ÁTFOGÓ STATISZTIKAI ELEMZÉS 2009 NŐI U19 EURÓPA BAJNOKSÁG MAGYARORSZÁG

ÁTFOGÓ STATISZTIKAI ELEMZÉS 2009 NŐI U19 EURÓPA BAJNOKSÁG MAGYARORSZÁG Szerző: Neukum Tamás / EHF előadó Közreműködők: Kerékgyártó Zsolt, Koller János BEVEZETÉS A női U19-es Európa Bajnokságot Magyarországon (Győr, Pápa and Szombathely) rendezték, augusztus 14 és 23 között. A 16 nemzeti válogatott 56 fantasztikus mérkőzést játszott, mindenki a lehető legjobb formáját szerette volna mutatni, ezzel bizonyítva az eredményét a nehéz és fárasztó felkészülésének és megpróbálni elérni a lehető legjobb eredményt. Három évvel a következő Olimpiai Játékok előtt, sok játékos fejében bizonyára megfordult, hogy ez az Európa Bajnokság lehető az első lépés a nemzeti csapatba kerüléshez Londonban. Az Európai és a Magyar Kézilabda Szövetség három nyugat-magyarországi városban rendezte a tornát, amely kedvezett a szurkolóknak, különösen a győrieknek, akik az utolsó Bajnokok Ligája döntőjének részt vevői voltak. Ezek a városok közel helyezkednek el az osztrák, a szlovén valamint a szlovák határhoz, jó lehetőséget biztosítva a külföldi szakemberek és szurkolók látogatásának. Már a csoportküzdelmek is kőkemény csatát hoztak, a mérkőzések többsége magas színvonalú, rendkívül izgalmas volt. Előzetesen mindenki kíváncsian várta a hazai pálya előnyét élvező magyar, az első alkalommal részt vevő montenegrói, valamint az elmúlt időszakban hihetetlenül nagy fejlődésen átmenő holland és spanyol csapat teljesítményét. És persze a közvélemény óhatatlanul is rendszeresen hasonlítja a skandináv utánpótlás csapatok teljesítményét a felnőtt válogatottaikhoz, de érdeklődésre tartott számon, hogy vajon a két évvel ezelőtti U17-es EB győztes francia válogatott hol tarthat most. A nyári időszak ellenére a nézőszám igen magas volt, a mérkőzések többsége 300-600 szurkoló előtt zajlott, míg a döntőt 3 000 ember izgulta végig. Minden kétséget kizáróan az esemény nagyszerűen szolgálta a kézilabda népszerűsítését és megmutatta, hogy az egyik leg figyelemre méltóbb teremsport Európában. Minden kézilabda barát nevében gratulálnunk kell és köszönetet kell mondanunk a szervezőknek, az összes csapatnak és mindenkinek, aki támogatta ennek a nagyszerű rendezvénynek a sikeres lebonyolítását. 1

A HELYSZÍNEK ÉS A KÖZVETÍTÉSEK: A rendező városok egymástól 100, 75, és 45 kilométerre helyezkednek el, egy képzeletbeli háromszög sarkai mentén. A csoport és középdöntő mérkőzéseket is itt rendezték, míg a helyosztó mérkőzéseknek (9-16) Szombathely, az elődöntőknek, döntőnek valamint a további helyosztó mérkőzéseknek Győr és Pápa adott otthont. Nagyszerű reklámot jelentett, hogy az RTL SportKlub csatorna 18 mérkőzést közvetített élőben. Az EB honlapja (www.junioreb2009.com ) világos, érthető (magyar és angol nyelvű) volt, naprakész, érdekes információkat tartalmazott. Több információval szolgált az eseményről az EHF oldala is www.eurohandball.com. 2

Érdekességek: A csapatok, hivatalos személyek 25 különböző országból érkeztek. A játékosok száma: 260. Az összes részt vevő száma: 400. A torna teljes költségvetése: kb. 20 000 000 FT. A mérkőzések száma: 56. Az edzések száma: 160. A nézők száma: 30 100. (átlag: 537,5). (A magyar csapat minden mérkőzését szinte telt ház előtt játszotta.) Az élőben közvetített mérkőzések száma: 18 (32%-a az összes mérkőzésnek). A TV nézők száma: 3 000 000 (RCH). A TV nézők száma, akik teljes időben követték a mérkőzéseket: 800 000 (AMR). Az élő közvetítés ideje: 36 óra. A döntő mérkőzés TV nézőinek a száma (NOR-HUN) 379 000 (RCH). A döntő mérkőzés TV nézőinek a száma a teljes időben: 121 000 (AMR). 11 mérkőzést közvetítettek 3 különböző országban (Lengyelország, Románia és Szerbia). A szponzorok és támogatók száma: 34. A csapatok, hivatalos személyek által megtett utazások mennyisége Magyarországon belül: 39 600 km. A felhasznált ásványvíz mennyisége: 38 000 liter. (Mérkőzések, edzések és ingyenes mennyiség a nézők számára). Az Európa Bajnoksághoz kötődő programok száma: 42 (3 megnyitó ünnepség, záróünnepség, a záró fogadás, 3 hivatalos polgármesteri fogadás, 4 hivatalos és 27 szabadidős program az EHF hivatalos személyek részére, Nemzetközi Edzőképzés, városnézések). A Nemzetközi Edzőképzésen részt vevők száma: 76 fő (17 különböző országból). 3

A MÉRKŐZÉSEK RENDJE 4

A CSOPORTOK: A: Ausztria, Norvégia, Spanyolország, Szlovénia B: Franciaország, Magyarország, Montenegró, Szlovákia C: Dánia,Hollandia, Románia, Svédország D: Lengyelország, Németország, Oroszország, Szerbia (A vastagon kiemelt csapatok jutottak a középdöntőbe.) A csapatok nyilatkozatai a verseny előtt: Norvégia: Véleményük szerint esélyük van a döntőbe jutásra, mert nehéz, de sikeres felkészülést tudhatnak maguk mögött. Spanyolország: 2 évvel ezelőtt ezüstérmet nyertünk Törökországban (U19) és Szlovákiában (U17), ezért egyetlen célunk lehet az éremszerzés. Franciaország: Reméljük, elődöntőt játszhatunk és a döntőbe jutunk. Ez az EB nagyszerű lehetőséget kínál a játékosoknak az előre lépéshez. Magyarország: A legjobb 4 csapat közé kell verekednünk magunkat, de nagyon nehéz lesz, mert kb. 9 csapatnak van erre azonos esélye. Dánia: Először is sportszerűen magas intenzitással szeretnénk játszani, kombinálni a magas technikai színvonalat a modern kézilabdával. Célunk az elődöntőbe jutás, utána pedig bizakodunk a lehető legjobban. Svédország: A csoportunk nagyon nehéz, de a játékosaink megtesznek majd mindent a legjobb 8 közé jutás érdekében. Utána pedig minden lehetséges. Németország: Mindig csak a következő lépésre, következő mérkőzésre koncentrálunk, de elődöntőt szeretnénk játszani és utána bízunk a legjobban. Valószínűleg a legcsalódottabb csapat a dán és a román válogatott, de Montenegró és Szerbia is jobb eredmény elérésében reménykedett. Norvégia, Magyarország és Németország elérte a célját, de a 4. helyezettnek lenni soha nem nagy öröm. (az Eb hivatalos honlapja alapján) 5

