Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag. 2005. június 13.

Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag 2005. június 13.

Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag Megbízó: Szentendre Város Önkormányzata Megbízó képviselője: A. Petényi Zsuzsa városi főépítész Témavezető: Soóki-Tóth Gábor Munkatársak: Gauder Péter, Karácsony Krisztián, Rácz Andrea, Lelkes Nóra, Andrási Ágnes Alvállalkozó: Farkas László (Főmterv Rt.) ECORYS Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft., 2005 Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 1

Tartalom 1 Bevezetés és előzmények... 3 2 Helyzetértékelés (TÉNYEK, PROGNÓZISOK)... 4 2.1 Keresleti tényezők vizsgálata... 4 2.1.1 Népesség... 4 2.1.2 Háztartások... 6 2.1.3 Jövedelem, vásárlóerő... 7 2.2 Idegenforgalom... 13 2.2.1 Az országos trendek elemzése... 13 2.2.2 A Közép-Dunavidék helye az ország turizmusában... 14 2.2.3 A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet... 15 2.2.4 Összegzés... 22 2.3 Helyi gazdaság... 23 2.3.1 Belváros... 24 2.3.2 Összegzés... 26 2.4 Lakáspiac, lakásépítés... 27 2.4.1 Belváros... 28 2.5 Intézményi ellátottság... 29 2.5.1 Egészségügy... 29 2.5.2 Oktatás... 29 2.5.3 Múzeumok... 31 2.5.4 Bank... 31 2.5.5 Összegzés... 32 Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 2

1 Bevezetés és előzmények Az Ecorys Magyarország Kft. nyerte el Szentendre Belváros-koncepciójának, ezen belül az önkormányzat tulajdonában lévő belvárosi ingatlanok gazdálkodási koncepciójának és ehhez szervesen kapcsolódóan a közterületek (parkolók) kialakítására, használati módjára, Szentendre Dunakorzó és a 11-es főút által határolt területe, valamint a HÉV végállomás környékének működtetésére, hasznosítására vonatkozó koncepciójának elkészítésére Szentendre Város Önkormányzata által kiírt egyszerűsített közbeszerzési eljárást. Ahogyan azt az ajánlatkérési felhívásban Megbízó megfogalmazta a szentendrei Belváros megújulásának elősegítése érdekében szükséges egyrészt a közlekedési és parkolási rend kialakítása és a közterületek rendezése, másrészt az itt található ingatlanok műszaki és tartalmi (rendeltetésbeli) megújulásának elősegítése. Ebben a folyamatban az önkormányzat saját ingatlanai stratégiai jelentőséggel bírnak. A Belvárosban számos önkormányzati tulajdonú ingatlan található, melyek jelentős többsége önkormányzati bérlakás, kisebb hányada jövedelmet termelő egyéb bérlemény. Ezen ingatlanok jellemzően leginkább a bérlakások műszaki állapota romló, nem felel meg a turisztikai jelentőségű történeti városközpont elvárásainak. Az önkormányzati ingatlangazdálkodási stratégia kialakítása során a pénzügyi-gazdálkodási szempontok és a városfejlesztési lehetőségek együttes figyelembe vételével szükséges a célok, és a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározása. A munka célja a helyszín és ezen belül az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok potenciálját feltárva olyan stratégia kialakítása, amely Szentendre belvárosát kulturális, történeti, kereskedelmi, vendéglátó és szabadidős, valamint a városias lakás és adminisztratív funkciók komplex együtteseként újradefiniálja és ehhez a megújuláshoz fenntartható üzleti modellre tesz javaslatot. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 3

