D Ö M S Ö D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 2013. augusztus PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. Tel.: 267-0508, 267-7078, Fax: 266-7561 e-mail: pestterv@pestterv.hu
Dömsöd Nagyközség Településrendezési Tervének alátámasztó munkarész Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány, Dömsöd Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megrendelésre PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, VIII. Kőfaragó u. 9. Telefon: 267-0508, 267-7078, Telefax: 266-7561 E-mail: pestterv@pestterv.hu Honlap: http://www.pestterv.hu KÖZREMŰKÖDŐK: Örökségvédelmi hatástanulmány: Varga Eszter okleveles építészmérnök: É-01-4863 vezető településrendező tervező: TT/1É-01-4863 Makkai Krisztina Településmérnök, Városépítési-városgazdasági szakmérnök TT 01-4921 Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter Projekt vezető: Varga Eszter vezető tervező Kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével! Budapest, 2013. július hó 1
TARTALOMJEGYZÉK TERVLAP JEGYZÉK: 1. Örökségvédelmi hatástanulmány /műemléki szakági munkarész/... 3 1.1. Vizsgálat... 3 1.1.1. Művi értékek védelme, örökségvédelem... 3 1.1.2. Történeti leírás, régészeti örökség... 3 1.1.3. Természet,táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések... 4 1.1.4. Településkép, utcakép... 7 1.1.5. Településszerkezet és területhasználat... 8 1.1.6. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok... 12 1.1.7. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi... 13 1.1.8. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme... 14 1.1.9. Az örökségi értékek elemzése... 14 1.1.10. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében... 15 1.2. Változtatási szándékok... 16 1.2.1. Településhálózati és tájhasználati változás... 17 1.2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás... 17 1.2.3. Infrastrukturális változás... 17 1.2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása... 17 1.3. Hatáselemzés... 18 1.3.1. Történeti településhálózati következmények... 18 1.3.2. Természeti, táji hatások... 18 1.3.3. A településkép feltárulásának változásai... 19 1.3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei... 19 1.3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása... 19 1.3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében... 19 1.3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei... 20 1.3.8. Településkarakter változásának hatásai... 20 1.3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései... 20 1.3.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága... 20 1.3.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei... 21 1.4. Összefoglaló... 21 Javaslat a helyi értékvédelem egyedi és területi védettségére... 22 Javaslat a HÉSZ örökségvédelmet szolgáló előírásaira... 23 Alátámasztó munkarészek: Rajzszám Rajz megnevezése Méretarány KOH Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány vizsgálat és javaslat M=1:5.000 2
1. Örökségvédelmi hatástanulmány /műemléki szakági munkarész/ 1.1. Vizsgálat 1.1.1. Művi értékek védelme, örökségvédelem Ezt a tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően készítettük el. A felhasznált adatok a Településrendezési terv alátámasztó műleírásainak adataira alapulnak, azokkal szoros összefüggésben vannak. Ezért e munkarészben a felesleges ismétlések elkerülése miatt a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeiben már szereplő megállapításoknak csak a lényegi részeit emeltük át. 1.1.2. Történeti leírás, régészeti örökség Dömsöd két községből, Dab és Dömsöd egyesítéséből jött létre 1939. január 1-én. A községben talált bronzkori, kelta, szarmata és honfoglaláskori régészeti leletek tanúsítják, hogy a település már régóta lakott hely. A község határában a bronzkor második feléből származó urnatemetőt tárt fel Tompa Ferenc. Szőrhalompusztán honfoglalás-kori magyar leletek kerültek elő. A középkorban a község a Csepel-szigeti ispánsághoz tartozó királyi illetve királynéi birtok volt. Első írásos említése 1280-ból származik, IV. László a nyulakszigeti domonkos apácák részére kiadott birtokbevezető oklevelét ekkor Dömsödön keltezte. 1291-ben a falut Fenenna királyné a nyulak-szigeti (Margit-szigeti) domonkos apácáknak adományozta. Később a települést többen is birtokolták, a XV. században ismét királynéi birtok lett, 1424-ben Zsigmond király felesége, Borbála királyné tulajdonában szerepelt. Dabról már 1313. óta vannak adatok, mely szerint a dabi nemzetség telepedett itt meg. 1453-ban már a Sáry család birtokolja a területet, mint földbirtokos. Itt olvasható, hogy Dömsödön ekkor 51 lakott és 14 lakatlan, de épülettel rendelkező jobbágytelek található. A falunak volt rétje, szőlője, erdeje, szántója, legelője és halastava is. Dömsöd Kalmár Dénes udvari ember tulajdonában volt. Mátyás király halála után pedig 1492-ben a Rozgonyi család volt itt a földbirtokos. A község nem pusztult el a török uralom alatt sem. 1695. évi feljegyzés szerint ekkor egy fél porta aranyában adózik az államnak. A törökök kiűzése után a gróf Koháry család kapja birtokul, ők a Beleznay családnak adták zálogba, majd a Podmaniczky család birtoka volt egészen az 1848-as szabadságharc idejéig. A református egyház 1852-ben alakult meg. A község pecsétje 1686-ból származik, 'Dabi falu pöcsétje'.1720-as összeírás szerint 29 jobbágytelek volt a község területén. 1803-ban épült a reformátusegyház temploma, melyben több értékes kegytárgyat őriztek. A községet ezidőben főleg magyarság lakta. A múlt század elején Nagy István Pest megyei Főjegyző nagy kiterjedésű gyümölcsöst létesített, melynek nyomait a mai napig a késői utódok őrzik. A századforduló nagybirtokosai gr. Ráday, Boemelburg és a Papp családok voltak. Dömsöd község környékén már a legrégibb időben is kiváló gyümölcsöt termeltek. Néhány dokumentum a község nevét is ebből származtatja. A két világháború itt is megtizedelte a férfiakat. A község megtartó ereje, eltartó képessége a jó minőségű földekben, az állattartásban volt. A tsz. Szerződés első hulláma 1949-50-ben lezajlott, átrendezve a tulajdonviszonyokat. Az államosítás sok kis és középbirtokost tett nincstelenné és ez a folyamat az 1956-os forradalom leverése után csak felerősödött. 1960 után erős tsz-ek jöttek létre, melyek a 70- es években egyesültek és Dózsa Tsz. néven országos elismerést szereztek. 3
