A szociális intézkedések, a pedagógiai és a foglalkozási rehabilitáció jellemzői Gortka- Rákó Erzsébet DOTE 2010. November 29.
Fogyatékkal élők aránya a népességen belül (KSH, 2001.) fogyatékkal élő 6% nem fogyatékos 94%
Fogyatékkal élők aránya a fogyatékosság tipológiája szerint (ksh, 2001) látásfogyatékos 14% siket vagy beszédhibás 11% értelmi 10% mozgássérült 44% egyéb 19% súlyos halmozott 2%
A 15 éves és idősebb fogyatékos személyek iskolai végzettsége a fogyatékosság típusa szerint (ksh 2001) A fogyatékosság típusa össz. Ált. iskola középisk. érettségivel főiskola érett. nélk. egyetem Mozgássérült, testi fogy. 246 896 67% 11% 15% 5% Látásfogyatékos 79 537 67% 8,5% 16,7% 6,5% Értelmi fogyatékos 46 413 59% 3% 2,5% 0,6% Hallásfogyatékos 51 311 72% 8% 11,5% 5% Beszédhibás 6058 66,3% 12,2% 12,5% 4% Egyéb 117 988 58% 16% 18,7% 6% Összesen: 548 203 65% 10,7% 14,8% 5% Forrás: 2001. Népszámlálás
A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása (ksh, 2001) Összesen foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső eltartott 577 006 51 806 11 706 442 815 70 679 100% 8,9% 2% 76,8% 12,3% Forrás: 2001. Népszámlálás
A rehabilitáció fogalma Rehabilitáción azt a szervezett tevékenységet értjük, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben. A rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt,egyénre szabott alkalmazása, amiben a rehabilitálandó személy részvétele nélkülözhetetlen.
A rehabilitáció fajtái Orvosi Pedagógiai Foglalkozási Szociális
A rehabilitációs szolgáltatások főbb elvei, célkitűzései Jelenlét: az akadályozott embereknek is ott kell élniük, dolgozniuk és szabadidejüket eltölteniük ahol társadalom többi tagja él és dolgozik. Választás, autonómia: a szolgáltatásoknak ki kell alakítani a választás lehetőségét, támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. Kompetencia: a szolgáltatásoknak folyamatosan segíteni kell az emberek új készségeinek kialakulását.
Társadalmi státus: a fogyatékossággal élőket gyakran megbélyegzik, a szolgáltatásoknak segíteni kell a fogyatékkal élők pozitív megítélését. Participáció (részvétel): a szolgáltatásoknak aktívan kell támogatni a meglevő szociális hálózatot, új kapcsolatok kialakulását, hogy az embereknek valódi lehetőséget kínáljunk a helyi közösségben való részvételhez.
Pedagógiai rehabilitáció Egyrészt a fogyatékos gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését, másrészt a munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára átképzését foglalja magába.
A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
Magyarországon a gyerekek 7%-a SNI-s 2008-ban. Nemzetközi kitekintés nehézkes, mert az adatok nem összehasonlíthatók. Az egyes országok mást-mást sorolnak az SNI-sek közé. OECD 2007-ben 3 kategóriát különböztet meg SNI: A. a fogyatékosság orvosilag diagnosztizálható, organikus károsodásra visszavezethető B. magatartási vagy érzelmi rendellenesség és speciális tanulási zavar C hátrányos helyzet szociális, gazdasági és/vagy nyelvi hátrányok
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő: pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
A különleges gondozást a gyermek életkorától, állapotától függően a szakértői véleményben foglaltak szerint: Korai fejlesztés Óvodai nevelés Iskolai nevelés-oktatás Fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani.
