NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENRZÉSI FOSZTÁLY FOGYASZTÓVÉDELMI OSZTÁLY Iktatószám: FVO-590/2013. Témafelelsök: Dienes Katalin Tolvaj Ágnes ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az elrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének ellenrzésérl Budapest, 2013. május
1. Az ellenrzés célja A fogyasztó vásárlása során kiszolgáltatott helyzetben van az általa vásárolt elrecsomagolt élelmiszer termékek nettó tömegét illeten, mivel a feltüntetett nettó tömeg alapján dönt egy-egy termék kiválasztásakor abban bízva, hogy annak tényleges mennyisége megegyezik a csomagoláson jelölt mennyiséggel. Fentiek, valamint a fogyasztóvédelmi hatósághoz beérkez panaszbejelentések, illetve a médiában esetenként megjelen fogyasztói kifogások arról, hogy egyes élelmiszertermékek tömege kevesebb, mint amely a csomagolóanyagon feltüntetésre került, indokolták az ellenrzés elvégzését. Mindezekre figyelemmel a hatóság célja az elrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének laboratóriumi vizsgálatokkal történ ellenrzése volt annak igazolására, hogy a terméken feltüntetett névleges mennyiség és a mért tényleges mennyiség közötti negatív eltérés meghaladja-e az elrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenrzési módszereirl szóló 13/2008. (VIII. 8.) NFGM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: Tömegrendelet) foglalt megengedett mértéket. Hatóságunk azt vizsgálta, hogy a gyártók eleget tesznek-e a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak, azaz az általuk feltüntetett nettó tömeg névleges mennyiség megfelel-e a rendeletben szabályozott feltételeknek, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas azáltal, hogy a termék tényleges mennyisége kevesebb, mint a jelölt névleges mennyiség. 2. Az ellenrzés idtartama és résztvevi Az ellenrzésekre 2013. március 1. április 12. közötti idszakban került sor. Az ellenrzésben Budapest Fváros, valamint a Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, és Heves Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelségei vettek részt. A minták laboratóriumi vizsgálatát a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma végezte el. 3. A vizsgálat tárgya, ellenrzési szempontok és helyszínek 3.1 A vizsgálat tárgya, a minta kiválasztása Az ellenrzés olyan elrecsomagolt, kizárólag tömegegységben értékesített élelmiszerekre irányult, amelyeket nem a vásárló jelenlétében csomagoltak be, továbbá azok mennyisége a csomagoló által elre meghatározott és a csomagolás kinyitása, módosítása nélkül nem volt megváltoztatható. A vizsgálat további feltétele volt, hogy a minták tömegegységben legalább 5 g-os, de legfeljebb 1 000 g-os értékesített termékek legyenek, ugyanakkor a levett mintáknak minden tekintetben azonosnak kellett lenniük, azaz ugyanabból a - 100-as, vagy annál nagyobb - tételbl kellett származniuk. A mintaelemek száma minden egyes tételbl véletlenszer válogatással levéve mintánként 20 db volt. A vizsgálat alapját képez Tömegrendelet értelmében tételnek az tekinthet, amelyben valamennyi elrecsomagolt termék ugyanolyan névleges mennyiség, ugyanolyan típusú, ugyanabból a gyártási sorozatból származó, és ugyanazon a helyen csomagolt. 2
További fontos definíciók még az alábbiak: névleges mennyiség (névleges tömege): az elrecsomagolt termék csomagolásán tömeg- vagy térfogategységben feltüntetett mennyiség, amelyet az elrecsomagolt terméknek mérheten tartalmaznia kell; tényleges mennyiség: az a mennyiség (tömeg), amelyet az elrecsomagolt termék csomagolása ténylegesen tartalmaz; negatív eltérés: az a mennyiség, amennyivel az elrecsomagolt termék tényleges mennyisége kevesebb, mint a névleges mennyisége. 