1990-ig a műszaki infrastruktúra elenyésző mértékben épült a faluban, ezt követően azonban felgyorsult. Az elmúlt egy évtized alatt megvalósult a település földgázzal történő ellátása, kiépült a távhívásos telefonhálózat. A falu határában megépült a 11 település kommunális hulladékát befogadó európai színvonalú regionális szilárd hulladéklerakó telep, az elmúlt évben átadásra került a szennyvízcsatorna hálózat. A) APAJ A település első említése 1291-ből származik (Opoy), majd a XV. században Alsó- és Felsőapaj falvakról tudunk, melyek a szomszédos Hügyei-család birtokában voltak. A falu a XV. században a török uralom alatt elpusztult. Ennek ellenére Kisapaj-pusztától délnyugatra egy hosszan elnyúló domb közepén kiemelkedő helyen ma is látszanak egy keletelt templom nyomai. A felszínen kő, tégla és cserép maradványok láthatók, és a templom északi oldalán felismerhető a cinterem, ahol csontvázak is előkerültek. B) DAB A falu Dömsödhöz dél felől csatlakozik. A település neve első alkalommal 1291-ben, mint Dob földje szerepel Dömsöd határjárásában.1313-ban Paulus de Daby királyi emberként bejárta Pereg határát a budai káptalan emberével.1416-ban Petrus dictus Miser de Rada dabi részbirtokát 40 Ft-ért adta el. A település a török hódoltság alatt is fennállt, 1690-ben is lakott hely, 1695-ben pedig 2 negyedtelek után adózott. Később, a XVIII. században pedig Fáy- és Ráday-birtok lett. A falut később Dömsödhöz csatolták, mivel időközben összenőtt a községgel. C) SZUNYOG A települést először 1386-ban említik (Zunigh), majd a XIV. században a Bugyi-család, a XV. században pedig a Szunyogi-család birtoka. A XVI. Században, a török hódoltság időszaka alatt a település elpusztult. A község ekkor eltűnt, de nemrég a mai Szunyog-major környékén (Kisapaj-pusztától északra) régészek egy középkori templom köveire bukkantak, ami valószínűleg az eltűnt Szunyog község egyháza lehetett. 1.1.3. Természet, táj, tájhasználat településhálózati és településszerkezeti összefüggések Dömsöd Budapesttől délre, a Ráckevei (Soroksári) Duna mellett, a Budapest-Baja útvonal (51. sz. főút) mentén helyezkedik el, a főváros határától mintegy 50 km-re. Budapestről a Soroksári vagy a Nagykőrösi útról az M0 autópályán át az 51. sz. főúton, Dunaharaszti és Taksony elkerülésével és Kiskunlacháza érintésével közelíthető meg. A területén áthaladó 51. sz. főút belterületi szakasza a Kossuth Lajos utca. A község Duna-parti üdülőhely, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában. A nagyközség elhelyezkedése a megyén belüli határmenti fekvés ellenére nem tekinthető periférikusnak, mivel a település az 51. számú főút, a Budapest - Kelebiai nemzetközi fővonal, valamint az ország legjelentősebb vízi útvonala, a Duna mellett fekszik. Dömsöd közigazgatási területe 7242 ha, melyből 537 ha belterület (az elmúlt évtizedben mindössze 4 hektárral növekedett), 97 ha a volt zártkerti terület. A nagyközség a Ráckevei (Soroksári) Duna bal partján fekszik. A tájfejlődés során a pleisztocén időszak folyamán az Ős-Duna 20-60 méter vastagságú üledéket rakott itt le. A pleisztocén kőzet nem egyenletes kiterjedésű, helyenként kavicsrétegeket, máshol csak homokos szinteket tártak fel a talajmechanikai fúrások. A felszínt öntésiszap-, vagy iszapos homoktakaró - illetve ezen az alapon kialakult talajok - borítják. Dömsöd közigazgatási területe táji szempontból nem képez egységet. A terület a Csepeli sík kistáj része. A kistáj mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, erősen vízhiányos terület, melynek vízgazdálkodását csak a Duna jelenléte teszi kedvezőbbé. A táj alapvető karakterét is a dunamentiség, és a fentiekben jelzett kialakulás befolyásolja. A másik jelentős tájformáló erő az emberi tevékenység és tudatos beavatkozás. 4
Növényföldrajzi tértagolás tekintetében a kistáj a Duna-Tisza közi flórajárásba sorolható. A Duna mentén fekvő területeket nagyrészt folyóparti társulások, mocsarak, bokorfüzesek, fűznyár ligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők borították. A Dunától távolabbi síkon homokpuszták, homoki tölgyesek, nyáras-borókások, tatárjuharos lösztölgyesek voltak jellemzőek. Az emberi tájformáló beavatkozások, az ármentesítés, a folyószabályozás, a lecsapolás, jóval később a melioráció következtében egyre tágabb tér nyílt a mezőgazdaság, majd az intenzív mezőgazdálkodás, a kertészeti növénytermesztés számára. Ezzel, valamint a települési funkciók (lakó, üdülő) térbeli kiterjedésével a terület fokozatosan és erőteljesen kultúrtájjá alakult, megváltozott a vízháztartása és a borítottsága. A természetes, vagy ahhoz közelálló élőhelyek fokozatosan visszaszorultak. A korábbi ártéri és síkvidéki vegetáció több mint 2/3-án intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik. Az R/S/D partjának szinte összefüggő üdülőfunkciójú igénybevétele, e parti és partközeli területek túlterhelése tovább csökkentette a természetszerű területek kiterjedését. Dömsöd területén ezért már csak a Holt-Duna menti sávban, illetve a Dunától távoli Tatár-dombon maradtak meg a természetszerű területek. E területeken sem elsősorban az eredeti növénytakaró maradványai képeznek értéket, hanem az átalakított kultúrtáj részeként relatív természetszerű területek