2 Helyzetértékelés (TÉNYEK, PROGNÓZISOK) 2.1 Keresleti tényezők vizsgálata 2.1.1 Népesség Magyarországon a népesség száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint 10,2 millió fő volt., amely mintegy 1,7 %-al kevesebb, mint 1990-ben. A legsűrűbben lakott régió a középmagyarországi: ebben a régióban él az ország lakosságának 28 %-a. Amíg azonban a térség lakóinak száma csökkenést mutat, Szentendre lakónépessége az 1970-es évektől kezdve dinamikusan nő. A lakónépesség alakulása Szentendrén, 1970-2001 (fő) Lakónépesség 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1970 1980 1990 2001 Év Ennek a növekedésnek az oka, egyrészről az élve születés és halálozás arányának egyensúlya. Az élve születések száma Szentendrén némi hullámzás ellenére nő és az országos trendekkel ellentétben az élve születések száma csökkenő ütemben ugyan, de meghaladja a halálozások számát. Másrészről ez a kis mértékű népességgyarapodás a vándorlási különbözettel párosul. Szentendrén mind a betelepülők, mind a kitelepülők száma erőteljes ingadozást mutat. A beés kitelepülők aránya még népességgyarapodást jelez, de a kivándorlók aránya évről évre nő a bevándorlókhoz képest. Ha a szentendrei bevándorlás mutatószámait összevetjük a budapesti elvándorlási adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a két adatsor összecseng. Ez részben azt az állítást támasztja alá, hogy a Szentendrére betelepülők elsősorban a fővárosból érkeznek Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 4

Népmozgalmi mutatók Szentendrén, 2001 (fő) 4 000 3 000 Fő 2 000 1 000 0 1970-79 1980-89 1990-2001 Év Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Természetes szaporodás ill. fogyás A népesség korösszetételében Szentendrét tekintve nincs jelentős változás az országos trendekhez képest. A 35-39 éves korosztály száma csökkent leginkább. Ők az a generáció, akik a hatvanas évek demográfiai hullámvölgyének idején születtek. A Ratkó-nemzedék 2001-ben érte el a 45-50 éves kort, ezáltal jelentősen megnövelték az idősebb korosztály számát. Az ő gyermekeik most nagyrészt az a 20-29 éves generáció, amelyre szintén a gyarapodás a jellemző. Férfiak-nők megoszlása a népességen belül korcsoportok szerint Szentendrén, 2001 (fő) 2500 2000 1500 Nők Férfiak 1000 500 0 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-x Életkor Összegzés A harmincéves trendek figyelembe vételével arra a következtetésre jutottunk, hogy Szentendre népességének a gyarapodása a jövőben lassulni fog, 10 éven belül pedig meg fog állni. Ez elsősorban az élve születések és a halálozások mutatóinak egymáshoz közelítő értékeinek tudható be, másrészről pedig a városba történő migráció is csökkenő tendenciát mutat. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 5

A korösszetétel tekintetében Szentedre alapvetően fiatalodó népesség, amely 15-20 éven belül hatással lesz a térség foglalkoztatására, a népességszámra, amely a város pozitív fejlődéséhez járulhat hozzá. Ezt a tendenciát árnyékolhatja be, hogy ezen időszak alatt a Ratkó-generáció amely a népességen belül kiugróan magas arányt képvisel el fogja érni a nyugdíjkorhatárt, ezáltal pedig csökkenni fog a munkavállaló korú népesség aránya, az inaktív népesség viszont ugrásszerűen megemelkedik. 2.1.2 Háztartások A KSH 2003-as adatai szerint 373.873 háztartást regisztráltak Pest megyében, amely az országos adat 10%-át teszi ki. A háztartások átlagos taglétszáma 2,91 fő, amely 8,5%-al magasabb az országos átlagnál. Szentendrén a háztartások száma 1970 óta csökkenő ütemben emelkedik. A város súlya a kistérségen belül 1990-ig nőtt, azóta viszont stagnál, azonban még így is minden harmadik háztartás a városban található. A háztartások számának alakulása Szentendrén, 1970-2001 10 000 8 000 6 000 4 287 6 029 7 211 8 034 4 000 2 000 0 1970 1980 1990 2001 Ha megvizsgáljuk a 100 háztartásra jutó személyek és foglalkoztatottak számának alakulását a kistérségben és Szentendrén egyaránt, megállapíthatjuk, hogy 1970-ben a város mindkét esetben a régiós átlag alatt maradt; 1990-től viszont a foglalkoztatottak aránya már magasabb. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kistérségben nagyobb arányban növekedett az egy háztartásra jutó személyek száma, és itt szintén nagyobb arányban növekedett az egy családra jutó gyermekek száma is, akik az inaktív népességhez tartoznak. Háztartásokra jutó személyek és foglalkoztatottak számának alakulása Szentendrén, 1970-2001 Fő 400 300 200 100 0 1970 1980 1990 2001 Év 100 háztartásra jutó személy 100 családra jutó foglalkoztatott Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 6