RANGSOR 2007 SVK U17 2007 TUR U19 2008 MKD 2009 HUN U19 1 FRA DEN NOR NOR 2 ESP ESP ESP HUN 3 NED ROU RUS RUS 4 RUS SWE GER GER 5 SRB FRA ROU FRA 6 DEN SLO CRO ESP 7 SVK RUS MKD SWE 8 CZE HUN HUN NED 9 NOR GER SWE MNE 10 CRO SRB UKR SLO 11 SLO NED DEN SRB 12 AUT NOR BLR POL 13 MNE POL SRB DEN 14 ROU AUT FRA ROU 15 BUL TUR AUT AUT 16 UKR LTU POR SVK 8 csapat vett részt mind a 4 eseményen (AUT, DEN, ESP, FRA, NOR, ROU, RUS, SRB). 5 csapat 3 alkalommal vívta ki a jogot (GER, HUN, NED, SLO, SWE). 4 csapat kétszer (CRO, MNE, SVK, UKR) és 7 csapat mindössze egyszer kvalifikálta magát (BLR, BUL, CZE, LTU, POL, POR, TUR). A legjobb 6 csapat eredményei a 4 verseny tükrében: Csak egy nemzet (ESP) végzett a legjobb 6 között mind a 4 alkalommal (2, 2, 2 and 6). Gratulációt érdemelnek! Franciaország és Oroszország háromszor jutott be a legjobb 6 csapat közé, Dánia és Németország kétszer, 5 nemzet válogatottja egy alkalommal CRO, HUN, SRB, SLO, SWE. Ha az érmeszerzést helyezzük az előtérbe, akkor a legsikeresebb csapat Norvégia 2 aranyéremmel, 1-1 alkalommal nyert Dánia és Franciaország. Figyelemre méltó, hogy Spanyolország 3 ezüstérmet szerzett, amelyből egy Magyarországnak is jutott. A bronzérmeken Oroszország (2), Hollandia és Románia osztoztak. A norvég, a magyar és a német csapat fejlődött a legtöbbet a 2007-es ifjúsági Európa Bajnokság óta, ahol Norvégia a 9. helyezett volt, Magyarország pedig a kvalifikációs tornát elvesztette Hollandiával szemben. 6

STATISZTIKAI ADATOK Születési év: AUT 1990.94 SVK 1990.93 MNE 1990.75 SRB 1990.75 FRA 1990.63 NED 1990.63 HUN 1990.44 SLO 1990.38 RUS 1990.31 POL 1990.31 SWE 1990.27 ESP 1990.25 NOR 1990.25 DEN 1990.25 ROU 1990.19 GER 1990.13 A legfiatalabb átlagéletkorú csapat Ausztria volt, Szlovákia előtt. Majdnem 1 (0,81) év volt a különbség a legfiatalabb és a legidősebb csapat között. A 254 nevezett játékos közül, 159 született 1990-ben, 78 1991-ben, 12 1992-ben és 5 1993-ban. 1990 159 1991 78 1992 12 1993 5 7

4 olyan csapat vett részt a tornán, ahol a kevesebb játékos született 1990-ben, mint később: Franciaország, Szlovákia, Montenegró és Szerbia. Szemben a másik szélsőség Németország, ahol 14 játékos született 1990-ben és csak 2 volt fiatalabb. 1990-ben születettek száma 1990 után születettek száma FRA 6 10 SVK 6 9 MNE 7 9 SRB 7 9 Az Eb legfiatalabb játékosa az osztrák Martina Goricavec volt (1993.09.19.) Magasság ROU 178.14 SLO 177.00 SWE 177.00 GER 176.31 HUN 176.25 FRA 176.19 NED 174.94 DEN 174.79 SRB 174.63 RUS 174.19 POL 173.38 NOR 173.13 AUT 172.75 MNE 172.75 ESP 172.00 SVK 171.93 Az átlagmagasságot tekintve a legmagasabb csapat Románia volt. Az orosz csapat 10. helyezése ebben a rangsorban meglepetés, hiszen korábban hagyományosan az elsőszámú kiválasztási szempont volt az országban. A második legfiatalabb csapat volt a legalacsonyabb (Szlovákia), Románia az egyik legfiatalabb, de a legnagyobb átlagmagasságú játékosállománnyal rendelkezett. 8

3 játékos magassága érte el, vagy haladta meg a 190 centimétert CHAVEZ HERNANDEZ Elisabeth (192) (spanyol), aki balátlövő pozícióban játszott, AILINCAI Crna Elena (191) (román), aki a legmagasabb beállós volt, és SCHULZE Luisa (190) a német csapat tagja, aki szintén balátlövő volt. Általában nagy előnyt jelent, ha egy kapus magas és hosszú végtagokkal rendelkezik. A norvég hálóőr (Solberg) 178 cm magasra nőtt, az ő átlagteljesítménye 39% volt. A magyar kapusok (Víg; Janurik 173 és 176 cm) 39 és 40% hatékonysággal teljesítettek. Mind a két orosz portás (Mochalova és Fomina) 180 cm magasak voltak, de ők kevesebb, mint 33%-kal védtek. A legmagasabb kapus a legjobb 4 csapat között a német Kurzke volt (187 cm), az ő hatékonysága is 33% volt. A francia kapus (Leythienne) szintén 183 cm-es magassággal rendelkezett. A 3 legjobb büntetőölő (csak a 10-nél több lövést figyelembe véve) a montenegrói Tatar (179 cm) volt, aki 5 büntetőt hárított 13 alkalomból, a román Voicu (178 cm), 8 büntetőt védett sikeresen 24 lövésből (33%!), valamint a Holland Van Dorst (175 cm) 9 alkalommal ártalmatlanította a lövéseket 31 esetből. 49 játékos magassága nem érte el a 170 cm-t, ami az összes részt vevő 19.29%-a. A következő diagram jól ábrázolja a jelenlegi trendet, például Spanyolországot, Norvégiát, Franciaországot és Oroszországot figyelembe véve. 9