képeznek helyi értéket. A tájgazdálkodást befolyásolja a térség vízgazdálkodása. A R/S/D és az 51-es út által határolt terület vizeit a Holt-Duna, illetve az I. Főcsatorna vezeti a R/S/D-be, illetve a Dunába. A művelési ágak jellemző aránya: A szántóterületek kiterjedése 4346 hektár: 60%, a kert gyümölcsös terület (külterületen) 44 ha: 0,6%, a szőlőterület: 355 ha, az erdőterület: 150 ha: 2% (térségi összehasonlításban is rendkívül alacsony), a rét legelő: 1241 ha: 17,1%, a nádas 107 ha: 1,5%. A környezeti elemek veszélyeztetettsége közül kiemelkedő a felszín alatti vizek állandó terhelése a folyamatos szennyvízszikkasztás következtében, illetve a talajok veszélyeztetettsége a defláció következtében. Utóbbi oka a talajszerkezet, illetve a mezővédő erdősávok hiánya, hézagossága. A természeti környezet állapota kedvezőnek minősíthető: A település területének mintegy 60%-a áll természeti értékvédelem alatt, melyek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat, a Natura 2000 európai ökológiai hálózat és az exlege védett területek teszik ki. A belterülettől délkeleti irányban jelentősebb erdős területek találhatók. A településszerkezet gerincét a településen áthaladó 51. sz. főút (Kossuth Lajos u.) és az ezt keresztező utcák (Dózsa Gy. út és Rákóczi F. út) alkotják. A régi térképek szerint Dömsöd fő utcája először a Szabadság út volt, mely szintén áthalad a településen. A 30-as években jött létre a Kossuth Lajos utca (az 51-es főút településen áthaladó szakasza), mely először a központot elkerülő útként épült, a településen átmenő forgalom ekkor már ezen haladt. A település központját jelenleg is ez a két utca zárja közbe, ezek elágazása a község északi részén található. A település halmazos település, sugarasan szerteágazó utcákkal, szabálytalan utcavonalakkal, a település széle felé fellazuló beépítéssel, és sok zsákutcával, ahol nagy feltáratlan tömbbelsők találhatók. A település lakóterületeihez csatlakoznak üdülőterületek, mivel Dömsöd az elmúlt évtizedek kedvelt üdülőhelye volt a Duna közelsége miatt, és kialakult egy, a lakóterületekhez képest igen nagy területű üdülőövezet. 5
A TELEPÜLÉST ÉRINTŐ TERÜLETI VÉDETTSÉGEK: 6
1.1.4. Településkép, utcakép A nagyközség településképének fő meghatározója fekvésének síkvidéki jellege, valamint az, hogy Duna-parti nőtt halmazos településről van szó. A nagyközség településképére, utcaképére jellemzőek az 51. sz. főútra (Kossuth Lajos u.) és az ezt keresztező utcákra (Dózsa Gy. út és Rákóczi F. út) felfűződő, szabályozottabb szélesebb utcák, utcavonalas vagy előkertes fésűs beépítésekkel, jellemzően földszintes, vagy földszint +emeletes lakóházakkal. Az ősi településmagot (a településközpontot) a Kossuth és a Szabadság út zárja közbe, ezek elágazása a község északi részén található. A település területén az oldalhatáron álló és hézagosan zártsorú beépítés mellett jellemzőek a szabadon álló épületek is, melyek többségében intézményi funkcióknak adnak helyet. A település halmazos település, sugarasan szerteágazó utcákkal, szabálytalan utcavonalakkal, a település széle felé fellazuló beépítéssel, zsákutcákkal. A meglévő épületállomány karaktere bizonyítja a község még nyomokban megőrzött régi karakterét, de számos helyen átépítések és újjáépítések történtek. A településen rendezetlen, lepusztult vagy alulhasznosított épületek is nagy számban találhatók. Az épületek között fellelhető védendő épületek a XIX. századból és a XX. század elejéről maradtak fenn. A településkép és utcakép arculatát azonban az átépített és újjáépített épületek, és a községközpont közelében egyre rendezetlenebb beépítés és telekrendszer határozza meg. A településkép összességében rendezetlen képet mutat, mely elsősorban az utak minőségének, megfelelő szélességének és zöldsávok, fasorok hiányának, valamint a beépítési módok változékonyságának következménye. Fontos tehát a korai építészeti, településképi értékek, valamint a területi védelemre érdemes területek védelme, tájképbe való illeszkedése, ezáltal fokozottan javítható a település összképe. A belterületre ható értéknövelő adottság a település táji környezete (Duna folyam), melynek környezetkímélő fejlesztése további felértékelődést jelenthet és elősegítheti a település sziluettjének vonzóvá tételét. 7
1.1.5. Településszerkezet és területhasználat A Hadtörténeti Múzeum térképtárának katonai térképei segítik a szerkezet kialakulásának és fejlődésének megismerését és elemzését. Az eredetileg a főút mentén kialakult kertes településről 1763-85 között készült első katonai felvételen a település még különállóan Dömsöd és Dob néven szerepel. Láthatók a régi főút mentén (a mai Szabadság út) lévő épületek nyomai, melyeket a térkép a Szabadság út, mint főtengely mentén, valamint a mai Dózsa Gy. út és Rákóczi F. út mentén ábrázol. 8
A 19. század közepéről való második katonai felmérésen látható (1806-1869), hogy a település területe tovább növekedett. A területi adottságok befolyásolták a szerkezet kialakulását. A település növekedésének iránya jellemzően keleti illetve délkeleti. Az egykori kétbeltelkes elrendezés az újabb telekrendezések és utcaszabályozások ellenére is még jól megfigyelhető. 9
Az 1869-87 közötti időkben készült harmadik felújított katonai felvételen Dömsöd további növekedést mutat. A település terjeszkedése megfigyelhető keleti illetve délkeleti irányban, további utak kialakulásával és a telkek egyre intenzívebb beépülésével. 10