A foglalkoztatottak képzettségi színvonala Szentendrén jóval a megyei átlag felett van. A városban a foglalkoztatottak 67,6%-a rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával vagy érettségivel, míg a megyében ez az arány csak 48,9 %-ot képvisel. Ezzel függ össze, hogy a városban az összes foglalkoztatotton belül 33,8 %-ot tesz ki a vezető értelmiségiek aránya. Ez a szám a megyében csak 19 %. Foglalkozatottak számának megoszlása végzettség szerint (Szentendre, 2001) Egyetem, főiskola 33,3% 8 osztálynál kevesebb 0,2% Érettségi 34,3% 8 osztály 12,9% Középiskola érettségi nélküli szakmai oklevéllel 19,3% Összegzés: A háztartások számának gyarapodása összefüggésben áll a lakónépesség gyarapodásával, illetve a korösszetétellel. 1980-ban volt a legmagasabb az egy háztartásra jutó személyek száma. Ez a ma 20-24 éves korú generáció a népességen belül is kiugróan magas arányt képvisel. A foglalkoztatottak képzettségük tekintetében a megyei átlag felett vannak. Ez igaz akkor is, amikor a helyben foglalkoztatottakat és az ingázókat vizsgáljuk. Megállapítható tehát, hogy a város a foglalkoztatás tekintetében elsősorban az értelmiségiekre épít, és a betelepülőkön belül is a magasan kvalifikáltak aránya kiemelkedően magas volt. 2.1.3 Jövedelem, vásárlóerő A foglalkoztatási szerkezet A három gazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya a szolgáltatási ágazatok irányába jelentős eltolódást mutat. Ennek oka a mezőgazdasági struktúra átrendeződése, az ipar és az építőipar kilencvenes évek közepén történt stagnálása. A szolgáltatási szférában elsősorban az ingatlanügyletek, a vendéglátás, kereskedelem és a pénzügyek számítanak húzóágazatnak. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 7

Foglalkoztatottak számának megoszlása a három gazdaságiszektorban Szentendrén, 2001 Szolgáltatás jellegű ágazatok 76% Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 1% Ipar, építőipar 23% A munkaerő piaci struktúrában jelentős az ingázók aránya. A szentendrei munkavállalók 47,8 %-a jár más településekre dolgozni. Ez az arány a kistérségben 58,2%, a megyében pedig 56,6%. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a város saját munkahelybázisa jelentős. Az aktív és az inaktív népesség Pest megyében a személyek tevékenység szerinti összetételénél az aktív keresők aránya háromszorosa az országos átlagnak. A nyugdíjasok és az egyéb inaktív keresők az országos átlag alatt maradnak. A lakosság tevékenység szerinti összetétele Pest megyében, 2003 Aktív keresők összesen 42% Nyugdíjasok összesen 25% Munkanélküliek összesen 2% Gyeden, gyesen, gy eten lévők összesen 3% Egyéb inaktív felnőttek összesen 3% Nem tanuló gy ermekek Tanulók összesen 8% 17% Szentendrén a foglalkoztatottak létszáma az országos trendekkel ellentétben, 1980 óta folyamatosan emelkedik. Ez összefügg a népesség számának gyarapodásával Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 8

A munkaerőpiac rendszerváltás óta történő átrendeződése magával hozta a munkanélküliség megjelenését is. 1990-ben a munkanélküliek és a foglalkoztatottak aránya 2,6% volt, 2001-re ez az arány 6,2%-ra nőtt. Az inaktív keresők aránya az utóbbi 20 évben dinamikus növekedést mutat. Az összefügg az iskolás kor kitolódásával, hiszen Szentendrén igen magas az érettségivel vagy diplomával rendelkezők aránya. A másik ok a népesség korösszetételében jelentkezik. Mivel a város népessége fiatalodik, így ez együtt jár azzal, hogy a gyesen gyeden lévők aránya viszonylag magas. A népesség gazdasági aktivitása Szentendrén, 1980-2001 (fő) 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 1980 1990 2001 megj.: A munkanélküliség alakulásáról 1980-ban nem állt rendelkezésünkre adat Jövedelmek, fogyasztás szerkezete Szentendrén az adózó népesség száma 1995-höz képest 11 %-al nőtt. Ennek lehet magyarázata a népesség gyarapodása, és az aktív keresők kiemelkedően magas aránya. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 9

