Méréselmélet: 8. előadás,

Hasonló dokumentumok
Méréselmélet: 11. előadás,


Programozási tételek felsorolókra

Hegedős Csaba NUMERIKUS ANALÍZIS

ö ö ö ú ü ű ü ö ü ö í í ö ö ü ö í ö í Ő í ö ú ü í ü ü ü í ü ö ű í í í í ü Ő ö ö ö ö í ö í í ü ö ü ú ö Á ű í ö ö ö ü í ö ü í ü ö ö ö ü ö

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

SZÁMELMÉLET. Szigeti Jenő

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

Az elektronmikroszkópia fizikai alapja: nagy-energiájú elektronok szóródásai

A becslés matematikai műveletének repüléstechnikai alkalmazása

Szerszámgépek 5. előadás Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/ félév

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

Á Ö Ü Ö

Ftéstechnika I. Példatár


VEKTORSZÁMÍTÁS 1. VEKTORALGEBRA

Á Á Á ű Á

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

ü ű ü ü Ó ü

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ú ú ű Ó

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö












Valószínőségszámítás

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö

Ú ű Á ű

ő ő í í ő

ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü


VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgakérdések (BSc tavaszi félév)

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

É É Ö ű Ú Ú É ű

í Á Á í ÉÉ Á í í

Tömegpont-rendszer mozgása

ú ő Ú ő ő ú ő Ú ú Á ő ő ú ő ő ű Ú Á ű ő ő

é ó é ü ö é é ó é Ö é ó é é ú ó é é é é é é é é é Ö é Ő é é ö é Ö ü é ó Ö Ü ö ö é é é Ő ö é é Ü é ö é é é é é é é ü é é ö é é é é é ü é é ü é é é ö ö


9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

r rt t é t t t r r q rs té P r s P t é r t r rs té r é

é ü ö ü é í ó

Síkbeli csuklós szerkezetek kiegyensúlyozásának néhány kérdése

A Secretary problem. Optimális választás megtalálása.

SZERKEZETEK MÉRETEZÉSE FÖLDRENGÉSI HATÁSOKRA


ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö




ó ü Á Ú ü í Ó ó ö Ú ö ü Ó Ó ő Íó í ő ú ő í ó ö Ö ö ö í ó ó Í ü ő ó ó Ó Ó Ó í Ó Í Ú Ó Ó í í í Ó ő Ö ü Ó Ö ű Ö ű ö ü Ó ő ü Ö í Ö Í ó Ó ó ö ü ü ö ó Ö Ó Ó

ML/GL (164)

Megjegyzés: Amint már előbb is említettük, a komplex számok

ű ü Á

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

É É Ö

ű ő ő ő

É Á Á Ö Á

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó


V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á


ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á


ź ĺ Ą ö Ś Ś ł Ź í ľ Ĺ ľ í ľ ő íľ ľ ľ ľ ő í ĺ ő ě ü ľ ľ ľ ľ ö ó ľ ü ľ ö ĺ ź ź ť ľ ó ó ó ö ľ ő ő ľ ö ľ ś ź í ä ľ ľ ö ó ľ í ľ Ĺ ő ó ö í í ľ ó ę í ľ í ľ ó

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Á Ü É Ü Ú Ü É

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

í é ó í ö ö ő é é é é é é í é é é é í ő é é é é é ó í é é é é é é é ö ö é é é é é é é é é ö é é ó é ú é í í í é ö í é í ö é ő ú í ö é ö ú é í ö ő ú é

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ý ü ú ŕ ö Í ö ů Á Í Á Á Á ő ő ö ú ő ú ő Ĺ ź ü ő ö đ ź ű ő Á É ő ő ź ű Ĺ ź ö ü ü Ĺ ď ö Í ő ź ű ź ő ź źů ü ź Ĺ Á ő Á ö ő ú ő ö ö ő ő ź ď ü ť ü ő ö ö Ĺ đ

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Ó ú ú

Átírás:

6. Sűréselélet alapa folyt.: Kala sűrő vetoros esetbe: redserodell: x, a efyelés:. Md a redser, d a efyelés a vetor ulla várható értéű és fehér. Korreláó átrxa: Q w w } e lép w helyébe, R }, e lép optáls reurív sűrő K K P P [ P R ] P K P I K P P I K P, ahol helyébe. 65 Itt K a Kala erősítés, a hba ovaraa átrxa, P ped seédátrx a sáításo eyserűsítése élából. Kala predtor vetoros esetbe: redserodell:, a efyelés:. Md a redser, d a efyelés a vetor ulla várható értéű és fehér. Korreláó átrxa: Q w w } e lép helyébe, R }, e lép helyébe. optáls reurív predtor: és eressü at a G átrxot, aely ellett a beslés w G, 66 [ ][ ] } e } 67 ovaraa átrxa áls. Képeü 67 derváltát G sert. optuot aor apu, ha e a dervált ullával eyelő: E{[ ][ ] }. 68 G Ha a 68 össefüésbe behelyettesítü a redserodell és a predtor össefüéset, aor: E {[ G ][ ] E {[ G G ][ ] } [ G ] G R 69 össefüés felírásaor felhasáltu a alább előetes sereteet: E{ } w e } e } w } 69 össefüésből a eresett predtor erősítés: G beslés 67 sert ovaraa átrxa: [ R ] } 69 7. 7