A 170 cm alatti játékosok száma ROU 1 SLO 2 SWE 3 GER 0 HUN 1 FRA 4 NED 1 DEN 2 SRB 3 RUS 3 POL 3 NOR 5 AUT 5 MNE 4 ESP 8 SVK 4 49 10

Testsúly A testsúlyadatok elemzése talán nem a legspotszerűbb, figyelembe véve, hogy fiatal hölgyekről van szó (lehet, hogy ez volt az oka, hogy a norvég csapat nem szolgált adatokkal, megadhatnánk nekik a Legudvariasabb Csapatvezetők címet ). Azonban tény, hogy a mai modern kézilabdában fontos követni a játékosok súlyának a változásait. ROU 71.31 DEN 70.71 SLO 70.67 GER 69.56 SRB 68.88 MNE 68.81 NED 68.38 SWE 68.20 HUN 68.06 FRA 68.00 POL 67.06 ESP 65.44 AUT 64.25 RUS 64.13 SVK 63.67 NOR 0.00 Elmondhatjuk, hogy a legmagasabb csapat volt a legsúlyosabb is egyben. Elgondolkoztató újra az orosz csapat, amely ebben a kategóriában sem emelkedett ki. 11

Nemzetközi mérkőzések A legjobb 4 csapatot az első, hetedik, nyolcadik és kilencedik helyen találjuk a játékosok által játszott nemzetközi mérkőzések számának vonatkozásában. Valószínűleg komoly jelentősége lehet ennek a tényezőnek a végeredmény tekintetében, de rögtön látható, hogy csak a tapasztalat nem lehet elég. NOR 31.75 NED 28.06 SRB 27.31 ROU 26.31 AUT 25.75 POL 21.06 RUS 20.56 HUN 18.25 GER 12.63 SLO 12.33 FRA 6.06 ESP 5.50 DEN 3.56 SWE 2.07 MNE 0.00 SVK 0.00 Alegtapasztaltabb játékos a holland HEIJDEN VAN DER Laura volt 87, a második a román VOICU Elena-Gabriela 78m és a harmadik a szerb CVIJIC Dragana 58 nemzetközi mérkőzéssel a háta mögött. 12

Összefoglalás Minden kétséget kizáróan a legsikeresebb és legjobb teljesítményt nyújtó játékosokra kell koncentrálnunk az utánpótlás bajnokságokon és követnünk kell fejlődésüket a különböző aspektusok vonatkozásában. Ha elemezzük ezeknek a játékosoknak a pályafutását, több tehetséget fogunk kinevelni és kevesebbet fogunk elveszíteni. A csapatok különböző előképzettséggel érkeztek az EB-re, de az összes csapatról elmondhatjuk, hogy nagyszerűen demonstrálták a női kézilabda minden szépségét és izgalmát. A torna színvonala egyértelműen mutatta az európai kézilabda erejét, fejlődését és a reményteljes jövőjét a sportágnak. Ezen az úton kell haladni tovább és ez által a kézilabda meg tudja őrizni a helyét a vezető csapatsportok között. 13

CSAPAT STATISZTIKAI MUTATÓK A csapatokat a büntetődobások eredményessége, a különböző pozíciókból végrehajtott kapura lövések hatékonysága alapján elmeztük, egyúttal megvizsgáltuk a betörések, a rendezetlen védelem elleni támadások sikerességét is. A labdaszerzések, a sáncolások, valamint a sáncolt lövések aránya is figyelmet érdemel. A büntetések vonatkozásában a 2 perces, a 2+2 perces és a kizárások arányát hasonlítottuk össze. A gólszerzések hatékonysága Az egyéni technikai és taktikai felkészültség alapvetően maghatározza a gólszerzések hatékonyságát, így az átlövések, a közeli lövések és a szélső pozícióból leadott lövések vonatkozásában is. A technikai felkészültség mellett a büntetődobások eredményességét döntően befolyásolja a pillanatnyi érzelmi és mentális állapota a játékosoknak. Az első táblázatban látható az összes dobások száma és hatékonysága: KAPURALÖVÉSEK SZÁMA SWE 360 206 57.22% RUS 354 218 61.58% HUN 346 189 54.62% GER 335 198 59.10% NOR 333 190 57.06% NED 333 195 58.56% FRA 328 173 52.74% ESP 295 155 52.54% A kapura lövések száma átlagosan körülbelül 42 volt az első 8 helyen végzett csapatok tekintetében, ugyanez a szám 47 az aranyérmes norvég válogatott esetében. A különbség a svéd és spanyol csapat között 65 lövés, ami mérkőzésenként majdnem 10 kapura lövést jelent. GÓLOK SZÁMA RUS 354 218 61.58% SWE 360 206 57.22% GER 335 198 59.10% NED 333 195 58.56% NOR 333 190 57.06% HUN 346 189 54.62% FRA 328 173 52.74% ESP 295 155 52.54% 14

HATÉKONYSÁG RUS 354 218 61.58% GER 335 198 59.10% NED 333 195 58.56% SWE 360 206 57.22% NOR 333 190 57.06% HUN 346 189 54.62% FRA 328 173 52.74% ESP 295 155 52.54% Egyértelmű az összefüggés a lövések, a gólok száma és azok hatékonyság között, de nem szükségszerűen vezetnek ezek a számok a győzelemhez. Ez a mutató újra bizonyítja, hogy a kézilabda mennyire komplex sport, nagyon sok kritérium befolyásolja a végső eredményt. 9-m throw A 9 méteren kívüli lövések száma és hatékonysága a csapat taktika és az egyéni fizikai képességekkel van összefüggésben. Ha a csapat jó átlövőkkel rendelkezik, de nem alakít ki megfelelő helyzeteket számukra, úgy az eredményességi mutatók alacsonyak lesznek. A hatékony távoli lövések meg tudják bontani az egységes védelmi zónákat. 15

LÖVÉSEK SZÁMA HUN 151 55 36.42% SWE 131 56 42.75% FRA 126 52 41.27% RUS 121 59 48.76% GER 106 43 40.57% NOR 105 43 40.95% ESP 105 39 37.14% NED 80 29 36.25% Egyértelmű, hogy a magyar csapat taktikája alapvetően a távoli zónából történő lövésekre rendezkedett be, ahol nagyszerű átlövőkkel rendelkezett (Deáki, Hornyák és Zácsik), de a következő táblázat megmutatja mennyire fontos a hatékonyság. Az is biztos, hogy a norvég csapat sikerének a titkait valahol máshol kell keresnünk és mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az orosz csapat szinte minden második lövése eredményes volt! HATÉKONYSÁG RUS 121 59 48.76% SWE 131 56 42.75% FRA 126 52 41.27% NOR 105 43 40.95% GER 106 43 40.57% ESP 105 39 37.14% HUN 151 55 36.42% NED 80 29 36.25% 16

