulás (produktivitás) (majdnem) minden főnévnek/igének van többes/múlt idejű stb. alakja süt-(e)mény, főz-(e)lék, főz-et, küld-(e)mény *süt-(e)lék,?*főz-(e)mény, *süt-et, *küld-et... employ-ment, betray-al, possess-ion, refer-ence *employ-al, *betray-ment, *possess-ence, *refer-ion... Az inflexió és a deriváció elhatárolása: szabályos vagy megjósolhatatlan jelentés: kutyá-k, macská-k, eger-ek, terh-ek jó-ság (tulajdonság), szép-ség (tulajdonság/személy), hülye-ség (konkrétum/tulajdonság) employ-ment (állapot), pay-ment (pénzösszeg), encourage-ment (cselekvés) Az inflexió és a deriváció elhatárolása: a szintaxis megköveteli vagy nem: Petike kiengedte a kanárit. *Petike kiengedte a kanári. Peti kiengedte a kanárit. a szintaxis megköveteli a -t toldalékot, de nem követeli meg a -ke toldalékot tehát a kanári ~ kanárit inflexió, a Peti ~ Petike deriváció
6 Az inflexió és a deriváció elhatárolása: a szintaxis megköveteli vagy nem de: Ez a találat nem érvényes *Ez a talál nem érvényes a talál ~ találat deriváció? Nem, de a képzés szófajt vált, és azon a ponton főnév kell, vö. Ez a pont nem érvényes. (1) Egyeztetés (2) Esetadás (3) A vonzatkeret átrendezése (4) Grammatikalizált jelentések kifejezése (5) Inherens tulajdonságok kifejezése (6) Önkényes morfológiai osztályok jelölése inflexió szintaxis megköveteli szófajt nem tud változtatni tőtől távolabb rendszeres jelentés deriváció szintaxis nem követeli meg szófajt tud változtatni tőhöz közelebb megjósolhatatlan jelentés Egyeztetés: valamilyen konkrét kategória értékeinek egyezése két szó között, specifikus szintaktikai viszonyban fej és bővítmény között ige és vonzata között rendszeres előfordulás (produktivitás) megjósolhatatlan előfordulás kis fonológiai változatosság fonológiailag változatosabb
7 Fej bővítmény egyeztetés Fej bővítmény egyeztetés latin: vir pauper ille NOM az a szegény férfi arab: ĥamsatu rijālin 5 férfi virum pauperem illum ACC FEM MASC-PLUR-GEN viri pauperis illius GEN ĥamsu banātin 5 lány viro pauperi illi DAT MASC FEM-PLUR-GEN viro paupere illo ABL ĥamsata c ašara rajulan 15 férfi viri pauperes illi PLURNOM... Eset & szám megjelenik az NP minden tagján (nem úgy, mint a magyarban) FEM MASC MASC-SING-ACC ĥamsa c ašrata bintan 15 lány MASC FEM FEM-SING-ACC chiasztikus egyeztetés Fej bővítmény egyeztetés német: starker Mann NOM erős ember starken Mann ACC starken Mannes starkem Mann GEN DAT de: der starke Mann NOM az erős ember den starken Mann ACC des starken Mannes GEN dem starken Mann NOM Az esetet az NP-ben csak ~egy helyen jelöli Ige vonzat egyeztetés Jellemzően szám, személy, nem o. io parlo, tu parli, lei parla... arab (anta) katabta (anti) katabti írtál M/F taktubu taktubīna írsz néhol tárggyal is ugyanezen kategóriákban; magyarban határozottság: láttál egy kutyát láttad a kutyát
8 Esetadás: kormányzó kategória valamilyen bővítménynek Adott Péternek egy könyvet latin: Romani [NOM] semper vincunt a rómaiak mindig győznek Constat [Romanos [ACC] semper vincere] Az van, hogy... Romanorum [GEN] victoria a rómaiak győzelme finit ige, infinitívusz, főnév más-más esetet adnak Esetadás: akkuzatív vs. ergatív dyirbal (pama-nyunga, Ausztrália) ŋuma banaganyu apa visszatért yabu banaganyu anya visszatért ŋuma yabuŋgu buran anya látta apát yabu ŋumaŋgu buran apa látta anyát (Dixon (1994) Ergativity, Cambridge: CUP) Esetadás: akkuzatív vs. ergatív Esetadás: Pista alszik. S V S V óorosz: toju pjatju butylok az.fem.instr 5.(FEM).INSTR palack.plur.gen Pista lát minket. A V O A V O mai orosz: temi pjatju butylkami nominatív/ akkuzatív abszolutív/ ergatív az.plur.instr 5.(FEM).INSTR palack.plur.instr
9 A vonzatkeret átrendezése A vonzatkeret átrendezése leggyakoribb formája: passzív átalakítás John killed Jack Jack was killed (by John) ar. Qatala r-rajulu l-malik a Qutila l-malik u a férfi megölte a királyt a király megöletett la. Romani urbem capiunt Urbs capitur (a Romanis) a rómaiak elfoglalják a várost a város elfoglaltatik (a rómaiak által) S Vantipass A Vact O A vonzatkeret átrendezése A vonzatkeret átrendezése S Vpass S Vpass A Vact O A Vact O De a passzív átalakítás lényege nem a tárgy!