[ G G ][ G G ] [ G ] [ G ] G R G. 7 Meeyés: 7 össefüés alapá látható, hoy a beslés ovaraa átrxa háro hatás eredéyeéppe alaul: efyelő táryalásaor esert hbasöető hatás a [ G ] otratvtásáa övetetébe, de ost a rtérua betudható ódo éyetes forába. redsera ovaraa átrxa által övetített, statsta értelebe vett hbaövelő hatás, aely aa tudható be, hoy a w dsrét érté perturbála + a előő állapot alapá ósolt értéét. efyelés a ovaraa átrxa ped uyasa hbát övel statsta értelebe, a aa tudható be, hoy a dsrét érté perturbála x ˆ a előő állapot alapá ósolt értéét. 7 össefüés írható opatabb forába, ert első taát fetve: G R G G. G G G eyed és a ötöd ta össevoásával, és 7 felhasálásával: 73 G [ R ] G G, a vsot et 73 ásod taát. Marad a első, harad és hatod ta, aből: [ G ] 74 Össefolalva: redserodell:, a efyelés:. optáls reurív ú. Kala predtor: G G [ G R ] 75 Meeyés: optáls reurív beslő hasálható odellllestésre s. llestett odell továbbra s a adaptív leárs obátor. Ilyeor, hasálva a orább elöléseet, továbbá feltételeve, hoy Q=, a 75 össefüés a alábba sert alaul: W W G X W W G 76 G X [ X X R ] 77 I G X 78 ahol ost a paraéterbeslés ovaraa átrxa: V V }, X ped a reressós vetor. Érdees vssalapo a 8- össefüésehe. Meeyés: Érdees össevet a. ábrá látható efyelő odellt a 36. ábrá látható Kala predtorral.. Fyelü e, hoy a 7 össefüés első taa ayo hasolít a 5 össefüéshe, a eltérés supá a éyetes elle. Érteleserűe tt s a, hoy a

hba söeéséhe a hbaredser állapotáteet átrxáa, a F G átrxa otratíva ell lee.. Ha a afolyaato staoárusa, aor Q=Q, R=R. 3. Veyü ésre, hoy a efyelt redser odelle hoya épül be a efyelőbe. 7. Modell-alapú elfeldoloás feeet eretébe odell-alapú el-repreetáós érdéseel folalou. alalaott eöelítés léyee, hoy a eleet a őet eerál épes odelleel repreetálu, és eee a odellee a feltételeésével efyelőet ésítü. eresett el elleő a efyelő elleőből olvasható. 7.. alapo feldéése Elöláróba a dtáls elfeldoloás lealapvetőbb ódseret tetü át. Ee öött eelt serepet apa a reurív átlaoláso. - Eyserű átlaolás lásd 37. ábra: [ ] 79 Veyü ésre, hoy tt ==, G. G, ha. - Expoeáls átlaolás lásd 38. ábra: a b, 8 ahol a és b ostaso. freveatartoáybel vseledés leírására hasálható a - trasforáó: Xˆ axˆ by, aből feehető a expoeáls átlaoló átvtel füvéye: ˆ X b b H 8 Y a a E ey alul-áterestő sűrő, aely, ha ostas elet ap, aor a traes leátsódása eeté uyae a ostas ele e. Ehhe ped a ell, hoy 8 ee efelelőe leye orálva, vays H, ha =. Eel 8 behelyettesítés értée b, vays a b. Eel a 8 össefüés a b. 8 Veyü ésre, hoy tt s ==, továbbá G=b. Ee efelelőe lyeor a efyelt ú értéet ey ostassal sorou, elletétbe a leárs átlaolással. Meeyés: 8 össefüés felhasálásával: x ˆ, b, b b b b, 3 b b b b b b, 83 83 össefüés alapá, vel b, a réebb táat eyre sebb súllyal vessü fyelebe. 3