3.1.2 Minta kiválasztása A megmintázandó termékek végeredményben úgy kerültek kiválasztásra, hogy azok között nagyobb érték élelmiszerek is helyet kaphassanak. A termékek kiválasztásakor elsdleges szempont volt, hogy az átlagos háztartásokban rendszeresen vásárolt alapvet élelmiszerek kerüljenek ellenrzés alá. A mintavételezést megelzen a felügyelk a mintavételezés lehetséges helyszínein elzetes felméréssel célirányosan igyekeztek tájékozódni, hogy mely termékek vizsgálata lehet különösen indokolt. Ez az elzetes tájékozódás nagyban segítette a mintaként vásárolandó élelmiszerekkel kapcsolatos egyeztetést a felügyelségek között, ily módon kiküszöbölhetvé válhatott, hogy azonos minta kerüljön levételre. A fentiek szerinti egyeztetéseknek köszönheten nagyobb érték, ezzel együtt nagyobb tömeg élelmiszerek mintavételezésre is sor kerülhetett. A többféle, negyed-, fél, illetve 1 kg kiszerelési egység termékek (például rizs, rétes-, illetve finomliszt, só, kristály- és porcukor, kávé, kávékrémpor, zsemlemorzsa, búzadara) mellett egészen kis kiszerelés áruk (pl. fszerek, sütpor, éleszt, vanillincukor) is ellenrzés alá kerültek. Ezen termékek egy-két kivételtl eltekintve jellemzen a fogyasztók által gyakran használt alapvet élelmiszerek voltak. 3.2. Laboratóriumi vizsgálat A vizsgálat során az akkreditált laboratórium összesen 115 féle minta összesen 2300 mintaelem, 792,45 kg tömeg termék hatósági mérését és laboratóriumi értékelését végezte el. 3.3 Ellenrzési helyszínek A mintavételek az Aldi, Auchan, CBA, Coop, Interspar, Lidl, Metro, Penny Market, Tesco üzletláncok üzleteiben történtek meg. 4. A vizsgálat részletes megállapításai 4.1 A minták jellemzi A témavizsgálatban résztvev felügyelségek munkatársai összesen 115 féle termék 100-as, vagy annál nagyobb nagyságrend tételeibl véletlenszer válogatással vették le a termékféleségenként 20-20 mintaelembl álló termékmintákat tekintettel arra, hogy az elrecsomagolt termékek nettó tömegének ellenrzését roncsolásos vizsgálattal végeztük el, amelyre vonatkozóan a Tömegrendelet pontosan meghatározza mindazokat a kritériumokat, amelyeknek a mintavételezés során érvényesülniük kell. Így többek között elírja a tételnagyság mellett a leveend mintaelemek számát is. 3
A beérkezett minták tömege széles 5-1 000 g közötti skálán mozgott. Ennek eredményeként a felügyelk összesen 37 féle különböz névleges tömeg terméket mintáztak meg, amelyek megoszlását az alábbi ábra szemlélteti a Tömegrendelet szerinti tömegtartományok alapján. A vizsgált minták névleges mennyiségeinek megoszlása (16 db) 14% (26 db) 23% (9 db) 8% (31 db) 26% 5-50 g 51-100 g 101-200 g 201-300 g 301-500 g 501-1000g (14 db) 12% (19 db) 17% Jellemzen a legtöbb mintát a felügyelk a legnagyobb, illetve a legkisebb kiszerelési egység termékekbl választották. Termékféleségenként a minták között megtalálható volt a nagyobb tömeg liszt, rizs, só, porcukor, zsemlemorzsa mellett a kisebb tömegtartományba tartózó májpástétom, sajt, pudingpor, müzliszelet, sütéleszt, vanillincukor, kávétejszín és számos fszer is, amelyeket részletesen a következ ábra szemléltet. Konzerv, és Húskészítmény; 9 Kávéitalporok; 5 Tejterm; 3 Magok; 5 Édesipari term.; 6 Vizsgált termékcsoportok Levesalap; 6 Margarin ; 1 Cukortermék; 4 Malomipari termékek; 13 Sütipari termékek; 6 Só; 6 Kakaó- és csokoládé termékek; 14 Gabonaalapú készítmények; 12 Rizs ; 10 Állományjavítók; 6 Fszerek, és Mustár; 9 A minták között legnagyobb számban a kakaó- és csokoládétermékek (14 db), a malomipari termékek (13 db), és a gabonaalapú termékek (12 db) fordultak el, míg a legkevesebb a margarin (1 db) és a tejtermék minta (3 db) volt. A minták nettó tömege mellett az eladási árak is igen eltérek - 36-841 Ft közöttiek - voltak. 4. 2 Laboratóriumi vizsgálati eredmények A témavizsgálat keretében megmintázott termékek laboratóriumi vizsgálatának eredményei alapján a végs minsítésben a kétféle vizsgálati szempont valamelyike szerint összesen 33 féle terméknél került sor jogsértés megállapításra, mivel a 20 mintaelem mérése 4