A pedagógiai rehabilitáció intézményei A pedagógiai intézményekbe való bekerüléshez szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a fogyatékosság típusának megfelelő Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladata: A fogyatékosság szűrése Szakértői javaslat a különleges gondozás keretében történő ellátásra, az ellátás módjára, helyére, a különleges gondozáshoz szükséges feltételek meglétét ellenőrzi
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek pedagógiai megsegítésével a Nevelési Tanácsadók foglalkoznak. A Nevelési Tanácsadók feladatai: Szakvélemény készítés A gyermekek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus, a szülők bevonásával Az iskolai nevelés-oktatás segítése Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás a gyerekek számára
A sajátos nevelési igényű gyermek nevelhető, oktatható: Gyógypedagógiai intézményben külön Gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési oktatási intézményben integráltan az ép gyerekekkel együtt. A sérült gyerekek oktatásához, neveléséhez szükséges személyi-tárgyi feltételeket meg kell teremteni az intézményeknek.
A sajátos nevelési igényű gyermekek által legkorábban a pedagógiai szakszolgálatok közé tartozó korai fejlesztés vehető igénybe. A korai fejlesztés szolgáltatásai: 0-5 éves korig fejlesztő foglalkozások szervezése a gyerekeknek egyéni és mikrocsoportos formában, a szülő bevonásával Szülőcsoportok szervezése, pszichés segítségnyújtás a szülők számára A 3. életév betöltése után csak akkor részesülhet korai fejlesztésben a gyermek ha nem vesz részt óvodai nevelésben
Logopédiai szolgáltatás: a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése, kezelése. Óvodai nevelés: Integrált óvodai nevelést megvalósító intézményben Gyógypedagógiai nevelést biztosító óvodában(a fogyatékosság típusának megfelelő óvodai csoportok)
Fejlesztő felkészítés: súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek attól az évtől kezdve, amelyikben az 5. életévét betölti fejlesztő felkészítésben vesz részt a szülő bevonásával. Iskolai nevelés-oktatás: Speciális iskolák: a fogyatékosság típusának megfelelő profillal működnek pl. siketek és nagyot hallók ált. isk., vakok és gyengénlátók ált. isk., eltérő tantervű ált. iskolák Integrált nevelést-oktatást biztosító általános iskolák egyre gyakoribb a sérült gyermekek épekkel való együttnevelése. A többségi iskolában főként az érzékszervi fogyatékosokat és a mozgáskorlátozottakat fogadják be.
Speciális szakiskolák, szakképző intézmények: az egyes szakmák alapjait, betanított vagy segédmunka jellegű tevékenységet sajátíthatnak el elsősorban az értelmi fogyatékosok. A nem értelmi fogyatékosok középiskolában és felsőoktatási intézményekben is továbbtanulhatnak, ahol jogszabályok garantálják számukra a speciális eszközök, módszerek igénybevételét a tanulmányaik elvégzéséhez.
Befogadó intézmények Az intézmények közül az óvoda befogadóbb mert ott még nincs teljesítménykényszer Iskola az alső tagozat követelményei kevésbé jelentenek akadályt az együttnevelés számára. A felső tagozatban a szaktantárgyak miatt nehezebb Középiskolában szintén nehéz 2002/2003 18165 fő, 2003/2004-ben 24993 fő, 2006/2007-ben 41978 főt nevelten integráltan az óvodától- a középiskolás korosztályig bezáróan
A 2006/2007-es tanévben az óvodáskorú SNI populáció 72,1 %-a járt többségi óvodába. Az iskolás korú SNIsek 50%-a DE: ezek az adatok túl kedvezőek, mert közöttük diszlexiás 78,5%-a, más részképesség zavaros 67,8%-a, súlyos magatartás zavaros 11,1 % nekik nincs külön iskola így az integráltan neveltek közé sorolják őket.
A fogyatékos csoportokat áttekintve nőtt az integrált nevelés a gyengén látóknál, a nagyothallóknál, az enyhe értelmi fogyatékosoknál kétszeresére nőtt az arányuk 2004 és 2006 között. Ez még elmarad a külföldi adatoktól.
Szociális rehabilitáció fogalma A létfenntartásra való képesség kialakítása egyrészt a foglalkozási rehabilitáció révén, másrészt jogi, szociálpolitikai úton a megfelelő segélyek, járadékok biztosításával, illetve a társadalmi integráció révén.