Az adózó népesség száma Szentendrén, 1995-2001 (fő) Fő 11200 11000 10800 10600 10400 10200 10000 9800 9600 9400 9200 1995 1997 1998 1999 2000 2001 Év A személyi jövedelemadó-alap 6 év alatt több, mint a háromszorosára nőtt. Országos viszonylatban Pest megye adózás szempontjából is kiemelkedő szerepet tölt be. Csak a három budapesti adózási régió előzi meg adó- és járulékfizetések tekintetében. A megyében Szentendre szerepe vitathatatlan. Személyi jövedelemadó alap alakulása Szentendrén, 1995-2001 (ezer Ft) 16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 14 502 827 11 594 824 9 937 508 8 105 971 6 457 282 4 502 103 1995 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: APEH Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 10

A 2001.évi adó összegének alakulása néhány pest megyei városban (ezer forint/fő) Ezer forint 600 500 400 300 200 100-314 226 355 414 466 492 298 Megyei átlag Cegléd Érd Gödöllő Százhalombatta Szentendre Vác Forrás: APEH Az ágazatok közül a kereseti rangsort a pénzügyi tevékenységek vezetik. Az átlagtól leginkább a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás, valamint a mező-, erdő- és vadgazdálkodás marad el. A Közép-Magyarországi régió 28,2%-át alkotják a nyugdíjasok. Az ő alapvető megélhetési forrásuk a nyugdíj. Az önkéntes pénztárak 1994-től, a magánnyugdíj pénztárak 1998-tól működnek. Ez utóbbiak érdemi kifizetéseket még nem produkáltak. A közép-magyarországi régió háztartásainak kiadási struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2001-2003 között folyamatosan csökkent az élelmiszerre, italra, ruházatra, lakásfenntartásra, egészségügyre fordított kiadások aránya. Megnőtt viszont a kulturára, szórakozásra, üdülésre, közlekedésre és hírközlésre fordított összeg aránya. Az egy főre jutó éves kiadás főbb csoportonként az összes személyes célú kiadás százalékában Pest megyében, 2003 Egyéb személyes célú Lakásberuházás kiadás 7% 3% Élelmiszerek Művelődés, üdülés, szórakozás 8% Közlekedés, hírközlés 18% Egészségügy, testápolás 6% Háztartásvitel, lakásfelszerelés 6% 25% Élvezeti cikkek 5% Ruházkodás 5% Lakásfenntartás 17% A kiadások főbb szerkezeti összetételét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiadások 60%-a élelmiszerre, lakásfenntartásra, közlekedésre és hírközlésre fordítódik. A lakásberuházásokra fordított összeg országos szinten is kiemelkedik, amely összefügg az urbánus léttel. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 11

Ha a tartós fogyasztási cikkek állományát vizsgáljuk, Pest megye itt is vezető helyen van. Erre magyarázat a bevételek átlagosnál magasabb szintje, amely nyilvánvalóan nagyobb költést tesz lehetővé. A tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások az összes kiadás 6,5%-át tették ki a megyében. Összegzés A három gazdasági szektorból kiemelkedik a szolgáltatási szférában dolgozók száma. Ennek oka a mezőgazdaság országos szintű átrendeződése, illetve az ipar rendszerváltástól történő stagnálása. Szentendrén a foglalkoztatottak létszáma az országos trendekkel ellentétben emelkedő tendenciát mutat. Ennek egyik oka a lakónépesség gyarapodása, hiszen a környező településekről elsősorban a fővárosból főleg az aktívkorú népesség választotta lakóhelyéül a várost. Ez némiképp összefügg az inaktív keresők számának gyarapodásával is. Egyrészről az újonnan betelepülők is családot alapítottak és ezáltal nőtt a gyeden, gyesen lévők száma, másrészről pedig, mivel Szentendrén igen magas az érettségivel, diplomával rendelkezők aránya, ez pedig magával hozta az iskolás kor kitolódását is. A foglalkoztatottak létszámának emelkedésével függ össze az adózó népesség számának, illetve az általuk fizetett adók és járulékok összegének közel 10 éve tartó dinamikus növekedése. Ez a tendencia azonban Pest megye egészére kimutatható és csak a három Budapesti adózási régió előzi meg a megyét adó- és járulékfizetések tekintetében. Érdekes, hogy amíg a vendéglátás a szolgáltatási szféra húzóágazatának számít, a kereseti rangsorban ugyanez jóval az átlag alatt marad. A háztartások költési struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbbet élelmiszerre költöttek. Rögtön ez után következik a közlekedés, hírközlés. Ez utóbbinak lehet a magyarázata a telekommunikáció dinamikus terjedése, a gépjárművek növekvő száma és az urmánus életmód térhódítása. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 12

