Az európai integráció előzményei Az európai integráció előzményei Az európai egységeszmék története Európai egységeszmék és egységmozgalmak a két világháború között A második világháború utáni integrációs törekvések
EC 6 1957-58
EC 9 1973 EC 10 1981 EC 12 1986
EC 15 1995 EC 25 2004
Az európai integráció előzményei Római Birodalom (limes-ig) Nagy Károly birodalma (nagyjából az alapító 6-ok területe) Keresztes hadjáratok: európaiság = kereszténység Középkori egyetemek (tanárok, diákok szerte Európából, közös nyelv a latin) Humanista: államszövetségeket találnak ki (Dante) Reformáció: univerzalizmus megtörik Polgárosodás: Ny-Eu egyre jobban elválik K-től Felfedezésektől 20. századig: gyarmatosítás, Európában gyors fejlődés, Európa felülmúlja a többit, versenyképesebb, ha ütközik egy másik civilizációval Nagy európai öntudat alakult ki Európai egységideák a hosszú XIX. században Rousseau Immanuel Kant (Örök béke, 1795) Napóleon: egységes Eu. francia hegemónia alatt Szabadság, egyenlőség, testvériség + európaiság Szent Szövetség: európai koncert Mindenki együtt zenél, de mindenkinek saját hangját hallatja Mazzini, Kossuth: Európai Konföderáció Victor Hugo (1849): Eu-i Egyeseült Államok (mint USA) 20. századi pesszimizmus XIX. sz.: szép időszak, mennyiségi és minőségi növekedés I. vh.: európai népek egymás ellen harcoltak A nacionalizmus pozitív tartalmú, de a háború alátámasztója Helyette új irányzatok szállnak szembe vele Szocializmus: internacionalizmus, de a munkásosztály szolidaritása alapján Katolicizmus: univerzális, egyetemes I. vh. után depresszió, fiatalság egy része meghal Európaiság = szorongás, pesszimizmus Spengler: A Nyugat alkonya (Ny-eu-i civilizáció vége) Julian Benda: Írástudók árulása (a vh. a nacionalista európai értelmiség felelősége) Carlo Sforza: Eu-i Egyesült Államok Jose Ortega y Gasset: európaiság régi ismérvei a liberalizmus, demokrácia, indivídum, de ma tömegember lett
Európai egységeszmék a két vh. között Richard Coudenhove Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Páneurópa c. könyve) Nemzetek gyűlölete újabb háborút hozhat magával Keletről a kommunizmus (katonailag), nyugatról az amerikanizmus (gazdaságilag) fenyeget Nemzetek Szövetsége 1926: 1. Páneurópai kongresszus Briand (francia kül. min.) beviszi a páneurópai gondolatot a Nemzetek Szöv-be EU létrehozását javasolta (életszínvonal növelése, béke gondolata) 1933: Hitler új európai rend (Pax Germanica) Európai egység legszélsőségesebb példája Páneurópai tervek ideává válnak 2. világháború alatti európa-tervek 1941: lengyel és cseh emigráns kormányok konföderációt terveznek Churchill: angol-francia unió Partizánok a francia és olasz ellenállásban: háború után közös Európa kell Adenauer: nem nacionalista Európáról álmodozik Kérdés: Vagy lazább konföderációs Európa Vagy szorosabb összefonódás (föderáció) 2. világháború: mélypont Európa történetében Európa súlya visszaszorul Németország és Olaszország kiesik a nagyhatalmak közül (mindkettő európai) Fro. és Anglia is meggyengült a háborúban 2 nagyhatalom emelkedik ki: USA és SZU Korábban USA-SZU együttműködés Vörös hadsereg fél Európát elfoglalta Félelem, hogy nyugat-európaiak is bolsevizálódnak Szovjet fenyegetés miatt Eu. Ny-i félének össze kell fognia, USA felé fordultak USA-nak globális feladatokat kellett felvállalnia Kérdés: USA magára hagyja-e Eu-t? Kezdetben nem volt világos elképzelésük Ny-Európával (izolacionalizmus vagy grand design?) Ahogy szovjetizáltak keleten, úgy kezdett az USA Ny-Eu felé fordulni
2 elképzelés Eu. biztonságpolitikájáról Atlanti útválasztás (USA-val) Fő szószólója: Churchill Fultoni beszéd (1946): Európa meggyengülése Később ez győzött 3. utas megoldás 2 nagyhatalom közötti közvetítő híd Nem szabad a szovjeteket provokálni Talán nem szakadna ketté Európa Kisebb a háború esélye Támogatták nyugat-európai szocialista pártok (nem barátai, de nem is ellenségei a SZU-nak) kereszténydemokrata pártok (békepártiak) Kezdetben erősebb elképzelés Egység, de kivel? Kelet-Közép-Európa Calergi Kis-Európa reményei megszűntek a szovjet uralom miatt (összeurópai konföderáció, Európai Egyesült Államok, Páneurópa nem volt reális) Anglia Churchill gyakran beszélt Európai Egyesült Államokról, ahol az európai egység egyik motorja Anglia lenne Háború utáni választásokon Churchill megbukott, győzött a munkáspárt, amely nem volt híve az európai egységnek Anglia végül nem állt az egység élére Németország Erős ellenszenv a németek ellen (főleg német-francia ellentét), eleinte nem lehetett szó integrációról De Németország nélkül nincs Európa (Európa szíve) Kisebb léptékű gazdasági egységtervek BeNeLux Unió 3 kis ország: külön-külön gyöngék Nem jutottak el a közös piacig, de előrehaladás a vámok területén Fontos szerepet játszottak az európai integráció mélyítésében Északi együttműködés Dánia, Svédország, Finnország: erős szociális rendszer Jó lenne egy gazdasági integráció is Olaszország-Franciaország-Luxemburg Vámunió lett volna, de nem lett belőle semmi