Dömsöd beépített területének (jellemzően a jelenlegi belterület területe) meghatározó szerkezeti elemei: - A település belterületét nyugatról szegélyező Duna folyó - A település belterületét É-D-i irányban átszelő 51. sz. I. rendű főút és a közigazgatási terület keleti szélén haladó Budapest - Kelebiai nemzetközi vasút fővonal nyomvonala, - Jellemzően lakóterületi funkciójú központi belterület, - Szolgáltatási és intézményi funkciót befogadó településközponti vegyes területek, - Ipari és kereskedelmi funkciójú gazdasági területek, - Sajátos funkció befogadására alkalmas különleges területek, - A Duna-parton elterülő jelentős méretű üdülőterületek - A külterületek meghatározó területhasználatai: mezőgazdasági és erdőterületek, - Vízgazdálkodási területek (helyi vízfolyások), - Táji jellegzetességet hordozó természeti-természetvédelmi területek. A Duna meghatározta a település fejlődés irányait. A Duna mentén hosszirányban húzódó Szabadság utca kezdetben egyutcás településszerkezete keleti irányba bővült tovább. A települést viszonylag tagolt szerkezet jellemzi, amelynek legfőbb oka az 51. sz. főút vonala általi megosztottság és az üdülőterületek integrálódása (szerves kapcsolódása) a belterülethez. A településszerkezetben jellemzően négy elhatárolható telekstruktúra és építészeti jelleg különböztethető meg. Az egyik az ófalu (az 51. sz. főút és a Szabadság út által határolt területen), ahol nagy kiterjedésű aprótelkes tömbökkel, hézagosan zártsorú, oldalhatáron álló, fésűs jelleget öltő telekstruktúra és szabálytalan és keskeny utcarendszer jellemez. Az apró telkeknek sok esetben nincs közterületi kapcsolatuk sem. A másik településrészen, az ősi településmagtól kifelé haladva a beépítés egyre ritkább. A Kossuth Lajos utcától keletre eső területeken már nagyobb telkes lakóterületek helyezkednek el, az utcavonalak nagyrészt szabálytalanok, szabályos utcavonalak és telekalakítás csak a később kialakult területeken látható. A szabálytalan tömböknél jellemző az is, hogy egy-egy tömbbelső területe tömbfeltárással később épült be, zsákutcás kialakítással. A harmadik településrész a település külső zónái, melyek lazán beépült területek, nagy lakótelkekkel és sok zsákutcával, ahol nagy feltáratlan tömbbelsők találhatók. A település szélei felé haladva még több a nagyobb és kihasználatlan telek és terület, itt még nem történtek tömbfeltárások, sok helyen a tömbbelsők teljesen beépítetlenek, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt állnak. A negyedik településrész a Dunapart mentén és a szigeteken húzódó nagy kiterjedésű üdülőterületek apró telkekkel és keskeny utcarendszerrel. Ez a területhasználat ma már nem annyira jellemző, hanem megfigyelhető az üdülőházak lakóházként való használata. Községközpont megnevezést egyértelműen egyik településrészre sem használhatunk, mivel az igazgatási, oktatási, egészségügyi, egyházi, valamint a lakosság helyi szintű ellátását szolgáló kereskedelmi-szolgáltató intézmények a település belterületén elszórtan helyezkednek el. Ennek oka az, hogy a történelmi központot jelentő Szabadság út környékének fejlődése a 30-as években az elkerülő út - a mai 51-es - megépítésével megtorpant, az új központképző létesítmények telepítésénél pedig nem érvényesült a központképző szándék. A község különleges területei a sportpályák, a temetők, a sport-rekreációs terület, és a hulladéklerakó tartozik. A település területén habár a munkahelyteremtő ipari, vagy kereskedelmi, szolgáltatási célú tevékenység letelepítésének megvan a területi feltétele, mely a község foglalkoztatási helyzetén is javíthatna a kis és középvállalkozások megtelepedése nem számottevő. Üzletek és egyéb kiskereskedelmi létesítmények a községben elszórtan több helyen is találhatók, de a legtöbb a központi területen helyezkedik el, valamint a Kossuth Lajos utca mellett található (ABC, üzletház, cukrászda, posta, műszaki áruház). A település belterületén jelentősebb méretű iparterület nem található, csak elszórtan helyezkednek el kisebb üzemek, melyek korábban a Dózsa Tsz. egységei voltak. A település északi szélén, az 51. sz. út bevezető szakasza mellett a temetőtől északra található egy nagyobb összefüggő iparterület, 8-10 ha-os területtel, ahol több vállalkozás 11
működik jelenleg. Délen szintén az 51. sz. főút mellett egy nagyobb iparterület helyezkedik el, valamint a település keleti szélén a Vasút utca mentén, az utca két oldalán található még egy nagyobb összefüggő iparterület. 1.1.6. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A község belterületének telekszerkezetére az átlagosan 12-18 m széles, kis mélységű, kis méretű telekállomány a meghatározó, mely feltehetően a település gazdálkodásában jelentős szerepet játszó mezőgazdálkodás következménye. Az egykori kétbeltelkes elrendezés az újabb telekrendezések és utcaszabályozások ellenére is még jól megfigyelhető. A telkek hátsó, udvari része a telekadottságoktól és méretektől függően néhány helyen konyhakert, vagy veteményes. A központi belterületet körülvevő volt zártkerti területek a zöldség- és gyümölcstermesztés területét biztosították. A zártkerti területekből kialakult lakóterületek telekszerkezetére és telekállományára a településmaghoz képest egyre inkább a telekméretek növekedése a jellemző. A település meghatározó beépítési formája az egyedi telkes, fésűs oldalhatáron álló beépítési mód, az átépítésre került, XX. század első feléből származó lakóházakkal, épületállománnyal. Önálló szabadon álló és hézagosan zártsorú épületek is megtalálhatók a településen, amelyek főként az intézmények és a településközpontban egyes lakóépületek beépítési módjára jellemző. Az intézményi és szolgáltató funkciót betöltő épületek hézagosan zártsorú vagy szabadon álló beépítési módú épületei az utcával párhuzamos gerinccel, az adott funkcióhoz igazodó telekhasználatokkal épültek be. Az épületek szintszám szerint jellemzően földszintesek, vagy földszint+emelet kialakításúak. A település néhány XIX. sz. végéről és XX. sz. első feléből fennmaradt épületének jellegzetes építészeti stílusjegyei a következők: vert falból készült falazat, utcára merőleges falazott oromfalas nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető, helyenként falazott tornác, az udvari homlokzaton asszimetrikusan elhelyezkedő nyílászárók. Ezen épületek alaprajzi elrendezése egytraktusos, soros elrendezésű, melyben az épületek bejárata az udvar felől nyílik, innen a konyha közelíthető meg, melyből az utcai homlokzat felé lévő tisztaszoba és a lakószoba is megközelíthető. Az épületek végében helyezkedtek el a pince- és padlásfeljáró, valamint helyenként a kiskonyha helyiségei. A hagyományos tornácos, népi épületek eredeti utcai homlokzatán általában 2 kisméretű ablak található. Azonban az átalakítások során sok épületen ez az eredeti nyílásrend változtatásra került, s a nyílások elvesztették eredeti arányukat, sokszor az utcai homlokzaton már csak egy ablak helyezkedik el. Néhány épületen megfigyelhető a tornácos épületek homlokzati síkjában befalazott tornácrész, ahol bejárati ajtót helyeztek el. A lakótelkek beépítésének hagyományos beépítési jegyeit őrzik az épületek hátsó részében épült gazdasági épületek, melyek leggyakrabban a lakóépület folytatásában, azzal összeépülve, esetenként L alakban az utcavonallal párhuzamosan kerültek elhelyezésre, melyek gazdasági funkciókat láttak el a lakótelkeken. A településen szép számmal jelen vannak az újabb építésű épületek, melyek között gyakoriak a 60-as évek négyszög alaprajzú épülettípusai sátor vagy manzárd tetővel, illetve az elmúlt 20 év utcára merőleges, nyeregtetős, földszint+tetőteres vagy földszint+emeletes épületei. Ezért tömegük aránya eltér a hagyományos épületektől, az épületek szélessége 10-11 méteres, a párkánymagasságuk pedig már a 4-5 métert is elérheti. 12
1.1.7. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemlék-nyilvántartása szerint Dömsöd területén négy műemléki védelem alatt álló művi érték található: - (6997) Református templom, XVIII. sz., Petőfi tér, hrsz. 627, - (6994) Petőfi emlékmúzeum, XIX. sz., Bajcsy-Zsilinszky u. 6., hrsz. 757, - (100808) Lakóház, 1884, Dózsa György út 27., hrsz. 1841/2, - (9383) Kripta, Előre u. 30., hrsz. 2290. A 2001. évi LXIV. tv. 40. és 90. -a alapján műemléki környezetnek minősülnek a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlen határos ingatlanok, a közterületrészek és az azokkal közvetlenül határos ingatlanok. A műemlék és műemléki környezetek meghatározása a terven a hatályos műemléki nyilvántartás és az örökségvédelmi törvény előírásaival összhangban történt az alábbiak szerint: A Református templom (hrsz.: 627) műemléki környezete a térképmellékleten jelölt (88,89, 97,98, 623, 624, 625, 626, 628, 629, 630, 631, 632, 767, 783, 806, 807 hrsz.) ingatlanok. A műemlék állapotára vonatkozó megállapítások: A templom első említése 1492-ből való, ekkor egy középkori tornyos kőtemplom állt itt, majd ehelyett újat építettek a XVIII. században. A templom 1774-76-ig épült. Építőmestere: Jung József, berendezés: szószék, papiszék, padok, barokk, 18. sz. A templom egyhajós, homlokzati tornyos, oldalt előcsarnokkal ellátott, egyszerű copf stílusú épület, a lábazatánál kőből, feljebb téglából épült. A hajó egyetlen nagy csarnok, amelyet kívülről kétosztású, nehézkes támpillérek támasztanak meg. A műemlék jelenlegi zavartalan környezetben lévő helye megfelelő. A Petőfi emlékmúzeum (hrsz:757, 756) műemléki környezete a térképmellékleten jelölt (716, 717/3, 721/1, 753, 754, 761, 760, 759, 758 hrsz.) ingatlanok. A múzeum épülete 1823-ban épült, tehát Petőfi születésének évében. Az épületet Szűcs István építette, bizonyíték erre a pincelejáróban található eredeti bevésés. 1960-ig lakóházként működött. Az épület falai, gerendái, a tetőszerkezet, az ajtók - egy kivételével - eredetiek. Alacsony épület, az akkor átlagmagasságnak, illetve a kifűthetőségnek megfelelően. A múzeum négy helyiségből áll. A lakóház (hrsz: 1841/2) műemléki környezete a térképmellékleten jelölt (1841/1, 1843, 1845, 2042/2, 2047, 2048 hrsz.) ingatlanok. Az épület 1884-ben épült. Fésűs beépítésű, előkertes, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. Tégla- és vertfalú, egytraktusos elrendezésű, szoba-konyha-szobakamra alaprajzú, boltíves oszlopos tornáccal, falazott mellvéddel, cserép tetőfedéssel. A pince boltíves. Az épület utcai homlokzata át van építve. Népi műemlék. A Kripta (2290 hrsz.) műemléki környezete - a térképmellékleten jelölt (2319/3, 2291, 2271, 2270/2, 6840 hrsz.) ingatlanok. Készült Ybl Miklós tervei szerint. A műemléki környezetek pontos kijelölése és a környezetben végzett építési tevékenység szakhatósági felügyelete előnyösen befolyásolhatja a környezet minőségét. A település jelenleg rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel, de ennek módosítása szükségszerűvé vált. Az újonnan készült Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány felülvizsgálta és újból számba vette a védelemre érdemes építészeti és kulturális szempontból védendő értékeket, amit külön tervlapon mutat be és ez segítséget nyújt a helyi értékvédelmi rendelet módosítására. 13