A szociális rehabilitáció intézkedései Anyagi támogatás és szociális gondozás Személyes segítés mellett a rehabilitációs segédeszközökkel való ellátás Akadálymentes lakás Épített környezet és közlekedési lehetőségek biztosítása Szabadidő kulturált és egyenrangú eltöltésének elősegítése az érdekképviseleti szervek egyes szolgáltatásai és a társadalom szemléletének formálása
A szociális rehabilitáció intézményrendszere Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) feladatai: Szakvéleményt ad: az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a szükséges időtartamáról A fogyatékosságról és az önkiszolgálási képességről Tartós beteg állapot fennállásáról, a keresőképességről Felülvizsgálja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek megállapítását, elsősorban a mozgáskorlátozottság tényét Módszertani feladatokat végez: Közreműködik a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükségletek felmérésében
Összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és véleményezési rendszerét Javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges szakértői tevékenység fejlesztésére
A vizsgálatokat végző bizottság komplex minősítést végez. Tagjai: Legalább 2 fő orvos Legalább 1 fő foglalkoztatási szakértő Legalább 1 fő szociális szakértő
A szociális rehabilitációt biztosító intézmények működését a Szociális törvény szabályozza. Szakosított ellátások: I. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: 1. Fogyatékos személyek otthona Fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására csak intézményes keretek között van lehetőség. A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak, felnőttek, valamint enyhe-, közép- és súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.
A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. Nagykorú fogyatékos személy ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosítva legyen
Biztosítani kell: Képességfejlesztő, szintentartó foglalkoztatást Munkajellegű foglalkoztatást Sport-és szabadidős tevékenységet Rehabilitációs részleg is működtethető a megfelelő személyi-tárgyi feltételek biztosításával.
II. Rehabilitációs intézmény A bentlakók önálló életvezetési, képességének a helyreállítását szolgálja. 1. Fogyatékosok rehabilitációs intézménye: Fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás ill. látássérült személyek elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, átképzése, rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A rehabilitációs intézmény előkészíti a fogyatékos személy lakóhelyi környezetébe való visszatérését, megszervezi az utógondozást.
A fogyatékosok rehabilitációs intézménye a sérült személy életkorának, mentális állapotának, egészségi állapotának megfelelő rehabilitációs programot szervez: -oktatást, képzést szervez vagy megszervezi az ehhez való hozzájutást -tematikus foglalkozásokat, szocializációs programot szervez -foglalkoztatást, képzést vagy képességfejlesztést nyújt -szabadidős, kulturális programot szervez -pszichés, mentális segítséget nyújt az egyén számára
III. Lakóotthon Fogyatékos személyek lakóotthona Rehabilitációs célú lakóotthon: az helyezhető el, aki : intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett és a felülvizsgálat eredménye alapján indokolt a lakóotthoni elhelyezése családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. lakóotthonba kerülése időpontjában a 16. életévét már betöltötte, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt még nem és rendelkezik az új életformához elégséges jövedelemmel. Önellátásra részben képes
A lakóotthon szakmai feladatai: -Lakóhelyi, munkahelyi feladatok, szabadidő eltöltésének szétválasztását lehetőség szerint foglakoztatást, szabadidős tevékenységet ill. azok szervezését. -Az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatban problémák önálló megoldását ill. szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához -Az ellátást igénybe vevők szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését. Az ellátást igénybe vevő a lakóotthontól a következő szolgáltatásokat igényelheti: étkezést munka jellegű foglalkoztatást pénzkezeléssel kapcsolatos segítésnyújtást egészségügyi mentálhigiénés alapszolgáltatást szabadidős programok szervezését sportszerek használatát
Rehabilitációban szerepet vállaló szociális alapszolgáltatások: Házi segítségnyújtás saját lakókörnyezetében önálló életvitel mellett segítséget nyújtanak, egyébként önellátásra képes fogyatékkal élőknek (ápolás, gondozás, higiénia, stb.) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás segélyhívó készülékkel ellátva, önálló életvitel mellett krízishelyzet esetén. Az ügyeletes gondozó a helyszínen azonnal megjelenik és intézkedik. Támogató szolgáltatás lakókörnyezetben való ellátás, szolgáltatások elérésének segítése, önálló életvitel megőrzése, lakáson belüli speciális segítségnyújtás.