Meeyés: expoeáls átlaolás ey röített sávsélesséű aluláterestő sűrése felel e. Hoá épest a eyserű átlaolás úy llustrálható, t folyaatosa eyre sebb sávsélesséű aluláterestő sűrő. - súsó-ablaos sld wdow, ov averae átlaolás lásd 39. ábra: [ ] 84 Itt s ==, de a besatolás óda ás. Itt s tudu értele a átlaoló átvtel füvéyét, ert 84 -trasforálta: ˆ ˆ X X Y, aből: ˆ X H 85 Y Meeyés:. ostható a téyeővel, a eredéy:..., a at fee, hoy eyást övető tát adu össe.. téyeő yöe a -ed eyséyöö:.. Példa: Eyserű átlaolás, freveatartoáybel vseledés: x ˆ, lletve a -trasforáóval: ˆ X Y, ll. a átvtel füvéy: H. e helyettesítéssel: e 3 e 3 e H e e e e os. 86 Ebből a apltúdó-aratersta: H e os, a fás-aratersta: 3, a helye, ahol, 3,... fásurással a előelváltás att. Lásd 4. ábra.. Példa: Eyserű dffereálás, freveatartoáybel vseledés: x ˆ, lletve a -trasforáóval: ˆ X Y, ll. a átvtel füvéy: H. e helyettesítéssel: e 3 e 3 e H e e e e s. 87 Ebből a apltúdó-aratersta: H e s, a fás-aratersta: 3, a helye, ahol,,,... fásurással a előelváltás att. Lásd 4. ábra. Vedd ésre, hoy a fásaratersta hbás, ert a fásurás e π-él va! 3. Példa: súsó-ablaos átlaolás, freveatartoáybel vseledés: 4

85 össefüés sert a átvtel füvéy: ˆ X H. Y e helyettesítéssel: s e e e e e e H e. e e e s 88 Ebből a apltúdó-aratersta: s H e s lásd 4. ábra, a fásaratersta:, a helye, ahol,,... fásurással a előelváltás att, véve aoat a helyeet, ahol s s előelet vált. 7.. Jele repreetáóa elterebe Jeltere: a euldes tér általáosítása - általáosított távolsá > etrus tér - alebra alapűvelete + leartás > leárs tér - ora apsolat a etrával > orált leárs tér - salár v. belső sorat > a, b a b b a. Leárs vetortér: básvetoro:,,,...,. Eeel a x vetor repreetáóa: x, 89 ahol { }, =,,,-, a báseleeből ésített leárs obáó súlytéyeőe. Mehatároása:, 5 x,, =,,,- 9 eyeletredser eoldásával. Hasos a ú. repro bás alalaása:, =,,,-;, ha Eel:,. eyébét x,, vays x,, avel x,, ahol x, x,. 9 bás ortoorált, ha,, avel x x,. Meeyés: [,,..., ], ahol a áróelbe eadott dexe értelehető dsrét dődexét. Leárs tér: a báso folytoos füvéye, aa t, t. Eel a t el repreetáóa:

t t, ahol t, t 9 Példa: Fourer sorfetés: t exp t, t exp t, =,,,-. Iterál-trasforáó: a básoál sert s vétele fo felbotás, ll. vétele deó: a básoból össeáll ey étváltoós füvéy, a súlyoó eyüttható helyére ped ey eyváltoós füvéy lép. s, lyeor terál-trasforáó páro. s t, s ds s S x t t s, t dt 93 Példa: Fourer terál: t, s / s, t exp st. Meeyése:. Dsrét terátor: a 43. ábrá látható redser dőtartoáy leírása:, átvtel füvéye:... Ey lye redser a beeetére adott értéeet a előő össehe ada. Fyelü e, hoy a átvtel füvéy átírásaor felhasáltu a érta sor össeépletét.. Fourer terál hatása: t elet sorou a exp f oplex expoeálssal, ae hatására a el spetrua balra tolód f -val. Lásd 44. ábra. terálás vétele esey alul-áterestő sűrőe felel e, aelye eeté a f freveáál érvéyes spetru-értéet apu. 7.3. Mefyelő elfeldoloás feladatora Jelölés: { }, { } elöl a bás/repro bás redsereet,, =,,,-. éredő elről at tételeü fel, hoy a bás-redser elee leárs obáóaét áll elő, és a básvetoro deóáa efelelő tából álló dsrét el. súlyoó eyütthatóat beeet élül, dsrét terátoroba tárolt értée adá. lásd 45. ábra. Ee a értée a elet eeráló hpotetus redser x [ x x x ] állapotváltoó. Ee x ˆ [ ] beslőét efyelővel állítu elő. hpotetus eleeráló redsert leíró eyelete: ; 94 a efyelőt leíró eyelete ped: [ ] 95 hbaredser: I [ ] 96 lépéses overeát aor apu, ha: I [ ] 97 I 98 t 6

7 E vsot telesül, ha } { }, { bás/repro bás párt alota, =,,,-, uyas de olya ta, elybe serepel, és : ullát ad a bás/repro bás elee ortooaltásáa ösöhetőe, továbbá I I. 99 Meeyése:. dsrét Fourer trasforáó DF eseté: } exp { }, exp {. I boyítása: Íru fel a dadus soratot: Ha ee utá, -t futtatva, de átrx elere vérehatu a össeést, aor de ele helyé ey-ey salár-soratot sáítu, ae eredéyeéppe a főátlóba - ese, a össes több helye ped -á foa áll.

36. ábra 37. ábra 38. ábra 39. ábra 4. ábra 4. ábra 4. ábra 43. ábra 44. ábra 45. ábra 8