Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Szabó Gergely okl. villamosmérnök világítástechnikai szakmérnök egyetemi tanársegéd
Miért használunk ablakokat? oldalvilágítók, tetővilágítók - Fény természetes világítás - Vizuális kapcsolat nappal, éjszaka, időjárási viszonyok - Légcsere - termikus okok
Miért használunk árnyékoló szerkezeteket? -elsődlegesen: termikus okok miatt A szakirodalom szerint az árnyékoló szerkezetek feladata az: épület egyes tereinek, helyiségeinek vagy meghatározott részeinek védelme a nyári túlzott fölmelegedés és annak kedvezőtlen vagy káros egészségügyi, szerkezeti, gazdasági kihatásai, következménye ellen, tehát. a nap sugárzási energiájából származó nyári hőterhelésnek megkívánt vagy előírt mértékű csökkentése forrás: Dr. Gábor László: Épületszerkezettan, 1979, Budapest, egyetemi tankönyv, 4. kötet, 216.o. Mindezek tükrében: az ablakokat azért tervezik, hogy a természetes fény a belsőtérbe jusson, ugyanakkor a bevilágítók és az árnyékoló szerkezetek kapcsolatát csupán termikus szempontok alapján veszi figyelembe. Mivel az árnyékolók az ablakokhoz kapcsolódnak, ezek mind a vizuális, mind pedig a termikus hatásokat is befolyásolják. A cél: megfelelő komfortérzet biztosítása a termikus hatás mellett a belsőtérbe jutó fény minősége, mennyisége, eloszlása is befolyásolja. A termikus és vizuális hatásokat azonban eltérően kell kezelni.
UV Vis. IR
hatás árnyékoló szerkezetek eredmény
Diffúz és közvetlen napsugárzás bonyolultabb helyzet; termikus szempontból kevésbé, vizuális szempontból sokkal problematikusabb A korlátozó szerkezetek helyes megválasztása az esztétikai célokat is kiszolgálva akkor teljesül, ha a belsőtérben előírt értékeket igényeket egy tetszőleges külső hatás adottság esetén is képes kielégíteni. Ismerni kell a szerkezetek paramétereit. A korlátozás jellege kétféle lehet annak megfelelően, hogy milyen eloszlást okoz a belsőtérben: ez lehet homogén és inhomogén. Homogén korlátozás: a fény mennyiségét és a fénysűrűségét is egyenletesen korlátozza. Inhomogén korlátozás: csökkenti ugyan a fény mennyiségét átlag, de esetenként zavaró káprázást okozhat. Inhomogén korlátozás hatása: elsősorban direkt napsugárzás esetén, de akár diffúz sugárzásnál is a szerkezeti adottságokból következően miközben átlag értékben kielégíti az előírást -, okozhat kisebb területeken zavaró káprázást. Összességében: termikus hatás elleni védekezés az elektromágneses spektrum más területét érinti szemben a látható tartománnyal.
Árnyékoló szerkezetek osztályozása Áttekintés
1. csoport: Ablak fóliák 2. csoport: mozgatható árnyékoló szerkezetek 2.1 mozgatható, de nem forgatható: függönyök vízszintes mozgatás 2.2 mozgatható és forgatható: szalagfüggönyök vízszintes mozgatás 2.3 mozgatható, de nem forgatható: rolók függőleges mozgatás 2.4. mozgatható és forgatható: reluxa függőleges mozgatás 3. csoport: Anyagában sötétedő árnyékoló szerkezetek 4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók
1. csoport: Ablak fóliák Az üvegezésen fixen elhelyezett árnyékolók csoportja; mozgatás nem lehetséges Homogén árnyékolás: A fény mennyiségét és fénysűrűségét egyenletesen csökkenti. A fólia az egész üvegezést borítja belsőtéri fényeloszlás egyenletes a max. spektrális transzmissziós érték = átlag transzmissziós érték
1. csoport: Ablak fóliák 2. csoport: mozgatható árnyékoló szerkezetek 2.1 mozgatható, de nem forgatható: függönyök vízszintes mozgatás 2.2 mozgatható és forgatható: szalagfüggönyök vízszintes mozgatás 2.3 mozgatható, de nem forgatható: rolók függőleges mozgatás 2.4. mozgatható és forgatható: reluxa függőleges mozgatás 3. csoport: Anyagában sötétedő árnyékoló szerkezetek 4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók
1. csoport: Ablak fóliák 2. csoport: mozgatható árnyékoló szerkezetek 2.1 mozgatható, de nem forgatható: függönyök vízszintes mozgatás 2.2 mozgatható és forgatható: szalagfüggönyök vízszintes mozgatás 2.3 mozgatható, de nem forgatható: rolók függőleges mozgatás 2.4. mozgatható és forgatható: reluxa függőleges mozgatás 3. csoport: Anyagában sötétedő árnyékoló szerkezetek 4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók
Homogén védelem max Az átlagos transzmissziós érték meghatározható: ü sz x b x a ü sz ü sz b b A maximális transzmissziós érték: max ü sz a feltéve, ha a függöny az egész ablakot eltakarja x=b, max ü sz ha a függöny nem takarja el az üvegezést egészében x<b.