szerint vagy a hibás minta elemek száma volt több a megengedettnél, vagy a tényleges nettó tömegük átlaga nem felelt meg a csomagoláson feltüntetett névleges tömeget alapul vev jogszabályi követelménynek. A kifogásolt termékek negyedénél (8 féle termék) a hibák halmozottan jelentkeztek, azaz a termékminták bizonyos számú mintaelemei egyik vizsgálati szempontnak sem feleltek meg. A vizsgált 115 db termékbl tehát összesen 33 esetében indult eljárás, amely 29%-os kifogásolási arányt mutat. Ez az arány azt jelenti, hogy szinte minden harmadik termékminta a követelménynél valamilyen mérték mennyiséggel kevesebb tömeg terméket tartalmazott. A vizsgált, illetve kifogásolt termékek számát mutatjuk be az alábbi ábrán a különböz tömegtartományokban. 120 100 80 Vizsgált és kifogásolt elrecsomagolt termékek (db) vizsgált kifogásolt 115 60 40 20 0 31 33 26 19 16 14 9 14 5 3 5 3 3 5-50 g 51-100 g 101-200 g 201-300 g 301-500 g 501-1000g Összesen Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján, a legnagyobb tömeg 501-1000 g termékcsoportban fordult el a legtöbb kifogásolt minta. Ezzel szemben a kisebb nettó tömeg termékcsoportok 5-50 g, illetve 51-100 g mintáiban kevesebb számú hibás termékmintát találtunk. A laboratóriumi eredmények a mintaként levett termékek közel harmadánál igazolták, hogy azok elállítói a Tömegrendeletben elírt kétlépcss követelménynek nem tettek eleget, azaz a) a csomagolás tartalmának tényleges mennyisége átlagosan nem lehet kevesebb, mint a névleges mennyiség; b) a Tömegrendelet 2. mellékletében meghatározott névleges mennyiségre vonatkozó megengedett negatív eltérés mértékénél nagyobb negatív eltéréssel rendelkez termék csak olyan arányban fordulhat el, hogy megfeleljen a rendelet 3. mellékletében elírt, a termékek statisztikai ellenrzésének referenciamódszerére vonatkozó követelményeknek. Ahhoz, hogy a vizsgált minták követelményt kielégíti minsítést kaphassanak, mindkét feltételnek eleget kellett tenniük. Követelményt nem elégítette ki minsítést kapott a termékminta, ha abban a Tömegrendelet tiltása ellenére a megengedettnél nagyobb számban fordultak el olyan mintaelemek, amelyek megengedett negatív eltérése nagyobb volt az elfogadhatóság mértékénél, vagy a 20 mintaelem átlagtömege nem elégítette ki a tömegrendelet követelményét. 5
4.2.1 Az elrecsomagolt termékek tényleges mennyiség ellenrzésének eredményei Az elrecsomagolt termékek ellenrzését mintavételi eljárással, két lépésben végeztük el. 4.2.1.1 Tétel minsítése 1. lépcs Névleges mennyiségre vonatkozó megengedett negatív eltérések eredményei A nettó tömeg tétel minsítésének els lépéseként a laboratórium minden minta esetében meghatározta az adott minta névleges mennyiségére vonatkozó elfogadható minimális mennyiséget azaz meghatározták az elrecsomagolt termék névleges mennyiségének megengedett negatív eltérését -, amelyet a kérdéses mennyiségre vonatkozó megengedett maximális eltérésnek az elrecsomagolt termék névleges mennyiségébl történ kivonásával végeztek el. Ennek mértéke attól függ, hogy az adott termékminta milyen névleges tömeggel rendelkezik. A megengedett negatív eltérés a Tömegrendelet alapján a különböz tömegtartományokban változó, amelyet az alábbi táblázat részletez: Névleges mennyiség Megengedett maximális negatív eltérés névleges mennyiség százalékában 5-50 g között 9 (g) 51-100 g között 4,5 g 101-200 g között 4,5 201-300 g között 9 g 301-500 g között 3 501-1000 g között 15 g A laboratórium a nettó tömegméréseket elször a mintavételezett termékek 20 mintaeleménél végezte el. A Tömegrendelet értelmében a roncsolásos vizsgálat során azok az elrecsomagolt termékek, amelyek tartalmának tényleges mennyisége nem érte el az elfogadható minimális mennyiséget, hibásnak minsültek. A rendelet értelmében egyegy termékminta 20 mintaelemébl egy sem, vagy csak 1 db mintaelem lehetett hibás ahhoz, hogy az adott tételt elfogadhatónak