Nappali ellátás Fogyatékosok nappali intézménye A 3. életévét betöltött önkiszolgálásra részben képes, vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos ill. autista személy napközbeni gondozására, foglalkoztatására, nevelésére szolgáló közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. pl. Értelmi fogyatékosok napközi otthona Az ellátás megszervezése során 6-8 fős csoportot kell kialakítani, a gondozás során figyelemmel kell lenni, a gondozottak életkorára, fejlettségi szintjére. A nappali ellátásban lehetőség van: Rehabilitációs foglalkoztató terápiára Játék, szabadidő eltöltésére Munka tevékenységre
Közösségi ellátás Az ellátások célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk, rehabilitációjuk segítése. Az ellátás keretében segítik a klienst az önálló életvitel fenntartásában, képességeinek fejlesztésében, állapotát folyamatosan figyelemmel kísérik, szociális és mentális gondozást biztosítanak, továbbá megkereső programot.
A közösségi ellátás szolgáltatásai: Problémaelemzés, problémamegoldás, személyes célok meghatározása, változtatásra motiváló tényezők feltárása, szerhasználat járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás szolgáltatás a csak eseti jelleggel igénybe vevő részére. Készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, önellátási képesség javítása Pszicho-szociális rehabilitáció munkához való hozzájutás, szabadidő eltöltésének segítése, önsegítő csoportok, szerveződésének segítése, információnyújtás eü., szociális szolgáltatások foglalkoztatási és lakhatási lehetőségek igénybevételéről.
A szociális rehabilitáció néhány anyagi támogatása: rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj, rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, rendszeres szociális segély, magasabb összegű családi pótlék, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei stb.
FNO - szociális rehabilitáció FNO- a kóros egészségi állapotokhoz társuló funkcióképesség és fogyatékosság osztályozását tartalmazza Alkalmazási területe a szociális rehabilitációban: a szociálpolitikai szabályozás eszközeként a szociális gondoskodás megtervezése, kompenzációs rendszerek, rendeletek előkészítése, végrehajtása
Orvosi rehabilitáció-szociális rehabilitáció Orvosi rehabilitáció célja: Csökkenteni a sérülésekből származó károsodást Optimális működési szint elérése Elsősorban feltételeket teremt a teljes életvitelre Pszichoszociális rehabilitáció célja: Képessé tegye az egyéneket a teljes életvitelre A teljes életvitel gyakorlati megvalósításában segít.
Az orvosi rehabilitáció feladatai a pedagógiai és szociális intézményekben: Akut ellátás Konzulens Kontroll prevenció
Foglalkozási rehabilitáció Olyan munkahelyeket illetve munkakörülményeket és (munkaeszközöket ) biztosít ahol és amelyekkel a fogyatékos vagy rokkant ember állapotának romlása nélkül tud dolgozni, úgy hogy eközben a társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehetőleg előnyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon.
Rehabilitáció-gazdasági aktivitás Major Mária (1980) felosztása szerint: Rehabilitáltak: azok az emberek akik, a rehabilitáció folytán átlagos feltételek között gazdasági szempontból teljes értékű, átlagos termelékenységű és minőségű munka végzésére alkalmasak. Megváltozott munkaképességűek: akik rendszerint a számukra kialakított speciális feltételek mellett tudnak átlagos színvonalú és bonyolultságú munkát végezni.
Rokkantak: azok, akik speciális körülmények között speciális feladatok ellátására alkalmasak (vagy nem tudnak munkát végezni) E csoportok foglalkoztatása hagyományos vállalati gazdaságosság értelmezés szerint sorrendben csökkenő hatékonyságú.
2008. jan. 1-je előtt a munkaképesség csökkenését állapították meg, ezután viszont az egészségkárosodás mértékét. Kategóriák: 79 százalékot meghaladó 50-79 százalék közötti képzettségének megfelelő vagy más munkakörben rehabilitáció nélkül nem alkalmas, az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt.