Közeli zónából végrehajtott lövések Ha egy csapat győzni szeretne, akkor a közeli zónából leadott lövéseket magas százalékkal kell értékesítenie. A beállók rendszerint valamelyik játékostársuk technikai-taktikai megoldása után kerülhetnek gólhelyzetbe. Szélső pozícióból végrehajtott dobások A szélről leadott lövésekhez tipikusan magas technikai előképzettség szükséges. Nagyon fontos taktikai elem, például a 3:2:1-es területvédekezés ellen, ahol nem ritka a hosszú átadás utáni helyzetkialakítás. Mindenképpen fel kell készítenünk a szélső játékosainkat a mozgás közbeni labdaátvételre, labdás és labda nélküli cselezésekre. Büntető dobások A beálló játék és a betörések jelentősége megnőtt, ezzel párhuzamosan nagy fejlődésen ment át a közelmúltban. A gólszerzések mellett nagy százalékban büntetődobást lehet kiharcolni ezekből az elemekből. A büntetődobás az egyik legkönnyebb gólszerzési lehetőség, de nem szabad elfelejteni, hogy az esetleges hiba mentálisan nagymértékben vissza is vethet egy csapatot. 6m 6m/g szélső szél/g 7m 7m/g Össz. Össz. gól % RUS 50 36 33 13 44 34 127 83 65.35% HUN 38 26 38 18 30 24 106 68 64.15% NED 64 42 50 24 36 29 150 95 63.33% GER 56 43 59 29 28 17 143 89 62.24% NOR 52 36 46 19 27 21 125 76 60.80% SWE 42 28 52 24 21 17 115 69 60.00% FRA 45 31 36 14 24 15 105 60 57.14% ESP 37 24 52 23 24 17 113 64 56.64% 17

Szervezetlen védelem elleni támadások: A szervezetlen védelem elleni támadások jelentősége hihetetlen mértékben megnőtt a modern kézilabdában. A szakértők szerint és a statisztikai mutatók alapján, két hasonló erőt képviselő csapat közül az nyer, aki több gólt tud szerezni ebből a taktikai elemből. LEROHANÁSOK SZÁMA NOR 69 49 71.01% SWE 66 48 72.73% NED 62 43 69.35% RUS 58 46 79.31% GER 56 43 76.79% FRA 47 26 55.32% HUN 45 33 73.33% ESP 24 15 62.50% GÓLSZERZÉSEK LEROHANÁSBÓL NOR 69 49 71.01% SWE 66 48 72.73% RUS 58 46 79.31% GER 56 43 76.79% NED 62 43 69.35% HUN 45 33 73.33% FRA 47 26 55.32% ESP 24 15 62.50% LEROHANÁSOK HATÉKONYSÁGA RUS 58 46 79.31% GER 56 43 76.79% HUN 45 33 73.33% SWE 66 48 72.73% NOR 69 49 71.01% NED 62 43 69.35% ESP 24 15 62.50% FRA 47 26 55.32% 18

Minden kétséget kizáróan a szervezetlen védelem elleni támadások szervezése és az ebből való gólszerzés volt az egyik legfontosabb eleme a norvég csapat játékának. Bátran vállaltak ésszerű kockázatokat is és az esetleges hibák sem szegték kedvüket, így nem véletlenül ezen a területen rendkívül sikeresek voltak. A skandináv csapatok (NOR, SWE, DEN) előszeretettel használták az egykezes labdaátvételt és amint lehetett (előfordult, hogy egy lépésen belül) a labdát tovább is játszották. A norvég csapat rendkívül magas színvonalon tette ezt. A francia csapat eredménye ezen a területen lehet az oka, hogy nem sikerült a legjobb 4 csapat közé kvalifikálniuk magukat. 19

Betörések: BETÖRÉSEK SZÁMA ESP 53 37 69.81% FRA 48 33 68.75% RUS 44 28 63.64% SWE 43 29 67.44% HUN 42 31 73.81% NED 36 24 66.67% NOR 32 22 68.75% GER 27 20 74.07% GÓLOK SZÁMA BETÖRÉSBŐL ESP 53 37 69.81% FRA 48 33 68.75% HUN 42 31 73.81% SWE 43 29 67.44% RUS 44 28 63.64% NED 36 24 66.67% NOR 32 22 68.75% GER 27 20 74.07% A BETÖRÉSEK HATÉKONYSÁGA GER 27 20 74.07% HUN 42 31 73.81% ESP 53 37 69.81% NOR 32 22 68.75% FRA 48 33 68.75% SWE 43 29 67.44% NED 36 24 66.67% RUS 44 28 63.64% Ez a taktikai elem volt a spanyol és a német csapat legveszélyesebb fegyvere az Európa bajnokságon. Viszont a német csapat hajtotta végre legeredményesebben a betöréseket, de a két döntőbe jutott csapat hatékonysága is jelentős volt. 20

Gyors középkezdés Nagy meglepetésre a csapatok nem alkalmazták ezt a taktikai lehetőséget. Egyszerű, könnyű gólszerzési forma, ami az ellenfelet mentálisan visszavetheti, hiszen egy kemény munkával elért gól után pár másodperccel gólt kapni nem nagy öröm. Az első 8 helyezett csapat mindössze 16 alkalommal végezte, 75%-os hatékonysággal. De elképzelhető, hogy egyszerűen a visszarendeződések fejlődése és szervezettsége miatt, erre egyszerűen nem nyílt több lehetőség. Technikai hibák, Labdaszerzések, Sáncolt lövések, Sáncolások A technikai hibák mutatják meg elsősorban az egyéni felkészültségi szintet. A mai modern kézilabdában, amikor a szervezetlen védelem elleni játék komoly fejlődésen ment át, a védők folyamatosan feszültség alatt tartják a támadókat, a megfelelő adekvát felkészülés nélkül a technikai hibák száma fokozatosan növekszik, ahogy az idő halad a mérkőzéseken. Nem kérdés, hogy az alapvető technikai elemeket pihent állapotban kell megtanítanunk, de technikai edzéseket időnként érdemes vezetnünk magas pszichés nyomás alatt is. A technikai hibák táblázata az első 5 forduló után: HUN 53 RUS 56 SVK 57 FRA 60 SRB 63 ROM 66 POL 68 MNE 69 NOR 73 GER 76 NED 78 SLO 80 ESP 81 SWE 84 AUT 90 DEN 97 Átlag 71.94 Az első két helyen (HUN, RUS) és a 9., 10. helyen találjuk a legjobb 4 közé jutott csapatokat. Talán ez a táblázat adhat magyarázatot a dán csapat szereplésére, bár a kézilabda összetettsége miatt lehetnek ellentmondások is. 21