tekintsük. Amennyiben például az 1 kg-os nettó tömeg finomliszt egy eleme a mérés során 985 g-os volt, míg a többi mintaelem tömege 986 g fölötti volt, akkor az adott minta Követelményt kielégíti minsítést kapott. Azokban az esetekben viszont, amikor a hibás mintaelemek száma 1-nél több volt, azaz a mérések igazolták, hogy a 20 mintaelembl több mintaelem a megengedett negatív eltérésnél nagyobb mérték eltérést mutatott, akkor az adott minta tétele kifogásolásra került. A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a vonatkozó, Tömegrendeletben foglaltak alapján - a nettó tömeg tétel minsítésének els lépéseként, 15 termékminta 300 elemébl, összesen 104 mintaelem (34%) bizonyult hibásnak, azaz a mintaelemek mért tényleges nettó mennyisége nem érte el az adott tömegre vonatkozó elfogadható minimális mennyiséget. A vizsgált mintákban elfordult olyan rizsminta is, amelynek mind a 20 mintaeleme kifogásolt lett, ugyanis a 20 mintaelem egyik mérési eredménye sem érte el a hatályos jogszabályban foglalt elfogadható minimális mennyiséget, azaz a 241 g-ot, így az elfogadhatósági kritériumnak nem felelt meg a termék. Ezen termék (250 g) mérése során egy mintaelem nettó tömege (230,08 g) a megengedett maximális eltérés kétszeresénél is nagyobb mérték eltérést mutatott. 6
Kétféle, 1 000 g-os tömeg (1 rétesliszt, illetve 1 asztali só) termék mintaelemeinek mérése során - az elz esethez hasonlóan - kétszeresnél is nagyobb mérték eltérést (969, 41 g, illetve 969, 93 g) tapasztaltunk. A legkirívóbb hibát az egyik gyártó 1 000 g-os réteslisztjénél észleltük, ugyanis az egyik mintaelem tömege mindössze 948,84 g volt, amely több mint háromszoros (3x15 g= 45, 1000-948,84= 51,16 g) mérték negatív eltérést jelentett. A tételminsítés els lépéseként kifogásolt 15 termékbl 9 db minta volt 1 000 g-os tömeg termék, amelyeknél a laboratóriumi mérések a legnagyobb 948,84 1029,17 g közötti szórást mutatták. A kifogásolt 3 db 500 g-os minták között volt olyan rizstermék is, amelynek 20 mintaelemébl 14 mintaelem minsült hibásnak tekintettel arra, hogy ezen termékek mért értékei az elfogadható 485 g-os minimális mennyiség alattiak voltak. A többi (3 db) követelményt nem elégíti ki minsítés termékminta 250, 200, illetve 100 g-os 20-20 mintaelemeibl a kifogásolt mintaelemek száma 20, 7, illetve 2 db volt. A tételminsítés els mérési szempontja alapján 3 féle termékminta vonatkozásában a kifogásolt darabszám egy-egy mintaelem volt, amely az elfogadhatósági kritériumnak még megfelelt. Továbbá egy-egy termékmintán belül a mintaelemek mérése során több esetben elfordult, hogy azok tényleges nettó tömege ugyan nagyobb volt, mint a terméken feltüntetett névleges nettó tömeg, azonban ez mégsem eredményezte a termék jó minsítését, mivel adott mintán belül egynél több mintaelem mérési eredménye az elfogadhatósági kritérium alatt volt. 4.2.1.2 Tétel minsítése 2. lépcs Az elrecsomagolt termékek tényleges mennyiség átlagának mérési eredményei Második lépésben történt az elrecsomagolt termékminták tényleges mennyiség átlagának meghatározása az adott minták 20 mintaelemének mérési eredményei, illetve a korrigált tapasztalati szórás figyelembevételével, amely számítással történt. Ennek eredményeként a kifogásolt 33 termékbl 26 db nem felelt meg a roncsolásos vizsgálat kritériumszintjének tekintettel arra, hogy ezen termékek tényleges mennyiségének átlaga kevesebb volt, mint a jogszabály által elírt követelmény. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kifogásolt termékek jellemzen az els lépcss vizsgálathoz hasonlóan itt is a nagyobb nettó tömeg (1000 g-os 9 db, 500 g-os, illetve 250 g-os termékbl 2-2 db) termékek körébl kerültek ki. A legtöbb (8 db minta) tétel elutasítást jellemzen rizstermékek 5 db 1000 g-os, 1 db 500 g-os, illetve 2 db 250 g-os kapták. A kifogásolt minták között volt még a nagyobb nettó tömeg termékekbl liszt (3 db), só (1 db), illetve porcukor (1 db) minta is. A vizsgálati eredmények alapján összességében megállapíthatjuk, hogy míg a vizsgálat els részében 15 db termékminta, addig a második részében 26 db termékminta tétele került elutasításra. Ugyanakkor az összes kifogásolt 33 db termékmintából 8 féle minta esetében az elvégzett mérések, illetve számítások alapján a hibák halmozottan fordultak el. Ugyanis ezen termékminták a vizsgálat mindkét részében követelményt nem elégíti ki minsítést kaptak. A két lépcss vizsgálat alapján a kifogásolt minták számát mutatja be az alábbi ábra. 7
A kifogásolt termékminták vizsgálati eredményei I-II. lépcs 8 II. lépcs 26 I. lépcs összes kifogásolt (db) 15 33 0 5 10 15 20 25 30 35 A kétszeresen nem megfelel minsítés termékminták (8 db) az alábbiak voltak: 1 000 g-os 4 db (3 db liszt-, 1 db só termékminta), 500 g-os 2 db (1db rizs, 1 db porcukor termékminta), 250 g-os - 1 db (1db rizs termékminta), 200 g-os - 1 db (1db mák termékminta). Az elvégzett vizsgálati eredmények alapján jellemzen a nagyobb nettó tömeg termékmintákból került ki a legtöbb hibás minsítést kapott termék. Ezzel szemben a kisebb névleges tömeg termékek nettó tömeg vizsgálata jobb eredménnyel zárult. A témavizsgálat keretében elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredményeként kifogásolt minsítés termékek végs minsítésének számszer eredményeit a jelentés 1. számú mellékletét képez táblázat tartalmazza. Az összes minta laboratóriumi értékelése szerint a legnagyobb arányú (54%), kifogás az 1 000 g-os tömeg termékek körében volt tapasztalható, míg a többi tömegcsoportban ez az arány tovább csökkent. Tömegtartományok (g) Vizsgált minták száma (db) Kifogásolt minták száma (db) Kifogásolási arány 1 000 26 14 54% 500-301 között 16 3 19% 300-201 között 9 3 33% 200-101 között 14 5 36% 100-51 között 19 3 16% 50-5 között 31 5 16% A laboratóriumi mérések, számítások alapján a 14 db 1 000 g-os nem megfelel minsítést kapott termékbl 11 termékminta elemeiben (1-11 db elem) az elfogadható minimális mennyiségnél kevesebb tömeg volt. Kirívóan nagy negatív eltérést (51,16 g) egy 1 000 g-os rétesliszt minta mutatott, tekintve, hogy a mintaelem tényleges tömege (948,84 g) az elfogadható minimális mennyiségtl (985 g) is 36,16 grammal volt kevesebb. Az összes vizsgált 1 000 g-os tömeg termékmintákon belüli mérések nagy szórást mutattak, amelyet a következ grafikonon ábrázoltunk. 8
1090 1085 1080 1075 1070 1065 1060 1055 1050 1045 1040 1035 1030 1025 1020 1015 1010 1005 1000 995 990 985 980 975 970 965 960 955 950 Az 1 000 g-os tömeg termékminták mintaelemeinek (20 db) mért tényleges nettó tömegének szórási tartományai 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 Piros vonal: a Tömegrendelet alapján az 1 000 g os termékminták megengedett maximális negatív eltérése: 985 g, Fekete vonal: a termékminták névleges nettó tömege: 1 000 g, Az egyes mintaelemek mérési eredményei (szórás): a mért legkisebb tényleges nettó tömegtl a legnagyobb tényleges nettó tömegig, illetve jel: a termékminták tényleges mennyiségének átlaga. A 26 db 1 000 g os mintából 9 db esetében (35%) a 20-20 mintaelembl egynél több mintaelem mért tényleges mennyisége nem érte el az elfogadható minimális mennyiséget (985 g). Meg kell jegyezni, hogy 5 minta egyetlen eleme sem érte el az 1 000 g-ot, a többi 21 mintában elérte, vagy meghaladta azt (két mintának mind a 20 eleme). A legnagyobb szórást kétféle só termékminta mutatta, ugyanis az egyik tényleges tömege 89,95 g-al haladta meg az 1 000 g-t, míg a legnagyobb negatív eltérése 30,4 g volt. A termékminta 7 elemének nettó tömege volt 1 000 g fölötti, míg 5 db mintaelem tényleges nettó tömege nem érte el az elfogadható minimális mennyiséget (985 g). A másik só mintánál a szórás 1029,17 969,41 g közötti volt, amelynek negatív eltérése a megengedett maximális eltérés kétszeresénél (30 