A jogosultság mértékének változása 2008. jan. 1-től III. Rokkantsági csoportba tartozik: OOSZI: munkaképesség csökkenése 67%-os ORSZI: egészségkárosodása 50-79% mértékű II. rokkantsági csoportba tartozik: OOSZI: munkaképesség csökkenése 100%-os önellátó, mások gondozására nem szorul ORSZI: egészségkárosodása 79%-ot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul I. rokkantsági csoportba tartozik: OOSZI: munkaképesség csökkenése 100%-os, mások gondozására szorul ORSZI: egészségkárosodása 79%-ot meghaladó mértékű és mások gondozására szorul
Tipikus út: egészségkárosodást követően a sérült személy felhagy a munkavégzéssel, inaktívvá válik, majd állapota stabilizálódását követően megkísérli a részleges rehabilitációt, azaz megpróbál rokkantsági ellátása megtartása mellett dolgozni.
Rehabilitációs ellenérdekeltség Alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenek aránya magas Egészségi állapot romlása után rokkant nyugdíj, ismételt munkába állást nehezíti az életkor 45 felett nehéz Egészségi állapot romlása esetén a magasabb képzettségű sem tudja korábbi jövedelmét elérni, így a rokkantnyugdíj megtartására és a munka jövedelem elérésére törekszik Jobban ki vannak téve a munkanélküliség kockázatának, a nyugdíjról így nem mond le még rövidtávon magasabb munkajövedelem kedvéért sem
Kutatás Cél: megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci integrációjának segítéséhez a célcsoport sajátosságainak feltárása Módszer: kérdőíves vizsgálat Mintaszám: 307 fő, 18 és 61 év közöttiek Vizsgálat helye: Hajdú-Bihar megye
Eredmények: Legjellemzőbb betegség a mozgásszervi megbetegedés volt Dolgozni szeretnének, de 2/3-nak munkahelyet kellett váltania, mert a régi munkahelyén nem maradhatott Az aktív munkakeresés 3 éven belül a felüknek hoz megoldást A megkérdezettek több, mint fele egyedülálló, baráti társaságba nem jár, a társas támogatottságuk alacsony Kevéssé látogatják számukra rendezett rendezvényeket, képzési programokat A kapott anyagi támogatások fedezik a az egészségükre költött költségeiket Nem hisznek saját sorsuk kontrollálhatóságában, a felelősen válaszott aktivitások esélyeiben Gondok lehetnek a pszichés, mentális jólétükkel kapcsolatban
Komáromi (2002) TOP 200 as kutatásában a 200 legnagyobb árbevétellel rendelkező nagyvállalatot vonta be vizsgálatába. A Humán erőforrás vezetők szerint a legerősebb érv a megváltozott munkaképességűek alkalmazása mellett a munkavállalók céghez fűződő lojalitása, hosszú távon maradnak a szervezetben. Emellett a pontos munkavégzés, az állami támogatás lehetősége, a munkaerő relatíve értelemben vett olcsósága. Hátrányként említették az akadálymentesítés költségeit, a beillesztési, betanítási nehézségeket.