10 A vonzatkeret átrendezése Grammatikalizált jelentések kifejezése la. ventum est ad templum meg lett érkezve a templomhoz ; venire: intranzitív! n. es wird getanzt táncolva van ; tanzen: intranzitív ki vagyok fáradva (vs. ki vagyok zárva) a passzív átalakítás lényege egyfajta fókuszálás és egy vonzat eltüntetése idő: ~ eseményidő és beszédidő viszonya (persze ennél komplikáltabb) aspektus: ~ az esemény belső időszerkezete perfektív vs. imperfektív mód: a beszélő és a tartalom viszonya; lehet független vagy függő a használata eset: nyelvtani és szemantikai viszonyok Grammatikalizált jelentések kifejezése idő, mód, aspektus, szám... He waits for John He is waiting for John He waited for John He was waiting for John He has waited for John He has been waiting for John Inherens tulajdonságok kifejezése (Nem mindenki különbözteti meg ezeket az előző kategóriától) pl. nem: főneveknél invariábilis morfológiai kategória, ha van jelölője: cseh dívka lány, pivo sör (FEM, NEUTR) lexikális kategória, ha nincs jelölője: fr. la maison a ház, le garçon a fiú (FEM, MASC)
11 Önkényes morfológiai osztályok jelölése latin cseh NOM populus consul NOM student stroj ACC populum consulem ACC studenta stroj GEN populi consulis GEN studenta stroje DAT populo consuli DAT studentu stroji ABL populo consule INSTR studentem strojem LOC studentu stroji nép konzul diák gép
Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek
Összetétel: két lexéma kombinációja endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead, turncoat... Kliticizálás: klitikumok
Morfológiai műveletek
Morfológiai műveletek Összetétel: két lexéma kombinációja endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead, turncoat... Morfológiai
A morfológia funkciói. megkülönbözteti a lexémák nyelvtani alakjait :
A morfológia funkciói Szavakat más szavakká alakít: lép léptet, lépeget..., barát barátság barátságos barátságosan... ez a deriváció (szóképzés) megkülönbözteti a lexémák nyelvtani alakjait : barát barátnak,
Tudnivalók: Morfológia. Mi a morfológia? Mi van a szavakban? Mi van a szavakban? Mi van a szavakban?
Tudnivalók: Morfológia Cser András honlapon minden fönt van és lesz elıadás 12:30 14:00 MA-soknak konzultációra olvasnivalók, idıpontra feliratkozni, beszámolni MA-soknak utolsó héten dolgozat doktoranduszoknak
Autoszegmentális fonológia. Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ
gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók
Alaktan (morfológia) Az alaktani rendszer a szavak alakváltozatait és egymás közötti kapcsolatai foglalja magában:
Az alaktani rendszer a szavak alakváltozatait és egymás közötti kapcsolatai foglalja magában: ember embert, embernek, embertől, emberség, emberi De tkp. mit nevezünk szónak? Színésznek színész, de elég
Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]
![Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]](/thumbs/28/12618393.jpg "Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]")
gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok (XXXXX) nem homogén:
Mi a morfológia? Morfológia. Tudnivalók: Mi van a szavakban?