Európai szintű elképzelések 1945 után Churchill Zürich-i beszéde (1946) Európai Egyesült Államok megteremtése Ehhez 1. lépés a francia-német megbékélés Nem büntethetik tovább No-t (ez nácizmushoz vezethet) Európai hazafiság kialakítása (Európának föl kell élednie) Család-település-nemzet-Európa (így elkerülhető a háború) Európa Tanács kialakítása Egyesült Európa mozgalom (Churchill-féle konföderációs változat) Föderalisták: már az újjáépítéskor szorosabb együttműködés Pártok egymás közti tanácskozásai kereszténydemokraták rendszeres évi találkozója szociáldemokraták együttműködése kommunisták nem az európai egység hívei ( világ proletárjai egyesüljetek! ) Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv) 1946: republikánusok győznek az USA-ban Szovjet-ellenesek Komoly gazdasági segély kell Európának 1947: George C. Marshall (kül. min.): Európában erősödjön meg a demokrácia Nem külön támogatja az USA az európai államokat Nem kell félnie az USA-nak az európai egységtől Készítsenek az európai államok egy igénylistát Európa lelkesedéssel fogadta Párizsi találkozó (szovjetek is részt vettek, de hazautaztak) Szövetségeseiknek is megtiltották a részvételt Marshall-terv Egy külön bizottság végezte az igényfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA lealkudta: 19 Mrd $) USA Kongresszusa 17 Mrd $-t szavazott meg 1948-1952 között 13 Mrd $-t fizettek ki 90 %-ban segély, ajándék (nem kell visszafizetni) 10 %-ban kölcsön (kedvező kamatokkal) Termelés helyreállítása és modernizálása Pénzügyi stabilitás (egyensúly, infláció leküzdése) Deficit helyreállítására exportnövelő ágazatokban beruházások Európai országok egymás közötti együttműködésének segítése Távoli cél: OECD Olaj, szén, gyógyszer, félkésztermék, teherautó.
Marshall-terv Anglia (3,1 Mrd $) Franciaország (2,7 Mrd $) Olaszország (1,4 Mrd $) NSZK (1,3 Mrd $) Hollandia (1 Mrd $) Görögország, Luxemburg, Dánia (0,2-0,5 Mrd $) 1950-re konszolidálta a nyugat-európai országok gazdaságát Új gazdasági világrend alakult ki, központja USA, Ny- Eu (gazdasági vasfüggöny is) Erősen USA felé fordul az európai gazdaság (és fordítva) Európai egységtörekvések is előtörtek, de kevésbé mint a gazdasági 2 kongresszus Hágában Európai alkotmány Európai parlament kell Európa Tanács (1949) Emberi jogok, kisebbségi jogok Sok ígéret, nem vált be minden Katonai téren - Németország ellen Dunquerque-i Paktum (Fro. és NBr.) Brüsszeli Szerződés (Fro., NBr. És BeNeLux) Schuman-terv Jean Monnet (ESZAK megszervezése) Robert Schuman (kül. min. jelentette be) Fro.: évszázadok óta szénhiánnyal küzdött Olaszo., Holl.: se szén, se vas Korábban: Ne legyen német nehézipar (ez nem ment) 1949: létrejön az NSZK Szén, vas esetében ne legyenek vámok No-nak se lenne rossz egy integrált eu-i acéltermelés Ne féljenek a német acéltermeléstől Szuverenitás visszanyerése Francia-német ellentét felszámolása Fro. feladja, hogy lehet gyenge No. mellette Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti szerv) Ne írják elő, hogy mennyit termeljenek
Európai Szén- és Acélközösség 24 órát adtak a döntésre 6 kormány gyorsan válaszolt rá (Fro., No., Olo., BeNeLux) Britek kimaradtak Föderatív elképzelés, célok: Szén és acél közös piacának megteremtése Foglalkoztatás növelése Életszínvonal növelése 1950: tárgyalások kezdete 1951: szerződés aláírása Párizsban 1. 5 éves periódus: összerázkódás 2. 5 éves periódus: Közös Piac létrehozása Nincsenek vámok Termelők és fogyasztók megkülönböztetése megszűnik Fellépnek a piac korlátozása ellen Montánunió fontosabb szervei Főhatóság Miniszteri Tanács Közgyűlés Bíróság Tanácsadó Bizottság Montánunió Ratifikáció gyorsan ment 1952: hatályba lép Helye: Luxemburg Első 5 év óriási fejlődés No. 13 %-os, Olo. 12-14%-os gazdasági növekedés Munkások szabadon járhatnak a határok között Kis laboratórium
2 kudarctörténet Európai Védelmi Közösség (EVK) - 1950 René Pléven (fr. kül. min.) nevéhez fűződik Integrált európai hadsereg (németekkel együtt) Koreai háb. (USA kiszáll) 22 SZU hadosztály NDK-ban NSZK-t fel kell fegyverezni, de diszkriminálnák az NSZK-t Szupranacionális szervek kellenének Ki vezesse? (Churchill, Eisenhower?) Időközben meghalt Sztálin Milyen lenne a NATO-hoz való viszonya? Aláírták, de a ratifikáció nem sikerült Helyette NYEU 1954-től (Anthony Eden) Bonni keretszerződés (NSZK egyenjogúsítása, NATO-tag) Európai Politikai Unió (javaslat 54-55-ben) (J. Monnet)