2.2 Idegenforgalom 2.2.1 Az országos trendek elemzése Magyarországot 2004-ben közel 34 millió külföldi látogató kereste fel, akik összesen 97.553 napot töltöttek az országban. Ez a szám az utóbbi hat év legmagasabb beutazó turizmusát jelöli! Az elsődleges utazási motiváció az egynapos látogatók esetében az átutazás és a vásárlás volt (45,8, ill. 31,9 %), turisztikai céllal mindösszesen 16,9%-uk érkezett az országba. Utazási motívációk megoszlása - egynapos látogatók, 2004 (%) Egyéb 5,4 Átutazás 45,8 Vásárlás 31,9 Üzleti turizmus 1,7 Szabadidős turizmus 15,2 0 10 20 30 40 50 (%) A többnapos látogatók esetében a turisztikai motiváció volt mérvadó. Utazási motívációk megoszlása - többnapos látogatók, 2004 (%) Egyéb 7,1 Átutazás 16,1 Vásárlás 3 Üzleti turizmus 9,8 Szabadidős turizmus 64 0 10 20 30 40 50 60 70 (%) A küldő desztinációk vizsgálatánál szembetűnő Európa visszaesése. Ezt a csökkenést az Ázsiából, Ausztráliából és Amerikából érkező látogatók kompenzálják. Az országokat vizsgálva az elsődleges küldőpiac az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, őket követi Svájc, Olaszország és Svédország. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 13

A Magyarországra látogató külföldiek kontinensenkénti megoszlása, 2004 Ausztrália 24% Európa 17% Amerika 27% Afrika 7% Ázsia 25% Forrás: MT Rt. A hazánkba látogató külföldiek költési struktúrájánál szembetűnő, hogy mind az egynapos, mind a többnapos látogatók esetében az ajándékvásárlás fontossága igen előkelő helyen van. Említést érdemel, hogy az egynapos látogatók szívesebben költenek élelmiszerboltban, mint vendéglátóhelyen. Szórakozásra és a kulturális programokra mindkét szegmens azonos arányban költ. Magyarországra látogató külföldiek költési struktúrája, 2004 (millió Ft) Szállás étkezéssel Szállás étkezés nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Vásárolt élelmiszer, ital Nemzetközi közlekedés Belföldi távolsági közlekedés Belföldi helyi közlekedés Autóbérlés Üzemanyag Kulturális programok Egynapos kirándulás Mo-n befizetve Egészségmegőrzés Gyógyászat Szórakozás Sport, fitness Biztosítás Ajándékvásárlás Tanulás Egyéb költés Egynapos Többnapos 0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000 70 000 80 000 90 000 100 000 110 000 120 000 130 000 140 000 150 000 160 000 170 000 Forrás: MT Rt. 2.2.2 A Közép-Dunavidék helye az ország turizmusában A Dunakanyar, mint a Közép-Dunavidék része, sem az egynapos, sem a többnapos látogatók esetében sem népszerű desztináció: mindkét esetben csak a Tisza-tavat sikerült megelőzni. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 14

A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak megoszlása régiók szerint - egynapos látogatók, 2004 Forrás: MT Rt. Dél-Dunántúl 3,4% Dél-Alföld 14,0% Közép-Dunántúl 13,0% Tisza-tó 0,5% Balaton 0,9% Észak- Magyarország 4,9% Budapest 7,2% Közép-Dunavidék 0,8% Észak-Alföld 21,8% Nyugat-Dunántúl 33,5% A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak régiók szerinti megoszlása - többnapos látogatók, 2004 Közép-Dunántúl 11% Dél-Alföld 7% Dél-Dunántúl 5% Budapest 29% Forrás: MT Rt. Tisza-tó 3% Balaton 15% Észak-Magyarország 5% 2.2.3 A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet Nyugat-Dunántúl 16% Közép-Dunavidék 4% Észak-Alföld 5% A Dunakanyarban a belföldi turizmus számít húzóágazatnak. A belföldi vendégek létszámukat tekintve ötször, vendégéjszakában számolva négyszer annyi időt töltöttek a térség szállodáiban, mint a külföldi látogatók. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 15