Az első 40 mérkőzés után 25 alkalommal nyert az a csapat, amelyik kevesebb technikai hibát követett el, de abban a 15 esetben, amikor a győztes csapat vétett többször, a különbség minimális volt. Más aspektusból vizsgálva felmerül a kérdés, hogy vajon kikényszerített (nagyszerű védőmunka) vagy ki nem kényszerített (egyéni hiányosságok) technikai hiba történt? Norvégia, Svédország, Hollandia és Dánia nagyon gyors kézilabdát játszott viszonylag magas hibaszámmal. Ezek számát csökkenteniük kell a fejlődéshez. A Magyar támadójáték rendkívül szervezett volt, a francia csapattal együtt kevesebb alkalommal vállalták fel a gyors ellentámadásokat, nem kizárt, hogy ezért is követtek el kevesebb technikai hibát. A különbség az első és az utolsó között 50 hiba, de a döntőben nem volt jelentős különbség, Norvégia 10, Magyarország 9 hibát vétett. Érdekesség, hogy a bronzmérkőzésen mind a két csapat 18.18 technikai hibát követett el. TECHN. SÁNCOLT LABDASZERZÉS HIBA LÖVÉSEK SÁNCOLÁSOK NOR 99 4 52 3 23 6 12 8 HUN 75 1 38 8 11 1 49 1 RUS 90 2 39 7 24 7 25 5 GER 113 6 41 6 18 4;5 38 2;3 FRA 97 3 42 5 18 4;5 38 2;3 ESP 112 5 49 4 30 8 16 7 SWE 125 8 55 2 16 2 28 4 NED 122 7 56 1 17 3 20 6 Az ezüstérmes magyarok és a bronzérmes oroszok összesen csak 7 illetve 8 labdaszerzést realizáltak. A sáncolások tekintetében a legjobbak a magyarok voltak mind támadásban, mind pedig védekezésben. Kiállítások Napjainkban sok laikus azt gondolja, hogy a sportág brutális, sérülésveszélyes. Be kell mutatnunk, hogy a kézilabdázásban az eredményesség, a kreativitás és a látványosság olyan sportszerű alapokra van helyezve, ahol a túlzott keménység kerülendő. Előfordul mérkőzéseken, hogy a védő nyújtott karral és lábbal próbálja megállítani a támadót, ezért fontos is megtanítani a játékosokat a helyes védekező mozgásokra, az egyéni technikákra, valamint meg kell tiltani az oldalirányból és hátulról történő szabálytalankodást. A torna meccseit nézve megfigyelhető volt 22

védekezésben mind az elővételezés, mind a terelés, kényszerítés hiánya, ami sok nemkívánatos védekezési megoldáshoz vezetett. Büntetések 2-PERCES KIÁLLÍTÁSOK FRA 20 2.86 GER 22 3.14 NOR 23 3.29 ESP 23 3.29 SWE 24 3.43 HUN 26 3.71 RUS 28 4.00 NED 34 4.86 Először is egy jó hír, a torna úgy ért véget, hogy nem történt sem végleges, sem 2+2 perces kiállítás. Ez egy fontos üzenet mind a kézilabda szerelmeseinek, mind a sportág kritikusainak. Azonban meg kell vizsgálnunk a kiállítások okait, levonni a következtetéseket és az edzéseken felkészíteni a játékosainkat. Játékosok NAT. Mérk. Figy. 2p Pir.lap Összes Átlag Deáki D. HUN 6 3 8 1 24 4 Klikovac A. MNE 7 1 10 1 26 3.7 Trifunovic J. SRB 7 4 8 1 25 3.6 Knezevic M. MNE 7 6 6 1 23 3.3 Lazovic S. MNE 7 4 7 1 23 3.3 Schop E. NED 7 1 10 0 21 3 Moerk N. NOR 6 3 6 0 16 2.3 Irimia R. ROU 7 4 6 0 16 2.3 Makeeva K. RUS 7 4 6 0 16 2.3 Yttenberg H. NOR 6 1 4 1 14 2.3 Balogh G. SVK 7 3 6 0 15 2.1 Gros A. SLO 7 3 6 0 15 2.1 Pop C. ROU 7 3 6 0 15 2.1 Sen A. RUS 7 5 5 0 15 2.1 Snelder D.A. NED 7 5 5 0 15 2.1 Meg kell említenünk a montenegrói csapatot, tőlük 3 játékos szerepel az első öt között. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Lazovics piros lapja egy szerencsétlen szituáció után, rossz csere után született. 23

Szerencsére, az összes játékost figyelembe véve, átlagosan kevesebb, mint kettő kétperces büntetés jutott egy játékosra. Fair play csapatok Csapat Sárga lap 2 perc Piros lap Összes Átlag Austria 20 17 0 58 8,3 Poland 20 20 0 60 8,6 Denmark 19 18 0 61 8,7 Spain 17 23 0 63 9 France 16 20 1 88 9,4 Sweden 19 24 0 67 9,6 A legjobb 8 csapatból 3 (FRA, ESP, SWE) a táblázat első felében van, de a 3 dobogós csak a sor végén található (NOR 13., HUN 11., RUS 14.). A kézilabdának mindenképpen jót tenne, ha az élcsapatok ebben az összevetésben is vezetnének. Kapusok 24

KAPUSOK 6 méter Szélről 9 méter 7 méter Indítás Betörés Összes Team Saves Shots % Saves Shots % Saves Shots % Saves Shots % Saves Shots % Saves Shots % Saves Shots % NOR 4 31 13 17 41 41 51 102 50 3 26 12 7 17 41 7 32 22 89 251 35 HUN 8 34 24 12 34 35 53 94 56 5 22 23 11 37 30 5 20 25 96 244 39 RUS 7 37 19 17 43 40 46 93 49 6 30 20 3 32 9 3 35 9 83 273 30 GER 9 38 24 14 32 44 38 101 38 5 24 21 15 57 26 15 40 38 96 292 33 FRA 16 38 42 16 32 50 45 95 47 4 15 27 12 36 33 4 31 13 97 250 39 ESP 13 43 30 9 25 36 25 66 38 4 29 14 10 45 22 9 34 26 72 246 29 SWE 7 42 17 31 57 54 35 77 45 2 33 6 4 37 11 6 29 21 86 278 31 NED 13 53 25 16 34 47 46 102 45 10 38 26 4 31 13 5 31 16 94 291 32 Total 77 316 24 132 298 43 339 730 46 39 217 19 66 292 23 54 252 21 713 2125 34 (Az első 4 csapat eredményességi mutatói vastagon kiemelve. Pirossal kiemelve kategóriánként a legjobb hatékonyságot elérő csapat eredményei.) Gratuláció - ez az első szó, amit a kapusoknak mondhatunk. A régi mondás szerint ha jó csapatot akarsz, végy egy jó kapust. A 7 legjobb csapat kapusteljesítménye 30% fölötti volt, ebből is kiemelkednek a magyarok és a franciák. A ziccerek védésében kiválót nyújtottak a francia kapusok, míg a szélsőket a svédek hálóőrei kergették őrületbe. Nem volt véletlen a magyar kapusok átlövések elleni eredményessége, hiszen ez nagyban múlik a védekezés hatékonyságán. Nagyon érdekes, hogy a norvégok nemcsak a lerohanások eredményes befejezésében, hanem azok hárításában is a legjobbnak bizonyultak. Általános vélemény szerint, a kapusok teljesítménye párhuzamosan javul az évek múlásával, de ezt a tornát figyelembe véve kétségekkel kell kezelnünk ezt a megállapítást. 25