Foglalkoztatás előnyei kevesebbszer váltanak munkahelyet amennyiben képességeiknek megfelelő tevékenységet végeznek, ezáltal csökken a fluktuáció Az esélyegyenlőség elvének alkalmazása a vállalat pozitív megítélését is elősegítheti anyagi előnyként fogható fel a szervezetek szemszögéből a megváltozott munkaképességű személyek után kapott járulékok és támogatások, melyek az alkalmazás költségeit hivatottak kompenzálni. munkavállaló különböző kompetenciák terén megmutatkozó funkcióelőnye, mint például a hatékonyabb problémamegoldás
Foglalkoztatás hátrányai Előítéletek, valamint a negatív attitűdök Szükség van a munkakörnyezet valamilyen szintű módosítására, akadálymentesítésére Az érintett személyeket esetleg rövidebb munkaidőben lehet foglalkoztatni Betegség miatti több hiányzás, a nem tökéletes egészségi állapot illetve a probléma rejtegetése miatti gyengébb munkateljesítmény
Foglalkoztatási lehetőségek Védett munkahelyek: speciális munkafeltételek, munkakörülmények biztosítása olyan emberek számára akiknek túl nehéz lenne normál körülmények között dolgozni. Nyílt munka erőpiaci (integrált) foglalkoztatás Szociális (intézményi) foglalkoztatás
Foglalkoztató szervezetek támogatása 2007. július 1-jétől támogatásban csak az akkreditált munkáltató részesülhet (és csak az új szabályok alapján). A jogszabály nem teszi kötelezővé a munkáltatók akkreditációját, azonban az akkreditációs tanúsítvány fokozatosan hatályba lépő szabályok mellett az állami támogatások igénybevételének feltételévé vált
A rehabilitációs foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás három eleme: bértámogatás, költségkompenzációs támogatás, a rehabilitációs költségtámogatás.
Szociális intézményen belüli foglalkoztatás Szocioterápiás foglalkozások szervezése A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen a) a munkaterápia, b) a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás, c) a képzési célú foglalkozás
A szociális foglalkoztatás: Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása. Intézményen belüli: Ettől még a foglalkoztatás helyszíne (fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén) lehet az intézmény területén kívül. az intézmény szakmai programja alapján történik a foglalkoztatás, az esetleges külső foglalkoztatóval az intézménynek megállapodást kell kötnie. A szociális foglalkoztatási engedélyt is az intézmény kéri meg, ő alkalmazza a segítőket és a foglalkozási koordinátorokat is. Két fajtáját különböztetjük meg: a munkarehabilitációt és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást.
Munkarehabilitáció Célja: az ellátott munkakészségének, testi, szellemi képességének megőrzése továbbá fejlesztő felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés A munka-rehabilitációra az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője), és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján intézményi jogviszony keretében kerül sor. A munka-rehabilitáció szolgálati időre jogosít, Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása.
A munka-rehabilitáció időbeosztása az egyén képességeinek figyelembevételével történik Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül, aminek összege nem lehet kevesebb a minimálbér 30%-ánál.
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás : a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élő emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerő piaci alkalmasságukat.
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja az ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén: Önálló munkavégző képesség kialakítása Védett munkahelyre való felkészítés Felkészítés nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásra
Támogatott foglalkoztatás A támogatott foglalkoztatás fizetett munkát jelent, integrált munkaszervezetben, folyamatos, személyes segítségnyújtással a sérült emberek egyéni szükségleteinek megfelelően, rész- vagy teljes munkaidőben és az elvégzett munka értékének megfelelő fizetés nyújtásával
A támogatott foglalkoztatás 5 fő lépése: munkahelykeresés: a nyílt munkaerőpiac kutatása, megfelelő munkahelyek keresése a sérült emberek számára: lehetséges munkaadók elemzése. a munkahely elemzése: milyen készségek, képességek szükségesek a munkakör betöltéséhez. értékelés: a sérült munkavállaló készségeinek képességeinek felmérése különböző módszerekkel egyeztetés: a kliens összekapcsolása a neki megfelelő munkakörrel munkahelyi segítségnyújtás
A támogatott foglalkoztatás főbb modelljei: egyedi elhelyezési modell: az egyén képességeinek megfelelő munkakört kap. A helyszínen kap segítséget, oktatást a munkavégzéshez. enkláve modell: 5-8 fős csoportban dolgoznak és helyszíni oktatást kapnak a munkavégzéshez. Csoportként dolgoznak közös munkaterületen. Szétszórt enkláve: csoport, akik különböző munkakörökben dolgoznak mozgó munkacsoport: legfeljebb 6 főből álló csoport akik együtt utaznak különböző munkahelyekre és együtt végeznek munkafeladatokat. kisvállalkozási modell: kisvállalkozásokban dolgoznak legfeljebb 6 fő.
Köszönöm a figyelmet!