Mi a morfológia? Morfológia A szavak belső nyelvtani szerkezetével, tulajdonságaival és viszonyaival foglalkozó terület Cser András honnan tudjuk, hogy a szavaknak van szerkezete? Tudnivalók: honlapon
Morfológia. Cser András
Morfológia Cser András Tudnivalók: honlapon minden fönt van és lesz előadás 12:30 14:00 MA-soknak konzultációra olvasnivalók, időpontra feliratkozni, beszámolni MA-soknak utolsó héten dolgozat doktoranduszoknak
Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák
kategória (nyelvtani) értékek szám egyes, kettes, többes mennyiség egyedi, kollektív, megszámlálható nem hím, nő, semleges eset alany, tárgy, birtokos idő jelen, múlt, jövő aspektus imperfektív, perfektív,
Cser András. Morfológia
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Cser András Morfológia egyetemi jegyzet ISBN 978-963-308-303-1 Budapest Piliscsaba, 2017. MORFOLÓGIA egyetemi jegyzet Cser András szakmai lektor: Rebrus Péter ISBN:
barátságos fugi- fugio fug- fuga- fugam fugac- fugaces
Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz? Két alapfogalom: tı és gyök tı toldalék barátságos gyök toldalék (azaz gyök = abszolút tı,
Szerkezetek és kategóriák. Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz?
Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz? Két alapfogalom: tı és gyök tı toldalék barátságos gyök toldalék (azaz gyök = abszolút tı,
Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia
orfológia és fonológia orfológia fonológia: a jelenségek (inflexió) Szintaxis Lexikon (deriváció) orfológia onológia allomorfia morfológiai tartományok morfológiailag kondicionált fonológiai folyamatok
Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia
Morfológia és fonológia Lexikon (deriváció) Morfológia (inflexió) Szintaxis Fonológia Morfológia és fonológia Mik a jelenségek? mi tartozik a morfológia és a fonológia határterületére? Hol húzzuk meg a
Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.
Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok
Morfológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 4. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Morfológia Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 4. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szótan: Mi a szó? Definiciók: Alaktani: a szavak az első prefixumtól ( előtoldaléktól ) az utolsó
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 1. Zh: névszó- és prepozícióragozás Forma (morfológia és szintaxis) vs. jelentés (szemantika) Hogy eljussunk
Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 24. Főnevek, melléknevek, névmások: az elsőéves tananyag ismétlése Tanulság és figyelmeztetés Szintaxis:
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 15. Ismétlés: igeragozás Arnold & Choi 3, 3.1 Az ige morfológiája, szintaxisa, szemantikája Az ige: cselekvést,
Szemantika (jelentéstan)
a 19. század végétől aztán megkülönböztetik a jelöletet és a jelentést 4 2 =2 4 jelölet jelentés (amire vonatkozik, és ahogyan jelenti) nem mindig járnak együtt (tuln. az albán király) vö.: Az országgyűlés
Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia
A latin inflexiós morfológia A klasszikus latin inflexiós morfológia teljes leírása (elsısorban allomorfiák tekintetében) A fonológiai környezetek egységes rendezése alapján (magánhangzós skála) Lényegesen
[[un][[friend][li]]][ness]
![[[un][[friend][li]]][ness]](/thumbs/91/104706642.jpg "[[un][[friend][li]]][ness]")
Strukturalista modellek A három klasszikus modell: Elem és elrendezés (Item and Arrangement, IA) Elem és folyamat (Item and Process IP) Szó és paradigma (Word and Paradigm WP) Az IA modellben a szavak
Szóképzés. Lexémák közötti morfológiai viszony: lát ~ látható kék ~ kékül revolution ~ revolutionise (to) cut ~ (a) cut
Szóképzés Lexémák közötti morfológiai viszony: lát ~ látható kék ~ kékül revolution ~ revolutionise (to) cut ~ (a) cut Fontos jelenségek / tulajdonságok: lexikalizálódás lexikai akadályozás (blokkolás)
Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A fonológiai szabályok két típusa: lexikális: morfológiai szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: morfológiai szerkezetre nem érzékeny
*feγ > fı *feγe > feje
Morfológiai változások Újraelemzés Szófajváltás Fonológiai jelenség morfologizálódása Szintaktikai jelenség morfologizálódása Szőkebben értelmezve: allomorfok eloszlásában beálló változás, kül. ha az egyik
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 5. Ismétlés: igeragozás (gutturálisok) Témaválasztás házi dolgozatra Arnold & Choi 3.3: igemódok A perfectum
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 17. A főnevekkel kapcsolatos elsőéves tananyag ismétlése Az óra céljai: Középhaladó bibliai héber nyelvtan:
Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A i szabályok két típusa: lexikális: i szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: i szerkezetre nem érzékeny allofónikus egységek nincs
Szintaxis: elemzések. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 6.