g) is nagyobb volt. A vizsgált 26 féle, 1 000 g-os termékmintából 15 db termékminta tényleges mennyiségének átlaga 1 000 g alatti értéket mutatott, amelybl egy minta átlaga (983,93 g) az elfogadható minimális mennyiség alatti volt. 5. Megtett intézkedések A felügyelségek közigazgatási hatósági eljárás keretében 33 termékkel kapcsolatban indítottak hivatalból eljárást a feltárt jogsértések miatt. A témavizsgálat befejezéséig 28 termékminta tekintetében az eljárás már lezárult, ugyanakkor 5 termékminta vonatkozásában az eljárás még folyamatban van. Ezen élelmiszerek esetében ugyanis még nem került 9
megállapításra, hogy mely vállalkozások helyezték el a nettó tömegre vonatkozó tájékoztatást. A vizsgálat befejezéséig 8 esetben került sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására, összesen 2 300 000 Ft értékben, mivel a jogsért tájékoztatást elhelyez vállalkozások nagyvállalkozásnak minsültek. A jogsért magatartás további folytatásának megtiltására, valamint az eljárási költségek megtérítésére 19 kötelezést megállapító határozat született. 6. Összegzés A termékek vásárlásakor a fogyasztó szempontjából fontos kritérium, hogy mindig a jelölésén feltüntetett mennyiséget kapja. Ezzel kapcsolatban korábban is számos fogyasztói kifogás érkezett hatóságunkhoz, ezért jelen vizsgálatunk az elrecsomagolt, tömegegységben értékesített termékek laboratóriumi vizsgálatokkal történ ellenrzésére irányult. A megmintázandó termékek mintavételezésekor a vizsgálatban résztvev felügyelségek törekedtek minél többféle nettó tömeg termékek sokféleségébl lehetség szerint kiválasztani olyan alapvet élelmiszereket, amelyeket a fogyasztók háztartásaikba havi, vagy akár heti rendszerességgel vásárolnak. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a véletlenszeren kiválasztott 115 féle termékbl 33 féle termékminta mért, illetve számított eredménye az elfogadhatósági kritériumnak nem felelt meg, azaz az elrecsomagolt termék tényleges mennyiségének átlaga kevesebb volt a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott értéknél. A laboratórium a végs minsítésben tehát a minták 29%-ában állapított meg tömeghiányt. Ez az arány magasnak tnhet, azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyártók lényegesen kevesebb a fogyasztó által is észrevehet mennyiséget csomagolnának be termékeikbl, ugyanis a feldolgozott vizsgálati adatok alapján bizonyos esetekben kis eltérések is a vonatkozó rendelet értelmében az adott termékek rossz minsítését eredményezték. Mindazonáltal a mintaelemek mérése során számos esetben elfordult, hogy a termék címkéjén szerepl nettó tömeg értékhez képest ugyan kevesebbet mértünk, ám a tömeghiány nem lépte túl a még elfogadható negatív eltérés mértékét. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a termékmintánként 20-20 mintaelem mérése során elfordult néhány tétel tekintetében, hogy a feltüntetett nettó tömegnél nagyobb mennyiség került csomagolásra. A vizsgálati eredmények alapján 15 termékminta tétele amiatt nem felelt meg a vonatkozó rendeletben foglaltaknak, mert az érintett tételekben nagyobb számban fordultak el a megengedettnél nagyobb tömeghiánnyal rendelkez mintaelemek. Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium jellemzen a nagyobb (1 000 g-os 9 db, 500 g-os 3 db) tömegtartományba tartozó termékmintáknál mért tömeghiányt (18,81g és 51,16g közötti). A kifogásolt termékmintákon belül a kifogásolt mintaelemek száma nagy 2-20 mintaelem szórást mutatott. Ezzel kapcsolatban kirívó esetként kell megemlíteni azt a mintát, amelynek mind a 20 mintaeleme kifogásolt lett. Szintén kirívó eset volt továbbá az egyik 1 000 g-os nettó tömeg rétesliszt termékminta, amely esetében a megengedett negatív eltérés háromszorosánál is nagyobb (948,84 g) eltérést állapítottak meg. Ezzel szemben a kisebb nettó tömeg termékminták esetében a tömeghiány ritkábban fordult el. 10