Legjobb góllövők Név Csapat Mérkőzések száma Gólok száma Kapuralövések száma 1 Scheffknecht B. AUT 7 61 99 62 2 Gros A. SLO 7 55 93 59 3 Pop C. ROU ROU 7 49 65 75 4 Knezevic M. MNE 7 49 90 54 5 Zivkovic J. SRB 7 47 93 51 6 Sen A. RUS 7 44 80 55 7 Puskasova P. SVK 7 44 87 51 8 Moerk N. NOR 6 42 68 62 9 Adespii-Molnar A. ROU 7 42 101 42 10 Szymańska E. POL 7 40 77 52 11 Okkels A. DEN 7 39 72 54 12 Fisker M. DEN 7 38 47 81 13 Cvijic D. SRB 7 36 42 86 14 Kovacsics A. HUN 7 36 55 65 15 Hagman N. SWE SWE 7 36 60 60 % Két játékos volt, akiknek az átlaga meghaladta vagy elérte a 8 gólos mérkőzésenkénti átlagot Scheffknecht Ausztriából és Gros Szlovéniából. Fisker Dániából és Cvijic Szerbiából bár csak 5 gólos átlagot értek el, de 80%-os hatékonysággal lőttek, ami nagyszerű teljesítmény. A négy legjobb csapatból 3 játékos került erre a listára. Sen (RUS), Moerk (NOR) és Kovacsics (HUN) csapata motorja volt. 26

All-star csapat Kapus: VÍG, Vivien Magyarország Balszélső: MEHMEDOVIC, Majda Montenegró Balátlövő: ZÁCSIK, Szandra Magyarország Irányító: NIKITINA, Irina Oroszország Beálló: SNELDER, Danick Albertine Hollandia Jobbátlövő: MOERK, Nora Norvégia Jobbszélső: KURTOVIC, Amanda Norvégia Gólkirálynő: SCHEFFKNECHT, Beate Ausztria Legjobb védő: SCHULZE, Luisa Németország Legértékesebb játékos: MOERK, Nora Norvégia Ugyan a vélemények általában különbözőek, az All-star csapat összeállítása mindig vitára adhat okot, de a játékosok számára felbecsülhetetlen, kellemes emléket nyújthat. Természetesen ez egy szubjektíven összeállított csapat, de a sportág nemzetközi megítélése szempontjából jelentős értéket képvisel. 27

A LEGJOBB 6 CSAPAT NOVÉGIA Támadás Áttekintve Norvégia támadó rendszerét, elmondhatjuk, hogy egy nagyon támadó jellegű védekezést alkalmaznak, ebből villámgyors lerohanásokat vezetnek -és ha nem sikerül gólt lőni- azonnal elkezdenek egy szervezett támadást. A középső átlövő kiváló játékmester is egyben, kiváló döntéseket hoz, nagyszerűen cselez, jó ütemben alkalmazza a kontra átadásokat. Az előkészítő szakasz általában hosszú, 6-12 átadásból áll. Az előkészítő szakasz nagyon hasonlít a norvég felnőtt válogatott által a Macedóniai Eb-n alkalmazott taktikához. Az átlövők szervezik általában a támadásokat megtámogatva a beállók kemény munkájával és nagyon sok irányváltással. A reakcióidejük nagyon gyors, azonnal megpróbálják befejezni a támadásokat, amennyiben arra a legkisebb lehetőség nyílik. 28

A támadásaik majdnem 70%-a párhuzamos mozgásokon alapul, közel 30%-a egy keresztmozgásra épül, és nagyon-nagyon ritkán alkalmaznak több keresztmozgást egy támadáson belül. Támadásaik: 45%-a fejeződik be 9m körüli lövéssel, 41%-os eredményességgel; 30%-a indításból, 69%-os sikerességgel; a fennmaradó nagyjából 25% pedig a közeli lövőzónákból -beállóból 68%-os eredményességgel, szélső pozíciókból 49%-kal. Teljesen nyilvánvaló, hogy a norvég U19-es csapat a felnőtt válogatott támadási rendszerét és taktikáját próbálja követni. Rendezetlen védelem elleni támadások Véleményünk szerint a norvég válogatott legfontosabb és legeredményesebb fegyvere az ellentámadások végrehajtása, ezért ezt részletesen elemezzük. Kiindulási pont A modern kézilabdázásban a gyors visszarendeződés elleni támadások jelentősége nagyon megnőtt. A támadások minősége és eredményessége statisztikailag megmutatkozik az eredményekben. Hipotézis Az eredményességet meghatározza: a védekező taktika a labda megszerzésének módszere a labda megszerzésének helye a labda megszerzése és az ellentámadás megindítása között eltelt idő az átadások száma az ellentámadás során az ellentámadás dinamikája az ellentámadás befejezésének helye a támadások száma és végeredménye. 29