Szintaxis: elemzések Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 6. Bevezetés Múlt óra: mondatrészek Mai óra: Szintaktikai reprezentációs elméletek Ágrajzok Problémás jelenségek
Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber
Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber BMA-HEBD-111, P/TÖ/HB-1, BBV-101.51, BMVD-101.78 Biró Tamás 2015. március 10.: Morfológia, kísérletes nyelvészet Egy kutatási projekt (és
Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. latin > latin (ie.
Kitérő: demorfologizálódás Kitérő: demorfologizálódás latin (ie.) -sc- igeképző: latin > olasz vö. albere fehér ~ albescere fehéredik arere száraz/-d ~ arescere kiszárad liquere folyik ~ liquescere meglágyul
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. november 16. Félévközi ZH 45 perc open-book, Arnold-Choi 2 3. Témaválasztás házi dolgozatra Témaválasztás házi dolgozatra
MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY
MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY Tantárgy neve: BBNMT00300 Fonetika 3 A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse
A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ
A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1
Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis
Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2015. november 25. Témaválasztás házi dolgozatra (ע "ו ( igeragozás Ismétlés: Mondatok: Arnold & Choi 5. rész A mondat belső
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 1998 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN (É. Kiss Katalin) 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai 17 1.1. A mondattan tárgya
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 22. Ismétlés: igeragozás Arnold & Choi 3, 3.1 avagy bevezetés az ige szemantikájába Adalék a határozott névelő
. Argumentumszerkezet: Lexikai szabályok, vagy konstrukciók? Kálmán László március 6.
Argumentumszerkezet: Lexikai szabályok, vagy konstrukciók? Kálmán László MTA/ELTE Elméleti nyelvészet kihelyezett tanszék MTA Nyelvtudományi Intézet kalmanlaszlo@nytudmtahu 2014 március 6 Kálmán László
Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu
VONZATKERETEK A MAGYAR NEMZETI SZÖVEGTÁRBAN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály MSZNY2005 Szeged, 2005. december 8-9. 1 MOTIVÁCIÓ 2 ESZKÖZÖK
2. lecke. II. declinatio
2. lecke II. declinatio A II. declinatióba tartoznak az -o tövű főnevek, melyek S. nom.-ban (egyes szám alanyesetben) -us, (-er, -ir) és -um végződésűek lehetnek. Az -us (-er, -ir) végződésűek néhány kivételtől
ÉRETTSÉGI VIZSGA október 17. LATIN NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Fordítás. Időtartam: 135 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 17. LATIN NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. október 17. 14:00 I. Fordítás Időtartam: 135 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
A szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.
A szóképzés A szóképzés A szóképzés A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. Képző tulajdonságai új szót hoz létre Képző tulajdonságai új szót hoz létre
ˆ PERESZLÉNYI ERIKA masszázságy '
ˆ PERESZLÉNYI ERIKA masszázságy ' H ov a t e t s z i k mo st me n n i? A re n d e lő b e n v o l t a m a le le t e ké r t, mo st me g me g y e k a kö r ze t i o r v o s h o z, h o g y me g b e s zé l j
TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó
1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések
középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia
A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia (nem egy elmélet, hanem egy modelltípus, illetve föltevések egy csoportja, amelyek konkrét modellekben valósulnak meg) Példa: a margi tónus (csádi
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. október 31. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba
Morfológia. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 2.
Morfológia Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 2. Bevezetés Morfológia: szavakat és belső szerkezetüket tanulmányozza Lexéma: szó egy adott jelentésben Lemma: szótő (ragozatlan
STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN
STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN 3. KÖTET MORFOLÓGIA ^1828- AKADÉMIAI KIADÓ Tartalom Előszó 19 1. A morfológia (Kiefer Ferenc) 23 1.1. Bevezetés 23 1.2. A szótár 25 1.3. A szintaxis 37 1.4. A fonológia 45
A szótárról. 1. Mi ez?