A belföldi és külföldi látogatók számának alakulása a Dunakanyarban, 1999-2003 (fő) 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1999 2000 2001 2002 2003 Belföldi Külföldi Forrás: MT Rt. A belföldi és külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása a Dunakanyarban, 1999-2003 (vendégéj) 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 1999 2000 2001 2002 2003 Belföldi Külföldi Forrás: MT Rt. A szezonalitást jól tükrözi a szentendrei Tourinform Iroda 2004-es statisztikája is: forgalmuk a június-szeptember hónapokban ugrott meg jelentősen. Egész évben 50.629 megkeresést regisztráltak, amelyből mintegy 60 % realizálódott az említett négy hónapban. A Tourinform iroda szezonális látogatottsági eloszlását támasztja alá a szállodák szobafoglaltsági indexe. Ennek oka, hogy a szezonalitást csökkentő gyógyszállodák 2003-ig nem voltak a térségben. A szezon meghosszabbítására a belföldi, metropolis tér adottságai mellett a speciális piaci szegmenseket kell megcélozni. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 16

A dunakanyari szállodák szobafoglaltsági indexének alakulása havonta, 2001-2003 (%) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2001 2002 2003 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Vendégforgalom Szentendre, mint a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet része a Közép-Magyarországi Régióban található. 2002-ben ebben a régióban volt az ország kereskedelmi szálláshelyeinek 16,3%-a, összesen 131 darab. Ebből a Dunakanyar mindössze 19 szállodát regisztrálhat; ötcsillagos szálloda nem volt. Szentendrén 2005 elején mindösszesen 25 darab kereskedelmi szálláshelyet és 1006 férőhelyet regisztráltak. A szálláshelyek 26%-a volt szálloda, kiemelkedő viszont a panziók aránya. A kereskedelmi szálláshelyek kategóriánkénti megoszlása Szentendrén, 2005 Kemping 4% Hotel 26% Panzió 55% Egyéb 15% Forrás: MT. Rt. Ezen szálláshelyek 62,1%-a egész éves nyitva tartással üzemel. A belföldi turizmus számára fontos üdülési csekket 2002-ben a Dunakanyar 30 kereskedelmi szálláshelyén fogadták el (7 szállodában, 19 panzióban, 2 turistaszállón és 2 kempingben). Ez országos szinten 26,8 %-ot jelent A kereskedelmi szálláshelyek egészét tekintve ez igen jó aránynak számít, szállodák esetében azonban a Dunakanyar csak Budapestet előzi meg. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 17

Az udülési csekket elfogadó kereskedelmi szálláshelyek és szállodák aránya, 2002 (%) Országos átlag Budapest Balaton Dunakanyar Velencei-tó Mátra-Bükk Sopron-Köszeghegyalja Forrás: MT. Rt. 25,4% 22,6% 22,6% 15,2% 33,3% 33,3% 35,6% 36,8% 34,9% 24,0% 42,6% Szálloda 46,8% Kereskedelmi szálláshelyek 57,8% 50,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% A szállásfoglalásra 2002-ben a csoportos foglalás volt a jellemző (60%), a fő motivációs tényező pedig a szabadidő- (44%) és a konferenciaturizmus (37%) volt. A szálláshelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 18