1.1.8. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme Az Örökségvédelmi Hatástanulmány régészeti szakági munkarésze tartalmazza. 1.1.9. Az örökségi értékek elemzése Az Örökségvédelmi hatástanulmány végén található fényképi mellékletekben bemutatunk néhány még védhető helyi értéket képviselő épületet, épületrészletet. A megőrzésre, védelemre méltó építészeti értékek adatait külön értékfelmérő adatlapon dokumentáltuk. Területi helyi védelem alatt álló emlékek Dömsöd közigazgatási területén: - Petőfi Múzeum az ingatlanon lévő melléképülettel (hrsz. 756) és a szomszéd telken álló lakóépület (hrsz. 760) (Ratkai Mihály tulajdona). - Petőfi tér és környezete Petőfi szobor, I. világháború emlékére emelt szoborcsoport, Református templom, Polgármesteri Hivatal főépülete, Református paplak. Egyedi helyi védelem alatt álló épületek Dömsöd közigazgatási területén: - Katolikus templom és harangláb, Szabadság u. 77-79. (hrsz. 638) - Dabi Református templom, Szabadság u. 139. (hrsz. 1012) - Baptista Imaház, Szabadság u. 125.(hrsz. 989) - Petőfi ház, Petőfi u. 15. (hrsz. 771) - Gyógyszertár, Szabadság u. 44. (hrsz. 717/1) - Lakóház, Szabadság u. 87. (hrsz. 647) - Lakóház, Szabadság u. 35. (hrsz. 27) - Lakóház, Somogyi u. 12. (hrsz. 2512) - Lakóház, Bocskai u. 14. (hrsz. 772) - Lakóház, Kossuth u. 67. (hrsz. 959) - Lakóház, Kossuth u. 87. (hrsz. 690/2) - Lakóház, Széchenyi u. 7. (hrsz. 1522) - Lakóház, Széchenyi u. 29/a. (hrsz. 1568/4) - Lakóház, Árpád u. 7. (hrsz. 1787) - Lakóház, Árpád u. 3. (hrsz. 1786/3) - Lakóház, Irinyi u. 1. (hrsz. 1993/1) - Tanya-lakóház, Láng-tanya. (hrsz. 077/8) Helyi kézműves emlékek Dömsöd közigazgatási területén: - Kovácsműhely és berendezése - Iparoskör kovácsoltvas kapuja, Petőfi u. 11. (hrsz. 775) - Transzmissziós hajtású eszterga, Dózsa Gy. u. 12. (hrsz. 2059) A helyszíni felmérést 2007. októberében végeztük el. Minden olyan ingatlant felvettünk a listára, amely fekvése, tömege miatt a településkép szempontjából jelentősnek minősül. Rögzítettük a helyi hagyományokat őrző jellegzetes épületeket, olykor egy-egy részlet kedvéért is. A lista segítséget nyújthat az önkormányzatnak az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletének módosításához. A helyi re érdemes épületek többsége a Szabadság és a Kossuth út mentén illetve környezetében találhatóak. Ezek a települési múltra jellemző karakteres régi épületek (XIX.-XX. sz.), a népi építészeti emlékét őrző, többségében lakóházak, amelyekből néhány fennmaradt. A megmaradtak közül is sok esett áldozatul az esztétikai érzéket és szakértelmet nélkülöző bővítéseknek, átalakításoknak, de a legjellemzőbb az épülettípushoz nem illő nyílászárók, színezések használata. Ezek a védendő épületek az alföldi háztípust képviselik. Jellemzően oldalhatáron álló lakóházakként hosszúkás téglalap alaprajzúak. A lakóházak az általános szoba + konyha +szoba + kamra (pitvar) elrendezéssel alakultak ki. Megjelenik az oldaltornácos (pilléres) önálló épülettípus tornáccal kibővített közös fedélszékkel történő lefedése. Gyakori a tornác utca felőli lezárása és jellemző a falazott oromfal. A beépítések utcavonalas ill. előkertes jellegűek utcára merőleges gerinccel, oromfalas megoldással, ill. nyereg vagy kontyolt nyeregtetővel. 1-2 esetben megjelenik a 14
hosszúháznak a vele szemben álló melléképülettel kombinált változata, amely átmeneti típust képvisel a zártsorúvá fejlődés felé. Néhány épület (jellemzően középületek) az utca tengelyével párhuzamos polgárosodottabb első traktust mutatja, melyek elsősorban a főbb közlekedési útvonalak mentén találhatók. A fejlesztéseknél fontos az új létesítmények megfelelő építészeti eszközökkel való környezetbe illesztése, (mérsékelt tömegalakítással, hagyományos arányrendszerkialakítással, anyaghasználattal, stb.). Az építtetők befolyásolása a történeti hagyományok megőrzésére és az igényes építészeti kialakításra nehéz feladat. Ennek egyik eszköze a helyi építési szabályzat, amely a telekalakítást, tömegformálást is szabályozza. A másik eszköze a meggyőzés, amelyben nagy segítséget jelenthet az építészeti tervtanács létrehozása. Dömsöd épített megőrzése érdekében olyan akciókat kell indítani (pl. pályázati rendszerben), amely az épületek felújítására ösztönözné annak tulajdonosait. A ma még esetleg védhető értékek fogyatkozása miatt tehát fontos feladat lenne a nagyközség megmaradt művi nek feltérképezése, majd a védelem lehetőségének és módjának helyi értékvédelmi rendeletben történő rögzítése. Javaslatunk szerint törekedni kellene a nem országos, de még mindig meglévő karakteres, régi épületek és az általuk biztosított településkép nek megőrzésére. Ezzel együtt azonban a védelem módját, mértékét lényegileg a település anyagi lehetőségei fogják meghatározni. 1.1.10. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A kismértékben növekvő intenzitású települési területhasználat az esetleges építészeti és régészeti értékek megőrizhetőségének vonatkozásában jelenleg kedvezőtlen adottság, amely helyi konfliktusokat okozhat (belterület, egyéb beépített területek, illetve földmunkavégzéssel érintett más területek). A helyi védelem szükséges a településen, de a védelem a szakmailag helyes szabályok megalkotásán túl csak a pénzügyi források mellérendelésével lehet hatékony. 15
1.2. Változtatási szándékok Az Önkormányzat által megfogalmazott a területfelhasználást, a szabályozást és a Helyi Építési Szabályzatot érintő - változtatási szándékok. Az áthúzott pontok a felsorolásban időközben törlésre kerültek. 1. FL-2 építési övezetben kisebb minimális teleknagyság 2. TTK területek felülvizsgálata 3. a terven szereplő intézmények pontosítása 4. Intézményi területek bővítésének kijelölése (1120 hrsz. Dabi óvoda mellett, OMK) 5. Petőfi u. - Szabadság út sarok rendeltetése 6. Komp és hajó kikötő nem szerepel az eredeti rendezési tervben (összeköttetés kialakítása a Megyei Rendezési tervben szereplő kerékpárúthoz, az apaji országos kerékpárúthoz) 7. Községközpont felülvizsgálata szabályozási előírások felülvizsgálata, 8. Helyi védettségű épületek és környezetek rendelettervezete 9. Bajcsy-Zs. úton Horváth-kert bővíthetősége 10. Új lakótelkek kialakítása (Vörösmarty út, Kunszentmiklósi u. és környéke) 11. Önkormányzati területen lévő épületek, 12. CBA előtti parkoló és környezete, 13. Láng-tanya bővítési lehetősége 14. Belterületi határ minimális kiigazítása 15. Piac helyének kijelölése 16. Kis Duna ág melletti terület 411/1 hrsz. terület felhasználása (gázcsere telep) 17. Hajós féle telek és út határának pontosítása (Alsó Dunapart bejáró) 18. Tervezett elkerülő út védősávja ne érintsen beépített területeket (Öreghegyi zártkert) 19. Új ivóvíz kút helyének kijelölése 20. Málé területének, mint csapadék víz fogadónak kijelölése, építési előírásai 21. 