A szótárról 1. Mi ez? A szótár, amit az olvasó a kezében tart, a leggyakoribb magyar igei szerkezeteket tartalmazza. Egynyelvű szótár explicit szótári értelmezések nélkül; a szerkezeteket, azok jelentését
Fonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 2003 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN É. Kiss Katalin 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai (Yp) 1.1. A mondattan tárgya
Nagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu
Nagy Erika Nyelvtanból Ötös A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak www.magyarnyelvtan.hu 1 Tartalom 1. Alapfogalmak...6 2. Szófajok...13 3. Névszó......14 4. Főnevek...16 5. Melléknevek...26
Mazsola mindenkinek. Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet január 18. MSZNY 2018, Szeged
Mazsola mindenkinek Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet 2018. január 18. MSZNY 2018, Szeged Példa http://corpus.nytud.hu/mazsola Lekérdezés: iszik + -t 2/15 Háttér adatbázis Ha a város a tárcáktól pénzt
Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte?
1 Tisztázzunk valamit: Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? Még mielőtt belevágnánk a nagy munkánkba, röviden nézzük is meg, milyen is ez a német nyelv. A NÉMET nyelvről röviden: Azonnal fel fog tűnni
Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat
Angol igék. Az angol igék világával kapcsolatban szeretnék ezúttal egy átfogó képet felvázolni.
Angol igék Az angol és a magyar igék használata közt igencsak óriási különbség van. Bár az igeragozás a magyaréhoz képest csekélyke, mégis rengeteg olyan dolog van, ami kihívás elé szokta állítani a nyelvtanulókat.
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. november 22. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal és a negyedévi zh-val kapcsolatban igék ragozása ע "ו és ל "א
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. október 05. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Melléknevek, névmások, elöljárók: az elsőéves tananyag
í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü
Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü
ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É
ő ö é ü ö é Ö é ő ü é í ü é é ő ö é ő ö Á ó ü ö é í é ö é Ö é ő ü ü é í é é ó é é í í é é ő ü í ő Ö í é ő é é ő é ő éü ú ü ö ő í Ú Ú ö É í í ü ó ó ó ü ő ö é í ó ö é í ö é é í ö é ó ű ő ö é ő ű ő í é í
ü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö
ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é
Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü
Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö
ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó
Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö
ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű
É ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í
Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú
ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á
í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű
ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á
ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é
ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő
É ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö
Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í
É É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó
ú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í
ú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í
Á ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó
ü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í
ü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í
Í ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó
A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor
De ez fölvetett több kérdést is (mindenütt) melyik nyelvi változatot használják? (nem volt köznyelv!) milyen írásformát használjanak? nemcsak betűválasztás, írásjelek, hanem nyelvi elemzés is! mi legyen
Pragmatika, tipológia. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 27.
Pragmatika, tipológia Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 27. Bevezetés Szemantika: szó szerinti jelentés Pragmatika: szándékolt jelentés Nyelv a tényleges használatban
Anaforafeloldás menet közben
Anaforafeloldás menet közben Névmások egy pszicholingvisztikailag motivált elemzőben Vadász Noémi 2017 február 3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar MTA-PPKE Magyar
Angol Nyelvészeti Tanszék DELITE március 12. A Lexikai-Funkcionális Grammatikai Kutatócsoport: ParGram > HunGram > Treebank
Angol Nyelvészeti Tanszék DELITE 2014. március 12. A Lexikai-Funkcionális Grammatikai Kutatócsoport: ParGram > HunGram > Treebank http://hungram.unideb.hu/ A csapat (LFGKCS) Tóth Ágoston Laczkó Tibor Rákosi
Kognitív nyelvészet. Kognitív szemantika Kognitív grammatika
Kognitív nyelvészet Kognitív szemantika Kognitív grammatika Charles Fillmore Leonard Talmy Ronald Langacker George Lakoff Adele Goldberg A formalista nyelvészet és kognitív nyelvészet céljai Formalista,
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar es tanév III. év, II. félév. I. Általános információk
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar 2018 2019-es tanév III. év, II. félév I. Általános információk A tantárgy neve: Szintaxis II. Kódja: LLM6124 (MA), LLM6224 (MB), LLM6024 (MM) Kreditszáma:
Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés
Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.
Az angol progresszív aspektus elsajátítása
IV. Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia 2010.február 5., Budapest Az angol progresszív aspektus elsajátítása Kovásznai Ágnes Bukaresti Egyetem agnes.lorincz@gmail.com Előzmények nagyobb szabású kutatás
Lenni vagy nem lenni?
Lenni vagy nem lenni? nyelvtani feladatok Alapszabályok / Basic Rules o A mondatban van olyan szó, amelyik a Hol? kérdésre válaszol van, vannak When there is a word in the sentence that responds to the