Árak, kihasználtság Minden harmadik szálláshely 16-20 vendég befogadására képes. A kereskedelmi szálláshelyek férőhely szerinti megoszlása Szentendrén, 2005 31-75 fő 19% 76-8% 8-10 fő 8% 11-15 fő 15% Forrás: www.vendegvaro.hu 21-30 fő 15% 16-20 fő 35% A szolgáltatások tekintetében megállapíthatjuk, hogy a szálláshelyek majdnem mindegyike rendelkezik parkolóval és fürdőszobával, háromnegyedükben televízió is van a szobában. Büfé Bár Étterem Reggelivel Internetcsatlakozás Telefon a szobában Légkondi Széf Rádió a szobában TV a szobában Fürdő a szobában Kutya-macska Garázs Parkoló A szolgáltatások megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken Szentendrén, 2005 3,4% 6,9% 3,4% 13,8% 24,1% 27,6% 17,2% 27,6% 20,7% 31,0% 48,3% 75,9% 93,1% 93,1% Forrás: www.vendegvaro.hu 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A szállodai szobakihasználtság a Dunakanyar egészét vizsgálva 30 % körül mozgott. Ezt az országos átlagtól messze elmarad és csak a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetet sikerült megelőzni. (2002-es adatok). A szállodai szobakihasználtság az idegenforgalmi főidényben is csak 35,9%-os volt! (Összehasonlításképpen ez az adat Budapesten 60,8%, a Balatonnál 62 %, a Velencei-tónál 27,6%) Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj 2002-ben szállodai szobákra vetítve átlagosan 4325 forint volt. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 19

Ez annyit jelent, hogy akárcsak az ezt megelőző években, 2002-ben is csak a fővárosban voltak magasabbak az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak. 2001-hez képest a Dunakanyarban történt a legnagyobb drágulás: 10%-al kerültek többe a szállásdíjak 2002-ben, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mértéke szintén a korábbi trendeket tükrözte. Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj és annak változása az előző évhez képest, 2002 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Sopron- Mátra-Bükk Velencei-tó Dunakanyar Balaton BudapestOrszágos átlag Köszeghegyalja 100% 80% 60% 40% 20% 0% Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj Szállásdíjak változása az előző évhez képest Forrás: MT. Rt. A ténylegesen realizált szállásdíjbevételek esetében, a korábbi évekhez hasonlóan, a Dunakanyar csak a Velencei-tavat előzi meg. A szállodák és egyéb kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a kiemelt üdülőkörzetekben, 2002 (millió forint) Budapest Balaton Mátra-Bükk Sopron-Kőszeghegyalja Dunakanyar Velencei-tó 1992 3005 2961 3645 645 1041 116 238 11332 14986 45305 46785 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000 50 000 Kereskedelmi szálláshelyek összesen Ebből szálloda Forrás: MT. Rt. A szállásdíjból származó bevételek szállodák esetében az összes bevétel 46 %-át képezik. A többi bevétel a vendéglátásból (33%) és egyéb szolgáltatásokból (21%) tevődik össze Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 20

Vendéglátóhelyek Szentendrén 44 vendéglátóhelyet tartanak nyilván, többségükben a magyar mellett van angol és német nyelvű kiszolgálás. A vendéglátóhelyek területi eloszlása Szentendre belvárosában Besorolásuk szeriont főleg II. osztályúak, de első és harmadosztály között is lehet válogatni. A vendéglátó egységek kategóriák szerinti megoszlása Szentendrén, 2005 I. 23% III. 16% II. 61% Forrás: www.vendegvaro.hu Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 21

A férőhelyek tekintetében elég sok vendéglátó egységről nem állt rendelkezésre adat. A vendéglátóegységek befogadóképessége Szentendrén, 2005 nincs adat 16% -20 fő 5% 21-50 fő 9% 151- fő 20% 51-80 fő 26% 126-150 fő 11% 101-125 fő 2% 81-100 fő 11% Forrás: www.vendegvaro.hu 2.2.4 Összegzés Magyarország, azon belül is elsősorban Budapest a fapados légitársaságok elterjedésének köszönhetően igen kedvelt turisztikai desztinációvá vált. Ez a tendencia várhatóan tartós lesz. Az idegenforgalomban Budapest szerepe vitathatatlan. A statisztikai adatok tanúsága szerint viszont a Közép-Dunavidék Régió nem túl népszerű a külföldi látogatók körében. Az adatok azonban vagy határ- vagy szálláshely-statisztikai mutatószámok és mivel az említett régiót kirándulómegyeként tartják nyilván, ezen adatok egyike sem alkalmas arra, hogy lemérjük a térség tényleges kedveltségét. Ezt az állítást támasztják alá a 2002-esszobafoglaltsági mutatók, amelyek szerint a szállodák csúcsidényben is csak 35,9%-os telítettséggel üzemeltek. Ezzel csak a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetet sikerült megelőzni. Nyílván nem véletlen, hogy ez a két, Budapesthez legközelebb fekvő térség ilyen alacsony mutatószámokat tud felmutatni! A szállásdíjak alakulása némileg ellentmond az előbbi állításoknak. Itt drágultak a leginkább a szállásdíjak, s ennek következtében csak a fővárosban voltak magasabbak az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak, a bevételek azonban ezzel ellentétesen alakultak. Szentendrén 2005 elején 25 kereskedelmi szálláshelyet regisztráltak, amelynek 55%-a panzió volt. A panziók nagy számából következik a 11-30 férőhelyes szálláshelyek nagy aránya. A szezonalitás problémája az egész országot érinti. Szentendre esetében ez elsősorban a június-szeptemberi időszakban csúcsosodik ki. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 22