Tárgy Összehasonlítottuk, az ellentámadások szempontjából, a norvég női felnőtt válogatott (2008-as macedóniai EB) és a junior csapat (2009-es magyarországi EB) mutatóit. Trendeket keretünk és próbáltuk elemezni a legmeghatározóbb jegyeit a legsikeresebb csapat és annak közvetlen utánpótlása ellentámadási rendszerének. Elemzés A játék sebessége folyamatosan nő, ezért napjainkban a kiváló védőmunka sokkal fontosabb, mint korábban bármikor. A védekező taktikának ellensúlyoznia kell a gyors támadásokat. A passzív, defenzív rendszereket fel kell váltania az erőteljes, aktív rendszereknek. A norvég csapat gyakran alkalmazza a 6:0-ás területvédekezést, de agresszívan támadják az ellenfél játékosait és képesek kiszorítani ezzel az ellenfelet a középső lövőzónából. Az utánpótlás csapat is alkalmazza a 6:0-t, de szívesebben választják az 5:1-et. Az ellentámadások során a félpályához közel kapják meg a labdák 70%-át. Az ellentámadások mintegy 30%-a közvetlenül a kapusoktól indul, ezért fontos a nagy futó és játéksebesség. Az ellentámadások átlagos ideje a felnőttek esetében 5.81 másodperc, de a fiataloknál is 6 mp alatt van. A támadásaik iránya egyenes, 2-3 átadásból állnak, 3-4 játékos vesz részt benne. A felnőttek eredményessége 65%-os, a junioroké 70%-os. Az összes támadásuk 45-50%-a áll a gyors ellentámadásokból. Az ellentámadásaik közel 50%-át közvetlen átadásból fejezték be, a másik felében 1- nél több átadást alkalmaztak. Mindkét csapat az összes gyors ellentámadását a kapuelőtérben fejezte be, 85%-ban a középső zónából, 15%-ban a szélső zónákból. Az eredményesség egyik legfontosabb eleme a labdaszerzéstől az ellentámadás megkezdéséig eltelt idő, ebben 1.35 mp-s átlagot értek el. Összegzés Ez az utóbbi adat teszi egyértelművé a gyors és modern kézilabdázás egyik titkát, amely megmutatja a követendő utat más csapatoknak és edzőknek. Egy másik fontos megfigyelés, hogy a norvég játékosok nagyon gyakran kezelik egy kézzel a labdát és továbbítják ugyanabban az ütemben, de egy lépésen belül bizonyosan. 30

Védekezés A junior csapat által leginkább alkalmazott forma az 5:1 volt, két különböző zavaróval a felnőttek leginkább 6.0-át védekeznek. Az elődöntőben nagyszerű mutatták be, hogy milyen gazdag a repertoárjuk, 3:3-as területvédekezésből alakultak át 3:2:1-re, végül 6:0-val fejezték be a mérkőzést. Az 1-es védők folyamatosan letámadták a szélsőket, hogy megakadályozzák őket a labdaátvételben és támadásindításban, így gyakorlatilag leszűkítve a védekező területet a 4 belső védő számára, akik egymást segítve, harmonikusan védekeztek. A kilépő védők mögötti területet kiválóan lezárták és biztosították. Ez a védekezés hatékonynak bizonyult a csapatok többsége ellen, de az olyan kreatív, sok keresztmozgásra építő csapatok ellen, mint a magyar vagy a szlovén, már előfordultak hibák is. Ezt a hatékony védekezést csak az átlövők és beállók közös munkájával lehetett feltörni. Védekezésük kulcsa a letámadás volt, valamint a gyors átmenet védekezésből támadásba. Visszarendeződés A játék ezen fázisa fejlődött legtöbbet a női kézilabdázásban, a legtöbb csapat kiválóan megszervezi, legfőképp a norvégok. Maximum egy játékos próbál labdát szerezni, egy játékos jön vissza 1:1-ben az indulóval, a többi négy azonnal próbál visszaérni a védő zónába. Általában 4-5 játékos ér vissza 5 másodpercen belül a védekező területre. Összegzés Minden kétséget kizáróan a norvég csapat volt a legjobb a játék négy fázisában. Megszolgálták az aranyérmet, a legmodernebb kézilabdát játszották és pontosan követték felnőtt csapatuk technikai és taktikai repertoárját. Mérkőzésről mérkőzésre jobban játszottak és látványos játékkal nyerték a döntőt. 31

MAGYARORSZÁG Támadás A magyar csapat támadójátéka volt a legösszetettebb, legkreatívabb, leglátványosabb az egész Eb folyamán, ezért mindenképpen fontos elemezni. A támadások felépítésére jellemző volt a sok keresztmozgás, amely 8-10 különböző rögzített taktikai megoldáson alapult. Általában 2-3 játékos vett részt a rövid lefolyású támadások előkészítésében, 4-6 a hosszú lefolyásúban. Az összes támadás 20%-át fejezték be a játékosok egyéni megoldásokkal, 30%-át rövid lefolyású támadásokból, 15%-át hosszú lefolyású támadásokból. Mintegy 20%-át lerohanásokból és 15%-át egyéni indításokból, labdaszerzésekből. 1. Különböző támadástaktikai megoldások: 32

2. Az első és második támadó taktikai megoldás, lehetőséget biztosít az átlövésekre. 33

3. Keresztmozgás a beállóval. 34

4. Taktikai megoldás emberelőnyben, különböző befejezési lehetőségekkel. 35

Rendezetlen védelem elleni támadás: Hasonlóan volt felépítve, mint a felnőtt válogatottnál vagy a Győri ETO-nál. Keresték a lehetőséget a közvetlen indításra, vagy az oldalvonal mellett történt a labda előrejátszása, utána az érkező irányító játékosra bízták a befejezést, aki általában a betörést választotta, vagy esetleg a második hullámban érkező átlövőket hozta játékba. Érdekes adat, hogy míg a sáncolásokban a legjobbak között volt a csapat, addig a lerohanások számában csak a 7. helyen végeztek. Ez azt jelenheti, hogy nem tudták kihasználni a jó sáncolások adta lehetőségeket és nem tudtak gyorsan váltani védekezésből ellentámadásba. Védekezés: A magyar válogatott agresszív 5:1 és 6:0 zónát védekezett elsősorban, kiváló sánc tevékenységgel. Az 1-es védők letámadták az ellenfelet emberelőnyben a 2-es védők letámadták az ellenfél középső játékosát, ami sokszor meglepő volt az ellenfelek számára. 36

OROSZORSZÁG Támadás: Az orosz csapat egy meghatározó átlövőre (Ana Sen) építette támadójátékát, cseréi alacsonyabb, de nagyon ügyes játékosok voltak. 4-5 játékos vett részt az általában 6-8 átadásból álló támadásokban. Bármelyikük képes volt gyors ritmusváltásra, ebből keresték a legjobb megoldásokat, ők voltak a legeredményesebbek a közeli lövő zónából. Két különböző típusú beállójuk volt: egy magas erős, aki rengeteg jó elzárást hajtott végre, így inkább az előkészítésben vállalt szerepet, a másik kisebb, gyorsabb, aki inkább a támadások befejezésében nyújtott maradandót. Itt említjük meg, hogy Tatjana Khmyrova nem vett részt az EB-n. Ő volt 2007-ben az U17-es és az U19-es csapat irányítója, valamint részt a 2008-as felnőtt Eb-n is. Kora szerint itt lehetett volna, de az orosz szakvezetés nem nevezte a korosztályos világversenyre. A 2007-es U17-es csapatból csak 7 játékos vett részt az EB-n, 9 új játékost hoztak, ami azt jelenti, hogy Oroszország nagyon jól áll tehetséges játékosokban. Védekezés: Gyakorlatilag kétféle védekezési rendszert alkalmaztak, vagy masszív 6:0-t (az esetek 50%-ában), 5:1-et 40%-ban, ami esetleg átalakulhatott 3:2:1-gyé. Két éve az U17-esekkel 5:1-et és 3:2:1-et védekeztek, 2009-re közelítettek a felnőtt válogatott által játszott rendszerhez. Az 5:1-es védekezésük egyedi és igen hatásos volt, mivel a nagyon gyors szélsőik zavaró pozícióban védekeztek, a hátul lévő 5 játékos pedig agresszivitásukkal távol tudta tartani az ellenfelek átlövőit. 37