7000-es hrsz. rendezése (zártkert vagy üdülő terület megjelölés) 22. M1 zártkertek minimális teleknagyság csökkentése 23. 0198-as hrsz. rendezése 24. kijelölt iparterületek felülvizsgálata 25. Vízgazdálkodási terület nagyságának felülvizsgálata (a halastavak és hal nevelő közötti, 0258/10 hrsz. VT területbe vonása) 26. Út céljára felajánlott telkek (273/1 telken útnyitás Pipa u része 258/1 hrsz, 298/1 hrsz útnyitás kérdése, Felső szigeti út pontosítása) 27. Regionális kommunális szemétlerakó területének bővítése 28. Régi szeméttelep helyzete 29. A 6503 hrsz. ingatlan kibővítése 30. Nagy-tanya területének bővítése 31. Mezőgazdasági övezetek felülvizsgálata 32. Új iparterület Kunszentmiklósi út végén A terv készítése során a HÉSZ vonatkozó részében önálló fejezetben gondoskodtunk a településen meglévő régészeti és helyi értékek általános védelméről. A település eddigi fejlődésével párhuzamosan, az építészeti átalakulás eredményeként az értékteremtés mellett megfigyelhető jelenség volt az értékpusztulás is. Az értékpusztulás fő területei azon épületeken figyelhetők meg, amelyeken a stílusjegyektől eltérő nyílászárók alkalmazása, vagy idegen anyaghasználat tapasztalható. A községben megmaradt hagyományos építészeti értékek védelmét fontosnak tartjuk. A még védhető értékek fogyatkozása miatt elengedhetetlen feladat a község megmaradt nek szakszerű feltérképezése, a mindenkori anyagi lehetőségek függvényében a védelem módjának meghatározása - illetve jelen esetben - a felülvizsgálata. A megmaradt és még védhető elemek megőrzése a helyi (művi és természeti) értékvédelemről szóló rendelet részletes értékvédelmi vizsgálatra alapozott felülvizsgálatától és működtetésétől várható. 16
1.2.1. Településhálózati és tájhasználati változás Tervezett közlekedés-hálózati fejlesztéseket jelen tervmódosítás nem tartalmaz. A területi fejlesztések következtében a település településhálózati szerepe és a kialakult tájhasználata némileg megváltozik: A területhasználat változása következtében várhatóan tovább nőhet a nagyközség térségben betöltött szerepe. Dömsöd lakó-, gazdasági és szolgáltató funkcióinak bővülése erősítheti a település településhálózati és térségi helyzetét. 1.2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Településszerkezeti értelemben a településnek némileg módosul a közlekedési hálózata, mivel a jóváhagyott településszerkezeti tervben tervezett elkerülő utat kismértékben áthelyezi a terv. Dömsöd közlekedési hálózatának ez a tervezett fejlesztése meglévő, kialakult településszerkezetét jelentősen nem módosítja, nem befolyásolja. A település szerkezetében a terv távlatán belül jelentős változás nem történik majd, a meglévő jelentősebb utak a település ellátására megfelelőek. A terv távlatán túl viszont jelentős változást hoz majd a tervezett elkerülő út, mely a jelenlegi nagy átmenő forgalmat vezetné ki a központból. A tervmódosításban az új területfejlesztési területek kijelölése emelhető ki változásként, kiegészítve azzal, hogy a korábbi alacsony intenzitású területhasználat is egyre növekvő intenzitásúvá válhat. A növekvő használati intenzitás elemei elsősorban a meglévő lakóterületek, a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kialakítása, a településközponti vegyes funkció növelése, valamint az egyes területhasználaton belüli funkcióváltások. 1.2.3. Infrastrukturális változás Dömsödön 1990-ig a műszaki infrastruktúra elenyésző mértékben épült a faluban, ezt követően azonban felgyorsult. A közművek kiépítése az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, mivel a víz-, és villamosenergia-ellátáson túlmenően az elmúlt egy évtized alatt megvalósult a település földgázzal történő ellátása, és folyamatosan kiépült a hírközlés valamennyi vételi lehetősége. A község határában megépült a 11 település kommunális hulladékát befogadó európai színvonalú regionális szilárd hulladéklerakó telep, az elmúlt évben pedig átadásra került a szennyvízcsatorna-hálózat. A településen a korábban kiépített vezetékes ivóvíz-ellátás, a villamosenergia-ellátás, a vezetékes gázellátás mellett a megvalósított szennyvízcsatornázás, és a vezetékes távközlés megoldása biztosítja a maximális használati komfortot az új és régi területhasználatok számára egyaránt. A település meglévő közműrendszereinek kiépítettsége megfelelő lehetőséget biztosít a település beépítésfejlesztéseinek biztosítására. 1.2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A település lakóterületeinek növekedésével a helyi őslakos népesség aránya folyamatosan csökken. Az utóbbi évtized népességszám növekedése abból adódik, hogy megnőtt a vándorlási különbözet mértéke. A település kistérség-közi kapcsolatai erősek, az intézményhálózat és a közép- és felsőfokú szolgáltató infrastruktúra tekintetében Budapestre, Ráckevére van utalva. Ezek a hagyományos (igazgatási, oktatási, 17