2.3 Helyi gazdaság Szentendrén 2003-ban összesen 2014 társas vállalkozás és 1384 egyéni vállalkozás működött.. A legkedveltebb vállalkozási forma a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság volt, ezek alkották a társas vállalkozások 99%-át. Társas vállalkozási formák megoszlása Szentendrén, 2003 Betéti Társaság 51% Korlátolt Felelősségű Társaság 48% Részvénytársaság 1% Foglalkoztatott létszám tekintetében megállapítható, hogy a vállalkozások 45 %-a 9 fő alatt működik és csak 2 vállalkozás foglalkoztat 150 főnél többet. Ez a Szentendrei Papírgyár és a Béres Gyógyszergyár Rt. A kiskereskedelmi üzletek foglalkoztatott létszám szerinti megoszlása Szentendrén, 2003 20-49 fő 19% 10-19 fő 31% 50-99 fő 2% 100-149 fő 2% 150-199 fő 1% 5-9 fő 45% Árbevétel szempontjából a vállalkozások fele realizált 51-300 millió forintos bevételt, 7 vállalkozás pedig 1 milliárd forint feletti bevételt könyvelhetett el. Ezek a vállalkozások döntően ipari tevékenységet folytató nagyvállalatok. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 23

A kiskereskedelmi üzletek bevétel szerinti megoszlása Szentendrén, 2003 2501-4000 millió 1% 1001-2500 millió 4% 701-1000 millió 4% 1-50 millió 28% 501-700 millió 7% 301-500 millió 6% 51-300 millió 50% Szentendrén a 2003-as adatok alapján 602 kiskereskedelmi üzlet működött. A leggyakoribb formájuk az élelmiszer jellegű üzlet és a ruházati szaküzlet volt. Vendéglátóhelyekből 186-ot regisztráltak, ebből 172 étterem és cukrászda volt. A kiskereskedelmi üzletek megoszlása profiljuk szerint, 2003 könyv, újság, papír 7% elektromos háztartási cikk 6% élelmiszer jellegű üzlet 27% cipő- és bőráru 8% gépjárműszaküzlet 2% benzinkút 3% ruhabolt 28% bútor, háztartási cikk 6% gépjárműalkatrészszaküzlet 2% vasáru, festék, üveg 11% 2.3.1 Belváros A belváros általunk lehatárolt területén 2003-ban összesen 32 vállalkozás működött. (Csak azokat vettük számításba, ahol a foglalkoztatottak létszáma legalább 5 fő, az éves bevétel pedig 1 millió forint felett volt!) A legkedveltebb vállalkozási forma a Kft volt 27 vállalkozás választotta ezt a működési formát. A vállalkozások tevékenységét tekintve megállapíthatjuk, hogy elsősorban a szolgáltatói tevékenységek (élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek, vendéglátás, tanácsadás) vannak jelen. Az ipart az építőipar és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások képviselik. Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 24

A belvárosi vállalkozások tevékenységi köreinek megoszlása, 2003 Egyéb szolg. 25% Vendéglátás 16% Építőipar 13% Élelmiszer 24% Tanácsadás 6% Egyéb ingatlan 16% Az alkalmazotti létszám általában 5-19 fő, ennél több embert csak két vállalkozás foglalkoztat. A bevételek vizsgálata alapján azt a következtetést tudtuk levonni, hogy minden második vállalkozás 51-300 millió forint közötti éves bevételt realizál. A kiskereskedelmi üzletek területi elhelyezkedése Szentendre belvárosában Szentendre Belváros Koncepció Munkaközi Anyag, 2005 25