NÉMETORSZÁG A németek megpróbáltak rövid támadásokat vezetni, az átlövők próbáltak kapcsolatokat kialakítani a beállókkal. Betörésekre ritkán vállalkoztak, viszont nagyon eredményesen alkalmazták. Általában törekedtek a biztonságra, minél kevesebb kockázatot vállalva. A támadásaik nem voltak elég gyorsak, a sok cselezés és labdavezetés miatt. Védekezésben tipikus német rendszert mutattak be, kemény, jól szervezett 6:0 formájában, amit a mérkőzések végső fázisában, az ellenfél vezetésénél 5+1 vagy 4+2 váltott fel. FRANCIAORSZÁG A franciák 9 olyan játékossal érkeztek, akik tagjai voltak a 2007-es szlovákiai U17-es Európa-bajnok csapatnak, és a hasonló siker reményében érkeztek. Támadásban rövid, 2-4 átadásból álló, előkészítő fázist hajtottak végre, amihez aktív beálló játékot párosult. Ez fontos volt a játékukban a védekező vonalak megtörésére, így alakítva ki helyzeteket az átlövőknek. Ha a védő megállította az átlövőt, azonnal érkezett a gyors, ügyes bejátszás a beállónak. Védekezésükre a 6:0 volt a jellemző, egy állandó cserével. Amennyiben nem sikerült cserélniük, a bennragadó játékos zavaró (5:1), vagy emberfogó pozícióban védekezett (5+1). SPANYOLORSZÁG A spanyoloknak két játékosuk maradt a 2007-es U17-es csapatból, akik ott voltak ugyanabban az évben az U19-es Eb-n is (Escriban Sanchez, Chavez Hernandez). Ráadásul Chavez Hernandez részt vett a 2008-as macedóniai felnőtt Eb-n is, második helyen végzett a spanyol felnőtt válogatottal. Támadásban két variációt mutattak be: igyekeztek mindent a magas átlövőnek előkészíteni, vagy az alacsony, nagyon ügyes játékosuk 4-5 előkészítő átadás után alakítottak ki lövőhelyzeteket. Körülbelül ugyanennyi átadás kellett az alacsonyabbaknak is a lövéshez, betöréshez. Amikor cseréltek, a magas játékos beálló pozícióban játszott, ami önmagában kiváló ötlet volt, de egyelőre nem járt eredménnyel. 38

Támadástaktikai megoldás (Spanyolország) Támadásaik nem voltak túl eredményesek, hiszen a legjobb 8 csapat közül a 8. helyen végeztek a közeli zónákból történő lövések és a lerohanások eredményességi mutatóiban. Egyedül a betöréseik voltak igazán eredményesek, mert az egyéni játékban az irányváltásaik és ritmusváltásaik dinamikusak voltak. Ebben hasonlítanak a felnőtt válogatott stílusára. A védekezésükről szinte csak jókat mondhatunk, hiszen sokoldalú és eredményes volt, rengeteg gyors mozgással és állandó helycserével. Ez megmaradt a 2007-es U17-es Eb-ről, ahol elsősorban 3:2:1-et és 4:2-t védekeztek. Most ezt tovább fejlesztették és gyakran alakult ezekből 2:4, vagy 1:5 az ellenféltől függően. Ugyanígy nem okozott gondot nekik az 5:1, a 3:3, a 6:0 vagy akár a 4+2. Összehasonlítva a 2008-as felnőtt csapattal, ez nagy különbség, mert ők mindig 6:0-t védekeztek. 39

Következtetések: Az első helyeken végzett csapatok azok közük kerültek ki, ahol komoly hagyományai vannak a kézilabdának. Így magától értetődően ezek a játékosok jobb, felkészültebb felnőttek játékosok között játszhatnak; Az életkor nem volt elsődleges a válogatásnál; A testmagasság nem volt fő szempont a válogatásnál; Az atlétikus képességek fontosabbak voltak, mint a testtömeg; Sok volt az egykezes labdakezelés, ami nem csak látványos, de hasznos is; A sikeres csapatok a játék valamelyik eleméből többet és jobban tudtak, mint a többi csapat. (Norvégia lerohanások, Magyarország kreatív támadó játék, Oroszország lövések a közeli zónából, stb); Túlzott arányú volt a labdavezetés, labdaleütés, mert kevés volt a labda nélküli mozgás; Láthattunk sok mozgásra épülő és eredményes védekezési rendszereket, de az elővételező készség fejlesztése, valamint a nyújtott kezes lökések elhagyása szükségesek a további fejlődéshez; A lerohanások sebessége igen nagy volt, ami mutatja a csapatoknak a fejlődés irányát; Egy lehetséges válasz a lerohanások fejlesztésére, első lépésben megszervezni a gyors visszarendeződést (amely a védekezésre szánt idő 20%-át teheti ki.) (Visszaérkező játékosok átlagos létszáma: NOR-5,5;HUN-4,4 Eredményessége: NOR 75%, HUN 54%); A kapusok szerepe szignifikáns a végeredmény alakulásában; A játék sebessége fontosabb, mint a technikai hibák száma; de nem lehet túl sokat hibázni; Az U19-es csapatok próbálják követni felnőtt csapataik játékát, amennyiben erre a technikai és fizikai felkészültségük lehetőséget ad. Összefoglalás: Összehasonlítva a csapatokat és a játékot a 2007-es U17-es EB-n látottakkal megállapíthatjuk, hogy a játékosok magasabbak, súlyosabbak lettek, a játék irama növekedett, jól látható a technikai fejlődés, mind a védekező, mind a támadó stratégiák változatosabbá váltak. Jó pár játékos közel van már a nemzetközi szinthez, sőt néhányan sikereket is értek el ott. A kézilabda ebben a korban már maximálisan követi a játék legfrissebb trendjét; a legtöbb mérkőzés élvezhető és látványos volt. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a következő olimpián, vagy hasonló magas szintű nemzetközi kézilabda eseményen sok játékost fogunk viszontlátni erről a tornáról. A verseny kiválóan szervezett volt nagyszerű hírverése a kézilabdának. 40