1. csoport: Ablak fóliák 2. csoport: mozgatható árnyékoló szerkezetek 2.1 mozgatható, de nem forgatható: függönyök vízszintes mozgatás 2.2 mozgatható és forgatható: szalagfüggönyök vízszintes mozgatás 2.3 mozgatható, de nem forgatható: rolók függőleges mozgatás 2.4. mozgatható és forgatható: reluxa függőleges mozgatás 3. csoport: Anyagában sötétedő árnyékoló szerkezetek 4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók
2.2.1 A lamellák eloszlása egyenletes, átlapolódás vagy forgatás nincs - átlagos transzmissziós érték - max. transzmissziós érték 2.2.2 A lamellák eloszlása inhomogén, átlapolódás van, forgatás nincs - átlagos transzmissziós érték - max. transzmissziós érték 2.2.3 Lamellák forgatása - átlagos transzmissziós érték - max. transzmissziós érték
cos 1 2 2 cos 2 ' z x z z x x ' 1 ' 1 '. x z j z j z x i a i a a louver II cos cos 1 '. '. sz ü louver II sz ü III b x b x ü sz ü sz III ' ' '. max ü sz a max sz ü - átlagos transzmissziós érték - max. transzmissziós érték
1. csoport: Ablak fóliák 2. csoport: mozgatható árnyékoló szerkezetek 2.1 mozgatható, de nem forgatható: függönyök vízszintes mozgatás 2.2 mozgatható és forgatható: szalagfüggönyök vízszintes mozgatás 2.3 mozgatható, de nem forgatható: rolók függőleges mozgatás 2.4. mozgatható és forgatható: reluxa függőleges mozgatás 3. csoport: Anyagában sötétedő árnyékoló szerkezetek 4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók
- átlagos transzmissziós érték - max. transzmissziós érték
1. csoport: Ablak fóliák 2. csoport: mozgatható árnyékoló szerkezetek 2.1 mozgatható, de nem forgatható: függönyök vízszintes mozgatás 2.2 mozgatható és forgatható: szalagfüggönyök vízszintes mozgatás 2.3 mozgatható, de nem forgatható: rolók függőleges mozgatás 2.4. mozgatható és forgatható: reluxa függőleges mozgatás 3. csoport: Anyagában sötétedő árnyékoló szerkezetek 4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók
A horizontális lamellák mozgatása hasonló a függőleges lamellák mozgatásához, de van két alapvető különbség: 1. A függőleges lamellák vízszintesen, a vízszintes lamellák függőlegesen mozgathatók. 2. A függőleges lamellák esetén a szerkezet anyag vastagsága elhanyagolható, a vízszintes lamelláknál reluxa a görbületből adódó vastagságot számításba kell venni. - átlagos transzmissziós érték - max. transzmissziós érték
1. csoport: Ablak fóliák 2. csoport: mozgatható árnyékoló szerkezetek 2.1 mozgatható, de nem forgatható: függönyök vízszintes mozgatás 2.2 mozgatható és forgatható: szalagfüggönyök vízszintes mozgatás 2.3 mozgatható, de nem forgatható: rolók függőleges mozgatás 2.4. mozgatható és forgatható: reluxa függőleges mozgatás 3. csoport: Anyagában sötétedő árnyékoló szerkezetek üveg fajták, melyek a besugárzás hatására változtatják a transzmissziós értéküket 4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók
1. csoport: Ablak fóliák 2. csoport: mozgatható árnyékoló szerkezetek 2.1 mozgatható, de nem forgatható: függönyök vízszintes mozgatás 2.2 mozgatható és forgatható: szalagfüggönyök vízszintes mozgatás 2.3 mozgatható, de nem forgatható: rolók függőleges mozgatás 2.4. mozgatható és forgatható: reluxa függőleges mozgatás 3. csoport: Anyagában sötétedő árnyékoló szerkezetek 4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók
4. csoport: Kültéren elhelyezhető, de nem mozgatható homlokzathoz fixen, vagy attól elkülönülten szerelt árnyékolók Ezen árnyékolók a kialakításuktól függően számos módon befolyásolhatják a belsőtérbe jutó sugárzást. Mivel a kialakításuk gyakorlatilag tetszőleges lehet, ezért általánosítani nem lehet, és így általános érvényű összefüggéseket nem lehet rá felírni. Az azonban elmondható, hogy ezeknek a szerkezeteknek a hatása amennyiben az árnyékoló szerkezet anyaga semmilyen sugárzást nem enged át τ = 0, - arra egyszerűsíthető, hogy a direkt napsugárzás hatását egy adott szög felett, mellett ez függ a belsőtér vizsgálati pontjától és a homlokzati árnyékoló geometriájától nem engedi a belsőtérbe. A környezetében található egyéb ún. terep, takarás ill. égbolt hatását viszont valószínűsíthető módon kevésbé befolyásolja, mint a direkt napsugárzás korlátozásának hatását.
b x b x ü sz ü sz III ' ' '. max ü sz a max sz ü Homogén vagy inhomogén árnyékolás? Káprázás? Energia? árnyékoló szerkezetek eredmény hatás
Kérdések: Ablak fóliák; függönyök: szín? Erős korlátozó hatás: Több mesterséges világítás több villamos energia Több mesterséges világítás termikus következmények mesterséges hűtés, stb Vizuális kapcsolat?
Köszönöm a figyelmüket!