egészségügyi) kapcsolatok hosszútávon is megmaradnak. Emiatt a hagyományos társadalom, helyi tradíciók és kultúra egységessége folyamatosan lazul. Ezt ellensúlyozandó a települési egységességre való törekvés egyik fontos eleme a településen is működő művészeti iskolai oktatás. Ide tartoznak még a helyi lakosságnak programot adó és összefogást serkentő hagyományőrzés, a fesztiválok, a falunap és egyéb rendezvények. A tervezett új gazdasági és településközponti területfejlesztésekből adódóan a lakó- és munkahelyteremtés a településen gazdasági és társadalmi vonatkozásban jelentős pozitív hatást fejt ki. 1.3. Hatáselemzés A rendezési terv a település országos védelemmel érintett vagy meglévő és tervezett helyi védelmet érintő területén nem irányoz elő nagy változást, megőrzi az utcahálózatot, a településszerkezetet, a területhasználatot, törekszik a meglévő értékek megőrzésére. Az engedélyezési eljárások során a meglévő értékekre tekintettel határozza meg a változtatás feltételeit. 1.3.1. Történeti településhálózati következmények A település a Soroksári Duna-ág bal partján fekszik, az 51. sz. főút mentén, Pest és Bács- Kiskun megye határán. A község Duna-parti üdülőhely, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában. A település szerkezeti fejlődésében máig meghatározó a Duna folyam, az 51-es főút és a község keleti határában húzódó vasútvonal. A település közlekedési kapcsolatai a több ágazatot is magába foglaló közlekedési folyosó miatt igen jók, annak ellenére, hogy a Duna nyugati irányból elzárja a községet. Jelenleg a település közlekedési rendszerében a közúti közlekedés szerepe a legfontosabb. A tervezett komp- és hajókikötő tovább erősítené a település térségben betöltött szerepét és turisztikai fejlesztési lehetőségeit. A település területhasználati és szerkezeti rendszerével a településrendezési fejezetek foglalkoznak. Dömsöd gazdasági fejlődése nem járt együtt a közlekedési rendszer tervezett módon történő kialakításával. Emiatt egyrészt hosszan elnyúló beépült tömbök kapcsolódnak az 51. számú főúthoz, emellett a település egyéb közúti kapcsolatain keresztül lényegében minden egyéb gyűjtőút forgalmát is az 51. sz. főút gyűjti. A község területén tehát az 51. sz. főút a legjelentősebb közlekedési elem. Jelenlegi nyomvonala a községközpont keleti határán, illetve a csatlakozó északi és déli szakaszán, lakóterületeken halad. Az országos úthálózat alsóbbrendű elemei közül jelentősebb az 52.305. j. Apaji bekötőút. Egyrészt részt vesz a község feltárásában, másrészt Apajon keresztül a térség fontos szervező településével, Kunszentmiklóssal ad kapcsolatot. Az 51. sz. főúttól keletre eső településrészen a három legfontosabb sugárirányú utca tárja fel a községet (Rákóczi F. út - Vasút u., Dózsa Gy. út - Kunszentmiklósi út, Széchenyi I. u. - Attila u.). A belső közlekedés legnagyobb problémája, hogy ezt az úthálózatot nem egészítik ki a fenti utcákat összekötő útszakaszok (egyedül a Vasút utcának a Dózsa Gy. úthoz csatlakozó szakasza). A településen áthaladó közút korrekciója várható, de az út bővítése nem várható. Az elkerülő út építésére vonatkozó javaslat a jóváhagyott településrendezési tervben, a megyei és országos területrendezési és közútfejlesztési tervekben szerepel. A javasolt fejlesztési területek a belterülethez kapcsolódnak. 1.3.2. Természeti, táji hatások A tervezett fejlesztések megvalósulásával a kialakult természeti állapot lényegesen nem változik meg, bár nőnek a beépítésre szánt területek, és a már beépült területek egy része intenzívebb hasznosításra kerül. A táj jellege némileg megváltozik, azaz a mai, kialakult 18
építészeti arculat némileg kiegészül, a beépítés kiterjed, a területhasználatok rendezettebbé válnak. A beépített területeken várhatóan a szabályozottan rendezett, a jelenleginél urbanizáltabb arculat lesz a meghatározó. 1.3.3. A településkép feltárulásának változásai A közúthálózati korrekciók és a tervezett elkerülő út a település belterületét és közvetlen környezetét érintik. A tervjavaslatban olyan megoldásokat dolgoztunk ki, amelyek igyekeznek biztosítani a településkép hagyományos arculatának megőrzését és az új fejlesztések a kialakult állapothoz alkalmazkodva, azt kiegészítve valósulnak meg. A terv megvalósulásával várhatóan szabályozottabb arculat jelenik meg a községbe érkezők számára. Ebben a tekintetben mindig sarkalatos kérdés a települési szegélyek feltárulása: a településre érkezők számára feltáruló kép nagyban függ a településen élőktől. Ilyenkor nemcsak a főutcára kell gondolni, hanem a településhez közeledvén feltáruló telekvégek látványára. A települési szegélyek rendezése tehát nem elsősorban önkormányzati feladat, hanem az nagyban függ a telektulajdonosok igyekezetétől is. 1.3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Az Örökségvédelmi Hatástanulmány régészeti szakági munkarésze tartalmazza. 1.3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása A tervjavaslat szerint a belső településrészek közti kapcsolatok is részleges fejlesztésre kerülnek, de a település védendő értékeket képviselő területeinek viszonyai alapvetően nem változnak meg. A mai belterület legjelentősebb változásai a lakóterületek növekedése (a központi belterülethez szervesen kapcsolódva), a különleges területfelhasználásba tartozó fejlesztések és az iparterület bővítése. Dömsöd területén a műemlékek és a helyi védelemre javasolt épületek, művi értékek többségében a belterületen találhatók, míg a távlatban tervezett jelentősebb fejlesztések a belterület szélein, illetve külterületen a településközponttól távol helyezkednek el. A tervezett fejlesztések, és az ezzel járó kis mértékű forgalomnövekedés részben érinti a belterületet. Ezeknek negatív hatásai az 51. sz. főút forgalmához képest elenyésző a műemlékekre és a védett, illetve védendő épületekre nézve. 1.3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A településen országos védelem alatt álló művi érték a Református templom, egy népi lakóépület, a Petőfi emlékmúzeum és egy kripta. A településközpontban található műemlék a Református templom és a Petőfi emlékmúzeum. A 18. sz. végén épült barokk stílusú templom karbantartott jó állapotú épület, egyhajós homlokzati tornyos, oldalt előcsarnokkal ellátott, egyszerű copf stílusú épület, a lábazatánál kőből, feljebb téglából épült. Az épület lakóterületek szomszédságában a központi belterületen helyezkedik el. A műemlék templom eszmei jelentősége a vallásból ered. A településszerkezetre, vagy épített környezetére jelentős hatást gyakorol, mivel a község legrégebben kialakult 19